VM-298 VM-298 Pataki a fejszámoló

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~q1021950-et írtunk, amikor a Pozsonyi úton lakó osztálytársam említést tett nekem, mint az évfolyam legjobb matekosának, hogy egy fiatalember lődörög a Szent István park környékén, és könyörög az ott játszó kamaszoknak, hogy adjanak neki feladványokat. Jöjjek el, nézzem meg, mert ilyet ő még nem látott. Az egyik nap iskola után el is mentem, és a helyszínen csakhamar rátaláltunk a keresett célszemélyre, aki köszönés helyett azonnal feladványt követelt, és amíg arra várt ideges türelmetlenségében az egyik ujjával a mellette lévő másik ujját vakarta. Abban az időben természetesen nem volt még zseb kalkulátor, ezért az ellenőrzéshez papír-ceruza kellett, és persze idő a szorzások elvégzésére. Az eredmény meglepő volt, de a fiatal férfi tudott mást is, négyzetgyököt vont, aminek az ellenőrzése jóval bonyolultabb volt. Ezért a következő találkozóra vittem magammal egy logaritmus táblát és annak a segítségével ellenőriztem le, legalább az első négy számjegyet. Stimmelt.

A következő matekórán említést tettem a számoló zseniről a tanárnak, aki semmi különösebb érdeklődést nem mutatott a dologgal kapcsolatban, és ezzel az ügy el is halt. Azonban néhány évvel később Pataki a fejszámoló híressé tette magát esztrád műsorokban, amit pár évvel korábban még varietének neveztek, e az olyan kapitalista ízű volt. Az esztrád műsor tulajdonképpen egy vegyes felvágott volt, amibe minden belefért: bűvészkedés, ének, tánc, akrobatika, kuplé éneklés (csak akkor ezt csasztuskának hívták), apró, mókás jelenetek (legtöbbször a Nyugat kigúnyolásával), és ami még belefért.

Aztán Pataki Ferenc kiment külföldre és valószínűleg nincs olyan földrész, ahol ne lépett volna fel, de itthon persona non grata lett. Én meg szépen elfelejtettem, mint oly sok ifjúkori dolgot. Aztán most Hungary (is) has got tallent, aminek keretein belül a most már 95 éves Feri bácsi kapott egy esélyt, hogy újra felfedezzék. Fel is fedezték, de mire? Arra, hogy a nagyérdeműt 20-30 másodpercre elkápráztassa az emberi agy fantasztikus, ki nem használt tartalékaival, de szerintem most éppen úgy nem fogják kivizsgálni képességeinek hátterét, mint anno jó hatvan évvel ezelőtt. Minek? Sokkal több pénz van a trafik mutyiban, vagy a termőföld mutyiban.

__________________________________________________
__________________________________________________
__________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

5 gondolat erről: „VM-298 VM-298 Pataki a fejszámoló

  1. A savantok titkát azért szeretnék megfejteni.
    Savant képességek.
    Ami zeneművet hallott életében, mindet visszatudja játszani zongorán, hangról, hangra.
    Egy másik pontosan le tud rajzolni egy komplett várost pár perces megfigyelés után. Egyik várost ábrázoló rajza több méter hosszú és két méter magas.
    Viszont ezek mind, olyan súlyosan defektes emberek, hogy önálló életre képtelenek. Gondolták eddig.
    Pár éve rátaláltak egy lány és egy fiú savantra, akik önállóan is képesek létezni.
    Ez a cáfolat lökést adhat a tőkének. Beteg zseni senki nem akar lenni. Egészséges zseni viszont annál több.

    Előttem is rejtély, Pataki, miért nem érdekelte a tudomány embereit.

  2. Nem tudták kinek mit hozott volna a vizsgálata.
    Valóban tehetséges és okos ember Pataki.
    Az orvosok inkább az “átlagemberen” szeretnek tapasztalatot szerezni, mert azt tudják kamatoztatni a jövő átlagemberein?.

  3. Patakira még én is jól emlékszem fiatal koromból, fel-fel tűnt még a 60-as, 70-es években is műsorokban. Nekem egy olyan emlékem maradt meg róla, hogy egy műsorban beszélgettek vele, és elmondta, hogy a középiskolában sok problémája volt a matematikával,mert ő csak számolni tudott jól, az elvontabb matematikához nem volt érzéke.
    Hihetetlen, mert amit a számokkal tud művelni, az kész csoda…

  4. A Pi cimu film jut rola eszembe.

    Es ha ezeket a zseniket osszegyujtenek mindenfele aljas vilagrombolo szandek nelkul, rendszerezve hozzajuk illo nagyvolumenu feladatot kapnanak majd ezek eredmenyeit felhasznalva az emberiseg javara vajon hany evszazadot ugranank a tudomanyok evolucios utjan? A kerdes persze csak koltoi…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .