(2924) Aszteroidák

Tibor bá’ online

 

Mint oly sok minden másról, valószínűleg erről is Hollywood tehet, vagyis az aszteroida félelemről. Ahhoz, hogy egy megfelelő méretű aszteroida becsapódjon a Földbe, millió évek kellenek. Annak a valószínűsége, hogy egy ember élete folyamán ez bekövetkezik, elképesztően kicsiny. Ennek ellenére, állandó téma, különösen uborkaszezonban. Nézzünk egy újsághírt:

Egy potenciálisan veszélyes, a Kheopsz piramis méretéhez hasonló aszteroida ebben a hónapban 18 km/s sebességgel fog elszáguldani a Föld mellett. Az aszteroida neve 2019 OU1, és a legkisebb távolság, mire a Földet megközelíti úgy egy millió kilométer. Vagyis, háromszoros Föld-Hold távolság. Egy millió kilométer esetén, a Föld melletti elszáguldás költői túlzás.

De ez nem az egyetlen aszteroida. Van belőlük bőven. A NASA tartja őket számon, gondolom azért, hogy bizonyítsák Trump felé, nem szabad a NASÁT felszámolni, mert hogy Trump ezen töri a fejét.

A NASA különben potenciálisan veszélyesnek tartja azokat az aszteroidákat, amelyek átmérője meghaladja a 100 métert, és a Földet legalább 7,5 millió kilométerre megközelítik. A 100 méterbe nem kötök bele, de a 7,5 millió kilométert, mint veszélyes megközelítést, nevetségesnek tartom.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

7 thoughts on “(2924) Aszteroidák

  1. Az aszteroidabecsapódás azok közé a kockázatok közé tartozik, aminek ugyan nagyon kicsi a valószínűsége, de totálisan végzetesek a következményei az emberiségre nézve.

    Ezért szerintem jogos és elvárható a NASA-tól, sőt a többi űrkutatócsoporttól is, hogy figyelje az aszteroidákat, különösen azokat, amik veszélyt jelenthetnek.

    Elvileg, ha időben észreveszik, hogy valamelyik eltalálna minket, akár atomrakétákkal el is lehetne téríteni. Végre valami építő jelleggel is lehetne használni az atombombákat. Ez még a legnagyobb ellenségeket is összehozhatná, Amerika és Oroszország közösen menthetnék meg a Földet.

    Még mindig több gyakorlati haszna van, mint exobolygókat keresni…

  2. Nem kötözködés képen írom, de az 1908-as tunguszkai meteor, és a 2013-as cseljabinszki meteor minden volt csak nem ritka. Előbbi ha sűrűn lakott terület felett robbant volna föl, mondjuk London környékén, akkor több 100ezer ember halálát okozta volna. Utóbbi még éppen a légkörben robbant szét, de így is 1200 ember sérült meg a “csekély” 600kt ekvivalens robbanó erőtől(ez már egy tisztességes H bomba robbanó erő volt).
    Én nem venném annyira félváról a dolgot, mert nem millió évek kellenek hozzá, hanem emberi léptékben is vannak ilyen események.
    Megjegyzem a találó nevű 99942 Apophis mindössze ~29500km-re közelíti meg a Földet 2036-ban, ami már a szomszédban van. Némi gravitációs anomália, és a kertünkben találjuk meg a darabjait. 🙂

    Mondjuk egy Földet, azon is belül a szárazföldet eltaláló esemény egy csapásra megoldaná a globális felmelegedést, mert annyi por kerülne a légkörbe.
    Csak az a kérdés, hogy így akarjuk-e megoldani…

  3. 2 djts
    Ezek azért apró kavicsok az igazán globális pusztulást jelentő aszteroidákhoz képest.
    Az arizonai látványos kráter geológiai léptékkel mérve nagyon fiatal, de nem valószínű, hogy a föld élőrendszerére érzékelhető hatással lett volna a becsapódás.
    Persze lokálisan okozhatnák sok ember halálát, de kipusztulástól nem kellene félni.

  4. Re:3
    Ettől én sem tartok, de a világot gyökeresen megváltoztatná egy ilyen esemény.
    Hipotetikusan. Ha USA közepén esne le egy kisebb szikla, akkor egyből reszelnének a globális világgazdaságnak, mert összeomlana az amerikai gazdaság.
    Kihalást jelentene?
    Nem.
    Megváltozna a világ?
    Nagyon is.

  5. Nem tudom, hogy tudományos alapon hogyan közelítik azt, hogy egy aszteroida milyen távolság esetén jelenthet veszélyt a földre.
    Mert közvetlen kihatása akkor sincs, ha közvetlenül mellettünk húz el becsapódás nélkül.
    Viszont azt el tudom képzelni, hogy van olyan közelségi határ, amikor a föld gravitációja már képes durván módosítani az aszteroida pályáját, és innen kezdve lutri, hogy a legközelebbi látogatáskor a pályagörbe közelebb, vagy távolabb került a földhöz.
    Meglehet, hogy évmilliárdokon keresztül hajszálnyi pályamódosulásokkal elkering egy ilyen objektum, aztán ahogy megközelít a pályája egy nagyobb égitestet, felgyorsul a pályamódosulás, és valahová becsapódik.
    Igaz, nem biztos hogy abba az égitestbe, amelyik a lökést adta…
    Ilyen alapon ugyanolyan veszélyes lehet bármely aszteroida, ha a naprendszer bármelyik bolygóját közelíti meg, és nem várt pályamódosulás történik.

  6. 5: Konkrétan én sem tudom, de el tudom képzelni a módszertant.

    Minden mérésnek van egy bizonytalansága. Ha észlelünk egy aszteroidát, akkor a helyéből és a sebességéből egy bizonyos hibafaktorral lehet kiszámolni, hogy mennyire fogja megközelíteni a Földet.

    Minél távolabb érdemes felfedezni a közelgő aszteroidát, hogy még legyen esély bármilyen reakcióra, viszont minél távolabb van, annál nagyobb a mérés hibája, és adott nagyságú mérési hiba annál nagyobb bizonytalanságot jelent a végső közelségben.

    Gondolom kiszámolták, hogy ha jó távol, a jellemző bizonytalansággal észlelnek egy aszteroidát, akkor adott konfidenciaszint mellett mekkorának kell lennie a számolt távolságnak ahhoz, hogy az biztosan ne érintse a Földet.

  7. Lehetetlen az összes potenciális veszélyt jelentő aszteroidát időben észlelni. Pont a Dajtás által említett 2013. as Cseljabinszki meteort például senki nem észlelte előre – ha nem hasadt volna ketté (vagy nem hasítja szét valami ), akkor nagyobb gázt is okozhatott volna.
    Minden évben van legalább 1 vagy 2 eset mikor csak utólag szólnak hogy hopp, épp elsuhant tegnap egy nagyon közel-vagy éppen pár nappal előbb észlelik, ami ugye szintén nem ér sokat (jó,a felkészültebbeknél megtelnek az óvóhelyek).
    Szerintem a NASA jó ideje már csak “parasztvakít”, költi a költségvetési pénzeket és hozza a minimumot – de ne én legyek az aki pálcát tör fölöttük most.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..