(73) Mi, magyarok, meg mások

Tibor bá’ online

~k001Az a tény, hogy az ország fele, negyede, vagy mit tudom én hányad része magát „magyarnak” tartja, és azt implikálja, hogy mindenki más nem magyar, vagy minimum „idegen szívű”, már régen foglalkoztat. Mivel én Gyurcsányt nem dobáltam meg tojással, nem rohamoztam meg a TV székházat, nem láncoltam magam a XII. kerületi Turulmadárhoz, és senkinek se mondtam, hogy játsszon a metélt faszával, feltételezem, hogy az igaziak szemében kvalifikáltam magam az idegenszívűségre. 83 évem alatt már sok mindent mondtak rólam, amivel nem értettem egyet [Legutóbb egy pszichológus szerint szorongásaim vannak és önbizalomhiányban szenvedek – legyen vele boldog.] eggyel több vagy kevesebb már igazán nem számít, de az említett jelenség vissza-visszatér a tudatomba. Mi ennek az oka? Rettenetesen engedékeny vagyok? A cigány nem igazán magyar. Ez lehet vita tárgya. A zsidó – jelzem, magyar anyanyelvű zsidóról van szó – nem igazán magyar. Egye-fene erről is lehet vitatkozni, de anyám-apám alföldi paraszt volt, és természetesen római katolikus (bár nem jártak templomba), és a magyaron kívül egy árva szót se tudtak semmilyen nyelven, akkor például én, miért nem vagyok magyar? Nem arról van szó, hogy megmozgatnék fűt-fát, csakhogy igazi magyar legyek, csak éppen tudni szeretném, miért nem vagyok magyar? Már azt hittem ilyen kétségek között fogok a sírba menni és magammal viszem ezt az aprócska tudatatlanságomat, amikor nem várt segítséget kaptam, még kevésbé várt forrásból.

A minap olvastam egy kiváló amerikai zsidó esszéista, Ira Chernus  cikkét: Is Israel’s Aggression a Question of Pride? címen (Lehet, hogy Izrael agresszivitása büszkeségből fakad?) Esszéjének megírására a szerzőt az indította, hogy Izrael állam közel 70 éve képtelen békét kötni az arabok egy részével, és gyakorlatilag állandóan, vagy háborúban, vagy háborús készültségben van. Mi ennek az oka? Észlények számára ez elfogadhatatlan. Ira Chernus éppen úgy nem értette a zsidó magatartást, ahogy én nem értem az „igazi magyarokat”, de ő nem ült a fenekén, mint én, hanem kutakodott. Ezért sikerült idéznie egy párbeszédet egy amerikai zsinagógából. Az egyik résztvevő feltett egy kérdést Emil Fackenheim teológusnak: „Azt mondtad, hogy Izraelnek harcolnia kell az ellenségeivel, hogy bebiztosítsa a túlélését, de mi a biztosíték arra, hogy minden egyes háborút megnyer?” Az esszéista legnagyobb meglepetésére a nagy tiszteletnek örvendő teológus a következő választ adta: „Erre nincs semmi garancia. Nem lehetetlen, hogy Izraelt elpusztítják. De ami fontos nekünk az, hogy legközelebb harcban fogunk elesni.” A további kutatások kiderítették, hogy a zsidók egyszerűen szégyellik, hogy a fasiszta németek millió számra tudták őket elhurcolni a biztos halálba, és ők semminemű ellenállást nem tanúsítottak. Amikor Oriana Fallaci meginterjúvolta Golda Meirt, kétszer is vissza kellett kérdeznie, hogy jól értette-e. Golda Meir ugyanis a hidrogénbomba birtokában kijelentette, hogy ha kell, Izrael magával viszi az egész világot.

Most jött el az a pillanat, amikor vissza kell emlékeznünk a dicsőséges 1848-as szabadságharcra. Hogyan is volt az? 1815-ben Poroszország, Ausztria és Oroszország megkötötték a Szent Szövetséget elsősorban azért, hogy fenntartsák a feudális monarchiákat. Kossuth detronizálta a Habsburg házat és ezzel bebiztosította a porosz és orosz beavatkozást. Vagyis az első perctől kezdve minimális esélyünk se volt a szabadság kivívására. Büszkén mentünk a halálba. Gondolom a történelmi Magyarország (ha úgy tetszik: Nagy-Magyarország) matricát kocsijára felragasztó „igazi magyar” büszkeségből hajlandó lenne egy kalap alatt nekimenni a románoknak, szlovákoknak, ukránoknak, szerbeknek, horvátoknak és persze az osztrákoknak is, hogy Nagy-Magyarországért, igazi magyar büszkeségből, feláldozza az életét. Szíve-joga! De ugye – korengedmény címén – nekem már nem kell?

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

30 gondolat erről: „(73) Mi, magyarok, meg mások

  1. ” …Mivel én Gyurcsányt nem dobáltam meg tojással, nem rohamoztam meg a TV székházat, nem láncoltam magam a XII. kerületi Turulmadárhoz, és senkinek se mondtam, hogy játsszon a metélt faszával, feltételezem, hogy az igaziak szemében kvalifikáltam magam az idegenszívűségre. … ”

    Tibi bá, lehet hogy annak a pszichológusnak igaza volt? 😉
    a szorongás az én egyik értelmezésemben olyan félelem, amely nem okvetlenül megalapozott tényeken alapul … (persze ha mondjuk megfenyegettek, akkor ez már nem érvényes, de ilyesmit nem írtál)

  2. 1:
    Először is Tibor bá’ vagyok, nem Tibi bá’. Az alapvető, hogy mindenkit úgy szólítunk meg, ahogy nevezi magát. Persze gyenge elméjűeknek megbocsátok. Másodszor, akinek a véleménye rólam “szorongásaim vannak és önbizalomhiányban szenvedek” azt okosabban teszi, ha elmegy a cipőgyárba betanított munkásnak és még csak tájára se merészkedik a pszichológiának.

  3. Egy dolog az, hogy ki minek születik. Számít, mert meghatározza azt, hogy ki vagyok, milyen kultúrába növök bele, milyen neveltetést kapok, milyen nézőpontból gondolkodom a világról.

    Egy másik dolog az, hogy hogyan állok a magyarságomhoz. Vannak sokan, akik magyarnak születtek, magyarként élnek, de egyébként nem sokat foglalkoznak a témával. Vannak, akik bár magyarnak születtek (vagy nem), életküldetésüknek tekintik, hogy a magyarságot bántsák, lehúzzák, fikázzák, ártsanak neki. És vannak, akik tesznek a magyarságért, és akár komoly önfeláldozásra is hajlandók a magyar ügyért. Én ezt egy háromszögként rajzolnám fel, aminek itt kijelöltem a három csúcsát, amik között bárhol el lehet helyezkedni.

    Az egy más kérdés, hogy ahova az ember teszi magát ezekben a kategóriákban, az nem feltétlenül felel meg a valóságnak.

  4. Egyébként, Tibor bá, szerintem Te elég jól beleillesz a világképeddel a jobbos nézetrendszerbe. Az egyetlen lényeges különbség, hogy jóval pozitívabbnak ítéled meg a kommunizmust.

  5. Ki a magyar? – teszik fel sokan a kérdést, így Tibor bá’ is. “Magyar az, akinek fáj Trianon” – mondta egy nagy ember, eleink közül. Igen, ez is igaz. Ám ennyire azért ne szűkítsük le a kört! Bár, bizony vannak e Honban olyan polgárok, akik pejoratíve beszélnek az esetleges revízióról. Na, őket én inkább világpolgárnak, neoliberálisnak, vagy egyszerűen csak biomasszának nevezném. Az is igaz, hogy jelen világpolitikai környezetben nincs aktualitása. Ám, egyszer eljöhet az idő. Ezért kell ébren tartani és a szívünkből nem száműzni, mert összekovácsoló ereje mindennel felér. A legtöbb ember számára ma már nem fontos az identitásnak ezen válfaja. A hatalomnak sem fontos, sőt, sunyi módon altatja. Egy normálisan működő országban az identitástudat sem kérdéses. A baj akkor kezdődik, amikor a vezető rétegek a pénzhatalom strómanjaivá válnak. Viszont az sem kerülheti el a figyelmünket, hogy a megélhetésért folytatott mindennapi harcban nincs is ideje az embereknek sem az összefogásra, sem az érdekérvényesítésre, sem a gondolataik kifejtésére. Elég ellentmondásosnak tűnhet és az is. Módszeresen vették el az emberektől a legfontosabb alappillért, az önazonosságtudatot. Márpedig e nélkül nincs összefogás, összefogás nélkül pedig nincs felemelkedés. Ennek legeklatánsabb példája a mai Magyarország. Legszemléletesebb ellenpéldája pedig UsRael.

  6. Ugyan sokan megszóltak érte, de azért bemásolom:

    Azt hiszed, az ország urai büszke mentében, aranyos karddal övükön, az mind magyar? Nincs már közte tán egy se, kinek Árpád hozta volna őseit e hazába. A sok német, tót, bolgár, bizánci, horvát felfalta már mind a magyart! S nem isten csodája, hogy mégis él? Ki nem irtható! Örökké feltámadó, s mind erősebb erő, hevesebben lüktető szív! S tudod, miért? Mert magyarnak lenni nem vér kérdése az! Eszme az! Magyarnak lenni felemelt fő, akarat, büszkeség! Dac, és soha fel nem adás! Magyarnak lenni szembeszállni mindennel! Magyarnak lenni rabigát nem tűrni! Utolsó leheletig, nem, soha, soha fel nem adni, magyarnak lenni az! Magyarnak lenni esztelen szenvedély!
    Bán Mór: Hunyadi – Az üstökös lángja

  7. +1 NagyCsuri
    “Módszeresen vették el az emberektől a legfontosabb alappillért, az önazonosságtudatot. Márpedig e nélkül nincs összefogás, összefogás nélkül pedig nincs felemelkedés. Ennek legeklatánsabb példája a mai Magyarország.”
    Azthiszem ez tokeltesen leirja a jelent. Sajnos.

  8. 9: Az önazonosságtudatot senkitől se lehet elvenni, aki nem adja oda önszántából.

  9. 8. Attila HUN

    Teljesen igazad van.
    Mátyás király oláh volt, Kossuth tót, Petőfi rác, és az aradi vértanuk felének nem volt magyar neve, de mind a magyarságot szolgálták, mint eszmét.
    Árpád unokái közül is sokan lettek árulók, és máshonnan ideszármazottak közül is sokan lettek kiváló magyarok.

    Magyarnak lenni világnézet… ami nem szégyenli, hogy romantikus, árvalányhajas, délibábos, bőgatyás, fütyülős barackos…

  10. 11. Köszönet Bán Mórnak ( Jánosnak ) aki volt olyan szíves, hogy jelen ideig nyolc kötetben megírja a Hunyadiak történetét, sok helyen erősen kihasználva az írói fantázia lehetőségét, de a lehető legjobban kihasználva az ismert bibliográfiát.
    Hunyadi János Havaselvi ( Havasalföld ) Oláh Vajk, kun kenéz fia, egyébként magarnak ( ha már így írtam maradjon is így ) lenni szív kérdése. Magor törzs él Nepál völgyeiben, hun völgy van Svájcban. Ja és a végére egy tanálós kérdés ( internyetet használni tilos ): Merre van az Óperenciás tenger, és azon túl?

  11. 12. Attila HUN
    Én úgy hallottam, hogy ober Enns, az Enns folyón túl, ott vannak az Üveghegyek, az Alpok.

  12. Sziasztok!

    Köszönöm a cikket Tibor bá’!

    A téma foglalkoztat, még mindig ugyanaz az alapszituáció: egyetemi évek, aztán kimenni a fenébe. Szeretnék én magyar lenni, csak éppen azt sem tudom, hogy mi az.

    Itt a többség öli egymást, harácsol, kommunizmusból a feljelentgetjük egymást, mutogatunk egymásra szerintem itt-ott elég szép hagyomány a mai napig. 8 óra letelt a gyárban, akkor sokan már dobálnak mindent, mondván, hogy nincs megfizetve. Én meg azt mondom, mihez is ért? Nyomkod két gombot meg pakol? Nem nézek le senkit, pusztán a tényeket szeretném nézni, a többség önhibájából nem küzdött semmiért mikor volt rá ideje.

    Ott az alkoholista, aki odajön, hogy kérjen tüzet. Adnék is, mikor megejt a mellettem levő alacsonyabb haveromnak egy “nagy életbölcsességet”, majd kijelenti, hogy “csináld így, különben pofán b..lak”. Ekkor mondtam neki, hogy akkor szerezzen mástól tüzet és tiszteld a magyart. Felháborodás meg fenyegetés volt a válasz, nem sokat hallottam, mert már léptünk is le. Na, amikor jönnek a mi nagy magyar ünnepeink, akkor ilyenekkel van tele a tömeg, isszák a sört és éneklik a nagy semmit, ők a “nagy magyarok”, a való életben pedig tartás nélküli lények.

    Emellett vannak apró jelek, szép mozzanatok, amikor jó dolgokat is tapasztaltam, de azt gondolom, hogy ez nem a “magyarnak lenni” definíciója, ez simán emberség.

    Szóval kérdezem tőletek, akiknek sokkal több élettapasztalata van: hogyan definiálnátok azt, hogy magyarnak lenni?

    Előre is köszönöm a válaszokat!

  13. 14: Az, hogy a visszásságokat azonosítod a magyarsággal, míg a jó dolgokat nem a magyarsággal anonosítod, a második kategóriába rak téged.

  14. 14. TDani,

    Azt hiszem az eddigiekből azért csipegethettél.
    Magyarnak lenni egy ősi kultúra felelevenítését és azzal való azonosságot jelent, és nem csak genetikai alapokon.
    Ennek a kultúrának részei mesék, legendák “elfelejtett” vallások, erkölcsi tartás, a nyelv egy bizonyos értelmezése, meg hasonlók.

    Nyilván vannak melldöngető “nagymagyarok” akik kocsmában oszogatják az észt, de nem biztos, hogy ők az etalon.

    Ajánlom figyelmedbe Szántai Lajos és Pap Gábor előadásait a Youutube-on.

    Ha elrémiszt a “hivatalostól” eltérő tárgyalási mód, akkor lehet hogy nem neked való.
    Ha felkelti az érdeklődésedet, és kíváncsivá tesz, akkor meg fogod találni Born Gergelyt, Gréczy Gábort meg a többieket.

    Ők nem a tuti “igazságot” deklarálják, hanem egy nézőpontot tárnak eléd, amiből a magyarság múltja, jelene és jövője egész más értelmezést kap.
    Akiknek ez az értelmezés szimpatikus, azok elmennek a Kurultájra, újra elolvassák, megnézik a Fehérlófiát, elovassák hozzá az értelmezést, kialakítanak egy életformát, amihez a “magyarságukat” kapcsolják.

    Vannak akik européer liberalistaként is magyarnak gondolják magukat, de nem elvárás semmilyen szinten, hogy eldöntsük, ki a magyarabb… Bár erről (is) élénk vita folyik.

  15. 16. Attila (PV)
    Aki történelemhamisítónak tartja az általad felsoroltak egy részét, az még magyarnak tekintheti magát?

  16. 16: Nem biztos, hogy az tesz jót a magyarral, aki hamis kiválasztottságtudatot ad neki. Arma szépen levezette, hogy ez ugyanaz a recept, mint amit a zsidók csináltak, csak pepitában.

  17. 17. Jani

    Mindenki magyarnak tekintheti magát, aki akarja.
    A történelmet is sok fölfogásban lehet tanulmányozni.
    Van akinek a kincstári a kóser, van akinek a szíriuszi kilencszercsavarodott DNS.

  18. 18. Ábel

    Arma hibázik, mert a magyar pont a “nemkiválasztottságot” hirdeti, a zsidóval szembehelyezkedő erkölcsi rendszert.
    Nyilván félre is lehet érteni, meg direkt félre is lehet magyarázni, de ezek pont a lényeg mellett mennek el.

    A “különlegesség” talán annyi, hogy a magyarok őriztek meg talán a legtöbbet a zsidóság térnyerése előtti kultúrális, szellemi hagyományokból.

    A kifejezetten rosszindulatúan környezetéből kiragadott és félremagyarázott “magyar Jézus” esetek valóban sokat ártanak, de az se helyes, hogy bizonyos történelmi tényeket félresöprünk, mert nem illeszkedik a hivatalos rendszerbe…

    És az is érdekes, hogy olyan sokan védik a hivatalos verziót, azok is, akik tisztában vannak vele, hogy a hatalom mindenben hazudik a politikától kezdve a gazdaságig, miért pont a történelemszemlélete lenne hű a valósághoz.

  19. Attila: “Mátyás király oláh volt”. Ha jól tudom, a származásával kapcsolatban nincsenek egyértelmű bizonyítékok. Sem pro sem kontra.

    Szántai Lajos,Pap Gábor, Badinyi, stb. nagyon sok részigazságot tár eléd, azonban sok következtetésüket és kijelentésüket mint alapigazságot kezelik, holott azok sokszor csúsztatásokat/tévedéseket tartalmaznak.

    Mondjuk mentségükre legyen mondva a történelemtudomány hivatalos művelőinél is gyakran fordul elő ilyesmi 🙂

    Számomra kicsit hitelesebbek:
    Bakay Kornél, László Gyula, Götz László. Persze ők sem tökéletesek, nekik is vannak hibáik, de kinek nincsenek ? 🙂

  20. 20. Attila (PV)
    Nem vagyok a kincstári történelem híve, nem is tudnám definiálni. Azokat viszont nem tudom komolyan venni, akiknek csak youtube-os prédikációi vannak, nincs leírva sehol, nincsenek források, hivatkozások. Ez ráadásul olyan embertől, aki évtizedek óta ezzel foglalkozik, és mindent megtett állítólag, hogy elfogadtassa hivatalosan is az elméletét. Ami unortodox “igazságokat” idehoztatok eddig tőlük érvként, azok nem állták ki a tüzetesebb vizsgálódást.

  21. 21. berko

    Ugyanúgy, ahogy Mátyás származása vitatott, sajnos a legtöbb történelmi tény az lehet.
    Tény, hogy Mátyás magyar király volt, mint előző példáimban nem a vér vagy a genetika tesz valakit magyarrá, hanem elhivatottsága.
    Vajon miért nem Oláhországot virágoztatta fel azokkal a rendkívüli képességeivel?

    Badinyi, Pap meg a többiek kinyitottak egy ajtót, ami eddig zárva volt. (ugyan miért??) Az elénk táruló információkból hosszú évek alatt kell összeszedni az értékes dolgokat, és szerintem korai már most szelektálni.

    Bakay, László, meg a “hitelesebbek” még igyekeztek valahogy beilleszteni felfedezéseiket a kincstári rendszerbe, megtartva pozícióikat, de ez gátjává is vált a további, merészebb következtetések levonásának.

    Én azon a véleményen vagyok, hogy nyitottan kell fogadni a furcsább elméleteket is, és egy későbbi időpontban, amikor már több adat áll rendelkezésre, akkor szelektálni.
    Egy mondat, egy apró tény, egy legendatöredék átértelmezhet egy csomó dolgot, amit most még nem értünk eléggé.

    A mindenkori hatalmakat szolgáló történelemszemlélet pedig nem árt ugyanolyan alaposan átrostálni, mint az újabb eredményeket, mert arról legalább biztosan tudjuk, hogy a “győztesek írták”, és nem teljesen elfogulatlanul.

  22. Tibor bá’, ha már említetted Oriana Fallacit, jelzem júniusban megjelent Oriana Fallaci Harag-trilógiájának második kötete, a 2004-ben kiadott La forza della ragione magyarul, Az értelem ereje címmel. A trilógia első kötete, 2001-ben jelent meg, A harag és a büszkeség címen 2003-ban. A harmadik kötetre még várnunk kell.

    Hogy miért említem? Azért, mert arról szól ez a trilógia, hogy a dekadens Európa öngyilkosságot követ el, amikor az iszlámot befogadja. Fallacit olvasni kell, megdöbbentő, hogy a trilógia első kötete másfél évtizede jelent meg, és prófétának bizonyult abban is, hogy hosszú időnek kell eltelnie, míg Európa felébred, s kétségei vannak, hogy valaha is fel fog ébredni.

    Igaza van. Az európai vezetés még ma sem tűnik fel úgy, mint amelyik érzékeli a beláthatatlan nagyságrendű migránsáradat beengedésének a valódi civilizációs veszélyeit. Talán csak mi magyarok lógunk ki a sorból, vajon miért…?

  23. 20: Mielőtt azzal vádolnád Armát, hogy a hivatalos történelemverziót védi, talán olvass bele Kitaláltújkor blogjába.

  24. 25 & 26:
    Már kaptam olyan vádat, hogy Armát én tiltottam ki. Erről szó sincs. Arma több fantáziát talál a face bookban, mint az értelmes emberek vitafórumában. 😀

    24:
    Álláspontom szerint szó sincs itt szándékos lerohanásról. Egészen egyszerűen az európai élet sokkal kényelmesebb, mint a közel keleti. Tehát jönnek. Egy primitív, vad magatartás kultúra mindig erősebb. Ezért simán győzni fognak ha akarnak, ha nem. Ez az evolúció. Bár én úgy gondolom, hogy egyszer Európa fel fog ébredni, csak addigra olyan erősek lesznek, hogy súlyos polgárháború nélkül nem lehet felülkerekedni. Hogy ez sikerülni fog-e, nem tudom. Persze csak akkor, ha lesz rá idő.

  25. 8. Attila HUN
    +1

    Nagyon tetszik, az idézet és maximálisan azonosulni tudok vele. Én sváb és lengyel felmenőkkel rendelkezem, de magyarnak érzem magam, és nem csak azért mert ez az anyanyalvem, meg ide születtem. Ez hit kérdése.

    Bán Mórtól eddig csak a Nomádkirályt olvastam, és az tetszett, de ezek után a többi könyvét is beszerzem. 🙂

  26. 23. Attila (PV)
    “Én azon a véleményen vagyok, hogy nyitottan kell fogadni a furcsább elméleteket is, és egy későbbi időpontban, amikor már több adat áll rendelkezésre, akkor szelektálni.”
    🙂 Magyarul nem mutatnak fel meggyőző bizonyítékot.

    25. Ábel
    Szerintem is Arma százszor hitelesebb náluk. Arma rendesen hivatkozik forrásokra. Tévedhet egyes dolgokban, de szerintem nem hazudik.

  27. Ábel: “Egy másik dolog az, hogy hogyan állok a magyarságomhoz. Vannak sokan, akik magyarnak születtek, magyarként élnek, de egyébként nem sokat foglalkoznak a témával. Vannak, akik bár magyarnak születtek (vagy nem), életküldetésüknek tekintik, hogy a magyarságot bántsák, lehúzzák, fikázzák, ártsanak neki. És vannak, akik tesznek a magyarságért, és akár komoly önfeláldozásra is hajlandók a magyar ügyért. Én ezt egy háromszögként rajzolnám fel, aminek itt kijelöltem a három csúcsát, amik között bárhol el lehet helyezkedni.”

    Ezt a marhaságot komolyan is gondolod? Szerintem aki foglalkozik a ki a magyar kérdéssel, és beskatulyáz, meghatároz, kizár és felemel csoportokat az természetesen magyar, de ugyanakkor egy kretén is. Soha eszembe nem jutott, hogy bárkit megítéljek, dolgoztam együtt cigánnyal, magyarral, de még arabbal is, és eszembe sem jutott, hogy ez most magyar, vagy nem magyar, mindenki magyar aki annak vallja magát, a többi csak bélyeg, és marhaság.

    A legszebb az egész gondolatmenetben az “És vannak, akik tesznek a magyarságért, és akár komoly önfeláldozásra is hajlandók a magyar ügyért.” című bullshit. Nehogy azt gondold, hogy a magyar ügyért tevő emberek ugyanazok, akik mentében flangálnak és magyarnak skatulyáznak be egyeseket, idegen szívűeknek másokat.

    Nekem – bár soha nem törekszem rá – már írták, hogy példaértékű amit csinálok, és ahogy óvom a magyar értékeket. Jól esett, de régen rossz lett volna, ha ezt bármilyen elcseszett küldetéstudatból csináltam volna.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük