Tibor bá’ múlt és jelen online
A már jó pár éve elhunyt Somló Péterrel 1948-ban találkoztam, vagyis 15 éves koromban. Egy társaságba keveredve váltunk barátokká, ami hosszú éveken át ismétlődő közös szórakozásokat jelentett. Szombat esténkét rendszerint csörögni mentünk (akkoriban így nevezték a táncot) hatan, legtöbbször egy-két lánnyal, vagy azok nélkül. Vasárnap, ha nem kirándultunk, akkor délután séta Pesten, késő délután kártyaparti valakiknek a lakásán, este esetleg egy mozi. Közös zenehallgatás (Luxemburg, RIAZ Berlin, Novi-Sad azaz Újvidék), hangversenyek (klasszikus is), színház, nyáron evezés a Rómain, kerékpár túra, és az évek szép lassan peregtek.
Péter zsidó volt, ahogy – rajtam kívül – a hatos társaság összes tagja, de ez nem volt téma. Tudtuk, és kész. Így szocializálódtunk, vagyis ilyennek ismertük meg a világot, ahol voltak reakciósok, kulákok, letűnt burzsujok, „egyebek”. Zsidónak lenni nem volt szocialista kategória, ezért eltűnt a közéletből. Közmegegyezéssel a zsidók úgy tettek, mintha nem lennének zsidók, a többség pedig úgy tett, mintha elhinné. A zsidóüldözést egy történelmi ficamnak képzeltük, de nem volt nagyobb jelentősége, mint a tatárjárásnak. Szörnyű volt, de mi most el vagyunk foglalva a béke megvédésével, majd a szocializmus építésével. A Rákosi rendszer szar volt, de nem élhetetlen. Nem igaz, hogy az ifjak boldogságához pláza kell, quad, Adria, diszkó, drog és nyílt dugás a buszmegállóban. Optimizmus kell és a jövőbe vetett hit. Vártuk, hogy kikerüljünk az életbe, keressünk pénzt, legyen egy hajlékunk, házasodjunk meg, legyenek gyermekeink.
Az érettségi után hatunkból négy egyetemre ment, ketten katonának. Az összeszokott társaság jóval ritkábban találkozott, mert a körülményeink megváltoztak. Aztán jött 56, hatból három külföldre ment, három maradt. Somló Péter és én Ausztráliába mentünk, mely tényről az otthon felejtett szülőktől értesültünk. Hamarosan felvettük a kapcsolatot, kiderült, hogy míg én Melbourne-ben telepedtem le, addig Péter Sydneyben, a távolság 1000 km. Természetesen leveleztünk, mivel se Internet, se mobil nem létezett. Mivel Ausztrália a déli féltekén van, ott pont karácsony környékén van nyár, és nem is akármilyen, mert míg Magyarország a 47° szélességi fokon van, addig Melbourne mindössze a 30 ° -on terül el. A napokig tartó 40 °C körüli melegben december 20 és Január 10 között minden leáll. Az első nyári szünetre Péter meghívott két hétre engem a leendő feleségemmel, hiszen ő maga is megnősült a forradalom második napján, tekintve, hogy édesanyja ellenezte a házasságot.
Jó két év után az első találkozónak mind a ketten igen örültünk, és hatalmas elvárásokkal néztünk a két hét tengerparton eltöltendő szabadság elé. A tengerparton, mert Péterék ott béreltek egy pazar villát, amire ráment a feleség, Ági teljes fizetése. De legyen ez az ő bajuk, megengedhették maguknak, mert Péter a CSIRO-nál dolgozott, mint kutató mérnők (az akkor felfelé törő mikrohullámok terjedése volt a szakterülete, nekem meg a megtanulandó anyagom) de esténként meghibásodott tévéket javított másod állásban. A hangulat fenomenális volt. Lévén Ági is magyar az állás 3:1 volt a javunkra, tehát kizárólag magyarul beszéltünk, így aztán Elayne-nek csipkednie kellett magát, csipkedte is.
Gépkocsival mentünk át Sydney-be, ezért a késő délutáni órákban érkeztünk, de még bőven világos volt, hiszen ott december 21. A leghosszabb nappal. Nem sokkal megérkezésünk után beültem a klotyóra. Amint leültem és felnéztem a velem szemben lévő ajtóra a legnagyobb meglepetésemre ott egy hatalmas Rákosi portré nézett vissza rám. Azt hittem rosszul látok. Rákosit én se kedveltem, de akkor készült 1959 váltani az előző évet, miközben Rákosi 1953-ban vonult be végleg a magyar történelem panoptikumába. Meglepetésem nem volt tehát indokolatlan. Ürülés után első dolgom volt, hogy Péternek szegezzem a kérdést, mi a fenét keres Rákosi a retyó ajtaján? Péter hangos röhögésbe kezdett. – Nézd, én ezt a szemetet úgy gyűlölöm, hogy képtelen vagyok elfelejteni. Ahányszor rám jön a szarás, beülök a vécébe és hangosan elkiabálom magam: nyald ki a szaros seggem. – Amit mondott az érteni értettem, csak meg nem értettem. Pétert érettségi után azonnal felvették a műszaki egyetemre, ösztöndíjat kapott, sikeresen végzett, családjának politikai konfliktusa Rákosival nem volt (azon kívül, hogy államosították a vasárú üzletüket). Mi ez a megszűnni nem akarok pokoli gyűlölet, amit még Ausztrália se tud elfelejtetni vele, hosszú évekkel később? A talány több mint 50 éven át talány maradt és talán sose oldódott volna meg, ha nem kellett volna múlt héten elmennem a János Kórházba, ahol mindenféle teszteknek, és röntgennek vetettek alá, hogy megállapítsák, mibe fogok elpatkolni vagy jövő hónapban, vagy soha a büdös életben, de legalább is nem a geddonig. 😀 A rengeteg várakozás miatt olyat követtem el, amire vagy 10 éve nem volt példa, vettem egy Hócipőt, a címlapon megláttam Orbán Viktor arcképét. Mint a villámcsapás ért a felismerés, miért függesztette fel Péter barátom Rákosit a sydney-i vécé ajtajára. Nyilván ugyanúgy undorodhatott Rákositól, ahogy én most Orbántól.
Legyen hozzánk az isten irgalmas! 😀
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Mindig jók ezek a régi időkből való szösszenetek. 🙂 A wc ajtóra szegezett kép kiváló ötlet.
Én csak attól félek hogy Orbán láttán a gyomrom is felfordulna és szarás mellett még össze is okádnám magamat. 🙁
Tetszett a cikk, jól fogalmaztad köszönöm.
Legyen hozzá Isten irgalmas.
„undorodhatott Rákositól, ahogy én most Orbántól”
Tibor bá, ne hagyd, hogy az érzelmeid felülírják a racionalitást. 😉
Orbánnak iszonyatosan nagy mázlija van, hogy mindig a gazdaságilag felmenő ágban lett kormányfő. A szocik (és tettestársaik) meg azt szívják, hogy mindig a lemenő ágban kormányoztak.
Az persze sajnálatos, hogy lehetett volna a magyar történelem egyik kiemelkedő politikusa, de csak egy gazdasági bűnöző lett (még ha nem is bizonyítható…) a sleppjével együtt.
Rákosinak legalább volt egy ideológiája, amiben talán hitt is, neki semmilye nincs, csak a kielégítetlen vágyai. Hiába nyel el mindent, semmi sem elég. Ez az ember beteg, inkább szánalmat érdemelne, ha nem a mi bőrünkre élné ki a vágyait.
Bár azt se felejtsük, egyedül ő se sokra menne, ha nem lennének az erkölcsi mélységben tobzódó kiszolgálói (és szavazói – akik talán jó szándékúak, de meglehetősen rövidlátók).
Én nem tartom Orbánt egy tehetségtelen embernek, a politikai játszótéren fiatal korától kezdve jól teljesített.
Lehet lecigányozni, de azért intellektusa nem éppen a cigányságra jellemző. Ha minden cigány származású ember ilyen ambícióval és tehetséggel simulna bele a többségi társadalomba, akkor nem lenne cigány probléma.
A mostani leharcolt, pöffeszkedő stílusa már igaz, nem nagyon emlékeztet fiatalkori csillogására, de én még jól emlékszem fénykorában folytatott imponálóan éleslátó vitáira politikai ellenfeleivel, akkor bennem tiszteletet keltett, még voltak is olyan illúzióim, hogy talán nem is ártana egy kis friss levegő a magyar politikai küzdőtéren. Mondjuk odáig azért nem jutottam, hogy rá is szavazzak.
A hatalomban elkorrumpálódott, szerintem az első kormányzása bukása után végképp leszámolt minden illúzióval, és a hatalom mindenáron való megtartásának gátlástalan alkalmazásával lépett be a második kormányidőszakába.
Fő stratégiája, hogy lopni hagyja az őt kiszolgáló nagyétvágyúakat is, mert tudja, hogy addig számíthat a támogatásukra, amíg jóllakatja őket, és ebből egy gyomorforgató felállás jött ki, amit már nem lehet elkendőzni.
4, hubab „Lehet lecigányozni”
Úgy látszik, nem figyeltem eléggé… Valaki „cigányozott”?
Mert ha igen, rosszul tette. Ebben az országban senki sem „fajtiszta” magyar, és OV-vel sem a származása (akármilyen is) a probléma, hanem az, hogy kiépített egy virtuális világot, ahol az emberek nem a tényeknek hisznek, hanem a propagandát böfögik vissza.
A problémák elkendőzése pedig még soha, sehol, semmikor nem segítette elő a problémák megoldását. Ezek egyre mélyülni fognak, és eljutunk oda, ahonnan már nagyon nehéz lesz visszakapaszkodni. /Pl. ez a mostani, lényegében háborús hisztéria Soros és a nem létező migránsok ellen már bohózatba illene, ha nem félnék a drámai végkifejlettől./
Engem még az sem nagyon zavar (bár betegesnek tartom) ha valaki felnőtt korában a gyerekkori álmai miatt kisvasutat meg stadion építtet a – saját! – pénzéből. De ha egy politikus a közpénzeket a saját hülye vágyai kiélésére használja fel, azt mélységesen elítélem.
5. Observer
A cigányozás nem ebben a posztban történt, de határozottan emlékszem olyan korábbi hozzászólásra Orbán kapcsán, hogy „én nem bízom egyben sem”.
6, hubab :
A legnagyobb baj, hogy újra „házmesterek” országa lettünk, dicső őseink meg forognak a sírjukban… 😀
https://444.hu/2017/11/27/migransoknak-neztek-a-pecsi-vizilabdasokat-mert-tul-gyanusan-ultek-a-kisbuszukban
Mindig jellemző volt rám némi pesszimizmus, de hogy ennyi sötét gyökér él a határaink között (részben azon túl is), a legvadabb rémálmomban sem gondoltam volna. OV a legrosszabbat hozza ki az emberekből – láttunk már ehhez hasonlót a múltban, és annak csúnya lett a vége. Most vajon mi lesz?
Érdekes és jó a poszt!
Szerintem Orbánnak már több élet szárad a lelkén mint Rákosinak meg Kádárnak együttvéve.
Persze még nem nyílt terrorba haltak bele az áldozatai, csak pl. kórházi fertőzésbe vagy ellátatlanságba, ami egy normális, felelős és valamennyire becsületes országvezetés esetén elkerülhető lett volna.
Ettől ezek még ugyanolyan életek és a szenvedésük sem lehetett kisebb az áldozatoknak. Aljas indokból elkövetett, hatalommal való visszaéléssel megvalósított népírtás és nemzetvesztés. Az áldozatok száma máris tízezrekben mérhető és még hol lehet a vége?
4-5.
„lehet lecigányozni… ?” -nem lehet.
Viktor Orban, l’infréquentable
Les Echos n° 21104 du 18 Janvier 2012 • page 10
A majdnem egész oldalas riportban Orbán egész mást mond. (faximile)
Orbán Viktor:’ Je suis un Hongrois d’origine juive.’ = ‘ Zsidó származású magyar vagyok.’
Mais je n’ai pas de double identité. De nincs dupla identitásom.
Mon identité est hongroise et je n’ai aucun problème avec le fait d’être juif. Az identitásom magyar és semmi problémám nincs azzal, hogy zsidó vagyok. Je ne l’ai jamais nié et mon père me frapperait si je le faisais », affirme Viktor Orban.
„Soha nem is tagadtam ezt, és az apám megütne, ha ezt megtenném” deklarálja Orbán Viktor.
Cigányról nem esik szó.
Én is úgy tudom, hogy nincsenek cigány felmenői, de az anyja zsidó volt tényleg. Nem mintha ez bármit is számítana jelen helyzetben.
Na, ezek után már én is nekiláttam kicsit kutakodni, és úgy tűnik, egyik verzióra sincs bizonyíték.
https://hu.rightpedia.info/w/Orb%C3%A1n_Viktor
„Egyesek zsidó, még többen cigány származást tulajdonítanak neki. Kende Péter annak idején hírhedt könyvében megpendítette, hogy állítólag Orbán apja cigány, anyja zsidó származású, ám szerinte egyik sem igaz. Egy alkalommal egy lapnak nyilatkozva tagadta, hogy cigány lenne. A Valeurs Actuelles című francia liberál-konzervatív hetilap 2014-ben számolt be Orbán zsidó származásáról, amelynek munkatársait a miniszterelnök a házában fogadott. Íme az ominózus mondat:
„Elfelejtve mellékesen a református Orbán apjának zsidó származását és azt, hogy feloszlatta a Magyar Gárdát, amely a nyíltan idegengyűlölő, de a választók egyötödét magához vonzó Jobbik párthoz közelálló szélsőjobboldali félkatonai szervezet.”
Már 2012-ben is írt egy francia újság Orbán zsidó származásáról, ám bebizonyosodott, hogy összekeverték őt a fideszes EP-képviselővel, Deutsch Tamással, aki nyíltan felvállalja zsidóságát.
Anyja testvére, Sipos Katalin férjhez ment a zsidó Vitézy Lászlóhoz. Unokatestvérei tehát zsidók.”
A szöveg további része nem túl hízelgő Orbánra nézve, nem hiszem, hogy kozmetikázni akarták volna ezzel személyét, habár nem tudom pontosan, milyen hátterű az információs forrás.
De én sem azért néztem utána, mintha számomra ennek lenne jelentősége, inkább azért, hogy mennyi alapja lehet ennek, ha ezt akarják egyesek felhasználni ellene lejáratásához.
De ez nem javít számomra megítélésén…
Létezik egyáltalán bármi,
amijől nem a Zojbán tehet?
Vagy a biciklisták 🙂
12:
IGEN. Teherbe estem. Erről Orbán nem tehet.
300 ezres nyugdíj anélkül, hogy valaki egy percet sem dolgozott Magyarországon? Mitől népesednek be papíron az ország legeldugottabb falvai az ukrán határ mellett? Hogyan nőhet egy apró falu népessége négy év alatt a duplájára? Hogyan lakhat egy kétszobás házban száz ukrán? A választ egy képlet adja meg: 1963-as szovjet-magyar szociális egyezmény + egyszerűsített honosítás = milliárdos szavazat- és nyugdíjbiznisz.
660 millió forintra büntette az ÁSZ a Jobbikot.
Pár hete csúcsosodott ki a dolog az ÁSZ kamu ellenőrzési procedúrával, amikor felszólították a Jobbikot az adatszolgáltatásra, de sem elektronikusan, sem nyomtatott formában nem fogadták el tőlük a dokumentumokat.
A fidesz diktatúra most elveszi a hatalmát veszélyeztető politikai erőtől az anyagi forrásokat.
Fidesz fanok! Lehet ünnepelni. Orbán Rá-ko-si, Orbán Rá-ko-si
Ha valóban 9%-n állna a Jobbik, akkor ez nem történik meg. Minél biztosabb a leváltásuk, annál durvább dolgokat kell tennie a Fidesznek maradásuk érdekében.
Az, hogy 2010-s választási reklámköltségei a Fidesz pártnak a Hir tv-nél 0.00 Ft volt az nem zavarja az ÁSZ-t.
Károly, az sem zavarja őket, hogy a köz pénzét költi a fidesz propagandára, épp legutóbb 8 milliárdot a nemzeti inzultációra.
Ezek túlmentek már azon a határon, hogy átadhassák a hatalmat. Akkora a bűnlajstrom és akkora a rablott vagyon, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy kikerüljön kezükből a hatalom.
Ha kell, kilépnek az únióból és nyílt, fegyveres diktatúrát vezetnek be.
Ha valaki még nem hallotta volna, a RTL által készített pár nappal ezelőtti Simicska interjú:
https://www.youtube.com/watch?v=IL-8bXJSa0w