(539) Atomreaktor baleset

Tibor bá’ online

A Missouri áradása által veszélyeztetett nebraskai atomreaktorban tűz ütött ki (4. fokozatú baleset) – A Fukushimai leolvadás következményei egyre katasztrofálisabbak

őIndításra ismerkedjetek meg a Fairewinds intézménnyel, illetve az intézmény főmunkatársával Arnie Gunderen atomfizikussal. A Fairewinds egy független tanácsadói cég energia ügyekben. A cég főmunkatársa Arnie Gundersen, az egész világon elismert nukleáris szakember, akinek számtalan előrejelzése bejött, akivel nehéz helyzetekben konzultálnak az egész világon. Gundersent már a Three Mile Island balesetnél is bevonták a munkálatokba, pedig az 32 évvel ezelőtt volt.  

A Fukishimai katasztrófa óta Gundersen hírlevelet küld szét az előfizetőknek hetente egy-két alkalommal és azokat a háttér információkat mondja el videó üzenetben, amiket a mainstream média gondosan elkerül. Az elmúlt napokban Gundersen két nagyon fontos bejelentést tett: g

1) „Forró részecskék” nagyobb mennyiségben kerültek ki, mint amit elismertek, és már az USA nyugati partján is detektálták. (visszatérek rá)

2) A Missouri soha nem tapasztalt méretű áradása miatt a nebraskai atomerőműre súlyos nyomás hárul. Az áradás nem csendesedik, ebben az atomerőműben is elhasznált fűtőelemeket hűtenek. Az áradásnak ugyanolyan következményei lehetnek, mint a japán cunaminak volt. A meteorológusok szerint az idén nyáron a vízszint további másfél méteres emelkedését várják, amit már nem tudnak kivédeni (lásd a videót). Ráadásul június 7-én tűz ütött ki az erőműben, ami miatt az elhasznált fűtőelemek hűtése részben leállt. A baj meglehetősen nagy, de hatalmas csend veszi körül az esetet.  

A videó felvételen látható, hogy az atomerőműt homokzsákokkal védik a további áradásokkal szemben. Ez valóban minden képzeletet felülmúl. Atomerőmű és homokzsák! Ez lenne a legmodernebb technológia, ami megvédi az emberiséget a másfél méteres vízszint emelkedéssel szemben? Nyilvánvalóan arról van szó, hogy amikor ezeket az erőműveket építették még fogalmuk se volt a globális felmelegedésről, és annak egyre növekvő következményeiről. Az elmúlt télen az amerikai Sziklás hegységben soha nem látott mennyiségű hó hullott, ez elolvad és ennek le kell jönni. A fenyegető vész láttán az erőművet áprilisban leállították, de mint tudjuk a fűtőelemek hűtéséről hosszú évekig kell még gondoskodni.

És akkor most a „forró részecskékről”. A radioaktivitás a környezetbe nemcsak homogén eloszlású gázok és folyadékok formájában juthat ki, hanem gyakran inhomogén, különböző méretű, összetételű és struktúrájú diszkrét részecskék formájában, amelyeket forró részecskéknek neveznek, és magas specifikus aktivitást képvisel a többi anyagéval összehasonlítva. A környezetbe kerülő forró részecskék fő forrásai az atomfegyver kísérletek és a nukleáris üzemanyagciklus, illetve tűzzel és robbanással járó atombalesetek . Az alábbi videó felvételben Arnie Gunderen elmondja, hogy a Tocio Elctric társaság a héten kijelentette, hogy a balesetet követő első héten kiszökött radioaktív anyag kétszer volt több, mint korábban gondolták. A különbséet a nehezen mérhető és detektálható „forró részecskék” adták, amiből a tokióiak naponta 10 darabot lélegeznek be, de az erőmű környékén ennek harmincszorosát. Ugyanakkor már Seattle-ben is detektálják a forró részecskéket és pedig levegő szűrök segítségével.   

A forró részecskék veszélye abban van, hogy belélegezve beül elsősorban a tüdőbe, de eljut más testrészekhez is, ahol aztán folyamatosan besugározza a környezetét. A forró részecskéket hagyományos GM számlálókkal nem lehet észlelni, ugyanakkor az emberi szervezetre rendkívülien károsak. A radioaktív sugárfertőzés egyik jele a szájban érzett fémes íz, amit Csernobiltől kezdve az összes atombaleset helyszínén éreztek emberek.

A Fairewinds legújabb jelentés szerint az északi féltekén az eddig kalkulált radioaktív anyag kétszerese szóródott szét. A forró részecskékben cézium, sztrontium, urán, plutónium, kobalt – 60 és egyéb anyagok vannak.

Összehasonlításként, amikor az átlag ember Tokióban napi 10 forró részecskét lélegzett be, Seattle-ben az átlag ember 5 részecskét lélegzett be, ráadásul észrevétlenül. A levegő tovább hígult, de egészen biztos nálunk is előfordul. Mindent összevetve úgy tűnik, hogy az Emberiség a biztonságos atomenergiát nem tudta megvalósítani, és a jövőben további atombalesetekre lehet számítani.        

 

Éljetek a lehetőségekkel!

33 gondolat erről: „(539) Atomreaktor baleset

  1. Kelet-Afrikában,az Afar síkságon több száz hasadék alakult ki,a kontinensek vándorlása következtében.
    2005.óta látványos hasadékképződés indult meg,s a földfelszín sok helyütt,mintegy 100 métert sűllyedt.
    Ez a rendszer északról dél felé,a Vörös tengertől a Nyassza árokig tart,tele vulkánnal.Azért ez sem kevésbé veszélyes mint az atomerőművek.
    Amiért erről a repedésrendszerről beszéltem annak az az oka,hogy az USA nyugati partvidékén is láttam már megnyílt autópályákat.
    Azon a vidékén azért van néhány működő atomerőmű.
    Mi van,ha valamelyik alatt megynyílik a föld? Azt hiszem,hogy akkor már a sugárzási mérték egészségre gyakorolt hatása nem lesz kérdés,ahogy a hűtési rendszer működtetése sem.
    A fenti cikk azt is bizonyítja,hogy a reaktor leállítása csak részmegoldás,de a semminél jobb.
    Le kellene állítani minden reaktort az emberiség biztonsága érdekében? Az atomerőművekkel állítják elő,a világ villamosenergia szükségletének cca.1/5-ét.
    Nos,mivel kezdjük az energiatakarékosságot? Vagy az orosz rulettet választjuk?

  2. Egy technikai észrevétel: nem szerencsés annyit adni cimnek, hogy “Tiborbá online” mivel ez zavaró akkor ha az utolsó kommentek linkjei felől közelít valaki, ezért keverednek néha a hsz-ok a témákban.

  3. 3: A “Tibor bá online” előtt zárójelben van egy szám. Ezt kell keresni.

  4. 2, Csőrmi:
    Például azzal kezdhetjük az energiatakarékosságot, hogy a hűtő – és fagyasztószekrényt áramtalanítjuk. Minden növényi termést tartósítunk, a jószágokat meg akkor vágjuk le, amikor kell. Kikapcsoljuk a lakásainkban a légjavítókat – helyette az ablakokat besötétítjük fényvisszaverő fóliával.

  5. 1.) Komoly ez a TEPCO webcamm, néha ránézek. Jelenleg éjszaka van Japánban és mivel éjjellátó (nem világít) néha-néha felvillan egy “szemcse” a sötét részén, ami szerintem a sugárzásnak tulajdonítható. A videón látható második “épület” reaktor fölött továbbra is pára gomolyog, tehát ontja magából a illékony radioaktív jódot és céziumot.

  6. 5:-Villamosenergiatermelésben az atomenergia részesedése:18-20 %
    -Összenergiatermelés szinten: 2,1 %

  7. Én mindennek tudok örülni. Barátságos ez az atomenergia.
    Ha már sikerült volna megcsinálni a fúziós erőműveket, akkor az egész Földet lehetne egyszerre felrobbantani. Ez az igazi globalizáció …

  8. 6:Kezdetnek nem rossz.A népesség 10-15 %-a ezt tenné,az a jelenlegi életvitelünket radikálisan megváltoztatná,s erre a minőségi változásra még maguk a változtatni akarók sincsnek felkészülve.

  9. Érdekes, hogy amikor még alig tudtunk adatokat, akkor hatalmas szenzáció volt Fukushima. Most, hogy az adatok vérfagyasztóak, néma csend! Az északi féltekét ellepték a forró részecskék (hot particles) amelyeket belélegzük, beépülnek és alfa sugárral bombáznak belülről. Egyszerűen nincs menekülés.

  10. Valószínű, a pánik több kárt okozna mint az elhallgatás.
    Ha már elegáns és gyors megoldás nincs.

    Azt mondják a kis tudás veszélyesebb mint a nemtudás.
    A fejlett országok éleémiszertartalékai nagyjából 50 napra elegendőek… Az első felét pillanatok alatt felvásárolnál a pánikoló tömegek, a másik felét meg a katonák őriznék…
    És sokaknak semmi nem jutna…

  11. 11-re!
    Nem csak az adatok vérfagyasztóak.
    Mi a fenéért nem betonozzák már be az egészet??
    Az ok amiért nem, na az is elég borzasztó lehet…

  12. 14: A fejlődő hő miatt neme lehet. Csernobilben azért tudták bebetonozni, meret sokkal kevesebb hasadó anyag volt a romok alatt, és persze már ott is minden szétrepedt. Most jön a második szarkofág, amiről a múltkor írtam. Ez az extra ár, amit az igen olcsó atomenergiáért utólag mindenkinek fizetni kell.

  13. 11:Sőt,az elkövetkező időszakban heves napkitörések várhatók,amik megbéníthatják az elektromos rendszereket.A hűtést,minden veszéyes üzemben elektromos árammal biztosítják.
    Szerencsére vannak tartalék dízelüzemű generátorok is a hűtési rendszerek működtetésére.
    Mi van,ha informatikai,és logisztikai zavarok is fellépnek?
    Akkor a helyzet fokozódik.

  14. Érdemes megnézni ezt a légifelvételt:

    http://cryptome.org/eyeball/npp/fort-calhoun2-npp.jpg

    Megdöbbentő, hogy a tervezők éppúgy közvetlenül a folyópartra tették az atomerőművet, mint Fukusimában a tengerpartra, aztán most bohóckodnak a homokzsákokkal.
    Nálunk komoly építési szabályzattal kell megkűzdeni egy garázs építése során, az atomerőműveket meg odarakják közvetlenül az árvíz szájába, és ezt ezer hatóság jóváhagyja???

  15. 17: Egy atomerőműnek elképesztő mennyiségü vízre van szüksége, ezért építik vízpartra. Viszont, építhetnék 4-5 méterrel magasabbra, de ez eszükbe se jut, mert az almúlt 200 évben a legmagasabb árvízhez igazodnak. Időközben viszont bejött a globális melegedés. EZ VAN!

  16. 18: azt tudom, hogy kell a baromi sok hűtővíz, de pl. Paks (az erőmű) nincs teljesen a parton, igaz, messze sincs. A magasság a légifelvételen nem látszik nagyon, de nem lehet túl nagy.

    bedobom ide is egy sötét forgatókönyvemet:

    ősszel az USÁ-tól az eurozónáig nagy pénzügyi kataklizma alakul ki, ahogy a Europe2020 jósolja. Magyarország addigi társadalmi gazdasági feszültségeinek is hatalmas lökést ad a dolog. Ezután jön a tél, amikor máris óriási, esetleg épp az elviselhetőség határán álló tüzelőellátási problémák alakulnak ki, a fizetőképes kereslet oldaláról is. A népesség nagy nehezen átvészeli a telet tömeges elhullás nélkül, de tavaszra már alapvetően akadozik az élelemellátás. A feszültségek a politikai-utcai téren is megnyilvánulnak, a kormány közgyűlölet tárgya, amit szokott türelmetlen, diktatórikus stílusban hozott ellenintézkedéseivel csak fokoz.
    A rendőrség gyakorlatilag szétzüllik ekkorra, a helyzet egy “robbanás előtt egy másodperccel” állapot.
    És ekkor jön a katasztrofális tavaszi árvíz, a Dunán is és Paks térségében gátszakadás történik, az erőművet biztonsági okból le kell állítani.
    Ez adja meg a végső lökést a káosz kitöréséhez, az ország áramellátási rendszere összeomlik, főleg, hogy a térség országaiban mindenhol elég hasonló a helyzet. Azt nem is mondtam, hogy ekkorra az EU összedőlése már a tömegek számára is nyilvánvaló tény, bár hivatalosan persze létezik.
    Az összeomlás következtében Pakson is megszűnik a szervezett védekezés, a dolgozók , rendőrök, stb. saját családjaikat igyekeznek menteni, tehát megszűnik a leálljtott reatorok és használt fűtőanyagtározók hűtése, a túlhevülés robbanássorozathoz vezet.
    És akkor az ország jókora részén, sőt egészén kitörne az igazi pánik, káosz, ha nem lett volna máris az…

  17. 19: Ezt kiprintelem és a felszabadulásunk 67. évfordulóján az orrod alá fogom dugni. 😀

  18. 20: állj, én ezt a sci-fi-pályázatra írtam! 😀
    Honan tudhatnám előre, hogy lesz-e nagy árvíz jövő tavasszal? Ez egy “mi lenne ha” típusú képzelődés…

  19. Pakssal épp az a baj, hogy nem közvetlen a Dunaparton van. Egy üzemvíz csatorna viszi be a mintegy 100 köbméter/secundumnyi vizet. Ezért aztán figyelni kell a mederváltozásokra, hordaléklerakódásokra egyebekre. Előfordulhat, hogy egy mederkotrás úgy megváltoztatja az áramlási viszonyokat, hogy egy nagyobb árvíz után a csatorna nem tudja kiszolgálni a vízkivételi művet (figyelem, ez is sci-fi, bár szerintem nagyobb az esélye, mint a gátszakadásnak Paks mellett).

    Az erőművet általában azért nem lehet 4-5 méterrel magasabbra építeni, mert a síkokon nincsenek ilyen szintkülönbségek, vagy ahol vannak ott nem biztonságosak. Paks helyett rakhatták volna az erőművet valamelyik lösszfal tetejére, de akkor attól kellene tartanunk, hogy egy szépnapon az egész cucc megcsúszik, és zsupsz, bele a Dunába. Vagy mesterségesen kellene megemelni a szintet, ami horribilis összegbe kerülne. Itt a gazdaságosság ütközik a biztonsággal. Egy folyó mellett egyébként a jelen körülmények között hosszútávon a medermozgások sokkal komolyabb veszélyt jelentenek, mintn az árvizek, mert a mesterségesen megemelt vízszintek jelentősen növelik a folyók munkavégzőképességét. Ha nem lesz elég energia a meder fékentartásához, egy szép napon ébredhetünk arra, hogy a folyó elvándorol az erőmű mellől. (Persze nem mi, inkább az unokáink.)

  20. 19, 21, sci-finek sem túl jó. Paksot magaspartra építették, ahogy a képeket elnézegetem, nincs komolyabb gát a környéken. Ha olyan magas árvíz jönne, ami veszélyezteti az erőművet, egyszerűen elszakítják a túlparti gátakat, a Kalocsai Sárrétet elviszi a víz, és kész.

  21. Pakson akkor van gáz ha aszály jön, és nincs elég vízhozam a Dunában, hogy a hűtést biztosítani lehessen.

  22. 24 kicsit abszurdnak tűnik, mert a legkisebb vízhozam is legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint amire a hűtéshez szükség van, de ki tudja, tán előfordulhat. Ha Paks a Tisza mellett lenne, sokkal aggasztóbb volna a helyzet. Viszont a mederváltozás, elfajulás – kinek hogy tetszik, tényleg reális. Azaz lesz elég vízhozama a Dunának, csak az üzemvízcsatornába nem jut be a szükséges mennyiség. A ma embere statikusan szemléli a folyót. Ez baj. itt a szomszéd birtokosnak volt egy 40 ha-os táblája, ma csak 16 hektár, a többit elvitte a Tisza.

  23. 26: köszönjük malt71! Az URL egy kicsit hosszú 🙂 A hír pedig nem meglepetés.
    Kicsit zavaró, hogy az egyik mondat: “az épületben nem tárolnak nukleáris anyagot”, a másik mondat pedig: “a használt üzemanyagot rejtő helyiségek sértetlenek maradtak.” Akkor most volt az épületben vagy nem volt nukleártis anyag. Természetesen volt, és van. de a posztban ezt elég jól kitárgyalom.

  24. 27:Elnézést a hosszú URL-ért, igyekszem használni a rövidítéseket.Az igazság odaát van(meg nálad Tiborba). 🙂

  25. 29: Ühüm! A kibicnek semmi se drága 🙂 . Majd ha nálad belinkelnek egy másfél méteres URL-t egészen más lesz a véleményed. vagy be se engeded. 😉

  26. 26: Ennek biztos van köze az usák erdő írtáshoz. Az űrfelvételeken is lehet látni, mennyire lekopasztották magukat. A brazilok már befékezték a fakivágást…

  27. “Robbanás történt egy francia atomerőműnél
    Index
    2011. szeptember 12., hétfő 14:05 | [13 perce frissítve]
    Radioaktív sugárzás veszélye áll fenn, miután robbanás történt Franciaországban, a marcoule-i atomerőműnél.

    Egy ember meghalt, hárman megsérültek. A robbanás azután következett be, hogy tűz ütött ki a nukleáris hulladék tárolóban.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük