(1744) Fehérje a tápanyagban

Tibor bá’ szatirikus online

 

~q102Ennyire nem lehet szar a helyzet, vagy mégis. Angliában beindult egy új mozgalom, amit így lehetne jellemezni: „Egyél bogarakat, teli vannak proteinnel”. Az emberiség fehérje szükségletének hatalmas hányadát a tengeri halak tették ki, csakhogy a túlhalászás miatt egyre kisebb a fogás, ráadásul most a japánok tesznek róla, hogy a tengeri halak világítsanak is a sötétben, amit a világ többi részen nem akar díjazni. A hivatalos bogár zabálási felhívás valódi oka a környezetünk megóvása. Pincér! Kaphatok egy csótány salátát, természetesen hangyasavval dúsítva. Mert én megmentem a földet, ha már a British Petrol nem akarja.

Szóval ennek fele se tréfa. Sir David King, a közismert angol tudós és talpig úriember megkéri a Kolumbiai nagykövetett: Lenne oly szíves, uram, továbbítani a sózott gilisztákat. Természetesen – válaszol a megszólított és mindjárt hozzá is teszi – lenne kedve megízlelni ezeket a pácolt hangyákat? Majd mindketten koccintanak a mezcal con gusanoval teli pohárral. A likőr kitűnő, amit minden bizonnyal a szokatlan adaléknak köszönheti, vagyis a Megathymus lepkék lárvájának.

~q067

Esőerdő bogarak bankettje

A tálcán csokoládé bevonatú tücskök ciripelnek.

A közszemlére kitett lakmározást tíz merész ínyenc nézi végig, amit az Oxfordi Egyetemhez tartozó Természettudományi Múzeum előtti pázsiton felállított asztalon szolgálnak fel, Thomasina Miers sztár séf utasításának megfelelően. A megfigyelők nem felejtik el megemlíteni, hogy 2030-ra az emberiség létszáma túllép a 8 milliárdon, ráadásul a hagyományos húsfogyasztás drasztikusan növekszik. Ez pedig azt jelenti, hogy több sertés és marhát kell nevelni, ami fokozza a metán termelést, és ugye az pedig gyorsítja a felmelegedést. Na tehát, a bogarakban lévő fehérje fogyasztás nem csak tápláló, de kifejezetten jó a környezetünknek – ha 2030-ig marad még belőle valami.

A lakoma végigszemlélőinek arcáról – voltak vagy százötvenen – a kíváncsiság és az undor különös keveréke tükröződött. Szent Kleofás, ezt kell majd ennem? Na, nekem ebből elég – szólalt meg Martha Kearney a BBC munkatársa. Neki már elapadt a kíváncsisága. Tessék monda mi, az a sárga genyó, ami kettéharapott svábbogárból kifolyik, az is protein lenne? Természetesen uram, csak még nem teljesen érett be. És ez a pók, ezt egyben kell lenyelni, csak azért kérdem, mert ha a torkomban elkezd mászkálni, az szerfölött kényelmetlen lesz, ugyanis én csiklandós vagyok.

Legyünk őszinték, Dél Amerikában, Afrikában és Kelet Ázsiában mindig is fogyasztottak bogarakat, csak úgy, mint az Ausztrál bennszülöttek. Európában viszont nem. Nehéz belátni, hogy vén fejjel meg kell szoknom a szöcske és sáska fogyasztást, hogy a harmadik világ szülőgépei zavartalanul fialhassanak még egy további 20 éven át. Persze, kérdés, hogy mi lesz azt követve? Most már csak a kannibalizmus fog segíteni. Igaz is, az öregek adják át helyeiket a fiataloknak. Aki már semmi hasznot nem tud nyújtani a társadalomnak (értsd alatta a sorozatban fialó nőstényeket), azt fel kell zabálni. 70 felett egy kicsit rágós, de istenem, majd tovább főzik, már ha lesz rá felesleges hőenergia.

__________________________________________________
__________________________________________________
__________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

23 gondolat erről: „(1744) Fehérje a tápanyagban

  1. +1

    Kiegészítés: a tengeri halaknál az is gond – 2025-re már extrémmé válna -, hogy tele vannak mikron méretű műanyag szemcsékkel. A nagy óceni köráramlatban kavargó miriádnyi petpalack ugyanis bomlik az UV sugárzás hatására.

  2. Nem kell messzire menni, az ukrán méhészek a herelárvákból csinálnak v.mi csodaszert ami jobb/olcsóbb mint a viagra! 😉

  3. Ezt a reggeli előtt nem kellett volna olvasnom…

    Nem hinném, hogy a mi kontinensünkön kéne bevezetni ezt első körben, hisz nem mi szaporodjuk túl a környezetünket. Persze nem kizárt, hogy pár év múlva nekünk is jól jönnek majd az ízeltlábúak, de azért érdekesnek tartom, hogy pont itt kell ezt terjeszteni.

  4. 3 Chani, a túlszaporodás nehéz kérdés, de nem ezért válaszolok. 🙂
    A bevezetés terén teljes az egyetértés.

    Ugyanakkor – és ez már nem Neked, hanem mindenkinek szól – a felkészülés szempontjából, talán érdemes MOST kipróbálni, ha már ekkor idióta trendiség. 🙂 mert sütve biztos jobb, mint nyersen.

    (Anno a németeknél tesztelték a sült tücsköt, bekötött szemű éttermi vendégeknél és mindenkinek izlett, csak a kendő levétele után volt sikongás és fintorgás.)

  5. 4:

    Mondjuk ezen nem lehet meglepődni. A hétvégén tudtam meg, hogy az ételek külsejének hatása van az ízükre, mert az agyunk arra is reagál. Valami céklás, meg narancsos kocsonyát készítettek felcserélt színekkel, ezzel akarták bizonyítani.

  6. A sült tücsök legalább tücsökből van.

    Az a valószínű, hogy mindenből fehérjepépet készítenek, ami némi ízesítés, formázás, színezés után valamilyen húskészítménynek adnak el. Pont úgy, mint ma a párizsit. Nem kell tudni, hogy miből van.

  7. 6. Observer

    “A sült tücsök legalább tücsökből van. ”

    Sokszor nagyon jó érzékkel tudod megfogni a lényeget.
    A modern táplálkozással se annyira a mennyiséggel van a baj, mint a minőséggel.

    Mert a tücsökkel se leszünk előrébb, ha majd lesz belőle Tesco-gazdaságos, tömeg-termelt, pari hulladékkal etetett, hormonkezelt, génpiszkált instant mikrovévezhető verzió.

    Addig ameddig az élelmiszeripar (és a gyógyszeripar) minden szabályozás nélkül a profitorientált maffiák kezei közt vergődnek, addig tök mindegy hogy mik a valódi lehetőségek a tartalmas táplálkozásra.

  8. 7:
    Folyamatosan átzuhansz a ló másik oldalára. Mind az élelmiszeripar, mind pedig a gyógyszeripar igen erős szabályozás és ellenőrzés alatt áll mind nyugaton, mind pedig nálunk. Az más kérdés, hogy mind két ipar állandóan megpróbál kibújni ezek alól, és nem is sikertelenül. — És ki nem? Leginkább a mezei állampolgárok iparkodnak minden alól kibújni, méghozzá krónikusan.

  9. A rák is ízeltlábú, vagy a homár és a tengeri pók. persze sok minden befolyásolja az ízeket, például hogy növényevő, vagy ragadozó, vagy mindenevő, illetve hogy sós vagy édesvízi környezetben él e. Viszont a permetszerek, talajjavító szerek, és a nem szándékosan földbe, levegőbe jutott mérgező anyagok ugyan úgy feldúsulnak az ízeltlábúak és kagylók szervezetében, amit meg mi ugyan úgy megennénk. De íme egy “nagy ötlet”, a bio ízeltlábú farm….. Aztán majd azoknak is szabályozza az EU a tartásukra vonatkozó előírásokat, és jön a Greenpeace akik meg szöcskéket fognak kimenekíteni a gaz állattartó karmai közül. A vége szatirikusra sikeredett, elnézést.

  10. 8.

    Na jó, de az ipar előírásai is brutálisak.
    Pl. az egyik volt munkatársam ismerőse hentes, akit rendszeresen azért bűntetnek meg, mert nem rak szóját a kenőmájasába, pedig kötelező (pár százalék min.), vagy legalább is, akkor az volt.

    Arról ne is beszéljünk, hogy a tecsó hentesei közül is van ismerősöm, akinek a felesége is ott dolgozik a pékségben. Na, a felvágottban csak hús van alig, a kenyér meg csak nyomokban tartalmaz búzát. Más baj nincs…
    Jah, és néha egeret, vagy patkányt is sikerült belesütni a kenyérbe, mert beleesett a keverőgépbe.

  11. Akkor hadd fogalmazzak sarkosan, ezen kommentek között talán szabad.
    B+ „esőerdő bogarak bankettje” a szőke picsák banketteznek a végveszélybe került élőhelyek még talán fennmaradó halott fajaival? Londonban? Csokiba mártva?
    Hol élünk?
    Tibor bá! Aahhh…..

  12. Arról nem is beszélve, hogy Attilának adok abban igazat, hogy a minőség pocsék, ebből kifolyólag többet is kell enni, az adott ételből, hogy laktató legyen.
    Persze az is közrejátszik, hogy többet is eszünk a kelleténél (elhízás), és pazarlóan bánunk az élelmiszerrel (sokan kidobják a maradékot).
    Én inkább ezeken változtatnék, mielőtt tücsköket kezdünk el enni.

  13. Amíg, hagyjuk magunkat (meg az utódaink is hagyják magukat) az eu, és mindenféle parazita terrorszervezet által MESTERSÉGESEN TÖNKRETENNI, addig nyilvánvaló az, hogy akár bogármenüre (vagy bármilyen őrültségre)leszünk igen hamar kárhoztatva. De kik fogják biztosítani a bogarakat ? Nyilván, akiket, majd az eu-s központ támogat, és engedélyez. A mi pénzünkön.

    Emlékezzünk : beléptetvén az eu-ba, annak első intézkedései Magyarország potenciális mezőgazdasági kiherélésére irányultak.
    A gazdák akkor jutottak némi (egyszeri)támogatáshoz, ha kivágták a gyümölcsfáikat, és a szőlőjüket, meg mindent ami termő volt, és hasznot hozott(volna). Most meg sírunk, hogy ebből sincs, abból sincs, és esszük a sugárfertőzött guar-gumis multimoslékot. Drágábban.

    Vagy.
    Ukrajna, aki egymaga el tudná látni a fél világot búzával, jelenleg egy tanácsköztársasági TERROR kellős közepén van. Még a ruszkiknak sem akar, és nem tud fizetni a szuperalacsony árú gázért, hanem azt is tőlünk, az eu-n keresztül(is) várja ingyen.

    És lehetne sorolni a végtelenségig, hogy mit, miért nem szabad csinálniuk a csicskáknak Európában, és világszerte, az élelmezés területén. Nemcsak a tények miatt generálódik a világ éhínsége.
    Vajon, ha holnap bármelyik éghajlatában, és egyéb körülményeiben alkalmas csicskaország nekiállna a nagyüzemi, tömeges bogártenyésztésnek, vajon ott nem történnének meg ugyanezen MEGSZORÍTÓ INTÉZKEDÉS csomagok ?
    Dehogynem.
    Mert, nem ők profitálnának (csak, és kizárólag) belőle.

    Nem a normális élelmiszerekkel, azok mennyiségével van a baj, nem a különböző étkezési trendik a hibásak. Hanem a monopólhelyzetet CSAK MAGÁNAK FENNTARTÓ HATALMAKKAL.
    UGYANAZOK ŐK, AKIK AZ ÁLLANDÓ HÁBORÚK FENNTARTÁSÁBAN ÉRDEKELTEK.

    Ennyit a bogarakról…

    Hogy nekem mindig csak ez jut eszembe…

  14. 8. Tibor bá’

    “Mind az élelmiszeripar, mind pedig a gyógyszeripar igen erős szabályozás és ellenőrzés alatt áll mind nyugaton, mind pedig nálunk.”

    Na ne röhögtess má’ Tibor bá’m mert cserepes a szám ! 🙂

    Ebbe a szabályozásba épen most fér bele hogy elárasszák Európát génpiszkált szeméttel.
    Meg hogy a szabályokat az élelmiszeripar írja.
    Ha valóban a szabályok a nép egészsége érdekében, és nem az élelmiszerlobbi érdekében lennének lefektetve, akkor az üzletekben kapható, élelmiszernek cimkézett ipari hulladék felét be kellene tiltani.

  15. Attila (PV) vs Tibor bá’

    Észrevétel

    Teszteltük a téliszalámit, itthon vásárolt és Németországban vásárolt… előbbit a német kóstolók “döghúsnak” nevezték, utóbbi megtartotta az ízét hetekig, mint anno a nyolcvanas években.

    “AZT” mérgező, fokozatosan halmozódik fel a szervezetben, nem ürül ki… a korai AIDS gyógyszerben igen nagy mennyiségben volt; ettől haltak meg nem mástól. Ma is benne van, csak kisebb mennyiségben; és ma is ettől halnak meg, csak sokkal lassabban. —> dr. Klaus Köhnlein: nincs AIDS, csak a WHO által létrehozott betegségek AIDS-ként való meghatározása, ha HIV+ tesztel párosul. Szép kis történet, főleg mert az “AZT” a kemóban is benne van; azok is mind meghalnak szépen szétbaszott immunrendszerrel, amire rányomnak egy sugárkezelést, ami köztudottan gyenge immunrendszerrel minden csak nem nemhalálos. – tudom OFF

    Még egy, a rovarölő szerek – ha már szabályok – brutális kontakt idegmérgek, hogy azok forgalomban lehetnek, számomra egy teljes rejtély.

  16. 14: “a szabályokat az élelmiszeripar írja”

    Méghozzá annyira, hogy pl. a húskészítményeket egyszerűen nem hajlandók jódozott sóval készíteni – miközben Magyarország köztudottan jódhiányos terület, ami egy csomó pajzsmirigy rendellenességet okoz. Az nem indok, hogy drágább lenne a termék – 10 deka parizernél mit számítana?

  17. A jódozott sóval nem mész messzire, szervesen kötött jód kell, az meg a tengeri herkentyűkben van! Kell egy tenger! 😉

  18. 17: “Kell egy tenger!” Én benne vagyok.

    “szervesen kötött jód kell” Lehet, de nekem pajzsmirigy műtét után a kezelőorvos javasolta a jódozott só használatát. Valamit csak ér az is. Nagyon nem mélyedtem bele…

  19. Az ipari etetoanyagoban takarmanyokban alapbol rengeteg a gmo szoja es gabona esetenkent a dog. Igyis megetetik a nepekkel… Ezutan majd nagyobb mennyisegben.

    Unokabatyam mezogazdasz es novenyvedelmis szaki. vele beszelgettunk a vegyszerekrol. Sajnos ha nemlenne vegyszerezes mutragyazas stb akkor a mostani osszevissza ido ellenere is roppant mennyisegeket termo foldek hozama legalabb az otodere esne! Ecsetelte hogy a vegyszerek is egyre silanyabbak (persze az embert meg megoli attol) es dragabbak.

    A mezogazdasagot nemcsak kiherelik hanem meg is csonkitjak. Csak ez nem a penzpiac amit precizen lehet manipulalni itt a termeszet is racsap majd az ember mancsara.

  20. 20.
    Jó, de nagy része hála Istennek hülyétes is.
    Pl. a szomszédban nagyüzemben termelnek (300 ha) több mindent. Tölük szoktam venni a búzát, kukoricát, napraforgót az állatainknak. Na a kukoricából a gyerekek elszórtak pár marékkal a homokozóban. És a nagy része kikelt. A szomszéd nem akarta elhinni, mert azt hitte, hogy ez a fajta nem kell ki magától. A természet él, és élni akar, csak néha kicsit segíteni akar neki.
    Lehet, hogy a hozamban visszaesés lenne, de nem biztos, hogy annyi, mint amennyit jósolnak, hisz sose próbálták ki, csak elméleteket gyártottak hozzá. Az meg ugye nem mindig fedi egymást.

  21. 21:
    Kedves Suz’n!
    Mit lehet erre válaszolni? Köszönöm. 😉

  22. 20 Chani: És megvártad, hogy a homokozóból kikelt növény mennyi termést hozott vagy elég volt, hogy láttad a szárát?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük