Címkearchívumok: Gilad Atzmon,

(166) Holocaust tagadás

Tibor bá’ online

~p001A Holocaustnak 1945 februárjában lett vége azzal, hogy a Vörös hadsereg felszabadította a német koncentrációs táborokat. Mivel édesanyám 1945. Január.18-án orosz akna áldozata lett. Apám pedig az őrjöngő zsidó bosszú elől néhány hétig bujkálni volt kénytelen. Ezért én pár hétre egy miskolci családhoz kerültem, ahol megismerkedtem egy fiatal zsidó lánnyal, aki akkor ért haza valamelyik koncentrációs táborból és mesélt az átélt szörnyűségekről. A legtragikusabbnak azt tartotta, hogy a csont-bőrre fogyott, de még élő rabok az oroszoktól kapott élelmiszerekből, a szigorú figyelmeztetés ellenére, hogy csak fokozatosan növeljék a napi étel mennyiséget, a szó szoros értelemben halálra zabálták magukat. Néhány hónappal később már jelentek meg fényképekkel illusztrál könyvek a borzalmakról. Amint beindult az újságnyomtatás, közöltek egy sorozatot „Dr. Mengele boncoló orvosa voltam Auschwitzban” cím alatt. A koncentrációskoncentrációs tábor táborok létezése mindenki számáram teljes mértékben egyértelművé vált. Azonban a „holocaust” kifejezéssel 50 éven át egyszer se találkoztam. A holocaust 15-20 éve lett divat szó, mint például a wellness. Ennek többféle magyarázata van, de talán a legautentikusabb Yeshayahu Leibowitz (Rigában született, 1935-ben Palesztinába kivándorolt filozófus és egyben ortodox zsidó), aki kijelentette: „Az izraelita vallás 200 éve halott. Ma már a világ zsidóságát semmi más nem tartja össze, csak a Holocaust.” Gilad Atzmon (Izraeli születésű zsidó aktivista, aki részt vett az 1982-es Libanoni háborúban) szerint a Holocaust sokkal több, mint egy történelmi esemény, mert alapvető vallásos elemeket tartalmaz. Meg vannak a papjai (Simon Wiesenthal, Elie Wiesel, stb.), és a profétái (Shimon Peres, Benjamin Netanyahu), akik megjósolják a bekövetkezendő iráni atomcsapást. A Holocaust vallásnak van kialakult rítusa (auschwitzi zarándoklás, megemlékezések az évfordulókról). Léteznek ezoterikus szimbólumok (kapo, gázkamra, kémény, hamu, Musselmann, stb.). Megvannak a szentélyek, templomok (Yad Vashem, holocaust múzeum). A holocaust vallás annyira koherens, hogy megvannak saját antikrisztusai is, azok, akik tagadják a holocaust létezését.

Természetesen nem kötelező egyetérteni se Yeshayahu Leibowitz-cel, se Gilad Atzmon-nal. De ad magyarázatot arra, hogy a Holocaust miért nyomult be az életünkbe olyan szinten, hogy tagadása törvénybe ütköző cselekedett. Mi az, ami engem ebben zavar? Tételezzük fel, hogy kijelentem: „Szent Bertalan éjszakája sose történt meg, azt a kálvinisták találták ki, politikai tőkekovácsolás céljából.” Ha ezt az érettségin teszem meg, valószínűleg megbukok történelemből. Ha egy baráti társaságban jelentem ki, akkor kétségbe vonják épelméjűségem. Viszont egyik esetben se fenyeget annak veszélye, hogy a történelemmel ütköző kijelentésemért börtönbe csukjanak. Jogomban áll tagadni Darwint, akkor fundamentalista vagyok. Jogomban áll tagadni isten létezését, akkor ateista vagyok. Egyszóval, bármit tagadhatok a világon, ami tény, vagy általános vélemény, egyetlen kivétellel. Ez pedig a Holocaust. Zsidó nyomásra visszatértünk a középkorba, ahol máglyán égettek el, ha nem hittem a szentháromságban? Simicska szerint, mindenkinek állampolgári joga hülyének lenni. Kivéve, ha olyan hülye, hogy tagadja a koncentrációs táborok létezését. Mert ekkora fokú hülyeségért börtön jár.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_______________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!