Tibor bá’ online
Az most már történelmi tény, hogy a marxista-leninista eszme által megszületett tervgazdaság 70 év kísérletezgetés után kimúlt, már hogyne múlt volna ki, amikor egy fikció szülte „szocialista embertípus” volt a premisszája. Micsoda hülyeség, hogy mindenki adjon képességei szerint és mindenki vegyen szükségletei szerint a képzeletbeli nagy kalapból, miközben az Ember egy önző állat. Viszont 70 évet azért mégiscsak kihúzott, és ki tudja, ha nincs hidegháború, tán még mindig húzná.
Legyünk igazságosak! Gorbacsov nem egy lángész, pedig a mainstream média azt csinált belőle. A világ nem lenne ilyen katasztrofális helyzetben, ha a hajdan volt Szovjet Uniónak lett volna néhány okos lépése a 80-as években. Lássuk csak: 1) Felhagy az ideológiai terjeszkedéssel és nem megy bele az Afganisztáni háborúba. 2) Az „ideiglenesen” kelet-európai országokban tartott csapatait haza vitte volna, és hagyta volna, hogy boldoguljanak, ahogy tudnak. 3) Nem dől be Reagan elnök „csillagháborús” kezdeményezésének és belátja, hogy 10.000 nukleáris robbanófej birtokában az USA sose fogja megtámadni. 4) Anyagilag nem támogatja a harmadik világ antiimperialista mozgalmait. 5) Vasmarokkal egybefogja tagköztársaságait és természeti kincseiből és csökkentett fegyverkezéséből származó gazdasági erőt a nép életszínvonalának emelésére használja fel. – Csak hát a történelem másképp alakult. Így viszont mindenki számára kiderült, hogy az igazi zsákutca a …… na mi?
Az emberi önzésre épített kapitalizmus, ugyanis (történelmi mércével mérve) percek alatt itt múlik ki a szemünk előtt. – Hogy ebből a magyar politikusok nem vesznek észre semmit, istenem, el vannak foglalva minden idők legjobban megszervezett lopásával.
A marxista gazdaságot belső ellentmondása vitte a sírba, aminek a marxizmus szerint éppen, hogy a kapitalizmust kellett volna eltemetni. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a szabadpiaci versenyre épített, zabolátlan kapitalizmust az emberi kapzsiság nyuvasztotta ki, amire bőven volt bizonyíték már az agonizálás előtt, és most, alatta is. De végső fokon az igazi ok a szabadpiac ideológiájának perverz hamissága volt, ami ellenkezett az emberi alaptermészettel.
Az amerikaiak természetesen éjjel nappal hirdették a szabadpiac mindenhatóságát, hiszen hatalmas hasznot hozott nekik, csakúgy, mint a demokráciát. Ők szabadon kereskedtek – mások kárára; szanaszét terjesztették a demokráciát, amikor szükségük volt valahol egy bábkormányra, de nem vetették meg a diktatúrát se, sőt aktívan elősegítették, ha hasznuk volt belőle. A „hivatalos” amerikai propaganda szerint a szabadpiac és a demokrácia minden ember alapvető vágya, és éppen ezért ha lehetőség van rá, az összes társadalom automatikusan ráhangolja magát (az persze sehol se volt olvasható, hogy már a görögök is tudták, a demokrácia veti meg az oligarchiák ágyát). Ezt az alapelvet mindenki átvette. Pedig mind a szabadpiac, mind a demokratikus elrendezés az emberiség (nem létező) moralitására épül, amit időnként megakaszt egy-egy ferde ideológia, de ha azt eltávolítjuk az útjából, akkor minden szép lesz és jó.
Hogy is van ez? A piacgazdaság ideológiája szerint a piac mindent megold önmagától. Ugyanis azt állítja magáról, hogy szabadpiaci körülmények között az emberek legyártják, eladják és megveszik azt, amit érdekeik összehangoltságából adódik, fenntartva egy tökéletes egyensúlyt. Az emberek a szükségleteiknek megfelelően vásárolnak, a gyártók és szolgáltatók pedig igazodnak ezekhez a szükségletekhez.
A másik feltételezés, hogy a munkaadók a munkavállalóknak annyi bért fizetnek, amennyit a munkájuk ér, mert különben a dolgozók egy másik munkaadóhoz mennek dolgozni, aki majd megadja az érték előállításáért járó a bért.
A vállalkozók és a vezetők (újabban menedzserek) anyagilag olyan megbecsülésben részesülnek, ami összhangban van a társadalmi érdekhez való hozzájárulásukkal, mert ellenkező esetben tönkremennek vagy elveszítik megbízatásukat.
Persze az utolsó két bekezdés olvasása közben már mosolygunk a bajuszunk alatt, mert pont az ellenkezőjéről vagyunk meggyőződve. [60 milliárd forint évi vesztességet felhalmozó vállalat vezérigazgatója 60 millió forint prémiumot kap év végén. Indoklás, „a deficit lehetett volna akár 90 milliárd is.] Ellenkezőleg, úgy gondoljuk, hogy a piacgazdaságot meg kell regulázni, szabályokat kell felállítani (amíg nem késő). Mert a valós világ egy kicsit másképp működik, mint a kapitalista elmélet.
Most, hogy gyűlnek a viharfelhők, éppen az a bosszantó, hogy úgy 85 évvel ezelőtt már megtanulhatták volna, illetve meg is tanulták. A Nagy Gazdasági Világváltság után F.D.R. „New Deal-jének” lényege éppen hogy a piac megszabályozása volt az alapja, amit 1976-tól kezdve szép csendben, lépésről-lépésre megszüntetett Reagan, Clinton és Bush. A stratégia világos volt és egyértelmű. A kiindulási pont az amerikai társadalom több évtizedes sikeres lebutítása volt, ami után az oligarchák által birtokolt média azt etetett be nekik, amit akart. A következő lépés az eredeti siker alapjait képező protestáns etika lenullázása volt, ami után jöhetett a nép rászoktatása a hitelből élésre. Eközben ügyeltek arra, hogy a tömegek ne vegyék észre, hogy a szabadpiac mögött törvényessé vált a spekuláció, svindlizés, rászedés és megdumálás, bennfentes információk felhasználása, üzérkedés és közvetlen pénzügyi bűnözés.
Nem kell tehát csodálkoznunk, hogy megérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a szabadpiac megsemmisíti a hitelpiacot és eltünteti a szorgalmasan összegyűjtött értékeket (nem egy esetben egy egész élet megtakarítását). És minderre hogyan reagálnak a gazdasági főideológusok? Előre nem kiszámítható isteni akarat, a nagy számok adta statisztikai lehetőség, megbocsátható emberi tévedések. A legegyszerűbb magyarázattal annak idején Bush elnök állt elő: „Túl sok házat építettek”.
Arról egy árva szó se esik, hogy a FED 1 %-ra csökkentette az irányadó kamatlábat. Elképesztő olcsóvá vált a hitel. Akkoriban Bush azzal hencegett, hogy „minden amerikainak saját házat!” Amihez a pénzintézetek ontották a hitelt, fedezetként elfogadva azokat a jelzálogokat, amik mögött az egekig felvert áru ingatlanok álltak. Az embereket pedig lasszóval fogták, hogy házvásárláshoz vegyenek fel hitelt. Hogy miből fogják fizetni a részleteket, az senkit se érdekelt. A brókerek megkapták a jutalékot, a pénzintézet pedig eladták a tartozásokat némi kozmetikázás után.
Na ekkor az irányadó kamatot egy csapásra felemelték 6 %-ra, aminek következtében a törlesztő részletek megugrottak. Egyesek már nem voltak képesek fizetni, tehát eladták azt a házat, amin kb. annyi adósság volt, amennyit kaptak érte. Ezek jártak a legjobban. A szabadpiac pedig remekül működött. Emelkedett a kínálat, csökkent az ár. Egyesek részére nyilvánvalóvá vált, hogy a házuk kevesebbet ér, mint amennyivel tartoznak rá. Ezek egyszerűen kiköltöztek a házból, sorsukra hagyva. Egyre több lett az eladó ház, egyre lejjebb ment az ingatlanok ára.
Mindeközben a kölcsönt folyósító pénzintézetnek elfogyott a pénze (amit maga is kölcsönbe vett fel), de birtokába jutott több száz, eladhatatlan háznak. A hitelpiac felett fekete felhők kezdtek gyülekezni, ami kezdett átterjedni más területekre is. Fokozódott a munkanélküliség, ami egyre több család törlesztési készségét szüntette be. Lépésről-lépésre kiderült, hogy a hitelintézetek és bankok birtokában lévő értékpapírok (amik mögött alig volt érték) eladhatatlanok, jóformán nem érnek semmit, amire a részvényeik ára 3-4 százalékra zuhant.
Végül akkora lett a szar, hogy a gazdag országok központi bankjai ontották magukból a dollár százmilliárdokat, csakhogy megmentsék, ami még megmenthető. Az amerikai lakosságnak kb. 3,5 trillió dollár (3.500.000.000.000) betétje volt amerikai bankokban, ami mögött mindössze 2 % kp. fedezet van. Ha minden amerikai ki akarta volna venni pénzét a bankból, 100 ember közül csak az első kettőnek sikerült volna. Néhányan ki akarták venni a pénzüket, de a többség elhitte a mainstream médiák által öntött propagandát, hogy nincs semmi baj, a legokosabb most nem csinálni semmit, azaz nem eladni részvényt és nem kivenni a pénzt a bankból.
A kapitalista elmélet és a realitás között az a különbség, hogy az emberek nem úgy viselkednek, ahogy elvárják tőlük, ragaszkodnak a vélt vagy valós érdekeikhez, amit a szabadpiac nem tud se kiszámolni, se kompenzálni, és persze nem is akar. Éppen ezért a szabadpiacot nem szabad szabadjára hagyni, meg kell szabályozni, bár – úgy vélem – hogy ezzel már elkéstek.
___________________________________________________
___________________________________________________
___________________
üdv.
Egy mondattal úgy lehetne összefoglalni, hogy a nyereséget privatizálni, a veszteséget államosítani.
A lufifújásban érdekeltek irdatlan pénzeket raktak el, boldog-boldogtalannak szórták a hiteleket, pedig nyílván tudták, hogy a kiszórt hitelek jó része nem lesz visszafizethető, egy nagy lufit fújtak, de a fák nem nőnek az égig…
Ez már a történelemben előfordult párszor: holland tulupánmánia, franciáknál John Law…
Emögött is az emberi kapzsiság áll sajnos.
Kilenc évesen a következő ellentmondásokat nem értettem a szocializmusban.
Ha a képességeink szerint kapunk, akkor miért van örökölhetőség?
Ha szükségletünk szerint vásárolunk, akkor miért van lottó?
Nagyon jó írás. Csak annyit tennék hozzá, a „láthatatlan kéz” (egyensúlyelmélet) matematikailag bizonyított tény (Nobel díjat is adtak érte ), viszont jó pár feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a piac önszabályozóvá váljon (egyensúlyba kerüljön). Az első ilyen feltétel, hogy ne legyenek monopóliumok…. (Arrow-Debreu tételek)
1776-ban már Adam Smith is ráérzett erre, csak nem tudta, hogy milyen feltételek mellett igaz a „láthatatlan” kéz elmélete.
Tökéletes írás! 🙂
Most egy kicsit felejtsük el a pénzt, és az igazi abszurdítás csak akkor bukkan elő: A hitel mögött a valódi fedezet az a társadalmi (elvégzett munka) környezeti (építőanyagok nyersanyagai, energiahordozók) és ipari (építőanyagok legyártása) teljesítmény, ami a hitelt felvevő Ember házát létrehozza. Amikor a ház áll, és beköltözhető, akkor a hitelt valójában a társadalom és a KÖRNYEZET adta, hiszen az épületet elkészítette a hitel felvevő számára, aki életében végzett munkájával majd visszaszolgáltatja a megelőlegezett érték ellenértékét (pl Ő maga is építő munkás lesz, bányász vagy technológus, és mások számára épít házat, akik majd ugyanígy viszonozzák a megelőlegezett bizalmat) A családnak kellene a ház, amiből kiköltözött, mert valami mondva csinált tartozást nem tudott törleszteni. A ház üresen marad és tönkremegy a kufárok hülyesége miatt. Az „állam” esetleg ad valamit a hajléktalanná vált családnak, így az amortizálódó, magára hagyott ingatlan mellett újabb energiát fordítunk a lakhatás kényszerű megoldására. Miközben pár dilettáns barom számokkal játszadozik (mert a pénz ennyi, semmi több), és félremagyarázza a valóságot, a társadalom 1,2 – 3 -szor annyi erőforrást használ el ugyanannak a célnak a megvalósítására.
Ráadás: az a megzavart család, aki a napi túlélésre gyúr, már nem tud olyan, a társadalom számára valódi értéket termelő munkát végezni, amivel a következő generáció lakhatását meghitelezi. Na ez az abszurdisztán, nem a pénzrendszer, az csak simán szar…
Mindebből csak az a szomorú, hogy megállapíthatjuk, hogy bármiféle rendszereket próbál ki az ember, ugyanaz az emberi természet fogja összeomlasztani.
A természetünket meg az evolúció csiszolta olyanra amilyen jó négymilliárd év alatt, és okos emberek hiába találnak ki elvileg jobbnál jobb konstrukciókat, valahogy mindig az derül ki, hogy nem a szabálykövetők járnak jól, hanem akik a szabályokat áthágva kihasználják a lehetőséget, hogy a forrásokból a legnagyobbat merítsék.
Az ember lehetne az első önkorlátozó lény, de valahogy mindig a nem önkorlátozók kerülnek a kormánykerékhez… 🙁
6. hubab
Jól írja, „bármiféle rendszereket próbál ki az ember, ugyanaz az emberi természet fogja összeomlasztani.
Itt van elásva a társadalmi problémák gyökere, hogy az év milliók alatt kialakult emberi ösztönrendszert nem veszik figyelembe a társadalom szervezése során. Ez az ösztönrendszer biztosította, hogy fajunk fennmaradt, minden földi élőlény fölé emelkedett. Hatalmas létbiztonságot hozott létre. A társadalmi szolidaritás intézmény rendszerével biztosította a megszerzett tudás továbbvitelét. (az elerőtlenedett öregeket nem gyilkolták le, mint az állatvilágban, hanem a tudásukat átvették.)
Egy jól működő társadalomban ezt az emberi ösztön rendszert kell mederbe terelni. A jogrendszer által biztosítani minden ember részére a boldogulást. Ez a legfejlettebbek pl. Svájc, Svédország esetében elég jól sikerült. (összehasonlítva)
Sajnos mint hubab is írja mindig a nem önkorlátozók kerülnek hatalomra. Vagyis az erőszakosak, gátlástalanok. Az oktatási rendszer nyújthatna lehetőséget élhetőbb társadalom létrehozására. Az okos, művelt embereket nehezebb megvezetni.
Tiszteletem!
Jelenleg pl. /sok más mellett/ arra vagyok kíváncsi, hogy hová fog vezetni a következő jelenség: 1.A munkádért kapott papír vagy virtuális pénzért egyre kevesebb, vagy egyre szarabb árút kapsz, 2.Euro, Dollár, a Ft-hoz képest emelkedik a forintod egyre kevesebbet ér, 3. vegyél aranyat, de jelenleg az is lefelé megy, 4 akkor tőzsdézel – amit ellopnak kompletten…. 5. Ingatlan! most az újra felfelé megy… de havi fenntartási költségekre is gondolni kell, és ha nagyobb lesz a szar nem viheted el a hátadon. 6. Műkincs? vagy ráérzel vagy nem, vagy értesz hozzá, vagy nem. és tuti, hogy a közvetítőt hizlalod, te meg ráfizetsz. Biztosan kihagytam ezt -azt. Szóval aki egy picit is tudna félretenni, az most nincs egyszerű helyzetben!
Feri: a kézségeidet kell fejleszteni. Nyelvtudás, egyéb tudás. Jelenleg átmeneti időszak vam, majd jön a „posztkapitalisya” rendszer, ahol a tudás lesz értékes. Erre utaló jelek már vannak. Az új gépek a szoftverek lesznek.
8: Hogy a pénzért egyre kevesebb értéket kapunk, azt inflációnak nevezik, és elég régóta tart, jelenleg viszonylag csekély. Ez önmagában nem vezet semmi különösre.
Ha befektetési tanácsot kérsz, a következő a válaszom: piacképes tudásba és termelőeszközbe érdemes fektetni. Hogy kinek mi fekszik, az egyéni kérdés.
Én azon gondolkodom, hogy elvégzek egy aranykalászos gazda tanfolyamot, földet veszek, és gazdálkodni kezdek. Ez egészen biztosan jó befeketetés lenne, csak az a baj vele, hogy nincsenek befektetni való millióim. A termőföld ára régóta felfelé megy, és ez még valószínűleg sokáig tartani fog, de szerintem akkor érdemes belevágni, ha az embernek a hasznosításra is van terve.
Egy teljesen másik irány lehet, hogy az ember internetes anyagokból megtanul programozni, és jelentkezik egy programozói állásra. Ez minimális befektetéssel jó egzisztenciát jelent, csak kevés embernek van erre elég agya és önuralma, hogy rendesen végig is csinálja.
Ingatlan: szerintem abba a lakáscélú ingatlanba érdemes befeketetni, amiben szívesen élnénk, és abba, hogy a fenntartása ne kerüljön sokba. Lakni ugyanis mindenkinek kell, ez jó befektetés. De spekulációs/profitszerzési céllal nem javasolnám. Most felfele megy az ingatlanok ára, de ki tudja meddig.
köszi, hogy időt szántatok a véleményetek leírásának a témával kapcsolatban.
ingatlan témakörben jut eszembe egy nagyon kapitalista, nagy magyar jelen:
Corvin sétányon kellett kikozmetikáznom egy lakást, újépítésű társasház, lakópark stb. vásárlásáról őszintén lebeszélnék mindenkit, ha előkerül a téma, jusson eszetekbe, csak olyan vegyen új építésű társasházi lakást aki szereti a kihívásokat, anyag kispórolva, reped az egész, alvállalkozó alvállalkozójának selejt munkája, van csodaszép csili-vili csomagolásban, persze a kivitelező jogutód nélkül eltűnik, felelős nincs, izraelbe távozott. Amikor a panelek lakhatatlanná válnak statikailag, na akkor is lesz nagy vakarózás, de ezek az új építésű társasházak szerintem addig lesznek lakhatóak amíg kb. a tulaj kifizeti a hitelt…… utána majd jön egy statikus és bezáratja az egészet, persze előtte lesz egy két csúnya baleset, pl. a 7. emelet beszakad a 6.-ra
Kedves Feri! Én részt vettem jó pár társasházi építkezésben is. Az építőiparban vannak alapvető szabályok, és szabványok, amiket kötelező betartani, és betartatni. Ne essünk túlzásokba. Erre vannak a műszaki ellenőrök illetve a felelős műszaki vezetők, akik büntetőjogi felelősségük teljes tudatában viszik a bőrüket a vásárra. Hidd el, ma egyikünk sem keres annyit, hogy érdemes legyen kockáztatni 15-év letöltendőt. Szerintem téma ezzel off.
Egyszer írtam vala, hogy a probléma a robotosítással van. Nem a migráns veszi el a munkahelyedet, hanem a robottechnológia. Egész egyszerűen a kormányok nem tudnak mit kezdeni a technológiai fejlődés miatt munkanélkülivé vált rengeteg betanított munkással, illetve az olyan emberi erővel művelt mesterségek megszűnésével melyek művelését teljesen átvettek a robotok. Mivel a nagyvállalatok nem államiak, és fejlődő országokban gyártatnak, és oda is adóznak a helyi norma szerint pitiáner összegeket a szabadpiac jeligére hivatkozva, ezért a kapitalista demokráciák kurvára nehéz helyzetben vannak, vagy hamarosan abba kerülnek. A dolog akkor működne, ha az anyaország a teljes monopólium bevételei után az összes befizetett adóval tudna rendelkezni.
Vajon mikor jön rá a nagy tömeg, hogy rászedték őket?
És hogy a kormányzás hasonló mértékben felelős életük megtakarításának elvesztéséért.
És mit tesznek majd ekkor az emberek? Ettől én kicsit tartok
Szocializmus lényege, hogy aki mosogatni akar az mosogat.
„A marxista gazdaságot belső ellentmondása vitte a sírba…”
Csodálkozom, hogy Arma minden erőfeszítése ellenére még hiszel ebben.
Az amit ma marxizmusnak hívunk már a születése pillanatában is a tömegeknek szánt terelés volt. Soha nem is volt működő modellnek szánva, csak arra, hogy szétzilálja, felmorzsolja a hagyományos emberi közösségeket és kapcsolatokat, hogy mesterséges pótlékokkal helyettesítsék azokat.
Szét kellett zúzni a sokezer éves paraszti életformát, hogy engedelmes munkaerőállatok csordáit tenyészthessék a helyükre.
Azt, hogy egy hevenyészett ideológiával leöntötték, nem kellene hogy bárkit is megtévesszen.
A marxizmus-kommunizmus-szocializmus NEM politikai-gazdasági rendszer, hanem nemzeti-kultúrális vágóhíd.
És miután feladatát teljesítette, szépen el is takarították az útból, ahogy majd a kapitalizmust is el fogják.
8.
1.A munkádért kapott papír vagy virtuális pénzért egyre kevesebb, vagy egyre szarabb árút kapsz
Ez így van. Viszonylag most kicsi az infláció, de a munkabérek is alig emelkedtek az utóbbi 5-7 évben az árak viszont igen. A munkabérek emelésére a jövőben nem lehet számítani, mert a gazdaság nem indokolja.
Viszont az árak emelkedni fognak a klíma,olajcsúcs és esetleges gazd. válság miatt.Pl . USA államadóssága is nagy és nyomtatja a $-t felhígítva a pénzt.
Szerintem majd csinálnak vmit pár éven belül ami azt a kis megtakarításod is elviszi, ma hirtelen történnek a dolgok.(lásd svájci frank 50%, orosz rubel 30% mozgás 1 nap alatt, ma kína 8,5%-ot esett)Gondoljunk csak bele 1990-ben 15000 az jó fizetés volt, ha annak a felét félretette valaki az 7500HUF , ami ha a jegybanki kamatot beleszámoljuk biztos több lenne (mert régen még jó volt a kamat), de mára nem sokat érne az akkor keményen spóórolt pénz.A történelem pedig ismétli önmagát.
7 éve dolgozom és éppen számolgattam hogy ha annak mondjuk a felét félretettem az ma reálértéken elég sokat veszített az értékéből.Hogy örül mindenki mikor fizuemelés van, pedig az valójában a múltban megspórolt pénz elértéktelenedését jelenti…
5.Hollósy Szabolcs
Bizony-bizony! Én úgy látom te engem olvasol. Ez az igazi katasztrófa, hogy ezt a hülyék nem látják. A hitellel a bank a gazdasági közösség javait adja kölcsön úgy, hogy semmiféle felelősséget nem vállal a visszafizetésére.
8. Feri
A pénz egy információ ami azt rögzíti, hogy forgalomban lévő összes pénzt kibocsátó közösség mennyivel adósa a gazdasági közösség által termelt összes javak birtokosainak.
Ez csak minden időpillanatban külön értelmezhető, tehát ha bármilyen pénzügyi megtakarítási formában gondolkodsz úgy kell kalkulálnod, hogy a javak pillanatnyi összes mennyiségét elosztva a pillanatnyi összes forgalomban lévő pénzzel kapok egy értéket de ha ezt elteszem, azaz a követelésemet eltolom időben az az érvényesítés időpontjában annyit fog érni mint az akkor megtermelt javak pillanatnyi összes mennyiségét elosztva a pillanatnyi összes forgalomban lévő pénzzel.
Ezért baromság pl. a nyugdíjrendszerünk.
Magyarul akár mit is csinálsz ha neked pénz van a kezedben akkor te egy hitelező vagy vagyis egy befektető. Annak pedig kockázatai vannak.
Az egyetlen biztos dolog a tudás- mint itt már többen jelezték- mert azt csak a fejeddel együtt vehetik el.
Elveszíteni persze azt is elveszítheted tehát az sem száz százalékos.
A „szabadpiac”, bár sokat beszéltek, filozófáltak róla, akiknek érdekük volt, soha nem valósult meg egy pillanatra sem. Annyiban szabad ez a piac, hogy az egy szempontú kiválasztodási rendszer kedvezményezettjeinek MINDET SZABAD (gondoljunk csak a bankok „konszolidációjára”), a kedvezményekből nem részesülőknek viszont EGYET SZABAD csupán.
Fizetniük a kirablóiknak.
Mindenért fizetniük kell.
A kiválasztottaknak meg soha semmiért nem kell fizetniük.
Csupán az ide vonatkozó (sokszor röhejesen idióta)ideológiát kell beleverni a szellemi, és fizikai rabszolgák (félrevezetettek) fejébe.
Ez a dolog működik is rendesen, hiszen mi a csórók, a médiát falva, totálisan logikátlan idióta dogmák millióit hisszük el, tesszük életünk vezérlő szempontjává, nem látva károsságukat, nem teszünk ellene semmit sem. Féltve a pillanatnyi helyzetünket, féltve az életünket.
Közben jönnek-mennek az újabb, és újabb közgazdasági léggömbmodellek, amiket sokan elhisznek, olyannyira, hogy még a léggömb meghámozását is tervbe vesszük. Csupán mert, ez újnak tűnik számunkra, mert annak hazudják, akiknek ez érdekük. És így kényelmesebb, nem kell gondolkodnunk, a becsapottaknak.
Maga a közgazdaságtan is mindössze egy csapda a hiszékenyek számára, odakészítve az élet útjának teljes szélességére. „Hidd el te szerencsétlen barom, hogy így működik, nem úgy, ahogyan látod nap-nap után.”
Majd, egyszer jó lesz, ha úgy teszel, ahogyan „MI” mondjuk.
„MI”, a kiválasztottak.
Hja, ha mégsem azt látod, akkor a szemeddel, híg agyaddal van baj. És akkor te vagy a szélsőséges, stb., stb., stb..
És „MI”, a kiválasztottak, megint jövünk(hiába dúltuk szét az emberek békéjét, életét rendszeresen, amióta világ, a világ), és újból megmondjuk a frankót.
A REFORMOKAT.
Ami rád vonatkozik.
Ejnye, de maradi vagy, ha nem hiszel nekünk. Ez a következő, most már jó lesz. Meg egyébként is, az első emberünket leváltottuk (az akadémia élére került, igaz érettségije sincsen…), és most a korábbi második emberünk mondja meg neked, hogy miért kell fizetned mindenért kétannyit, mint eddig.
Gondoljunk csak vissza : a nagy hitelfelvételek korszakára.
Kik voltak azok, akik buzdítottak bennünket a hitelek felvételére ?
Olyan hitelekére, amiket önként dalolva aláírtunk ?
A reklámszövegük akár egyetlen mondata is, akár elméletileg, akár gyakorlatilag igaz jelentéssel bírt-e?
Elovastuk-e egyáltalán? Józan ésszel megvizsgáltuk-e ?
Igaz az, hogy Neked a BANK, csak jót, sok pénzt akar, és ebból neki tellik márványpalotákra ezreire ?
Nem voltunk akkoriban kissé HISZÉKENYEK ?
Hogy ne mondjam, HÜLYÉK ?
Elhittük nekik a legnagyobb hazugságaikat, tudatlanul, óvatlanul, a csóró szomszédunk példáját figyelve csorda módjára haladtunk a szakadék felé…
Ha ő beugrik a kiszáradt kútba, akkor mi, miért is ne ugorjunk…
Most meg, már közeledik az amerikai szabadpiac.
Újabb szellemi, fizikai megmérettetés. Igaz ebben már nem is dönthetünk… Dönt helyettünk egy másik érettségi nélküli az EU-ban.
Először, a mi első emberünk is ellenezte, annyira nyilvánvaló volt, hogy számunkra káros. Mára már egész elfogadhatónak tartja, ha…Már szóban sem tiltakozik, nemhogy tettekben. Nem véletlenül került első emberi posztjára, gondolná a „gyanús összeesküvésekre hajlamos” gondolkodó.
„Szabad”kereskedelem.
Az amerikaiaknak, az lesz…, biztos.
Utána, amikor azt is jól megtapasztaltuk, és még életben vagyunk, akkor jöhetnek az újabb reformok. Újabb közgazdasági elméletekkel megspékelve. Ugyanazoktól, akik egyik reformtól a másikig kergettek bennünket.
Széchenyi meg forog, forog…HITELtelenül.
Hiába teszi, csak az adósságunk és a hülyeségünk növekszik, rajtunk már a forgása sem segít.
Mára a szabadPIACból, mint fogalomból, a PIAC sem igaz.
Ott valaha, körülbelül egyenlő értékek cseréltek gazdát.
16:
Én természetesen a tudás megszerzésének a híve vagyok, de ÓVATOSAN ezzel a tétellel! A tudás konvertálása életfenntartásra nem automatikus.
17:
Ezt jól kiírtad magadból.
De, ha te ezt ilyen tisztán látod, akkor a tisztánlátás nem lehet elzárva mások elől sem. Tanítsuk meg fiainkkal, hogy ha nem akarja, hogy rajta (is) tapossanak, akkor szerezzen ismereteket. Ne végeláthatatlan sörözéssel töltse az idejét, hanem biztosítson időt a szellemik fejlődésre is.
17: Elek, nagyon tetszett ez az összefoglaló!
19:
A fesztiválra járás meg a bebaszás az trendi, tanulni, okosakat gondolkodni nem trendi. Aki gondolkodik és meg is osztja árnyaltabb látásmódját, az tudálékos és okoskodó. Bővelkedünk leminősítő jelzőkben azokkal kapcsolatban, akik nem eszik be a multimédiás tudatmódosítást. AZ út ki van kövezve, nem csak hogy lehet rosszabb, de már el is mondták, hogy hogyan lesz az, lassan ez is beteljesül. A birkákat először nyírják, végül levágják, sokan vannak, de ész nélkül szarra sem mennek 🙂
21:
Akin nem lehet segíteni, azt át kell lépni. Ez van. 🙁
17!
Elek valóban szépen leírta.
A valóságban is az a probléma,hogy aki közgazdaságtant tanul,vagy tanítanak vele,nem az igazat tanítják.Mindenféle hülyeséget magyaráznak bele csak a valóságot nem.És számon is azt kérik.Azt kell tudni.De a világ nem úgy működik..
Meg mi az hogy piac?A piacok mögött is emberek vannak,arcok.De így mint piac,egy megfoghatatlan,láthatatlan,beazonosítatlan valami az egész.
23:
Piac alatt valójában egy működési mechanizmust értünk, amit a résztvevő emberek kollektív viselkedése irányít. Ha nincs állami beavatkozás (törvényekkel, rendeletekkel) akkor beszélünk szabad piacról, ami nagyon káros, de bizonyos csoportok részére roppant profitképes. Amíg az állam a tömegeket képviselte, nem volt baj, de ez már nincs. Ma az állam az oligarchák érdeket képviseli, mert megvásárolták a képviseletet.