Vissza Rákosihoz! Természetesen az én iskolám nem volt kivétel. Ez történt minden iskolában, és minden gyárban, a honvédségnél, stb. Behívták a pártirodába az egyik esztergályost, és közölték vele, hogy holnap reggeltől ő lesz a gyár igazgatója, és úgy is lett. A régi igazgatóval közölték, hogy kap 15 percet, szedje össze a holmiját, amit a párttitkár végignézett. Mi volt ennek az oka? Rákosinak fontosabb volt a hűség, mint a szaktudás. És igaza volt. Most derült ki, hogy az igazgató csak nagy fizetést kap, de nélküle is megy minden tovább, majdnem hibátlanul (mondom, majdnem). Különben is, az új igazgatók hamar betanultak a szerepbe. Nincs nélkülözhetetlen ember.

A honvédséget újraszervezték, kellett a katona, mert Moszkva parancsára Titót meg kellett volna fékezni, magyar katonákkal is. Rohammunkával képezték ki a munkás és paraszt fiatalokat honvédtisztekké. Amint lehetett a „megbízható” ludovikás tiszteket lecserélték. Az új tisztek faragatlan bunkók voltak, már hogyne lettek volna, ők voltak a megbízhatók. Vajon miért? Nos, ha egy fiatal férfi rádöbben, hogy istállópucolásra született, és egyszeribe tiszt lesz belőle kellő fizetéssel, az még az életét is odaadja Orbánnak (bocsánat) Rákosinak, csakhogy ez ne változzon meg.

Amikor a rendszer úgy, ahogy összeszedte magát, a volt uralkodó családokhoz tartozó és most már csak volt vezetőket simán kitelepítették apró vidéki településekbe, éljenek meg, ahogy tudnak.

Értelmesnek mondott 14-15 éves kamasz voltam egy olyan családban, ahol az apa szintén a volt uralkodó osztályhoz tartozott. Apám utálta Rákosit, és persze az egész családnak, ez volt előírva. Ráadásul, amit saját szememmel láttam, az igazolta apám utálatát. Nem értettem miért vannak olyanok (elég szép számmal) akik Rákosi szekerét tolják. Jó időbe telt, amikor kezdtem világosan látni a dolgokat.

Horthy ugyanazt csinálta, amit most Orbán. Összefogva a katolikus egyházzal kinevezett kiváltságosokat. Erre léteztek intézmények, mint például a Vitézi Rend, vagy a Magyar Közösség (ez utóbbinak apám is a tagja volt). Nevezzük ezeket uralkodó rétegnek. Ez a réteg jólétben élt, a parasztsággal, a munkásokkal (proli becenévre hallgatva) nem törődtek. Kommunista frazeológia szerint „el voltam nyomva”. Ha egyszer valaki prolinak született, akkor az is maradt, mert a rendszer lehetetlenné tette a felemelkedést. És a nagy tömegek ide tartoztak. És akkor jött Rákosi és ebből a korábban elnyomott tömegekből kiemelt fiatal „kádereket”. Ne is mondjam, az „elnyomott tömegeknek” egyáltalán nem fájt, a volt uralkodó réteg kitelepítése. Tanulják meg mi a fizikai munka, nyomorúságos éhbér mellett.

Aztán jöttek a konszolidált évtizedek, ami alatt az egész társadalom alaposan átszerveződött. A volt prolik és a parasztság kiművelődött. Volt lehetőség és esély, hogy az ország felzárkózzon Nyugat Európához, és akkor jött Orbán személyében Horthy II. A kezdeti papgyűlölő liberalizmusból átváltott klerikális, jobboldali, konzervatív személyi kultuszba, aminek kialakítása közben, Horthyhoz hasonlóan ő is létrehozta a hozzá hű vezetőréteget.

Még nincs zsidótörvény, de már kezdik ellehetetleníteni a nem hozzájuk tartozókat. És a helyzet (A Tanú szerint) fokozódni fog. A mutató nem járt kőrbe, még nem jött el egy 2. Rákosi, aki teljes vagyon elkobozás mellet majd kitelepíti a mai harácsolókat, amit a nép lelkes éljenzéssel fog fogadni.

Lefogadom, hogy Lázár, Kósa, Mészáros, stb. unokái épp úgy nem fogják érteni, ahogy én se értettem, mi tartja hatalmon a Népi Demokráciát.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________