(2744) Szegénynek lenni

Tibor bá’ online

 

1920-ban az ország népe azon vette magát észre, hogy a XX. századra kiépített, párját ritkító gazdasági jólétet szétverő I. világháború okozta nyomort még tetézte az ország területének kétharmados elvesztése is. Megtépázva, a békeszerződéssel nem csak megszégyenítve, de gúzsba is kötve (például a vasúthálózat limitálása) hatalmas hadisarcot kellett kiizzadni. Ebből az eszeveszett nagy pofonból, alig ébredt fel valahogy a nemzet, amikor ránk szabadult a 29-es világválság, ami „hivatalosan” 1933-ig tombolt, de valójában csak a II. világháborúra való felkészülés szüntette meg. Ekkor, azaz 1933-ban születtem én, és kezdtem észlelni a világot. Szegények voltunk, de mindenki szegény volt, akit ismertünk. Az egész nemzet elszegényedett. Érdekes módon az a fogalom, hogy „megélhetési bűnözés” nem született meg. Nem loptuk el a szomszéd tyúkját. Lehetett szegénynek lenni bűnözés nélkül is. Erről szeretnék beszámolni.

Étkezés után csapvizet ittunk, mert nem is volt más. Anyám teát „plantából” főzött a vacsora mellé. A planta-tea tulajdonképpen szárított eperfalevél volt. Elkészítés után a felhasznált tealeveleket anyám nem dobta ki, hanem addig főzte, amíg egy kevéske színt még adott. Kávét ledarált pörkölt árpából főztünk. Egy csésze teához vagy kávéhoz csak egy kávéskanál cukor járt. Hétfőtől szombatig felváltva tészta és főzelék volt a menü. Hús csak vasárnap került az asztalra. Tízóraira zsíros és lekváros kenyerek váltogatták egymást. Felvágottat soha nem vettünk, legfeljebb töpörtyűről lehetett szó. Este hámozott főtt krumplit ettünk kevéske zsírral és sózott nyers, felvágott hagymával. Ha nagy ritkán vajat vettünk, anyám a csomagolópapírt késsel lekaparta, a feltört tojáshéjból ujjával a bennragadt tojásfehérjét kikaparta.   Hideg vízben mosakodtunk és csak szombaton, fürdésre volt meleg víz. Úgynevezett pipereszappant nem használtunk, Flóra mosószappannal tisztálkodtunk. Az apró szappandarabkákat összegyűjtöttük egy kilyuggatott aljzatú konzerves dobozba, amin anyám áteresztette a mosogatásra szánt vizet. Anyám mindenfajta elhasznált és ehetetlen zsiradékot összegyűjtött, majd nátronlúg segítségével szappant főzött belőle a nagymosásokhoz. A városban villamos helyett gyalog közlekedtünk. Például 6 éves koromban gyalog mentünk ki Újpestre az anyai nagymamámhoz a Tisza Kálmán (ma: II. János Pál Pápa) tértől, mert ezzel spóroltunk 4 x 32 és 2 x 16 fillért, vagyis 1 Pengő és 60 fillért. Nyáron vasárnaponként a Népligetbe mentünk ki (a Margit-szigetre belépőt kellett fizetni) ahol leterítettünk egy pokrócot, vagy felmentünk a Gellért-hegyre sétálni. Télen vaskályhában, szénnel fűtöttünk, de pulóverben tartózkodtunk a lakásban. A pulóver könyökére rá volt varrva egy folt, hogy ne kopjon el, és nem vásároltuk, hanem az anyám kötötte maradék fonalakból. A lyukas zoknikat anyám este megstoppolta, vagyis befoltozta. A Mikulás nekem diót és almát hozott. A karácsonyfánkra a szaloncukrot az anyám készítette és csomagolta. Apám nem ivott és nem dohányzott. Anyám nem használt kozmetikumokat, csak tiszta volt. Apám az agyonhasznált zsilettpengét üvegpohár belsejében újraélezte, és borotvakrém helyett szappant használt. Papír zsebkendő természetesen nem volt. Megfázáskor, anyám naponta mosta a textil-zsebkendőket. Általában semmi se volt eldobható. A kilyukadt lábasokat megfoltozták. Az elkopott gallért vagy télikabátot kifordították. Szoba-konyhában laktunk, a WC az udvaron volt és 20 lakóval osztoztunk, toalettpapír helyett összevágott újságpapírt használtunk. A szobában 40 wattos körte égett és csak akkor kapcsoltuk be, amikor már nagyon sötét volt. Étterembe, cukrászdába be se tettük a lábunkat. Ismerős családok jártak össze gyerekekkel, a felnőttek kártyáztak, beszélgettek a gyerekek játszottak maguk készített játékokkal, pl. elhasznált cérnás spulniból, gyufásdobozból, gombokból, stb. Az utcán golyóztunk, bikáztunk (elhasznált patkószegekkel) vagy lyukba labdáztunk a téren. Könyveket nem vettünk, kölcsönöztünk az iskolakönyvtárból, vagy magánkönyvtárakból (1 Pengő egy hónapra, egyszerre egy darab pengős regény volt elvihető). Zsebpénzem nem volt. Mozira pénzt, rokonságtól és a szomszédoktól szedtem össze, húsvéti locsolás, adventi betlehem-járás, búcsújárás alkalmából. Barátommal úgy mentünk moziba, hogy ketten egy jeggyel. Egyikünk kezdte, a szünetben cseréltünk. Mozi után elmeséltük egymásnak azt a részt, amit a másik nem látott. Nyaralás: Rokonoknál „nyaraltunk” vidéken, falusi házban, és abból állt, hogy korlátlan mennyiségű gyümölcsöt ehettünk a fákról. Utazás előtt szüleim a lelkemre kötötték, ha a kalauz kérdezi, mondjam azt hogy szeptemberben leszek hat éves, ami nem volt igaz.

Folytathatnám napestig, de látható, hogy minden törekvés arra ment ki, hogy ne kelljen pénzt költeni, mert pénz az nem volt. Az emberi és gyermeki lelemény határtalan. Nincs ezzel semmi probléma, ha az ember ebbe születik bele. Ha viszont a mai pazarló életvitelből kell idejutni újra, az nagyon fájdalmas, de megszokható (lesz).

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2744) Szegénynek lenni” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Ez csak a fejlett világra igaz- pár százmillió ember- , az emberiség javarésze ma is úgy él,vagy még annál is ” nyomorúságossabban” ,mint ahogy a fenti leírás említi.
    Egyetlen jelzővel lehet leírni az emberi civilizáció jellemét,amiben jelenleg leledzik – czifra nyomorúság.

  2. Gyerekkorom legfontosabb pénzügyi erőforrása az elhasznált üvegek visszaváltása volt. A mai napig sajnálom kidobni az üres jó minőségű palackokat. Egy reptéren vettem tavaly valakinek ajándékba egy csomag 6 darabos kb 2-3 decis Belga sört. Valami extra prémium minöséget. Gyönyörű arany betűs hagyomány őrző címkével a tetején porcelán
    dugó az a leszoritható fajta. Nagymamám anno biztosan elolvadt volna a gyönyörüségtől és több évtizedes paradicsompüré tartóvá változtatta volna. Elgondolkoztam hogy megiszod az a 2 deci sört és ezt utána tényleg csak kidobod? Az üveg legyártása alsó hangon 10 x energiát igényelt mint a söré.

  3. Aki ma is belátó, az már most is takarékosan él. A nagy többség meg meg fogja szívni hamarost….
    2: a porcelán dugós üvegeket pálinkásnak kell használni 🙂
    annó a pezsgős üvegek visszaváltását azt mondták azért szüntetik meg, mert a logisztika során megsérül és karcolódik az üveg, és a csúnya üveges pezsgőt már nem veszik meg az emberek. Azért ebben is van valami: ha pezsgőt veszek, akkor általában valami ünnep van, és egy ütött-kopott üveget hadd ne tegyek az asztalra….

  4. 3. Azért szerintem meg tudnák oldani a gyártók, hogy a visszagyűjtött üvegek közül kiválogassák a hibátlan üvegeket, amiket újratöltenek, a karcosakat pedig anyagként hasznosítsák újra új üvegek gyártásához…

  5. Tiborbá, nagyon jó írás.Le is mentem:D. Jó olvasni ezeket a sorokat.Én ebből a spórolós időszakból már egy-két dolgot csíptem el amit nagyszüleimtől láttam. Újság vagdosás, vajas papírból vaj kikaparása:D
    Szerintem akkor mégis voltak olyan boldogok az emberek mint ma amikor sok szar körülvesz minket.

    Ma mindenki azon panaszkodik, hogy milyen szerul élünk magyarországon.A fenit íráshoz képest luxusban élünk.Itt munkatársaim között is van akik évent 4-5 belföldi és 1 külföldi kirándulásra mennek évente.És akkor panaszkodnak hogy milyen szar itt nekünk Mo-on, holott amerikában az évi 5 belföldi,1 külföldi utat sem sokan engedhetik meg maguknak.

  6. Érdekes, a gyermekkori boldogság nem pénzfüggő. Ha van szeretet, gondoskodás, következetesség, minden rendben van. Ezt tovább lehet vinni felnőtt korba.

  7. Tegnap este a “Legyen ön is milliomos”-ban egy nő nyert 2 millió forintot. Elmondta, hogy végre a 24 éves lánya elmehet Ausztráliába, mert leghőbb vágya megsimogatni egy koala macit. – No komment!

  8. A plázákban ténfergő fiatalokat nézve minden nap hálát adok a sorsnak azért,hogy nem ebben a korban kellett gyereknek lennem. A mi gyermekkorunk egy varázslatos mesevilág volt ehhez képest és talán éppen azért, mert az valódi volt, amit mi teremtettünk magunknak és benne azonosak voltunk önmagunkkal, a saját szerepünket játszottuk. Nem a like-ok száma határozta meg a minőségét és nem került semmibe, de nincs is az a pénz, amiért odaadtam volna.

  9. Kövezz meg érte, de nekem a mai “szegénységben” élő cigányok jutottak eszembe az írást olvasva. Volt alkalmam közöttük/velük élni egy pesti bérházban, benn a Ferencváros gettójában, szóval ismerem őket. Igen – szegények, mert nem dolgoznak és nem is nagyon akarnak. A segélyen felül viszont olyan bevételeik vannak, amelyek közel ilyen úton-módon jön nekik össze, mint a cikkben. Leleménnyel. Sajnos.
    Az a helyzet, hogy megint más dolog leleményes, de becsületes szegénynek lenni (például a mozis helycserélés nekem szimpatikus, bár nem igazán követi a szabályt/törvényt), mint leleményes, de velejéig romlottnak, amit manapság tapasztalhatunk.
    Ide tartozik, hogy anno a betörő, aki magyar volt, bejött, elvitte, ami neki kellett, aztán elsurrant. Manapság nem nagyon vannak magyar betörők. Helyettük cigányok vannak, akik betörnek, megvernek és megerőszakolnak, esetleg meg is ölnek, aztán viszik a szajrét. Valami nagyon másként fest. A szegénységben is, amit olvashattam.
    Jó cikk volt.

  10. 10. Nosztradamu
    Szinte minden videót végignézek amit Tibor bá’ vagy a hozzászólók
    ajánlanak, (bár e nélkül is környezettudatosan és jogkövetően élek,)
    zömében igazolva látom a “rögeszmémet,” hogy mennyire káros a
    korlátok nélküli fenntartható fejlődés hajszolása. Ennek hívei csak
    és kizárólag az emberiség többségének kárára profitálnak.

  11. Én ma is a vajat lekaparom a papirjáról mielött eldobom a papirt. A tojást is kitakaritom a héjából.
    Igen láttam igy kell, akkor is ha nem éhezünk a szegénységtöl.
    Bár ma már nem stoppoljuk meg a zoknit csak megvarrjuk amig hagyja magát ha sürün ujra lukad mehet a kukába 100 ért van a kinainál ujjabb vacak.

    Valóban ha belegondol az ember itt MOn még mindig a többség jobban él mint a világ nyomorgó országaiban az emberek akik utcán születnek és halnak meg. (India)

    A gyarmattartók igen elcseszték a föld népeinek a fejlődéséhez való lehetőségét.

  12. 11: Mihály, ismételgeted itt, “a “rögeszmédet,” hogy mennyire káros a
    korlátok nélküli fenntartható fejlődés hajszolása.” De még nem láttam, hogy kifejtetted volna, mégis mire gondolsz. Konkrétan hogyan és miért káros mégis?

    Illetve bármit csinál, vagy nem csinál az ember, annak biztosan lesznek negatív következményei is, de azt kéne megmutatni, hogy a fenntarthatóság károsabb-e, mint a profit hajszolása. Én úgy látom, hogy minden tévedést egybevéve is nagyságrendekkel kevésbé káros.

  13. …”A gyarmattartók igen elcseszték a föld népeinek a fejlődéséhez való lehetőségét…”
    Kékavian kedves, nagyon tisztellek, de könyörgöm, hagyd már ezt a mantrát.
    Mi a keserves fricfrancot csináltak a gyarmattartók a föld népeivel, áruld már el nekem.
    Mi volt az ő óriási bűnük/vétkük az emberiség ellen, meséld el nekem is, hadd ne halnák meg hülyén.

  14. 12.Kékavian
    Folytatásként Nos, hadd adjam elő engedelmeddel a dolgokat az én meglátásomban, és kezdeném az én vénséges öreg üknagyapámmal, aki ezek szerint ott volt Magellán, Kolumbusz, Drake, Cook, és más felfedezők, kapitányok hajóin, és járta a világot.
    Nem fontos, hogy nyereségvágyból, kíváncsiságból, nem érdekel.
    A lényeg az, hogy nagy töke volt az öregnek, volt benne merészség, kalandvágy, a FEHÉR EMBER merészsége és bátorsága, minekért rábizta életét egynéhány gerendára, vitorlának nevezett rongyra, vállalta a veszélyt, a vitorláshajók kutyanehéz életritmusát, a viharokat, a szomjazást, legyőzte halálfélelmét- Kolumbusz legénysége indulás előtt felvette az utolsó kenetet, ugyanis féltek , hogy utjok végén, a korabeli hiedelem szerint befejeződik a világ és ők belehullnak a semmibe a világ peremén- nos utolsó kenet ide vagy oda, de elindultak!
    Mert ilyen a fehér ember, de NEM ILYENEK a többiek. Ki a fene gátolta meg a japánokat például, kiknek hajóipara messze verte az korabeli összes nyugati hajótipust, ki nem engedte volt nekik is felfedezni országokat, az ott lelt akármit Japán ipari felvirágoztatására felhasználni?!
    Ki a nyavalya tiltotta meg az afrikai négernek ugyanezt? Hát az inkáknak??
    Miért Kolumbusz és társai érkeznek hozzájuk, miért nem forditva?
    Ami értékeset talátak, azt elhordták a fehérek?
    Istenem, ilyen volt az akkori világ, ne álszenteskednénk már.

  15. Re:14
    Kedves Bálint.
    Mondjuk azt, hogy kifosztották, kirabolták, elnyomták, felforgatták, megosztották a megszállt népeket a gyarmattartók. Pár száz évnyi szenny most hull a nyakukba, mert a volt gyarmatok népei visszakövetelik a jussukat. Erről is szól a mai migrációs hullám…

  16. 15.dajtás
    Az életben nem minden fehér-fekete.
    Nos, engedd meg adnám elő engedelmeddel a dolgokat az én meglátásomban:
    kezdeném az én vénséges öreg üknagyapámmal, aki ezek szerint ott volt Magellán, Kolumbusz, Drake, Cook, és más felfedezők, kapitányok hajóin, és járta a világot.
    Nem fontos, hogy nyereségvágyból, kíváncsiságból, mit tudom én, nem érdekel.
    A lényeg az, hogy nagy töke volt az öregnek, volt benne merészség, kalandvágy, a FEHÉR EMBER merészsége és bátorsága, minekért rábizta életét egynéhány gerendára, vitorlának nevezett rongyra, vállalta a veszélyt, a vitorláshajók kutyanehéz életritmusát, a viharokat, a szomjazást, legyőzte halálfélelmét- Kolumbusz legénysége indulás előtt felvette az utolsó kenetet, ugyanis féltek , hogy utjok végén, a korabeli hiedelem szerint befejeződik a világ és ők belehullnak a semmibe a világ peremén- nos utolsó kenet ide vagy oda, de elindultak!
    Mert ilyen a fehér ember, de NEM ILYENEK a többiek. Ki a fene gátolta meg a japánokat például, kiknek hajóipara messze verte az korabeli összes nyugati hajótipust, ki nem engedte volt nekik is felfedezni országokat, az ott lelt akármit Japán ipari felvirágoztatására felhasználni?!
    Ki a nyavalya tiltotta meg az afrikai négernek ugyanezt? Hát az inkáknak??
    Miért Kolumbusz és társai érkeznek hozzájuk, miért nem forditva?
    Hogy azután Ami értékeset talátak, azt elhordták a fehérek?
    Istenem, ilyen volt az akkori világ, ne álszenteskednénk már.

  17. Kedves Bálint! Sajnos a gyarmatosítás jó és rossz oldalainak mérlege a rossz felé billen. Az elsődleges cél a gyarmat kifosztása, lehető legnagyobb haszonszerzés. Pl. Építettek vasutat, hogy az árut eltudják szállítani nagy tömegben. Munkahelyeken a balesetvédelem ma sem fontos. Kínai kézben levő afrikai bányákban ma is mezitláb dolgoznak. Fillérekbe kerülne az alkalmas lábbeli, de akkor 2000×50 centtel kevesebb lenne a profit havonta. Iskolarendszer nem lett fejlesztve. Egészségügy fejlesztés oktatás nélkül, és óriási élelmiszer segélyezéssel hatalmas túlnépesedést okozott. Ok aksis tévén tudják nézni a nyugat európai focit is. 🙂

  18. 17.dajtás
    19.bogozy
    Kedves jó két barátom, tévedés ne essék, én nem mondtam egy szóval sem, hogy a múltbeli dolgok megtapsolni valók, persze hogy nem.
    De ki az megmondhatója, hogy a japánok, négerek, bárkik, ha forditottja történik, ők nem rabolták volna ki Európát?
    Na ugyebár. Fogadjuk el, hogy ilyen volt a kor, mentalitás, közfelfogás, akármi.
    Továbbmenve, már ne haragudjatok rám, de nem veszem be az őseim bűneiért én , vagy gyermekeim lakolok felfogást.
    Lopott volt úknagyapám-hogy maradjunk az analógiánál – bármennyit évszázadokkal ezelött, nem lopott az öreg annnyit, hogy szarházi négerek még ma is annak súlyát nyögnék, na ne mán, hozta volna el onnan már akár az atyaúristent ládástól, ez sem vetheti annyi évszázadokra visssza Afrikát, hogy mai napig nem heverte volna ki.
    Úgyhogy ezen mantrákat mellőzzük, jó?
    Azonkivül a lgjobb barátok vagyunk, ez tuti.

  19. 20 – bálint:
    Ahhoz nem fér semmi kétség, hogy az európai ember sikeresen meg tudja szervezni önmagát, ami elfogadható életkörülményekkel jár. A többi faj erre képtelen. Az pedig, hogy tépjük le azt a gyümölcsöt, ami letéphető, benne van az emberi természetben.

  20. 2o.

    Csak a fehér ember teremtésmítoszában van olyan alaptétel ( Ószövetség) miszerint számára lett teremtve minden a bolygon ,( minden élőlény és nővény )hogy kedve szerint uralkodjon rajta és birtokoljon mindent mivel ö a termetés koronája.
    Valójában ez a hít tett minket gátlástalanabbá minden más népnél a világon ,ez hozta el a felemelkedést, a virágzást majd hozza el a csúf bukást.

  21. Re:20
    Az egy dolog hogy raboltak az ősök, azonban ez még mai napig is tart, így jogos az ott élők felháborodása… Franciák helyzete Afrikában, vagy közép-amerikaiak helyzete az Usával…
    Sorolhatnám napestig is a ma élő gyarmati viszonyokat, nem véletlenül van kupleráj Kongóban, stb,stb…

  22. 20. balint

    “…nem lopott az öreg annnyit, hogy szarházi négerek még ma is annak súlyát nyögnék, na ne mán, hozta volna el onnan már akár az atyaúristent ládástól, ez sem vetheti annyi évszázadokra visssza Afrikát, hogy mai napig nem heverte volna ki.
    Úgyhogy ezen mantrákat mellőzzük, jó?…”

    Az olaszok pont a minap hánytorgatták fel a franciáknak, hogy még mindig gyarmattartó módjára nyomják el az afrikai országokat ( a volt gyarmataikat ):
    https://hu.euronews.com/2019/01/22/elesedo-olasz-francia-diplomacia-csata

    https://444.hu/2019/01/21/diplomaciai-balhe-lett-belole-hogy-az-miniszterelnok-helyettes-gyarmatositassal-vadolta-meg-franciaorszagot

    https://pestisracok.hu/az-olasz-kormanytagok-szerint-franciaorszag-afrikai-gyarmatosito-politikaja-okozza-a-migraciot/

    Korábban pedig Kína szólította fel Franciaországot, hogy néhány ( talán 5?, nem emlékszem) éven belül hagyjon fel a gyarmattartói praktikákkal Afrikában.

    Tehát függetlenül attól, hogy mi lett volna, ha esetleg a négerek gyarmatosítják Európát, az tény, hogy a gyarmati uralom hatásait ma is nyögik.
    Sőt, egy ideje már együtt nyögjük itt, Közép-Európában is, mert a szemérmes Európa feltámadó lelkiismerete kompenzációkat folyamatosít a harmadik világ országainak, aminek az árát többek között az újonnan csatlakozott országok fizetik meg – akik sosem voltak gyarmattartók. Elég, ha csak a cukor kérdését vesszük elő, amiről már volt szó…

    Kultúrális kérdésekbe nem akarok belemenni, mert elismerem, és a saját tapasztalatom szerint is léteznek különbségek…

  23. 21. Tibor bá’ Japánt lebecsulöd, vagy figyelembe sem veszed? Óceániai népek is szép kultúrát hoztak létre. Amerikai indiánok, hatalmas városokat épitettek. Szóval hátrább az agarakkal. 🙂

  24. 25 – bogozy:
    Amit Galileitől kezdve az európai emberség csinált, senki még csak meg se közelítette. Abból, hogy köveket raktak egymás tetejére, sose lett volna okos telefon, se atom bomba.

  25. Hogy ez a jo irány volt e az mondjuk már más kérdés. Nem feltétlen jár érte vállveregetés.

  26. 27 – Curix:
    A tudományos elit fantasztikus munkát végzett évszázadokon át. Ez mellett nagy hiba volt a népesség nem kellő oktatása. Ebből következett, hogy nem jött létre a tömegek “értelmes” életvitele.

  27. Nagyjábol feltérképeztük az emberi psziché müködését, szinte minden tudunk hogy az ember mire milyen reakciot ad.
    És ezzel a tudással nem élnek, hanem visszaélnek.
    A legnagyobb bünök egyike ez.

    Egyetértek. Nem vagyunk felnöve se a számitogép se az okostelefon de még csak a TV használatához sem.
    Nagy hiba volt, de kinek a hibája?

  28. 13. Lebá.
    Nézd nem szokta jegyzetelni, de kapásból egy példa . Anno kiderült,
    az okosabbak biztosa tudják az időpontot, legalább is az volt a hír,
    M.ország aluminium nagyhatalom lehet. Nosza. Nekiálltak csinálták.
    de mi legyen a temérdek iszappal. Épitsünk tárolókat. Minek ? Hogy
    hogy minek(?) tárolni ! Akkor kellet volna (ahogy korábban írtam)
    megállni, körülnézni, levegőt venni. mennyit dolgoztunk fel, abból
    mennyi iszap lett, mennyi van még a földben, abból ennyi és ennyi
    iszap lesz,. Emberek ! A fél dunántúl iszaptároló lesz !! Ugyan má !
    Ahelyett, hogy az iszap semlegesítésének lehetőségét kutatták volna,
    fokozták a termelésta haszon érdekében, és a további tárolókhoz
    gátakat dózeroltak földből, hisz az a legolcsóbb. Mindnyájan tudjuk
    mi lett a vége A FELELŐTLEN FEJLŐDÉSNEK. ( 13.Lebá. Kielégitő ?)
    És mennyi hasonló lehet amiről sem én, sem te nem tudunk !

  29. 26
    Az arab kultura számrendszere néklül nem lett volna sem atombomba ,sem mobiltelefon .
    Ha Irinyi nem találja fel a biztonságos gyúfát ,más se találja fel soha ,biztosan.
    Na és a kinai hatezer éves civilizáció is lepkefing,nemde a Selyemúttal együtt?
    28
    Azért mérgezték magukat és saját népüket -profitéhség-a Viktoriánus korban ?

  30. Szerintem a fehér embernek sikerült először olyan dinamikus társadalmi modellt létrehozni, amely aztán maga alá gyűrte az egész világot.
    Az egyes jelentős felfedezések, tudományos eredmények léteztek a többi területeken is, de ott nem váltak a társadalmi élet részeivé, hanem megmaradtak szellemi központok kincseinek.
    Mert azért az egyiptomiak is fantasztikus csillagászati tudással rendelkeztek, de születtek nagy dolgok Indiában, Kínában, az arab világban is, amelyek egy része át is szivárgott Európába.
    A nyugati modell meg erősen fertőző, ma már megfigyelhető, hogy az itteni életbe beintegrálódott idegen származásúak ugyanúgy művelik, mint az őslakosok, sokszor meglepődök, mikor kiderül, hogy nyugati tudományos és kulturális intézményekben milyen sok nem európai származású, igen sikeres pályákat befutó ember van.
    Meg kell nézni, hogy a NASA központban hány kínai, indiai és egyéb vezető beosztású személy van, de ez látható az egyetemi katedrákon is. Arról már nem is szólva, hogy ha az ember végignézi a Hollywood-i produkciók végén a közreműködők listáját, akkor több fura hangzású nevet lát, mint angol, vagy egyéb európai nevet.
    Szóval nem a képességek dominálnak, hanem a kialakult rendszer, amibe belenőnek…

  31. 32.hubab
    …”Szóval nem a képességek dominálnak, hanem a kialakult rendszer, amibe belenőnek…”
    Igen, hubab, az a rendszer, amit a FEHÉR ember alakitott ki évszázadokkal ezelött.
    Miért nem Afrikában jelent meg az első egyetem, operaház, csillagvizsgáló, kórház, nagyüzem, stb?

  32. 33: balint
    “Miért nem Afrikában jelent meg az első egyetem, operaház, csillagvizsgáló, kórház, nagyüzem, stb?”

    , mert az emberek mindenhonnan oda vándorolnak ahol fejlettebb minden és több az anyagi lehetőség.

    Hozzánk is jöttek még 100-200 éve bőven mindenféle nációk – ők még többnyire beilleszkedtek. Azután buktunk párat – és innen is elindult (több hullámban) a kivándorlás (dokumentáltan ‘kitántorgott amerikába másfél millió emberünk’), ami azóta is tart…
    Régebbi korokban ugyanez zajlott az ókori Babilonban, Egyiptomban – amikor egy birodalom prosperál bevándorlás van (szerintem bőrszíntől függetlenül).

    Mostanra csak ez a folyamat tetőzik úgy globálice az egész világon

  33. 34 – Vaszil:
    Nézd végig mi tőrtént Dél Afrikában az elmúlt 50 évben. A fehér és fekete ember közötti különbség elég világosan kiderül.

  34. 35.Tibor bá
    Ahogy mifelénk mondják, ” kivetted a számból a szót”
    Én is pontosan ezzel akartam jönni.

  35. Dél-Afrika egy ékszerdoboz volt a fehér uralom alatt, ez nem költői tőlzás, és akinek esetleg megadatott annak idején odalátogatni, az pontosan tudja miről beszélek.
    Hogy miért hiszem és vallom, miszerint az ember szine fehér, arra a tények, valós eseményekből saját szememmel látott-tapasztalt ,a látottakból leszürt konklúziók vezettek rá.
    Életem folyamán lépten-nyomon láttam, – mert látnom kellett, hacsak nem húnyom be szemeimet – az égbekiáltó különbséget a fehér, illetve a más, nem feltétlenül afrikai ember lakta vidékek között.
    Minekután, a hosszú évtizedek múltán, és a látottak alapján, megcsontosodott fehér rasszista lettem , a fehér ember felsöbbségét hívő és meggyöződésből valló sötét alak , és még csak nem is mea culpázom emiatt.
    Ha nem tetszik Dél-Afrika, ami a néger kezében egy szemétdomb lett, vegyük Rodéziát. A parányi ország a fehérek idejében egyetlen hatalmas éléstár volt, egy gabonahombár, amiből fél Afrika telezabálhatta volna magát.
    Ma?
    Az éhhalál szélén vergödő nyomorúságos koldustelep! Megérdemlik.
    Igy, irás közben jut eszembe Madagaszkár, egyes drága blogtársak néger védenceinek egy másik sikertörténete.
    Madagaszkárról legközelebb, amint időm engedi.

  36. Nem tűntem el – csak 92 éves anyám már kicsit több időt igényel…

    Balint, hogy téged idézzelek (18):
    “Az életben nem minden fehér-fekete”! 🙂

    50-100 évet nézve persze ide jut a logika! Hitler is anno eddig jutott kb. Elismerem, tragédia ami mostanra kialakult. Ha csak ekkora idősávból indulunk ki, akkor úgy járunk mint a klímával! Az utóbbi 50-100 évben melegedés van, ergo morgó vigyorgó: megfőlünk, megpusztulunk punktum. Jön a sok primitív nyakelmetsző ázsiai és a fehér embernek annyi…

    Kicsit tágítva a látómezőt, (nem könnyü ez fehér/arab/kínai stb. felsőbbrendüség-tudattal) akkor nem is olyan régen még az arab kultúra virágzott itt, a tudományos eredmények ott születtek és az egyértelműen egy korszak meghatározója volt (nem csak az arab számokra gondolok). Most AKKOR az arabok felsőbbrendűek voltak, MA meg a fehérek azok?? De Kína is virágzott a puskapor-akupunktúra-Nagyfal korában. Valami nem stimmel.

    A klíma és a népvándorlás erősen összefügg!

    Kis részlet Wolfgang Behringer: “A klíma kultúrtörténete” c. könyvből:

    “HIRTELEN ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS POLITIKAI NYUGTALANSÁGOK I. E.800 KÖRÜL
    A nedvesség csökkenése nem jelentett leküzdhetetlen problémát a csapadékban gazdag Európában. Itt csak a hőmérséklet esése okozott nagyobb konfliktusokat a bronzkor végén, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európában kulturális tekintetben is kezdetét vette a vaskor. A bronzkor hosszú meleg és száraz periódusait i. e. 800 körül — tehát kb. 2800 évvel ezelőtt — a szubatlantikus szakasz (»késő meleg periódus«) lehűléses ideje követte. Ezt a periódust nagy általánosságban két fázisra lehet osztani, amelyet a fejlett középkor meleg periódusa választ el egymástól: a szubatlantikus I. fázisra (korai késő meleg korszak kb. i. e. 800 – i. sz. 1000-ig), amely alatt az éghajlat — kivéve az ókor rövid ideig tartó optimumát —valamivel hidegebb és nedvesebb volt, mint ma, és az ún. szubatlantikus fázisra (késői késő meleg korszak kb. 1300-tól a 20. századig), amiben röviddel ezelőttig mi és éltünk. A késő holocénnak ez a fázisa az emberi kultúra történelmi korával esik egybe, és a következő fejezetekben ezt fogjuk közelebbről megvizsgálni.

    http://www.metaxy.hu/img/picture/213/erdohatar-es-a-klima.jpg

    Az i. e. 800 körüli hirtelen klímaváltozásra a régészeti ásatások során derült fény, és később a paleobiológusok vizsgálatai is igazolták. A régészek számára az volt különösen érdekes, hogy az éghajlatváltozás előtt és után Közép-Európában más és más kultúra létezett: előtte a bronzkori urnamezős kultúra, amely nevét a temetkezési rítusok után kapta — az elégetett halottak hamvait urnákban temették el —, utána pedig a jégkorszaki hallstatti kultúra. A klímaváltozás és a kultúraváltás között olyan markáns az összefüggés, hogy a szakirodalomban felvetődött az a kérdés, nincs-e ok-okozati kapcsolat a vas használata és a kedvezőtlen éghajlat között. A vasekével történő földmegmunkálás ugyanis ki tudta egyenlíteni a csökkenő agrárhozamokat, a vasfegyverek pedig növelték a túlélés esélyét a konfliktusokkal teli korban. Ez arra volna példa, hogy az éghajlati viszonyok kedvezőtlenre fordulása technikai és gazdasági újításokat (»haladást«) von maga után. Az urnamezős kultúrának akkor szakadt vége, amikor az éghajlatot lehűlés és növekvő csapadékmennyiség jellemezte. Az urnamezős időszak régészeti leletei vastag iszaprétegekbe ágyazódva találhatók meg szerte Európában, míg a hallstatti leletek mindig magasabban fekszenek, de csak ritkán ugyanazokon a helyeken. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az aktuálisan használatos fém és a temetkezési szokások változtak meg, hanem a településminták és az életforma is. A paleobiológusok szerint az egyes régészeti rétegekhez különböző növénypollenek csoportosíthatók, és ezekből megállapítható, hogy a természet rövid idő alatt teljesen megváltozott. A szubatlantikus szakasz kezdetével 1-2 Celsius-fokkal csökkentek az átlaghőmérsékletek, és jelentősen megnőtt a csapadék-mennyiség. Gyakrabban esett a hó, és nagy felületen hosszabb ideig meg is maradt, nőtt a gleccserek mérete, és visszahúzódtak az erdőhatárok — az Alpokban pl. 300-400 méterrel, a 20. évszázad végére jellemző magasságig. A bronzkori havasi legelőterületeket fel kellett adni, az Alpokban levő települések száma csökkent. A tavak vízszintje megemelkedett. A vízhez közeli, eredetileg kedvező településhelyek lakhatatlanná váltak. A folyók felduzzadása és a korábban használt hágók járhatatlanná válása a közlekedési rendszer megváltoztatását tette szükségessé…”

    Még nem jutottam a könyv végére, de nagyon úgy néz ki amiről a fickó beszél, hogy a Klíma vs Népességcsere kapcsán ugyanarról beszélünk – csak még hosszú harc után sem jutottunk a win-win megoldásra…

  37. 30: Kedves Mihály, igazán értékelem, hogy ilyen hosszú idő és kommentfolyam után visszatértél válaszolni nekem.

    Nos, amit írtál, az valóban kirívó példája a FELELŐTLEN FEJLŐDÉSNEK, pontosan ezt felismerve, ennek ellenpontjaként hozták létre a FENNTARTHATÓ fejlődés fogalmát.
    Ami szintén bírálható, amennyiben a fejlődést gazdasági növekedésként értelmezzük, mert azt lehetetlen hosszútávon fenntartani. Lehet persze máshogy is érteni, ha pl. a lelki jólét növekedését is beleértjük, akkor már egyáltalán nem fenntarthatatlan, különösen, hogy e tekintetben a béka segge alatt vagyunk, és gyorsulunk lefele.
    Emiatt a félreérthetőség miatt nem is szoktam fenntartható fejlődésről beszélni, csak fenntarthatóságról, ami egyelőre olyan, mint a kommunizmus volt: legfeljebb csak törekszünk rá, hogy közeledjünk hozzá, mégis egyre rosszabb a helyzet.

    Azt viszont fenntartom, hogy a fenntarthatóságra való törekvés, ha mégoly szerény hatással jár is, csökkenti a rombolást, amit a profitnövekedés hajszolása okoz világszerte. A világ szekere gyorsul a szakadék felé, de a fenntarthatóságra való tudatos törekvés ellenére gyorsul, nem amiatt.

    Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének hibák, tévedések vagy akár szándékos csalások a fenntarthatóság témakörében, de összességében mégis ez a helyzet meggyőződésem szerint.

  38. 13. Lebá.
    Félig-meddig ledorongoló megjegyzésedre a 30. sz. alatt
    olvashattad volna válaszomat a felháborodott kérdésedre.
    De ahogy látom, téged csak addig érdekelt a dolog, míg
    le nem írtál pár sort ami indokolja, hogy a neved megjelenjen.
    A válasz számodra már lényegtelen, hiszen nem reagáltál.
    Pedig az üggyel kapcsolatban most ért véget a tárgyalás,
    melynek egyik geotechnikai szakértői véleményényének
    pár mondata úgy vélem engem igazol. Mivel lényeges,
    IDÉZEM = “… A X.sz kazetta megszületése pillanatától
    halálra volt ítélve, függetlenül a Mal Zrt.-t irányító vezetőktől
    és a gátat kezelő emberektől. A katasztrófa kódolva volt,
    csak a bekövetkezés időpontja volt kérdéses.” MIÉRT IS ???
    IDÉZEM = “… a konkrét közveszély akkor jött létre, amikor
    rossz helyre, rossz tervek alapján épített és rosszul kivitelezett
    kazettát először kezdték feltölteni, ez pedig 1998.Dec. 23.-án
    történt. Ez alapján történt anno a felmentő ítélet. ————
    Az már más kérdés, hogy kinek, kiknek, minek a nyomására
    kellett újból tárgyalni a napokban befejezett (???) ügyet,
    melyben tudomásom szerint, elítélték a vádlottakat.

  39. 39. Lebá.
    Elnézést kérek, de félig betegség miatt félig bénán egy újjal
    tudok írni, amíg én írtam te is reagáltál , így az írásom első
    részén (ha tudod ?) tedd túl magad mint kiderült, alaptalan volt.
    további szép napot .

  40. 41: Jobbulást! Lehet, hogy csak fogalmi félreértésen alapult köztünk a nézeteltérés? Azt a fenntarthatóságképet is károsnak tartod, amit itt vázoltam?

  41. 42.Lebá.
    Köszönöm ! Az orvos azt mondta 2 évem van, hogy az egész
    baloldalam megjavuljon! Ez 7 éve volt! Lelki? Ugyan már,
    80 évesen? Legfeljebb szellemi, azt hosszútávon most is .
    Ebben a korban már csak gazdasági, esetleg politikai
    értelemben nézem a dolgokat. Béka segge alatt? Igazad van.
    Köszönöm a gondolatcserét , szép napot, jó egészséget !

  42. 14: “Mi a keserves fricfrancot csináltak a gyarmattartók a föld népeivel, áruld már el nekem.
    Mi volt az ő óriási bűnük/vétkük az emberiség ellen, meséld el nekem is, hadd ne halnák meg hülyén.”

    Hát pl. az amerikai indiánok mesélhetnek róla, hogyan pusztították el a gyarmatosítók szinte a teljes kulturális örökségüket, és mészároltak le rengeteg embert, akik nem akarták felvenni a “szeretetvallást”.
    Vagy mondjuk elővehetjük a Kongói Szabad Állam történetét, ahol II. Leopold belga király uralma idején csonkolással büntették a kvótát nem teljesítő gyerekmunkásokat, és ~2 évtized alatt sikerült a lakosság felét kiirtani a gyarmatosítóknak.
    Persze a behurcolt betegségek is nagyban segítették a gyarmatosított területek lakosságának pusztulását.
    Számos helyen olyan szintű népesség összeomlást sikerült okozni, hogy lényegében eltűntek az emberek a környékről, Amerika és Fekete-Afrika gyarmatosítás előtti történelméről szinte semmit se tudunk… Mostanában kezdenek előbukkanni a LIDAR-os felmérések eredményeként a nyomai annak, hogy több tízezres települések is voltak az Amazonas medencében, a Yucatan félszigeten, vagy Dél-Afrikában pl Kweneng.

    A magyarok se szokták történelmük csúcspontjai között emlegetni a 150 éves török uralmat, amikor lényegében gyarmati sorba került az ország törökök által megszállt része és szinte teljesen elnéptelenedett az Alföld mire sikerült kiűzni a mohamedánokat.

  43. Most kezdtem olvasni Rideg Sándor Tűzpróba regényét.
    Abban is van írva sok érdekes már az első 100 oldalon.
    Szerencsére van benne vicc is és tragikomédia is.
    De azért a szegénység, a kilátástalanság, az ember lelkét kiszívó mindennapi harc is megmutatkozik.
    (Most volt 53 éve, hogy meghalt az író)

  44. 44.Avatar
    Nyitott ajtót döngetsz, és nem akarom ismételni magamat, mert üres polémizáció lenne, azért ajánlanám , olvasd fentebbi (20) beirásomat.
    Kár hogy benned is megvan a csakis a fehér emberre jellemző önmarcangolási hajlam, a régi bűnökért mai önmagát pirongató, a szó szoros értelmében szenvedni AKARÓ agybaj: a nem helyénvaló, elferditett lelkiismeretfurdalás, mintha netán te, illetve gyermekeid a hibásak egy régmúlt, letünt kor viselkedési mintái miatt.
    Bezzeg a néger, eszerint egy sokkal egészségesebb lelkületel biró valaki, neki ugyan semmi baja azzal, hogy alig kissé az állatok szintje fölött leldezik, úgy éldegél mint ősapja 6000 évvel ezelött, ime neki semmi leki baja ezzel nincs, a tény hogy őkelme egy semmit sem érő, nyomorult lény, az őt a legkevésbé sem zavarja, és a jelek szerint semmenyire sem szégyenli magát.
    Idézlek:
    “A magyarok se szokták történelmük csúcspontjai között emlegetni a 150 éves török uralmat, amikor lényegében gyarmati sorba került az ország törökök által megszállt része és szinte teljesen elnéptelenedett az Alföld mire sikerült kiűzni a mohamedánokat”…
    Itt bizony csapdába estél, mert nekem őgy tünik, hogy országod -Afrikával ellentétben – ugyancsak magához tért gyarmati sorsából.
    A regeneráció arcátlanul gyors volt néger védenceidhez viszonyitval , avagy azt mondanád, hogy Mo. még mindig a török uralmat nyögné??

  45. 46: Ha azt nézem, hogy Magyarország a török időket követően a közelébe se ért már a korábbi dicsőségének, pl amilyen Mátyás korszakában volt, akkor még mindig nyögjük azt az időszakot.
    De egyébként is Buda visszafoglalása a töröktől 1686-ban történt, a karlócai békét 1699-ben kötötték meg. Magyarország talán a reformkorra, a napóleoni háborúk után vált újra tényezővé, de elsősorban nem azért mert kiheverte a hódoltságot, hanem mert az európai nagyhatalmak erősen leamortizálták magukat… Az meg az 1820-as évek, nem épp arcátlanul gyors regeneráció, több, mint egy évszázad. Az afrikai országoknak még közel se volt ennyi idejük magukra találni, a korábban említett Kongó 1960-ban nyerte el hivatalosan a függetlenségét (De pl 61-ben még besegítettek a belgák a miniszterelnök elrablásába és kivégzésébe).

  46. 47. Avatar

    asszem ott áldozták be az Ensz főtitkárát is, ugye?

  47. 48 – sleeper:
    Az Dag Hammarskjöld volt, akinek repülőgépe 1961-ben “zuhant” le Katanga miatt.

  48. 48 Az ENSZ főtitkár halála Patrice Lumumba kivégzése után 8 hónappal történt (61 szept).
    Egyébként a zuglói Róna utca előző neve Lumumba utca volt, ahol 61 augusztusában lezuhant egy Malév gép…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..