Az infarktussal az a baj, hogy sunyin jön és hirtelen öl. Ha eliszod a májad, akkor előbb felpuffad, majd 20-30 éven át szép lassan haldoklasz. Ha kinyírod a veséd (és most nem adok tippeket, hogyan) diétával esetleg helyrehozható, ha meg nem, akkor időnként rákötnek egy művesére. Ez utóbbi ugyan nem egy nagy élvezet, de életben maradsz. Ha nikotin túladagolásból kifolyólag elkezdik amputálgatni a végtagjaidat, meggondolhatod magad és némi leszokási szindróma elszenvedése árán a többi végtagod helyén maradhat. Nem mondom, hogy a köszvény, porckorongsérv vagy éppen a csontritkulás különös élvezet, de belehalni egyszerűen lehetetlen. Nem sorolom tovább, mert még megsértődik az, akit kihagyok, de egy biztos: az infarktus egy szemét dolog.

Sőt, ennél is szemetebb. Délelőtt 10-kor rád kötik az EKG-t és közlik veled, hogy a szíved OK. Fél órával később szorító mellkasi fájdalomtól nem tudsz szóhoz jutni és halálfélelemmel tűzdelt sejtésed valóra válik, átestél életed első szívinfarktusán. Ugyanis az infarktus éppen úgy nem mondható meg előre, mint az, hogy a tetőről a fejedre esik egy cserép. Tudni illik a szívednek semmi baja mind addig, amíg valamelyik koszorú eredben egy vérrög úgy nem dönt, hogy több vért nem enged át. És akkor a makkegészséges szívből, – ha túl éli – egy izomroncs kötegekben bővelkedő, közel működésképtelen szerv válik, egyik pillanatról a másikra.

Különben a cinikusabb (férfi) statisztikusok szerint a magyar férfi lakosság két csoportra osztható: akiknek már volt infarktusuk, és akiknek majd még csak lesz. Éppen ezért egy kissé nagyobb lelkesedéssel kéretik a cikk tovább olvasása! Érdemes, ugyanis az életed függhet tőle.

Első lépésként ismerkedjünk meg a szívizominfarktussal. Az imént azt állítottam, hogy az infarktus úgy törhet rád, mint derült légből a villámcsapás. Nos, ez így nem teljesen igaz. Valamelyik koszorúér valóban hirtelen dugul el, de előbb szép csendben szűkülget. Ez a szűkülgetés azt jelenti, hogy maga a szív izmai egyre kevesebb oxigén dús vért kaptak. Oxigén nélkül semelyik izom nem tud működni, kevéske oxigénnel pedig alig-alig. A szívizom ezen alig-alig működését úgy hívják, hogy dilatált kongesztív kardiomiopátia.

Na most vissza az elejéhez. A koszorúered tehát szép lassan szűkölget. Keresztmetszete a lerakodó plak miatt már csak 50 százalékos, de még nem érzel semmit, „az építkezés alatt a kiszolgálás zavartalanul folyik”. Ha most jön egy rög, akkor beszélgethetünk a fent említett „sunyi” infarktusról. Ha azonban nem jön a vérrög, akkor a koszorúér átmérője tovább szűkül. Egyszer valahová el kell menned, és bosszúsan állapítod meg, hogy ahová mész ott nincs lift. Dühösen felmész a második emeletre, de más az első után megismerkedsz az ez idáig csak hírből ismert légszomjjal. Hoppá! A dilatált kongesztív kardiomiopátiának ez az első jele. Most már tényleg el kell menned orvoshoz, mert beköszöntött a szívelégtelenség! És ha kíváncsi vagy elmondom mik a kilátásaid.

A szervezeted egy ideje már védekezik. Elsőnek adrenalint választ ki, ami fokozza a szív munkáját. Ez egy nagyon hasznos mechanizmus, de csak hirtelen bekövetkező szükséglet esetén. Jelenleg egy krónikus adrenalin fogyasztás folyik, ami tovább rontja a szív helyzetét. Második védekezési front a NaCl (közönséges konyhasó) visszatartása, ami növeli a keringő vér mennyiséglét, és első lépésben javítja a szív teljesítményét, de aztán a nagy mennyiségű NaCl lekötéséhez szükséges víz kilép a véráramlatból és elkezd összegyülemleni az alsó lábszárban. Este, amikor leveszed a zoknidat egy felpuffadt boka néz veled szembe, vagy ha a szűkület főleg a bal szív-félben van, nagyfokú nehézlégzés megtapasztalásával gyarapodhatnak élményeid. Az már csak természetes, ha egy csőrendszer beszűkül, akkor fokozni kell a nyomást, hogy a kellő mennyiségű folyadék (esetünkben a vér) eljusson oda, ahova kell. Nos, ezt hívják hipertóniának, azaz magas vérnyomásnak.

Amerikai tapasztalatok szerint a tünetek megjelenését követő öt éven belül a betegek 70 százalékát temetik. Jó, de mit lehet tenni. Nem sokat, de nem akarok kuruzsolni, majd az orvos megmondja. Minden esetre ez tipikusan az a betegség, amit megelőzni kell.

1) Alkohol kihúzva.

2) Nikotin kihúzva.

3) Zsíros étrend, túlzott zabálás kihúzva.

4) Napi 1-2 óra fizikai munka – kötelező.

5) Idegeskedés megszüntetendő.

Most jön a jó hír (persze, hogy van)! A „béta blokkoló” elven működő gyógyszert 1964-ben fedezték fel, amit magas vérnyomás ellen lehet szedni. A béta-blokkoló „pihenteti” a szívet, kisebb teljesítményre sarkalja, ami a vérnyomás csökkenését eredményezi. Viszont, -úgy gondolták- hogy szívelégtelenség esetén semmi szín alatt nem szedhető.  Logikus, nem? Egy eleve gyenge (elégtelen) szívet isten elleni bűn tovább gyengíteni.

Na most jön a meglepetés. Teltek múltak az évek, aztán tök véletlenül kiderült, hogy szívelégtelenség esetén alkalmazott béta blokkoló egy-két hétig valóban a gyenge szívet tovább gyengíti, de csodák-csodája, utána megfordul a kocka. A pontos mechanizmus még nem egészen ismert, de a statisztika igen. A „halálra ítélt” dilatált kongesztív kardiomiopátiában szenvedők halálozási rátája 70 százalékkal csökken, ha béta blokkolóval (is) kezelik.

A bétablokkolókon kívül természetesen egyéb gyógyszerek is léteznek, mint például az ACE-gátlók, kalcium-csatorna blokkolók, stb. De ezek szerepe és tárgyalása egy rövid cikk keretein belül túl messzire vezetne. A lényeg, hogy a férfiaknak oda kell figyelniük elsősorban a vérnyomásukra.

Mit tudsz tenni? Megméreted a vérnyomásodat legalább évente egyszer, és évente egyszer készítenek részedre egy terheléses ÉKG vizsgálatot. Ugyanis terhelésre ad a részben eldugult koszorúér jelt az állapotról még akkor is, ha tökéletesen egészségesnek tűnsz.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________