Tibor bá’ online
Egyszer már megírtam felületesen, hogy vagy összeomlik a dollár gazdaság, vagy nem. Vagy jön az Ebola, vagy nem. Vagy lesz termonukleáris háború, vagy nem. De a globális felmelegedés már itt van, itt marad és fokozódik. Ezt a témát kellene körbenyalogatni. Nézzük, mivel állunk szemben! Időjárási szélsőségek fokozódnak és egyre gyakoribbak lesznek.
- Időjárási szélsőségek fokozódnak és egyre gyakoribbak lesznek.
- áradás
- földcsuszamlás
- szélviharok
- jegesedés
- állami feladatok elhanyagolása
- Az átlaghőmérséklet szép lassan felfelé csúszik.
- Melegedés egészségügyi hatásai
- paraziták megjelenése
- „trópusi” betegségek megjelenése
- hőhullámok a szervezetre gyakorolt negatív hatása
- melegedés élelmiszer előállításra negatívan kiható következményei
- állattartás
- növénytermelés
- gyümölcstermelés
- takarmány ellátás
- Melegedés egészségügyi hatásai
- Biztonságra való kihatás
- Közbiztonság romlása
- Klíma menekültek beözönlése
- Egészségügyi ellátás hiánya
A kérdés, ezeket hogyan lehet kivédeni, és hogyan lehet a kivédésre felkészülni? — Én most összeszedem a gondolataimat, de ezzel a posztnak nem lesz vége, megkívántatik, hogy mindenki tegye hozzá saját ötleteit.
Az áradás, földcsuszamlás helyi jellegű esemény. Ezt mindenkinek egyénileg kell felmérni, hogy lakóhelyén létezhet-e ilyen veszély, és azt ő személy szerint hogyan tudja elhárítani.
A szélvihar reális veszély az ország bármely vidékén. Amíg a gazdaság kellően funkcionál a biztosítás megkötése elegendő védelem. Ezt követve át kell vizsgálni a lakóépület és környékének a hatékonyságát. Elég stabil-e a kémény, a tetőzet. Mibe tud belekapni egy erős szél. Áramvonalasítani, amit lehet.
Az ólmos eső, a lefagyott útszakaszok elleni védekezés viszonylag könnyű. Lefagyások esetén minimumra csökkenteni a kimozdulást. A házkörül hamuval, fűrészporral lehet csökkenteni a síkosságot. Ezeket az anyagokat lehet tartalékolni. Profi megoldás egy nagyméretű „zokni” ráhúzása a cipőre, amit előre le lehet gyártani régi ruhadarabokból.
Az állami feladatok elhanyagolást csak visszahúzódással lehet kivédeni.
A paraziták elleni védelem sokrétű. Kullancsok ellen van védőoltás, és el lehet kerülni a veszélyes helyeket. A szúnyogok (malária) már nehezebb eset. Különösen, hogy már vannak rezisztens paraziták. A szúnyogok riasztása és távol tartása csak beruházás kérdése (szúnyogháló). Más paraziták feltűnése valószínű, de ezekről (pl. skorpiók) még nem lehet semmit se tudni.
Trópusi betegségek (például Ebola) elleni felkészülés jelenleg állami szinten történik. Később, ha van ellene vakcina, élni kell vele. Ha nincs vakcina, akkor fel kell készülni a tökéletes elzárkózásra, ahogy azt a Középkorban tették Pestis esetén.
A hőhullámok ellen véd a klíma berendezés, amíg van áramellátás. Ezt követve egyéni védekezésre van szükség, amihez alapvető fontosságú a saját ház. Legjobb megoldás egy északi fekvésű verem megépítése, ahová be lehet bújni 30 °C feletti külső hőmérséklet esetén. Aki ebbe belekezd, jól teszi, ha előtte átnézi a szakirodalmat.
Állattartás: fel kell térképezni a különböző háziállatok hő bírását és védelmüket. Ugyanez vonatkozik a növény- és gyümölcstermesztésre is. A takarmányellátás szükségessége attól függ, milyen állatot tudunk tartani. Őszintén bevallom ez a kérdés a legproblematikusabb, és nagy valószínűséggel rengeteg ember halálát fogja okozni.
A biztonság kérdése szintén helyfüggő. Egyáltalán nem mindegy, hol laksz. Az egészségügyi ellátás hiányára bizonyos fokig fellehet készülni úgy, hogy fontos gyógyszerekből bespájzolsz, de aztán semmi. Még egy utolsó mondat a vita beindulása előtt: Panellakásban a túlélési esély NULLA. Bérházban a túlélési esély KÖZEL NULLA. Esélyt kizárólag saját (családi) házban lakóknál látok, megfelelő felkészülés esetén.
_________________________________________________________
_________________________________________________________
____________________________________
„Az állami feladatok elhanyagolást csak visszahúzódással lehet kivédeni.”
Szerintem van alternatíva.
Ahol lehet ott helyileg kell megszervezni a „karhatalmat”…
Ahol látszik, hogy van szervezett védekezés, riadólánc, egy jelre összefutó emberek, oda már csak végső esetben merészkednek a rablók.
Lehet hogy le kellene porolni a rövidhullámú kis adóvevők építését is…
Viszonylag egyszerű, és szerintem egy közösségben jó ha van némi kommunikáció.
Papírpénzrendszer összeomlása: Törvényszerű -e vagy lehet nagyonnagyonnagyon sokáig manipulálni? Netán lassan átalakítani mássá? Más alapra helyezni? Hitelpénz mint adósság működésről átállni nyomtatott pénz mint termelésnövelő erő? Meddig manipulálható? Lehet egyszerre az USAban viszonylagos pénzbőséget, a világban meg viszonylagos dollárszűkét teremteni, hogy az amcsi lakosság ne lázadjon és Kína se akarja elszórni a zöld papírjait?
Olaj fogyása: Tényleg nincs? Annyira nincs, hogy egyszer csak politikai érdekből lenyomták az árát a felére? Egyáltalán hogy tudták lenyomni a nincsből még ha az enyhe tél segített is? A földgázt még mindig elégetik 60-70%-ban az (olaj)kitermelés helyén?
Klíma: Előidézhető volt 1950-től egy város felett az eső fellőtt alumíniumporral? 1970-től egy kisebb régióban a csapadék hirtelen felmelegítéssel/hőközléssel? Azóta meddig jutottak? Lehet -e küldeni a Kárpát-medencébe özönvizet, a ruszkikra szárazságot, az ukránoknak enyhe telet – mindezt akár egyszerre? A sűrűsödő extrém időjárás CSAK a felmelegedés következménye vagy az időjárás-manipulálás (ha van ilyen) miatti feszültségek kiegyenlítődése IS?
Régen volt egy elképzelés, hogy a klímát végső esetben megfogják úgy, hogy a visszavert napfény mennyiségét növelik. Ezt úgy tették volna, hogy hungarocell-granulátumot szórnak az óceánba tankhajókról. A napfényt visszaverte volna, nem kicsit lett volna környezetszennyező.
Hány ilyen elképzelés van? Hányat próbáltak ki? Hányból lett technológia? Hány technológiáról nem is tudunk?
El vagyunk maradva a technikai fejlődéstől is, nem tudjuk mennyire jár a közismert civil technikai szint felett, el vagyunk zárva a tényektől is, nem tudjuk mi miért van. Néha egy-két morzsa kiderül. Szerintem nem a természet fog kinyírni bennünket, hanem a felső nagyorrú egy ezrelék.
Talán a megoldás az lehet, hogy megtartva a pénzkereseti lehetőséget, a városhoz közel, de mégis védhetőbb helyen megcsinálni a menedéket. Ház, kert (2.000-3.000 nm doszta), kút, napelem, napkollektor, fatüzelés, tartalékok. A ház a faluban, hegyen, erdők mélyén, cigánymentes helyen. Mellé lehet valamennyi föld/rét/erdő is, de csak tartaléknak. Az egész menedékre minimális/kevés pénzt költeni de mégis élhetőre, védhetőre, takarékosra, önellátóra megcsinálni. Ha lehet, akkor ott a menedékben lakni, közben bejárni küzdeni a jövedelemért a városba.
Ezt próbálom én – korábban úgy gondoltam, hogy ki kell a menedékbe települni és a jövedelmet is ott kell megkeresni. Ma már fontosabb a (pénz)tartalék, hogy esetleg el lehessen menni élhetőbb országba ha nagyon kell.
Vajon Svájc tovább tartja -e magát mint mi?
2. Zolcsi
Érdekes dolgokat feszegetsz.
A kérdés az, hogy hol van a „fehér lyuk”, azaz hol csapódik le az a hatalmas mennyiségű pénz ami kamatok meg ezer más módon kikerül a gazdaságból.
Iszonyatos mennyiségű pénzről van szó, és ennek csak kis részét „fedezi” a hipergazdagok Ferrári gyűjteménye, saját repülője meg hasonlók.
Lehet hogy a pénz előttünk ismeretlen technológiákra költődik?
Mint a HAARP, a génmanipuláció, meg a tudatmódosítás trükkjei ?
Tessék: a NASA pontosan tudni fogja, hogy mikor mennyit locsoltál!
http://www.urvilag.hu/kornyezetunk_vedelme/20150116_aktiv_passziv_es_lasszozik
Ez a panel-családi ház kinyilatkoztatás a végén csak félig-meddig igaz. Egy kisvárosban lakunk családi házban, de a lakosság olyan 40%-a tömbházakban. HA összeomlik főleg az áramellátás, a társadalom is összeomlik és nem látom be, mitől élnék túl a családi házasok jobban, mint más, mert pl. kút ezekhez se tartozik, többségükben nem lehet kaját termelni, stb, és ott lesznek a még rosszabbul ellátott panellakók, akik egy része (úgy, mint a nempanellakók egy része is) kész lesz rabolni, embert enni. Csak félreeső falusi vidékek lakóinak egy része élhetne túl egy összeomlást.
3. Zolcsi
„Vajon Svájc tovább tartja -e magát mint mi?”
Az én megitélésem szerint a globális elit elérte amit hatalomban el lehet érni, és már annak a megtartására tesz lépéseket.
A hatalmát leginkább az „értelmes” középosztály veszélyezteti, aki egyre gyorsabban csúszik lefelé, és egy idő után harolni lesz kénytelen.
A középosztálynak van még egy „bűne” hogy pazarol.
Ami pénzt és erőforrást felhasznál a középosztály, azt az elit úgy érzi, hogy tőle vonja el.
Tehát akármi is a globális elit terve a jövőre nézve, abban nincs helye a középosztálynak… és Svájcnak se, a maga önfejű stílusával.
Érződik, hogy Svájc is csúszik lefelé. Rákényszerítették, hogy fogadjon bevándorlókat, fel kellett adnia bank titkokat, és nől a nyomás, hogy lépjen be az Únióba…
Lehet, hogy rövid távon Svájc jó helynek tűnik, de ha az összeomlásra várunk, akkor nem biztos. Ha menni kell akkor olyan helyet célszerű választani, ahol a népesség nagy része él mezőgazdaságból, és nem túl gazdag.
6:
Rosszul olvastál. A családi ház nem biztosíték, csak lehetőség, ami a panellakásoknál nulla.
6. Arma.
„és ott lesznek a még rosszabbul ellátott panellakók, akik egy része (úgy, mint a nempanellakók egy része is) kész lesz rabolni, embert enni.”
Nehezen tudom elképzelni, hogy a hatalomnak ne legyen terve egy összeomlásra.
Az utolsó pillanatig fenn tudja tartani a katonaságot, rendőrséget…
Ezekkel ki tudja hajtani a „panellakókat” a földekre, hogy ássák fel kézzel, és vessenek, arassanak… mint 1000 évvel ezelőtt.
Ezzel az alapélelmiszereket megtermelik, és motiválják a fegyveres erőket, hogy védjék a hatalmat, és gyorsan eliminálják a rablókat…
Ha pedig a klíma annyira elviselhetetlen lesz itt, akkor beindul a migráció, akár szervezett formában is Szibériába és Kanadába…
7. Attila (PV)
„Ha menni kell akkor olyan helyet célszerű választani, ahol a népesség nagy része él mezőgazdaságból, és nem túl gazdag.”
Alapvetően igazad lenne, ha a klímaváltozás nem borítaná fel fenekestől ezt az egyébként járható utat. Az általad említett országok sivataggá, jobb esetben erős mediterrán éghajlattá változnak a közeljövőben.
Pusztán éghajlati vonatkozásban egyedül a hideg mérsékelt övben látok esélyt, csak hogy napjainkban itt még nem, vagy jelentéktelen mértékben folyik mezőgazdaság (Kanada északi tartományai, Norvégia, Svédország, Finnország szintén északi területei). Itt a hőmérséklet-változás miatt egy kellemes 4 évszakos klíma várható művelésre alkalmas rengeteg szűz földterülettel.
Számomra Új-Zéland legdélebbi része az etalon, elszigeteltsége folytán is a legnagyobb esélyt adó ország a túlélésre, de ez már messze meghaladja a lehetőségeimet.
Jav.: a most megjelent 9. hozzászólásod utolsó mondatával részben át is fedted ezt a kommentet. 🙂
Én a spitzbergákra szavazok. Gyéren lakott és a klímaváltozással egész jó helynek ígérkezik.
10. Nándi
Még arra kellene egy tanulmányt összehozni, hogy azokon a vezetékeken, amin eddig olaj áramlott, lehet-e vizet szállítani.
Líbiában remekül megoldották, hogy a lepárolt tengervizet a sivatagba juttatták, és ott csináltak virágzó mezőgazdaságor belőle.
A megnövekedett hőmérséklet segíthet a lepárlásban, a napaelemek, ár-apály erőművek meg hajthatnák a szivattyúkat…
Nyilván nem lehet a mai szintű élelmiszertermelést biztosítani, de ha nem eretjük fel a gabonát a marhákkal, akkor alapszinten elég lehet. Kézi munkaerő meg lesz bőven.
9: elnézve, hogy a kormányok milyne hatásfokkal szerveznek meg bármit most, amikor még béke van és sok erőforrás…
Attila (PV)
„Ezekkel ki tudja hajtani a “panellakókat” a földekre, hogy ássák fel kézzel, és vessenek, arassanak… mint 1000 évvel ezelőtt.”
Ha ezt iróniának szántad, akkor a válaszom semmis.
Panelból parasztnak kétéve álltam. Mostanra érzem, hogy az izomzat kezd igazodni az új kihíváshoz. Elképzeltem, ahogy a más izmokat igénylő városi életet élő neki áll földet művelni. A városinak például a kapaszkodó izma fejlett, tömegközlekedésben nagyon fontos. Ezek mellé társul a helyzetből fakadó alultápláltság. Vagy, honnan lesznek nem hibrid magvak? Ha mégis lesz mit elvetni, ezek műtrágya nélkül nem fognak számottevő termést hozni.
Áram nélkül voltam egy darabig. Tapasztalatból mondom, ha nincs energia, nincs túlélés. Hogy tudtam azalatt létezni? Úgy, hogy másoknak volt. Élelmiszert vittek a boltokba, árut tudtam rendelni a tüzépről. Bocs, telefont azért tudtam tölteni.
Szorosabban a témához. Az új kártevőkre nem lehet felkészülni. Durva, szélsőséges időjárásra hogyan készítem fel az állatokat, növényeket? Jön egy -35 és volt aprójószág, nincs aprójószág. De a +40 fölötti hőmérsékletnél is igen nagy lesz a veszteség. A szelet valahogy nem tartják olyan nagy katasztrófának. Pedig a szélsőséges időjáráshoz többször és a megszokottól erősebb szél társul. Mit is csinál a viharos szél a lábon álló gabonával? Így van. Ember és állat mindjárt kevesebbet fog enni.
De mint pozitívan gondolkodó azt mondom, ha akad egy közösségben pár olyan felfogással élő, mint János, aki a valós problémákra figyel és ezek megoldásán nem csak gondolkodik, akkor nagyságrenddel megnő a közösség esélye a boldogulásra.
13, Arma
A túlélési ösztön néha csodákat tesz.
És szerintem igen nagy hiba „hülyének” nézni a kormányokat.
Szerintem csak simán más a prioritásuk, meg felűlről is súgnak nekik…
Nekünk ez nem jó, ezért hülyézünk, de nem mindig jogosan.
Nyilván ott ahol pénz és hatalom van, ott vannak szakértők is…
szerintem az valóban nagy szégyen lenne, hogy a felhalmozott tudás birtokában néhány „hülye” kormány miatt halna ki a Föld.
Ez bizonyíték lenne arra, hogy az intellektualitás nem csak felelsleges, hanem káros is.
12.
Mennyi energia befektetésével? és mennyi ideig? ráadásul számunkra ez a kérdés nem is releváns. Egyébként egyetértek az általad felvetett dolgokkal.
Továbbra sem látszik semmiféle összefogás-jellegű dolog. Idividualizmusukba bezárkózott emberek szaladgálnak-ahogy ez elvárható.
Bár mostanában egyre több emberrel találkozom akik hasonló „szemléletüek”. Hajtogatják azokat az előadóakat és információkat melyeket mi is immáron kb. 6-8 éve. A változásnak olyan sok aspektusa van, hogy a kombinációkat lehetetlen kiszámítani.
Az írás_Tibor bátyámtól megszokottan- alapos logikán alapszik. Kb. ez lehet.
Mostanában egyre többet jut eszembe az a mondat-már nem tudom hol olvastam-, hogy: „csak a paranoiások élhetik túl”.
Persze a paranoia kérdésköre ebben a témában nincs letisztázva és ezt a fajta mentalitást ugyanolyan nyugodtan aposztrofálhatnánk a realista jelzővel is.
Szerintem, legalábbis reménykedem benne, hogy a falusi családi ház, vagy inkább tanyakomplexum átmeneti megoldás is lehet. Itt -az általatok is felsoroltak- a megfelelő kommunikációs hálózat(min. egy nagytávolságú walkie-talkie) falun belül, tartalékok, állatok, takarmány, gyógyszerek, kút, védelem stb.
Mindig is volt egy olyan érzésem, hogy a leszakadás lassú(ki tudja mennyire?!) folyamata után egy töréspont elérése után nagyon gyors lesz a hanyatlás. Nagyon gyors. Mindösszesen pár hét elegendő a lakosság kb. 50%-nak pusztulásáig
Az utána lévő káosz sokáig(10-15 év) eltarthat, mire a viszonylag védett kárpát medence teljesen „lecsúszik”.
Utána és közben a klíma eszméletlenül gyors változása megmutatja mennyi az esélye a fizikai túlélésnek. Mindeközben egy atomháború veszélye állandóan a fejünk fölött lebeg.
Az én személyes célom folyamatosan változik. A „shtf” utáni eszmélés időszakát nagyon lényegesnek tartom. Olyan változások lesznek és olyan fokú lesz a szenvedés, hogy természetszerűleg változik az emberi psziché. Részemről én azon vagyok, hogy amennyi embernek csak tudom biztosítsak olyan alapot melyben nem kell állati szintre süllyednünk. Ne kelljen a túlélés érdekében visszafejlődnünk . Hanem, hogy a rettenetesen nehéz körülmények ellenére is fentarthassuk életfunkcióikat. Figyelmünk, tudatunk kinyílhasson, hogy aztán olyan felismerésekre tehessünk szert mely ennek a változásnak az igazi célja. Dogmáink szorításából kitörhessünk. Ez magunktól nehezebben menne, ezért az általunk teremtett világ összeszakadása megmutatja, hogy mit is teremtettünk. A miértek nagyon hasznosak lesznek. A miért omlott össze a kártyavárunk, miért tettünk tönkre mindent eljuttat minket az emberi kapzsiság kérdéskörén(mely nyugodtan mondhatjuk-állati, és az egoból fakad) keresztül komolyabb kérdésekhaz is.
Mert mikor éhesek vagyunk- és mi itt ez nem igazán ismerjük- nem igazán érdekel minket más mint a zabálás. A tudás csakis gyakorlati lesz és az ember mint olyan nem tölti be célját, nem válik be -magyarul. Állati motivációinak rabjává válik és a kör véget ér.
Ezúttal véget ér az a több tízezer éves körforgás, mely a kivakarózás majd visszazuhanás ciklikusságában zajlik. Ha nem jövünk rá miért ismételjük ugyanazt, mik is vagyunk valójában, akkor az ember megszűnik, a tudati evolúció más szintekre helyeződik.
Az ember kergeti a biztonságot, minden tette ezt mutatja, de az igazi biztonság nem a konzervekben és nem is egy nagy fekete könyvben van, melybe belepiszkítottak a dogmatikusok. Nem tudom megtaláljuk-e? De én reménykedem és bízva bízok.
16. Balázs
„de az igazi biztonság nem a konzervekben és nem is egy nagy fekete könyvben van…”
Így van.
Szerintem a biztonság az individualizmus és a közösségi életmód között helyes egyensúlyában kereshető.
Veszély esetén az emberek ösztönösen összefutnak… Ezt az ösztönt egyelőre felülírja a belénksúlykolt individualizmus… azaz még nem érezzük eléggé veszélyben magunkat.
Egyedül az ember kisebb eséllyel tudja megvédeni a felhalmozott konzervjeit meg a száraztésztát.
De közösségben, ahol a feladatokat szét lehet osztani, keményebb támadásokat is ki lehet védeni.
Tibor bá’ sokat hivatkozott a háború utáni időkre…
Ezekből látszik, hogy nehéz helyzetekben kialakul egyfajta összetartás…
Nem hallottam hogy Budapesten bandák raboltak és öltek volna élelemért, pedig ugye egy fagyott döglött ló is kincset ért…
Szóval én abban bízom, hogy az emberekre ráerőszakolt túlzott individualizmus lehámlik ha nagyon muszáj, mert sokakkal ellentétben szerintem az ember alapvetően nem önző, csak az elműlt pár száz évben kényszerítették azzá válni, hogy kihúzzák az erkölcsi alapkoat az elit ellen való lázadás alól, és hogy engedelmes nyálacsorgó konzumidiótát faragjanak belőle.
17.
Szerintem a biztonság egy tudás, a tudás, hogy mik vagyunk.
Materiális szinten én is azt tartom amit te, vagyis, hogy a közösség ad biztonságot.
Ha a fejeket, kezeket és lábakat nézzük a biztonság szavatolja az életben maradást.
Persze ehhez is sok dolog kell és sajna nem állunk túl jól. Sem a vetőmagok(16hsz.)
sem egyéb más területen. Az emberek ma már mások mint a II. vh idején, pl. én egyáltalán nem tudom, hogy a családomból ki mikor hagyná ott a kis kuckóját.
Lehet, hogy későn. Nem bízom a jelenlegi értékítéletében az embereknek. De abban bízom, hogy megváltozhatnak.
Persze ki tudja, hogy a tanyán tudom e szavatolni bárki biztonságát. Elég-e az amit megteszek? Mára már leszarom.
Csinálom immáron 5 éve aztán kész. Ez a munkám. Cukrászból geddonista lettem:-) Más dolgokkal foglalkozom.
Engem is mint mindenki mást a megértés űz egyik témából a másikba. A következmények boncolgatása már nem érdekel.
Az ezt kiváltó okok sem már. Hogy miért cselekszünk ahogy cselekszünk az sem. Tudatlanságból. Már mérgesek is csak úgy lehetünk embertársainkra mint az ovisokra a homokozóban. Mi is homokozunk csak eggyel nagyobb a homokozónk. De már látszik, hogy a homokozón túl is van vmi. És nem a lapátra kell hajtanunk.
Lapát=fizikai élet meghosszabítása. Ugyanis az egész társadalom evidensnek tekinti ezt, nemcsak a geddonisták.
Hogy félnek mikor kirúgják őket, vagy elhagyja a felesége.
Ahelyett, hogy menekülnénk a félelem elől(melynek így figyelmünkön keresztül erőt adunk) inkább nézzük meg miből fakad.
Közösség nem lesz egy csapat majomemberből-sajnálom.
Az csak rászorultság lesz, és félelemből fakadó( hogy meghalunk érdek)és ahogy jobb lenne menne mindenki szétfele. vagy még előbb agyonverjük egymást.
18. Balázs
„Nem bízom a jelenlegi értékítéletében az embereknek. De abban bízom, hogy megváltozhatnak.”
Nyomás alatt lettek olyanok amilyenek…
És nyomás hatására másmilyenek lesznek.
Ha a munkanélküliség eléri a 25%-ot akkor szerintem beindul a vidékre vándorlás, és egy új szemlélet kialakulása.
Szerintem még mindig nem esett le.
Többtízmillió éves folyamatok játszódnak le a szemünk előtt másodpercek alatt.
A párszáz éves papírpénzünk meg a hűdenagy technológiánk már rég elavult. Szóval a Matrix illúziója már csak az egész: hogy akár a NASA vagy a G8- kormányok bármit is tehetnének ellene- maximum rontani tudunk még rajta.
Ha túlélésben gondolkodtok akkor a nagy kontinensek belsejét alapból el lehet felejteni.
Főleg az északi féltekén.
Az, hogy manipulálnánk az időjárást- GLOBÁLIS- szinten- magyarul a KLÍMÁT, az csak a CO2- kibocsátásunkra igaz.
Ha leállunk, akkor is kb a Paleocén- Eocén Hőmaximum CO2- görbéjére csúszunk le, már ha egyáltalán- az is 10.000 évekig tartott mire eljutott a billenőpontokig.
Ennyire effektív gyilkos az ipari civilizáció.
18- ra:
Így van csinálni, tenni kell, legalább lefoglalod magad és ne gondolj bele a következményekbe. Ez az egyik legjobb „megoldás”
19.
Ha lehetőségük lesz, vszínű így fognak cselekedni.
Ennek már most is vannak jelei. Bár azt se felejtsük el, hogy nem mindenki tartja ezt megoldásnak.
És igazuk is lesz. Egyetértek Károllyal abban, hogy nehéz körülmények között nagyon nehéz megmaradni. 2 év áram nélkül( csak korlátozva, tehát messze volt) és működő társadalomban(élelmiszerellátás biztosítva) rájöttem, hogy csak egy álom, hogy majd a népek a szükségben nekimennek aztán majd jól megcsinálják. Nem. Semmi esélyük. Jobb ha gyorsan túl esnek rajta. Attól ki lehet készülni, hogy ha egy hétig nem fürdesz, nemhogy ha nincs áram. Szóval a gyakorlat majd megmutatja a valóságot. A mentalitásunk sem megfelelő és tisztábban sincsenek önmagukkal és a nélkülözéssel.
21. „Attól ki lehet készülni, hogy ha egy hétig nem fürdesz, nemhogy ha nincs áram.”
Na vajon kik élnek már most is így? 😀 Nekik minden esélyük megvan egy olyan világban túlélni. Bírják a meleget, ha kell esznek dögöt is, házat össze tudnak tákolni akármiből, tisztálkodniuk nem kell, erőszakkal elvesznek mástól bármit, zsigerből ölnek mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül, sőt élvezik is, szűk rokoni körben is szaporodnak. Ilyen életet élve vagy ilyenek által körülvéve sírva könyörögne a mi fajtánk a főbelövésért. És ez nem is a jövő, ez már a jelen valósága.
22.
Cigány testvéreinktől nem várok többet mint egy éhes kóbor kutyától.
Ha elbírnak velem tuti megesznek, de minimum agyonütnek.
De a legveszélyesebbek a 3 gyerekes családapák lesznek. Belőlük még csak ki sem nézed.
Bár ilyen szituációban érdemes lesz óvatosan a szemeket nézni. Persze ha nem futva őrjöngve rohannak feléd.
). Attila: írod: „Nehezen tudom elképzelni, hogy a hatalomnak ne legyen terve egy összeomlásra.
Az utolsó pillanatig fenn tudja tartani a katonaságot, rendőrséget…”
És ha éppen emiatt épül annyi stadion? Hogy legyen hova bezárni a fenyegetően fellépő éhező tömegeket? Mert nem tudom elképzelni, hogy a foci miatt történik.
14 Károly: Végre valaki aki panelból parasztnak áll, és már látja, hogy a földművelés sokkal több ésnehezebb annál a lázálomnál, mint elvetni tavasszal és learatni ősszel.
24 Tara: Stadionba nem lehet bezárni csak úgy egy tömeget. Kifelé könnyű az út.
És ha sok a fegyveres őr? Nem tudom persze, csak azon töprengtem, mi a manónak a sok stadion, mert látszólag semmi szükség rájuk. Valami más mozoghat a háttérben, talán valakinek van tippje.
23, Balázs: „De a legveszélyesebbek a 3 gyerekes családapák lesznek.”
Na akkor reszkessetek… 😀
———————
Egyébként jártomban-keltemben azt állapítottam meg, hogy a magyar lakosság jelentős részéért nincs mit tenni. Ostobák, primitívek, tehetetlenek /mindig másra várnak/, ugyanakkor végtelenül önzők, nulla szociális érzékkel. ‘Közösség-építésre’ teljesen alkalmatlanok. Az összefogás, ami a II. vh. utáni újjáépítésre igaz volt, az ma már lehetetlenség. Persze tisztelet a kivételnek.
Családi szinten meg erősen korlátozottak a felkészülés lehetőségei, pár hetet, hónapot talán ki lehet húzni, de az éghajlat változásra semmilyen választ nem lehet adni. Ha nem lesz eső, nem lesz termelés sem. Az csak álom, hogy majd békésen szántok, vetek, aratok…
Elmenni meg nem lesz egyszerű – nem lesz infó, hogy hol jobb, de ha lenne is, esély nincs arra, hogy több ezer km-t megtegyen egy család egy összeomlott világban. Főleg, ha még úszni is kéne egy másik kontinensre. 😉
„…az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga.” Szóval azért ne csüggedjetek. Ha oda jutunk, majd meglátjuk, mit tehetünk… 😀
26. Tara.
„És ha éppen emiatt épül annyi stadion? ”
Nyugaton már bevált, úgy hívják hogy social engineering… valahogy szociális tervezésnek/manipulálásnak fordítanám.
Erre való a sport. A felesleges gőz leeresztésére. Egyébként látszik hogy a legagilisabbakat valóban sikerült ezzel lekötni… (B-közép, Ultrák, satöbbi)
Polgárháborúban szerintem valóban hasznosak a stadionok, mint Chilében láttuk, bár ha valaki, akkor nem a mostani kormány, hanem az esetleg azt követő CIA által bekönyökölt legitimitás nélküli társaság fogja üzemeltetni…
Egy polgárháborúban ennek a kormányak 5 perce se lenne, nemhogy ideje embereket összegyűjteni… Látod, már az alkotmánybírák nyugdíjkorhatára miatt majdnem megszállta az országot a NATO, az oroszokkal való barátkozásért is keményen megkaptuk a magunkét, szóval Orbánt hamarabb érné valamilyen baleset, mint hogy valóban elkezdhetne keménykedni. Aztán jöhet Ukrajna V.2…. A módszer sikeresnek tűnik, úgyhogy szerintem meg lesz ismételve…
28: Attila(PV): „majdnem megszállta az országot a NATO”
Ha kitör a globális gebasz, a kutya se fog azzal törődni, hogy mi zajlik itt. Kivéve, ha itt valami csoda folytán jobb lenne, mint másutt – de erre vajmi kevés az esély. Bár…:
„”Földünk szívcsakrája pedig éppen Dobogókőn és környékén, azaz a Pilisben (egyes vélekedések szerint a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál) található az a hely, ahol a Föld szive dobog. Dobogókő a Föld legerőteljesebb energiaközpontja.”
http://dobogoko.org/node/5
😀 Szerintem Tibor bá’ is innen szívja az energiáját… 😉
Azoknak, akik a társadalom (közösség) újra építésben hisznek:
1945-re a társadalomnak összegeznie kellett az eseményeket. Minden családban voltak halottak, a frontról vissza nem térők. Az átvonult harcokban a javak jelentős része megsemmisült, ami maradt azt asz oroszok elrabolták, a nőket megerőszakolták. A nemzeti vagyon hatalmas hányada megsemmisült. Éheztünk, fáztunk, de volt jövőkép. A nép ingyen dolgozott (közmunka), hogy minél előbb, minél több műtárgyat helyre lehessen állítani. Mindenki úgy gondolta, hogy ha újjáépítünk, ha összefogunk, akkor előbb vagy utóbb úgy élhetünk, ahogy a háború előtt. —– Ma ez nincs. Ma mindenki azt érzi, hogy összeomlás nélkül is egyre szarabb az élet, nincs hova visszatérni. valamennyien megyünk a lecsóba. Nem lesz rekuperáció! Nincsenek meg hozzá az alkotóelemek.
29. Observer
„Ha kitör a globális gebasz, a kutya se fog azzal törődni, hogy mi zajlik itt.”
Attól függ, mennyi ivóvíz marad a környéken.
A Kárpát medence alatt van bőven tartalék…
Bár az igazat megvallva, és a „gebasz” előtti globális rendrakásra gondoltam.
Príma helyzetben vagyunk ahhoz, hogy az USA velünk statuáljon.
30. Tibor bá’
„Nem lesz rekuperáció! Nincsenek meg hozzá az alkotóelemek.”
Persze…
Nincs a főváros szarrá bombázva.
A plázák még mindig ontják a sok szines gizmót.
Az embereket a valódi nélkülözés és a valódi sokk kényszerítette együttműködésre.
Egy bombatölcsérből azért csak könnyebb „jövőképet” alkotni, mint a Tesco polcai közül. A „józan ész” a média hazugságai között elvész, és nem tudja, hogy mely híreknek higgyen.
Úgy gondolom, hogy az összefogás az ösztön, és ha kiváltja egy sokk, akkor beindul.
A mai hétköznapi élet ez ellen az ösztön ellen hat, de ha leáll a média, az internet, bezárnak a plázák, és akadozik a vízellátás, akkor automatikusan beindul.
Én azt hiszem, hogy az az érzés, hogy ez nem tartható tovább, fokozatosan épül befelé a köztudatba… ami pozitívan hat …
Ide olyan sok okos ember ír, tudnátok-e segíteni abban, hogy a klímaváltozás miatt
milyen növényeket lehetne termeszteni ? Ha a vadkendert a pincében is sikerrel termelték egyesek, akkor talán lehetne haszonnövényeket is. Az emberek nagyon leleményesek.
32, Attila (PV): „automatikusan beindul”
Jó eséllyel a technikai civilizáció kiépítésével sikerült eljutni odáig, hogy most egyre nagyobb az esély arra, hogy kinyír bennünket a megváltozó klíma. De ha valami békés helyen az emberiség kis része fennmarad, akkor elkezdi járni ugyan azt az utat, ami már egyszer a nihilbe vezetett… Ezért nincs jövőkép… 🙁 /Feltéve, hogy egy technológiai civilizáció kezd újra kialakulni /márpedig az fog, mert az ad „biztonságot”./
33, Néni: ” lehetne haszonnövényeket is” Hogyne, ha lesz energia és gyártják a termesztéshez szükséges anyagokat és eszközöket… 😉
31, Attila: „A Kárpát medence alatt van bőven tartalék…” És vödörrel fogod kimerni? Ha nem lesz megfelelő technológia, azt a vizet soha nem éred el…
30: +1
34. Observer
„És vödörrel fogod kimerni?”
Még az összeomlás előtt beindul a harc a vízért.
Igaz, én nem hiszek a totális összeomlásban… egy szűk elitnek meglessz a technológia, az üzemanyag és a katonai védelem… Ők pedig aranybányát csinálhatnak magiknak abból ami megmaradt.
26:
Hogy a sok focihuligán ne tüntessen a hatalom ellen 😀
Tibor bá’ engedélyt szeretnék kérni, hogy egy írásomat itt hsz-ként megjelentessem. Téma: atomháború esélye tekintettel a hidegháborús és mai atomfegyverek közötti különbségre. Nem hosszú, csak nem akarok „off topicolni”. (Lenne hozzá 3 kép. Képet ugye nem lehet betenni hsz-be?)
Szvsz Observer és Attila (PV) véleménye között van az igazság. Jövőkép, beindul, újra indul, az elit túléli és újra kezdi témában…
A kérdés inkább az, hol. Kevés hely van, ahol az átlag embereknek esélyük lesz. Direkt nem írok kishazánkbéli helyszínt, de Erdélyben van rá esély – DEVESELU-tól lehetőleg távol. Déli féltekén van pár helyszín ahol szintén.
Az elit simán kibekkeli az egészet, az átmeneti – jópár éves káoszt-horrort – és majd szépen újra elkezdi az egész „történelmet”.
38- ra:
Lsd. a 20- as hozzászólást.
Az elit nem fog tudni kibekkelni semmit, ha ez megnyugtat. Max 10- 15 évig tovább húzza, de a végzetük ugyanaz lesz.
Sőt a pszichológiai teher alatt lehet hamarabb megroppannak. Ők is emberek, ne feledd
39 Ouse M.D.
nem vagyok benne biztos, hogy megállíthatatlan a folyamat, mint korábban is említettem nem értek a globális felmelegedés témához (nem is érdekel, mert, ha igazad van úgy is mindegy, hogy értek-e hozzá vagy sem), de egy atomháború, ha nukleáris telet nem is, de lehűlést okozhat. Ezzel meg tudomásom szerint eddig senki nem foglalkozott, nevezetesen globális felmelegedés vs. atomháború utóhatása. (Ira Helfand-ék riogatása a nukleáris téllel tévedés, egyszerűen azért mert az alapadataik hibásak. Éppen ezt szeretném betenni hsz-ként, egyszerűen kifejtve, mert valójában olyan pofon egyszerű, hogy döbbenetes számomra, hogy ezt nem értik és látják át…)
40:
Adok neked teret, de felhívom a figyelmed arra, hogy a globális felmelegedés egy hosszútávú (több ezer év) probléma. Máris hatalmas hőmennyiség szunnyad az óceánokban. Egy néhány évig tartó kevesebb napsugár nem oszt, nem szoroz. A folyamat 1-2 évvel történő megakasztásával semmire se megy az emberiség.
41:
Igen, de a lehűlés egy dolog, mi a másik: irtózatos sugárszennyezés a megmaradt nagyon kevés bioszférának- amire pedig az „elitnek” is szüksége lesz.
A globális klímaváltozás csak egyik- éppen legfenyegetőbb és leggyorsabb tünete az emberi tévútra tévedésnek.
Olyan helyzetbe lavíroztak minket a kedves G-20- ak- de főleg az USA, hogy nem nagyon van már mozgástér. Semmilyen irányban.
Ha mondjuk Obama és Cameron beváltja a hangos fenyegetéseit Oroszországgal szemben és a Nato tényleges atomháborút indítana- akkor Oroszországnak sokkal súlyosabb válaszlépésével kell számolnia, amit most nem írnék le, mert hátha még nem jöttek rá.
Egyelőre még a végtelen növekedést diktáló gazdasági érdekek működnek globálisan és lehet már nem is lehet megállítani. Mint a klímaváltozás, tőlünk független életet él.
Amíg egy nála hatalmasabb külső tényezővel nem találkozik- klíma.
Addig viszont teljes gőzzel.
Tibor bá’ nem cáfolom én ezt, csak jelzem, hogy érdemes lenne ezt alaposan megvizsgálni… mert az elit (nagyhatalmak) biztos megteszik, és az az alábbit még fokozhatja is. (Ahogy az amerikai adósság-dollárrogyadozás, olajválság is teszi.)
Miért magas egy atomháború esélye
A weboldalon a „Atomháború?” fejezet részletesen – igaz nem teljes terjedelmében kifejtve – mutatja be, mekkora különbség van a hidegháborús és mai (=közel jövőbeni) atomarzenál között. Míg az előbbi esetében a nyolcvanas évek közepén kb. 60.000 töltet volt hadrendben, jelentős részük 1-25 megatonna közötti hatóerő tartományban, addig ma durván ennek tizede, 0,1-0,8 megatonna hatóerővel. Míg a hidegháború forróvá válása, azaz egy akkori atomháború valóban végzetes lett volna az emberiségre, addig ma ez a veszély nem áll fenn. A példa kedvéért, ha 1991 előtt atomháborúra került volna sor, akkor első lépésként Európa jelentős része felett HEMP robbantásokra került volna sor, kiiktatva azzal az elektromos ellátórendszer jelentős részét. Olyan nagyvárosok, mint London tucatnyi 1 megatonnás töltetet kaptak volna, vagy 20 megatonnásat, bár ez utóbbiak azért zömében az Egyesült Államoknak lettek volna szánva. A csapások felszíni (egészen kis magasságú) és légi robbantásúak lettek volna, melynek során pl. London teljesen megsemmisült volna, jelentős fallout-ot (sugárszennyezést) okozva hatalmas területeken. Hazánk esetében tucatnyi célpont (városok) kaptak volna nukleáris töltetet Olaszországtól, pontosabban az ottani amerikai és olasz erőktől, míg hazánk Olaszországot szórta volna meg, értelemszerűen szovjet (és esetleg magyar) erőkkel. Az akkori atomháború „1 napig tartott volna”, emberek tízmilliói haltak volna meg azonnal vagy másodperceken belül, utána tízmilliók heteken belül a hősugárzás miatti sérülésektől, a sugárbetegségtől stb. Majd jött volna a nukleáris tél, melynek következtében a mezőgazdaság lényegében megszűnt volna, újabb tízmilliók halálát okozva, a sugárszennyezéstől amúgy is halálos lett volna a termés és a tenyészet (pl. stroncium-90), és a hőmérséklet drasztikusan visszaesett volna bő egy évtizedre. Ám csak utána jött volna az igazi „áldás” a nukleáris tavasz, illetve nukleáris nyár, ugyanis az atomháború elvitte volna az ózonréteg jelentős részét, aminek következtében a maradék túlélő is elpusztult volna. Mindez elsősorban az északi féltekét érintette volna, de a déli féltekén sem maradt volna sok ember…
Ma a fentiek veszélye nem áll fenn…
Mert kisebb hatóerejűek a töltetek.
Mert kevesebb van.
Mert a célpontok mások, ami a felszíni és légi robbantások arányát az utóbbi javára billentette el.
Egy nukleáris töltet robbantási magasságával optimalizálni lehet annak pusztító hatásait, azaz a magasságtól függ, hogy például maximalizálják-e a statikus lökéshullámot (elsődleges romboló erő), vagy optimalizálják a statikus lökéshullám maximális területlefedését, vagy a hősugárzást. A hatóerővel pedig a kezdeti radioaktív sugárzást lehet maximalizálni, azaz kis hatóerőnél a sugárzási zóna sugara meghaladja a lökéshullámét, azaz az infrastruktúra sértetlen marad, az élőerő (emberek) meghalnak. Egy bizonyos hatóerő felett a kezdeti sugárzás lényegtelenné válik, mert a lökéshullám és a hősugárzás messze nagyobb sugarú zónában pusztít 100%-osan. A robbanás utáni – elsősorban a hősugárzás által keltett – tüzek mennyisége is a hatóerő függvénye, s ennek értelmében bizonyos hatóerő felett és az éghető anyagok területre vetített sűrűségének kritikus értéke felett tűzviharok (és tűzvészek) alakulnak ki, amelyek – különösen a tűzviharok esetében – további sugárszennyezést fokozóak, lévén a füst-por jelentős területre terjed szét. Mindezen fenti adatot illetve hatást meteorológiai tényezők (és terepadottságok) is befolyásolják, úgy mint páratartalom, levegő sűrűség, és elsősorban a szél iránya, sebessége, irányváltozása…
De semmi szükség ilyen mély elemzésre, ismeretekre és kifejtésre. Az egész pofon egyszerűen bemutatható (és számomra teljességgel érthetetlen, hogy ezt nem értik meg odafenn vagy a médiában, de még szakemberek sem.)
Az alábbi képek és grafikonok alapján teljesen világos, hogy 1 megatonna az a hatóerő, amely esetén a gombafelhő felér a sztratoszféráig. Azaz felszíni robbanás esetén 1 megatonna felett a fallout nem csak lokális lesz, hanem lényegében globálissá válhat. Amennyiben pedig nem akarunk fallout-ot, akkor az optimális robbantási magasság 869 méter (612-1000 között meteorológiai tényezők miatt). De ezzel ugye beléptünk a sztratoszférába, azaz csak jut valami szennyezés nagy távolságra…
NA EZÉRT 800kt A LEGERŐSEBB OROSZ TÖLTET HATÓEREJE. És ezért van minden stratégiai töltetnek 100-800 kilótonna közötti hatóereje.
Összegezve: a mai atomtöltetekkel megvívható egy atomháború végzetes következmények nélkül. És pontosan ez az oka, amiért nő ennek az esélye, már önmagában is, és drasztikusan, ha az energiaválságot hozzáadjuk. Fordítva is nézhető a dolog, nem véletlenül vannak ezek a töltetek hadrendben.
És mindkét nagyhatalom – valamint a többi atomhatalom – gőzerővel fejleszt és fegyverkezik… nukleáris fegyverekre vonatkoztatva.
Tibor bá’ ha a fenti „tiszta” atomháború mégsem olyan „tiszta”, akkor jön az, amiről Ira Helfand-ék beszélnek a nucleardarkness.org oldalon (szakértők), csak nem annyira durván, mert ők tévednek a tűzvészek számát tekintve, valamint nem értik a HOB (robbanási magasság) optimalizálást, azaz az általuk feltételezett hamu és por mennyisége téves adat.
(Ismétlem, nem vitatom a globális felmelegedést vagy annak visszafordíthatatlanságát, csak jelzem-kérdezem, hogy valaki számolt már a fentiek alapján? Tudomásom szerint ugyanis nem, ahogy mondtam Helfand-ék tévednek.)
Ouse M.D.
Ceterum censeo: nincs fallout (=sugárszennyezés) légi robbantás esetén, ha a tűzgömb nem ér talajt, még pontosabban, ha „no local fallout” optimalizált a robbanás magassága (=HOB), azaz a tűzgömb alsó része és a talaj között még marad pár száz méter ÉS (!!!) a töltet 800kt alatti. Ma csak 800kt alatti töltetek vannak. (A nincs fallout természetesen nem nullát jelent, hanem elhanyagolhatót ahhoz képest, amit a fentiek megnemléte okozna.)
A reaktorok kérdése sem olyan egyszerű, hogy mindenek vége, ha leolvadnak. ~450 reaktor ide vagy oda. (Nagyon röviden: Franciaország sok jóra nem számíthatna. Hazánk is kicsit rázós lenne /Paks, szlovákiai Mohi/… de nem globális a probláma. Ha…
Nyilván globálisan még magasabb lesz a rákos betegségek száma… mutációk… de lásd „hormézis” (= nem monoton dózis/reakció).
Hahhó Fiúk !
Még van 7 bő esztendőtök…hogy a (halál)FÉLELMEITEKKEL szembenézzetek és nyugodt férfiként oldjátok meg most és majd a helyzetet…vagy fonjátok tovább a félelem hatalmas hálóját, sok-sok megkeseredett nőt-és férfit gúzsba kötve általa !
János… komolyan mondom, azt kívánom Neked legyen igazad és Te is és minden ismerősöm hétrét görnyedve nevessen-röhögjön ki, újjakkal mutatva felém, hogy „ott az a hülye barom…”. Adja az Isten, hogy igazad legyen.
A nukleáris telet el lehet felejteni.
Oroszország súlyosabb válaszlépést tudna adni mindenféle nukleáris csapásra.
Kérdés, hogy megteszi-e.
János szerint:
A hét pláne „bő” esztendőt nem tudom honnan veszed, de az biztos, hogy nem követed a klímát. A műholdas adatok nagyon nagy gyorsulást mutatnak.
És csak abba kell belegondolni, hogy a CO2- szint 3 millió éve nem volt ilyen magas.
Az inercia maximum 10- 40 év.
De a metán esetében gyakorlatilag nincs inercia, azonnal manifesztálódik a melegedés.
44 – Jövőnk:
Nem szeretném, ha félreértenél. Én is úgy gondolom, hogy a végén az USA szép csendes eltűnés helyett hozzá fog nyúlni a termonukleáris fegyverekhez. De ez a szcenárió opcionális. vagy bekövetkezik vagy nem. A globális felmelegedés az egyetlen emberiségre leselkedő veszedelem, ami nem opcionális, hanem abszolút bizonyosság. Az emberiségnek tehát vége, csak az időskála bizonytalan. Amit korábban tisztázni akartam. Egy termonukleáris háború okozta „nukleáris tél” nem közömbösíti a globális felmelegedést. Az utolsó egyensúlyi állapot óta a Föld már nagyon sok hőenergiát nyelt el. Néhány év csökkent napsugárzás ezen nem tud változtatni, aprócska késleltetésen kívül. Tehát a termonukleáris háború gazdag túlélői nem sokáig örülhetnek.
45:
A gazdálkodásod megteremtésével nem sok extra időt nyerhetsz. Jó esetben 2 évet. Addig viszont élvezheted a „vissza a természetbe” mozgalom okozta kielégülést.
47 esetleg konkrétabban a válaszlépés kapcsán?
48 opció terén igazad van. A globális felmelegedés terén is (valószínűleg, azért kész ténynek nem venném, de hangsúlyozom, nem vagyok ebben eléggé tájékozott, annyira azonban igen, hogy félő tényleg tény). Az opció és a tény, azaz a nukleáris háború és a globális felmelegedés összefüggését viszont – tudomásom szerint – eddig senki nem vizsgálta. (Hogy az „elit” igen, abban biztos vagyok. Hogy onnan nem lesz leaking, abban is.)
48:
így van. Épp ezért továbbra is a végtelen növekedésben bízunk.
A tragédia, hogy nem csak az emberiségnek lesz vége, hanem nagy valószínűséggel a bioszféra többsejtűinek is 🙁
Ártatlan áldozatok a technológiai optimizmus oltárán. Ha belegondolunk körülbelül egy tucat ember felelős mindezért:
mivel az USA volt a ’70-es években a Nagykutya és a fő CO2- kibocsájtó, az akkori ökológiai figyelmeztetésekre süket technológiai optimista elnöki tanácsadók- általában mind közgazdász („majd a technológia megoldja, ha oda jutunk” c. hozzáállás) :
Prof. Julian Simon,
Dr. John Kemp, stb
Mivel, ahogy te is írtad, a ’70es években eldőlt, hogy átlépjük az úgynevezett 2 C „biztonsági határt”, ezek a x@rháziak és technológiai optimista követőik a fő felelősek.
Már nagy részük a föld alatt van….
Nem mintha magamat és az ipari civilizáció kényelmeit „élvező” kb 3 milliárd másik egyént fel akarnám menteni.
50:
Igazából én sem akarom tudni. Már el is felejtettem 😀
Ouse M.D. no, akkor itt most elakadt az érvelés, ha ez csak blöff-vicc volt.
Ismételten felteszem a kérdést, javasolva, hogy ennek érdemes utánanézni: egy mai atomháború „hűtése” milyen hatással lenne a globális felmelegedésre. Tibor bá’ és Ouse M.D., ha nem lenne hatással, akkor miért és számokkal alátámasztva. (Nem kötekedek, kérdezek és figyelek.)
Nem kell, hogy mindig enyém legyen az utolsó szó, úgyhogy igen:
csak kamuztam
53 😀 nem ezen akartam lovagolni. Szóval az 52-es hsz-em kérdése a lényeg.
48: „Az emberiségnek tehát vége, csak az időskála bizonytalan.”
Ez jelenti-e azt, hogy az állatok és a növények is mennek a levesbe? Vagy lesznek-e túlélők közöttük, akik kibírják a rádióaktív sugárzást, meg az élettel összeegyeztethetetlennek vélt körülményt, és valamikor újra kezdődhet egy új evolúció?
55:
Az eddigi paleoklíma és evolúciós kutatások alapján 10 millió évvel a Nagy Kihalások után már virágzó ökoszisztéma jöhet létre.
Addigra már a rengeteg műanyag is lebomlik meg mondjuk Manhattanből se marad egy atom se.
Az egysejtű élet sokmindent kibír (Mars, meteoritok), valószínúleg minket is túlél.
És ha kicsit lehűl a klíma- megint jöhetnek a dinoszauruszok.
55:
Zsuzsa nézd meg Csernobilt. A természet szép lassan visszavesz mindent, ami az övé volt. Az állatok jobban érzik magukat mint máshol, mert nincs ott ember. Mindez még 30 éve sem történt.
Az életet nem olyan egyszerű eltörölni a földről.
1, A realitás az, hogy amikor én elmondhatnám Neked Tibor bá’, hogy kézzel mennyi ideig tart mondjuk 2000 liter víz felpumpálása a kútból, akkor Te már nem szerkeszted többé a blogot, sem én nem fogom olvasni a soraid.
2, mindenki a maga sorsának a kovácsa, a jelenben indítjuk el a jövőt
3, ezzel az atomháború témakörrel – szegény Posta Imre – is állandóan festegetett
4, sztíviát érdemes termeszteni, mivel a cukorgyáraknak már csak a kerítése létezik
5, klíma, metán minden kutyafasza…igen így van, de vegyünk példát Izráelről: lehetetlen sivatagi körülmények közt intenzív mezőgazdálkodást folytatnak egyrészt a Jordán, másrészt a csapadék segítségével
5, nem érdemes minden ténytől, adattól betojni a klíma kapcsán…érdemes próbálni, megvalósítani minimum pár száz négyzetméteren, hogy TE és a másfél literes szürkeállományod mire képes, az erőtől duzzadó két karod segítségével ! A félelmek megkötik a kezeiteket…
6, a kielégülés fontos, nagyon fontos, mert általa van véleményezve bárminemű munka
7 , nem a műholdas adatsorokat követem az internet pöcegödrében, hanem értelmezem az életteremben látottakat
8, az éghajlatváltozásról nem a G-20-ak tehetnek, hanem minden modern ember, én is, Te is, Ő is…mert így könnyebb, sokkal könnyebb !
Vár Benneteket az élet, várnak Benneteket az elhanyagolt kertek, tanyák…menjetek alapítsatok magatoknak egy kedves kis hazát !
58:
Ezt szépen összefoglaltad! +1
59,
Ugye ? Nem ? De !
58.jános
5″, klíma, metán minden kutyafasza…igen így van, de vegyünk példát Izráelről: lehetetlen sivatagi körülmények közt intenzív mezőgazdálkodást folytatnak egyrészt a Jordán, másrészt a csapadék segítségével”
jános kedves, ne vegyetek példát rólunk.
igaz, hogy izrael mindezt megrealizálta, de ne feledd:
1,egy pillanatig sem voltunk energia-villany, benzin stb.-nélkül.
2,az országot nem dúlta keresztül-kasul semmiféle, éhségében megvadult többezres embercsorda.
3,az általad emlitett eredményekre évtizedeket vártunk. geddon esetén nem várhatsz ennyit munkád gyümölcsére, hisz mit eszel addig?
52:
A Föld elképesztő mennyiségű sugárzó hőenergiát kap a Naptól. Adatszerűen a földi légkör 1 négyzetméterére merőlegesen beeső teljesítmény átlagosan 1353 W. De, (durván számolva) amennyit kaptunk ugyanannyit visszasugároztunk az űrbe az ipari forradalom előtt, ami közben a Föld átlaghőmérséklete 12,0 °C volt. Akkor jött a CO2 kibocsátás. A CO2 azonban a visszasugárzást gátolja, tehát egyre kevesebb hőt sugárzunk ki a világűrbe. Ennek következménye, hogy a Föld átlaghőmérséklete kb. 0,8 °C-al megnövekedett. Pontosan mi növekedett meg? Nem csak a levegő hőmérséklete, hanem a talaj és az óceánok vizének a hőmérséklete is, méghozzá több száz méter mélységig. Ez pedig őrületes nagy extra hőmennyiséget jelent. Ha tehát most légkörszennyeződés miatt kevesebb napsugár éri a földet, de ugyan annyit sugárzunk ki, mint korábban (ami egyáltalán nem biztos, mert lehet, hogy az is csökken, és akkor nem történik semmi) akkor a levegő és a földfelszín hőmérséklete csökkenne, de ezt a hatalmas vízmennyiségben tárolt hőenergia bőségesen kompenzálná. Aztán egy-két év alatt megszűnne a légköri szennyeződés, és vidáman folytatódna a hőmérsékletemelkedés. Meddig? Addig, amíg egy újabb egyensúlyi állapot nem következik be. Ez mi? Olyan állapot, amikor a bejövő és a kimenő sugárzás megint egyenlő, csak ugye egy jóval magasabb átlaghőmérsékleten. [Minél melegebb egy test, annál többet sugároz] Ez azonban lehet akár 8-10 °C –al is több mint a 12,0 °C. Ismétlem, jelenleg „csak” 0,8°C-al több, és úgy saccolják, hogy civilizációnk maximum 2 °C emelkedést bírna ki, amit egészen biztos meg fogunk haladni, csak idő kérdése. Vagyis a sorsunk már meg van pecsételve. — Pontos adatokat kértél. Utánajárás nélkül nem tudok ilyennel szolgálni, de hidd el egy „nukleáris tél” a globális felmelegedésnél csak egy csepp lenne a tengerbe. A pont ott van, hogy az eroszólok lassan de biztosan leülepednek, a CO2 nem tűnik el 100 évig.
58:
Meg kellene tanulnod, hogy SAJNOS, ha valamit nem tudsz, az nem jelenti azt, hogy nem létezik.
És figyelj, hogy mit írok: Vagy lesz atomháború, vagy nem lesz. NEM TUDOM. De a globális felmelegedés elkerülhetetlen, amit a Jordán folyóval nem lehet kivédeni.
Ouse M.D.
„Ha túlélésben gondolkodtok akkor a nagy kontinensek belsejét alapból el lehet felejteni.
Főleg az északi féltekén.”
Miért a kontinensek belsejét és miért az északi féltekén? Úgy látom csak nekem okoz gondot ennek a megállapításnak az értelmezése… 😀
63: Mivel ott van a legtöbb ember- a legnagyobb bizonytalansági tényező az egészben 😀
Ouse M.D.
Láttam a Tv-ben is egy műsorban a metánt az oroszoknál ahogy meggyújtották.
Az a kérdésem, hogy ha elkezd olvadni akkor vajon milyen mélységig tud felolvadni 20-30-x cm? Vagy méteres mélységig is?
Mert ha esetleg csak a felső 10 cm olvad meg az messze nem olyan mint ha több méter mélyen olvad meg.Illetve ha több méter mélyen olvad akkor onnan is fel tud jutni?
Lehet hülye kérdés, de nem vagyok geológus vagy mi ? És sokszor részleteken múlik minden, vagyis a hátralévő idő.
65:
Az olvadást a jég alatt áramló viszonylag meleg víz okozza. Nincs mélység korlátozás. Az összes metán felfog szabadulni (pozitív visszacsatolás).
Tamas szerint:
én se vagyok geológus… Csak hobbiból meg érdeklődésből.
Ha spirituális szinten nézzük a dolgokat:
al akartuk/juk égetni mindenféle mérlegelés nélkül az összes hozzáférhető fosszilis üzemanyagot- (amik mind az őseink maradványai) ezért legvégül magunkra szabaditjuk az ÖSSZESET (fagyott metán) .
Aminek tudjuk, mi a vége. Az, hogy mennyi idő alatt, kérdéses. De, hogy nem ágyban, párnák közt, végelgyengülésben fogunk meghalni, az biztos.
Innentől kezdve, aki továbbra is a végtelen növekedést szolgálja, az egy pszichopata, komplett eltévelyedett, bioszféra- és öngyilkos, aki semmilyen tekintettel nincs Földünkre.
Ez a nagy igazság.
A G20- ak és az összes ipari ország vezetői, minden egyes „katonájuk” mind ez a kategória.
https://www.youtube.com/watch?v=kBwH0_EP5zo
„Ha a félelem fogja meghatározni, hogyan reagálunk minderre, akkor csak még több pusztítást fogunk magunk körül véghezvinni”
ugye:
-geo- engineering
-esetleges nukleáris konfliktus
-növekedés gyorsítása
62 Tibor bá’ köszönöm a részletes választ!
67. „Innentől kezdve, aki továbbra is a végtelen növekedést szolgálja, az egy pszichopata, komplett eltévelyedett, bioszféra- és öngyilkos, aki semmilyen tekintettel nincs Földünkre.”
Mindannyian ezt csináljuk. Az más kérdés, hogy nem volt választási lehetőség, beleszülettünk ebbe és ha fel is ismerjük a rendszerben betöltött szerepünket, többnyire csak a sopánkodásban merül ki a tenni akarás. Esetleg van néhány jóindulatú ciszta, mint a visnyeszéplaki közösség vagy a krisnások, de a többség tevékenységét tekintve malignus, még ha tudatosan nem is az.
65:
„Láttam a Tv-ben is egy műsorban a metánt az oroszoknál ahogy meggyújtották.”
Szívesen mutogatják azokat a videókat klíma kapcsán, mert kicsit elborzasztóan hat holott a metán jelenléte azokban a sekély tavakban teljesen normális jelenség.
Még egy szempont az klímváltozáshoz, a só :
feed://view/?url=http%3A%2F%2Fwww.urvilag.hu%2Frss
„Az átlaghőmérséklet szép lassan felfelé csúszik.”
Nem tudom, de nálunk (Magyarországgal nagyjából egy vonalban, USA), már a 3. éve nagyon hideg van. Téleg -28 is előfordul, pedig azelőtt -10, 15 volt. De most jóval hidegebbek a telek. De a tavasz és az ősz is túl hideg. Ami még rosszabb, hogy 2 nyár is úgy telt, hogy nap közben 8-10 fokok voltak, reggelente fagypont közeli hőmérséklettel. Délután is kabátos idővel. Én a hőmérésklet emelkedéséből nem látok semmit, sajnos pont ellenkezőleg. 🙁
73:
Magyaro. északi része elnagyolva a kanadai határral esik egy vonalba, mégis milyen klímára számítasz ott? Meg egy szélesség semmit sem jelent.
Költözz melegebb éghajlatra 🙂
73:
Üsd be a keresőbe, hogy „polar vortex” illetve „futó áramlás” ott vannak a jelenségre magyarázatok.
73:
Már klímaváltozás nélkül is ismert jelenség, hogy a hőmérsékletet nagyon erősen befolyásolják a tengeráramlások is.
Az északi félteke kontinenseire jellemző, hogy a nyugati partjait a trópusokról érkező meleg áramlatok fűtik, míg a keleti partok mentén északról jönnek a hideget szállító áramlatok. Felétek a Labrador áramlat hozza a hideget a sarkvidékről, hozzánk meg azért a Golf áramlat van közelebb.
Marseille, meg Monakó is kb. egy szélességi körön van Vlagyivosztokkal, szinte hihetetlenül eltér az éghajlatuk…
73:
Emlekszel meg azokra az idokre amikor egesz telen ho fedte a foldeket?
Ma New Mexico homerseklet :-9-14
Ma Svalbard homerseklet :-1 +4
A nagyobb baj ezzel az hogy New Mexico kornyeken nem sok methan van a jeg allat de Svalbard kornyeken Igen.
The Guardian
2015 januar 22
Az oceanok olyan gyorsan melegszenek hogy a tudosok nem gyozik ujra irni a grafikonokat.
http://www.theguardian.com/environment/climate-consensus-97-per-cent/2015/jan/22/oceans-warming-so-fast-they-keep-breaking-scientists-charts
74. Nincs tenger a közelben, és ha 4-6-8 éve volt forró nyár és tűrhető tél, akkor csak annyit várok mint amilyen régen volt. 4 éve 35 fok volt nyáron, nem 8. Azért nem mindegy. 🙁
http://en.wikipedia.org/wiki/Survivalism
Érdemes elolvasni a prepperkedés történelmét és indítékait.
77:
Ismereteid kissé zavarosak. Nem attól van lokális meleg, mert metán van a felszín alatt. A metán felszáll és az atmoszférában fejti ki hővisszatartó tevékenységét. A globális felmelegedés következtében széláramlatok változnak meg, több csapadék van a levegőben. Ezek miatt az időjárás több helyen is szélsőségesen megváltozik. Nincs értelme a globális felmelegedésből kizárólag a MELEGEDÉSRE koncentrálni.
78:
A tudósok 3 havonta kiegészítik a grafikont (den nem piszkálják a múltat). Az eredeti szalagcím kissé szenzáció hajhászó, ami nem szép a Guardientől.
http://444.hu/2015/01/28/egyetlen-terkepen-hogy-melyik-orszagot-mennyire-fogja-sujtani-a-klimavaltozas/