(1924) Szülőtartás

Tibor bá’ online

 

~k001Orbán már az alaptörvény kreálásakor gondolt rá, de most egészen pontosan szabályozták, a gyerekeknek el kell tartani idős szüleiket. Nem nagy ügy, mert eddig is ez volt a társadalmi elvárás és gyakorlat az elfogadhatóság keretein belül. Nyilván kell hozzá egy eltartásra szoruló szülő, és egy eltartásra képes gyerek. Ha a kettő nem jön össze, az egésznek nincs sok értelme. Érdekes azonban a társadalmi reakció, ha van ilyen.

Az INDEX is felkapta a témát a következő vélekedéssel: „Hogy is van ez akkor? Egy szülői pár saját döntése alapján vállal gyermeket. Ez idáig rendben is van. Az azonban mindenképpen fontos szempont: ez a gyerekvállalás egy szülői döntés eredménye. A gyerek szempontjából azonban nem az. Én nem döntöttem el, hogy megszületek, és nem választhatom meg a szüleimet. Tehát a jog azon passzusa, hogy a szülő eltartani köteles a gyermeket – mindezt az anyagi lehetőségeitől függetlenül – igazából érthető. Ennek fordítottja viszont maximum csak elvárható, de törvénybe illeszteni mindenképp komoly beavatkozás a családi életbe.”

Csak úgy mellesleg jegyzem meg, hogy a szülő se válogathatja meg a gyerekét. Az egész szerencse kérdése. Ismerek szülőket, akik életük végéig komoly rendellenességgel született gyermekeik „rabszolgái”, és zokszó nélkül húzzák a jármot. Az állam ott se nagyon segít. Különben pedig kamasz koromban, ha valamelyik gyerek arra hivatkozott, hogy ő nem kéredzkedett a világra, minimum agyonverésre számíthatott. Nem, mert a szülők védeni akarták „saját döntésüket”, hanem mert ösztönösen tisztában voltak az Élet törvényeivel. Minden élőlénynek természet adta kötelessége az utódnemzés. De ugyanez a természet nem törődik az egyeddel, ha már egyszer eljátszotta utód nemzési szerepét. Az emberi civilizáció és a társadalom az, amely kialakította az idősekről való gondoskodást egyszerűen azért, mert felfogták ésszel, hogy minden fiatal egyszer megöregszik. Minden eltartott gyerekből egyszer segítségre szoruló szülő lesz (normál körülmények között)

Igen, de ennek vannak anyagi feltételei. A középgeneráció csak akkor képes gyerekeket nevelni, és ezzel egy időben az időseket segíteni, ha a gazdasági elrendezés megengedi, hogy e többszörös feladat ellátáshoz szükséges keresettel rendelkezzen.

Mára kiment a divatból a szociális gondolkodás, ami egyetlen népcsoportnak se lenne az érdeke, ha gondolkodnának. A feudalizmusban, sőt a korai kapitalizmusban (amikor kápé helyett a gyár kantinban beváltható kuponnal fizetett) a tőkésnek gondja volt arra, hogy a jobbágy/munkás utódokat tudjon nemzeni, és azoknak enni tudjon adni, mert a termelés folytonosságát fenn kellett tartani. Erre ma senki se gondol, még az állam se, pedig kellene.

Ma Magyarországon a kereset 10 százaléka átmegy az állami nyugdíjalapba. Ennek összessége mindössze egyharmada annak, amit havonta kifizetnek a nyugdíjasoknak, amiért cserébe a majdani nyugdíjkorúak is fognak kapni nyugdíjat, amibe nem hisz már senki. Ez pedig oda vezet, hogy elterjedt az általános nézet, ami szerint a nyugdíjasokat a dolgozó korosztály tartja el, amiről szó sincs. A mai nyugdíjjogosultak is fizettek hozzájárulást a leendő nyugdíj reményében, de ez valószínűleg változni fog.

Ha valóban bevezetik a gyakorlatban is, hogy a szülőket a gyerekek tartsák el ha törik, ha szakad, akkor a 10 százalékos hozzájárulás nagyon nem tisztességes. Kérdés, hogy az aktív korosztály hogy jár jobban.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

21 gondolat erről: „(1924) Szülőtartás

  1. Miért van szükség törvénybe foglalni a szülőtartást?

    A régi fejlett skandináv civilizációban már évezredekkel ezelőtt szigorú törvényekbe volt foglalva az öregekről való gondoskodás.

    Az állami és privát nyugdíj rendszerek elterjedésével úgy tűnt, a társadalmi gondoskodás leveszi a gyermekek válláról az idős generációk eltartásának terhét.
    Régebben, normál esetben a gyermek megörökölte a szülei vagyonát, és ezt téríttette személyes, és anyagi gondoskodással.

    Viszont a 89 után, teljesen szabadon engedett Magyarisztáni rabló kapitalizmus, és a beengedett karvalytőke kizsigereli a magyar munkásokat.
    Több százezres a teljesen fekete foglakoztatás, közteher fizetés nélkül, elterjedt a minimál béres foglakoztatás a magasabban képzett munkások esetében is, amikor a munkaadó a minimál béren felül (feketén) járulék fizetéssel nem terhelt plusz jövedelmet ad.

    Nyilvánvaló, hogy a fekete foglalkoztatottak teljesen kiesnek a nyugdíj rendszerből, a minimálbéres alkalmazottak is csak a minimál bérből számított csekély összegű nyugdíjra lesznek jogosultak.
    Nyugdíj korhatárt elérők nagy száma süllyed nyomorszintre. Ha tud dolgozni öregségére, valahogy megél, de ha az egészség megromlik, akkor éhen hal, télen megfagy.
    Nem témája a liberális sajtónak de télen nagy számban halnak idősek alul tápláltság és kihűlés miatt.
    Öregasszony mondja, két naponta fűt be a konyhába, főz valamit, majd a többi időben az ágyban a dunyha alatt, és ez nem egyedi eset.

    Álságos a kormányzat szándéka, szülőtartási törvénnyel helyettesíteni a törvényesen, tisztességesen működő gazdaságot.

  2. A(nagy) családok szétverésével igen nehezen összeegyeztethető ez a szülőtartás dolog. Régen a szülők (vidéken) kiköltöztek a nyári konyhába, kisházba és a fiatalok a nagyházba. Amíg tudtak főztek maguknak vagy kaptak a fiatalasszonytól. Ez egy természetes visszahúzódás volt,teret engedve és munkát adva a köv. Generációnak . Ma vagy a vidéki házban vagy a városi lakásban éldegél mindenki külön. Ha lehet több száz km- re arrébb. Gazdasági kényszer hatására esetleg újraegyesülés lehetséges és még az unokák is jól járnának. Engem az érdekelne h mi van a törvény alkotás mögött. Ami miatt egy természetes dolgot törvényileg kell kikényszerízeni ill megtámogatni. 35 éves vagyok. A szüleim még pont kapnak nyugdíjat de a későbbi generációk (pl majd én sem) már közel sem biztos.

  3. 1980-ban volt az ismeretségemben olyan akitől minden hónapban lefogta a vállalat a szülőtartásra megítélt összeget. Innen volt tudomásom, hogy ilyen törvény egyáltalán létezik.
    Most annyi történhetett, hogy leporolták a törvényt és kibővítették a felperesek körét. Valószínűsítem, hogy az időseket eltartó intézmények ezután, tömegével fognak pereket indítani “gyerekek” ellen. Azt nem tudom, hogy a nagyszülő, dédszülő tartás is perelhető e.

  4. A fejlett, önmegvalósító társadalom hozadéka.
    Az afgán ismerőseimnél az idős szülőket heti váltásban látják el a három családnál, családi házban. Az asszonyok a gyerekek mellett róluk is gondoskodnak. A cigányoknál sincs ebből probléma.
    Ez már nehezebben menne ott, ahol kicsi a lakás, a feleség is dolgozik, ha van egyáltalán. Főképp, ha messze vannak. Korábban a vidékről Pestre, a faluból a városba költözés miatt, ma meg a külföldre menetel szakítja szét a családokat.
    Sokan csak akkor eszmélnek, amikor megkapják az alacsony nyugdíjukat, ami a kevés fizetett járulék után jár. Persze ilyenkor mindenki hibás, csak ők nem. Könnyebb felélni, mint megtakarítani. Még ki lehet egészíteni egy ideig, de 70 éves kor után már ez elég nehézkes.
    Azután meg eljön az az idő, amikor már nem tudja magát ellátni. Ekkor választhat az erdélyi ápolónő és az otthonba vonulás között. Mindkettőhöz komoly anyagi háttér szükséges. Anyukámnak sem volt elég a nyugdíja a havi 180 ezer Ft-os díj fizetésére, ki kellett egészítenünk a húgommal (alacsonyabb lett volna az összeg, ha befizetünk majdnem 4 milliót, de szerencsére 90 éves kora után volt csak szükség rá, addig a szociális ellátó rendszer elég volt – napi ebéd hozatal, bevásárlás, fürdetés -)
    Megette a fene, ha a szülőről gondoskodást törvényben kell előírni. Érvényesíteni is kevés helyen lehetne. Meg általában a gyerekről gondoskodás ösztöne akkor megvan még, amikor arra már semmi szükség. Én annak idején nem tudtam úgy eljönni a szüleimtől, hogy ne csomagoljanak valamit. Eleinte tiltakoztam, de rájöttem, felesleges.

  5. Ha addigra a mostani 30-as generáció nyugdíja is összeomlik akkor érdekes lesz ez az eltartás, mert majd magát sem tudja eltartani egy mai 30-as akkor nemhogy még a szülőket.
    De addig még lehet nagy pénzügyi reset.

  6. A szomszéd házaspár annak idején a hatvanas években ,megvételkor a két fiára iratta a jelenleg egészen biztosan több mint százmilliós értékű, ma már háromlakásos ingatlant, hogy ne kelljen majd örökösödési illetéket fizetni az államnak (?)
    Jelenleg, a jó hetvenes férfi, cirka kilencvenezres nyugdíjából vegetál az idős házaspár.
    Ez napi 1500 Ft / fő, ebből kell fedezniük minden költségüket,.
    A két fiúnak esze ágában sincsen támogatni őket, pedig az egyiknek, aki évek óta nem beszél az apjával (!) még jól prosperáló fémműhelye is ezen a telken van.
    Még vásárolni sem viszi el az öregeket a milliókat érő autójával.
    Szerintem ez barbár kegyetlenség !

  7. 6:
    Majdnem az én esetemet írtad le. Őrült az a szülő, aki bármit a gyerekei nevére írat.

  8. Ez a szülőtartás egy relatív dolog, mert egyébként is létezett a rokontartás mint jogintézmény.
    Az hogy alaptörvényi szinten van deklarálva a dolog az valamit jelent, de azért ezt túlfújni sem érdemes.

    Tehát egy nagykorú testvér is köteles a kiskorú testvért eltartani, ha pl nincs szülőjük. Ugyanígy a nagyszülő is köteles az unokát tartani ha azt az unoka vagy a gyámhivatal kéri.

    Egyrészt aki rászorul az nem tudja hogyan érvényesítsen egy ilyen jogot (keresetlevél, ügyvéd, per, stb), illetve pénze sincs rá, vagy nem tudja hogyan lehet költségmentességet kérni és ezért neki sem kezd.
    Másrészt a bírói gyakorlat egyáltalán nem követi a jogszabályokat, egyedi jogértelmezések vannak amik aztán töretlen bírói gyakorlatként szépen felülírják a jogszabályokat.
    Azaz hogy mi lesz a tipikus szülőtartási per eredménye az ma még megjósolhatatlan. Kell hozzá rászorultság, önhiba hiánya (önhiba-e az alkoholizmus, vagy a munkakerülés fiatalon, stb), tartási képesség a gyerek részéről (megelőzi a tartási sorban a szülőt a gyermek biztosan, többit nem tudom fejből, stb).

    7:
    Mondtál valamit? 😀

  9. 4. ” könnyebb felélni, mint megtakarítani”
    A régi önellátó társadalmat felváltotta a mai konzum-társadalom.
    A mai virtuális megtakarítás csak részben megoldás, nem biztos hogy csökken a kiszolgáltatottság, semmi garancia rá, hogy nem válik az egész köddé 😉
    Az én nagymamám nemrég halt meg, végigdolgozta az életét.Előtte nap, mintha tudta volna, elrendezte a kiskertjét, rendet rakott, aztán szépen elment.

  10. 8: “ezt túlfújni sem érdemes”

    Talán nem, de ettől nekem még az az érzésem, hogy a kormány szépen kihátrál a nyugdíj mögül.
    A rendszerváltás után rengeteg ember “keletkezett”, akinek nem lesz meg a kötelező szolgálati éve ahhoz, hogy öregségi nyugdíjat kapjon. Valószínűleg a kormány azt tervezi, hogy szociális segélyt sem ad nekik (vagy csak nagyon alacsony összeget), ehelyett törvénybe iktatta a szülőtartást.
    /Ami nem feltétlenül rossz dolog, inkább a közvetlen rokonok támogassák egymást, mint hogy a ‘társadalom’ nyakába varrjunk egy újabb költséget. Viszont ez a tv. megteremti azt a lehetőséget is, hogy egyáltalán ne legyen öregségi nyugdíja annak sem, aki egyébként tisztességesen fizette a nyugdíj adót – tartsa el a családja, osz’t jónapot.
    Sajnálatos módon a nyugdíjrendszer mára egy hatalmas piramis-játékká vált. Aki a sor elején van, az még profitál belőle, de aki a végén, az csak befizet, de nem kap érte semmit. /

  11. 7

    Kedves Tibor bá’

    Igazságtalan ,de az állatok is csak az utódaikról gondoskodnak,a szüleikről nem.
    Sokminden megváltozott a homo sapiens színrelépése óta,de ez nem.

  12. 11:
    Nem mondtál újat. A posztban ez is benne van: a természet nem törődik az egyeddel, ha már egyszer eljátszotta utód nemzési szerepét. Az emberi civilizáció és a társadalom az, amely kialakította az idősekről való gondoskodást egyszerűen azért, mert felfogták ésszel, hogy minden fiatal egyszer megöregszik. Minden eltartott gyerekből egyszer segítségre szoruló szülő lesz. Egyszerű szavakkal, mi nem vagyunk állatom. Illetve újabban sok fiatal IGEN.

  13. A környezetemben sokszor nagyobb az idősebb generáció nyugdíja mint a közalkalmazotti fizetés amiből még gyerekeket is el kell tartani, miről beszélünk ? A szülőnek kéne kisegíteni a gyerekét… ráadásul mi már nem is számítunk nyugdíjas évekre, amit viszon a mostani nyugdíjasok akár 20-30 éven át is élvezhettek …

  14. 13:
    Az életben sok-sok igazságtalanság van, amelyek egy jó része csak látszólagos.

  15. Évek óta ismert, tudott, hogy a nyugdíjrendszer bedől. Részben a korfa, részben a mintegy 1 millió minimálbéren bejelentett “vállalkozó” garancia erre.
    Ezt megfejeli az az 500 ezer “foglalkoztatott” aki M.o.-n kívül fizet járadékot…
    A nyugdíjrendszer talán nem éri meg a centenáriumát sem.

    A nyomor az egyetlen ami korszakokon át ível. A garantált minimál nyugdíj, az sacc/kb 100€.
    Ki lehet találni, hogy ez a tömegeknek elég lesz, vagy sem?

  16. Valószinü azért is hozták ezt mert sok intézményben az öregek nyugdija nem fedezi(?) az elvárt költségeket….sok öregotthon “zsugázik” az öregek pénzével.
    Igy lesz akiket lehet majd fejni…ujjabb bünti.

  17. Addig, amíg tud magáról gondoskodni a szülő, nagy baj nincs. Ha már nem, akkor viszont igen. Én azt vettem észre, hogy nem folyamatosan romlik az állapot, hanem hirtelen ugrásokkal, így nehezebb is reagálni rá. Édesanyám 88 éves korában még gyalog hazament a telekről (6 km), mert nem akart várni a buszra. Rá egy évre már a boltba sem tudott lemenni, utána a lakásban esett el folyamatosan. Hiába volt bekötve a segítőszolgálat, nem vette fel a karperecét, amikor nyakába akasztósra csináltam, az sem volt rajta. Elesett, a húgom másnap talált rá a földön, mert nem tudott felkelni, így jelezni sem. Kórházba került, onnan már nem vihettük haza, mert a következő elesés már végzetes lett volna. Így került otthonba, protekcióval (mert a normális otthonnál bizony sorállás van, ahova meg lehetett volna vinni, ahhoz nem volt szívem).
    Megszokta, kiszolgálták, folyamatos felügyelet alatt volt, egészségügyi szempontból is. Járni már csak kerettel tudott, az ebédlőbe nem tudott menni, a szobájába hozták az ennivalót. Azután Karácsonykor még jó állapotban volt, lehetett vele beszélni, majd Újévkor szóltak, hogy átrendezte a szobát, mindent felrakott az ágyra, mert jön a víz. Hogy honnan volt ehhez ereje, nem tudom. Innentől már berácsozott ágyban volt, alig evett, nagyjából Húsvétig húzta.
    Akinek van lehetősége rá, annak idejében kellene az elhelyezéses megoldáson gondolkodni. Persze nem egyszerű, mert a megszokott környezetét senki nem adja fel önként, amikor meg már kényszer van, nehéz lépni.
    Az otthonban édesanyám lakótársnője (közös fürdőszoba volt, külön szobákkal) hetven felé tartó nő volt, aki már régóta ott lakott és még kijárt onnan dolgozgatni. De voltak az otthonban sorház szerű lakások is, ahol házaspárok laktak.
    Persze, ehhez anyagi fedezet kell, amit csak akkor lehet megteremteni, amikor arra lehetőség van. Az emberek többsége viszont akkor erre nem gondol.
    Amitől én tartok, hogy nem tudom majd időben meghozni azt a döntést, ami szükséges lenne és egy kívülállónak egyértelmű.

  18. 17:
    Ez ugyan nem témája a posztnak, de külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a legtöbb idős ember rohamos romlását egy triviális baleset indítja be. A jó járáshoz szokott idős ember járásának a romlása lépten-nyomon eleséshez vezet. Ennek az elkerülése nagyon fontos.

  19. 18. ennek a témának is jut rész Chris Crowley–Henry S. Lodgje, MD – “Minden évvel fiatalabb” című könyvében amit már máshol is ajánlottam, mint program a megelőzéshez.

  20. 18.
    Nem akarok a témától eltérni, de mikor van az a pont, amikor tudja, hogy vigyázni kell, mégsem teszi? Ott már nem tud jó döntést hozni, ki van szolgáltatva. Ilyenkor nem mindegy, kire számíthat. Vagy akkor már úgyis mindegy?

  21. Az anyagi fedezet ne fizetőeszköz legyen, mert azt úgyis elértéktelenítik. Most is ez folyik Magyarországon.

    Az új alkotmány és alkalmazása bemutatta, hogy hogyan szabadulnak meg a rokkantaktól, illetve megváltozott munkaképességűek ellátásától.

    A nyugdíjasok kisemmizésének lehetősége is benne van csak kevesen tudják.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük