Amióta ember él a földön az élelmiszer tartósítása mindig probléma volt, mert az élelmiszer megszerzése minden volt csak nem egyenletes. Az állatok elejtése, az évszakok változása olyan tényezők, amik a beszerzést ciklikussá tették. Például az Észak Amerikai indiánok a nyáron elejtett bölény húsát vékony szeletekre vágták és a forró napon kiszárították, télen pedig elfogyasztották. A magyar közelmúltban, az olyan haszonállatok húsának konzerválása, mint a sertés, részévé vált a magyar kultúrának. De miért is van szükség a tartósításra? Azért, mert az ember élelmiszereit rajta kívül „mások” is szeretik. Mikrobák, rovarok, rágcsálók, háziállatok, akik elől meg kell óvni az ételeket.
Mára, két közel tökéletes tartósítás alakult ki: a konzerválás és a mélyhűtés (-18 °C alá). Ez utóbbi azonban vészhelyzetben befuccsol, hiszen a fenntartásához elektromos energiára van szükség. Marad tehát a konzerválás, azaz hőkezelés után a fémdobozba, vagy üvegbe zárt élelmiszer, legtöbbször húskészítmény. A konzerveken az előírásnak megfelelően fel van tüntetve a felhasználhatóságának a dátuma. Ez azonban megtévesztő. A 4-5 éves előre dátumozás semmit se jelent. A konzervek eltarthatósága emberi mércével mérve végtelen, ha a körülmények megfelelőek, vagyis 5-25 °C között, száraz helyen. Ugyanis a doboz anyaga fém és az megrozsdásodhat. Ennek elkerülése végett, amennyiben hosszabb távra kívánunk elraktározni, a konzerveket egy ásványolajjal átitatott ronggyal át kell dörzsölni, hogy legyen a felületükön egy vékony réteg olaj, ami megakadályozza a rozsdásodást.
A következő tartósítás a füstölés. A nyers húsárut füstöléssel lehet konzerválni a rothadás ellen. Ha a füstölés nem tökéletes és/vagy a hús felülete nem sima (például sonka esetében) akkor a légy beköpheti a mélyebb részeket és a nyűk ellephetik az egész belső részt. A füstölés viszonylag biztos konzerválási mód, csak ez a tartósítás nem tart sokáig, legfeljebb 6 hónapig. A húsáru ugyanis összeszárad. A legjobban a zsíros sertéshúsból készült kolbász bírja. A marhahúsnak van egy összeszáradási tendenciája, ezért nem érdemes vele kísérletezni, mert a marha szalámit baltával kell szétverni.
Elég sok élelmiszer van, ami alapvetően száraz, és mint ilyen sokáig eláll. A cukor, méz és a só korlátlan ideig eláll, csak sajnos mind a cukor, mind pedig a só nedvszívó. Kiszívják a levegőben lévő nedvességet. Éppen ezért ne vegyetek cukrot papír csomagolásban, kizárólag jól lezárt nylon csomagolás az elfogadható. A méz egy idő után kikristályosodik, ami a minőségén nem változtat, tehát ezáltal nem romlik meg. Viszont nehezebb kezelni. Ezen könnyű segíteni, ha nagyon kevéske vízzel felfőzzük. Ez esetben újra folyékonnyá válik.
Száraztészták és a liszt szintén igen hosszú ideig eltartható, ha jó a csomagolás. Sokan úgy tudják, hogy a liszt néhány hónap alatt megdohosodik. Ez tévedés, nem kell neki néhány hónap, elég 2-3 hét is, ha a levegő nedves. Viszont száraz helyen, nylon fóliába csomagolva nem dohosodik meg. Ugyanez áll a bab, sárgaborsó, lencse és hasonló magokra. Ezek nem dohosodnak meg, hanem megpenészednek (amihez természetesen nedvesség kell), de van ennél veszélyesebb dolog is, ez pedig a zsizsik és a molylepke nyűje. Ha ezekkel meg van fertőzve a tétel, akkor tárolásközben az egész mennyiséget elpusztítják. A tartósítás titka tehát a jó csomagolás, ami alatt légmentességet kell érteni.
Olajak, zsiradékok tartósításának a lényege, hogy ne érje őket levegő, mert akkor oxidálódnak, amit mi avasodásnak érzékelünk. Az avas zsír, vaj, szalonna íze kellemetlen, bár szükségben az ember nem túl kényes. Viszont szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy az avas zsiradék hosszabb távon egészségtelen, mert szív-érrendszeri betegséghez vezet. Ha a zsírt nem éri levegő, akkor nem csak tartósan ehető marad, de önmaga is tartósít. A hús tartósítás egyik módja az alaposan átsült hús zsírba rakása oly módon, hogy a hús ne lógjon ki a zsírból. Ennek a tartósításnak azonban van egy nagyon fontos feltétele, a húst alaposan át kell sütni, mert ellenkező esetben berohad.
Az eddigiekben leírt tartósítások kalórikusan kielégítőek, de vitaminok szempontjából gyengék. Gondoskodni kell tehát zöldségek, gyümölcsök tartósításáról is. A hagyományos befőzés sajnos a vitaminokat megöli, a gyümölcsöknek pedig elveszi az ízét. Burgonyát, répákat, karalábét enyhén nedves homokban hónapokig el lehet tartani. A káposztákat és hagymákat hűvös, nem túl száraz helyen lehet tárolni. Ugyanez vonatkozik a jól megválasztott almafajtákra is. Ezeket azonban kábé 2 hetes időközönként át kell válogatni, és a romlásnak induló darabokat ki kell emelni. Más gyümölcsök (szilva, sárgabarack, cseresznye, meggy) célszerű tartósítása az aszalás vagy kandírozás.
Az aszalás úgy történik, hogy a magjaitól megfosztott gyümölcsöt a nyári napra kitesszük addig, amíg kellően össze nem szárad. Ez azonban sose zavartalan. Egy-egy nyári zápor tönkre teheti az egészet, ezenkívül, aszalás közben legyek járhatják össze, amit szúnyogháló bevetésével el lehet kerülni.
Ismert tény, hogy maga a cukor is konzervál. Ha egy keverék cukortartalma eléri a 70 százalékot, az se rohadni, se erjedni nem tud. Hátránya, hogy ennyire édes készítményt nem lehet megenni. Jó megoldásnak tűnik gyümölcslevet hidegen kikeverni cukorral (1 liter léhez 230 dkg cukor), fogyasztáskor pedig tiszta vízzel felhígítani a kívánt mennyiséget. Ilyen módon a gyümölcsben lévő vitamin átmenthető.
A cukron kívül a sónak is van tartósító hatása. Legismertebb eljárás a nyár végi (akkor a legolcsóbb) sárga és fehérrépa lereszelése és összekeverése sóval (1 kg lereszelt répa + 15 dkg konyhasó). Ezt felhasználáskor olyan mennyiségben kell hozzáadni a levesekhez, főzelékekhez, amennyit a sótartalom megenged. Sóval lehet pácolni nyers szalonnát is füstölés helyett. Az eredmény nem igazán kívánatos, de ha a füstölés nem lehetséges és van só, akkor elfogadható.
A tojás tartósítása kényes dolog, de szükség lehet rá. Normál körülmények között a tyúktojást hétig fel lehet használni. Ha kíméletesen van tárolva, akkor nem a megrohadástól kell tartani, hanem a beszáradástól, mert a tojáshéj porózus. A legmegbízhatóbb tartósítás vízüvegbe való merítés. Ennél is jobb és tartósabb megoldás a porítás. Helyesen tárol tojáspor hosszú ideig eláll. Ebből persze nem lehet rántottát csinálni, de a főzés közben jelentkező tojásigényt ki lehet vele elégíteni.
A tej tartósítása csak néhány napra lehetséges, amit forralással érünk el. Hosszútávra egyetlen megoldás a tej sűrítmény beszerzése.
Fel kell még készülni a rágcsálók ellen is. Az egér gyakorlatilag magától „megterem” és hatalmas pusztítást tud végezni. Legjobb védekezés ellene az egér ragacs beszerzése, amit fel kell kenni egy darab (mondjuk 10×30 cm) deszkára. Ezt el kell helyezni ott, ahol az egér várhatóan mozog. Az egér szokása, hogy mindig a fal mellett megy. Le kell tehát tenni a fal mellé ott, ahol élelmiszert tárolunk. Ha az egér ebbe belelép, akkor neki annyi. Más dolgunk nem lesz vele, mint megszabadulni a beragadt egértől. Legjobb lehetőség egy kályha.
A tartósítás témaköre ezzel természetesen nincs lezárva, de a hozzászólások egészen biztos ki fogják szélesíteni az ismereteket.
” Más dolgunk nem lesz vele, mint megszabadulni a beragadt egértől. Legjobb lehetőség egy kályha.”
Ezek szerint az egeret kályhában „tartósítjuk”. 😀
A méz is tartósít, és élettanilag sokkal kedvezőbb, mint a finomított cukor.
Tojás: egy közeli ismerősöm nyár végén a friss tojásokat belerakja egy vödör mészlébe és leteszi a pincébe, decemberbe meg előveszi és használja. Nem tudom, hogy ez tényleg működik-e és mennyi ideig lehet tárolni a tojást, de még érdeklődöm tőle.
A mézet ha kikristályosodik nem szabad forralni, hanem kíméletesen lassan ~45 C körül melegíteni (legegyszerűbb egy lábas vízbe tenni a mézes üveget) amíg újra folyékony nem lesz. A felfőzés esetén értékes anyagok távoznak belőle. Legalábbis nekem a méhészek így mondták.
A tojás legegyszerűbb tartósítása, ha tarhonyát csinálunk belőle 🙂 Kicsit megpörköljük, és se zsizsik se más nem bántja.
1: Ez igaz, de a méznek van mellékíze, ami nem mindig kívánatos. Ezen kívül négyszer drágább, mint a cukor. Tratósítás céljára eléggé drága.
2: Vízüveg helyett valóban használnak mészlevet, de erős minőség romlást okoz.
A honfoglaló magyarok húspora is érdekes lehet:
„Ha levágták a marhát, vagy juhot, húsát nagy üstökben megfőzik. Ha pedig jól megvan főzve és besózva, elválasztják a csontról és kemencén vagy másként megszárítják-megfüstölik. Megszáradva finom porrá zúzzák. A hadjárataikhoz üstöket (talpas, lábas) visznek magukkal és mindenki visz magával egy zacskóval ilyen port, meg fejedelmük is vitetett utánuk. Felforralt vízbe dobják, 1-2 maréktól megtelik az edény, megdagad, mintha kása volna. Nagy a tápláló ereje és így kevés kenyérrel, vagy anélkül is erőt ad az embernek. Nem csoda tehát, hogy nagy sokaságban járnak olyan hosszú időkig a pusztán, mert lovaik fűvel és szénával táplálkoznak, ők pedig porrá tört hússal.”
Egér ellen nem egér ragacs kell . Annak beszerzése nehézkes lehet .
Hanem egy cica .
Egyiptomot megmentették nekünk is jók lesznek .
Egy tarósítási eljárás kimaradt mégpedig a savanyítás.
Pld káposzta , de lehet más zöldség is benne . Télre létfontosságú C vitamin forrás .
A legjobb hústartósítás az élőállat-tartás.
Épp ezen dolgozom, hogy ne élesben kelljen majd kísérleteznem.
Holnap érkezik három bárányom, kettő jerke, egy kos.
Kecskén is gondolkodom a tej miatt.
Az ultima ratio egy tehénke lenne, de az nagyon nagy gonddal jár. Reggel-este fejés megoldhatatlan számomra.
8: A konzerveket el tudod dugni, egy kecskét nem lehet. El is fogják lopni, amint lehet.
A vaj tartósítása a ghí vagy másnéven vajaja készítés! A lényeg, hogy a vajat hevíteni kell de nem forrásig és ki kell belőle párologtatni a vizet, a felszínre felmerülő habot le kell szedni kanállal, a 6-7 órás folyamat végén alul maradt „trutyiról” le kell önteni a kész aranysárga tisztított vajat.Kb 20% veszteséggel kell számolni a vaj szennyezetségének megfelelően. Minden vajból készíthető Ghí, akkor szoktam venni nagyobb mennyiséget mikor akciós. Nagyobb bögrékben érdemes tárolni, leöntés után még forrón alufóliával lezárni, a kamrában vagy hűtőszekrényben megdermedt ghí, nem hajlamos az avasodásra, rendkívül jó élettani hatásai révén csak ajánlható táplálék.
Mennyi lehet a döglött egér fűtőértéke? 🙂
Gyerekkoromban a nagyszüleim a tojást 5 literes üvegbe, oltott mészbe rakták el! Évek múlva is fogyasztható volt, és fogyasztottuk is!
Ami az egér ragacsot illeti, én azt állítanám bele aki kitalálta, mondjuk egy hétre!!! Embertelen, kegyetlen, és környezetszennyező megoldás! Sokkal humánusabb (bocs: jobb 🙂 🙂 megoldás az egérfogó, évtizedekig eláll, ha elromlik javítható! De a macska is jó megoldás, sőt a tyúk is elkapja és elfogyasztja az egeret. Viszont, ha gyöngytyúkot tartasz annak a hangjától minden rágcsáló kifut a világból is! (Esetleg a szomszédok ellen is jó:) , s ha meguntad megeheted! A macskát is! 🙂 🙂
Tudom, nem tartozik most a témához:
De érdekes, tanulságos. Fukusimától 30km.re fül nélküli nyúl született:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=TDFWNy4Dow8#at=75
Kezdődnek a rádióaktivitás látványos hatásai!
Miután borsószezon van, nem tud valaki felöntőlé receptet? Fagyasztóláda helyett idén megpróbálnám üvegben, konzervként eltenni. Azt gondolom, hogy só kell bele, de kell-e még valami?
12: Az egér nem érdemel semmi irgalmat, mert iszonyatos kár tud okozni. Az egérfogó nem ér semmit, legfeljebb egy egeret fog meg, de annak a kínjából származó szaga az összes többit elriasztja. macska: Nem minden macska fogja meg az egeret. Amelyik megfogja, az vadászik énekes madárra és gyíkokra is. Mindkettőt erősen tizedeli. Ezek viszont rovarokon élnek, tehát hasznosak. Nálam rengeteg gyík van (sziklás a kert), de házilégy egy darab sincs, pedig a kert teli van kutyaszarral. Nálam a macska üldözendő parazita.
15-re:
Igen, az ilyen macska tényleg megfogja a madarat, és a gyíkot is. De lényegesen kevesebbet mint az egeret! A gyíkot nem öli és eszi meg, csak játszik vele. Valószínűleg rossz lehet az íze. 🙂
A madarat pedig nagyon nehezen fog meg. Évente maximum 2-3 db.
Különben is amikor vadászik, és a szarkák kiszúrják (nagyon gyakran) égtelen rikácsolást csinálnak, megy a riadólánc:
Riadó macska a kertben! 🙂
Viszont egérből napi rendszerességgel hoz, sokszor többet is.
Néha patkányt is fog! Legalább is a mi macskánk ilyen.
Úgyhogy szerintem egér ellen a legjobb a macska.
A nagyon kényes helyeken pedig mechanikus egérfogót használok.
Az élelmiszert: cukor, tészta, búza, rizs, árpa, azt kis méretű csavaros tetejű, hermetikusan záródó műanyag hordóban tárolom. Így az egér és a moly sem fér hozzá, és a nedvesség ellen is védett.
Méghogy eltüzelni a megfogott egeret…
TARTÓSÍTANI, a nehéz napokra!!! 😀
15-re:
Nem is kell irgalmazni, de azért nem kell kínozni sem!
Mint kutyatulajdonos, elfogult vagy, s mint ember, minden pusztuljon ami neked káros!:(
Többek között ezért tartunk itt! 🙁
Azért ez nem így működik! (Nem így kellene működnie!)
Megeszi a betakarított veteményed, szétrágja a papírjaidat és a csomagolt ételeidet, amit csinálsz az egér ellen védekezés és 100% -ban biztosra kell menni! Jó a macska, ha tényleg megfogja (nem ez az általános, ha eteted), eddig az egérragasztó a tuti, hatékony, de ha az sem lesz akkor lesz jó a macska 😀
18: Nem célom az egér kínzás. Hagyjuk egymást békén. Ha nem jön, tölem azt tehet, amit akar. Ha hivatlanul behatol, akkor úgy védekezek, ahogy tudok. EZ A TERMÉSZET RENDJE. Nincs irgalom, nincs kegyelem, csak önös érdek van. Nem vagyok kutya tulajdonos, a feleségem az. Én csak megtűröm a kutyákat az ő kedvéért. Nem vagyok elfogult. Nem dülök be a kutya „hűségnek”, mert csak a zabálási lehetőséget látja bennem. Nálunk csak mezei egér van, amiből ősszel 2-3 szökik be. Ennyi ragad be. Ezért neme kell macskát tartanom. Különben a macska is kínozza az egeret, játszik vele, agyon pofozza mielőtt megöli. A macskának senki nem mondja, hogy „ezért tartunk itt”. Ez dogmatizmus. A kutyákat kizárólag azért tolerálom, mert nem tűrik meg a macskákat. Mielőtt nem volt kutya, az összes macsak idejárt vadászni. Évente 2-3 alkalommal lehett élő gyíkot látni. Gyík hullát annál többet, és persze madár hullát is. Légy pedig annyi volt, hogy nem lehetett elaludni tőlük. Szóval nekem papolhattok. Úgy mellesleg, ti csak szövegeltek, de én havontaa 3000 forintot költök madárgolyókra. A fél erdő hozzánk jár. Más ezt a pénz sőrre költi. Három vacak egér miatt pedig nincs lelkiismeret furdalásom.
A macska az ölés szeretetéért öl, és nem az emberhez, hanem a territóriumhoz, házhoz, kajástálhoz hű.
A kutya ellenben ajándékot hoz a falkavezérnek, amikor odaviszi az egeret. Egérfogásra kotorékeb, Nagyobb állat – kóbor kutya, emberszabású, szarvas – ellen komondor, ha valakinek nagyobb mennyiségű juha-kecskéje van puli terelésre. Három kutya, és nincs veszteség a készletekben és állatállományban.
Apám házában volt egér, aztán jöt egy földszintes keverék kutya. Maradt a kutya, eltűnt az egér. Persze én is besegítettem neki akkoriban az egérfogásba (kettőt megfogtam 4 év alatt, a kutya naponta kettőt hozott a küszöbre)…
20, Tibor:
Most már lassan elérkezik az idő ahhoz, hogy a levegőmasszírozó hozzászólókat valahogy meg kellene szűrni ! Mert a lapodat több száz ember olvassa napi szinten, akik sajnos a üres szövegeléseket is kénytelenek elolvasni !
Tibor ! Szombaton készítek pár fotót a jelenlegi állapotról, amit a levélben megbeszéltünk.
18, Roki:
Te milyen jószágot tartasz a portádon ?
10, okos.kodó:
A tejtermékeket minek tartósítani ? Vagy van tejelő jószágod vagy nincs. Ha nincs jószágod vagy időd, akkor megveszed most is és sok-sok év múltán is !
Egér, patkány ellen gipszpor keverve málélisztel,vagy búzakorpával. Ez egy nagyon egyszerű és hatásos eljárás
mindenféle rágcsálóval szemben.
Én a tormát raktam el most pár hete. Egy vederbe (vider vagy vödör 🙂 rétegesen tettem bele: egy réteg torma és egy vékony réteg föld, majd vízzel átitatni és a hűvös pincébe betenni. Állítólag egész évben frissen fogyasztható így.
25: Meg ki is hajt 🙂
23-ra
Per pillanat semmit, mivel egy átkozott panelban lakom, ahova nem való állat, és ahonnan egyelőre esélyem sincs elmenni!
Néha tévednek be különféle lények, pókok rendszeresen laknak bent, tavaly 6 napig volt denevérem, pockok is megjelennek időnként, (ősszel) de összefogdosom őket, (kézzel) majd elviszem jó messzire, és ott elengedem!
Panel előtt 5 évig laktam Kecskeméten, ott volt, kutya, macska, baromfi és kecske.
Ezt megelőzően máshol, szintén kertes házban laktam, ahol tehenet és lovat kivéve minden volt, még szelídített varjú, és sündisznó is!
Kielégítő a válasz? 🙂
Szép estét!
Ennyi lomot felsorolni itt.Mennyit esztek ti?Nem akarom megint mondani a periodusos rendszert mert Tibor bá szét derivál rögtön… 😀
Nekem egy hónapra elég 10 tojás,meg 8 liter tej.Vagy 2 kilo hús.Meg vagy 3 kilo krumpli.1 kilo cukor is csak azért mert a gyereknek azt teszek a teába,édesítővel.Havonta 8 kilo kenyérből még marad is..Zölborsót nem is tudom mikor láttam utoljára..Vagy 10 éve.Egy kis tálcás zöldség kitart egy hónapig.3 kilo liszt,meg 2 liter olaj se,egy dobozka vaj,fél kilo sajt.Orbán update.. 😀
A vadon szedhető gomba változatossá teheti az étkezésünket. Egyszer adódott alkalmam nagyobb mennyiségű trombita gombát szedni „szakmai” felügyelet mellett. A tábor ideje alatt, mindenki a gépkocsi motorháztetején szárította a szép gusztusos szeleteket. Egész télen a tábor hangulata jutott eszembe, amikor a boltban vásárolt gombát a sajáttal ízesítettem.:-)
Gedon idején nem árt ha az ember ismeri a környék ehető gombáit,lelőhelyüket. No meg a gyógyfüveket, bogyókat. No egy ilyen tanfolyamra befizetnék szívesen.
28: Valamikor a TITT tartott ilyen tanfolyamokat. Meg kellene tudni, hogy ez manapság hogyan van.
29. Találtam egy jó oldalt, ahol önszorgalomból is lehet tanulni.
http://www.gomba.b74.hu/oldalak/hatarozo.php?oldal=1&eredmeny=nincs
31!
Ez nagyon jó ez az oldal.Köszike..
Gombafelismerős tanfolyam van, sőt olyan is ahol vizsgát tehetsz és papírt kapsz! Igaz asszem elég húzós!
Üdvözlet. A húsok tartósításánál én nem vettem volna külön a sózást a füstöléstől, bár a téma kiadna egy külön posztot is. Szóval, csak füstölni az tényleg az indián módszer, és az főleg meleg füsttel, húscsíkokat érdemes. Sonkát semmilyen körülmények között ne, csak alapos sózás-pácolás (legalább 6 hét) után, és hideg füsttel. Meg a szalonnát, csülköt is. Ha jó a sózás, nem megy bele a légy, meg a csont mellett be kell kenni zsírral, meg sötétben tárolni, és szúnyoghálóval is lehet védeni. A nem füstölt szalonna (meg általában minden zsíros dolog) megavasodik, de az alföldön így szeretik. A kolbászok fontos alkotóeleme a só, meg a bors és fokhagyma, ez utóbbiak csíragátló hatásúak. Ha hűvösben tároljuk, akkor nem csöpög ki a kolbászból a zsír, és nem szárad annyira. Legfeljebb penészedik, de van ahol ez a cél. A szalámi meg a kulen nem szárad olyan gyorsan.
Meg azért belekötnék abba a hat hónapba is. Nekünk van két éves szalonnánk, nagyon finom. Meg a sonka is több évig jó marad, sőt! Lásd spanyol (iberico) és a pármai fajtáknál, van hogy tíz évekig lógnak az érlelőkben, és azokat nem is füstölik. Hazai példa: decemberben disznóvágás, húsvétra készen vannak a sonkák, de egy marad szüretre – ez is több, mint hat hónap.
Tapasztalatom szerint a legjobban tárolható füstöltáruk (ebben a sorrendben): szalonna, csülök, sonka, kulen, szalámi, kolbász, hurkák.
A fitness termekben kapható fehérjekoncentrátumok vajon mennyi ideig állnak el? Édesítőszer lebomlik ugyan, vannak mentes készítmények is.
a mormonok allitolag 3 evre elore tarolnak elelmizert. az egyhaz tanitja oket tartositani, egyszeruen fozni. tud vki jo anyagot letoltesre aztan megvitatasra?
talaltaem egy erdekesnek tuno mormon oldalt. varom velemenyeteket
http://www.ehow.com/list_6513643_mormon-food-storage-methods.html
37. ChipmunkVan
Megnéztem az oldalt. Megszívlelendő. Nagy túlélők Ők, még ezen a Világon is! 🙂
13. Roki
„Viszont, ha gyöngytyúkot tartasz annak a hangjától minden rágcsáló kifut a világból is! (Esetleg a szomszédok ellen is jó:) , s ha meguntad megeheted!”
Szoktak beszélni városi legendákról. Nos ez egy falusi legenda. Különböző korú gyöngyösből átlag 30-40 darab szokott egyidőben lenni a tanyámon. Az eperfa alatt van a csibenevelde. Ezen a fán alszanak a gyöngyök. A patkány két hete egy éjjel 38 kisgyöngyöt és csibét gyilkolt le és spájzolt be magának. A terület többi részén is bőven virágzik a patkánykolónia. Sajnos tanyán ez van. A környék rágcsálói itt találnak legkönnyebben élelmet, és tojnak a gyöngyösök rikácsolására. Ami viszont biztos : Ha rókát, sast, látnak riasztják a többi lakót, és sajnos engem is napkelte előtt pár perccel. Odajönnek az ablak alá és szólnak, hogy ideje felkelnem.
Tartósítók, és befőzős asszonyok!
Nemrég tudtam meg, hogy a bodza, nem a gyalogbodza, hanem ami bokron terem, és a virágjából szörpöt főzünk nyár elején, lekvárnak is kitűnő. (sokáig azt hittem, hogy a bogyós termés mérgező, illetve nem finom, és csak élelmiszer színezékként vagy gyógyszeralapanyagként használják.., ezért hanyagoltam, csak a virágra hajtottam.
De nagyon jó a dzsem is belőle, igaz olyat kóstoltam, amibe lazításként főztek bele egy kis lepotyogott nyári almát is. Szóval a bodzalekvárnak szezonja van, ingyen van, kiránduásnak sem rossz a begyűjtőkörút, receptekkel meg tele a net.
Részemről imádom ezeket a geddonlekvárokat főzni(hecsedli/csipkebogyó,bodza) mert baromi jó érzés, hogy egyrészt tuti hogy bio, másrészt csak a cukor kerül pénzbe amit beleraksz, meg az a kis aszkorbinsav és nátriumbenzoát.(szalicilt NE).
A csipkebogyó is érik lassan, attól meg sokakat az tart vissza, hogy macerás. Nem az, titkos szerb recept szerint isten ments mártírként kimagozni, csak a kis szárazbigyót kell a két végéről letörölni, aztán annyi vízben szétfőzni egy két fej citrommal, és tésztaszűrőn átkavarni. A magok fentmaradnak. Az így kapott püréhez cukor, zselésítő, és kész a világ legfinomabb hecsedlije. Nem tudok eleget főzni belőle. Ja, és ezt is lehet pár szem hozzáfőzött almával dúsítani, hogy több legyen benne a rost.
Szóval a bodza az most esedékes, és tele van flavonokkal,mint minden sötét színű gyümölcs – vagy ami kitűnő valamire de már nem tudom mire, egészséges, az biztos.
Borsót lehet üvegekben eltenni, csak só kell bele. Nekem van befőző készülékem, azzal rakom el télire a zöldségeket, mert nem férnek el a hűtőben. Sajnos nem találtam megoldást a tojások tartósítására. Gyerek koromban úgy emlékszem a gabona közé rakták, hogy télire is elálljon.
41:
Tojást mésztejben, vagy vízüvegben lehet tartósítani.