(979) Termőföld és civilizáció

Sándor vendégposztja

 

Először is kezeld fenntartással, amit írok, ha jobban tudod, javítsd ki, mert nem diplomáztam talajökológiából, amatőrként próbálom megérteni és alkalmazni a talajélet összefüggéseit.

Az emberi népesség szaporodása és fennmaradása szempontjából a legfontosabb tényező az élelmiszertermelésre szolgáló talaj minősége és hozama volt. Voltak területek, ahol évezredeken keresztül sikerült jó termékenységet fenntartani, volt ahol eltűnt törzsek olyan különleges termőtalajt hoztak létre, ami máig önmagától újul meg, de legtöbb területen a talaj kizsákmányolása, termelés mennyiségi és minőségi visszaesése volt jellemző, amely sok esetben teljes civilizációk eltűnését eredményezte.

A jelenlegi talajállapot a világ legtöbb termelőterületén minden eddiginél rosszabb, a szerkezetileg, élettanilag leromlott talajokon a termelés túlhúzott szintjének fenntartása műtrágyák, növény védőszerek nélkül lehetetlen, a biogazdaságok termelése elenyésző, így bármilyen tápanyag ellátási zavar vagy erőteljes áremelkedés automatikusan vonja maga után a tömegélelmezésben fontos termények drasztikus áremelkedését vagy részleges, esetleg teljes hiányát.

Én nem szeretném ezt a közelgő kellemetlen periódust felkészületlenül átélni, mint az ellátásától függő városi ember, ezért gazdálkodásba kezdtem, ámde eltérő filozófiával mint ahogy azt a vegyiparra támaszkodó mezőgazdaság diktálná. A kiindulópontom a természet folyamatainak megértése volt, mert az a legtökéletesebben működő önfenntartó rendszer, amely összefüggései máig nincsenek feltérképezve teljes körűen.

Induljunk ki tehát a talajból, amin állunk, s keressünk egy olyan területet, amihez még nem nyúlt ember keze, dús rajta a vegetáció, morzsás, sötétbarna földje van. A lábunk alatt jó néhány kilométer szilárd közeg van, de mégis a talaj felső 30 centimétere a legfontosabb, s ezen belül is a mikroorganizmusok és a felhalmozott szerves anyag, amelyek nagyon érzékeny táplálékhálóban épülnek egymásra.

Ebben a rétegben, egyetlen lábnyomod alatt, mikroorganizmusok milliárdjai küzdenek ebben a pillanatban is a táplálékért. Gombafonalak ejtik rabul a fonalférgeket, míg más fonalférgek épp a micéliumot falják, egyes baktériumok épp savas immunválaszt indukálnak a növény gyökérzetén, mire az bezárja a lélegzőnyílását, megakadályozva a levegőben terjedő spórás fertőzést, amit észlelt a baktérium, ízeltlábúak, giliszták alakítják át szerves kötésűvé minden elérhető szerves és szervetlen anyagot. Mikroorganizmusok fajtáinak tízezrei élnek itt, java részük épp csak azonosított, de a legcsekélyebb elképzelése sincs a tudósoknak, mi is a szerepük, mert olyan összetett kölcsönhatásokkal élnek együtt. Ironikus, hogy száz éve a Marsot meg a világűrt túrják a nagy elmék az életért, de a lábunk alatt élő mikroorganizmusok élete homályos folt a tudományban.

Ez a 0 és az A horizont, itt összpontosul minden számunkra fontos élet, s ez az a réteg, amit viszonylag kis energiával tudunk kezelni, gyarapítani vagy az ipari mezőgazdaságot nézve, akár néhány évtized szorgos munkájával teljesen tönkretenni tízezer évek természetes talajképző folyamatainak eredményét. (Dust Bowl)

Sokféle életben gazdag talaj van, ami képes példaként szolgálni, mi is legyen a gazdálkodás iránya de a legextrémebb termőképességű a Terra Preta, az egyetlen talajfajta, ami képes önmagától gyarapodni. Ez a talaj nem magától jött létre, hanem emberi tevékenység által, évezredekkel ezelőtt és alatt, olyan környezeti viszonyok között, ahol csak a kilúgozott, terméketlen talajok a jellemzőek, s a természetes erdők elpusztításával nem regenerálódik a környezet többé. Ebből is látható, hogy képesek lehetünk élettel teli talajt létrehozni a sivatagból is, legyen hát ez a fő cél, ezért ezen keresztül mutatom be az önfenntartó talaj felé vezető hatékony eljárásokat. Nem abszolút érvényű recept ez, de nekem ez az utam, mindenki megtalálhatja a sajátját.

A jó minőségű talaj szénben és a mikróoganizmusok anyagcseréjének végeredményeként szerves kötésű ásványi anyagokban, humuszban gazdag. A humusz hozza létre a morzsás szerkezetet, saját tömegének megfelelő vizet képes eltárolni és lassan leadni, egyfajta tápszivacsként működik. Természetes körülmények között évezredek alatt épül fel, de forgatásos talajműveléssel hatékonyan tönkre lehet tenni. Minden talajnak megvan a saját maximális humusztartalma az adott klímán, s ugyanígy minden talajnak egyedi a mikroorganizmus készlete.

Így láthatsz életben és szénben gazdag fekete bácskai földeket, amit füvek sok ezer évnyi generációja hozott létre, szemmel láthatóan kifogyhatatlan terméssel és kiváló aszálytűréssel (már egyre kevésbé az) és silány homokot, amin a tápanyag gazdálkodás kihívás.

Azonban az ember a sívóhomokon is képes létrehozni termékeny talajt a természet folyamatainak megértésével és alkalmazásával. Ezek az alkotóelemek összefüggnek, egymás nélkül alkalmazva nem várható tartós eredmény.

Ahhoz, hogy egy növény természetes körülmények között optimálisan fejlődjön, szüksége van szerves kötésű ásványi anyagokra, elegendő szabadon felvehető víztartalomra és pórusos szerkezetű, levegős talajra valamint őt segítő mikroorganizmusokra, amelyek vígan szaporodnak a fenti adottságoknak megfelelő talajban. Amennyiben nem ilyen a talajod, el kell kezdeni valahol a javítást, s ez a munka a szűk keresztmetszeteknél kezdődik. Ismerd meg a talajod, milyen ásványi anyag összetételű, milyen művelhetőségű, vízvisszatartású, s milyen aktív élet található benne. Ez alapvetően meghatározza a hatékonyan növeszthető, termeszthető növények körét és ez a faktor az, amin legkönnyebben tudsz módosítani, hisz a klímát nem tudod megváltoztatni. Mikroklímát tudsz teremteni a permakultúrában bevált fogásokkal, de azzal csak a kitettséget lehet csökkenteni.

 

A talajjavítás során a következő alapvető kihívásokkal kell szembenézned:

Alacsony szerves anyag tartalom – megoldás komposzt szórása, zöldtrágyanövények folyamatos használata, a lehető legminimálisabb talajműveléssel. Minél nagyobb fajtaváltozatosság jelenik meg a zöldtrágyában, annál jobb. Ennek oka, hogy minden faj más gyökérszinten aktív és más tápanyagokat akkumulál, így a felszínre hozott szerves kötésű tápanyagok is szélesebb skálájú talajéletet tud eltartani, jobb élettani alapokat biztosítani a következő növénygenerációnak és számunkra is mikroelemekben gazdag táplálékot tud biztosítani. A művelés szempontjából aktív felszíni rétegek jelentősen ki vannak merülve élettani folyamatokhoz szükséges mikroelemekben, így a mélyen gyökerező növények azokat ki tudják nyerni több méter mélységből is. A másik előnye a humuszban javított talajnak, hogy kiegyenlíti a pH értékeket is, közelítve a legtöbb növény számára optimális semlegeshez, mindkét irányból. A növényekkel történő talajjavítás viszont csak kellően lazult talajállapotnál indul meg, ezért meg kell kezdeni a talajszerkezet javítását is.

Nem optimális talajszerkezet – homokos talajon jelentős mennyiségű szerves anyag, humusz bevitele, szerves trágyával, agyagásványokkal jobb víztartóképesség elérése. Agyagos, kötött talajon szerkezet lazítása, levegőssé tétele. Mindkét esetben sikeres eljárás a minél nagyobb gyökértömeget visszahagyó növények ciklikus termesztése (köles, cirok, szudáni fű). Értelemszerűen figyelembe kell venni a talajadottságokat a megfelelő növények összeválogatásához, mindegyik más előhelyet tolerál jobban. Az első évi ciklusban érdemes lazítással kezdeni és a létező legnagyobb gyökér és zöld tömeget létrehozó, agresszív növekedésű fajokkal, erős starter műtrágyázással – nem bio, de a hatékonyság ez esetben fontosabb. Ezek mélyre lehatoló gyökérzete a lebomlás során sok mikropórust hagy maga után, amelyekben a kevéssé agresszív gyökérzetű utónövények és giliszták már könnyedén navigálnak mélyre. Ehhez természetesen fontos, hogy ne forgatásos művelés legyen alkalmazva, amely összeomlasztja és tömöríti ezeket a pórusokat.

Gyenge mikroelem ellátottság – kőzetalapú mikroelem pótlás, bazaltpor, riolitpor, alginit őrlemény kiszórása, de használhatók mikroelem műtrágyák alacsony koncentrációban. Érdekes eljárásként olvastam a kimerült szén-cink elemek savas újrahasznosításáról, amely során kiváló összetételű mikroelem trágyát lehet fillérekből házilag készíteni.

Élővilág hiánya – ezt is nagyon fontos pótolni, mert számos területen kimerült a talaj élettani szempontból is. A növények jelentős többsége szimbiózisban él mikorrhiza gombákkal, amelyek érzékeny élőlények. Viszont ezek teszik lehetővé például, hogy a növény képes legyen felvenni az egyébként vízben oldhatatlan foszforvegyületeket, s a szimbiotikus micéliumháló a gyökér hasznos felületét több tízszeresére növeli. A foszforműtrágyázás viszont vegyi fegyverként tünteti el a mikorrhizákat.

Másik fontos szimbiózis a gyökérgumók a pillangósokban, amelyben fajspecifikus nitrogénkötő baktériumok élnek. Amennyiben nincs az adott fajnak megfelelő baktérium a területen, nem alakul ki a szimbiózis és nitrogénhiányos lesz a növény. Ezért vetésnél a magokat is kezelni kell ilyen baktérium készítményel, amelyek után évekig képesek már fennmaradni az adott területen. A talajban szabadon élő nitrogénkötő baktériumok is jelentős mennyiségű nitrogént képesek felvenni, de aktivitásuk szintén megszűnik műtrágyázással. Ezeket és sok tízezer egyéb fajt be kell telepíteni, s ha megfelelő körülményekre találnak, ott is maradnak.

Csökkenő széntartalom – ez az utóbbi időkben került előtérbe, miután rájöttek, hogy a szénvesztés és orbitális mértékű CO2 kibocsátás az egyik legnagyobb probléma a mezőgazdálkodásban.  Lassan lehet növelni a széntartalmat komposzt, zöldtrágya növények alkalmazásával, ez felvehető táplálékként, jóval gyorsabban faszénpor használatával, ami nem tápanyagot biztosít, hanem hatalmas felületű lakóhelyet a mikroorganizmusoknak.. Ezt szinte minden mennyiségben alkalmazható, s minden, nem extrém tulajdonságú talajon megbízhatóan javítja a talaj élővilágát és vízháztartását. Az első alkalmazások során átmeneti tápanyaghiány léphet fel, mert a nagy porozitású aktív szén minden tápanyagot felszív, de hamar kolonizálják a talajlakók és attól fogva robbanásszerűen indul meg az élet.

A talajjavításhoz érdemes fejben tartani, hogy a talajélet felülről építkezik lefelé, ezért a forgatásos művelés, mint az ásás vagy szántás a legrosszabb, ami történhet a talajjal. Ezt csak akkor érdemes alkalmazni, ha a forgatás során a felső 15-20 centiméterbe bejuttatott szerves anyag és élőlények mennyisége nagyobb, mint az elvesztett. Minden szükséges talajjavító szerves anyagot minél aprítottabb formában a felszínre érdemes kijuttatni, legfeljebb nagyon sekélyen bedolgozni és enyhén tömöríteni, hogy jó talajkapcsolatot hozzon létre a kolonizáláshoz. Jó csapadékviszonyokkal rendelkező tájakon ott lehet hagyni a mulcsot a felszínen, le fog bomlani, de olyan szélsőséges klímájú területeken, mint Magyarország java része, a biológiai aktivitás szünetel a felszínen az év több, mint felében, hol a magas, hol az alacsony hőmérséklet, hol a csapadékhiány miatt.

Azzal szintén számolni kell, hogy legalább mágikusan hangzó három évnek kell eltelnie a leggondosabb tevékenység mellett is az észrevehető változáshoz, de lehet ez az időszak hosszabb is, mert például egymást követő aszályos években a biológiai aktivitás a legjobb technológiával sem ér el értékelhető fejlődést, csak öntözéssel indítható be valami, ha leszorítható a hőmérséklet is mellette. Emberi léptékkel ez soknak tűnik, de ezalatt a néhány év alatt évszázadok természetes építő munkáját képes pótolni az emberi törődés.

A talajművelésnél forgatás nélküli eszközöket érdemes használni, kiskertben ásóvillát, broadforkot, nagyüzemben kultivátort, lazítót, tárcsát. Ha teljes keresztmetszetű, nagy tömegű szerves anyag bedolgozásra lenne szükség alapjavításként, az ásógép viszont hasznosabb az ekénél. Tehát ha nem okszerű a forgatás, ne alkalmazzuk, a talaj levegőztetéséhez és a gyökerek erőteljes fejlődéséhez elég a lazítás is. Forgatás nélkül a gyomnövények kezelése is egyszerűbbé válik, az egynyári magbankok hamar kimerülnek, mert nem kerülnek újak a felszínre, a talajban lévők pedig egy idő után életképtelenné válnak. Az évelők okozhatnak gondot, de azt vagy mulcsozással vagy gyors eredményt váróknál pontpermetezéssel lehet felszívódó növényirtóval eltüntetni. Arra érdemes viszont figyelni, hogy a talaj emlékszik. A vegyi anyaggal kezelt helyek még évek múlva is csökkent termékenységgel fognak reagálni, ezért megfontolandó a türelmes munka alkalmazása.

Szűz talaj példáján megvilágítva a forgatásos művelés hatása a következő: A 0–A0 horizonton található az élet java része, aktív oxigénkedvelők és a rá épülő mikroorganizmusok, egy laza szerkezetű, könnyű mozgási, táplálkozási hálót alkotó szerves anyagban gazdag rétegben. Ezek a forgatás során lezuhannak egy tömörödött, szerkezet nélküli, bár légpórusokban eleinte gazdag, de hamar visszatömörödő rétegbe, amely már az anareob organizmusok többsége ural. Azok viszont a felszínre kerülnek, s mindkét rétegben csökken a honos fajok egyedszáma és előbb utóbb a fajok változatossága.

A nagy változáskor előkerülő tápanyagok azonnali szaporodást váltanak ki, a baktériumok felélik az összes szerves anyagot, elégetnek minden elérhető tápanyagot, majd elpusztulnak. Az extrém számban elpusztult mikroorganizmusok bomlástermékeit értelmezi úgy az egyszerű kertész, hogy milyen remekül terem a földje az ásás után. Persze, egy ideig, amíg egyre csökkenő számban újra tudnak termelődni a mikroorganizmusok, s az nem tart örökké. A szénveszteség is jelentős, pedig az rendkívül fontos energiaforrás és lakóhely az oxigénkedvelőknek. A probléma pedig egyszerű, a köztes élőlények, mint az ízeltlábúak, néhány ilyen forgatás után vagy kipusztulnak vagy elvándorolnak. Egy eltűnő faj helyét pedig nem veszi át semmi, vagy maximum a gyorsabban szaporodó kártevők, s az addig kifinomult egyensúlyban működő talaj táplálékhálója előbb utóbb-összeomlik, saját élettartamunkat tekintetbe véve nagyjából véglegesen. Ez nem fog helyreállni 10 év alatt sem magától, s ha újra is indul, évszázadokba, évezredekbe telhet, mire újra beköltöznek a kihalt mikroorganizmusok, különösen a folyamatosan változó, egyre szélsőségesebb klíma ennek a legnagyobb akadálya.

Mivel a felkavart életterek kismértékű regenerációja is eltart egy ideig, a növényt védelmező, tápláló mikroorganizmusok is könnyen a túlsúlyba kerülő patogének áldozatai lesznek, megszaporodnak a fertőzések, a legyengült növények szabad prédái lesznek az opportunista kártevőknek. Ezt a folyamatot súlyosbíthatja a vegyi anyagok használata, mértéktelen műtrágyázás vegyi fegyverként pusztít el minden fontos mikroorganizmust és gombát, a különböző növény védőszerek, rovarirtók hatása szintén sivatagot hagy maga után. A talajfertőtlenítés gyakran propagált megoldása szintén totális pusztító hatású, utána már csak a kártevők felszaporodása várható, azok természetes ellenség hiányában mindig gyorsabban szaporodnak, mint a pozitív hatású mikroorganizmusok.

A szerves anyag hiánya alapvető probléma, sosem lehet elég humusz a talajban, lévén termelésnél, legóvatosabb talajmunkánál is folyamatosan csökken a mennyisége. Szerves anyagot lehet pótolni szerves trágyával, de legjobb, ha minden szerves anyagot már kötött nitrogénnel juttatunk ki a talajba, mert a nitrogén életciklusa a legveszteségesebb. A kötött forma pedig a komposzt.

Komposztálj, amennyit csak tudsz, minél változatosabb forrásokból és a forró komposztálás a leghasznosabb. A kártevők és gyomok mennyisége jelentősen csökkenthető a folyamattal, míg szerves trágya kijuttatásánál megy ki a gyommag bank is, állandó munkát okozva. A komposztra receptek ezrei vannak, de általunk legegyszerűbben elérhető növényi maradékokat aerob, oxigénben gazdag környezetben, magas hőmérsékleten, 50-70C között komposztáljuk, s a szén-nitrogén arány 25-35:1 között legyen.

Ekkor a legmagasabb a biológiai aktivitás és a legkisebb a nitrogén veszteség, ami ammóniaként párologna el. Oxigénben gazdag környezetben pontosan azok a fajok szaporodnak el, amelyek a talajban is hasznosak számunkra. Az egyébként elvesző ammónia egy része megköthető nagy fajlagos felületű anyagokkal is, mint zeolit, alginit, bazaltpor, ezért érdemes ilyen anyagokkal is gazdagítani a komposztot, gyarapítva a mikroelemeket is. A komposztálás nagyon fontos pontja a beoltás. Ennek során megnöveljük a biológiai aktivitást különböző mikró organizmusokban gazdag készítményekkel, elszaporítva esetleg már kihalt vagy nem honos, de jótékony hatású baktériumokat és gombákat.

Ezek a készítmények lehetnek kereskedelemben kapható baktérium és gombapreparátumok, amelyben izolált kultúrák vannak, általában a leghatékonyabb fajok egy adott feladatra, cellulózbontásra, nitrogénkötésre, foszfor és káliummobilizálásra, stb. Oltásnál viszont a legváltozatosabb élővilágot már élő komposztból és nagyon jó minőségű, életben gazdag talajokból készített preparátumok hozzák létre. Ezeket a preparátumokat vagy természetes formájukban talajoltásként vagy komposzttea formájában adagoljuk a komposzthoz. Talajoltásnál egyszerű empirikus módon begyűjtünk szatyornyi földet nagyon gazdagnak tűnő, természetes állapotú talajokból és ezt keverjük a komposztba.

Komposzttea tartályban készül, amelyben folyamatosan kering az oxigénben és tápanyagban gazdag (melasz), víz, miközben az oltóanyag nagy teafilterként lóg a tartályban. Néhány nap főzés után kilocsolható a preparátum. Ez utóbbi közvetlen talajlocsolásra, csávázásra is hasznos, általában esős, felhős időben vagy alkonyat után, mert ezek a mikroorganizmusok általában fény és UV érzékenyek.

A talajoltás azért nagyon fontos, mert minden termőterületnek más a saját élővilága, ami alkalmazkodott az adottságokhoz. Ha egy silány, kimerült barna erdőtalajt szeretne valaki élettel megtölteni, ha nem keres máshonnan oltóanyagot, csak azok a fajok fognak szaporodni a komposztjában és talajában is, amik az adott terület leromlott állapotához alkalmazkodtak. Ha egy gazdag helyről származó oltóanyaggal kerül kezelésre a komposzt, s utána folyamatos a talajban is a szerves anyag utánpótlás, az új helyen is tartósan gazdag talajélet fog kialakulni. Ha belegondolsz, hogy nem egy területen már a kenyér spontán kovászosodása sem működik mert már az élesztőgombák is eltűntek az emberi károkozás hatására, érezheted, hogy valami nagyon kisiklott.

A szénvesztés az egyik legújabban észlelt probléma, s itt visszajutottam a fekete földhöz. Az extrém magas széntartalmú Terra Preta talaj képes csak megújulásra önmagától. Ez úgy keletkezett, hogy a levágott növényzetet elszenesítették az ősi gazdálkodók és bedolgozták a talajba. Évről évre egyre többet, míg végül több méternyi vastagságban található már meg ez a réteg helyenként. A pirolitikus módon készült szén pórusokban rendkivül gazdag, hatalmas felületű, ami azonnal felszív minden szerves anyagot (aktív szén) és a legjobb lakóhelye a mikroorganizmusoknak, pillanatok alatt kolonizálják a gombák is. Akár 170 tonna ilyen kötött szén is lehet a talajban hektáronként, s a benne lakó fajtaváltozatosság képes annyi szén és nitrogén megkötésére, amitől több ezer évvel a kialakulása után is képes magától gyarapodni. Ez az aktív szén képes saját súlyánál ötször több vizet tárolni, így az aszálytűrőséget jelentősen javítja. Előállítása házilag is megoldható, fahulladékot kell oxigénmentes környezetben hevíteni, majd megőrölni, s lehet kiszórni, begereblyézni, de lehet a szénport vásárolni is. Ez nem azonos a széntelepi porral, csak a faszén, a pirolitikus úton keletkezett szén a megfelelő.

A mi klímánkon általában a csapadék is szűk keresztmetszet, ezen csak ésszerű és okszerű öntözéssel tudunk segíteni. Egy élő, szerves anyagban gazdag talaj képes átvészelni aszályokat, ezért a öntözést csak a legszükségesebb esetben érdemes használni, nem automatikusan. A folyamatosan öntözött növény életképessége alapvetően gyenge, könnyen felborul szélsőséges időjárás hatására, ha elmarad az öntözés. Kelesztő öntözés segíthet a gyors csírázásban, de a folyamatos öntözés talajszerkezettől függően lúgozhatja ki a talajt, tömörítheti vagy boríthatja fel az ionháztartását, a vízzel kijuttatott ásványi anyagokkal. Ezért minél kevesebb legyen az öntözés, csak végszükségben.

A minimális vagy lazított talajműveléssel termeszthető növények köre pedig teljes. Néhány extrém igényű fajt kivéve minden hasznos növény termeszthető minimális műveléssel, amennyiben a talajállapot már megfelelően laza és szerves anyagban gazdag. Törekedni kell a talaj folyamatos takarására, ami csapadékos időszakban minél nagyobb gyökér és zöld tömeget létrehozó növény, csapadék nélküliben pedig mulcs vagy nagyon alacsony vízfelvételű takarónövény legyen. Ne félj a porba vetni a zöldtrágyamagot. Ha nem eszi meg valami, csak jön eső, ami után gyors starttal indul a növény, kihasználva minden csepp vizet. A télnek sose indulj neki takaratlan földdel, a létező legrosszabb eljárás az őszi szántás, hogy a fagy majd úgyis szétüti a rögöket – ez garantált veszteség minden területen, s felerősíti az eróziós és deflációs károkat. Ne feledd, a felső 30 centiben van az élet. Ha ez elvész, nem jön vissza magától többé. Ha nagyon kitett a területed, a szél ellen védekezz fa és bokorsorral, de ne hozz létre levegőcsere nélküli vagy lefolyástalan zónákat, mert az megnöveli a kórokozók jelentkezését is. A termesztett növények válogatásánál én visszanyúlok a nem hibrid fajokhoz, szabad elvirágzású, tájfajtákat gyűjtök és próbálok felszaporítani, amelyek nagy genetikai változatossággal rendelkeznek, így kevesebb, de biztos, kiváló beltartalmú hozamot biztosítanak a tömegtermelésre nemesített ipari hibridekhez képest.

Akinek van lehetősége, hogy a tápiószelei génbankból tud szerezni szaporításra magokat, használja ki, ősszel általában ki szokott merülni a rendelkezésre álló keret. A vidéket bejárva lehet felfedezni öregeknél még különlegességeket, generációk óta öröklődő fajtákat. Kukoricából is a színes lófogúak stabilak, sok helyen hirdetettek, bánáti búza még található. Külföldön lehet lelni igazi különlegességeket is, mint ásatásokon talált 5-600 éves búza felszaporítása, ami tövenként hoz 40-50 kalászt, vagy sivatagi kék tönköly Etiópiából, de ezeket aranyáron és limitáltan lehet beszerezni. Viszont egy ilyen genetikai bázis felszaporítása szó szerint aranyat ér, mikor az azonos szülőktől származó hibrideket elsöpri valamely új fertőzés, mint az UG99. A szárazabb nyarakra felkészülve érdemes alacsony vízigényű fajokban gondolkozni, én pl. ültetek indiai boltban vásárolt bab, lencse és csicseri fajtákat is, csak kiszelektálódik belőle nekem tetsző. Mediterrán környékekről is érdemes vetőmagokat szerezni, mert amilyen rohamos mértékben csökken a genetikai diverzitás a vetőmag monopóliumok hatására, nem sokáig lesznek élő vonalak elérhetőek és klimatikusan ellenállóbbak az aszálynak. Gyakorlatilag az ismert tájfajta zöldség és gabonafajok száma kevesebb, mint tizedére csökkent az elmúlt évtizedekben, s ez rendkívül veszélyes helyzet, ez ellen csak saját fajtafenntartással lehet védekezni. A lényeges része a gazdálkodásnak úgyis a vetőmag fogása, tisztítása, tárolása, egyfajta spontán nemesítő munka, amit régen a parasztok csináltak évezredeken keresztül.

Ez az én utam, fedezd fel te is a sajátod, hogy függetlenné válhass a monopolizált ellátórendszerektől és biztonságban nézhess minden változás elébe.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________

116 gondolat erről: „(979) Termőföld és civilizáció

  1. Erről a Terra Preta-ról már én is olvastam egy párszor, és megragadta a képzeletemet.
    Nehéz elképzelni, hogy azokon a trópusi területeken, ahol egyébként a rendszeres óriási csapadékmennyiség úgy kilúgozza a földből a tápanyagokat, hogy a növények nagy része az előző generáció elbomlásakor felszabaduló tápanyagokat használja fel közvetlenül azok bomlásakor, ilyen tartósan termékeny talajok is létezhetnek.
    De azért én is gondoltam már rá, hogy a kertemben legalább egy kisebb területen ki kellene próbálni ennek a hatását. De azért nem olyan egyszerű a helyzet. A faszén nálunk azért elég drága anyag ahhoz, hogy ilyen nagyságrendben juttassuk a földbe.
    Persze lehetne itt is azt csinálni, amit az indiánok csináltak ott, rendszeresen szenesíteni a helyben keletkező hulladékokat. Kis tételben ezt mindig is csináltam akaratlanul is, hiszen az őszi, kora tavaszi gazégetésekkor a gazhalmok sokszor nem égtek hamuvá, mert amikor a tűz összeroskad, és a felszínét leszigeteli az oxigéntől a keletkezett hamuréteg, az alsó rétegekben a gaz sokszor elszenesedett anélkül, hogy elégett volna, de hát ez egy rossz hatásfokú módszer, mert azért a java része hamuvá égett, igaz, ez biztosította a szenesítéshez a hőt. Ilyenkor azért a kertben lehetett látni a tűz környékén kialakuló fekete foltokat, de ez a szénmennyiség nyilván jelentéktelen a termőréteg tömegéhez képest.
    Manapság meg már ez sem egyszerű, mert az önkormányzat egyre szigorúbban fellép a kerti gaztüzelés ellen, mondván, hogy a füst zavarja a környéken lakókat. Aztán ki is használja ezt a maga hasznára, mert a kerttulajdonosok jó része kitalicskázza a kerti hulladékot a közeli gyűjtőhelyre, ahonnan az illetékes szerv el is szállítja azt a saját komposztálótelepére. 🙂
    Van-e saját gyakorlatod, tapasztalatod ilyen szénpótlásra vonatkozóan, ami jól bevált?

  2. Üdv.

    Köszönjük a posztot.
    Írtad, hogy érdemes saját magot fogni, de ha még nincs túl sok saját, inkább sima vetőmagot vegyünk vagy csávázottat? A csávázás elvileg óvja a magot, csak kérdés, hogy ehhez a bevonathoz mit szól a föld, illetve lakói…
    Másik kérdésem: cserépkályha fafűtése után visszamaradt fahamut érdemes lehet kiszórni a talajra?
    Köszönettel: egy érdeklődő

  3. 2:
    Ha meszes kötött talajod van, akkor szerintem nem, mert a talajod pH-ja eleve bázikus. Viszont ha idő előtt zárod le a kályhádat, akkor termelsz némi faszenet.

  4. 3.

    A kályha nemigen szereti, ha nincs teljesen leégetve a fa,ilyenkor szokott pöffenni egyet-egyet, meg extrém esetben ledobja a tetejének egy részét.:)
    De egyébként amit mondasz, az igaz lehet, ellúgosítja nagyon a talajt a hamu.

  5. 2:

    Igen a fahamu kitünő kálium forrás (akár 40%-ot is tartalmazhat) plusz jelentékeny a foszfortartalma is, mondjuk nitrogén az nincs benne de a nyomelemekből is rengeteget tartalmaz, tehát ha van belőle elegendő akkor úgy max. 50 gramm/négyzetméterenként kiszórható !
    Én magam is használom a fahamut műtrágyaként és csak ajánlani tudom mindenkinek!!!

    3: + 4:
    A fahamu valóban lúgosit de a talaj huminsavtartalma képes letompitani a lúgosságot ha csak nem extrém magas adagban alakmazzák.

  6. Kedves Sándor!
    Én sokat foglalkozom különleges magokkal, tájfajtákkal is, Tápiószeléről is rendeltem már magokat, amik jól beváltak és azóta is továbbszaporítom őket. De erről az etiópiai kék tönkölyről még sohasem hallottam és a Neten sem találok egy árva szót sem róla. Hol szerezhető be?

  7. 2. Vetés előtt mindenképp érdemes csávázni, ez egy segítség, megakadályozni a fertőzéseket.
    Házilag növényi levekbe érdemes áztatni:
    http://okovolgy.hu/a-magvak-elokeszitese-a-vetes-idejenek-kivalasztasa/
    vagy venni efféle biocsávázót: http://biokal.fitoland.hu/felhasznalas/megelozes/8

    Iparilag általában a hibrideket csávázzák, azt meg nem termesztem, mert nem érdemes belőle magot fogni.
    Törekedj mindenképp szabad beporzású, tájfajta termesztésére.

  8. 1. Csak kísérletezgetem, majd néhány év múlva be tudok számolni, hogy is működik hosszú távon a szénporozás.
    Kertészetben talajfertőtlenítésre is használják, szóval sok bajt nem fog csinálni.

  9. Sandor:
    Tudom, hogy a forgatás nem tesz jót, még a sívó homoknak sem. De a nagy mennyiségű marhatrágya ill. komposzt bedolgozását a talajba ásóval a derekam egyáltalán nem igényli, ezért rotakapával dolgozom be a sárga homokföldbe és ezt még évekig így fogom csinálni. Zeolitport, faszenet és fahamut mindig teszek a komposztba ill. a komposztot ezidáig marhatrágyával oltottam be.
    Jelenleg 3. éve minden évben trágyát kapott a „homokozó”, ezévben nem kap trágyát, kizárólag komposztot. Mintagödör ásásakor kiderült, hogy 3 évnyi foglalkozás alatt keletkezett a homokban ujjnyi vastag humuszréteg.
    Tavaly ősszel egy régi épület bontásakor szereztem fél m3 vályogtéglát, ennek egy része a gyümölcsfák gyökere mellé lett szórva. A másik része pedig apróra őrölve a talaj felső részére lesz terítve.
    Sandor ! A trágyát, az írásod szerint, akkor nem volna muszáj bedolgozni a földbe ? Ha nem dolgozom be, akkor kiszárad.

  10. 9. János

    A trágyát szerintem be kell dolgozni legalább 5-10 cm. mélyre. A benne dolgozó baktériumok, sem a száradást, sem a nap UV sugárzását nem szeretik. Ha nincs bedolgozva, akkor legalább takarni kell, mulcs, vagy talaj ( ez akár köves, kavicsos is lehet) réteggel.

  11. 9: „Tudom, hogy a forgatás nem tesz jót”
    Az emberiség meg olyan hülye, hogy legalább 3000 éve forgatja a talajt. 😉

  12. 13-Observer
    „Az emberiség meg olyan hülye, hogy legalább 3000 éve forgatja a talajt.”
    Igen az!
    Minél hatékonyabban és nagyobb területen teszi, annál hamarabb kihal. 🙂
    Sajnos Sándornak igaza van. 🙁

  13. köszönöm én is a cikket,

    rotakapa rendszeres használata ebből a szempontból milyen hatással van a talajéletre?
    a tárcsa kíméletesebb lenne egyetértek vele, de kistraktorhoz csak rotakapám van, tárcsát nem is lehet ehhez a típushoz kapni

  14. a rotakapa rendszeres használata milyen hatással van a talajéletre?

    elfogadom hogy a tárcsa kíméletesebb, de az egytengelyes kistraktromhoz csak rotakapa van, tárcsát nem is lehet szerelni rá

  15. 15: a kapatagok helyére körmös vagy gumikereket kell szerelni a vonószemhez pedig egy könnyű kultivátort. Persze, csak akkor, ha a rotakapa teljesítménye és vonóereje megfelelő…
    14:
    Te egyáltalán művelsz valamit vagy csak meleg levegő kiáramlás történt ?

  16. 9 János

    És te milyen eredetű és állagú faszenet használsz, honnan szerzed be?

  17. 17: barkácsáruház ill. a szilárdtüzelésű kazánból szedem ki.
    Talicskában vagy fémvödörben összetöröm kockacukor méretűre.

  18. Kiváló poszt, köszönet Sándornak érte.

    Ami számomra a legfontosabb kérdés ebben az egészben, az az, hogy egy fenntartható gazdálkodás (pl. a forest gardening, ami bizonyítottan több tízezer éves) vajon képes-e hasonló hozamokra egy adott területen, mint a jelenlegi szántó-vető földművelés. Nekem az a véleményem, hogy nem, bármit is mondanak a permakultúrások, mivel ha képes lenne rá, akkor az emberiség történelmében nem lettek volna előnyben azok a civilizációk, amik kizsigerelték a talajt, így a poszt-neolit társadalmak nem irtották volna ki a fenntarthatóan gazdálkodóakat (a neolit forradalom alig 5000 éves).

    Persze mára már akkora területeket vesztettünk el a művelésből, hogy lehet, hogy ha megtartjuk a Föld eredeti őserdejeit, és mindenhol a régi, fenntartható módon gazdálkodunk, összességében több kalóriát tudnánk kinyerni a teljes művelhető területből mint így, fenntarthatatlan módszerekkel az egyre zsugorodó termőföldekből.

  19. Sándor, János

    Azért firtatom annyira ezt a faszenes témát, mert a Neten is hiába keresek konkrét hazai tapasztalatokat. Milliónyi cikk van, amely utal rá, mint nagyreményű módszerre, de ugyanaz a néhány hivatkozási pont van, az amazóniai példa, illetve egy ausztrál kísérlet, de semmi hazai konkrétum.
    Mintha egy felkapott sláger lenne, amiről mindenki beszél, de senki sem csinálja, legalábbis nem olyan szinten, hogy konkrét eredményről tudnának beszámolni. De minden cikk nagy vehemenciával ajánlja, csak mintha mindenki másnak ajánlgatná. 🙂
    Jó lenne, ha valaki tudna valami tapasztalatról is beszámolni, ne fogja vissza magát senki, ha már próbálta. 🙂

  20. 19 hosszabb távon nyerhetünk rajta és ez a lényeg.Mert hiába voltunk 5000évig nagyon jók ha ezzel tönkretesszük a világunkat.Csak senkit se érdekel a jövő,a többségnek az a lényeg,hogy olcsó legyen.Másrészt nagyon sok féle-fajta növény van amit nem eszünk meg mivel nem ismerjük és mert nem divat,de esetleg a szűkség majd megváltoztatja.
    A terméshozamok pedig csalókák mert mi számít terméshozamnak ? a megtermelt pl:gabona mennyiség ami 4tonna/hektár vagy az ami a megtermelt gabonából hasznosulni tud vagyis mennyi emészthető belőle? Amikor Szentgyörgyi Albert előállította a paprikából a c-vitamint akkor olyan 100-130mg c-vitamin volt 100grammban ma pedig 30-40 körül mozog.Tehát mit veszünk mi terméshozamnak ? Egy csomó felesleges növény minimális beltartalommal inkább legyen hektáronként 50%-al kevesebb de jobb minőség.Másik pedig az evési kultúra amire te mint orvos bőven rálátsz te talán jobban tudod mennyi felesleges kalóriát viszünk be,és ez mekkora környezetterheléssel jár.

    A poszthoz még azt tenném hozzá,hogy ki milyen módon bánik bánna az állati eredetű trágyával jó-e belekeverni a komposztba vagy inkább külön érdemes érlelni ?

  21. 21: ejha:

    Ez mind oké, amit fölsorolsz, így is van, ahogy mondod, de most nem csak erre gondoltam. Egyrészt arra, hogy a neolit társadalmaknak több kalória állt rendelkezésére ugyanakkora területről, ami miatt nagyobb népességet tudtak eltartani, ami több katonát, vagyis erősebb civilizációkat jelentett – így tudott a neolit kultúra a domináns kultúrává válni, és kiirtani a régi civilizációkat.

    Másrészt ugyanannyi kalória előállításához valószínűleg kevesebb emberre volt szükség, ami azt jelentette, hogy több ember foglalkozhatott mással – megjelent a kézművesség, a kultúra, stb. stb. A nyugati civilizáció „megszaladását” a többi kortárs civilizációhoz képest pl. egészen biztosan annak köszönhetjük, hogy a 13-14. században volt itt egy kisebb jégkorszak, ami miatt megcsappantak a termésátlagok (ebbe bele is pusztult az európai lakosság kb. fele), ami miatt az európai földművelés új, korábban nem ismert módszerek bevezetésére kényszerült (vetésforgó, szügyhám, stb. stb.). Amikor véget ért a jégkorszak, ezek a módszerek több kalória előállítását tették lehetővé ugyanannyi munkából, így egy csomó ember felszabadult az élelmiszer előállításának kényszere alól, megindult a városiasodás, a tudományok, stb. stb.

    Jelen korunkra ebből azonban az jött le, hogy a bolygó művelésre alkalmas területeinek a nagy részét elsivatagosítottuk, ami maradt, azon hihetetlen intenzivitással művelünk, így tudunk elég kalóriát megtermelni 7 milliárd embernek. A kérdés, hogy a permakultúra képes-e elég kalóriát előállítani ennyi embernek, figyelembe véve egyrészt azokat, amiket mondtál (jobb minőség, a megtermelt kalóriák jobb kihasználása, túlevés kiiktatása), másrészt feltételezve, hogy a permakultúra képes a korábban elsivatagosított területeket is a termelésbe újra bevonni.

  22. Brutál jó cikk, elismerésem Sándor.

    Nekem azért érdekes mert nagyszüleim pár hektárja alatt lignit van, tudta ezt már nagyfaterom nagyfaterja is de eddig sose érte meg kitermelni. Most bányát akarnak nyitni ugyan itt, amire én hevesen tiltakoztam főleg EROEI vonalon érvelve. Ez volt nyáron. Mostanra kiderült,hogy senkinek eszébe sincs eltüzelni azt a szar lignitet, egyenesen viszik Németországba ahol állítólag talajjavításra akarják felhasználni. Mostmár minden világos.
    Egy cikk erről: http://www.boon.hu/teresztenye-hogyan-lett-a-halastobol-lignitbanya/2046835
    Én is résztvettem a leírt közmeghallgatáson, ennyi terelést és ennyire hülyének nézett tisztességben megöregedett embereket még életemben nem láttam mint amit a bányakapitány és a polgi előadott.

    nem akarom elterelni a témát de kétségbe vagyok esve, ezt a cikket olvasva mégjobban

  23. 24: „Amikor Szentgyörgyi Albert előállította a paprikából a c-vitamint akkor olyan 100-130mg c-vitamin volt 100grammban ma pedig 30-40 körül mozog.” Aha, januárban, amikor kevés a fény. Régen akkor meg egyáltalán nem ettek friss paprikát… 🙂

  24. 27. Observer!

    A ma megtermelt növények tápanyagtartalma csak töredéke az 50-100 évvel ezelőttiekének. Nézz utána Dr. Márai Gézának a Gödöllői Szent István egyetemen. Ő végzett méréseket régen is és manapság is. Megdöbbentőek az eredményeik.

  25. Jó a poszt, gratula!
    Ami nem tetszik: A talajjavítást a mai modernebb megoldásokkal tárgyaljátok ki.
    OK, most ez működhet, de ugye jön a geddon.
    Azt hiszem épp itt jutottam hozzá egy könyvhöz, amely az 1800-as években íródott, és gazdálkodásról szól. Most kapásból nem jut eszembe a mű címe, majd előkeresem. A könyvben ma is megvalósítható tanácsok vannak a talajművelésre, javításra. Ezeket a tanácsokat roszabb időkben is lehet majd követni, mert az egyszerű eszközökről és megoldásokról beszél.

  26. 29:
    Te kipróbáltál már bármi olyasmit, amit ezen a blogon olvastál ? Vagy csak a meleg levegőt áramoltatod ?

  27. 30. János: Szexes téma is van a blogon. Az is ér? 😀

  28. 31, Gloucester:
    Persze, a geddonszexet, a geddonista férfi-nő kapcsolatot még nem elemeztük. Az milyen lehet ?

  29. 32:
    Nyáron nulla. Télen 16:00-tól 08:00-ig áramhiány miatt, szünet nélkül, folyamatosan kihalásig. 😀

  30. 30-János
    „Te kipróbáltál már bármi olyasmit, amit ezen a blogon olvastál ?”
    Olvasom a blogot, tehát arra érdemesnek tartom.
    Jó/új ötletek mindenhol vannak, itt is. Kiválogatok minden mondatot. A „csonthülye” hozzászólásokban is van értékes!
    De hogy ebből mit használok fel, mit nem, azt nem publikálom. Ez magánügyem, és mert egyedi, ezért kevés értékkel bír másoknak.
    Most sem teszek ilyet, ne is kérdezd! 🙂

  31. 35:
    A méhésztársadalom is tud régóta a dologról, hogy a növényekből, virágokból, a földből régóta hiányzik az élet sava-borsa. Nemcsak az embereknél van jelen a minőségi éhezés, hanem a méheknél is. Nem véletlenül pusztulnak a méhcsaládok nagy számban Magyarországon is (persze a gondatlanság miatt is, de az elképesztő, hogy erős és sok fiasítással rendelkező méhcsalád egyszerűen elhagyja a kaptárt-kaptárelhagyási betegség…).
    Persze egy biogazda földjén biztos jobb lenne a vizsgálat eredménye, de korántsem tökéletes…ez van, sőt lesz ez még sokkal rosszabb is !

  32. ” Már 1885-ben leírta Franck, hogy a mikorrhizákon kívül létezik egy ún. extraradikális (gyökéren kívüli) gombafonal hálózat is, amely átszövi az egész talajt. Feltételezte, hogy ennek nagy szerepe van a facsemeték fejlődésének korai szakszában. Ezt a feltevést később igazolták: a magas növésű, jól megvilágított fáktól ezen a bonyolult gombafonal hálózaton át kész szerves anyagok vándoroltak a fejletlen vagy kicsi fákba.
    Talán még ennél is érdekesebb esettanulmány az, amelyben Read leírta a nyírfa és a fenyő közti kapcsolatot:
    Nyáron a lombos fából szállítódtak tápanyagok a fenyőbe, télen pedig fordítva: a tűlevelűből az akkor csupasz lombhullató fába – és mindez egy közös gombapartneren keresztül.

    http://akciospotencial.blog.hu/2007/10/11/erdei_www

  33. 38. ejha: köszi a linket, régebben több órán át kerestem Márai úrtól valami kézzelfoghatót a neten ebben a témában, de semmit se találtam.

    „Zöldségek vastartalmának változása 1942-2005” ez a része már már hihetetlen.
    1942 burgonya: 110mg/kg vas tartalom
    2005 burgonya: 5mg/kg vas tartalom

  34. Tibor bá’: ejha linkje alapján teljesen logikus amit többször említettél, miszerint régen nem tudtátok eltörni a csontjaitok, bármit csinálhattatok, manapság pedig már fiatal korban ha valaki elesik, máris törik mindene (kissé túlzok, de erre utaltál már többször is). Persze kisebb terhelés is éri a szervezetet, ha valaki egész nap bent gubbaszt a szobába (számítógépezik), nem lesz annyira edzett, de a kaja se az igazi 🙂

    Szóval ha valaki túlzónak találta volna amit írtál, csak olvassa el a fenti linket.

  35. 38:
    Olvasgatva az általam belinkelt márai cikk kommentjeit, visszatérő probléma, hogy ebből tudományos publikáció nem található meg sehol sem.

    A cikk egy részét meg kiemelném:

    „1/ Az elmúlt 30 évben az élelmiszeranalitika ugyanolyan mértékben fejlődött, mint minden más technológiai eljárás. „Húsbavágó” példával: ha az ember feleségénél gyanús csomót találnak, nem mammográfiára futunk, hanem PET-CT után kiáltunk. Ebből fakadóan a régi mérési eredmények sajnos nem feltétlenül megbízhatók.
    2/ Az intenzív mezőgazdaság azzal is járt, hogy a piaci növényi élelmiszerek víztartalma jelentősen (30-40%) megnőtt. Ennek több oka van attól kezdve, hogy vizet zöldségárban eladni nem olyan rossz üzlet, másrészről a mesterséges öntözés eleve több vízfelvételt eredményez. Mindez abban ölt testet, hogy mondjuk a piaci saláta víztartalma 94%-ról 96%-ra ugrott, ami szárazanyag-tartalomban 6%-ról 4%-ra való esést jelent: 33%-nyi csökkenés! Ez persze a fogyókúrázóknak jó…Ha ezek után a nyers zöldségre nézzük a vitamintartalmat, még szép, hogy csökkenést látunk.”

  36. 41:
    Ja meg az, hogy az első ilyen adatok valamelyik Lenkei könyvben jelentek meg,, aki meg vitamin üzletben utazik.

  37. Viszont a kommentek között volt ez is.

    Nem tudom, hogy mennyire hitelesek az adatok, de elgondolkoztató.

    „Nem lehet ennyi embert etetni? Igen szépen sulykolják ezt a tévhitet a multicégek.
    Adok egy kiindulópontot a cáfolathoz, magad is utánajárhatsz: Somogyvámos, a Krisnások.
    150 lakosuk van,laktovegák és szinte teljesen önellátóak táplálékból.
    Az éves zöldségigényük másfél hektárról jön le, mikor ősszel náluk voltam, bőven maradt is még, ami ment pocsékba, mert már nem kellett annyi. A gabonát szintén másfél hektárról aratják egy évre, s kb. 2500 m2-en 5.5 tonna Sarpo Mira burgonyát termeltek, szintén több, mint az éves igény.
    Kézimunkával, biogazdálkodással, ökörrel szántva, aratva, kb. 220 m2 elég egy ember ellátására. (plusz takarmány a teheneknek, amitől olyan tejet adnak, amiben megáll a kanál)
    Kérdésem: hány hektár termőföld van Magyarországon és hány embert tudna eltartani kézimunkával és biogazdálkodással? Segítség: kb. 4,5 millió hektár. „

  38. 38. ejha: Valóban érdekes előadás lehetett, és köszönet a linkért. Ez egyetemi előadás volt, vagy egy FLP termékbemutatóhoz kötött? Biztos, hogy van igazságtartalma, csak a megoldási ajánlat miatt érdekelne. Netán monokultúrás amcsi termékekkel képzelik megoldani ezt a problémát?

  39. 38, 44: Ezek a ‘biokultúrások’ szintén hajlamosak a saját igazukat bizonyítandó ilyen-olyan számsorokat innen-onnan előhúzni. 😉

    Ami az alapposztban le van írva, abban sok igazság van, amit a biokultúrások írnak, bizonyosan abban is.
    Ha a mai vegyiparra alapozott mezőgazdaság összeomlik (végülis ezen a blogon ezt is ‘várjuk’), egyértelműen a hagyományos talajerő-gazdálkodás kerül(het) előtérbe.

    Addig azonban a mai műtrágyás/növényvédőszeres/hibridfajtás/nehézgépes rendszer a ‘hatékonyabb’, és egyelőre nem is tudjuk kiváltani alternatív megoldásokkal, ha ilyen mennyiségű élelmiszert akarunk előállítani, ilyen kicsi agrártermelői létszámmal, mint manapság – legalábbis az én véleményem szerint.
    Ha mindenki a mezőgazdaságban dolgozna, mint évszázadokkal ezelőtt, akkor persze nem lenne probléma – de akkor mi lesz a plázacicákkal? 🙂

    28: „A ma megtermelt növények tápanyagtartalma csak töredéke az 50-100 évvel ezelőttiekének.”
    Nos, ezt nem tudhatjuk biztosan (de sejthetjük 🙂 ), mert 100 évvel ezelőtt sokkal kevesebb anyagot tudtak kimutatni(sőt egy részükről azt sem tudták, hogy létezik 😉 ), és sokkal pontatlanabb analitikai módszerek voltak, mint ma – műszer meg szinte semmi. Ettől persze még logikus(nak tűnik), ha kisebb valaminek a szárazanyagtartalma, akkor kevesebb a bennelévő ‘akármi’, sőt, ha nagy terméseket ‘hozunk le’ egy területről évtizedeken keresztül, akkor valószínűleg a tápanyag feltáródás – kőzetmállás ezzel nem fog lépést tartani, így mikro/mezo -elem hiány persze felléphet, ha nincs külső pótlás /- ha egyáltalán az adott elem jelen van a kőzetben és nem abszolut hiányról van szó (pl. jód)/.
    Viszont azoknak az anyagoknak a mennyisége, amit a növény szintetizálni tud cukorból, nem feltétlenül kell, hogy csökkenjen – pl. a paprika (ami szakterületem) C-vitamin tartalma ‘normál’ körülmények között (um. nyári szfi. termesztés, saját fajtáink) nem csökkent az utóbbi évtizedekben, – ez a termesztéstechnológia függvénye inkább (ha egyébként jó az alap NPK ellátása). /Sajnos sokan régi nyári szfi. minta adatokat hasonlítják a mai téli hajtatási minta adatokhoz – finoman szólva némi kegyes csalás érdekében, igazukat bizonyítandó./ A KÉKI-ben /Élelmiszer-analitikai Osztály/ elég sok beltartalmi vizsgálatot végeznek, érdemes az ő adataikat megnézni, ha valaki eziránt érdeklődik.
    Arról nem is beszélve, hogy sokkal többet eszünk, mint régebben, úgyhogy a több kajából jobbára mégiscsak megesszük, ami kell. Ami meg a kajából hiányzik, az tutira benne van a sörben 😉
    Nagyobb bajnak tartom, hogy az élelmiszeripar ‘áldásos’ tevékenysége miatt egy csomó olyan anyagot is megeszünk, amit viszont biztosan nem kellene.

  40. 43: Pzuj:

    „Nem lehet ennyi embert etetni? Igen szépen sulykolják ezt a tévhitet a multicégek.
    Adok egy kiindulópontot a cáfolathoz, magad is utánajárhatsz: Somogyvámos, a Krisnások.”

    Megmondom őszintén, mikor ilyenekről olvasok, kicsit mindig szkeptikus vagyok. És igen, a permakultúrával kapcsolatban is (pedig elsőre nagyon tetszik).

    Miért? Azért, mert egyrészt, ezek „mintagazdaságok”, ha úgy tetszik, márpedig egy fecske nem csinál nyarat. Szép-szép, hogy a krisnások 220 m2-ről ellátnak egy embert, de globálisan biztosan ennél jóval nagyobb területek kellenének fejenként, mivel nem minden terület olyan jól termő, mint a Krisna-völgy. Egyébként ha most kiszámoljuk, 149 millió négyzetkilométer szárazföldre jut ugye 7 milliárd ember, tehát kb. 21285 négyzetméter jut egy emberre. Ez a krisnás 220 négyzetméterrel összehasonlítva százszor több, tehát elvileg hatalmasok a lehetőségek. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy a 149 millió négyzetkilométer jó része termelésbe nem bevonható, és kérdés, hogy bármilyen módszerrel termőre fogható-e. Igaz, ott van még kb. 4-szer annyi vízfelület is, amiből szintén nyerhető élelem (halászat pl.).

    A másik probléma, hogy az élelmezésnél nem állnak meg az emberek igényei. A 21.000 négyzetméterből ki kéne termelni iparcikkeket, energiát, építőanyagot, stb. stb., és mindezt teljesen megújuló módon, ha mondjuk még 10-15.000 év múlva is itt akarunk lenni, és nem őseink módjára állatként, hanem lehetőleg civilizációban. Hogy ez technikailag egyáltalán lehetséges-e, az jó kérdés.

    A másik dolog, amin mindig érdemes elgondolkodni, hogy VALAMI oka mégiscsak volt, hogy az ember a halászó-vadászó-gyűjtögető társadalmakról áttért a neolit kultúrákra. Biztos, hogy a permakultúra bizonyos ágai (pl. a forest gardening) már léteztek a neolit kultúrák előtt is. Akkor viszont kérdés: miért tudták a neolit kultúrák átvenni a domináns szerepet? Szerintem kézenfekvő, hogy azért, mert ugyanakkora területről kevesebb munkával több kalóriát tudtak megtermelni, vagyis nagyobb népességet tudtak eltartani. Ez esetben viszont a fenntartható gazdálkodás magas hozamai erősen kétségesek.

  41. Kedves Sándor!
    Van nekem egy egyre vastagodó kinyomtatott cikkekből, posztokból, átküldött anyagokból összeválogatott füzetem, amibe egy majdani áramtalan időszak eshetőségét figyelembe véve folyamatosan gyűjtöm a különösen érthető, világos, és most vagy jövő életemben hasznos dolgokat,amik talán majd kincset érnek. Tyúkólépítéstől a maradék olajjal világításig, a növénytermesztéstől az ön és család védelemig. Ez a poszt is odakerül, utólagos engedemleddel. Nagyszerű, világos,jó szándékú köszönöm!
    És élmény volt a másik poszt alatti hosszú pragmatikus eszmecsere is! (néha a kommentekből is nyomtatok:)

  42. 11. Teljesen jól csinálod szerintem, amit csinálsz. Én még alkalmaznám az agresszív gyökérzetű, szárazságtűrő növényeket is segítségképp, mert azok lassú lebomlású gyökerekkel gazdagítják is a talajt, s megőrzik a homokban gyorsan elszivárgó tápanyagokat is.
    A homokföld pedig speciális eset, ott teljes keresztmetszetben érdemes bedolgozni, minél több szervesanyagot, agyagot, hogy jobb víz és tápanyag gazdálkodása legyen.

    Egyébként meg:
    Forgatás: csak okkal. Azért szántani, mert „így szoktuk”, az nem ok.
    Ha van annyi trágyád, élő komposztod, amit érdemes kijuttatni, dolgozd be, de csak akkor, ha a forgatás mérlege egyértelműen pozitív. Azaz fél kiló trágya/m2 beforgatása több kárt okoz a talajéletben, mint hasznot, de 5 kilót már érdemes lehet beforgatni sekélyen, mert a plusz tápanyag kiegyensúlyozza az oxidációs veszteséget.
    A sekély mindenképp 2o centinél nem mélyebb bejuttatás, mert nekünk az oxigénkedvelő életet kell táplálni a talajban.

  43. 22. Semmiféle termelési rendszer nem képes a modern vegyipari mezőgazdaság hibridekre alapozott terméshozamát produkálni.
    Biogazdálkodással jó talajban hozható viszont stabilan és gond nélkül a fele hozam, kihívásos években akár azonos hozam is jöhet, mert az élő talajban van tartalék az aszály elviselésére is, míg a nagyüzemben leharcoltak már nem állják a versenyt.
    Permakultúra alapvetően nem termelésre definiált rendszer, hanem egy fenntartható életközösség, amiben az ember paleolit módon gyűjtögetheti a napi betevőt.
    Ezt én inkább túlélőkertnek hívnám.

  44. 17 Rotakapa hasznos lehet nagy mennyiségű zöldtrágya és trágya beforgatására, de:
    – a beforgatandó anyag legyen elég sok a nyereség miatt
    – optimális talajállapotban legyen használva, egyébként porrá zúzza a talajt.
    Jobb, ha minél kevesebbet van használva.

  45. 23. Faszénnel kapcsolatban mindenki óvatos, hiszen nem szabványosított eljárés egyenlőre, csak próbálkozások vannak.
    A kételyeket itt is megtalálod: http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/esdb_archive/eusoils_docs/other/eur24099.pdf
    Én azért csinálom, aztán meglátom. Az energiamérlege nem tűnik pozitívnak, mert ugyanolyan széntömeget szerves anyagban bedolgozva fajlagosan kevesebb energiába kerül, mint elszenesíteni, de az aktív szén hatalmas felülete egyedi.
    Majd kiderül, érdemes-e csinálni a pozitív hatásai miatt. Ha el lehet olyan talajállapotot érni, mint a terra preta, akkor igen.

  46. 29. Természetes, hogy a talajjavítást a legmodernebb megoldásokkal tárgyalom, hiszen nincs itt a geddon.
    Ezen megoldások javarésze viszont működik geddon után is, csak jóval több kézimunkával.
    Zöldtrágya, komposztálás, talajoltás – ezek az alapok, ezekhez nem kell költséges és bonyolult gépészet kicsiben, megy házilag is.
    Az öregek tudománya pedig számomra is fontos, számos antik könyvet őrzök, amiben a régi praktikák vannak gyűjtve, ezeket igyekszem szem előtt tartani.
    A régi megoldások viszont nemegyszer még hatékonyabbá tehetők a modern ismeretekkel.
    A forgatás nélküli művelés pedig teljesen új tevékenység, a környékemen is néznek a parasztok, hogy mit csinálok, ezt nem találod meg 18ooas évekbeli könyvekben.

  47. 43. Elég hiteles, mert ott voltam a konferencián, ahol erről beszélgettünk. Több információforrással is egybecsengenek ezek az adatok, ezért számomra is ezek a kiindulópontok.
    Ha pedig mégis kétségeid matradnának, bármikor elmehetsz a völgybe és beszélhetsz a gazdászokkal, sokat lehet tőlük tanulni, ők már most úgy élnek, ahogy a szerencsések fognak a jövőben.
    Megjelent egyébként idén egy könyvük, érdemes elolvasni, egyfajta összegzése az önnfenntartásuk megoldásainak, benne számszerűsített eredményekkel is: Beszélgetések az önellátásról.

  48. 51: Sándor:

    „22. Semmiféle termelési rendszer nem képes a modern vegyipari mezőgazdaság hibridekre alapozott terméshozamát produkálni.”

    Ha ezt posztuláljuk, akkor viszont gyakorlatilag előre is vetítettük az emberiség elkerülhetetlen végzetét. Ugyanis bármilyen, a jelenlegi termelési struktúráról való áttérés ez esetben azt jelentené, hogy csökkennének a termésátlagok. Még ha a fogyasztási szerkezet átstrukturálásával (igazságosabb és méltányosabb elosztás, kevesebb pazarlás, stb.) sikerülne is az alapvető igényeket kielégíteni (vagyis 7 milliárd embert emberhez méltó szinten táplálni) valamilyen alternatív módszerrel, az tuti, hogy társadalmilag szinte lehetetlen vállalkozás lenne egy ilyen rendszert keresztülvinni. A többség egyszerűen nem elégedne meg az alacsonyabb hozamokkal.

    Visszajutottunk oda, hogy a geddon nem technikai, hanem társadalmi probléma. Ahogy Chris Martenson mondja: MINDEN technika ismert, ami a probléma megoldásához kellene, a társadalmi akarat és cselekvőképesség hiányzik.

  49. 56: Sandor korábban nyilatkozott olyasmit (ha jól emlékszem), hogy őt nem érdekli a 7 milliárd sorsa. 🙂 Ő a saját, egyedi megoldását keresi. Ezt ne felejtsük el.

    55: Soha nem voltam náluk, de egy hallgatónk róluk írja a szakdolgozatát és jobban belelátott a napi életükbe. Mesélt azért érdekes dolgokat, ami eltér a róluk kialakult képtől (pl. traktoros szántás az ökrök helyett stb.)

  50. 38. Nem fogok doktorit írni a mikroelem csökkenésről, de Márai doki írása nagyjából helytálló, egy faktort hiányolok belőle.
    Ez pedig a termesztett fajok milyensége.
    A hibridek nemesítésénél fontos paraméterek között csak egy nem lényeges, a beltartalom, mert jó beltartalmi értékek nagyobb denzitást, azaz kisebb tömeget és térfogatot eredményeznek, ami nem kívánatos a piacon.
    Ezért is van az, hogy a búza beltartalmi értéke, fehérjetartalma sokkal magasabb volt 1oo éve, mert más fajtát termesztenek. Ha megint az kerülne termesztésbe, már jobb volna a helyzet a mikroelemekben szegény talajokban is, alacsonyabb hozammal, jobb minőségű táplálék kerülne a piacra.
    Ugyanez a helyzet a kukoricával is. Én termesztek olyan aszálytűrő kukoricát, ami emberi táplálkozásra is alkalmas a magas lizintartalom miatt, míg a hibridek állati takarmányozásra lettek nemesítve, magas keményítőtartalomra és nem foglalkoztak a fehérjetartalommal, hisz arra ott a gmo szója.
    A megoldás továbbra is tájfajták termesztésében van, jobban kihasználják a természet adta erőforrásokat és tápanyagokat.

  51. 57-Observer

    Sandor pontosa ezt nyilatkozta:
    „Ami fontos nekem sorrendben, az én, a család, barátok, a közösség, aztán mindenki más, beleértve a világot.”
    Ez korrekt, és racionálos nyilatkozat, nekem tetszik!

  52. 58-Sandor
    „Én termesztek olyan aszálytűrő kukoricát, ami emberi táplálkozásra is alkalmas…”
    Valamennyi vetőmagot adsz-e el? 1-2 Kg-ot, nekem.

  53. 46. jancsika, neked is csak azt tudom mondani, menj el, nézd meg. 2o éve követem figyelemmel, mit csinálnak, s jól csinálják, amennyire a magam amatőr módján látom.
    Azt mondod jól termő földjük van – nos én csak átlag alatti löszt láttam náluk, nem 4o aranykoronás bácskai földet. Ha ezen képesek ilyen termést elérni, akkor valami mégis lehet a rendszerben.
    Másrészt ne keverjétek állandóan össze a táplálékhoz szükséges terület mennyiségét a teljes önnfenntartáshoz szükséges terület méretével.
    Például a Krisnások fával fűtenek, ehhez kb. 7 erdei köbméter fát használ el egy család egy évben, s ha valaki, akkor ők aztán igénytelenek az életkörülményeikre, nem 22 C van a házban. Ezt felbruttósítva Magyarország negyedét be kellene fásítani azonnal akáccal a 1o millió hasonló igényű ember energiaellátására.
    Képtelenség, s nem is volt soha ilyen erdősültség különböző okok miatt- így aztán elég egyszerű a képlet, vagy csökken a lakosság, vagy nincs megoldás a megújuló energiaigényre.
    Számos egyéb területigényt összeadva a legegyszerűbb igények kielégítéséhez alkalmazkodó, olaj nélküli életmódot feltételezve kb. 6 millió, javarészt valamilyen termelő szakmához értő ember lenne a maximum Mo területén.
    Ez sajnos rossz hír a marketingdiplomásoknak…
    És ez még csak az önfenntartás, hol van még a kereskedelem.

    A minél magasabb hozamot kereső termelés minden más megoldást elnyomó egyetlen oka pedig a mohóság és a hatalomvágy.
    Több termelés egyenlő több katona ellátása, nagyobb hatalom, még több terület leigázása. Ismerős emberi viselkedés?
    Ez megy a civiliáció kezdete óta, nem is lesz másként.

  54. Attila(PV)! Remélem figyelmesen olvasod Sándor sorait! Szó sincs kétszer ennyi embertömeg eltarthatóságáról! „Számos egyéb területigényt összeadva a legegyszerűbb igények kielégítéséhez alkalmazkodó, olaj nélküli életmódot feltételezve kb. 6 millió, javarészt valamilyen termelő szakmához értő ember lenne a maximum Mo területén.”
    Uhh, ezer köszönet Sándor, hogy mindezt ilyen tömören és érthetően leírtad.

  55. 45. Igaz, amit írsz, hogy a vegyipari mezőgazdaság „hatékonyabb”, de a talajerő gazdálkodásra áttérés sok-sok év munkája.
    Ha egy évben megfizethetetlenné válik az olaj vagy a műtrágya, a kényszerátállás még kiváló időjárási ciklusban is katasztrofális terméseredményeket fog eredményezni.
    Ennek eredményét pedig borítékolom.

  56. Akármennyire széplenne ha mindenki önellátásra termelne előbb-utóbb mindenki szembesül csere szükségességével. ez jó hír a marketing diplomásoknak. 🙂

  57. 57. A féligazságok elég kellemetlen dolgok.
    A Krisnásoknál kétféleképp művelik a földet.
    Az önellátásra szolgáló területeken ökörrel dolgoznak, ezt folyamatosan bővítik.
    A túltermelési (kereskedelmi) területekre a faluból jön a traktoros.
    Ez egyrészt filozófiai másrészt kapacitási kérdés.
    Ebből következően ha nem jönne a traktoros, akkor önellátással még mindig megfelelően teli lenne a pince és a hombár, legfeljebb nem termelnének eladásra.

    Másrészt valóban nem érdekel akárhány milliárd ember sorsa, Aki szerint egy buborékgazdaság örök életében jó ellátást fog biztosítani, éljen aszerint, ő dolga.
    Én nem hiszek ebben, ezért lehetőséget teremtek a buborékon kívül is élni, amennyiben mégsem élne sokáig az az örökké termő fa. Nekem az étel a legfontosabb, másrészt szeretem is csinálni a termesztést, ezért nem álltam kovácsnak, vagy lakatosnak, bár azok is szép szakmák.

  58. 56:
    „A többség egyszerűen nem elégedne meg az alacsonyabb hozamokkal. ”

    Az ára miatt lehet, hogy meg kell elégednie.
    Csak azzal, hogy az étkezést vegetariánus irányba tolnánk el (talán egészségesebb is lenne), nagyos sok étkezési búza, kukorica stb. szabadulna fel.
    Azt meg tudjuk hogy 1 kg állati húshoz 5-6 Kg gabona szükséges (ha jól emlékszem).

    58
    “Én termesztek olyan aszálytűrő kukoricát, ami emberi táplálkozásra is alkalmas…”

    EZ magyar tájfajta vagy mexikói?
    Ott lehet olvasni magas fehérjetartalmú kék indián kukoricáról.

  59. 6o. Ha rászánod a pénzt, akkor igen. Ennek a feltermesztése most zajlik, kilónként beszer áron, szállítási költség nélkül 6o USD.
    Azt viszont gondolom tudod, ha termeszted és nem elszigetelt más kukoricásoktól a termőterületed, be lesz porozva hibridekkel és elbuktad a meghatározó genetikai összetételt, ergo kidobott pénz.
    Ennek a fajtának akkor lesz jelentősége, mikor nemsokára eltűnnek a hibridek.

  60. 63: Igazából a népességcsökkenésre két elmélet forog itt a blogon – az egyik egy elhúzódó, folyamatos válság, egyre dráguló ‘megélhetési költségekkel’, ebben az esetben a perifériára szoruló emberek egy része valószínűleg áttér egy fenntartható mezőgazdaság kialakítására (ha hagyják nekik) – a másik eset, a robbanásszerű változás heteken belül drámai népességcsökkenést okoz, amely esetben a termőföldek akkori ‘állapota’ igazából lényegtelen lesz, olyan kevesen maradnak életben.

    Persze a két lehetőség együttes bekövetkeztét sem lehet kizárni.
    Mondjuk a folyamatos ‘lecsúszás’ már most érzékelhető, csak éppen az érintettek nagyobb része egyelőre mástól várja a megoldást, ahelyett hogy maga változtatna az életmódján.

  61. 69. A hopi kékkel is a csak a beltenyészet a gond, ahogy az indián kukoricák legtöbbjével.
    Miután megszűnt a hagyományos indián termesztés, már nem csereberélték a magokat és elszigetelt, kis méretű termőterületekre szorult vissza egy egy fajta.
    Ezek már nem tartalmazzák azt a genetikai változatosságot, amivel tudna a faj alkalmazkodni a különféle klímákhoz, betegségekhez és termésdepresszió is gyakori.
    Ahhoz hogy pl. szabad beporzású kukoricából stabil genetikai állomány létrejöjjön, több ezer tőből kell kiválogatni minden évben a legjobban teljesítőket, majd a termesztés során is fenntartani a hasonló tőszámot.
    Kiskertekben ezért van halálra ítélve egy ilyen kukorica, mert beltenyésztett lesz. Természetesen termeszteni lehet, de fajfenntartásra az nem elégséges.
    Ha elég gazdag a genetikai alapja, kihúzhat egy emberöltőt, de a lecsökkent termőterület hatásaként tűnt már el jónéhány tájfajta ettől a leromlástól.

  62. 71. Beragadt a moderációba a hozzászólásom, ne találgass: Seed We Need projekt.

  63. 72:
    Köszönöm Sándor, nagyon informatív vagy!

    Akkor, ha jól értem, ezt a szelekciót Magyarországon (mivel meg van a mag) akkor Te végzed (fogod végezni)?

  64. 68. Bármelyik várható a kettő közül, de általában a megélhetési lecsúszás szokott a történelem során hirtelen változásokat generálni, mikor felbátorodnak az éhezők, szóval egykutya, mitől lesz forradalom, valakinek nem fog étel jutni.
    Figyelembe véve, hogy most már nem működik a hagyományos ellátási modell vészhelyzet esetére, jó sokaknak nem lesz semmiféle táplálékhoz jutási esélye.
    Még ötven éve tudtak padlást söpörni a parasztoktól, ha szüksége volt a városiaknak kajára, s fent tudták tartani minimális szinten az ellátást.
    Népességarány azóta megfordult, 9o% paraszt, 1o% városi arányból így a 9o% városit már nem fog etetni senki sem.
    Állattartás lenullázva, gabonákból közraktárakban a minimál tartalék, paraszt gyorsba elad mindent, mert kell fizetni a hitelt – nem látok fényes jövőt, hogy a marketingeseinknek lesz mit cserélni mire (úgy mégis, egy marketinges mit cserélne? Üzleti tervet két A4es oldalon? 🙂

  65. 74. Igen, remélem stabil állományt tudok felszaporítani belőle az aszályban is. Öntözésről szó sem lehet.

  66. 73:
    Érdekesnek tűnik a project honlapja, majd holnap jobban megnézem.

  67. 61: Sandor:

    Csak csatlakozni tudok Gloucesterhez, köszönet a tömör összefoglalót.

    Én magam egyébként olyan 3.000.000-3.500.000 közötti népességre jutottam az eltarthatóság szempontjából, de érdekelne, hogy neked pl. hogy jött ki a 6 millió?

    „Több termelés egyenlő több katona ellátása, nagyobb hatalom, még több terület leigázása. Ismerős emberi viselkedés?”

    Teljesen egyetértek. Régóta mondom, hogy a neolit civilizációk azért tudták kiszorítani a pre-neolit civilizációkat (pedig azok több, mint 40.000 éve eljutottak a világ minden sarkába), mert belekerültek egy pozitív visszacsatolási spirálba: több kalória ugyanakkora területről = több katona = egyenlő több elhódított terület = még több kalória, és így tovább.

    Ezen felül a kisjégkorszak Európában kikényszerített egy mezőgazdasági forradalmat, ami totálisan a feje tetejére állította az európai társadalmakat, és olyan foglalkozások jelentek meg, amik korábban nem voltak (tudósok pl.). A pszichológiában ezt a jelenséget „post-traumatic growth syndrome” néven ismerik, vagyis trauma után bekövetkező fejlődés. Aki sikerrel túléli a traumát, az olyan mechanizmusokat fejleszt ki magában, amik javára válnak a későbbiekben. Valami ilyesmi történt Európával a pestis időszaka után.

  68. „They form a symbiotic relationship with the cyanobacterium Anabaena azollae, which fixes atmospheric nitrogen, giving the plant access to the essential nutrient. This has led to the plant being dubbed a „super-plant”, as it can readily colonise areas of freshwater, and grow at great speed – doubling its biomass every two to three days. The only known limiting factor on its growth is phosphorus, another essential mineral. An abundance of phosphorus, due for example to eutrophication or chemical runoff, often leads to Azolla blooms.”

    „A study of Arctic climatology reported that azolla may have had a significant role in reversing an increase in greenhouse effect that occurred 55 million years ago that caused the region around the north pole to turn into a hot tropical environment. This research conducted by the Institute of Environmental Biology at Utrecht University claims that large dense patches of Azolla growing around freshwater lakes formed by the climate change eventually consumed enough carbon dioxide for the greenhouse effect to reverse.”

    http://en.wikipedia.org/wiki/Mosquito_fern

    Egy ideális zöldtrágya növény és a klímaváltozás ellen is jó.
    Hmmm.

  69. Kedves Sándor:) Először is Buék mindenkinek.
    Rendkivüli jó irás, ez a kertészet, a talajélet, és a termesztés alapja..az egész lényege.
    Nálam, hivatalos talajvétel, és bevizsgálás adta a 95- 98 as humuszt. Nem is maradt el az eredmény a 200négyzetméteres kis fóliás kertészetemben, a négyzetméterenkénti 24.-26 kg terméssel.
    igaz, minden évben vissza kellett a talajnak adni amire szüksége volt, vagyis a kivett terméssel vissza visszaszámolva, meg kellett adni amire szüksége volt. a fahamuról annyit, hogy kiváló termék. de nem árt ha van ph, mérőnk.
    Köszönöm, ezt az irást… gajdács jános gyula

  70. 78. Úgy jött ki, hogy csak visszamentem a boldog békeidők populációjáig. Ez persze egy optimista elképzelés, lehet helyette bármi, de inkább kevesebb, mint több, ha szigorodnak a viszonyok.

  71. 81. Írhatna többet is a munkájáról, ha jól tudom, Ön segített Gyulán a génbanki állományok felszaporításában is.

  72. Nemrég futottam bele a neten a témába, sajnos a képeket is tartalmazó összefoglaló csak webarchive-on érhető már el. Ha valakinek felkelti az érdeklődését, akkor Takács Károly-ra keresve több tucat oldalnyi részletes információt találhat (no meg további hivatkozásokat).

    „Az Árpád-kor vízügyi rendszere

    Ha az eddigi kutatási eredmények általánosíthatók, akkor a Kárpát-medencében több százezer kilométer elpusztult Árpád-kori csatornával kell számolnunk! Ma még szinte felfoghatatlan, hogy ezer évvel ezelőtt hogyan voltak képesek ilyen nagyságrendű vízügyi munkálatokat kivitelezni.
    A kora középkori vízgazdálkodási rendszerben számos olyan elem akad, amelynek üzenete van a ma embere számára. Nemcsak az ár- és a belvíz kezelésére gondolok, hanem egyebek között arra is, hogy alföldjeinken mennyire megoldatlan az öntözés ügye.
    Az a puszta tény, hogy a föld színe alatt monumentális csatornarendszerek rejtőznek, önmagában is elgondolkodtató. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a kutatott csatornák egy olyan vízügyi rendszert képviselnek, amelynek a módszerei ma is felhasználhatók, akkor véleményem szerint vitán felül áll, hogy további, az eddiginél jóval intenzívebb vizsgálatokra van szükség. S ha a kutatások valóban folytatódnak, és annak eredményei beépülnek vízkezelési gyakorlatunkba, akkor bízvást elmondhatjuk: szinte példa nélkül álló módon kapcsoltuk össze a múltat a jövővel.”

    http://web.archive.org/web/20080325142401/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0051/arpad/arpad.html

  73. Most kellenének azok a csatornák, hogy feltöltődjön az ország egész területén a talaj…

  74. 87: Nyugi, feltöltődik az csatornák nélkül is vízzel, amikor ennyi eső van. A baj inkább az, hogy a meglévő csatornák elvezetik a talajból azt a vizet is, ami amúgy bennemaradna.

    De idén már nem tartok az aszálytól.

  75. 90:
    Már többször megírtam, hogy az emberiségnek vége, mert legalább két tucat „halál” leselkedik rá. Ennyit elkerülni lehetetlenség. Valamelyik biztos bejön, előbb, mint a másik. A talaj erózió se új téma, csak senkik se veszi komolyan. A mezőgazdasági termények tápanyag csökkenése is elég rég ismert, de ez se érdekel senkit.

  76. Nem értem teljesen a részleteket:
    „A nagy változáskor előkerülő tápanyagok azonnali szaporodást váltanak ki, a baktériumok felélik az összes szerves anyagot, elégetnek minden elérhető tápanyagot, majd elpusztulnak. Az extrém számban elpusztult mikroorganizmusok bomlástermékeit értelmezi úgy az egyszerű kertész, hogy milyen remekül terem a földje az ásás után.”
    – Milyen tápanyagok kerülnek elő? Ha lefordítom a földet a felső réteggel együtt kerülnek le a baktériumok is.
    – Miért kezdenek el jobban szaporodni a pl. felső zónában élő baktériumok a nekik nem megfelelő körülmények között? Már rögtön kevesebb levegőhöz jutnak.

  77. 92. A korábban levegővel kevéssé ellátott talajban található tápanyagok kerülnek elő és kerülnek lebontásra.
    A hirtelen előkerült tápanyagbőségben kezd el minden mikroorganizmus szaporodni, de amint kimerül a forrás vagy oxigénben szegénnyé válik a környtezet, akkor pusztulnak el.
    A zónák összekeverésével csökken mindegyik rétegben az egyedszám, de tápanyagtől és környezettől függően gyors szaporodásnak indulnak. A levegősök a felszínen, az anaerobok a levegőben szegény rétegekben.

  78. Tibor bá!
    Egy pár hónapja bevallom, ide se néztem, de most újra, és érdemes volt! Annak ellenére, hogy továbbra sem értek mindennel egyet, amit itt le írsz, a tartalom mértéke és minősége előtt fejet hajtok, és ezúton is köszönöm!
    Én voltam vak eddig, vagy a blog jobb oldalára csak nemrég kerültek a ki a kategóriák? Így találtam meg ezt a két éves, de örökké aktuális írást, amit nagy örömmel olvastam végig, ezer köszönet érte!

    Erről jutott eszembe, már nem tudom hogyan, de az, hogy miért nem csinálsz egy Facebook oldalt is a blog mellé? Tudom, hogy még mobilod sincs, de most ne úgy gondolj a Facebookra, mint ami az ördögtől való és csak rossz lehet, hanem egy eszközre, ami önmagában se nem jó, se nem rossz, hiszen a jósága attól függ, hogy mire használjuk, és ez esetben jó célra használnád. Nem egy céltalan személyes oldal lenne, hanem egy felület, ahol az írásaidat, az összejöveteleket, az oktatásokat, a kiskutyákat tudnád kitenni, akár eseményként, amire résztvevőként tudnak regisztrálni az érdekeltek, vagy akár csak egy kép mellé rakott linkként, így sokkal nagyobb hatékonysággal és szélesebb körökhöz is eljutna a tartalmad. A kedvelők általi lájkok és megosztások végett futótűzként terjednének az írások, amik így még olyanokhoz is eljutnának, akik eddig nem ismerték a blogot. Csak egy ötlet… Nem egy nagy varázslat létrehozni és kezelni, ha a WordPresst megtanultad, ez is menne… 😉

    További sok szép kutyust, tojást, irományt, jó egészséget, és geddonmentes, vidám, élményekben gazdag új évet kívánok nektek!

    Üdv,
    Árpi, most Guatemalából

  79. Árpi 2014. december 26. péntek – 10:02

    A facebookon már elgondolkodtam. Egye-fene nekivágok.

  80. Tibor bá’ szerint: 2014. december 26. péntek – 17:07
    +1

  81. Épp ma olvastam egy növény-magkatalógust.Padlizsánmagot akarunk venni, mert másodállásban van egy kertem.
    Régen tanultam hogy mi a nemesítés meg ezeket a témákat…De mivel ezóta eltelt 10-15 év és a techológia is rohamosan fejlődött e témában azon gondolkodtam, hogy ezek a profitéhes hollandok milyen módon állítják elő a vetőmagot????
    Azt olvasom hogy pultálló (azaz nem fonnyad),sok termést hoz, stb….)
    Mélyen nem értek a témához ,mert hónapokig lehetne olvasni a témáról ami mára már külön tudományág, és nem is követhető,de az fordult meg a fejemben hogy:
    VAJON MENNYI VITAMIN ÉS ÁSVÁNYANYAG TARTALMA LEHET EGY ILYEN ÖSSZE VISSZA MANIPULÁLT VETŐMAGNAK???? (itt most nem génamipulációra gondolok) Azt tudom hogy a termőtalaj egy rakás szar , mert már szét van esve. De a talajt most képzeljük el „ideálisnak”.Vajon még ha jó taljaba is vetnék ilyen padlizsánt,uborkát,paradicsomot stb…mennyi vitamintartalma lenne??Mert erős a gyanúm hogy ezek a szarházik főleg a látszatra mennek.És szinte már csak ilyen szutyok vetőmagok vannak:C. Valaki tud többet a témában?

  82. 97.
    Itt a faluban van egy nagyobb gazda, aki nem nem csak ülteti, hanem el is adja a palántáit. Ő nagyüzemileg csinálja, megy a locsolás, műtrágyázás stb. A paradicsomjai ízetlenek, tök egyformák, és épp hogy pirosak, de a hiperek termékeihez képest jobbak.
    Amit vettünk tőle palántát, azok szépen megnőttek, és csak vizet kaptak. A paradicsomok még kissé zöldes árnyalatnál is ízesek voltak és különböző méretűek lettek. Ami meg már teljesen megérett, az valami fantasztikusan finom volt.
    Annyira nem értek hozzá, de nem csak a mag a fontos, hanem a növény felnevelése is.

  83. 97: Mi a fenét akarsz annyi padlizsánnal?

    Ha ódzkodsz az új fajtáktól, akkor célszerű a TESCO gazdaságos fajták között válogatni. Azok 50-100 éves fajták… 😉
    Ami a nemesítést illeti: új zöldségfajták esetében a beltartalom általában a legkevésbé fontos. /Azt nem ‘látja’ a vevő./
    Viszont ‘Chani’-nak abban igaza van, hogy a termesztési körülmények is fontosak. Nyáron, szabadföldön termesztett, jó körülmények között tartott növények vitamintartalmával nincs semmi baj, nyugodtan használhatod az új fajtákat is. Padlizsán esetében a fajták nagyobb része viszont növényházat kíván, erre azért figyeljél.

  84. Egy másik példa a tyúkjainkkal.
    Mivel teljesen kezdőként vágtunk bele, így vettünk fajtattiszta itáliai, brahma, törpe cochin, orpington és háztáji keveréket is. A növekedési erélyük, a tojásszámuk (és annak színe és mérete) és a kotlási hajlamuk teljesen más. De amikor levágtuk őket, a húsuk minősége közel azonos volt. Ez alól kivétel az orpington bőre volt, az tök fehér színű és rettentő vékony, így nem túl guszta és még el is szakadt több helyen a pucoláskor.
    Most lecsökkentettem a fajtaszámot az itáliaira és a törpe cochinra, így van egy nagyon jól tojó fajta és egy másik ami meg baromi jól költ, és ráadásként elég ellenállóak is, ezekkel volt a legkevesebb gondunk.

  85. 101:
    Mi is néhány éve újra kezdtük a tyúktartást. Négy különböző helyről kaptunk magyar paraszt tyúkok tojásait, amiket géppel keltettünk. A társaság vegyes. A nem kívánatosakat kiszelektáljuk. Csúcsidőben kétnaponta adnak egy tojás. Most a mínusz 10-ben is akad néhány tojás. Viszont 30 tyúkból csak kettő kotlott, azok is csak rövid ideig az elkülönítés után. Viszont kérnék tőled néhány tojást tavasszal az itáliai fajtától – feltételezem, hogy tartasz kakast is.

  86. 97-re
    Andrew, felénk a padlizsán termesztést a krumplibogár döntötte be, nagyon szereti, úgyhogy először csak kicsiben!

  87. 97:
    A termény vitamin és ásványanyag hiánya nem genetikus, vagyis nem függ a magtól, hanem a termesztési körülményektől. Elsősorban a talaj minőségétől. Az persze előfordulhat, hogy „nemesítés” közben a fajta vitamin szempontjából degenerálódik, mert arra nem figyelnek, csak a külcsínre, tárolhatóságra, szállíthatóságra, stb.

  88. 103.
    Több éve van párszáz tő fólia alatt, nincs vele gond, eladásra megy:D.
    Csak amikor a katalógust olvastam akkor jutott eszembe(nem csak padlizsán) hogy a jövőben saját részre nem ilyen retves holland magokból kellene vetni.Tudom valahol lehet venni ilyen „még hagyományos ” vetőmagokat , csak lusta voltam eddig rákeresni.Íz és vitamintartalomban is biztos jobb lehet…
    .csak időigényes …

    104.
    Az persze előfordulhat, hogy “nemesítés” közben a fajta vitamin szempontjából degenerálódik, mert arra nem figyelnek, csak a külcsínre, tárolhatóságra, szállíthatóságra, stb.

    Ettől tartok én is.Már eleve a 100 évvel ezelőtti talajminőséget sem tudjuk biztosítani , és akkor még rájön ez a kitudja milyen (mert ugye nem mondják meg, hiába hogy nem génkezelt, de hibrid meg mittudomén,nem tetszik ez nekem…)mag.Igy tényleg összejön a 10-20%-os vitamin,ásvány tartalom az 1960-as évekhez viszonyítva. És akkor pl. nem csoda az amit egyszer írtál hogy Angliában évente csak x ezer új rákos beteg van pl….

  89. 102.
    Szívesen viszek majd! Kakasból több is van, mindig tartok tartalékot, amióta járt nálunk a róka.
    Van még némakacsánk, pulykánk és libánk is. 🙂

  90. 106:
    Nálunk is járt ismeretlen ragadozó. Nem ölt meg mindent, de eltűnt egy és visszahagyott egy hullát. Akkor betettem egy rádiót a pitvarba, ami egész nap szólt. Megint hagyott hullát. Akkor hagytam egy járatot körbe, hogy a kutyák körbejárhassák a pitvart. Ekkor is jött a gyilkos. Ekkor a 100 nm pitvart felül is behálóztuk. Most már csak a verebek tudnak bejutni. – Erdő mellett nem jó lakni, mert költséges. 😀

  91. Andrew és akit érdekel! Figyeljétek a nodik pont hu lapját, hamarosan lehet rendelni génbanki mintát!

  92. Remélem, hogy össze tudom majd szoktatni a kutyát a pipikkel és akkor teljes bejárása lesz mindenhová, így a róka sem fog zavarni. A régi helyünkön a volt tulaj kutyáival is működött, csak kellett egy kis idő míg lebeszéltem őket a pipievészetről.

  93. A modern fajták sokkal többet teremnek, sokkal több betegséggel szemben rezisztensek, mint a 100 évvel ezelőttiek. Igaz, a beltartalomra valószínűleg nem szelektáltak, de tuti, hogy a 100 évesek sem, akkor még azt sem tudták, mi az a vitamin.

    Az ízt, és valószínűleg a beltartalmi értékeket is meghatározza a fajta. A paradicsomnál konkrétan azok, amik egyszerre érnek, mind vízízűek, mert kimarad náluk az érésből a világoszöld fázis, pedig abban alakulna ki az íz, és talán a vitamintartalom is. A padlizsánnál nem tudok ilyen vízválasztóról, de a fajta nyilván számít.

    Egészséges, élő talajban szerintem nem szabad, hogy gond legyen a beltartalommal, az új fajtáknál sem, de ha biztosra akarsz menni, akkor érdemes lenne elvinni egy laborba, kiméretni.

  94. Konkrétumokról.

    Bizonyos táblákon 3, van ahol 5 éve használjuk a takarónövény – sekélyművelés – szervestrágya adagolás- állandó takarás kombinációkat, vagy mindent, vagy túlnyomó részét. A mulcsba vetést azért nem, mert nincs olyan vetőgépünk.

    A talaj szerkezetessége sokat javult. Nálunk a szántás korábban olyan 25-30 cm mélységű volt, ennyit bír a gép meg az eke, úgyhogy ilyen mélyen van, volt eketalp a földeken. Ma már a betonvas 35-40 cm-re is lemegy, ahol 3 éve van takarónövény a vetésforgóban ott még 40 cm alá is. A táblák talaja morzsalékos, süppedős, a legnagyobb szárazságban is nedvesebb, mint a kontroll, tele van a talaj gilisztával és a gyökereken a mikhorriza szimbiózis jelei (fejhér fonalak) láthatók.

    A táblák terméshozama nem tér el jelentősen a szántott, műtágyázott táblákéhoz képest.

    2017-es eredmények
    Őszi búza (Cellule fajta)
    Kontroll: 57 q/hektár (malmi I. minőségi osztály)
    (nitrogén hatóanyag: 125 kg/hektár)
    Sekélyművelésű tábla: 53 q/hektár (malmi I. minőségi osztály)
    (nitrogén hatóanyag: 60 kg/hektár)

    Kukorica (NS 3022 hibrid)
    Kontroll: 78q/hektár (16% víztartalommal)
    (nitrogén hatóanyag: 150 q/hektár)
    Sekélyművelésű tábla (előző évben takarónövénnyel): 73 q/hektár (14,5% víztartalommal)
    (nitrogén hatóanyag: 125 q/hektár)

    Adalék a beltartalmi értékek változásához. A legtöbb mai fajta magja, termése mesterségesen fel van fújva. A nemzetközi szakirodalom ebben látja az egyik okot a beltartalom csökkenésére: ez relatív csökkenés a termés méretéhez, térfogatához képest. A külföldi szakirodalom 10-50%-os beltartalmi csökkenést mutat ki, főként zöldségfélék és gyümölcsök esetén mérték.

    A talajok humusztartalma már aggasztóbb, a szűzföldek 8-10%-os szervesanyag-tartalma csökkent mára 1-3%-ra pl. hazánk területén.

  95. Felhívás:
    Tudod adni paraszttyúk (ismeretlen fajta) kakast. Ez a kevert fajta jóformán sose kotlik. Kábé minden másnap tojik.

  96. 111.Hetesi Zsolt
    A termőföldek feljavítása jó dolog ahogy csinálod.Csak az a baj hogy egy napi 8-10 órát robotoló ember nehezen tudja kivielezni(búzatermelés stb…)
    Nem is ez a gond , hanem az hogy nagytételben az összes szántót feljavítani szerintem nem lehet , nem mindegy hogy 200m2-ert kell feljavítani vagy millió hektárokat, persze konyhakertnek nem rossz.

    Eltelt egy kis idő amióta beszéltünk az energiahelyzetről ,talán tisztábban látszik a kép. A klíma , geopolitika mellett szerintem az energiaválság lehet ami megbolygatja a világot.
    Most ezerrel robognak a gyárak , az autóipar mindenhol bővül a világon, ez tartja mozgásban a világgazdaságot.Na de vajon meddig?
    Van már valami előrelátható kitermeléscsökkenés , mert ugye beszéltük hogy az olajcégek bedőlni kszülnek a beruházás elmaradások miatt, ill a ghawari mező is szarul áll.
    Mindez még nem látszik az árakon. De ha ez igaz lesz akkor nagy vihar készül mert ha az autógyártás az olaj miatt csökken majd akkor újra szórják ki az embereket és indul a válság.
    Persze oylat is hallani h pl. Mo-on 100 naperőmű épül , de gondolom egyenként nem nagy kapacitással és már sokmindent nem fog megoldani.
    Mindent összevetve annyit szeretnék kérdezni hogy látni e már valamit hogy mikor dőlnek az első dominók?

  97. 113: Nekem is van ám mellette munkahelyem 🙂 Amikor átvettem apámtól, éjjel szántottam, mert akkor volt időm. Nekünk 15 hektárunk van, az nettó 1 hónap munka, néha szabadságot veszek ki, hogy amikor kell ott tudjak lenni. Már hosszabbak a nappalok és így 4 után is lehet dolgozni a földön, megosztom a melót.

    Lehet csinálni több hektáron, ha gépesítve vagy – a konyhakertben mi sem gépekkel, hanem kézzel csináljuk ugyanezt, a kert 1500 m2.

    Az olajról, klímáról: szerintem már eldőltek az első dominók (metán, sarki jég) csak még nem vette észre mindenki. Az olaj esetén kéne egy nagyobb igénynövekedés, hogy látsszon, nincs rá fedezet és be kéne roskadjon a pala teljesen, akkor lenne egy nagyobb balhé. Szerintem.

  98. Kedves Tibor, nyilván a faszén a porozitás miatt a legjobb, de jó lehet a szénbányászati szénpor is kisebb hatékonyság mellett? A porozitást illetően nyilván a szénpor rosszabb, ugyanakkor ára kedvezőbb és növelheti a mikroelem mennyiségét.

  99. Valamit rebesgettek a hirekben, de sajna, nem figyeltem oda eléggé.
    Arról volt szó, hogy ha állandósul a nyári forróság, a földek elveszitik termőképességüket, vagy ez a képesség lecsökkenhet, mondom, nem figyeltem eléggé.
    Igy vagy amúgy, már igy is van elég baj a terméssel,, csak az hiányzik, hogy megváltozna a talaj mikroorganizmus-háztartása, nézhetjük magunkat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük