(3224) Hol tart a vakcina fejlesztés?

A cikk magyar fordítását E-mailben elküldöm a VIP előfizetőknek. Egy évig tartó VIP előfizető az lehet, aki legalább 10.000 Forint adománnyal hozzájárul a honlap fenntartásához.

________________________________________________________________________

Doctor’s Note: Where are we in developing a coronavirus vaccine?

More than 100 countries, the WHO and pharmaceutical companies are working on testing and developing a COVID-19 vaccine.

Despite countries around the world taking differing approaches to manage the coronavirus, all of them agree on one thing: The only way out of this pandemic is to develop an effective vaccine.

How do vaccines work?

Vaccines generally work by injecting parts of a pathogen into the human body; these parts are called antigens as they are recognised as foreign by the body. Antigens are usually dead or weakened versions of the bacteria or virus itself, which then stimulate an immune response.

Antigens are not enough to make you unwell with the disease itself, but are sufficient for your body to recognise the pathogen as foreign and start producing immune cells that can destroy it.

Once they have destroyed the dead or weakened pathogen, some of these immune cells serve as memory cells or proteins that, if the real version of the illness is encountered, mount a much quicker immune response, destroying the pathogen before you feel unwell from it.

Developing a COVID-19 vaccine

Vaccines normally take years to develop. They go through rigorous testing procedures and large scale trials.

But the world is in desperate need of a vaccine for the coronavirus and more than 100 countries are now involved in fast-tracking research and trials in a race to produce an effective vaccine.

US and Europe

In mid-March, the first human trial of a vaccine to protect against the novel coronavirus pandemic started in the US. It was funded by the National Institutes of Health and is taking place in Seattle.

The trial aims to enrol 45 volunteers and inject them with a stable piece of genetic material from the SARS-CoV-2 virus (coronavirus) in varying doses, and will be carefully monitored over the coming months. The trial has sidestepped what is usually a vital part of developing a vaccine: animal trials. But the scientists have built the vaccine on previous knowledge of coronaviruses, such as the one that causes the severe acute respiratory syndrome (SARS) and the Middle East respiratory syndrome (MERS).

In April, the first European human trial of a potential coronavirus vaccine got under way. The vaccine was developed in less than three months by a team at Oxford University. More than 1,000 people will be recruited, half of whom will receive the SARS-CoV-2 virus vaccine while half will receive a widely available meningitis vaccine. Only the research team will know which vaccine has been given to each individual.

Again, part of the virus’ genetic code has been used to make the vaccine rather than the whole virus, and participants will be given varying doses and more than one vaccine; they will then be monitored for side effects and, more crucially, immunity.

Pharmaceutical companies

Also in April, pharmaceutical giants Sanofi and GSK joined forces to develop a vaccine, something that they have described as “unprecedented”.

Sanofi will contribute its S-protein COVID-19 antigen, which they have stated is an exact genetic match for a protein found in the SARS-CoV-2 virus. GSK will contribute its “adjuvant” technology. Adjuvants are particularly important in vaccines as they accelerate, prolong, or enhance a person’s immune response when injected with a vaccine.

In this case, Sanofi has the genetic material from the coronavirus that will form the basis of their vaccine and GSK have the means to make that genetic material more effective, which is vital in a global pandemic.

Combinations of protein-based antigens and adjuvants are used widely in vaccines. Trials have already started and they are aiming to have an effective vaccine available by mid-2021.

They are not the only pharmaceutical companies throwing their hats into the ring in order to develop a coronavirus vaccine. Pfizer is collaborating with German-based company BioNTech, to use genetic material from the SARS-CoV-2 virus and develop a vaccine. Clinical trials are beginning in Germany and are hoped to extend to include the US in the future.

Asia-Pacific

April was also the month that the World Health Organization (WHO) approved animal trials in Australia of a vaccine developed by Oxford University.

Australia’s Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation (CSIRO) says its tests will be the first comprehensive pre-clinical trials of the vaccines to use an animal model. They are using ferrets, one of the few animals known to contract the coronavirus in a similar way to humans.

China is also in the race to develop an effective vaccine. The company, CanSino Biologics, is building on its previous knowledge of virus proteins and vaccines to develop something it calls Ad5-nCoV. This is a harmless protein that will help carry a spike belonging to the coronavirus into cells, and cause an immune response that will mean immune cells develop to combat the SARS-CoV-2 virus.

It is now moving onto human trials, after apparent success in animal trials. This puts it ahead of its competitors. There are a number of other companies and organisations within China that are also developing their own vaccines.

At least a year away

Although the support that the development of these vaccines is getting from the WHO is unprecedented, it is important to know that most experts believe it will be mid-2021 before a vaccine becomes available, about 12-18 months after the new virus, known officially as SARS-CoV-2, first emerged.

This may seem far away, but it would be much quicker than any vaccine has been developed before. However, there is still no guarantee it will work.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

12 gondolat erről: „(3224) Hol tart a vakcina fejlesztés?

  1. Csak azt nem értem, hogy ha áprilisban már volt mit tesztelni, akkor mért csak jövő nyárra lesz vakcina? Ha szerencsénk lett volna, már az áprilisi is bizonyulhatott volna hatásosnak.

    És ha áprilisban már volt valami, akkor bármikor jöhetnek a különböző kutatócsoportok újabb verziókkal, amik közül bármelyik sikeresnek bizonyulhat. Egy hónap tesztelés, és ha jó, ott a vakcina, már csak tömeggyártani kell.

    “Nincs garancia hogy működni fog” – de azért valószínű, hogy valamelyik fog működni.

  2. Nem tudom ki merne beadatni magának egy 1 hónapig tesztelt vakcinát. Még a HPV oltás hatásossága és mellékhatásai is kérdésesek.

  3. 2: Van aki beadatja úgy, hogy ő az első tesztalany. Ehhez képest egy hónap sikeres teszt már hatalmas biztonság. Ha veszélyes lenne, annyi idő alatt nagy valószínűséggel kiderül.

    És hát ugye a betegség a másik serpenyőben elég súlyos ahhoz, hogy viszonylag komoly mellékhatások is még elfogadhatóak legyenek.

  4. Elnézést, hogy csak így tudom felrakni a videót, de a youtube állítólag már többször törölte:
    https://www.facebook.com/richard.hedli/videos/3006847289401918/UzpfSTU2Nzk5NjM4MjpWSzozMTExNDc0OTgyMjQ5ODIz/?query=oltás&epa=SEARCH_BOX

    A doki azt nyilatkozta az interjúban, hogy 30 éve képtelenek a koronavírus ellen sikeres oltást kifejleszteni, a SARS és a MERS óta világszinten kísérleteznek ezzel, de már az állatkisérletek kudarcba fulladtak.
    A vadászgörények oltása sikeres lett, az oltóanyagra szép immunválaszt mutattak, de mikor a vad vírust beadták a görényeknek, akkor 30%-uk a túlzott immunválaszba pusztult el.
    Magyarán nagyobb a túlélési esélyed az oltás nélkül, mint vele.

    Bennem még az a kérdés merült fel, hogy ha már egyszer elkaptam a vírust, és a szervezetem antitesteket termel, akkor addig veszélyesebb-e rám a vírus (másodlagos fertőzés esetén), mert esetleges túlzott immunválaszt okozhat okozhat?

  5. Legfontosabb az utolsó mondat : “…egyáltalán nem biztos, hogy működni fog…” 😀

  6. Egy új gyógyszer kifejlesztése átlagosan legalább kb tíz év. Eközben kiderül, hogy pl:
    1. Milyen adagolással alkalmazható?
    2. Milyen dózisban hatásos? És mire jó?
    3. Milyen mellékhatásai vannak? Az egyes mellékhatások gyakorisága, súlyossága? (gyakori/ritka/nagyon ritka? Enyhe/súlyos/halálos?) Pl. Százezerből 2 fülviszketés? Bőrkiütés? Ezerből 1 szívmegállás? Fulladás? Anafilaxiás sokk? Stb.
    4. Más gyógyszerekkel való együtt adhatósága, kölcsönhatása. Bizonyos hatóanyagok hatását gyengíti, erősíti, vagy megsokszorozza?
    4. Hosszú távú hatások? Évtizedek múltán jelentkező nem várt hatások?
    5. Befolyásolja-e az utódok egészségét? Pl. Meddőséget okoz? Vagy én szedem, de az évek múlva megszületendő gyerekemnek okoz-e valamit??
    Több ezer, tízezer induló gyógyszer fejlesztéséből csak egy-kettő lesz a “befutó”, a többiek a fenti hatásossági, biztonságossági kérdések miatt kiesnek.
    …én nem szeretném, hogy az első hónapokban rajtam kísérletezzenek…

  7. A vakcina beadás helyes módja. Pontosan így adatják be maguknak, a politikusok, Billy bácsi és társai.

    https://www.facebook.com/piotr.chromiec.33/videos/10163602612355162/UzpfSTEwMDAwMDU3MTY3NjIyNjpWSzoxMTQyMzk4Mjg2MTU5NDU3/?multi_permalinks=1142398286159457&comment_id=1142450989487520&notif_id=1592298432265736&notif_t=feedback_reaction_generic

    Ti meg csak igazi hasznos idiótaként a kisérleti nyulak lesztek, és egy pár hetente átmutálódó vírus ellen pont lószart sem ér semmilyen vakcina.

  8. 6: Tibor bá:
    Pont ugyanaz, mint ami most van az influenza oltással.
    Azt se szoktam beadatni 🙂

    De majd ez is kinövi magát egy gyógyszergyári “termékké”, mint az influenza elleni oltóanyag. Aki félős, eggyel többet lehet majd vele megvetetni.
    Azt azért tudni kell, hogy túl károsra nem csinálhatják az oltóanyagot, mert ha elpatkol tőle a dógozó, akkor nem veszi meg jövőre! Mert itt is az a legjobb, ha egy életre fogyasztó maradsz…!! 🙂

  9. Felhívnám jelenlévők figyelmét, hogy nem mindig lehet csak úgy átvinni egy fogalmat büntetlenül egy konkrét területről egy másik konkrét területre.
    Vannak analogiák, amik sikerrel alkalmazhatóak, vannak, amik nem.
    A mutáció cirka annyira pontos és konkrét fogalom, mint a hiba , rendellenesség , sérülés , megváltozás fogalmak.
    A mutációk milliói közül talán egy válik evoluciós értelemben hasznossá épül be a és adódik át a következő generációknak.
    Egyáltalán nem is érti a mutáció fogalmát az, akinek nincsenek az átlagos középiskolát végzett személynél lényegesen alaposabb biológiai ismereteik.
    Az, hogy az influenzavírus, szezonálisan új fertőző mutánsokat produkál, az nem jelenti azt,hogy a koronavírus is pont így fog viselkedni.
    Lehet hogy igen, lehet hogy nem.
    Nem minden a valóság része, ami logikusan elképzelhető.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .