Tibor bá’ online
A geddonnal kapcsolatos számtalan poszt adta kellemetlenség mellé vegyünk most fel valami kellemeset is a változatosság kedvéért. 😀
Kedvenc klasszikus festőm az idősebb Pieter Bruegel. Ne kérdezzetek rá, hogy miért, mert az ilyesmit nem lehet tudni. Illetve ha szembeállítom Alfréd Dürerrel akkor van valami szembetűnő. Míg Dürer éjjel-nappal portrékat festet (meg egy kicsit buzi is volt), addig Bruegel többnyire embercsoportokat, eseményeket vetett vászonra. Az arcképek a világon semmiről se árulkodnak, hacsak arról nem, hogy a középkor embere minden volt csak fess nem, a középkor nője pedig kifejezetten rusnyának tűnik. Ezzel szemben Bruegel csoportképei arról árulkodnak, hogy közvetlenül az ipari forradalom előtt élők is élvezték az életet, szórakoztak az akkori lehetőségeken belül, télen-nyáron. Ez az, amit az alábbi két képről megállapíthatunk.
Ami a festményekről nyilvánvaló, hogy ez nem az olajra épített gazdaság és társadalom, hanem a látástól-vakulásig tartó paraszti életforma, ami – úgy tűnik – nem csak a távoli múlt volt, de a közeljövő zenéje is lesz. Kell-e ettől félni és rettegni? A festmények tanúsítása szerint azok az emberek élvezték az életet, persze főleg kevéske szabadidejükben. Szerintem nem kell félni a dolgos jövőtől. Első nekifutásra a folyamatos fizikai munka nem feltétlenül lesz mindenkinek kedvére való, de bízvást hozzá lehet szokni, csak alkalmazkodni kell hozzá.
Munka után nem lesz komputer játék, okos telefon, you tube, TV sorozat, és hasonlók, de akkor mi lesz? Nyilvánvalóan sokkal több időt fogunk a szabadban tölteni, ahogy ezt a két festmény is tanúsítja. Sötétedés után majd marad a lámpafény melletti olvasás…. nyáron, de mi lesz a hosszú téli esteken? A mai ember el se tudja képzelni. Szerintem elő fognak kerülni, vagy meg fogják építeni a különböző társasjátékokat, táblás játékokat, kártyajátékokat. Vagyis az 5 mázsa száraztészta és a 300 db húskonzerv, és 500 doboz gyufa mellé ne feledkezz meg néhány pakli kártyáról se. És ha már itt tartunk, akkor hadd javasoljam az 52 lapos francia kártyával játszott bridge-t, amit ma már viszonylag kevesen játsszák, pedig nagy kár lenne, ha elfelejtődne, mert egy ragyogóan kiegyensúlyozott, kifejezetten értelmes emberek számára megszerkesztett játék, ami semmi máshoz nem hasonlítható., és természetesen nem szerencse és nem hazárdjáték. A játék hajtómotorja a presztízs.
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Valószínűleg jobban megbecsülték azt a kevés szabadidőt, ami jutott nekik, és alaposabban kihasználták a lehetőséget.
A sok felsorolt modern szórakozási lehetőségből nekem csak a zenehallgatás hiányozna (de az nagyon)
01 – hargi:
Volt zene, és csodálatos zeneszerzők is. Csak persze a kamarazene kicsit eltér a popfesztiválok zenebonájától.
Engem ez a bridzs téma nagyon érdekel mióta először olvastam nálad Tibor bá. Tudnál valami jó könyvet vagy megoldást ajánlani hogy egyáltalán rá tudnék-e érezni az ízére?
03 – Kisvacak:
Legokosabb, ha találsz valakit (lehetőleg nőneműt), akit szintén érdekel, és egy unalmas téli vasárnap délután meglátogattok minket. De alaposan gondold át, mert a bridzs ragályos. – Éva szerint olyan, mint az ópium.
Azért sok esetben mára kiderült hogy a középkorban időnként megjelenő tömeges tánc-őrületnek az ergotamin (anyarozs gomba) volt a kiváltója…
https://mult-kor.hu/furcsa-betegsegek-a-kozepkorbol-20150209?print=1
„Vannak spekulációk arról, hogy az anyarozs már az ókori görögök egyik beavatási kultuszában, az eleusziszi misztériumokban – ami annyira titkos volt, hogy az utókor alig tud róla valamit – is szerepet játszhatott, de valószínűbb, hogy a gombafertőzés a rozs meghonosítóival, a germán törzsekkel együtt érkezett Európába. De pont őket nem sújtotta az ergotizmus, méghozzá azért, mert tiszta rozskenyeret sütöttek, amit azonban csakis kovásszal lehet dagasztani. Márpedig a kovász gombaölő szerként funkcionál a kenyérben, és elpusztítja az ergotamint.”
Geddonra készülve talán nem árt tartalékolni azt is 🙂
Vaszil, hogy értetted: kovászt kellene tartalékolni (félreértettem) vagy ergotamint, aminek az elpusztítását említed)?
És mire lesz jó az a Gedonban? Új misztériumjátékok kellékének?
02 tiborbá
Tudom, én a régebbi (főleg barokk és az előtti) zenét szeretem, de sajnos nincs otthon egy komplett zenekarom és operatársulatom (igaz, a gyerekek tanulnak zenélni, szóval van remény :))
Gyerekkorunkban gyujtottuk es penzt adtak erte….Valamilyen gyogyszerhez hasznaltak fel. Ujjongtunk, ha talaltunk belole….?
Kellemes jó éjszakát kivánok egy Görög dallammal.
Melyik tengeren vitorlázol…
Σαββέρια Μαργιολά – Σε ποια θάλασσα αρμενίζεις …
Ειναι κατι λαικα με κατι στοιχους που καινε την καρδια
Νίκος Οικονομόπουλος
Léteznek olyan népdalok amelyeknek szövege a szivet égeti.
Παναγιώτης Ψάλτης – Άγγελέ μου… Aggele mou…Angyalom…
Νίκος Βέρτης – Αν Είσαι Ένα Αστέρι
Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje.
Szeretném, ha éreznéd – Nikos Vertis
https://www.youtube.com/watch?v=-5pDGH9ktNo
Ha tudnád, hogy utálom az éjszakákat
Melyek büntetnek amiért elveszitettelek
Bevallom, látni akarlak…
Azt akarom, hogy érezz, hogy nem árulsz el
Azt akarom hallani, hogy szeretsz…
Mindössze 2 percet tart a legszebb videó, amit a természetről készítettek.
What a wonderful world LOUIS ARMSTRONG With David Attenborough BBC One
What a wonderful world LOUIS ARMSTRONG With David Attenborough BBC One
enjoy a beutiful video from bbc and the voice from LOUIS Every copyright belongs to the original owners I see tr…
„Ilyen csodálatosan gyönyörű dalt még nem írtak Magyarországról, mint most a jordániai keresztények hálájuk jeléül.”
https://www.youtube.com/watch?time_continue=4&v=uTrCQW96Cjg
„A kultúránkat és tájainkat dicsérő, magyar nyelven előadott mű szerzője és előadója Tomeh Jbara, a Szeretet forrása kórus vezetője, aki civil foglalkozását tekintve a Jordániai Karitász katolikus segélyszervezet egyik vezetője.”
15 – L.S.:
Ne haragudj, de ez szörnyű! Tudod, a pokolba vezető út jó szándékkal van kikövezve.
Mario Frangoulis & George Perris – Ohi den prepei – LIVE
Nem, nem szabad
Ε.Ρεμπούτσικα – Ο Μικρός Πρίγκιπας (Make a wish HD version)
Ο Μικρός Πρίγκιπας
Τι μου ‘χει λείψει – Ελένη Πέτα
Mi hiányzott nekem
Κοίταξέ Με – Nézz rám
Music: Kiriakos Papadopoulos
Lyrics: Giorgos Tsopanis
Γιάννης Πλούταρχος & Diana
Κοίτα εγώ – Nézd én
Στίχοι: Γεράσιμος Ευαγγελάτος
Μουσική: Θέμης Καραμουρατίδης
Συμμετέχων οι καλλιτέχνες:
Νατάσσα Μποφίλιου- Γιάννης Χαρούλης
ΧΙΛΙΕΣ ΣΙΩΠΕΣ- Ezer csend
Στίχοι: Νίκος Ζούδιαρης
Μουσική: Νίκος Ζούδιαρης
Ελένη Τσαλιγοπούλου
2001. június 28-án Vangelis Papathanassiou egy egyedülálló koncertet adott a „Mythodia” cimmel.
Hivatalos NASA-szponzorral!
Fontos kérdések merültek fel a koncert alatt, és annak végén-(sokak szerint ünnepség, mások szerint szertartás)- a zene típusával, szövegével (ha volt), képeivel, helyével, dátumával kapcsolatban szponzorokkal stb. stb..
Eközben, 14 év után, ismeretlen adatok és elemzések jelentek meg, szabad és független kutatóktól.
Mert sok minden nem az, aminek látszik…
2001 nyarán, a világhírű zeneszerző Vangelis Papathanasiou koncertjét adták, az Olimpiai Zeusz templom oszlopai előtt, a NASA teljes finanszírozása alatt.
Ennek a koncertnek a célja az volt, hogy képet és hangjeleket küldjön a Marsra.
A már ismerős MYTHODIA, a globális promóciója után
számos kérdéseket és megjegyzéseket váltott ki …
1) Miért költött a NASA körülbelül 6 millió eurót ilyen koncert megvalósítására?
2) Ez a koncert, amire a NASA akkora jelentőséget adott, miért Görögországban és konkrétan az Olimpiai Διος – Zeusz -templom oszlopai előtt zajlott?
3) Miért választották meg a Görög kompozíciót, és nem egy másik országbeli kompozíciót?
4) Miért vannak a MYTHODIA-ban a dalszövegek az Ókori-Görög nyelvben?
5) Miért a képeken, amelyeket a Marsra küldeni választottak ki Akropoliszon kivűl Zeus, Athén és más Ókori-Görögök,de Olimpiai istenek mellszobrai is részt vesznek?
6) És ami a legfontosabb … a dalszövegeken keresztül meg fogja érteni, hogy ΔΙΑΣ-t (Zeusz)-t arra kérik, hogy leszáljon a földre.
Miért a NASA és azon túlmenően, tágabb értelemben az Amerikaiak, akik mindent megkérdőjeleznek,mindent ami kapcsolatban van az ókori Görögországgal, nem is beszélve a Görög „mithológiáról” miért költenek annyi pénzt, hogy koncertet készítsenek -ΔIAΣ-hoz?
https://ellaniapili.blogspot.gr/2015/05/2001.html
Lámbrosz !
Te tudsz ógörögül ?
Én csak néhány szót …
http://www.leventevezer.extra.hu/Csango.pdf
De nem is ez a lényeg .
Miből gondolja az öntelt ,pöffeszkedő ,csak magából kiinduló (ego,szelfi ,csak az én-t(I)
nagybetűvel író) társaság,hogy egy másik igazán fejlett társadalom megérti a földi ember mekegését,makogását (itt nem a görög nyelvre gondolok,hanem a rádióhullámokra)?
Egymással sem tudunk normálisan eszmét cserélni…
Vangelist különben szeretem,van egy bakelit lemezem, mai áron kb. 40 ezer forintért vettem 35 éve Temesváron …
23/24:
Ez semmi más, mint görög turista csalogató promóció.
24. kemecse
„Lambrosz !
Te tudsz ógörögül ?
Én csak néhány szót …”
Varga Csaba
Ógörög nyelv: a Csángó régies formája
…ennek az ősgörög néven ismertté vált ősi nyelvjárásnak a mai Csángók (Csángómagyarok) a leghivebb őrzői.
Tisztelt „kemecse”.
Tavaly ilyen időtájt autóval egyhetes köruton voltunk Romániában. Az első napon Szófián keresztül Bukurestig utaztunk. A második napon már délután Kolozsvárnál voltunk ahol a kisebbik gyermekem az ott szervezett Romániai mikrosebészeti kongresszus legújabb vivmányairól érdeklődött, ahol több neves Európai és USA sebész vett részt.
A következő napokban a nejemmel bejártuk a Mátyás királytól hires várost, a botanikus kertet, a római katolikus egyház és a görögkeleti egyház temlomát és a város peremén épült új monostort, a sarki patikamúzeumot, a Bánffy- gróf múzeum-házat. A főutcán a Mátyás király emlékszobrától nem messze bevásároltunk eredeti Magyar csipős szalámival-kolbásszal.
Nagyon kellemesen folytak a napok, szerencsénkre az idő teljes volt. Csupán elutazásunk napján romlott ell az idő és Temesvárig esett az eső.
Tisztelt „kemecse”.
Miért meséltem el mindezt?
Kolozsvár és Temesvár között nejemnek megtetszettek a körték amiket a helyi termelők az asztalaikon az út szélén árusitottak. Félreáltunk a kocsival és vettünk magunknak kiváló minőségü Csángói körtét.
Ma a helyi piacunkon körtét vettünk, (τσακωνικα αχλαδια) -Czakóniai körtét vettünk. Egyből eszembe jőtt a Csángói nyelvjárásrol amit emlétettél, amiről Attila is irt egy pár hónappal ezelőtt.
Az ember elmélye néha furcsa játékot űz. Egy hirtelen inspiráció hatására amint hazatértünk utánanéztem a Görög Czakóniai dialektus (Τσακωνικη διαλεκτος) után.
Bingó!!!
Talán ez lenne az „Ősi kapocs” ?
Tsakonika az egyetlen közvetlen leszármazottja az ősi dór nyelvjárásnak, amelyet az ókori Sparta-ban és Laconia szélesebb területén beszéltek. A földrajzilag elszigetelt és megközelíthetetlen Tsakonia-ban a helyi nyelv sokszínűsége szinte érintetlenül maradt.
Napjainkban Czakoni dialektust főleg otthon beszélik, és a földmüvelők és az állattenyésztők nyelvének tekintik. Az UNESCO világtérkép megállapításai szerint a Czakoni dialektust, mindössze 300 természetes beszélője van, nagyon veszélyeztetett nyelv, azonban a helyi lakosság szerint sokkal nagyobb számban 1500-2000 ember valja nyelvének.
Νίκος Βέρτης – Όνειρο αληθινό
Nikos Vertis – Igazi álom.
Γιάννα Τερζή – Όνειρό Μου
Gianna Terzi – Az álmom
Στέλιος Ρόκκος – Έμεινα Εδώ
Sztelios Rokkos – Itt maradtam
Μαρίνα Σάττι – Κούπες
Marina Szatti – Bögrék
Διοδια- Σταυρος Σιολας, Φωτεινη Βελεσιωτου
Fizetőkapu- Sztavrosz Sziolasz, Fotiné Velesziotu
Της λήθης το πηγάδι – Γιάννης Χαρούλης
A feledés kútja- Yannisz Harulisz
Της λήθης το πηγάδι – Γιάννης Χαρούλης
Ανήσυχες μέρες – Σωκράτης Μάλαμας & Μελίνα Κανά
Nyugtalan napok – Szocrates Malamas & Melina Kana
33 – L.S.:
Kedves L.S. Egy kicsit fogd vissza magad Görögország promótálásában.
Σταμάτης Κραουνάκης – Φίλα με
https://www.youtube.com/watch?v=Cnp_0GnfNRE
Stamatis Kraounakis – Csókolj meg
Év: 2013
Szövegíró: Balachoutis Kostas
Zeneszerző: Papadopoulos Christos
Zene típusa: görög ballada
Dimash Kudaibergen