(347) Támad a Reader’s Digest

Tibor bá’ online

~k001Tegnap kaptam egy „szigorúan bizalmas, személyre szóló” levelet a Reader’s Digesttől. Ilyen levelet utoljára a 8. általánosban kaptam matek órán a pad alatt, amit Bognár Katika küldött  négy sorral a hátam mögül. Indokolt volt, mert 2-kor az iskola padlásbejáratához invitált, ahol csókolózni szoktunk. A családi otthon melegét (és saját zsebét) támogató Reader’s Digest természetesen nem ante-szexuális élményre invitált, hanem azt közölte velem, hogy nézzek alaposan körül, nem lát-e valaki, majd nyissam ki a  belső borítékot, ahol egy 120 gramm/m2, merített papíron, hatalmas betűkkel az állt, hogy Tisztelt ANTALFFY TIBOR ön nyert*  30.000.000 forintot. Első blikkre az apró csillagot nem vettem észre, és voltam olyan marha, hogy az egészet végigolvastam.

Szóval, az a lényeg, hogy jönne értem egy limuzin (az meg mi?), ami engem egy 5 csillagos szállodába vinne, ahol élvezhetném a luxus minden kényelmét. Másnap személyesen gratulálna nekem Nemes Tamás (ez meg ki?) és utána ünnepelhetném a nyereményemet, kiválaszthatnám a legkiválóbb éttermet, ahová elvihetnének. Amikor ideértem az olvasásban, akkor vettem észre, hogy minden egyes ínycsiklandozó mondat feltételes módban van írva. OK Nemes Tamás (gondolom minimum 1 milla a havi fizetése), de mi a feltétel? – nem várat magára sokáig. Szóval napokon belül fogok kapni egy bordó borítékot (körmöm rágva várom a pillanatot) amibe be kell helyeznem egy itt levágandó cetlit és vissza kell küldenem (hogy kiderüljön elég pali-madár  vagyok-e).

Nem untatlak tovább, mert nem ez az érdekes. Ami érdekes, hogy honnan a fenéből tudták meg a címemet? Ahá, megvan! A 4. oldal alján bolhapöcse betűkkel a következő áll: (Várj egy kicsit! Előveszem a lupémat.) Az Ön adatainak forrása: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. Az csak azért érdekes, mert 3 hónapja ott jártam személyesen, hogy egy volt osztálytársam (Bognár Kati) címét megtudjam. Kiderült, hogy a címeket titkosan kezelik (csak az enyémet nem). A bevezetett eljárás: megadom a nevem és a címem, fizetek 2000 forintot. A nevem elküldik a megadott személynek, és ha az illetőnek van kedve, akkor válaszol nekem.

Gondoltam írok egy levelet Nemes Tamásnak és közlöm vele, ha az én címemért fizetett 2000 forintot, akkor elmegyek érte egy limuzinnal (addig megérdeklődöm, hogy az mi?) és oda viszem, ahová akarom, ez esetben a fészkes fenébe.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

                                                                                  😀

Éljetek a lehetőségekkel!

19 gondolat erről: „(347) Támad a Reader’s Digest

  1. Nagyon jó Tibor bá’

    Hát ez az, ami nekem is szúrja a szemem. Mikor egy mezei állampolgár (huszadrangú személy) igényel valamilyen adatot, akkor a személyiségi jogvédők ezerrel ajvékolnak, hogy oda a szabadság, jaj Istenem, mi lesz velünk. Persze kereskedelmi cégek bármit megkaphatnak, nekik bármilyen adatodat, és Bognár Kati adatait is, szívesen kiszolgáltatják, és még attól is megkímélnek, hogy levéllel terheljenek, akarod e- az adataidat megadni Nemes Tamás cégének.

    Ehhez hasonló, mikor egy cég telefonosa felhív, agresszív ügyes tárgyalási technikával rábeszél telefonos szerződés kötésre, amely azonnal érvényes. Mikor rádöbbensz, hogy palira vettek, akarod telefonon lemondani a telefonos szerződést, pofára esel, mert csak személyesen vagy hivatalos levélben igen komplikáltan teheted meg.

    Ja, és persze Magyarisztánban minden alapesetben közérdekű adat titkos. Ami meg tényleg nagyon nem titkos, kikérheted az ezer oldalra duzzasztott fél oldalnyi adatot, amelyre kíváncsi vagy, ~200.000 forint adatközlési (másolási) díjért.

    Éljen a demokrácia.

  2. Hasonló szituáció. Venni akarsz egy autót. Mondjuk sokáig gyüjtöttél rá, körülnézel, találsz egy nagyon szép, sérülésmentes, 4 éves valamit 80000 km-el, szervizkönyvvel, még 1 év és 100 000km gyári garanciával. Elmennél utánakérdezni az autónak, de sem a hivatal, sem a márkaszervíz nem adhat ki információt senkinek, aki nem a tulajdonosa az autónak, semmilyen körülmények között, adatvédelmi okokra hivatkozva.
    Te eltökélt vagy, ugyan a termék egy kicsit drága, de tényleg kifogástalannak tünik. Megveszed.
    2 hónapon belül megadja magát a befecskendezörendszer, széthullik az automata váltó és a vásárláskor még csöndes beltérböl kipotyog egy marék zsebkendöböl tákolt ék, és minden elkezd zörögni.
    Gondolod garanciális az autód, elmész a márkaszervízbe megcsináltatod. Ott szépen átveszik az autót bennt tartják egy hetet, majd hívnak hogy kész. Boldog vagy meg van oldva a gond. Az ügyintézö kedvesen fogad, leültet, 10 perc múlva megjelenik újra az uriember és kezedbe nyom egy számlát a jármü két hónappal korábbi vételárával megegyezö összegröl. Felháborodsz hogy dehát a garancia. Az ügyintézö elmosolyodik, odavezet egy monitorhoz, és megmutatja az igazi szervizkönyvet, amiben autód napra pontosan fél éve esett át a 380 ezres szervizen, ami pontosan 200 000el több, mint a garancia lejárta. Természetesen a korrózióvédelmi garancia sem él, ha probléma lenne, mert a kilométeróra manipulálva volt. Rohansz vissza a kereskedésbe reklamálni, ahonnan vetted. Ök pedig egy barátságos mosollyal közlik, hogyha figyelmesen olvastad volna el a szerzödést ök csak bizományban értékesítenek, meghatalmazással, ami ott volt az asztalon, amikor megvetted. Természetesen megvan a másolat, meg is tudják mutatni. És már mutatják is kérdéses papírt, amin Ibrahim Hassid neve szerepel. Természetesen ök semmilyen adatot nem adhatnak ki az uriemberröl, de azért megsúgják hogy az illetöt egy hete toloncolták vissza pakisztánba a pakisztáni nagykövetségen tudsz reklamálni.

  3. 2:
    Jó, nagyon jó. Tudod-e, hogy Magyarországon a km-órát visszatekerni bűntény?

  4. 3. Ezt én tudom, te is tudod. Valaki szolhatna a hatóságoknak is, mert valódi szándék sem felszámolásra, sem egyes esetek felderítésére nincs. Elég lenne egyszerüen az adatkiadásra kötelezni összeeuropai szinten a szervizeket, és a jelenség 80%ban eltünne.
    Amíg ennyire személyiségi jogokat védünk, a probléma fennáll.

  5. 3. Az, de szerintem még senkit se bűntettek meg miatta, mivel nem tudják/akarják visszanyomozni, hogy ki is tette valójában.

    Mi az elmúlt 2 évben, kettő darab, 15 évenél régebbi, VW, dízeles autót vettünk, mindkettőt 200.000 km-es órával. LOL
    Annyi, hogy előtte igyekeztünk átvizsgálni az autókat, de egyébként szinte mindig lutri, hogy mit sikerül venni.
    Az 1989-es, dízeles Kadettünkben van több, mint 1.200.000 km (elkopott a műanyag pöcök benne, ezért szegény 800.000km óta csak saccolni tudjuk a benne lévőt).

  6. 2: a km óra állása műszaki vizsga során rögzítésre kerül, a KEKKH-tól lekérdezhető.
    http://kekkh.gov.hu/gepjarmuadat-lekerdezo/

    Egyébként meg nem kell megvenni olyan kocsit, aminek utolérhetetlen a tulajdonosa. Az adásvételi szerződésen rajta kell lennie, így aláírás előtt látni lehet ki az, elolvasás nélkül meg hülye , aki aláírja.
    Ha a tulaj utolérhetető, akkor lehet tőle kérni hozzájárulást a szerviz nyilvántartás megismeréséhez is. Ha nem akar adni, akkor valami gyanús, nem szabad megvenni a kocsit.

  7. 6#
    Azért ez a lekérdezés kellően meg lett bonyolítva ahhoz, hogy nem legyen kedved használni.
    Szerintem…

  8. A facebookon annyi Nemes Tamás van, hogy Dunát rekeszthetnének velük (de nem kívánom ezt nekik se).

    Egyvalamelyik van kapcsolatban a Readers figessttel: “Database Manager pozícióban”. Szerintem nem ő lehetett.

  9. Kedves Tibor bá’

    Csak a lényeg nem derült ki a számomra
    – lehet, hogy bennem van a hiba –
    mit akart tőled tulajdonképpen a Reader’s Digest ?

  10. 9:
    Nem mindegy? Eladni valamit tízszeres áron, amire különben semmi szükségem. 😀

  11. Azért millió feletti kiadás előtt csak megküzd vele az ember, hogy csökkentse a kockázatát.

  12. 9. Yalom

    Kb. 25-30 éve küldözgetik ezeket a behúzós-lehúzós leveleket, talán a Reader’s Digest kezdte és úgy látszik, azóta még mindig működik a dolog. A nagy(nemlétező) nyeremény lehetőségét még mindig sokan nem tudják kihagyni, így visszaküldik a válaszborítékot és ezzel automatikusan megrendelnek valamit, (általában egy előfizetést, amit addig küldenek, míg a nyerni akaró paraszt ajánlott, tértivevényes levélben le nem mondja) amitől utána csak nehezen és elég nagy veszteséggel tudnak szabadulni.

  13. Adatvédelmi visszásságokról csak annyit, SZDSZ-re szavaztam 89-ben, mikor a személyi számok bevezetése során az SZDSZ adatvédelmi aggályai miatt megfúrták a széles körű használatát, azonnal rájöttem, hogy bűnözők kezébe került a hatalom.

  14. Lehet. hogy a padlásfeljáró nincs már meg, vagy az is lehet, hogy Bognár Kati nem bír már lépcsőzni, akkor meg minek? 🙂

  15. Évekkel ezelőtt anyósomat napokig nem lehetett lebeszélni arról, hogy nyert több százezer forintot. A lila köd csak akkor hullt le, amikor én is megkaptam a hasonló tartalmú levelet. Természetesen abban is benne volt a három csillagocska, a slusszkulcs, meg a bánatom tudja már mi minden.

    Ha jól emlékszem, szintén Reader’s Digest volt.

    Gusztustalan!

  16. 16:
    Gusztustalan, de tanulságos. Induljunk ki abból, hogyha nem lenne eredményes, nem csinálnák, mert elég költséges mulatság. Viszont, ha eredményes, akkor jó pár honfitársunk simán csak hülye.

  17. 17: Te most nyíltan lehülyézted az anyósomat ? 🙂 Mit iszol? 🙂

    Természetesen igazad van. Az emberi hülyeségre, kapzsiságra mindig lehet építeni.

    A másik kedvencem a telefonos gerilla-marketing, ahol vagy az egódra (jó cégvezető, gondos családjával törődő apa, …), vagy a szociális érzékenységedre (Pistikének műtétre, gyermekklinikának lélegeztetőgépre, kiskutyának fogtömésre, …) próbálnak építeni. A vonal másik végén lévő személy tökéletesen fel van készülve a lehetséges válaszaidból. Presztízsveszteség nélkül nem tudsz jól kijönni belőle. Ha véletlenül veszel valamit, vagy segítesz, az életben nem szabadulsz meg tőlük. Hetente fognak különféle dolgokkal zaklatni. Azonban, rögtön az elején egy határozott NEM általában segít. Ha mégsem, udvariasan meg szoktam kérni a telefonálót, hogy csapja fel az értelmező kéziszótárt a “nem” szó jelentésénél…

  18. Kilóméterórát visszatekerni bűntény, de csak akkor büntetnek ha rajtakapnak, ami ugyebár sosem történik meg.

    A központi adatnyilvántartót érdemes használni az óraállás lekérdezésére, szerintem egyszerű használni: csak egy rendszámot kell beírni és fizetni kb. 280 forintot (bankkártyával).

    Olyan autót pedig nem szabad megvenni, aminek kinyomozhatatlan az előélete!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük