Tibor bá’ online
Az egészségügy képtelen leállni a zsírellenes propagandával. Bárhol, bármit olvasok, állandóan az jön le, hogy vigyázzunk a telített zsírsavakkal, például a sertészsírral, és együnk helyette „egészséges” margarint. Miközben a helyzet épp a fordítottja. A vaj, sertészsír egészséges, a margarinok pedig kifejezetten károsak. Magyarul az orvosi gyakorlat nem gyógyít, hanem megbetegít. A nem túl intelligens, de igen makacs orvosi gyakorlat Semmelweis óta semmit se változott. Ennek egyik eklatáns példája a saját esetem. Az orvosi gyakorlat szerint amennyiben egy terheléses ÉKG vizsgálatnál a kapott görbe ST-szakasza a nyugalmi helyzethez képes lejjebb süllyed, amit ST-depressziónak neveztek el, és ez a süllyedés eléri a 2 mm-t, akkor ennek kizárólag koszorúér szűkület lehet az oka. Az ér keresztmetszetének (amit lumennek becéznek, mert a ködösítéshez ragyogóan értenek) szűkülete (amit meg sztenózisnak neveznek) miatt terhelésnél (pl. lépcsőmászás) a szív nem kap elég oxigént, ami fájdalommal jár. Ez a hírhedt Angina pektorisz. 10 évvel ezelőtt sikerült produkálnom 2 mm-es ST-depressziót, amire azon nyomban elrendeltek egy katéter bevezetést a szívembe, hogy körülnézhessenek ott benn. Ezt lendületből elutasítottam, amire halálosan megfenyegettek, előre jelezve, hogy hónapokon belül vissza fogok menni és könyörögni fogok….. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy koszorúér szűkülettel 10 éven át élni nem nagyon lehet, és ugye komoly igénybevételnél jelentkezni kellett volna az anginás fájdalomnak, ami nekem sok emelet megmászása után sincs. Erre találták ki a kardiológusok a silence anginát. Vagyis ragaszkodnak a rögeszméjükhöz, hogy nekem bizony angina pektoriszom van, de az esetemben ez a piszok angina leplezi magát „csendes”. Na de vissza a zsírokhoz.
Amikor az érbelhártya megsérül, a szervezet iparkodik megszüntetni a hibát, amit úgy old meg, hogy koleszterint töm a sérülésbe, ami persze a kereszt metszett rovására történik. Ebből az orvosok, de inkább a sebészek arra következtettek, hogy a koleszterin egy felesleges, ronda dolog, jó abból minél kevesebb a vérben. Koleszterin viszont abból keletkezik, ha zsíros ételeket eszünk, tehát kerüljük a telített zsírsavakat. Plusz feltalálták a koleszterin csökkentő gyógyszereket sztatin név alatt, amik kurva drágák, jó sok profitot eredményez a gyógyszergyártó multiknak. Ez lehet az oka annak, hogy a valóságot nem nagyon akarják kideríteni. A valóság pedig az, hogy az erek nem a koleszterin miatt dugulnak el, hanem a gyulladások miatt. A telített zsírsavak pedig ártatlanok. Ezt különben nem lett volna nehéz kitalálni, mert állati eredetű zsírokat százezer évek óta fogyasztunk, infarktusunk pedig alig van régebben, mint 100-150 éve.
De a történetnek nincs vége. Ha nem ehetünk állati zsiradékot, akkor mit? Növényi olajokat, és margarinokat. És pont ezektől vannak a szív-érrendszeri betegségek. Az omega-6 zsírsavak kifejezetten károsak, és hol találhatók? Növényi olajokban. Igen károsak a természetben nem előforduló transzzsírsavak, amik hogyan keletkeznek? Margaringyártás közben. Amire felfigyelhettek volna, mert azóta bukkant fel a tömeges infarktus, amióta margarint gyártanak. De a tények feltárása, és megfelelő intézkedések helyett, a margarinokra ráírják, hogy „szívbarát”.
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
A dietetikus képzés ott tart, hogy az agynak szüksége van cukorbevitelre. Miközben gimnáziumi tananyag (volt) a neoglükogenezis. (a fehérjéket alkotó aminosavak közel fele glikogén úton hasznosítható).
Egy friss mai hír:
„A karcsúság fejben dől el!
Antal Emese szerint a legtöbb dolog fejben dől el: „Komoly akaraterő és elhatározás kell ahhoz, hogy valaki hosszú távon életmódot váltson. Ne feledjük, hogy a zsírpárnák sem pár hónap alatt jelentek meg, legyünk türelmesek a fogyókúra során is és kérjük dietetikus segítségét.
Ráadásul 36 év felett csökken a szervezet energia-szükséglete, így a korábban jól bevált fogyókúrás étrend mellett is elmaradhat a siker.
Ezekben a nehéz pillanatokban segíthet egy-egy jól kiválasztott fogyókúrás készítmény, amely újabb löketet adhat a diétának, azonban a legjobb, ha ezekkel kapcsolatban kikérjük szakember véleményét.” A dietetikus felhívta arra is a figyelmet, hogy több olyan fogyókúrás módszer illetve készítmény van, amely gyors fogyást ígér anélkül, hogy bármilyen életmódbeli változtatást tennénk. Ilyen nem létezik, életmódváltás kell ahhoz, hogy hosszútávon sikeresek legyünk. ”
Antal Emese itt: http://keyframe.nava.hu/service/gallery/keyframe/2013/12/04/tv2-59114/tv2-59114-03341400.jpg
ezek szerint az ő fejében ez még nem dőlt el. Mármint hogy akár karcsú is lehetne.
A cukorbetegeknek meg fruktóz ajánlanak. Bizarr módja az emberölésnek. messzire vezet. De a hülyék mindig többen vannak.
A hazai táplálkozástudomány eredménye az európai elsőség a dagadtságban és világelső a daganatos halálozásban.
Tudom miről beszélek, a felismerés után fél év alatt fogytam erőlködés nélkül 36 kg-t. Szükségleti táplálkozás: Nincs szénhidrátbevitel. Max némi növényi rost. Amik alig vagy egyáltalán nem szívódnak fel. Eredmény? stabil vércukorszint (evés előtt után egyaránt 5 vagy az alatt. Testzsír elolvadása, civilizációs betegségektől mentes élet.
Ez olyan itthon mintha tiltott tudás volna, akik így tesznek azokat stigmatizálják.
a sztatinokkal, az inzulinnal ( más diabétesz gyógyszerekkel), és a hegyekben felzabáltatott gyógyszerekkel fosztogatják a közpénzeket a költségvetésen keresztül.És szabadlábon.
Pedig ezek árából minden faluban lehetnének csinos közgyógyászati stadionok!
ezt szerettem volna Antal Emesétől idézni, bocs!
„Ne higgyünk a csodában!
Antal Emese dietetikus szerint csodamódszerek nem léteznek, a legdivatosabb fogyókúrás étrendek általában valamelyik tápanyag-csoportot (zsír, szénhidrát, fehérje) próbálják túlzottan preferálni, ebből következően másokat háttérbe szorítani vagy éppen szétválasztják a tápanyagokat. Többnyire egyöntetűen gyors sikert ígérnek anélkül, hogy jelentősen korlátoznák az elfogyasztott ételek mennyiségét.
Mindemellett a kiegyensúlyozott táplálkozás fontos, hiszen a szervezetünknek minden tápanyagcsoportra szüksége van! Az egyes tápanyagfajták megvonásával vagy túlfogyasztásával komoly problémák is kialakulhatnak: ha például a zsírt csökkentjük drasztikusan, akkor probléma lehet a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában, a szénhidrátcsökkentés szédüléshez, rossz kedélyállapothoz, fejfájáshoz vezethet, a túlzott fehérjebevitel pedig veseproblémákat okozhat.
A karcsúság fejben dől el!”
bocs.
Csodálom, hogy a GVH nem vet ki a szívbarát margarinok gyártójára egy kiadós bírságot. Mert már ez a reklámszlogen is értelmezhetetlen hülyeségnek tűnik a posztod elolvasása nélkül is.
1:
Ha leállítod a szénhidrát bevitelt, akkor a szervezet egy darabig lebontja az izmokat, vagyis izom vesztéssel jár.— Az egyik hatalmas marhaság, hogy a „diabetikus” csokoládéba cukor helyett fruktózt tesznek, amit büntetni kellene, mert a fruktózt a szervezet másodpercek alatt átalakítja glükózzá.
Köszönöm szépen a mai posztot TIBOR’bá!
Teljesen egyetértek. A fruktóz hatalmas becsapás, hiszen állat kísérletekben ezzel indukálják legkönnyebben a II.-es cukorbetegséget. Plusz mi van a csak zsírban oldódó vitaminokkal ha ne fogyasszunk zsírt? Sajnos az élelmiszer és gyógyszeripar kapzsisága zsákutcába vitte a táplálkozás tudományt. Hiába minden cáfolat, hiába derül ki az igazság nap mint nap, a hamis eszméket (amelyek busás hasznot hoznak) tovább szajkózzák.
Tudom, már valaki belinkelte korábban, de mi a helyzet ezzel az OÉTI-s tanulmánnyal?
http://www.oeti.hu/download/tfacsop.pdf
Eszerint sok margarinnak mérési határ alatt van a transzzsírsav tartalma.
Mérési határ: 0,1 g TFA / 100 g zsír
Ez persze becsapós, mert milligrammban 100 mg-ot jelent!
Már csak az a kérdés, hogy ez sok vagy kevés? Tekintve, hogy egy adag McDonalds-os sültkrumpli 157 mg TFA-t tartalmaz a táblázat szerint, ez nem is tűnik olyan kevésnek. (Persze nyilván az ember 10 deka margarint nem egyszerre fogyaszt el.)
„1:
Ha leállítod a szénhidrát bevitelt, akkor a szervezet egy darabig lebontja az izmokat, vagyis izom vesztéssel jár.
ad egy: ha eljutsz idáig a gyakorlatban akkor könnyedén megelőzhető. A szervezet napok alatt adaptálódik. Aki izomból veszít, annál más hibádzik.
7:
„Aki izomból veszít, annál más hibádzik.”
Igen, például nincs elhízva.
A margarin és az abból készült ételek valóban károsak.
Viszont a növényi olajokra nem mondanám ezt.Naponta (vagy hetente párszor) egy-egy kanál lenmagolaj, kenderolaj,szőlőmagolaj és olivaolaj kifejezetten kell.Olaj a szájban béke a májban.A szőlőmagolaj puhítja a mikroérhálózatot,a régi délolaszok ezt ették , és nem ismerték a szívbetegségeket.Illetve esténként kúraszerűen nem árt egy kis kanál máriatövismagolaj.
A tej is tömíti az ereket (homogenizált, Ultramagas hőmérsékleten kezelz…)
Illetve még a tiszta só (NaCl) fogyasztása is fontos , a kálisó tönkreteszt az érhálózatot,megkeményíti azt, mindemellett besűrűsíti a vért és jön is a magas vérnyomás….
„Igen, például nincs elhízva.” a testépítőkre ezt sem lehet állítani,
ketózisban vannak, izomtömeget építenek és csökkentik a testzsír arányt.
Azaz a szénhidrátmentes táplálkozás, a szabályait betartva nem vezet izomtömeg veszteséghez.
Miért volna törvényszerű szerinted a izomvesztés normál testalkatnál szénhidrátmentes kaján?
10:
Kezdjük azzal, hogy szénhidrát mentes étkezés nem létezik. Zsírt/vajat nem lehet kanállal enni. Írj le nekem egy napi étkezést szénhidrát nélkül.
„Kezdjük azzal, hogy szénhidrát mentes étkezés nem létezik.” Mit is mondhatnak erre pl. az Inuitok?
Ugyanakkor ezt szellemesen átugrottad, miért?
„Miért volna törvényszerű szerinted a izomvesztés normál testalkatnál szénhidrátmentes kaján?”
Ma, reggeli 10 dkg. Bacon, kacsazsíron pirítva, 3 közepes fej gomba, rajta 1 db tojás.
Ebéd: marhalábszár nagykanállal és csalamádéval. (a hagyma alap zsíron+ szalonnán készült)
volt 2 KV-m 30%>tejszínnel.
Vacsi valszeg valami kemény sajt+kolozsvári „szalonka”, esetleg kacsatepertő lila hagymával, mert elfogyott a zsír és kell kisütni bőrős hájból.
a reggeli az standard, max. a tojást duplázom, ha kicsinek látom.
Atkins diéta. Szerintem is így lehet a legdrasztikusabban fogyni, de nem mindenki bírja(0-ás vércs.), és a társasági életbe nehezen illeszthető bele, báár a harmadik hónaptól már lehet egy kicsit bűnözni.
13:
Gombában, csalamádéban, vörös hagymában van szénhidrát. — Hogy miért van izomvesztés azt kérdezd meg a testedtől, de VAN, ez a tapasztalat.
„Az egészségügy képtelen leállni a zsírellenes propagandával.”
Szerintem megérne egy posztot hogy megvizsgáljuk az egészségügy és sz élelmiszeripar összefonódásait.
Ha mindazt a figyelmeztetést amit az elmúlt években közzétettél, komolyan vette volna az ország (fejlett világ), mind az egészségügy, mind az élelmiszeripar összeomlásához vezetetett volna…
A héten volt szerencsém „élvezni” a modern nyugati egészségügy csodáit – operáció, egy hét kórházban, stb…
Tényleg szuper…
Mondtam is a sebésznek aki műtött, hogy egész jó egészségügyi rendszerük van… de nagyon sok beteg kell hozzá, hogy ilyen jól működjön.
Szerintem még most is azon gondolkodik hogy mit akartam ezzel mondani…
Szóval bármi is az igazság a telített zsírsavakkal, a biznic felűlírja.
„13:
Gombában, csalamádéban, vörös hagymában van szénhidrát.”
Az Inutitok sem gombát sem csalamádét sem hagymát nem esznek…
azaz lehet évezredeken át szénhidrátmentesen táplálkozni, miközben az nem generál pl. civilizációs betegségeket.
Azért a gombához annyit 100 g-ban „van” 2 g szénhidrát aminek a glikémiás indexe 2 (!!).
mindaddig amíg a táplálékkal bevitt szénhidrátok nem szakítják meg a ketózist, azok nem indukálnak inzulintermelést addig azt gyakorlati szempontból „szénhidrátmentesnek” tekinthetjük..
Azt hittem hogy valami adattal/forrással kívánod az állítást alátámasztani, hogy a szénhidrátmentes étrend izomvesztést provokál.
Így marad egy igazolatlan legenda, vagy egyszerűen tévedés.
„— Hogy miért van izomvesztés azt kérdezd meg a testedtől, de VAN, ez a tapasztalat.”
és mit tegyenek a balga-belgák akiknél ez nem jelentkezik?
ha rossz pl. a zsír/fehérje arány az lehet egy magyarázat, de az a rosszul étkezés következménye…
A szénhidrátok nem esszenciális makrótápanyagok, kockázat nélkül kiiktathatóak.
17:
99 százalékban egyetértek veled, csak arra akartam rámutatni, hogy teljesen CH mentesen étkezni szinte lehetetlen technikailag és gusztus szerint is. Néhány napja este bezabáltam töpörtyűből, természetesen kenyér nélkül. Aztán éjjel 2-kor arra ébredtem, hogy a szám teli van töpörtyűvel, marja a nyelőcsövemet a gyomorsav, meg volt életem első refluxa. Azt könnyű leírni, hogy kacsazsíron pirított szalonna, de ezt meg is kell enni kenyér nélkül.
A margarint azért nyomatják, mert olcsó szemét, és sokat lehet rajta keresni. Ha az íze önmagában nem volna elrettentő, akkor idézzük fel még kémia tanulmányainkból, hogyan, miből készül, aztán jó étvágyat…
18. Tibor’bá
Reflux ellen savanyúságot kell fogyasztani. Ezzel megemelkedik a gyomor savszintje, a nyelőcső felőli záróizom kajakra bezár (reflexesen).
Persze a hivatalos orvostudomány fordítva magyarázza, és savcsökkentőket ír fel. Persze az alacsony koncentrációjú gyomorsav amely nem készteti teljes zárásra a záróizmot, még éppen elegendő a nyelőcső megmarására.
Szerintem hatékonyabb és olcsóbb is egy ecetes salátát bekapni, mint savcsökkentő pirulát, a gyógyszeripar örömére.
20:
Köszönöm a tanácsot. Egyenlőre nem gondolkozok el rajta, mert ez volt életem első refluxa, egy eléggé szélsőséges esetben.
18 Tibor bá’ Says:
persze, hogy egyetértünk.
Van emberi élet szénhidrátok nélkül. Vissza a zsírokhoz.
Zsírral nem tudsz bajt okozni.
Az emberi szervezet legnagyobb ellensége az emberi inzulin!
Véleményem szerint az inzulin vészhelyzeti hormon arra a nem várt esetre alakult ki, amikor a főemlős (humanoid) valami édes gyümölcsforrásra rákattanva túlzabálta magát, normalizálja a vércukorszintet és a feleslegben levő cukrokat elraktározza zsírként az ínséges időkre…
Mára a népesség egésze (?) folyamatos inzulinszkréciót provokál a mérhetetlen mennyiségű CH bevitel amik zömmel magas GI-űek. Még alvás közben is dolgozik az inzulin (hasnyálmirigy) eredménye diabétesz, elhízás szívelégtelenség, stroke, rák,infarktus, depresszió, autoimmun betegségek.
Mindezt megfejeli a másik rejtet gyilkos a glutén.
Mindeközben az orvoslás és dietetika előírja az érintetteknek a szénhidrát bevitel magas (!!) szintjét (napi 150-200 g CH) és egy halom gyógyszert amiknek számos mellékhatása van.
Agyrém.
Tibor bá!
Utánanézel melyik gyógyszercsoport(ok) kapja(ák) a legnagyobb részt a gyógyszerkasszából? Tanulságos lesz.
javallom: tőkehúsok, belsőséges és zöldségek a piacról, hentestől, ha lehet a termelőktől. Pékséget, tejcsarnokot messze elkerülve.
és elhagyhatók a gyógyszerek, lekerülnek a krónikus betegségek.
Nem nagy dolog.
Kövér dietetikusnőknek egy szavát se higgyétek!
22:
Engem csak az zavar, hogy az emberiség 10.000 éve búzacentrikus étrendet folytat, és egészen az utóbbi időkig OK volt.
23.
„Engem csak az zavar, hogy az emberiség 10.000 éve búzacentrikus étrendet folytat, és egészen az utóbbi időkig OK volt.”
A sima búza sem embernek való lenne.Hosszú téma ez…
Szerintem az utóbbi időkig azért volt OK a búza , mert régen(60-70-es évek) az emberek immunrendszere mondjuk 80-90%-on volt, és a búza levitte 10-20-30%-al.De ma az emberek immunrendszere sok esetben 20-30%-on van és akkor abból még lejön az az 10-20%.
Ez olyan mint amikor azt mondják nekem h hülye vagyok mert régen is ittak tejet és nem lett bajuk tőle.Csak az a helyzet hogy „régen” dédnagyapám immunrendszere 90%-on volt és a napi tej levitt 5-10%-ot amitől még nem betegedett meg….
22.
„Az emberi szervezet legnagyobb ellensége az emberi inzulin!”
Ez érdekes téma.Van 4 fűszerből álló fűszerkeverék amit ajánlatos fogyasztani mindenkinek. Most csak 2 jut eszembe, de majd megkeresem a másik 2-őt.
Majoranna és gyömbér (+ még 2).Ezeket naponta érdemes fogyasztani, mert segítenek szétválasztani a fehérjét,szénhidrátot (lehet rosszul mondom) , és a lényeg az az hogy nagymértékben segítik a hasnyálmirigy munkáját és nem terhelik le azt.
Jól jönne egy összefoglaló cikk a cukorbetegség elkerüléséről,mert geddon idején nem akar az ember cukorbeteg lenni,meg kell előzni.
Szerintem már csak a 4 fűszer alkalmazásával jó úton járunk.
De most ástam ki egy kis csicsókát,ami szintén nagyon jó megelőzésre….Ennek ellenére ismerősi körömben szerintem azt sem tudják mi az……
23.
24.
A búza kérdés sem bonyolult, az elmúlt évtizedekben a nemesítés eredményeként a genetikai „előrehaladás” a glutén (a sikérben) (elsődlegesen az alfa-gliadin) mennyiségét meg 50x ezte. (A sikér a minősítési tesztekben a legfontosabb értékmérője, mint sütőipari érték, afajtaminősítő kísérletekben!)
Minél egészségtelenebb a búza annál „jobb” pékárú készíthető belőle!
Feleségem nagy glutén teszter. Olaszországban Franciaországban nyom nélkül ehet péksüteményt tésztát… Itthon egy kis barna mártásban levő liszt is hetekig nyomot hagy mint bőrpanasz.
A mainstream média mindig kisebbíti a gluténmentesség értelmét, de sehol nem írnak arról hogy használna a fogyasztása, a károsságáról vannak csak cikkek, akkor miért kellene ennünk???
Mi haszna a mérhetetlen gabonazabálásnak? Üres értéktelen kalória, egészségre káros fehérjékkel. Ez a mindennapi kenyerünk.
A vércukrot az egekbe viszi a kenyér, a glikémiás indexe is kb. 100.
Gyilkos kombináció.
A legtöbbet az lép előre aki a pékárut otthagyja a boltban.
…nagyszüleink nem ezt a „búzát” ették. Fellelhető a kereskedelemben egy régi típusú búza lisztje „Alakor” de már azt is átugorjuk, mert minek ennénk szénhidrátot, ha van helyette egészséges hús+zöldség..
25. Csicsóka: alkalmai köretként a zöldségköretekben szívesen használjuk, a kerítés mellett szép állományt képez, igénytelen, és bőtermő.
Margarin: ipari hulladék. De ha valakit érdekel az foglalkozzon azzal hogy mikortól kezdtek kalcium-fluoridot rakni a fogk-rém-be. Ami egy veszélyes ipari melléktermék.
de bárhova nézünk ezer veszély van.
Kinek kinek a saját felelősség az hogy gondolkodik.
26. Értékes hozzászólás
„A búza kérdés sem bonyolult, az elmúlt évtizedekben a nemesítés eredményeként a genetikai “előrehaladás” a glutén (a sikérben) (elsődlegesen az alfa-gliadin) mennyiségét meg 50x ezte.”
Hát igen az a rohadt nemesítés……Nekem már nagyjából összeállt a kép hogy mit egyen az ember.
Kenyérnek talán a tönkölykenyér lenne a jó , de az sem nagy mennységben.
Fogkrémnek mit ajánlasz? Jelenleg homeodentet használok,egyátalán nincs erős fulor íze mint az olcsó fogkrémeknek.
,de sajnos ebben is van fluor,ugyhogy cserélni akarom ha találok jobbat….
26:
Azért van még itt egy-két dolog. Őseink gyűjtögettek gyümölcsöket is, amikbe pedig fruktóz van. Sőt a szőlőben glükóz és a szőlőt több ezer éve termeljük a bór miatt, de esszük is. Aztán mi van a zöldségekkel? Azokban is van szénhidrát és persze vitaminok. Húst hússal étrendbe hogy jut be a C-vitamin?
„26:
Azért van még itt egy-két dolog. Őseink gyűjtögettek gyümölcsöket is, amikbe pedig fruktóz van.
az ősök aligha találhattak a maihoz hasonló édességű gyümölcsöket az év mindne napján. Ezekre a ritka alkalmakra való az inzulin, hogy tudja kezelni a szervezet. (nem bezsélve az akkori ősök napi mozgásadagja nagyságrendekkel magasabb volt a maiaknál.
Sőt a szőlőben glükóz és a szőlőt több ezer éve termeljük a bór miatt, de esszük is.
Akkor sem volt még folyton termő szőlő…
Aztán mi van a zöldségekkel? Azokban is van szénhidrát és persze vitaminok.
A növények vitamintartalma talán a legrosszabbul hasznosuló vitaminok. csodálatos módon a a kíméletesen kezelt húsok elég vitamint tartalmaznak. a zöldségfélék Ch tartama jórészt emészthetetlen rost, és/vagy rendkívül alacsony glikémiás index mellett. Nem emelik a vércukorszintet.
Húst hússal étrendbe hogy jut be a C-vitamin?
„Az első olyan tudományos vizsgálatot, ami paleo-ketogénnek tekinthető 1930-ben publikálták (McClellan és Du Bois, 1930). Vilhjalmur Stefansson antropológus és sarkutazó egyszerre volt ötletgazdája és résztvevője ennek a vizsgálatnak. Stefanssonnak meggyőződése volt, hogy az északi sarkkörön túl élő inuitok zsír-hús alapú étrendje teljes értékű és nem egészségtelen. Ennek bizonyítására fogott bele egy társával együtt egy orvosok által ellenőrzött vizsgálatba, amelynek során egy teljes éven keresztül csak állati zsírral, hússal és belsőségekkel táplálkoztak vitamin és ásványi anyag kiegészítés nélkül. A tanulmányban leírtak szerint a vizsgálat alatt mindketten végig egészségesek maradtak, laborparamétereik normál tartományon belül voltak, nem voltak veseproblémára vagy vitaminhiányra utaló tüneteik.”
„Találkozhatunk olyan véleménnyel, amely a klasszikus ketogén étrend mellet alkalmazott kiegészítőket egy az egyben javasolja a paleo-ketogénre is. Így, összemosva a két étrendet, bizonyos vitaminokat és étrendkiegészítőket a paleo-ketogén étrendnél is elengedhetetlennek tartanak. Ilyenek például a magnézium, kálcium, C-vitamin, cink és a vas. Magnéziumpótlásra paleo-ketogén étrend mellett nincs szükség, mivel az alacsony szénhidrátbevitel mellett jelentősen lecsökken a magnéziumigény. A C-vitaminról ugyanez mondható el. Ennek magyarázata, hogy szerkezeti hasonlóságuknál fogva a C-vitamin és a glükóz ugyanazon a csatornán (transzporteren) keresztül jut be a sejtekbe (elsősorban az immunsejtekbe), így a C-vitamin hasznosulásának legfőbb akadálya a magas vércukorszint (Washko és Levine, 1992). Ebből az következik, hogy paleo-ketogén étrend mellett jóval kevesebb C-vitamin is elegendő a fiziológiás működéshez.”
az idézetek forrása: http://paleomedicina.com/hu/paleoketogen-etrend
27. Andrew Says:
a nagy multik alsó polcain (!!) vannak flour mentes fogkrémek, mi évek óta a Himalaya termékeit használjuk amik növényi összetevőkből készülnek. (a szappanjaik stb. is)
Ez az ötvenszeres gluténtartalom nem túlzás egy kicsit? A régebbi magyar búzák sikértartalma magasabb volt, mint a most használt fajtáké (cserébe kevesebbet teremtek). Az olasz durum búzák fehérjetartalma még magasabb. Valami forrást tudnátok adni ehhez az adathoz? Alakort Erdélyen kívül szerintem az utóbbi 200 évben sehol nem termesztettek számottevő mennyiségben, mindenki búzalisztet használt (a homokos területeken rozsot, de az sokkal kisebb területet érint)
Laza hangvételben írott cikk a táplálkozásról:
http://www.ferfihang.hu/2011/11/06/a-jozan-ferfi-hozzaallasa-a-taplalkozashoz/
„fehérjét (húst) és zsírt enni muszáj, mert olyan tápanyagok vannak benne, amit a szervezet magától képtelen előállítani. Hogy milyen húst és milyen zsírt, az még további kérdés, de az alapelv adott.”
… de szerintem a testmozgás ugyanolyan fontos:
http://www.ferfihang.hu/2011/10/26/testepites-elsofokon/
– ez a bevezető.
majd jön egy kitérő:
http://www.ferfihang.hu/2011/10/28/test-epites-mellekvaganyon/
és végül a tulajdonképpeni edzés “recept” videókkal:
http://www.ferfihang.hu/2011/11/18/test-epites-masodfokon/
http://www.vice.com/read/this-guy-has-eaten-nothing-but-raw-meat-for-five-years
Ez a srác öt éve csak nyers húst eszik, és egészségesebb, mint valaha.
A barátnője vega. 🙂
Arany Sakál! Írtad valahol, 36Kg-ot fogytál. Ez szép teljesítmény de mennyi most a BMI-d?
31. Ejha! Ez érdekes!…
30. az 50x es lehet kicsit túlzó, de a lényegét tekintve nyugodtan mondhatom. Több lett a glutén (alfa gliadin) és a népesség egésze sokkal többet zabál belőle..
Itt van egy átvett anyag ezzel kapcsolatban:
http://www.tenyek-tevhitek.hu/gluten-uj-megvilagitasban.htm
33. Feco
A BMI-m most 26, de el vagyok punnyadva, volt egy közúti szóváltásom és utánam jött egy terepjárós, majd amnézia kórház traumatológai, így a napi országúti dózisom hiányzik. Olyan 23-24 re le fogok jönni, egyelőre spinningel, + a napokban egy szigorúbb étrendre váltok, mert most megengedőbb vagyok a kihággsokkal, gyümölcs, alkohol… ezek megtépik a ketózis, és megállítják a lipolízist.
Le fogok tolni pár kilót gyorsan.
36:
Azért a ketózissal kapcsolatban van még néhány kérdésem.
1) Ha átok a cukor, akkor az anyatejben miért van cukor.
2) Miért kell kerülni a tejtermékeket? Mi baj van a vajjal, tejszínnek, sajttal. Ez utóbbinak a fele zsír, negyede víz, másik negyede fehérje. Ideális arány.
3) Ha fogytál 36 kilót (dicséretes), nyilván megemésztetted saját hájadat. Ez ketózis?
4) Aki fogy, az miért a zsírt emészti, miért nem az izmokat.
5) Ketózisban mi történik a fehérjékkel?
„3=:
Azért a ketózissal kapcsolatban van még néhány kérdésem.
1) Ha átok a cukor, akkor az anyatejben miért van cukor.
A felnőttek táplálásról beszélünk ugye? A tehéntejben is van, aztán a végén a tehenek meg már inkább kérődzenek… (Lowcarb 🙂
2) Miért kell kerülni a tejtermékeket? Mi baj van a vajjal, tejszínnek, sajttal. Ez utóbbinak a fele zsír, negyede víz, másik negyede fehérje. Ideális arány.
A tejtermékek közül jómagam a vajat, tejszínt, kemény sajtokat megtartottam. A tej fehérjéi sajnos hormonhatásúak. A tej jelentősen emeli a vér inzulin szintjét. Ha volna bármi krónikus betegségem elhagynám, és a következő időszakban amíg nem megy lejjebb a BMI-n radikálisan fogom csökkenteni. A
3) Ha fogytál 36 kilót (dicséretes), nyilván megemésztetted saját hájadat. Ez ketózis?
A ketózis az amikor a szervezet zsírból szerzi az energiát és a zsírból képződő zsírsavak és ketontestekkel ketyeg. Ennek kimutatása a vizeletből történik, egy tesztcsíkkal. Egyébként tényleg felemésztettem a hájat. (Ez azért egyszerű mert nincs éhségérzet)
4) Aki fogy, az miért a zsírt emészti, miért nem az izmokat.
Az emberek „azért híznak” mert a szervezetük tartalékot képez a feleslegből a szűkösebb időre, és ezt gyorsan is tudja metabolizálni. A vázizomzat nem energiatartalék.
5) Ketózisban mi történik a fehérjékkel?
Mármint azzal amit megeszik? Aminosavaktól függően közel fele ezeknek ketoplasztikus másik felük meg glükoplasztikus, azaz ketontestek és glükóz is lehet belőle…
Ha túl sok fehérjét viszünk be, és kevés zsírt akkor a ketózis is megakad.
De ennek jó leírásai vannak szakembertől a http://www.paleomedicina.com oldalon.
Igazából a ketózis az alapállapota az emberi metabolizmusnak és a CH alapú kaja az ami ezt kb. 100 éve felborította és állandó szénhidrát nyomás alatt van a táplálkozáson keresztül a szervezetünk.
Ez generálja alapvetően a krónikus (civilizációs) betegségeinket, ezt fejeli meg a tej valamint a gluténtartalmú gabonatúlsúly, és erre rakódnak az túlfeldolgozott ipari eredetű élelmiszerek, a pertolkémiai élelmiszercsodák, a mozgás szegény életmóddal, a szennyezett levegővel, és a mérgező italok özönével. (és akkor a szermaradványok, a nehézfémek izotópok, ionizációs sugárzások, erre jönnek mint a hab a tortán.
De ha valaki Te mint szemtanú látod, hogy régen az volt a feltűnő az utcákon aki hatalmas hájpacniként jelent meg az utcán (50-60 éve) ma meg betegnek néz ki aki középkorú vagy idősebb és 25 vagy alatti a BMI-je. Felnőttként már nehezen találok rám való derékbőségű nadrágokat.
38:
A tej valóban katasztrofális, amit tapasztalatból tudok, de amit belinkeltél az határozottan tejtermék ellenes. Szerintem a vajat és a sajtot kár lenne parlagon hagyni. — Ha a saját hájamat és persze az elfogyasztott telített zsírokat le tudom bontani hasznosan, akkor minek ragaszkodni a ketózishoz? Én nagy ívben kerülöm a szénhidrátokat. Hg A1C értékem 5,8, amivel meg vagyok elégedve. Mi extrát kapnék a ketózistól?
37.
2) Miért kell kerülni a tejtermékeket? Mi baj van a vajjal, tejszínnek, sajttal. Ez utóbbinak a fele zsír, negyede víz, másik negyede fehérje. Ideális arány.
A tehéntej nem emberi táplálék,a szervezet csak az anyatejet tudja feldolgozni kb. két éves korig , után a genetika lezár.
Ennek ellenére én is eszek néha tejterméket.Pl.a pizzát nem hagyom ki,csak korlátozottan fogyasztom.
http://eyes.blog.hu/2015/06/19/a_tehen_tejfogyasztas_artalmai
40: „Azoknak a teheneknek a teje és a húsa, amelyek moslékot kapnak”
Eddig bírtam olvasni, pedig már ez előtt is sok marhaság volt a cikkben, de ez már tényleg csúcs. 🙂
/Manapság már a disznó sem kaphat moslékot, a tehén meg régen se kapott./
Szóval általánosságban az emésztés nagyjából úgy néz ki, hogy van egy viszonylag bonyolult molekula, és az enzimek szépen elkezdenek lehasogatni belőle darabokat (gyököket) egész addig, amíg olyan egyszerű vegyület lesz belőle, amit aztán a szervezet hasznosítani tud. Ha a szervezeted termel olyan enzimeket, ami a tejfehérjét és a tejzsírt lebontja, akkor nyugodtan ihatod a tejet, eheted a tejtermékeket.
http://mkk.szie.hu/dep/aeet/tanweb/tapelet/emesztelet_html/emelet.htm
41.Observer
ezzel alapvető problémában ragadsz, ha ez ilyen sima volna. Csakhogy a tápcsatornából felszívódó tejfehérjék, simán hormonként viselkednek, az inzulinválasz is ennek egyértelmű jele.
39. a tejtermékek (bár változó mennyiségben) de tartalmaznak tejfehérjéket… ezekre egyénenként máshogy reagálunk.
A ketózis (paleo ketogén) ha elolvasod a klinikai esettanulmányokat nem egyszerűen megelőz, hanem valós terápiás hatása is van.
A ketózis (paleo ketogén étrend) pl a demencia ( akár alzheimer) ellenszere is lehet.
a kor előrehaladtával az agysejtek is egyre inkább elvesztik a glükóz felvételének képességét, amit jól elkerülhetsz a ketontestek adaptációjával.. ha van elégséges mennyiségű ketontest a véráramban. Márpedig a ketózisban van.
Az inzulin jelenléte kifejezetten rossz hatással van pl a tesztoszteronra is. Ami „némileg” csökkenti a potenciá(l)t..
Tételezzük fel hogy ezidáig elkerültek a krónikus betegségek, miért ne akarnád ezt a kegyelmi állapotot még tovább fenntartani?
Az ugráló vércukorszint óhatatlanul inzulint generál.
Ketózisban ez egy szép lapos görbe… Egy időskori diabéteszt is azonnal „elmulaszt”. Valójában kettes típusú diabétesz nincs is, csak túltolt szénhidrát-mennyiség a kosztban, amibe beleun a szakszervezet és nem akar/tud tovább zsírként a szövetek közé passzírozni. ha elhagyjuk a kiváltó okot, 0-ra akkor varázsütésre elszáll a gond is. De az orvosi protokollnak ez ördöglakat. Még..
ja: ” Ha a saját hájamat és persze az elfogyasztott telített zsírokat le tudom bontani hasznosan, akkor minek ragaszkodni a ketózishoz? ”
A zsírbontáshoz biztosítani kell a lipolízist. Erre jó a ketózis.
42: „tejfehérjék, simán hormonként viselkednek”
Ez így nettó marhaság. A fehérjék az emésztés során aminosavakra hasadnak szét.
Konkrétan melyik fehérje, és melyik hormonnak felel meg? És hogy jut be az érrendszerbe?
41:
Így igaz. „Normális” ember a laktózt röhögve emészti.
–
43:
Mi az hogy tej fehérjék. Kazein. Van valami más is? És milyen hormonként. Csak nem tesztoszteron? 😀
–
42:
„A zsírbontáshoz biztosítani kell a lipolízist.” na, ez már blabla. A lipolízis = zsírbontás. Azt kérdeztem, ha a saját zsíromat, és más telített zsírsavakat is le tudom bontani, akkor mi szükség a ketózisra? Miért csak napi 30 gramm, nem pedig 60 gramm szénhidrátot fogyaszthatok?
43. ja? így is lehet?
Akkor nyilván a tejeszacskó látványa vált ki élettani hatást. Meggyőztél, igazad van.
44. majd azt még várom hogy a lipolízis inzulin jelenlétében, hogy történik. (nekem is kellenek a friss ismeretek.)
További jó szórakozást!
…akit érdekel is a tejre adott inzulinválasz, azoknak:
Hoyt G, Hickey MS, Cordain L.Dissociation of the glycaemic and insulinaemic responses to whole and skimmed milk. Br J Nutr. 2005 Feb;93(2):175-7.
Aztán lehet kon”troll” vizsgálatokkal lemarházni.
45: Szállj le a magas lóról.
Egyszerű a kérdés: melyik tejfehérje és melyik hormonnak felel meg. Ha megválaszolod, hiszek neked.
Természetesen van olyan, hogy egy fehérje módosulás nélkül felszívódik, ha nem így lenne, nem lenne pl. gombamérgezés.
De a tejről van szó. Arról nyilatkozz, és amíg gondolkozol, nézz tejeszacskót… 🙂 Hátha hormontúltengésed lesz tőle. 😉
47, felesleges,”nettó marhaság” volna részemről, hiszen leírtad a fehérjék a tápcsatornából nem szívódnak fel, csak az aminosavak. Ilyen egyszerű. Nem akarnám ezt tovább komplikálni.
Az meg, hogy hányféle fehérje alkotó van a kazeinben és a savófehérjékben, megtalálható, és a hivatkozott cikk éppen arról a kutatásról számol be, hogy a tejfehérjék miként okoznak fokozott inzulin reakciót. (póriasan: „hormonként viselkedve”) Amit szerinted nem tehetnek mert aminosavakra esnek.
Csak az nem világos hogy de Te majd eligazítasz ebben a nem túl tágas eseményhorizontodon belül, hogy a tej egyéb faktorai miként hathatnak a csecsemőkre kis-borjakra.
pl.
A gluténérzékenység is nyilván női szeszély, mert a gabonafehérjéknek is ez a sorsa.
Vannak dedikált források, nem vagyok néptanító ott ahol a vita nem a másik mondandójának megértését, hanem a „fogáskeresést” szolgálja.
Kellemes felszívódást az aminosavaidnak! De ne feledkezz meg arról, hogy a bél a tünetmentességtől az IBS ig különböző mértékben „áteresztő”.
de most inkább tusolok egy jót, annak is van hormonszerű hatása… de hogy melyik hormonnak fog a hideg víz megfelelni az már egy újabb disszertáció lehet.
46:
Dissociation of the glycaemic and insulinaemic responses to whole and skimmed milk. Ez nálam már kiverte a biztosítékot. Ugyanis Szendi Gábor már lefordította. Nyilván azt olvastad, de nekünk belinkelted az eredeti cikket. Zseniális! Itt van a fordítás: http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/tej-es-inzulinvalasz.php akkor most vitázzunk erről.
–
A cikk arról szól, hogy vajon van-e különbség a teljes tej (zsíros) és a leszeparált tej (alacsony zsírtartalmú) között? A válasz: NINCS. És akkor ez mit bizonyít abból, amit állítottál?
48: Te el is olvasod, amit írok?
Pl. ezt: ‘Természetesen van olyan, hogy egy fehérje módosulás nélkül felszívódik, ha nem így lenne, nem lenne pl. gombamérgezés.’
Az „emésztés” az pont azt jelenti, hogy a szervezet /enzimek segítségével/ a nagy molekulákat kisebbekre bontja – ha normálisan működik.
Természetesen lehetnek „rosszul” működő szervezetek, amelyek egyes fehérjéket valamiért nem tudnak lebontani, és azok valóban felszívódhatnak, és ételallergiát okozhatnak.
De talán a normális működést tekintsük általánosnak.
49. Meg fogsz lepődni ha mégis végigolvasod. A zsíros és alacsony zsírtartalmú tej egyforma inzulinválaszt okoz. Azaz nem a zsírok hanem a fehérjéik által.
Amik azért sokfélébbek mint a „kazein”.
Amit állítottam ép a tej által generált túlzott inzulinreakció, amit nem a tejcukor vált kia,
Mert szerinted mit kellene itt bizonygatnom?
Tőlem mindenki ehet minden szart. Nem nekem fáj.
51:
Ezt te linkelted be: „…. az adatok azt sugallják, hogy a laktóz és az aminosavak együttes jelenlétében, kölcsönhatásuk miatt jön létre a tejre adott emelt inzulin válasz.” — Ezt te úgy értékelheted, ahogy akarod, de ne tévessz meg másokat.
Először is a mondataid el vannak nagyolva, rébuszokban fogalmazol. Kevered a fehérjét az aminosavval. A belinkelt tanulmányod végeredménye, hogy valószínűleg a tejcukor (laktóz) és a kazein valamelyik aminosava(i) kölcsönhatása adja a magas inzulinválaszt. Ebből arra következtetni, hogy a fehérjéket kerülni kell, némileg túlzás.
GAP-szindróma c. könyv megadja a választ: az egészséges bélflórával bíró belek felbontják a fehérjéket, és csak az aminosavak szívódnak fel, de a beteg bélen áthatolnak a fehérjék is, beleértve a glutént és a kazeint, amik a vérbe kerülve ártalmasak. Vagyis akinek rossz az emésztése, jól teszi, ha kerüli a glutént és a tejtermékeket, egészen addig, amíg helyre nem hozza magát.
52.
Furcsa ez önkényes értelmezés.
Előbb ezt írod:
„A cikk arról szól, hogy vajon van-e különbség a teljes tej (zsíros) és a leszeparált tej (alacsony zsírtartalmú) között? A válasz: NINCS”
majd utóbb meg azt hogy
„hogy valószínűleg a tejcukor (laktóz) és a kazein valamelyik aminosava(i) kölcsönhatása adja a magas inzulinválaszt.”
Mindezt ugyanabból a forrásból.
Mindazonáltal természetesen marad az, a megállapításom, hogy a tejfogyasztás kiemelkedő inzulinválaszt generál.
Ami annak kapcsán került szóba, hogy a ketogén étrendbe (paleo-ketogén) miért nem férnek bele a tejtermékek / tejfehérjék.
Hát ezért.
Továbbá a forrás nem ilyen egyértelmű mint idézed, hiszen:
„Mindazonáltal nem zárhatjuk ki az egyéb potenciális inzulin kiválasztást serkentő faktorokat sem a tej fehérje komponensében (pl. specifikus peptidek vagy akár endogén szarvasmarha hormonok)”
Miközben ezek egészséges (bélflórájú) alanyokon szerzett eredmények, nem a rosszul működő bélrendszer következményei.
„Ebből arra következtetni, hogy a fehérjéket kerülni kell, némileg túlzás.”
Sehol nem állítottam ilyet, ez az a fajta vitakultúra amikor adsz valami el nem hangzottad a partnered szájába, amit elegánson cáfolsz meg. Ügyes…
Azt állítom, hogy a ketogén (paleo-ketogén étrendbe) sok más mellett ami inzulinreakcióval jár, a tej/tejtermékek fogyasztása sem fér bele!
Azt sem titkoltam, hogy kemény sajtokat zsíros adalékmentes tejszínt, és vajat mértékkel én is fogyasztok. De én panasz és tünetmentes vagyok.
Ettől persze lehet bizarr étrendnek és feleslegesnek is tartani az táplálkozási eredetű ketózist, és kapaszkodni a szavakba és értetlenkedni.
De ha valaki a mélyére néz és csinálja az ezzel a „szükségleti táplálkozással” a lehető legtöbbet tesz a krónikus betegségek ellen.
53. gyakorlatilag a GAPS és paleo ketogén táplálkozás nagyon jól fed át.
ja az étkezési ketózis fenntartásához nem elég a CH mentesség és a fehérjebevitel, zsír nélkül nem megy…
Szénhidrát hiány?
http://www.zoldhaz.info/szénhidráthiány
A szervezetnek szüksége van szénhidrátra IS, mint ahogy fehérjére, zsírra, stb. a megfelelő arányban.
54:
Voltál oly szíves a következőt észrevételezni:
–
Furcsa ez önkényes értelmezés. Előbb ezt írod: “A cikk arról szól, hogy vajon van-e különbség a teljes tej (zsíros) és a leszeparált tej (alacsony zsírtartalmú) között? A válasz: NINCS” – majd utóbb meg azt hogy “hogy valószínűleg a tejcukor (laktóz) és a kazein valamelyik aminosava(i) kölcsönhatása adja a magas inzulinválaszt.” Mindezt ugyanabból a forrásból.
–
Te kis szerencsétlen! Először elolvasol egy Szendi Gábor 10 éves fordítást, majd belinkeled az eredeti angolt (hű de előkelő) aztán kiderül, hogy még a magyar szöveget se értetted meg, és csodálkozol azon, amit írok. Pedig a cikk világosan mondja, hogy 1) a két tej azonosan viselkedik, 2) tehát feltételezhető, hogy nem a zsír váltja ki, vagy szól bele az inzulin kiválasztásba. Hanem, minden valószínűség szerint a tejcukor és valamelyik aminosav kölcsönhatása. és ezt nem én mondom, hanem a cikk, amit belinkeltél.
–
55:
Köszönet a belinkelt cikkért.
„Te kis szerencsétlen!”
érvként erős..
maradhatunk is ennyiben.
„Először elolvasol egy Szendi Gábor 10 éves fordítást” valójában Fordította, kivonatolta: Mezei Elmira
Lovagolhatsz szavakon, de ezeken is kellene amivel folyatódik:
„“Mindazonáltal nem zárhatjuk ki az egyéb potenciális inzulin kiválasztást serkentő faktorokat sem a tej fehérje komponensében (pl. specifikus peptidek vagy akár endogén szarvasmarha hormonok)”
„1) a két tej azonosan viselkedik,” írod mármint a zsíros és zsírszegény tej egyaránt a tejcukor mennyisége által nem indokolt méretű inzulválaszt okoz, legalábbis a fenti forrás szerint. (Mezei Elmira fordításában.)
Mindemellett akármit is értesz vagy írsz, az eredeti megállapításom egyáltalán nem gyengül még ezzel sem „Te kis szerencsétlen!” miszerint a tej fogyasztás nem egyeztethető össze a szírbontással mert a kiváltott inzulinválasz blokkolja a zsírbontást.
Ez persze arra is válasz amire máig nem jöttél rá:
42:
“A zsírbontáshoz biztosítani kell a lipolízist.” na, ez már blabla. A lipolízis = zsírbontás. Azt kérdeztem, ha a saját zsíromat, és más telített zsírsavakat is le tudom bontani, akkor mi szükség a ketózisra? Miért csak napi 30 gramm, nem pedig 60 gramm szénhidrátot fogyaszthatok?”
Hogy miért is a fenti szénhidrát korlát alatt működik a ketózis.
Jót tenne a kognitív képességeidnek, hidd el.
Nos ennyi.
Röviden megfogalmazod, hogy az étkezési ketózis kapcsán mi az az állításom ami számodra nem érthető vagy szerinted téves, és ha igen akkor miben? Csak, hogy pontosan értsem a problémádat?
Félek tőle, hogy valamit csúnyán félreértesz.
55 zsigam:
a linkelt cikked szerzőjétől egy rövidebb írás:
http://www.paleorszag.hu/magazin/ketogen-dieta–1565
A ketogén (paleo-ketogén) étrend javasolt napi 20-30 g (de általánosan 50g alatt) szénhidrát korlátja bőven elég arra amire szüksége van a szervezetnek, és bevihető úgy hogy közben nincs inzulinválsz.
Én Zsírdiétán vagyok a táplálkozásom 85-90% bAN HÚS VAJ tojás zsír TEJSZIN ÉS mellé a cruciferous zöldséségfélék azaz káposzta brokkoli hagymák fokhagyma kelbimbó Kale meg ilyesmik nyersen Nulla gabonaféle cukor semmi 50 felett tökéletes minden egészségi értékem és kockahassal rendelkezem . Cukor . kukoricaszirup alkohol mindenféle gabonaféle mégha teljesőrlésű is a HALÁL . A magyarok főleg persze meg a többi népek is ezekbe döglenek meg
59: És az, hogy a központozás és általában a mondatszerkesztés nehezen megy, a zsírdiéta mellékhatása, vagy ettől független?
59.
A hagyma és a fokhagyma nem keresztesvirágú
61:
Nem is azt írta, hanem cruciferous. Mecsoda különbség. 😀
EtyerePetyere hozzászólásánál leragadtok a részleteknél. A lényeg: aki gabonaféléket fogyaszt, az meghal.
De mi lesz azzal, aki nem eszik gabonaféléket? Örökké él? 🙂
Bocsánat, Petyere, hogy ennyit szívom a véred a mondatszerkesztéssel kapcsolatban. Megértem, hogy sok év külföldi élet sokat ronthat a nyelvhelyességen. Bár a pontokat és vesszőket az angol is használja.
Az a helyzet, hogy van bennem egy erős előítélet: aki nem, illetve rosszul használja a központozást, arról automatikusan feltételezem, hogy unintelligens. A központozás nélküli szöveg ugyanis érthetetlen és zavaros, és aki zavarosan ír, arról azonnal feltételezem, hogy zavarosan is gondolkodik.
A fröcsögő, reflektálaltlan gyűlölködés pedig megerősíti ezt az ítéletet.
De a keresztesvirágúaknak és a hagymáknak én is nagy rajongója vagyok. Csak sajnos nagyon rontják körülöttem a légminőséget. 🙂
Elképesztő, hogy a növények egyetlen fajtája ilyen sokoldalúan tudja táplálni az embert: képes tápláló részt növeszteni a gyökérből (retkek), szárból (karalábé), levélből (káposzta), bimbóból (bimbóskel), virágból (karfiol) és a magból is (mustár). Nem marad ki egyetlen növényi rész sem. Egyszerűen fantasztikus!
Pár évig én is olajjal főztem annak ellenére, hogy mindig visszakívántam a régi jó, zsírral készült ételek ízét. Volt étel, amit a megbetegedés tudat terhe mellett is zsírral készítettem. Egyszerűen nem akartam elhinni, ha a nagyszüleim megélték a 86-87 évet szalonnával,körömpörkölttel, akkor én majd korán meghalok mert helytelenül táplálkozok. Olyan nagy volt a ” tudományos nyomás”, hogy nem mertem mindent zsírral készíteni, hisz felelős szülő voltam, aki nem akarta helytelenül táplálni gyermekeit. Magammal szemben nem voltam olyan szigorú, mondhatnám önző felelőtlen voltam. Ha idejekorán kinyírom magam, az az én bajom, így szalonnáztam töpörtyűztem, pörköltöztem, kolbászoztam stb. Azt a felemelő érzést, mikor elolvastam az első cikket, a zsír nem káros. 😀 😀
A más földrajzi helyen élő népek étrendjét mintának venni szerintem nem helyes. A saját területeden hosszú életet leélt emberek táplálkozási szokásait kell figyelembe venni, azt kell követni. Egy eszkimó, hogy a bánatban tudna céklasalátát készíteni. Az ember mindenevő, így igen nagy az a skála, amin belül egészséges és hosszú életű lehet. A mértékkel elfogyasztott vegyes táplálék szerintem az ideális. A hangsúlyt a mértékre teszem. Szerintem a mai ember sokkal többet eszik mennyiségre,vagy akinek jobban tetszik kalóriában, mint amennyire valójában szüksége van. A tartósítás is régen ki lett találva, szárítás, savanyítás, sózás formájában. Télen aludni kell, gyűjteni az erőt tavaszra,nyárra. Ezért megyek is aludni nosza. 🙂
64 Ábel
Azért ebe a káposzta ügyben te sem voltál valami nagyon precíz.
A felsorolt keresztesvirágúakat azért ne sorold egyetlen fajba. Konkrétan a retek és a mustár biztos, hogy nem fajtestvére a többinek. A többiek viszont tényleg egyetlen faj módosulatai, mind a vadkáposzta kinemesített változatai.
Abban igazad van, hogy mind káposztaféle, de ez nem közös fajt, csak közös családot jelent, aminek háromszáz nemzetsége és vagy háromezer faja él a világban, sok közülük nem is hasonlít se kinézetre, se ízre a káposztához, mondjuk a torma.
66: A káposztafélék egyrészt azok a keresztesvirágú növények, amelyek tudományos neve úgy kezdődik, hogy ‘Brassica oleracea convar.(alfaj) „valami”‘. Ezek egy rokonsági körbe tartoznak, a Földközi tenger környékén alakultak ki. Másrészt ezek mellé még hozzájön pár távolkeleti faj, mint pl. a kínai kel és a pak choi. Ezek együttesen a káposztafélék.
A többi (retek, torma stb.) simán keresztesvirágú zöldségféle.
Ha már pontosítunk. 😉