(1821) Gravitáció

Tibor bá’ online

 

~q191Az újságíróknál mihasznább társadalom nem létezik. Az égvilágon semmihez se értenek, de mindennel foglalkoznak. A legutóbbi gyöngyszem a gravitációs hullám, amiről azt állították, hogy sok milliárd dolláros költséggel végre feltalálták pont 100 évvel Einstein általános relativitás elméletének megjelenése után.

A helyzet az, hogy a fizikusok halál biztosak voltak abban, hogy léteznek gravitációs hullámok, csak meg kell őket találni, mindössze bizonyítani kellene. Vagyis azt, amin az előző posztok hozzászólásaiban megállás nélkül lovagoltam. Emberek, nem érdekel, mit fogadtok el és mit nem (mibe hisztek és miben nem) bizonyítsatok.

Szóval az történt, hogy ezeknek a bértollnokoknak (akik okosságukat az angol jelentésekből szedik) megakadt a torkukon a „the most significant scientific discovery”. Ugyanis a „discovery” szót lehet fordítani „felfedezésnek”, de lehet fordítani „megtalálásnak” is (az angol kollegák nem véletlenül használták ezt a kifejezést). Na és hogy fordítottak? Természetesen „felfedezésnek” (mint már írtam). Valójában sikerült bizonyítani létezését. Ez már csak azért is így van, mert angolul azt is jelezték, hogy „detect gravitational waves”. A detektálás pedig nem feltalálás. Persze itt kibújik a szeg az angol zsákból. Mivel az angol újságírók se különösen zsenik, mert valójában azt kellett volna írniuk, hogy „The gravitational waves are confirmed” – ebből a „confirmed (mondjuk: megerősítés)” a kulcsszó.

Na tehát bizonyítottan létezik gravitációs hullám. És?….. Semmi különös. Irgalmatlan mennyiségű pénzt költöttek arra, hogy ez a detektálás, vagy inkább konfirmáció megtörténhessen, tehát lármáztak egy nagyot, elsősorban azok felé, akik finanszírozták a kutatásokat. Az újságírók pedig szorgalmasan beszámoltak az eseményről, azt állítva, hogy most aztán szabad az út a további asztronómiai felfedezések előtt. Hülyeség, minden marad a régiben. Maximum, a hatalmas tömegek esetében, például két egymásba eső fekete lyuknál, fognak tudni vizsgálódni, ahonnan nem érkezik fény. De, hogy ne menjen el a Péterkétek iderakok egy gyönyörű fantáziaképet.

~q040

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

41 gondolat erről: „(1821) Gravitáció

  1. Bár bizonyítani nem tudom – de egy nem újságíró szerint – én meg állóhullám vagyok.

  2. Hm… Tibor bá… Tőled-általad tanultam ezt az új keletű angol szót, hogy “presstitute…?” 🙂

    Celente, Paul Craig Roberts… de mindegy is… 🙂

  3. A gravitációs hullám elhagyja X tömeget, majd befog egy másik tömeget és magához húzza. X gravitációs hullámból mennyi tér vissza a kibocsájtó tömeghez? Akkor is jön vissza a kibocsájtott hullámból, ha nem találkozik tömeggel? Vagy csak akkor, ha sikeres a befogás? Azt nem értem, leküzdi a gravitációt, jó messzire eltávolodok, majd mikor találkozik egy másik tömeggel rendelkező anyaggal, megfordul és irány haza.

  4. Re: Károly

    Nem, a gravitációs hullám nem Herz féle RF hullám, teljesen más a forrása, és teljesen más a terjedési tulajdonsága.
    A gravitációs hullámokat minden anyagi részecske bocsát ki magából( elektrontól egészen egy bazi nagy fekete lyukakig), ami minél nagyobb tömegű, annál jobban szuperponálódnak. Ezt az jelenti, hogy te is egy gravitációs hullámgenerátor vagy, csak a Földhöz képest nem vagy túl erős generátor(ezért esel le a létráról, és nem a Föld esik föl hozzád a létrán). Hullám terjedési sebessége c, jellegében longitudinális, nem lehet leárnyékolni, és nincs reflexiója, max eltérítése(mindenen átmegy, ha kell 1 millió km vastag ólomfalon is).
    Ha egy gravitációs hullám találkozik egy másik gravitációs hullámmal, akkor lehetnek kölcsönhatások, ilyenek Lagrange-pontok, vagy össze is adódhatnak, ilyenek a nagyobb tömegű objektumok, pl a Föld gravitációja. Lényegében a gravitációs hullámok léthullámok(ami anyagi minőségben megnyilvánul), és ez az ominózus éter is egyben.
    Csak jelzem a LIGO egy felújított Michelson–Morley kísérlet, ahol mi mást mértek volna, mint az étert…

  5. Tiszta sor, amit írtál az elég közismert.
    Akkor úgy fogalmazom, mikor a tömegtől fénysebességgel távolodó gravitációs hullám egy másik gravitációs hullámmal találkozik, akkor a két hullám reakcióba lép egymással és az addig, a kibocsájtótól távolodó hullám befogva egy másik gravitációs hullámot vissza akar térni a kibocsájtó forráshoz magával víve egy tömeget.
    Ha a fénynek is ilyen képessége lenne, akkor, ha két elemlámpa egymásra világítana, azok elkezdenének közelíteni egymáshoz. Ez a képesség azért magyarázatra vár. Mitől változik a vektor iránya 180°-t.
    Azt várom a gravitációs hullám megtalálásától, mint a távcsövektől. Az első távcsövekkel még csak a holdat kémlelték egy 380-760-s tartományban.
    Lehet, hogy a gravitációs távcsövek is hatalmas fejlődésen mennek majd keresztül.
    Még az is lehet, hogy kiderül a gravitációs hullámról, hogy többféle létezik. A fényről is azt hittük, az van amit látunk.
    Azt várják az új technikától, a csillagok után, most a bolygók felfedezésének kora következik.

  6. 5: Teljesen rosszul képzeled el a dolgot. A gravitációs hullám nem olyan, mint valami futár, akit kiküld a tömeg, hogy hozza be neki hűségesen a többi tömegpontot. Nem fordul vissza.

    A hullám csak megy és tovahalad, szépen torzítva a teret. Tulajdonképpen egy tértorzulási hullám. Ha egy test belekerül a tértorzuláshullámba, akkor megváltozik a helye a térrel együtt. Kívülről nézve ez gyorsulásnak látszik, egy torzítatlan koordinátarendszerhez mérve egy erő jelenik meg, ami a gyorsulást okozza.

    A hullámok, a gravitációs hatások szuperponálódnak, ami azt jelenti, hogy összeadódnak. Ebből adódik a Lagrange-pont. Kölcsönhatásról a hullámok között nincs tudomásunk.

    Hogy ezzel bolygókat lehessen látni, ahhoz sok-sok nagyságrend érzéketlenség van még hátra. Előbb lesz vége az emberiségnek.

  7. Köszi. Az azért látszik, Van még mit kutatni a gravitációval és a világra gyakorolt hatásával kapcsolatban.

  8. 4. dajtás,

    Milyen étert mértek a LIGO-ban?
    Bizonyították a rel. elmélet egyik jóslatát.
    A rel. elmélet pedig cáfolja az “éter” létezését azzal, hogy a fény sebességét konstansnak veszi, megfigyelőtől függetlenül.

    A MM kísérlet eredményét a rel. elmélet, mint matematikai modell megmagyarázza.
    Az éteres megközelítés, amelynek kimutatására tervezték a kísérletet, megbukott.

    Miért kell ezeket összemosni?

  9. 1. István rád nem vonatkozik, te legóból vagy és a bomlástermékedből meg trágya lesz. Örvendezz!! 😀
    8. Károly, már, hogy lenne még mit kutatni? Itt a poszt, hogy megtalálták. Még egy ilyen szép szemléltető ábra is készült róla. (Nagyon rosszindulatú feltételezés lenne, hogy azért a tekintélyes summáért amibe a móka került, már illett valamit “produkálni”.) Az meg csak merő babona, hogy a világmindenséget egy ún. szuperfolyékony közeg tölti ki (amihez képest mi a “hiány” vagyunk). Amit sötét eleink pl. éternek hívtak…. De mint már láthatjuk is, ez n/s/em igaz. 🙂

  10. Nekem se teljesen világos milyen gyakorlati haszna lesz ennek az egésznek, de nem akarok ünneprontónak tűnni.
    Két kérdésem lenne viszont, hátha valaki tud rá válaszolni:
    -Ha jól látom az összes adat egy kis kilengés: honnan jött ebből ki hogy ezt egy x meg y tömegű fekete lyuk összeolvadása hozta létre z kilométer távolságban, miközben w mennyiségű energia szabadult fel… túl sok ismeretlen szerintem hogy pusztán amplitúdó és frekvencia értékből kihozzák.
    A másik ,hogy vajon mekkora mázli kell ahhoz hogy egyáltalán mérni tudjunk ilyet? úgy értem fekete lyukak gondolom nem olvadnak össze minden nap.. vagy minden millió évben..

  11. 10. Azt írják, hogy ez akkora hullám volt, hogy lehet, hogy a felújítás előtti műszer is kimérte volna.

    Annak a kijelentése, hogy ezt pont két fekete lyuk egymásba esése okozta, szerintem újságírói túlzás. Én azt tudom elképzelni, hogy hasonló értéket hozhattak ki a szimulációk, amikor két fekete lyuk ütközése által keltett gravitációs hullámokat szimuláltak. És ezt mint egy lehetséges esemény hozták fel, amire rárepültek az újságírók, és mint tényt kezdték el közölni.

    Volt “gyakorlati haszna” az első elektromos kísérleteknek, vagy a félvezető anyagok kezdeti tanulmányozásának?

    A GPS műholdak meg ott keringenek fent 16000 km-es magasságban, te meg kb. ingyen használod méteres pontosságú real-time helymeghatározásra, és bosszankodsz, ha néha hibázik vagy lassan talál pozíciót a telefonod…

  12. 10.
    Az elmélet alapján kiszámolják, milyen alakú a jel, ha pl két fekete lyuk egybeolvad, vagy két neutroncsillag kering egymás körül. A jel alakja függ a keringő testek tömegétől, keringési sebességüktől, stb. Ezeket a jelalakokat sablonnak használják, és a háttérzajból ilyen alakú jelekre vadásznak. Sok elméleti fizikus azon dolgozik, hogy legyenek ilyen sablonok.

  13. tatyesz, a “Tudja-e egy radioaktív atommag, hogy mikor kell elbomlania?” bejegyzésedet Tibor bá’ írása inspirálta?

    Klassz.

  14. Az hogy a MM kísérlet eredendően éter mérésre készült, de mivel nem volt elég nagy és elég precíz, ezért kidobták az egész mérési elrendezést egészen mostanáig. LIGO egy MM interferométer jó nagyban megépítve, ezt elég nehéz letagadni. Namármost miért nem lehetne a gravitációs hullámtér maga az éter.
    Értem én hogy kidobtuk az éter elméletet, de nem lehet minden elmélet egyből jó…

  15. Az MM Interferométert forgatták. Ezt meg nem lehet, mert olyan nagy.

    Azok az elméletek pl., amik eleve hibás, de könnyen elképzelhető alapfeltevésre épülnek, biztosan “nem jók egyből” 😛

  16. csepanda, ez nagyon gáz. Ez a bácsi összevissza halandzsázik.
    És 20 éve mér “gravitációs távcsővel” 😀

    Tibor bá, te ráéreztél valamire a témaválasztásaiddal.
    Aszongya “… a lelkeknek is vannak gravitációs hullámai. Sokkal erősebb hullámai vannak, mint az anyagi részecskéknek, mert sokkal nagyobb a tömege.”

    “… még egy fénykvantumnak is megvan a magához való esze …”

  17. 15: Ezt az interferométert is forgatják, hiszen eleve egy nagy forgó testre építették. És a folyamatos mérésekkel újra és újra igazolják, hogy éter nincs.

  18. 19. Milyen forgó testre gondolsz, a Földre?
    Lemaradt egy smiley?

  19. 22: Oké, tudom. De abban egyetérthetünk, hogy ha volna éter, ami egy valós, valamilyen inerciarendszert meghatározó közeg, amiben a fény terjed, akkor azt a LIGO kimutatná, azzal, hogy a Föld elfordítja és az év során különböző irányokba mozgatja az éterben?

    Egyébként ugyanazt mondjuk: az éter hülyeség. Régen meg lett cáfolva, és úgy is maradt. A gravitációs hullám pedig nem éter.

  20. Nem vagyok fizikus, nincs elég tudásom a témához.Azt nem tudom megítélni, hogy az étert, mint akármit ki tudná-e mutatni ez a berendezés. De szerintem nem célja a kutatóknak az éter nem létének bizonyítgatása. Az egy másik modell, ők meg a relativitással dolgoznak.

    Mindkettő leírhatja a gravitációs hullámokat, mint jelenséget, gondolom. A relativitás-elmélet működik, és most még egy jóslatát tudták igazolni. Most gondolom elkezdenek dolgozni ennek a mérési módszernek a gyakorlati hasznosíthatóságán.

  21. 24: Persze, hogy nem cél az éter nemlétének bizonyítgatása. Ez csak spontán mellékterméke a relativitáselmélet bizonyításának.

  22. 25. Ábel Says:
    “Persze, hogy nem cél az éter nemlétének bizonyítgatása.” a tudományos módszerek racionálisak. Egy dolog nemlétét nem lehet bizonyítani.
    Ha valami létezik, nos annak lehetnek/vannak bizonyítékai.
    Így került kimutatásra a gravitációs hullám.

    ha kimutatják hogy a mérés hibás, akkor megint keresik tovább, de nem azt vonják le hogy bebizonyosodott hogy nincs.

  23. 26: Dehogynem lehet egy dolog nemlétét bizonyítani. Az egész tudomány erre épül: olyan állításokat tesz, ami bizonyíthatók vagy cáfolhatók. Ha egy hipotézis hasmisnak bizonyul, akkor a nemléte bizonyítást nyer.

    Az éterről, ami egy XIX. század végi hipotézis volt, bebizonyosodott, hogy tévedés. És újra meg újra bebizonyosodik, csak ez már nem hír.

  24. 27:
    Helytelen koncepció. Ha a feleségedről bebizonyosodik, hogy nem volt tegnap este moziban, az nem bizonyíték arra, hogy nem él.

  25. 28: Ha Jóska Pista feleségét vizsgáljuk, és az anyakönyvi hivatalok összességében nem szerepel az ő nevére házassági bejegyzés, akkor bebizonyosodik, hogy Jóska Pistának nincs felesége, más szóval a felesége nem létezik.

    Az éter egy bizonyos elképzelés volt egy közegről, amiben a fény terjed, amihez rögzíteni lehetett volna egy inerciarendszert (legalább lokálisan), amihez képest a fény sebessége állandó. Ha ilyen közeg létezne, akkor minden más inerciarendszerben, mint amit az éter ad, a fény sebességét másnak mérnénk. Mivel a fénysebesség minden inerciarendszerben állandó, és ez mérhető, az éter nemléte bozonyítást nyert.

    Nem kell túlbonyolítani a dolgokat. A falszifikálható állítások némelyike falszifikálódik, vagyik cáfolást nyer. Ezt ti is pontosan tudjátok.

  26. 29. “Az éter egy bizonyos elképzelés volt egy közegről,”
    Így igaz, de mivel anyagi tulajdonságokat feltételeztek neki, így nem volt kimutatható.
    A mai “éter” fogalom csak nevében éter, feltételezés szerint ez egy mindent kitöltő energia mező, amit már Einstein is pedzegetett, majd visszavonta, most megint előkerült! 🙂

  27. 31: Tibor bá időnként vázolja, min alapszik a tudomány: falszifikálható, azaz cáfolható modelleket alkot, amiket aztán cáfol vagy bizonyít. Nem azt állítottam, hogy minden kijelentés cáfolható, ez nyilván nem igaz, hanem hogy vannak cáfolható kijelentések, és hogy a tudomány ezekkel foglalkozik. Ezek közé tartozik az éter léte.

    Van az éternek ezenkívül egy köznapi használata is, aminek nincs konkrét definíciója, csak úgy beszélünk róla bele a vakvilágba. Pl. “A rádiós műsorvezető az éterbe kiabálta a felháborodását.” A definiálatlan köznyelvi fordulatokkal szerintem nem érdemes foglalkozni.

    Ha valakinek van valami új hipotézise valami “energia mezőről” (akármit is jelentsen ez), akkor jobban teszi, ha valami más szót talál rá, mert az éter már foglalt. Ha mégis ehhez a szóhoz ragaszkodik, akkor borítékolom, hogy ez félreértésekhez fog vezetni.

  28. 32:

    Te komoly messianisztikus téveszmékkel bírsz.

    Nem kell túlbonyolítani a dolgokat:
    -amit nem értesz, az egyértelműen isten létét igazolja
    -amit meg értesz, az is isten miatt van úgy

    Egyszerűbb, mint gondolkodni meg önálló következtetéseket levonni.

    Az éter amúgy egy nagyon kellemetlen, erős szagú anesztetikus hatású gáz.
    Ennyike.

  29. 33: Hogy minden Istenre mutat, azzal egyetértek, de hogy ez téveszme vagy igazság, az nem falszifikálható. És ezúttal nem is esett szó róla, szóval hogy jön ez ide?.

    Köszönöm, hogy a teljesség kedvvért idehoztad az éter nevű altatógázt is. EZT biztos nem méri a LIGO.

  30. 34. definiálod Istent? Csak hogy ugyanazt értsem alatta mint Te…
    AzTán megvizsgáljuk, hogy falszifikálható-e?

  31. 35: Szó se lehet róla. Egyrészt ki vagyok én, hogy Istent definiáljam? Másrészt eleve kizárom a falszifikálhatóságát. Isten nem tartozik a természettudományosan vizsgálható dolgok körébe.

  32. ha nem tudod meghatározni azt hogy mit értesz “isten”alatt, akkor mennyivel nagyobb bizonyosság a léte?

    isten = zöld spagettiszörny, nem látom a különbséget, de szerintem te sem.
    Akkor ezt megbeszéltük, a nagy zöldspagettiszörnynek adhatsz jhálát bármiért!
    Szép estét!

  33. 29. Ábel Says:

    Tévedsz, csak az lesz bizonyosság, hogy az összes átvizsgált anyakönyvben nem találták a nevét.

    Szóval a föld köröl kering a rendőrcsizma. Miért is ne? sőt lehet hogy több is. Meg 2 zöld spagettiszörny, éppen teremt az egyikük.

  34. Nem kell, hogy bármi gyakorlati haszna legyen a gravitációs hullámok detektálásának. A villanyáramnak se volt semmi gyakorlati haszna, csak a békacombokat ugráltatta.

    Az Éter létezését nem cáfolták. Egyszerűen kihaltak a benne hívő tudósok. Einstein relativitáselmélete nagyon elegáns, nem bünteti senki magát egy sokkal nehézkesebb, bonyolultabb elmélet használatával.

  35. Szeretek vitatkozni, szeretek mások által nem figyelembevett szempontok szerint is megvilágítani dolgokat. Szeretem a fizikát, mert hívő léleként Isten kezének bizonyítást látom benne. Ebben sokakkal – itt a fórumon pláne sokakkal 🙂 – nem értünk ebben egyet. De egy, Tibor bá’ által megfogalmazott axiómával biztosan egyetértünk mindnyájan: “Az újságíróknál mihasznább társadalom nem létezik.” Lám, a sajtó félművelt parazitáinak* köszönhetően, már meg is van a fix pontunk, hogy sarkából kimozdítsuk a világot! 😉

    *nem tudtam jobb szót kitalálni, az igénytelen emberek tudatlanságából hasznot facsaró (mégcsak nem is hasznot húzó!), azokon élősködő, magát kivételesnek tekintő, ugyanakkor jellemzően ijesztő tudatlanságról tanúbizonyságot adó sarlatánra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük