2024. február hónap bejegyzései

Antarktisz

Tibor bá' blogja

Antarktiszi kutatás magyar részvétellel

Az antarktiszi jég közelről
Írta: Euronews/ÁG

Az antarktiszi baktériumok túlélőképességének titkát vizsgálták szegedi kutatók részvételével

Az Antarktisz jeges tájain előforduló Psychrobacter nemzetséghez tartozó baktériumfajok túlélőképességének titkát vizsgálták egy nemzetközi projektben, melyben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) szakemberei is részt vettek.

A kutatásról az SZBK honlapján közöltek részleteket. A fő cél annak feltárása volt, hogy a zord körülmények között milyen különleges háttérmechanizmusok teszik lehetővé a túlélést, illetve az alapvető sejten belüli folyamatok közé tartozó fehérjeátíródás, más néven a transzláció folyamatát.

Az angol Newcastle-i Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi projektben, melynek eredményeit a rangos Nature folyóiratban közölték, egy olyan új, úgynevezett hibernációs faktort fedeztek fel, amelynek segítségével a fagypont alatti hőmérsékleten „hibernált” állapotba kerülnek ezek a baktériumok, hogy majd a kedvezőbb körülmények eljövetelekor gyorsan újra növekedni és osztódni tudjanak. A faktor, amely a Balon elnevezést kapta, kötődik a sejten belül lévő riboszómákhoz – ahol élő sejtekben a fehérjeátíródás történik – és ideiglenesen megakadályozza a további átíródást, így egyben meg is védi a riboszómákat a hidegstressz által okozott károktól. A kedvezőbb körülmények eljövetelekor a faktor képes gyorsan lekapcsolódni, hogy a fehérjeszintézis minél gyorsabban újra beinduljon, és a sejtek elkezdjenek szaporodni.

A kutatók az ilyen téli álmot alvó baktériumok riboszómáinak tanulmányozására a krio-elektronmikroszkópos vizsgálatot használták, amely lehetővé teszi a nagyméretű molekulák szerkezeti elemzését a minták fagyasztásán keresztül. Ennek segítségével kimutatták a Balon faktor jelenlétét; további jellemzése fehérje tömegspektrometriai módszer segítségével történt. Ahhoz, hogy a Balon faktort kódoló gén is pontosan beazonosítható legyen, ki kellett dolgozni olyan genetikai módszereket, melyek segítségével ezek a laboratóriumi körülmények között nehezen növekvő, Psychrobacter fajok DNS-e is módosíthatóvá válhat.

Ezt az eljárást dolgozta ki Csörgő Bálint, a HUN-REN SZBK, MTA Lendület Génsebészeti Módszertan Kutatócsoport vezetője. Az általa kifejlesztett módszerek segítségével sikerült több Psychrobacter fajból is kiütni a Balon génjét, és az így specifikusan módosított baktérium kevésbé hatékonyan bírta már a hideg stresszes körülményeket. Különböző DNS-adatbázisokkal összevetve, a gén – vagy annak hasonló változata – sok más fajta baktériumban is jelen van, így ez a faktor bizonyára egy általánosabb stressz védelemnek a része lehet. Érdekes módon a Balon kapcsolatot mutat egy magasabb rendű eukariótákban is található általános fehérje transzlációs faktorral, így evolúciósan is jelentős szerepet tölthet be.

kapcsolódó cikkek

Az Antarktiszra látogatott az ENSZ-főtikára, hogy a klímavészhelyzetre figyelmeztessen

Újabb negatív rekord az Antarktiszon, a tudósok szerint a legrosszabb forgatókönyv zajlik

Budapest háromszor elférne az Antarktiszról leszakadt új jégtáblán

Igaz, vagy álhír lehet?

Tibor bá' blogja
UKRAJNA

Ukrajna közölte, hogy kész az USA oldalán harcolni Irán, Kína és Észak-Korea ellen

Az ukránok készek arra, hogy a jövőben az USA oldalán harcoljanak Irán, Kína vagy Észak-Korea ellen – mondta Olekszij Honcsarenko, a Verhovna Rada parlamenti képviselője a CNN-nek adott interjújában.

“Ha a jövőben bármilyen háború kitör, és az USA-nak emberekre van szüksége, <…> ki lesz a lövészárkokban Teherán mellett? Nem hiszem, hogy sok ország készen állna erre. Az ukránok készen állnak arra, hogy vállvetve álljanak az USA mellett akár a Teherán melletti lövészárkokban, akár Észak-Koreában, akár Peking mellett – ez nem számít” – jeg

 

 

Honcsarenko ugyanakkor rámutatott, hogy Kijevnek most nincs meg szövetségesei támogatása.

Korábban Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy a kijevi rezsim a nemzeti érdekek helyett harmadik országok érdekeit szolgálja. Szerinte a Nyugat Ukrajnát faltörő kosnak és kísérleti terepnek használja.

Klima

Tibor bá' blogja

2024: Egy újabb szélsőséges év?

KÖRNYEZETVÉDELEM

A globális felmelegedés és tágabb értelemben az éghajlat fokozatos megváltozása ma már a mindennapjaink része lett. Minden hétre jut valahol a Földön egy-egy olyan időjárási helyzet, amely korábban elképzelhetetlen volt. Gondoljunk itt az egyre erősödő trópusi viharokra, a Földközi-tengeren tomboló medikánokra (mediterrán hurrikán), árvizekre, történelmi aszályokra vagy a kiterjedt erdőtüzekre. Ma már a tudomány egyértelműen igazoltnak tartja, hogy mindezekért a változó és egyre szélsőségesebb időjárási és klimatikus viszonyok felelősek, melyekért egyértelműen az ember által kiváltott és egyre fokozódó felmelegedés okolható. Az éghajlati statisztikai adatokból és a szezonális előrejelzésekből már most arra következtethetünk, hogy 2023 után 2024 is szélsőséges és extrémitásokkal tűzdelt év lesz.

2023 a legek éve volt. A kiterjedt és pontos mérések óta eddig sosem regisztráltak a Földön, olyan meleg esztendőt, mint a tavalyi. Először léptük át – átmentileg – globális skálán a kritikus 2 oC-os hőmérséklet emelkedést, novemberben. Ezt az átmeneti átlépést a legtöbb modellszimuláció csak a 2030-as évtized második felére várta. Soha, olyan meleg nyarat, őszt nem jegyeztek még fel, mint tavaly és 2022-höz képest 18 százalékkal több szélsőséges időjárási esemény történt, közel 18000 milliárd USD kár értékben. Hőhullámok tomboltak Európában és Észak-Amerikában. A szélsőségek nagy száma elősegítette a jelentős szárazság kialakulását Ausztráliában, Dél-Amerikában és Kanadában. Európában és Észak-Amerikában az emberi történelem legintenzívebb erdőtűz-szezonját élték át, közel 100 millió hektárnyi területet pusztítottak el a lángok – ez közel hatszor akkora, mint az előző rekorder.

A WHO előzetes becslései szerint a 2023-as hőhullámok körülbelül 500 ezer ember halálát okozták közvetve, de az extrém hideghullámok még több ember haláláért felelősek.

Nyugat-Európában és a Mediterrán térségben aszály pusztított tavaly is, Magyarországon elfagyott a tavaszi, korai virágzású gyümölcsösök egy része. Délkelet-Ázsiában az elmúlt 40 év legerősebb trópusi ciklonja tombolt, mely bejárta az Indiai-óceán teljes medencéjét, Líbiában és Tunéziában extrém árvizek pusztítottak, emellett az északi-sarki területeken nyáron nem egyszer 25 oC fölé emelkedett a hőmérséklet.

Ma már tudjuk, hogy az intenzív felmelegedés időszakában élünk. Az üvegházhatású-gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, halogénezett elemek, kén-hexafluorid stb.) fokozatos és növekvő kibocsátása a jelenkori intenzív melegedés legfőbb okozója. A négy legnagyobb ÜHG kibocsátó ország (Kína, USA, India, Oroszország) nemhogy mérsékli azt, ellenkezőleg, az elmúlt években növelte, különösen Kína esete aggasztó. Bár mindegyik ország tett klímapolitikai vállalásokat a mitigációs céljaik és a klímasemlegesség elérése érdekében, eddig a vállalásaik nagy részét nem teljesítették. Egyedül az Európai Unió (ide tartozik Magyarország is) hajt végre alkalmazott cselekvést.

A kiterjedt mérések kezdete (1850-1880) óta közel 1,5 oC-kal emelkedett a globális átlaghőmérséklet, és még ennél is jobban az európai és az északi alacsonyabb szélességeké. A 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott célok közel biztos (90 százalék feletti megvalósulással), hogy nem fognak teljesülni, már a 2030-as évtizedben tartósan átlépjük a 1,5 oC-os hőmérséklet-emelkedést és 2040-re a 2 oC-ot. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi évhez képest 6-8,5-szer több szélsőséges meteorológiai esemény fog történni a bolygón, melyek száma és intenzitása évtizedenként hatványozottan fog emelkedni.


1.ábra A globális hőmérséklet várható emelkedése az ÜHG-kibocsátások és klímapolitikák alapján. Zöld és sárga skála: párizsi megállapodás célja. A narancssárga és a vörös skála a mostani klímapolitikák alapján (legvalószínűbb forgatókönyvek). Forrás: Brookings

2024-ben közel biztosra vehető, hogy folytatódik a szélsőségek sorozata. A jelenlegi előrejelzések szerint (a légkörfizikai rendszerből kiinduló bizonytalanság mellett*) 2024 is dobogós lesz hőmérsékleti értékekben. Ennek több oka is van: a tavasz végéig kitartó erős El Niño, az Indiai- és az Atlanti-óceán átlagfeletti hőmérséklete, a megnövekedett légköri vízgőz, a jet streamek (futóáramlatok) gyengülése és a metán magas légköri szintje. Itt fontos megjegyezni, hogy a szén-dioxid gyenge üvegházhatású-gáz és lassan melegít hosszú időtávon, míg a metán 29-40-szer erősebb melegítő hatással bír, mint a szén-dioxid, de néhány év alatt kiülepedik a légkörből.

A meteorológiai tél első hónapja már mögöttünk van. Nem sok téli időjárást hozott az északi félteke középső szélességein. Az elmúlt évtizedek trendjétől eltérően ez szokatlan volt az Egyesült Államokban és Kanadában. Közel biztosra vehető, hogy ennek egyik oka az El Niño hatás volt, ugyanis ilyenkor a jet streamek hozzájárulnak ahhoz, hogy Észak-Amerikában enyhébb télkezdet legyen, míg Európában hidegebb.

Várhatóan januárban és februárban átrendeződés kezdődik az északi féltekén. A kellő hideg felhalmozódása után Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is többszöri – változó intenzitású – hidegleszakadás várható, erős enyhülésekkel, zonalitással.

A klímaváltozás egyik következménye, hogy tavasszal egyre gyakoribbak az elfagyások és a fagykárok. Várhatóan (80 százalék feletti bizonyosság) idén is kell tartani Közép-Európában és Magyarországon is tavaszi fagyoktól, ennek pedig egyik oka az ún. Polar Vortex. Az elmúlt 20 év statisztikáiból kiindulva, idén is komoly károkat szenvedhetnek a szőlő- és gyümölcstermelők az ország egyes régióiban.

2.ábra A legvalószínűbb hőmérsékleti anomália 2 méteres magasságban április-május-június hónapok átlagában az ECMWF modell alapján a tanulmány írásakor. Forrás: ECMWF

Az El Niño tavasszal (áprilisban) érheti el a csúcspontját, majd fokozatosan gyengülni kezd és az év végére az ENSO semleges fázisba kerül, de nagyon alacsony valószínűséggel negatív anomália is felléphet. Európa időjárását közvetlenül csak akkor lenne képes befolyásolni, ha nyáron teljes egészében fennmaradna, de ennek az esélye most 20 százalék alatt van.

10 százalék alatti eséllyel újabb La Niña jelenség alakulhat ki a Csendes-óceán középső- és keleti medencéjében az év utolsó három hónapjában, mely Európában szárazabb és enyhe telet okozna.

Az El Niño alatt a legjelentősebb globális/regionális időjárási anomáliák a következők:

  • júniustól-szeptember elejéig extrém szárazság, legyengült monszun a Dekkán-félszigeten (India)
  • decembertől-februárig az átlagnál melegebb és jóval szárazabb idő Közép- és Dél-Afrikában, csapadékosabb idő Kelet-Afrikában
  • júniustól-augusztusig szárazság és forróság tomból Közép-Amerikában
  • az átlagnál akár 7-12 oC-kal melegebb átlaghőmérséklet Dél-Amerika jelentős részén júniustól-augusztusig
  • erőteljes konvekciós folyamatok és heves viharok Óceánia és a Csendes-óceán középső régiójában
  • az átlagnál hűvösebb és szárazabb időjárás Ausztráliában a blokkoló anticiklonok miatt
  • az átlagnál csapadékosabb nyár Észak-Amerika nyugati és középnyugati területén
  • az átlagnál enyhébb tél Észak-Amerikában, különösen Alaszkában
  • nedves és az átlagnál hűvösebb időjárás a Mexikói-öbölbél és az USA délkeleti tájain télen
  • intenzív, az átlagnál jóval több csapadék Nyugat-Ázsiában és az Ural területén november és április között
  • kevesebb trópusi ciklon a Csendes-óceán nyugati medencéjében, kiterjedt csapadékhiánnyal egész évben.

3.ábra A gyengülő El Niño fázis alakulása különböző futások alapján 2024 júniusáig az ECMWF szerint. Forrás: ECMWF

A szezonális klímatrendekből kiindulva a nyár ismét melegebb lehet az átlagnál, többszöri tartós és intenzív hőhullámokkal tűzdelve az északi félteke több régiójában, különösen Európában, a Kárpát-medencében és Észak-Amerikában. Ennek okait itt és itt olvashatja.

A kiszáradt talajok miatt a mediterrán térségben újabb nagykiterjedésű erdőtüzekkel kell számolni. Az Alpok és Délnyugat-Európa talajai nedvességben továbbra is deficitesek, ezért nem kizárt extrém hidrológiai és mezőgazdasági aszály sem. Előbbi a tavalyi és a 2022-es évhez hasonlóan – bizonytalanság mellett – újabb energiaellátási problémákat okozhat az év második felében Nyugat- és Délnyugat-Európában. Amennyiben tavasszal és kora nyáron megfelelően feltöltődnek a talajok nedvességgel, akkor extrém aszálytól idén még nem kell tartani Európa jelentős részén. Tartós szárazság a korábbi évekhez hasonlóan – a klímaváltozás egyik mintázata – a Mediterrániumban, az Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban és a Balkánon várható.**

A 2022-es évhez hasonló aszályra a kontinensen 50 százalék alatti esély mutatkozik jelenleg, a Kárpát-medencében ennek valószínűsége valamivel magasabb. Azonban, ha csak a klímastatisztikák alapján készítünk szezonális csapadék előrejelzést a nyárra, akkor az átlagnál valamivel csapadékosabb évközre készülhetünk fel, nem kizárva a Kárpát-medencében olyan régiókat, ahol az országos átlagtól jelentős eltérés mutatkozhat.

A Földközi-tenger túlmelegedése miatt a mediterrán ciklon aktivitás elhúzódhat júniusig, mely bő csapadékot eredményezhet Közép- és Kelet-Európában. Az Azori-maximum (nyáron száraz és forró időjárást okoz) idén is blokkolhatja nyáron a bőséges csapadék ellátást, szélsőséges hőhullámokat okozva, melyeket erős viharok fognak zárni, különösen a dombsági és hegyvidéki területeken villámárvizekkel. Mivel a légkörben egyre több a felhalmozódó energia, nyáron a tavalyihoz hasonló erős viharokra kell felkészülni és a nyár eltolódása a szezonális előrejelzések szerint szeptember végéig, október első dekádjáig kitarthat.

Az ősz és a következő tél előrejelzése ilyen időtávban még becslésként is lehetetlen.

Összességében elmondhatjuk, hogy a klímaváltozás miatt 2024 is az átlagnál melegebb év lehet globálisan és idehaza is, azaz folytatódik az intenzív melegedés. 2023-hoz hasonlóan idén is folytatódik a szélsőségek sorozata, melyek jelentős része jóval szelídebb lenne az ember okozta felmelegedés és a változó klimatikus viszonyok nélkül.

Amennyiben az országok nem teljesítik klímapolitikai vállalásaikat a meteorológiai szélsőségek évtizedenként akár hatványozottan is növekedhetnek. Elsősorban adaptációs stratégiákat kell kidolgozni és sürgősen a gyakorlatba kell ültetni nemzeti és egyéni szinten is. A hosszútávú klímapolitikai célokért jelentős mitigációba (ÜHG-kibocsátás csökkentés) kell kezdeniük a nagy országoknak, példaként maguk elé állítva az Európai Uniót és Magyarországot.

* Adott évre vagy évekre, az időjárás pontos előrejelzése tudományos szinten lehetetlen. Ennek elsősorban két oka van. Egyrészt az időjárási rendszert (hosszútávon éghajlat vagy klíma) több geoszféra kölcsönös hatása határozza meg. Másrészt a rendkívül változó és érzékeny kezdőértékek (például kiinduló hőmérséklet, csapadék, légnyomási mező, szélsebesség, felhőborítottság, talajnedvesség stb.) pontossága miatt. Bármilyen kis eltérés idővel nőttön-nő, ez a légkör alaptermészete. Tehát hiába számolunk egyfolytában, a legfőbb korlátot maga a légkör viselkedése hordozza. A légkör az egyik legkaotikusabban változó geoszféra a Földön (káoszelmélet). Ettől függetlenül szezonális előrejelzést közelítő becsléssel végezhetünk.

** A csapadék előrejelzése csak napokra előre lehetséges, ezért klímatrendeket használunk a hosszabbtávú forgatókönyvekhez.
Az adatok forrása: WMO, ECMWF, CFS, OMSZ, MCC Klímapolitikai Intézet

 

 

 

 

 

Andrew fordítása

Tibor bá' blogja

Kék óceán esemény 2024-ben?           ( az ábrákat tartalmazó link a fordítás végén található)

 

Mennyire valószínű, hogy Arktiszi kék óceánesemény(BOE) vagy akár a dupla kék óceán(Arktisz+Anktartisz) esemény bekövetkezik 2024-ben?Az alábbi kép riasztó.

 

https://arctic-news.blogspot.com/2024/02/blue-ocean-event-2024.html

 

  1. február 9-én a tengerfelszín napi hőmérséklete elérte a 21,15°C-ot, ami a legmagasabb rekord.Az elkövetkező hónapokban még magasabb hőmérsékletek is előfordulhatnak, ami előidézhet dupla kék óceán eseményt. (azaz egy Arktiszi BOE-t egy antarktiszi BOE-vel kombinálva)

 

 

 

Ahogy a fenti kép is mutatja, az év legmagasabb hőmérsékletét jellemzően márciusban érik el. Ez volt a helyzet a korábbi években, kivéve 2023-at, amikor a jelenlegi ElNiño kezdett megjelenni, és amikor az év legmagasabb csúcsa augusztusban volt. A NOAA szerint a modellek többsége azt jelzi, hogy ez az El Niño 2024 márciusáig és májusáig fennmarad.

Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése jellemzően február végén éri el az éves minimumot, míg az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése jellemzően szeptemberben éri el az éves minimumot.

Baljós, hogy a déli féltekén a napi felszíni levegő hőmérséklete a közelmúltban meghaladta a 17°C-ot, ami az 1981-ig tartó rekordban még soha nem fordult elő. Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése jellemzően február végén éri el az éves minimumot. A tengeri jég elvesztése önerősítő visszacsatoló hurokként működik, felgyorsítva a hőmérséklet emelkedését. A napi felszíni levegő hőmérséklete a déli féltekén 2024. február 1-jén 17,005 °C volt, a 2024. január 31-i 17,01 °C-os csúcsot követően.

 

 

 

A magasabb hőmérséklet a tengeri jég megolvadását okozhatja, még a szezonon kívül is.

 

Ahogy az alábbi, Pidwirnyből hozott kép is mutatja , a napfény csak a márciusi napéjegyenlőségig éri el az Északi-sarkot. Ettől kezdve a besugárzás meredeken emelkedik. A júniusi napforduló körül több napfény éri el az Északi-sarkot, mint bárhol máshol a Földön. Az alábbi képen a besugárzást a beesési szög és a naphossz együttes hatásának figyelembevételével számítjuk ki.

 

A következtetés az, hogy az óceán melege a fő oka annak, hogy a sarkvidéki tengeri jég olvadása az év elején bekövetkezhet. Pontosabban, az Északi-sarkvidék és a trópusok közötti hőmérséklet-különbség szűkülése időnként erős szelet okozhat a Golf-áramlat nyomvonalán. A növekvő óceáni hő és az erős szél párosulva a hő hirtelen a Jeges-tenger felé mozdulhat, ami a tengeri jég olvadását  okozhatja.

Egy ilyen eseményt illusztrál az alábbi kép, amely az NSIDC-ből származik . A képen a tengeri jég kiterjedésénekcsökkenése látható 2024 január végén (kék), az évnek egy olyan időszakában, amikor a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése még várhatóan növekedni fog, és még egy ideig növekszik(szürke). Ebben az esetben az erős szél okozhatta, hogy az Atlanti-óceán északi részén jelen lévő hatalmas mennyiségű óceáni hő hirtelen a Jeges-tenger felé mozdult, amint azt egy korábbi bejegyzésben tárgyaltuk .

 

 

 

 

 

Az évszakhoz képest a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése jelenleg még mindig kiterjedt a korábbi évekhez képest, ami a légkörben lévő több vízgőz és a csapadék növekedését tükrözi. Míg a tengeri jég kiterjedése viszonylag nagy, a tengeri jég mennyisége a legalacsonyabb az összes év közül, amint azt az alábbi kép is mutatja.

 

Ez azt jelzi, hogy a sarkvidéki tengeri jég nagyon vékony. Baljósan az alábbi képen látható, hogy az Északi-sark közelében hatalmas terület van, nagyon vékony tengeri jéggel.

 

Ezenkívül a vastagabb tengeri jég nagy része Grönland keleti partjainál található, ami azt jelenti, hogy ez a tengeri jég valószínűleg gyorsan elolvad, ahogy egyre több napfény éri el az északi féltekét, és a hőmérséklet az évszakos változásokkal összhangban emelkedik (lásd az insolációs képet fentebb).

 

 

Az észak-atlanti tenger felszínének hőmérséklete 20,4 °C volt 2024. február 15-én, azaz 0,6 °C-kal magasabb, mint 2023. február 15-én.

A magas észak-atlanti tengerfelszíni hőmérséklet rossz hírt jelent az Északi-sarkvidék számára, mivel az óceánok melege az Északi-sark felé tolódik az Atlanti-óceán északi részéről.

Az észak-atlanti tenger felszínének hőmérséklete éppen most kezd felmelegedni éves minimumukról, és az évszakos változásoknak megfelelően erőteljes emelkedésre lehet számítani.

Baljós, hogy a 25,4°C-os csúcshőmérsékletet 2023. augusztus 31-én értük el, ami jóval magasabb, mint az előző évek 1981-ig nyúló csúcsa.
A szeptemberi napéjegyenlőség és a márciusi napéjegyenlőség közötti hat hónap alatt  nem éri el a napfény az Északi-sarkot.
Ennek ellenére a hőmérsékleti anomáliák az Északi-sarkon már most is rendkívül magasak az Atlanti-óceán északi részéről a Jeges-tengerbe bejutott óceáni hő miatt.
Az északi félteke tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliái 12,6 °C-kal vagy 22,7 °F-kal magasabbak voltak, mint 1981-2011 között 2024. február 15-én.

 

Visszacsatolások

 

Az AMOC lelassulása és a grönlandi jég erősebb olvadása miatti lehűlés miatt kevesebb óceáni hő jut el a Jeges-tengerre, miközben hatalmas mennyiségű óceáni hő halmozódik fel az Atlanti-óceán északi részén, ahogyan 2023-ban is. Ennek a hőnek a nagy része az Atlanti-óceán északi részén a tenger felszíne alatt is jelen lehet.

Ezek a fejlemények egy időben következnek be az óceánok rétegződésének növekedésével ,ahogy több édesvíz jut az óceánba (a több olvadékvíz, valamint a szárazföldről és a folyókból való lefolyás eredményeként), és ahogyan több a párolgás és egyre több eső esik a Golf-áramlat területén, amelyek mindegyike hozzájárulhat egy  „hideg, édesvízi fedél” kialakulásához és növekedéséhez  az Atlanti-óceán északi részén.

 

 

Ezenkívül a viharok felerősödhetnek a hőmérséklet emelkedésével és a JetStream változásaival  . Az erős szél átmenetileg felgyorsíthatja azokat az áramlatokat, amelyek hatalmas mennyiségű óceáni hőt visznek magukkal a Jeges-tenger felé, amint arról a korábbi bejegyzésekben volt szó . Ezért az Atlanti-óceán északi részén az óceán hőjének nagy része hirtelen az „édesvízi fedő” alá tolódik, és a Jeges-tengerbe áramlik. A JetStream2024. február 18-án 03:00 UTC-n elérte a 455 km/h-t vagy 283 mérföld/órát Washingtontól északra, a pillanatnyi szélenergia-sűrűség pedig elérte a 387,5 kW/m²-t.

 

A veszély az, hogy a Golf-áramlat ösvényén fújó erős szél miatt hatalmas mennyiségű óceáni hő hirtelen a Jeges-tengerbe szorul, és az óceáni hő beáramlása az Északi-sark tengerfenékén lévő üledékekben lévő hidrátok destabilizálódását okozza,ami hatalmas mennyiségű metán kitörését eredményezi.

Az eltorzult JetStream hirtelen óceáni hőáramlást okozhat a Jeges-tengerbe.

Az ilyen plusz óceánhő, valamint az Északi-sarkvidéket áprilisban és májusban elérő intenzív napsugárzás-emelkedés, elegendő lehet ahhoz, hogy 2024-ben bekövetkezzen a kék óceán esemény (BOE) .

A távoli északon a legmagasabb a hőmérsékleti anomália  akár 7,04°C is lehet.

A BOE akkor következik be, amikor gyakorlatilag az összes tengeri jég eltűnik, és kevesebb mint 1 millió km² tengeri jég marad. Ahogy a tengeri jég eltűnik, a felszín színe fehérről (tengeri jég) kékre (óceán) változik, ami azt eredményezi, hogy a Jeges-tenger sokkal több napfényt nyel el, ahelyett, hogy visszaverődne az űrbe mint korábban.

Az albedó változása hatalmas önerősítő visszacsatolási hurkot jelent, azaz minél jobban eltűnik a tengeri jég, annál több napfényt nyel el a Jeges-tenger, tovább gyorsítva a tengeri jég olvadását. 

 

Az albedóveszteség mellett a tengeri jég által alkotott látens hőpuffer elvesztése bekövetkezik. A látens hő egy fázisváltozáshoz kapcsolódó energia, például a szilárd jég vízzé alakulásakor (azaz elolvadásakor) elfogyasztott energia. A fázisváltás során a hőmérséklet állandó marad. A tengeri jég pufferként működik, amely elnyeli a hőt, miközben a hőmérsékletet körülbelül nulla Celsius fokon tartja. Amíg van tengeri jég a vízben, ez a tengeri jég folyamatosan elnyeli a hőt, így a hőmérséklet nem emelkedik a tenger felszínén.

A jég olvadása által elnyelt energia mennyisége annyi, amennyi egy ekvivalens tömegű víz nulláról 80 °C-ra történő felmelegítéséhez szükséges.

 

A vastagabb tengeri jég által alkotott puffer nélkül az óceáni hő beáramlása destabilizálhatja a Jeges-tenger fenekén lévő üledékekben lévő hidrátokat, ami hatalmas mennyiségű metán kitörését eredményezheti.

 

A fenti kép ezeket a fordulópontokat és az északi félteke óceáni hőmérsékleti anomáliáit szemlélteti az 1901-2000 közötti időszakhoz képest. A bíborvörös trend az 1880. január és 2024. január közötti adatokon alapul, és arra figyelmeztet, hogy a tengerfenék metánfordulópontját 2025-ben átléphetjük. A piros trend 2010. január és 2024. január közötti adatokon alapul, és jobban tükrözi az olyan változókat, mint az ElNiño , és arra figyelmeztet, hogy a tengerfenék metánkitörési pontját 2024-ben átléphetjük.

 

Számos további visszajelzés aktív, például a JetStream változásai  és az AMOC lelassulása, amelyek felgyorsíthatják az ilyen fordulópontok átlépését, amint arról a visszajelzések oldalon is szó van . A veszély az, hogy az események sorozata dominóeffektusként bontakozhat ki, ami a legtöbb faj, köztük az ember kipusztulásához vezethet, ahogy az alábbi kép is figyelmeztet. (bár ezen pontok lefordítása a lenti képen egy külön posztot is megérdemelne)

 

 

Üvegházhatású gázok emelkedése

Eközben az üvegházhatású gázok koncentrációja folyamatosan emelkedik.

Az átlagos napi szén-dioxid (CO₂) a Hawaii állambeli MaunaLoában 426,21 ppm (parts per million) volt 2024. február 4-én. A heti átlag 425,83 ppm volt.

A változás sebessége kritikus, különösen a hőmérséklet és az üvegházhatású gázok koncentrációjának gyors emelkedése. Ahhoz, hogy magasabb CO₂-koncentrációt találjunk, évmilliókra kell visszamenni:

 

Egy nemrégiben készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy:
– A CO₂megduplázódása az előrejelzések szerint 5-8 °C-kal felmelegíti a bolygót.

– Utoljára 14 millió évvel ezelőtt érte el a légköri CO₂ a mai, ember által okozott 420 ppm szintet.

– A legmelegebb időszak körülbelül 50 millió évvel ezelőtt volt, amikor a hőmérséklet 12°C-kal volt magasabb, mint ma.

(ábrák miatt a link mellékelve, nem tudtam feltenni)

Globális web ikonja
Arctic News
https://arctic-news.blogspot.com/2023/12/double…

Arctic News: Double Blue Ocean Event 2024?

NATO tagság

Tibor bá' blogja
POLITIKA

Olasz külügyminiszter: Ukrajna tagsága veszélyt jelent a NATO-nak

Módosítva: 

Antonio Tajani olasz külügyminiszter szerint “mindenki számára veszélyes”, és globális háborúhoz vezethet, ha Ukrajna NATO-tagságot kap, miközben konfliktusba keveredett Oroszországgal.

A szombati müncheni biztonsági konferencián felszólalva Tajani megismételte, hogy a NATO “azon dolgozik, hogy Ukrajna is tag lehessen”, de az elhamarkodott döntések helyett diszkréten kell cselekednie, hogy “előkészítse az utat e célok eléréséhez”.

 

 

“Őszintén szólva ez mindenki számára veszélyes, mert Oroszország ellen harcol, és egy teljes jogú NATO-tag számára ez a harmadik világháborút jelentené” – mondta a miniszter egy kérdésre válaszolva Ukrajna lehetséges integrációjáról a blokkba.

“Szeretnénk támogatni önöket, de ezek a szabályok nagyon világosak – ha támadás történik egy NATO-tag ellen, akkor a NATO bevonása következik be, és ezzel óvatosnak kell lennünk” – magyarázta, hozzátéve, hogy az USA vezette blokk és Kijev közötti együttműködés jelenlegi állapota “egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak”.

A NATO először 2008-ban jelentette be, hogy Ukrajna csatlakozik. A nyugati támogatású 2014-es kijevi puccs után Ukrajna fokozta kapcsolatát a szövetséggel, és 2017-ben stratégiai célként rögzítette alkotmányában a tagságot. 2022 őszén hivatalosan is kérte a NATO-csatlakozást, miután négy korábbi régió elsöprő többséggel megszavazta, hogy Oroszország része legyen.

Egy tavalyi vilniusi csúcstalálkozón a NATO külügyminiszterei kijelentették, hogy Ukrajnának “további demokratikus és biztonsági ágazati reformokat” kell végrehajtania ahhoz, hogy csatlakozhasson a blokkhoz, és azt mondták, hogy a meghívást csak akkor terjesztik ki, “ha a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek”.

Bár az ügyet várhatóan a jövő júliusi washingtoni csúcstalálkozón vitatják tovább, a Foreign Policy magazin a múlt hónapban arról számolt be, hogy Washington és Berlin ellenzi az ötletet, mert félnek a Moszkvával való teljes körű konfrontációtól.

Oroszország komoly biztonsági fenyegetésként tekint a NATO határai felé történő terjeszkedésére. Vlagyimir Putyin elnök azzal érvelt, hogy a nyugati hatalmak a Szovjetunió bukása után arra használták Ukrajnát, hogy Oroszországgal szembeállítsák. A Tucker Carlson amerikai újságírónak nemrégiben adott interjújában Putyin kolosszális politikai hibának nevezte a Nyugat Ukrajnával kapcsolatos hozzáállását, rámutatva a NATO 2008-as ígéretére, miszerint felveszi az országot a szövetségbe, valamint a Nyugat által támogatott 2014-es kijevi puccsra.

 

Felszín alatti óceán

Tibor bá' blogja

Felszín alatti óceán egy kicsiny Szaturnusz-holdon

2024.02.14.LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA
#NAPRENDSZER#FELSZÍN ALATTI ÓCEÁN

A Halálcsillagra hasonlító kis hold, a Mimas felszíne alatt egy egészen újonnan kialakult óceán rejtőzik, amelynek jelenlétét sikerült igazolni.

A Cassini űrszonda felvétele a Mimas nevű kis Szaturnusz-holdról. A különleges sebhelye, becsapódási krátere miatt a holdacskát a Halálcsillaghoz szokták hasonlítani.
FORRÁS: NASA

Egyre inkább úgy tűnik, a felszín alatti óceánt hordozó holdak kimondottan gyakoriak a Naprendszerben. A Mimas felszín alatti óceánjáról már évek óta voltak sejtéseik a szakembereknek, azonban most úgy tűnik, sikerült bebizonyítani is a jelenlétét. Ezzel az apró jeges hold csatlakozik a Naprendszer azon égitestjeinek egyre bővülő sorához, amelyeknél efféle felszín alatti víztömeget találtunk. A felfedezésről a Nature folyóiratban számolt be a Párizsi Obszervatórium vezette nemzetközi kutatócsoport.

A felszín alatti óceánokról általában árulkodik az égitest felszíne, amelyen a belső dinamikai folyamatok hatására egyrészt jellegzetes felszíni formavilág alakul ki, másrészt a rendre megújuló felszín becsapódásokban szegénnyé válik. Ha ebből indulunk ki, a Mimasról nem jutna eszünkbe a felszín alatti óceán esélye, mivel a felszíne egyáltalában nem árulkodik róla. Míg a közismerten óceánt tartalmazó Enceladus felszíne sima, addig a Mimas felszínét kráterek sokasága tagolja, nem úgy tűnik, mintha átformálta volna a mélybeli óceánja.

Bal oldalon a jól ismert felszín alatti óceánnal rendelkező Enceladus és a jéggejzírei, jobbra a Mimas
FORRÁS: FRÉDÉRIC DURILLON, ANIMEA STUDIO | OBSERVATOIRE DE PARIS – PSL, IMCCE

Miként sikerült akkor mégis eljutni az óceán jelenlétéhez? A kutatók a Cassini űrszonda által végzett mérési adatokat elemezték, amelyek a kb. 400 kilométeres átmérőjű Mimas pályájának jellemzőit írták le. Konkrétan a keringése és a tengelyforgása közötti összefüggések segítették elő a vizsgálatot.

A Mimas kötött keringésű, vagyis – a mi Holdunkhoz hasonlóan – mindig ugyanazt az oldalát mutatja a bolygója felé, és a tengelyforgási ideje megegyezik a keringési idejével. Szintén a mi Holdunkhoz hasonlóan, a Mimas mozgására is jellemző az úgynevezett libráció, amit egész egyszerűen billegésnek nevezhetnénk. A billegés visszahat az égitest pályamozgására is, és e hatás alapján lehetett a mélybeli óceán jelenlétére következtetni. A Mimas keringésének matematikai modelljét összehasonlították a Cassini által mért adatokkal, és ennek a finom különbségei arra utaltak, hogy óceán lehet a kis hold mélyén. Mi több: a libráció közvetlen méréséből azt is ki lehetett számítani, hogy ez az óceán egy kb. 20-30 kilométer vastag jégkéreg alatt rejtőzik, vagyis a Mimas kérge kb. olyan vastag, mint az Enceladusé. Az óceán alatt a hold kőzetmagja zárja a rétegek sorát.

A kutatók így képzelik el a Mimas belső felépítését: jégkéreg, víz, kőzetmag.
FORRÁS: FRÉDÉRIC DURILLON, ANIMEA STUDIO | OBSERVATOIRE DE PARIS – PSL, IMCCE

 

No de miként jöhetett létre a felszín alatti óceán ezen a kicsiny holdon? A kutatók a Szaturnusz gravitációja miatti árapályhatásokat modellezve arra jutottak, hogy néhány millió éve (nem több mint 25 millió, de inkább 5-15 millió) a Mimas pályájának átalakulásához köthető. A Mimas keringése ekkor a Szaturnusz két másik holdjaival (Enceladus, Tethys) rezonanciába lépett és azok gravitációja hatására elnyúltabbá vált a pályája. Az elnyúltabb pálya hatására a kis hold belsejére ható árapályerők felmelegítették az eredetileg még jégként jelen lévő vizet, így alakult ki a mélybeli óceán.

A Mimas óceánja pont a fiatal kora miatt rendkívül érdekes. Míg a többi ismert mélybeli óceánnal rendelkező égitest óceánja régóta létezik, a Mimas még csak a léte kezdetén jár. Esetében a víz és a holdacska kőzetmagja közti kapcsolat is csak az első lépéseknél tart. (Az Enceladus esetében például az űrbe spriccelő jéggejzírei vizében ki is lehetett mutatni a kőzetmagból származó szilikátokat.) Ez azt is jelenti, hogy a segítségével tanulmányozható lesz a mélybeli óceánok fejlődése. Az efféle óceánok mind magukban rejtik az élet kialakulásának lehetőségét is, és ez teszi különösen izgalmassá ezeket az égitesteket a kutatók számára.

Klímaharc (Euronews)

Tibor bá' blogja

A klímaharc taposóaknái: a kezeletlen szeméttelepek csöndben melegítik a légkört

Szeméttelep Pakisztánban, Iszlamabad külvárosában
Írta: Euronews via The Guardian

Műholdadatok elemzésével azonosították ezeket a helyeket, ahol iszonyú mennyiségben szabadul fel metángáz. A hatalmas szeméttelepek többsége Ázsiában van.

A metángáz sokkal rosszabb hatással van a légkör felmelegedésére, mint a széndioxid, úgyhogy kibocsátásának csökkentése kiemelt cél a klímavédelemben. A The Guardian riportja szerint 2019 januárja és 2023 nyara között 1256 úgynevezett metánszuperkibocsátási esemény történt a Földön, és ezekért hat állam felel:  a többségéért Pakisztán, India és Banglades, de Argentína, Üzbegisztán és Spanyolország is rajta van a listán.

Ezt egy Kayrros nevű cég méri saját műholdjával, amely naponta 14-szer kerüli meg a Földet, és körülbelül hat mérföldes pontossággal adja meg a metánkibocsátás helyét. A ritkábban keringő, nagyobb felbontású műholdak pedig be tudják mérni pontosan a felelős hulladékkezelő létesítményeket, amelyekből egyébként a népesség növekedésével csak egyre több lesz. Úgyhogy számítások szerint 2050-re duplájára nő majd az a metánkibocsátás, amelyért felelnek.

Ezt a problémát háromféle módon lehet kezelni. Egyrészt csökkenteni kell a szerves hulladék mennyiségét, másrészt azt, ami keletkezik, külön kell kezelni, nem szabad betemetni a szeméthegyek alá. Harmadrészt pedig fel kell fogni a keletkező metángázból annyit, amennyit csak lehet. Ezek az intézkedések mindennél jobban lassítják a légkör felmelegedését, és a ma ismert technológiák nem is költségesek. A metángáz begyűjtése pedig még pénzt is hozhat, ha üzemanyagként hasznosítják.

Hulladékkezelés az Egyesült Államokban
Hulladékkezelés az Egyesült ÁllamokbanJeff Chiu/Copyright 2023 The AP. All rights reserved

Ilyen metánkibocsátás mellett nincs megoldás

Azok a szakemberek, akik ezt így látják, azzal érvelnek, hogy a 2007 óta eltelt időben a metángáz lett a legfőbb felelősök egyike, ami a globális felmelegedést illeti, egészen pontosan annak a harmadát írják a számlájára. Ráadásul itt egy ördögi körről van szó, mert a melegedő légkör fokozza a vizes élőhelyek metánkibocsátását, ami pedig így tovább gyorsítja a felmelegedést. Úgyhogy ha nem sikerül gátat szabnunk a metángáz keletkezésének és/vagy a légkörbe kerülésének, kizárt, hogy elérjük a nemzetközi klímacélt, amely szerint 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a légkör éves felmelegedését.

Érdemes hozzátenni, hogy a szeméttelepek a globális metánkibocsátásnak csak a 20 százalékáért felelnek. A fosszilis tüzelőanyagok állnak a kibocsátás 40 százalékának a hátterében, a fennmaradó 40 százalékról pedig az állattenyésztés tehet. Árnyalja az összképet az is, hogy a kisebb, de hosszabb ideig tartó szivárgások szintén nagy mennyiségű metánt juttatnak a légkörbe.

A szeméttelepek kezelése nem magfizika

Körülbelül így fogalmaz Euan Nisbet professzor, a londoni Royal Holloway University  szakértője, aki szerint már az is rengeteget segít, ha egy „bűzlő, égő szeméttelepre buldózerekkel földet hordanak. A talajban élő mikroorganizmusok széndioxiddá alakítják a metángázt, és ezzel 97 százalékban közömbösítik annak üvegházhatását.”

„Ha van 1 millió dollárunk, amit az éghajlatváltozásra költhetünk, akkor a metán csökkentése legyen a prioritási listánk élén, mert fajlagosan így érhetjük el a legnagyobb hatást.”

Euan Nisbet professzor

Az érintettek is tisztában vannak azzal, milyen szerepet játszanak a klímaharcban. A Nemzetközi Szilárd Hulladék Szövetség elnöke, Carlos Silva Filho maga is azt mondja, hogy a szeméttelepek okozta probléma kezelése nélkül nem teljesíthető 150 állam vállalása, amely szerint 2030-ra 30 százalékkal csökkentik a metángáz kibocsátását. Azt mondja, ha kis lépésekben is, de haladnak, és ez a lényeg. A helyi problémák kezelése a kulcs, mert globális megoldás erre nincs. Jól mutatja ezt, hogy még a fejlett országokban is van példa metángáz szuperkibocsátásra annak ellenére, hogy van működő hulladékgazdálkodásuk.

Szeméttelep Indiában
Szeméttelep IndiábanManish Swarup/Copyright 2022 The AP. All rights reserved

Indiában a legnagyobb, szeméttelephez köthető metánkibocsátás 2022 áprilisában történt Delhiben, ahol óránként 434 tonna metángáz került a légkörbe. Ez 68 millió egyszerre futó benzinüzemű autó által okozott szennyezéssel egyenértékű.

A pakisztáni Lahore közelében egy hasonló tavalyi esetben óránként 214 tonna metánt bocsátott a levegőbe egy szeméttelep, ami 34 millió autó kipufogógázának felel meg. A bangladesi metánszivárgások felmérése bonyolult, mert az emberek lopják a gázt a vezetékekből, ami jelentős szivárgást okoz a városokban, és ezeket nehéz megkülönböztetni a hulladéklerakók kibocsátásától.

A trópusokon nehezebben találja meg a műhold a metán szuperkibocsátókat, mivel a légkörben sok a vízgőz és a felhő, ami zavarja a méréseket. Az új műholdak már jobban teljesítenek majd ilyen körülmények között is.

Mit mondhatnék? ( Mindig velem)

Tibor bá' blogja

Születésnap, Torta, Gyertyák, Édes

NÉZD FENN AZ ÉGEN, HOGY RAGYOGNAK A CSILLAGOK,
HULLANAK KÖNNYEIM TUDOD, HOGY FÁJ NAGYON.
HA ITT LENNÉL, KÉRDEZNÉD MI BAJOM.
CSAK ANNYIT MONDANÉK, HIÁNYZOL NAGYON.
                                                                                         D r  á g a    T i b o r

Kérdés

Tibor bá' blogja

„Az elmúlt napokban nagy vita robbant ki a magyar közéletben, miután kiderült, Novák Katalin elnöki kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársának, K. Endrének. Az ellenzéki pártok emiatt lemondásra szólították fel a köztársasági elnököt, Novák tanácsadó testületének több tagja pedig jelezte, távozik a botrány miatt. ”        (Index)

Mi a véleményetek a köztársasági elnök döntéséről, és az azt követő eseményekről.

Szerintetek továbbra is változatlanul a helyén maradhat Novák Katalin. Magyarázatot  lehet (ha akar) adni erre a döntésre?

Mennyire fér ez bele a FIDESZ arculatába:         – kereszténység

-család – gyermekvédelem

Ezek fényében a FIDESZ,  arcvesztés nélkül  fel meri-e vállalni a köztársasági elnök döntését, tesz-e lépéseket, hogy ilyen kegyelmi  döntés  többé ne fordulhasson elő.

Mindenesetre ez nem kis fejtörést okozhat a  kormány és a párt részére.

USA atomfegyvereket telepítési szándéka

Tibor bá' blogja

Atomfegyvereket telepítene Európába az USA: kőkemény üzenetben reagáltak az oroszok

Oroszország reagálni fog, ha Amerika hozza az atomfegyvereket / Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Oroszország reagál majd, ha Amerika atomfegyvereket telepít Angliába / Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Oroszország ENSZ-képviseletének tagja válaszlépéseket ígért, ha beigazolódik, hogy az Egyesült Államok atomfegyvereket telepít Nagy-Britanniába.

„Közelről figyeljük az eseményeket, és természetesen, ha úgy alakul, Oroszországnak ennek megfelelően kell reagálnia” – fogalmazott Gennadij Gyatlov, Oroszország ENSZ-képviseletének tagja. Szerinte Amerika nem csupán Nagy-Britanniába, de Lengyelországba és a balti államokba is telepíthet nukleáris fegyvereket – írja a Portfolio a Newsweek cikke alapján.Emlékeztetnek, hogy a Telegraph pár napja szellőztette meg, miszerint az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket készül Nagy-Britanniába telepíteni, egy, Londontól 100 kilométerre északra található légibázisra Az USA egyébként 2008-ban kivonta nukleáris csapásmérő képességét az országból.

 

Régi alapelve a NATO-nak, hogy nem erősíti meg és nem is tagadja nukleáris fegyverek jelenlétét egy adott területen

– kommentálta a sajtóhíreket a brit védelmi minisztérium.

Rishi Sunak brit miniszterelnök röviddel ezelőtt beszélt arról, hogy szerinte az Egyesült Királyság képes magát megvédeni az orosz haderő fenyegetésétől, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig elvesztette az ukrajnai háborút.


 


Gondolataim

Tibor bá' blogja

Az egyértelmű, hogy Tibor távozása mérhetetlen űrt hagyott maga után. Ezt az űrt sem pótolni, sem foltozgatni nem lehet.

Hihetetlen energiával vettette bele magát a világhálón fellelhető hírportálok kutatásába, hogy minél érdekesebb, sokak számára nem könnyen fellelhető hírekről, eseményekről tájékoztasson.  Ezt követte a monoton , fárasztó fordítás, nem akármilyen szinten. Sokan ezt teljesen természetesnek vették, ami néha egy kicsit elszomorította.

Szerette volna, hogy maradjon utána valami, hogy érezhesse, tett valami értelmes dolgot az életében, információkhoz segíthetett embereket. Mindig további erőt adott neki a munkához, ha kapott egy-egy elismerést.

A szív leállt, a tulajdonosa mély,el nem múló fájdalmat hagyott maga után.

Úgy érzem, az lenne a tisztességes, ha a blog elnémulna,méltó emléket hagyva az alapítója munkásságának.

Bár már nem adsz választ a kérdéseimre,  én azért mindig beszélek Hozzád.  Kedves lényed, emléked, halálomig bennem él drága Tibor.

Gazdatüntetések hatása (Ma7)

Tibor bá' blogja

Meghátrált az Európai Bizottság a gazdatüntetések hatására

Tavaly december óta Európa-szerte tüntetéseket szerveznek a gazdák az Európai Unió közös agrárpolitikája ellen. A gazdák leginkább a megélhetésüket nehezítő egyre szigorúbb uniós szabályokat, illetve a versenyképességüket hátráltató ukrán importot nehezményezik.

gazdatüntetés-trágya
Fotó: TASR

Az egyre dühösebb gazdatüntetésektől úgy tűnik, megijedt az Európai Bizottság is, ezért engedményeket tett. Az ukrán mezőgazdasági áruk behozatala miatt kialakuló esetleges piaci zavarok esetén a Bizottság lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy „gyors korrekciós intézkedéseket” hozzanak. Szlovákia így valószínűleg elkerüli az ukrán búza és más áruk importjának betiltása miatt fenyegető jogi eljárást.

Az Európai Bizottság – minden bizonnyal a nem csituló gazdatüntetések hatására – azt javasolta, hogy további egy évvel hosszabbítsák meg az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok és kvóták felfüggesztését.

Ugyanakkor korlátozni fogja a kiválasztott „érzékeny” mezőgazdasági áruk Ukrajnából történő behozatalát.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a baromfihús, tojás és cukor behozataláról van szó. Ezekre a mezőgazdasági termékekre a 2022-ben és 2023-ban az átlagos behozatalt meghaladó mennyiségre érvényes vámtarifa fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy a vámmentes rendszer továbbra is érvényben marad a gabonafélékre és más terményekre. A szlovák gazdáknak viszont éppen a búza, kukorica és repce importja okozta a legnagyobb gondot.

Elmaradhatnak az ukrán gabona kitiltása miatt fenyegető jogviták

Nem kell azonban attól tartaniuk, hogy az ukrán gabonafélék elárasztják a piacot. A piac „jelentős zavara” esetén ugyanis az Európai Bizottság lehetővé teszi a tagországok számára „gyors korrekciós intézkedések” meghozatalát. Az EU végrehajtó hatósága azt nem részletezi, hogy ez mit jelent, de nagy valószínűséggel

el akarja kerülni a jogvitákat olyan országokkal, amelyek egyoldalúan kitiltották az Ukrajnából származó kiválasztott terményeket, megsértve ezzel az Unió egységes piacának szabályait.

Ezek közé a tagországok közé tartozik Szlovákia, Lengyelország és Magyarország is.

Ukrajnán még a cselekvési tervjavaslat sem segített, amellyel arról akarta meggyőzni az Uniót, hogy egyedül is ellenőrizni tudja a mezőgazdasági áruk exportját a területéről.

Az Európai Bizottság a hosszas ellenállás ellenére végül engedett az ukrán határon tüntető gazdáknak, akik az ukrán import leállítását követelték.

Mégpedig oly módon, hogy a visszalépés ellenére is azt állíthatja, továbbra is szolidáris a megtámadott országgal, az érintett országok kormányai pedig elmondhatják, hogy megvédik a hazai gazdákat.

Ursula von der Leyen kabinetjében így Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos is elérte, amit akart. A biztos nemrégiben a Twitteren azzal dicsekedett, hogy ő az egyetlen bizottsági tag, aki jelenleg az ukrán import további korlátozásáért küzd. Így most az Unió kereskedelmi politikájáért felelős Bizottság áldásával hosszabbíthatják meg a tilalmat.

2023 áprilisában a szlovák kormány betiltotta egyes ukrán mezőgazdasági termékek importját. Később az Európai Bizottság is felismerte a problémát, és úgy döntött, hogy embargót rendel el az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag importjára. Ez az embargó azonban csak 2023. szeptember 15-éig volt érvényben.

Novemberben a Fico-kormány határozatlan időre kiterjesztette az embargót, amit a piaci termények mellett a cukorra és a mézre is kiterjesztett.

Az Európai Unió azt is bejelentette, hogy hasonló vámmentes intézkedéseket alkalmaz a Moldovával kötött kereskedelmi megállapodására is. „Ez a javaslat megfelelő egyensúlyt teremt: fenntartjuk mindkét ország gazdasági támogatását, miközben teljes mértékben figyelembe vesszük az uniós gazdálkodók érdekeit és a kényes kérdéseit is” – jelentette ki Valdis Dombrovskis, a Bizottság kereskedelmi alelnöke.

​Parlag helyett takarmány

​Az Európai Unió azonban engedett a tiltakozó gazdák további követelésének is, akik a 2024-es évre kivételt kaptak az ökológiai agrotámogatási szabályok teljesítése alól.

Az új szabályok szerint ugyanis a gazdáknak kilenc ökológiai és klímanormát kell teljesíteniük ahhoz, hogy hektártámogatást kapjanak.

Ezek egyike az ún. GAEC 8, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági területek négy százalékát parlagon kellene hagyniuk, vagy egyéb nem termő növények termelésére és a biológiai sokféleség fenntartására kellene fordítaniuk.

Ez a követelés volt leggyakrabban a bírálatok célpontja az Unió-szerte tiltakozó gazdák részéről. Franciaország és további tíz uniós tagország már korábban bírálta ezt a feltételt, a tagországok javaslatot is benyújtottak ezzel kapcsolatban, amely nagyobb rugalmasságot szorgalmaz és kivételek engedélyezését kéri a közös agrárpolitika keretében a földek parlagon hagyásának kérdésben. A javaslatot benyújtó tagországok arra hivatkoztak, hogy az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszontagságai miatt egyre nehezebb a belső fogyasztást saját termelésből kielégíteni, így minden olyan intézkedés, amely csökkenti az előállítható élelmiszerek mennyiségét, összeegyeztethetetlen a tagországok érdekeivel.

Az Európai Bizottság engedménye értelmében a parlagon hagyás helyett olyan nitrogénmegkötő növények nevelhetők a szóban forgó területeken, amelyeket a gazdálkodók állati takarmányként vagy zöldtrágyaként használhatnak.

„A Bizottság javaslatát úgy dolgozták ki, hogy az megtalálja a megfelelő egyensúlyt egyrészt a többszörös válsággal szembesülő gazdáknak való megfelelő segítségnyújtás, másrészt a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme között” – fogalmazott közleményében a Bizottság.​

Forrás
euractiv.sk
 
 
 

Dan cikkajánlata

Tibor bá' blogja

„Bayer Zsoltnak is elküldtem az interjú szövegét. Az a változat jelent meg, amit visszaküldött”

BELFÖLD

2024. január 30. – 20:46

Sarkadi Zsolt
Sarkadi Zsolt

 

 

 

„Ahogy mindig minden alanynak, megjelenés előtt Bayer Zsoltnak is elküldtem az interjú szövegét. Ő visszaküldte. Az a változat jelent meg, amit visszaküldött, benne a kikért és lakásában őrzött iratokra vonatkozó mondatokkal” – írta a Telex kérdéseire Stumpf András újságíró a 2016-os, Bayer Zsolttal készített interjújáról. Ez volt az a Mandiner-interjú, amiben a publicista olyan kijelentéseket tett anyai nagyapjáról, amik ellentmondanak az Ungváry Krisztiánnak írt hétfői válaszában foglaltaknak.

Ungváry Krisztán történész vasárnap és hétfőn publikálta kutatását, ami szerint Bayer nagyapja nyilas gettóorvosként maga tanította be a testüregmotozást a kiskőrösi gettóban, az ’50-es években pedig önként jelentkezett besúgónak az ÁVH-nál.

A 2016-os Mandiner-interjú ezután kapott kiemelt szerepet, az interjúban ugyanis Bayer azt mondta, kikérte az anyai nagyapjával kapcsolatos dokumentumokat a Történeti Hivataltól. Egészen pontosan:

„Aztán kikértem az iratokat. Bizony, volt ára annak a főorvosságnak. A nagyapámat beszervezték. III/III-as volt. Haláláig. Itt vannak a jelentései, kikértem őket a Történeti Hivataltól.”

Az Ungvárynak címzett hétfői válaszban viszont Bayer már azt írja, ez téves információ, ő nem kért ki semmit.

„Alig-alig tudtam minderről valamit. Illetve annyit tudtam, amennyit 2016-ban nyilvánosságra hoztam. S tévedés, hogy kikértem volna a nagyapámra vonatkozó iratokat, soha nem kértem ki, ez már 2016-ban is tévesen jelent meg, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget, ahogy más sem.”

Stumpf András bizonyítékként elküldte nekünk a 2016-os interjúszöveg Bayer által visszaküldött verzióját, és ez valóban megegyezik azzal a szöveggel, amelyik megjelent. Bayernek tehát lett volna lehetősége kijavítani ezt, de nem tette meg. Persze eleve az sem valószínű, hogy Stumpf két teljes mondatot félrehallott volna.

A 2016-os interjú ráadásul nem csak ebben mond ellent a Bayer hétfői cikkében foglaltaknak. 2016-ban ugyanis még így emlékezett a nagyapjára:

„…tizenéves koromig jól ismertem. Csupa jó emlékem kötődik hozzá. Messze volt akkor Nagykanizsa, hat óra vonattal, de imádtam. Négyméteres belmagasságú polgári lakás, mindig volt rántott karaj, Balatonfenyvesen ráadásul minden nyáron bérelt a nagypapa egy nyaralót, ott voltunk vele mi, unokák… Csodás.”

Ehhez képest, hétfőn már ezt írta a Magyar Nemzetben, hogy alig ismerte Gyimes Károlyt, „legfeljebb ha hússzor” találkozott vele egész életében.