Almási Csaba vendégposztja

Szélkerék készítés

 

Mint ennek a blognak olvasói, egészen biztos tisztában vagytok a küszöbön álló társadalmi és civilizációs válsággal. Ennek az egyik biztos velejárója lesz az elektromos áramszolgáltatás egyre bizonytalanabbá válása, és egy idő után pedig a teljes, és végleges megszűnése! Ehhez így, vagy úgy alkalmazkodnunk kell majd. Ez az alkalmazkodás két dolog tehet: vagy lemondunk az elektromosság használatáról, vagy magunk állítjuk elő. Én ez utóbbira szavazok, mert egy társadalmi összeomlás még a felkészülteket is óriási kihívások elé állítja,

Ezért ne nehezítsük meg a saját dolgunkat. A civilizáció és a kényelem egy pici darabját érdemes fenntartani magunknak. Jó, ha van világításunk (energiatakarékos, LED-es fényforrásokkal), elektromos kéziszerszámok, laptop, és esetleg hűtőgép is.

Tartós áramtermelésre csak a megújuló erőforrások jöhetnek számításba, mert az aggregátoros áramtermeléshez üzemanyagot csak korlátozottan tudunk raktározni. Napi pár óra áram előállításhoz egy évre vonatkozóan is több száz liter üzemanyagra lenne szükség. Éppen ezért az aggregátort csak akkor lenne szabad használni, amikor nagyobb teljesítményre van szükségünk, pl. ívhegesztésre.

A megújuló energiák áram termelésre a napelemet és a háztartási méretű szélkereket használhatunk. Éppen ezért ajánlatos ezek beszerzését, az anyagi lehetőségeihez mérten. Sajnos ezeknek az ára, a magyar átlagfizetéshez képest, igen magas. Ezen kívül a kereskedelemben kapható, gyári szélkerekek nem a magyar szélviszonyokra vannak tervezve. Ugyanis Magyarországon a leggyakoribb szelek 2-8 m/sec sebességűek. A gyári szélkerekek pedig 10-14 m/sec szélsebességnél adják le a névleges teljesítményt. Nálunk ilyen erős, tartós szél egy évben csak néhány alkalommal fordul elő.

Bármenyire is jók a napelemek és a gyári szélkerekek, van egy nagy hibájuk! Egy társadalmi összeomlás után ezek az eszközök nagyon nehezen javíthatóak, és egyáltalán nem reprodukálhatóak! A napelemekhez a félvezető szilícium lapka. A gyári szélkerekekhez az aerodinamikai kialakítású gyorsjárású lapátozás és az ehhez szükséges üvegszál, és a műgyanta, továbbá különlegesen erős ritkaföldfém (Neodímium) mágnesek nem lesznek beszerezhetőek.

A világon több könyv is megjelent már házi szélkeréképítés témában az utóbbi néhány évben.  Közös jellemzőjük hogy, mindegyik gyors járású lapátokat és, vagy többnyire Neodímium mágneses, légmagos generátort használ. Ezek elkészítése komolyabb műszaki felkészültséget igényel. Az általam ajánlott könyv – mivel nem mai darab (1987-es kiadás) – hatalmas előnye, hogy teljesen más koncepciót alkalmaz. A szerző: Peter Frieden, a neodímium mágneses generátor helyett egyszerű autó generátort alkalmaz, ami már most is fillérekért beszerezhető. A szélkerék egyszerű, a ház körül megtalálható anyagokból is jól elkészíthető. Akár hegesztés nélkül is! A szerző külön javasolja a vashulladékok felhasználását. A konstrukció műszaki emberek számára inkább kiindulási alap vagy mankó a saját gép elkészítéséhez. A lapátozás a gyengébb szeleket is jól hasznosító, lassú járású.  És könnyen módosíthatjuk, hozzáalakíthatjuk a helyi szélviszonyokhoz, és az autógenerátor teljesítményéhez. Az egész szerkezet könnyen és gyorsan javítható. Az elkészítése nem igényel komoly műszaki képzettséget, és egy átlagos, kéziszerszámokkal felszerelt kis otthoni műhelyben is meg lehet csinálni. A konstrukció különlegessége a generátor fordulatszám függő öngerjesztése, és a hagyományos feszültségszabályzó kiváltása, ami sok hibaforrást kiiktat.

A könyvben bemutatott szélkerék szándékosan „minimalista” konstrukció.  Az alapelveket betartva persze lehet és érdemes is „maxizni” ha van rá lehetőség. Pl.: burkolatkészítés, függőleges tengelyen csúszógyűrűs elektromos csatlakozás, stb. Ráadásul egy ilyen szélkerék az összeomlás után, komoly cserealap lehet. Illetve az építéséhez szükséges szaktudásnak, és tapasztalatnak is hatalmas értéke lesz! Éppen ezért mindenkinek javaslom a megépítését, akinek van rá lehetősége. Most még csak szórakozásból, vagy akár gyakorlás képen is.

Tibor bá’ hozzáfűzése: Valahányunk nevében köszönöm Almási Csabának, hogy vette a fáradtságot és megírta ezt a figyelemfelkeltő posztot, valamint önzetlen módon ismertette ezt a lehetőséget, és rendelkezésemre bocsátotta a könyv leszkenelt változatát azzal a céllal, hogy akinek szüksége van rá, az tőlem E-mailben lekérhesse. Az előfizetőknek (az egyszerűség miatt) kérés nélkül továbbítottam.    

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

 

92 gondolat erről: „Almási Csaba vendégposztja

  1. Köszönet Csabának az új tudás lehetőségéért.
    Bajunk biztos nem lehet abból, hogy tudunk szélkereket építeni. Én a magam részéről jelenleg még nem sok értelmét látom. A hazai szélviszonyok mellett csak kevés helyen termelhető vele érdemi mennyiségű energia. A napelemes technika ugyanannyi befektetéssel egyszerűbb és biztonságosabb. Mivel egy ügyes CHF hitelakcióval sikerült magamat már most „túlélő” pozícióba hoznom, én már aktív geddonista vagyok. Szerintem olyan dolgokba érdemes a pénzt fektetni, ami már ma, és azonnal eredményt hoz. Pl. már vannak elérhető áron 5W körüli teljesítményből értékelhető fényt kicsiholó ledes lámpák. Két embernek, ha a világítás jól van elosztva a lakásban, 2-3 bekapcsolt darab elég egyidőben. Sütésre főzésre ott a sparhelt. Fűtéssel együtt kijövök évi 60-70q fából, ami kb. a telkem akáctermelési képességével azonos. Évente 3-4 kecske, 60-80 csirke, és kb. 50 nyúl „terem” a portán. Ennyit tud eltartani, felnevelni a ~ 6000 m2 legelő. Jelenleg a legkomolyabb energiafaló a két fagyasztóláda. Ezt kellene kiváltani, vagy valami alternatív hústartósítási módszerrel, vagy egy jégveremmel. Az aggregátort mindenképpen szükségesnek látom. Vannak olyan feladatok amihez kell – ha rövid időre is – a 800-1000W körüli teljesítmény. A tartalékolt benzin mellett érdemes biogázban/fagáz generátorban is gondolkodni. Ez utóbbi a fatüzelésű kazánnal kombinálva sem halott ötlet. Az év felében úgyis kell tüzelni. Ha a kazán elgázosító rendszerű, akkor egy mellékággal kicsatolható belőle a gáz az áramfejlesztő ( gáztűzhely, vízmelegítő, stb. )működtetéséhez is.

  2. 1:
    Érzéseim szerint nálad Csaba üzenete nem ment át. A könyvet egy keletnémet fejlesztő mérnök írta 1984 előtt, nem CHF-es, kapitalista piacgazdaságra. A könyv végígvezet lépésről-lépsére, hogy gyakorlatilag otthon található „hulladék anyagból” (biciklilánc, lánckerék, colos cső stb.) építhess egy (kipróbált és megépíthető) szélkereket, ami már gyenge szélben is termel áramot kimustrál, öreg gépkocsiból származó generátor, és ablaktörlő motor, segítségével, gyakorlatilag költség mentesen, miközben elmondja a mechanikai és elektrotechnikai hátteret olyan szinten, amit egy sima érettségivel meg lehet érteni. Én MELEGEN ajánlom mindenkinek még akkor is ha most nincs rá ideje (pénz nem kell) mert egyszer még nagyon jól jöhet. – – – És újra köszönet Csabának, aki meglátta ezt a nagyszerű, 30 éve szunnyadó lehetőséget és gondolt mindannyiunkra.

  3. Ez a konyv nagyon erdekelne. Tibor ba, atkuldened nekem is? Koszonet mindkettotoknek!

  4. Akinek több információra van szüksége az végigolvashatja az index fórum szélerőmű topikot (Nem kevés mert ~15000 hozzászólás). Sok hasznos és gyakorlatias tanács is van a fórumoknál szokásos rizsa mellett.
    Amit hozzátennék, hogy érdemes a függőleges tengelyű lassú járású szélkerekekben is gondolkodni, ha csak mechanikai energia is elég (pl. locsolás, darálás, mosás, stb.)

  5. 2. Értelek Tiborbá !

    „elmondja a mechanikai és elektrotechnikai hátteret olyan szinten, amit egy sima érettségivel meg lehet érteni.”
    Én is melegen ajánlom, de csak a fenti mondat miatt.
    Gondold át ! Kell mindenképpen egy torony ami nagy viharban is elbírja a szélkereket, és magasabb legalább 2-4 m-el a házadnál. Kell töltés és kisütésvezérlő. Akkumulátorok a jobb fajtából. Sok-sok idő és tudás a megépítéshez. Ez mind-mind pénz ! Egy kiló vas jelenleg vastelepi átvételi áron 65 Ft. Ha a tornyot feldarabolod és leadod a MÉH-be, az árából egyetlen forrasztópáka és pár használt ablaktábla felhasználásával tudsz építeni egy kb. 200W teljesítményű napcellát. Kijön készre kb. 500 Ft./Watt áron. Persze ide is kell majd töltésvezérlő, akku stb., de ez a szélkeréknél is alapköltség.
    Szélkerék esetén én a közvetlen mechanikus hasznosítást látom egyedül értelmesnek. Pl. távoli villany nélküli telek vízellátása szélkerekes szivattyúval.

  6. Technomuzsik, a fagyasztóládáid energiafogyasztását komolyan tudod csökkenteni, ha jó vastag EPS lappal(10cm, de lehet több is)körberagasztod. Különös gonddal figyelve, hogy az EPS lap és palást között ne járhasson levegő. Persze ez csak akkor működik, ha a kondenzátor csövezés nem a külső fémpaláston van belülről, akkor el lehet felejteni ezt a megoldást. Ha mechanikus szabályzású a készülék, akkor a tuningolás után egy hőmérővel újra be kell állítani a készüléket, hogy ne csináljon sokkal hidegebbet -18 foknál.

    Tibor bá’! Elküldenéd a könyvet címemre? Köszönöm előre is!

  7. 3: és mindenkinek:

    A könyv 7 db 10 MB adagban van szétszedve. Az átküldés közel egy órát vesz igénybe, ezért csak este fogom küldeni, összegyűjtve a címeket.

    4:
    Ez különben fggőleges tengelyű és lassú járású. Egyéb kérdés? 🙂

  8. A szélkerék építők között örök vita az autógenerátor vs. Neodin mágneses generátor kérdése.
    Az au.gen.-ről tudni kell, hogy magas az a fordulatszám amikor energiát lehet kinyerni, tehát áttételezni kell, ami főleg pont az alacsony szélsebességeknél rontja a hatásfokot, ehhez jön a gerjesztés energia igénye. A neodin mágneseknél ezek a hátrányok nem jeletkeznek. Előnye az olcsó beszerezhetősége, ~5-6 ezerért már találni lehet. Nem könnyű megtalálni az optimális kompromisszumot.
    A szerzővel vitatkoznék, szerintem a szélgenerátor fajlagosan kedvezőbb, mint a napelem. Egy 40 W-os modul 35-40 eFt, és még nincs akku, vezérlő, stb. míg kb. ugyanennyiből már egy 600 W-os szélkerék építhető, főleg ha hulladékból összehozható!
    Senkit nem akarok elkedvetleníteni, bele kell vágni!

  9. Kedves Tibor bá, engem is érdekel a könyv, felénk szinte mindig fúj a szél, a párom meg nagyon ügyes, biztos össze tudná rakni! 🙂 Köszönöm előre is!

  10. küldök egy tömörebb változatot

    Tibor bá’: Köszönöm, ezt fogom küldeni.

  11. A YouTube tele van „vertical windgeneratorral”, építés is időtálló változat is, meg minden egyéb.

  12. 8. Gergo55

    „Egy 40 W-os modul 35-40 eFt”
    0,5V 3,6A 1,8W modul itthon 300Ft/db.
    Ebből 36 db. Ad ki egy 12V-os 50W-os táblát.36×300=10.800 Ft. Forrasztóón 50 Ft. Két használt ablak ~5000 Ft.
    A vezérlő és az akku a szélkerékhez is kell, ezért azt nem számolom. Nos szerintem ennyiből a torony alapját le tudod betonozni, és építhetsz is kb egy méternyit a toronyból. Már csak 8 m. torony meg a szélkerék kell ! Én igenis el szeretnék mindenkit kedvetleníteni! A túlélést nem szabad alkalmatlan technikákra bízni! Attól hogy valaki könyvet ír valamiről, még lehet sarlatán. A Frieden féle generátor magyar szélviszonyok mellett, a talajszintre telepítve éves átlagban nem fog 10W-nál többet produkálni. Egy-két percre mielőtt a szél széttépi lead majd 250-300 W-ot, de azt kenheted a hajadra!

  13. Mindenkinek.

    Ugyan a linkeket nem nagyon szeretitek, de ha már szélenergia, akkor ezt nézzétek ! Ez valóban értelmes és kivitelezhető ötlet. Kell persze egy jó irányban álló tetőgerinc, de egyébként a dolog fizikai alapjai, és megvalósíthatósága szerintem teljesen rendben van.

    http://www.ingatlaninvest.com/ujtalalmany

  14. Tibor bá, megnéztem a villanyszámlámat – sürgősen kell nekem is egy szélkerék, ami áramot fejleszt 🙂 Küld el nekem is a könyv anyagát légy szíves. Köszönöm.

  15. Az áramtermelésnél talán fontosabb lenne egy mechanikus vízhúzó szélkerék,
    ha nincs áram, a vízszivattyúk se fognak működni, nem lehet locsolni, egyre aszályosabb, melegebb klímában víz nélkül nem lesz semmi termés még a konyhakertbe se. Vödörrel kútból annyi vizet felhúzni fárasztó, lehetlen lesz.
    Ez a tipusú szélkerék vízhúzásra mennyire lenne alkamas, illetve vízhűzó kerék építésről lenne e valakinek anyaga?
    Megköszönöm Tibor bá, ha átküldött emailben az anyagot.

  16. 12. Technomuzsik!
    Én kész, gyári modulról beszéltem. Ha elemi napcellákból rakom össze, a munkát nem számítva, sokat javul a fajlagos bekerülés aránya. Ebben igazad van, de szerinem mindkét eszközre szükség van!
    Én 7. éve napelemeken „élek”, és nagyon hiányzik a szélgenerátor, mert ha nem süt a nap még mindig fújhat a szél!
    A télnek már üzemelő szélgenerátorral szeretnék nekimenni, régóta keresem a megoldásokat, függőleges tengelyűt talán egyszerűbb lesz összehozni.

  17. 12, ledes világításhoz a napelem energiájának tárolásra egy hozzáértő ismerősöm az elektromos rokkantkocsi (kerekesszék) akkumulátorát ajánlotta. aku szaküzletekben lehet kapni, mindennapos gyors feltöltésre és gyakori kisülésre tervezték, tartós. jobb mint a gépkocsi aksi, ami a teljes lemerülést gyakran nem fogja bírni.

  18. 16. Gergo55

    „mert ha nem süt a nap még mindig fújhat a szél”

    Ebben igazad van. Így nézve valóban lehet értelme, csak nem ennek a barkács verziónak. Majd ha Tiborbá továbbengedi a linket is tartalmazó előző hozzászólásomat, nézd meg! Az a verzió szerintem életképes. Lehet meg is próbálkozom vele mert nálunk van elég stabilnak mondható átlagos szélirány. Ha igaz, hogy a háztető síkjában dupla a sebesség, akkor elvileg a kivehető teljesítmény négyszeres az átlag kerékhez viszonyítva,.

  19. 13. Oserver!
    Mielőtt szélkerekezel, nézd/nézzétek át a fogyasztókat, -mit hagyhatsz el:pl. TV 🙂
    -mit cserélhetsz le, pl, LED-re, a fogyasztási szokásokon is változtatni lehet, pl: nem mehet egyszerre minden.
    Ezek után lehet elkezdeni számolni!
    Mindenkinek: aki szél/nap energiában gondolkodik a hűtőszekrényt azonnal felejtse el! Sajna 🙁 ez van.

  20. 17. Technomuzsik!
    Amig nem látom ezt a Friedman féle megoldást nem tudok nyilatkozni, Tibor’ bá please!!
    Amúgy jól megbojdult a blog! Nagyon aktuális a téma!
    Smilesmile!

  21. Tibor bá’ engem is nagyon érdekel ez a könyv, megkérhetlek, hogy küldjél egyet nekem is? Azt is írd meg, hogyan fizessek légy szíves, előre is köszönöm.

  22. Én is szeretném megkapni az emailek egy-egy példányát! És előre is köszönöm mindkettőtöknek.

  23. Kedves Technomuzsik!
    Látom neked nem jött át a lényeg.
    Ennek a könyvnek az összeomlás után lesz az igazi jelentősége.
    Mert az igaz hogy napelemmel biztosabban és több áramot lehet
    termelni, de a „geddon” után már nem lehet beszerezni majd napelemet. És ha a szomszédodnak, vagy a kis túlélő közösséged
    többi tajgának is kellene elektromos áram, akkor csak valami hasonló megoldás jöhet számításba.

    Az is igaz, hogy ha mostanság építesz hasonlót, akkor nem autó indító akkumlátort érdemes használni. Mert az nem bírja annyira ciklikusságot ( az állandó lemerítést és feltöltést) hanem az úgy nevezett: munka vagy más néven szolár akkut
    kell vásárolni. De a „geddon” után persze azt használjuk majd ami van. És autó akku lesz tonna számra!

  24. Hát idefigyeljetek emberek!

    Sokan kérik a könyvet, sok az adminisztrációm. KÉRTEM, hogy E-mailben kérjétek, ne itt a fórumon, mert akkor ki kell keresnem az E-mail címet. Össze-vissza kell klikkelnem, stb. Közben elfelejtem ki kért már, stb. Szóval kövessétek, amit kérek.

    Eddig öten linkeltek be (egyenlőre parkolóban) jobbat, faszábbat, használhatóbbat, stb. Eddig miért nem jutott eszetekbe? Most előállni egy jobbal, cikizni azt, aki gondolt másokra is – szerintem nem túl udvarias.

  25. 24 Unikornis

    Sztem meg Neked nem jött át a lényeg. Én nem a szélenergia ellen vagyok alapvetően ( bár kicsit ez is igaz ) , hanem a gagyi megoldások ellen. Ahogy tudsz rizs spejzolással felkészülni, ugyanúgy fektethetsz már most napcella tartalékolásba is. A dolog lelke nem drága, és ha pucolni kell könnyebb elvinni mint egy szélkereket. Ha már szélkerék akkor nézd meg ezt : http_per_per_www.com/ujtalalmany Erről már inkább elhiszem, hogy megteker egy autógenerátort úgy, hogy a helyén is marad.

  26. 25:
    Nekem viszont átjött a lényeg. Az idelátogatók segítséget remélnek, nem nagyképű kioktatást.
    Senki nem akart megtéríteni. Azt hihetsz, amit akarsz, de ne destruálj, mert azt kurvára rühelem.

  27. 27 Tiborbá

    Szerintem, ha megkímélek valakit attól, hogy hibás alapelvek alapján, reménytelen projektbe pénzt és energiát fektessen, az igenis segítség. Negyven év aktív barkácsoló múlttal, egy villamosmérnöki diplomával, és hét év tanyai léttel a hátam mögött biztosra tudom állítani, hogy a szélkeréképítésnek nem ez az üdvözítő útja. Akit valóban érdekel a téma, az olvassa el ezt a könyvet, és utána rágja át magát a szélkeréképítő fórumok anyagain. Pár nap kell csak, és rá fog jönni a többiek tapasztalatai alapján, hogy nem „nagyképűkioktatni” hanem segíteni akartam. A stílusom meg olyan amilyen – elvégre paraszt vagyok vagy miafranc !

  28. Ne ez már sok, szóváteszem:
    http://www.ingatlaninvest_com_ujtalalmany
    valóban magyar találmány!
    Bánki Donát találta fel, vízszintes tengelyű vízturbinaként publikálta, de hígabb közegben itt pl. levegőben is ugyanúgy működik, akár függőleges tengellyel, több irányból történő beömlési lehetőséggel is. Legfeljebb könnyebb konstrukció, ritkább lapátok, stb kell.
    Jó hatásfokú, lassú fordulatú, egyszerű felépítésű.
    Bánki zseni volt! Ő volt a zseni, nem más!!!

  29. Kedves Technomuzsik!

    Gondoltam hogy ez lesz. Hogy valakinek nem tetszik majd, és ő sokkal jobbat tud. De ezt bele kalkuláltam.
    Én is ismerek sok más szélkerék építési elvet, és ha hiszed ha nem építettem is már! A legtöbb fajta persze jobb hatásfokú, és modernebb mint ez. Az kétségtelen. De a többi típus megépítéséhez jobb ha hozzá rendelsz egy komplett gépműhelyt is, fémipari és faipari gépekkel. Nem is beszélve a komolyabb szaktudásról! Pl.: Egy 3 méteres 3 ágú fa lapátozást, ami pörög vagy 6-800 at azt bizony nagyon ki kell egyensúlyozni gramm pontossággal! Nem csak statikusan hanem lehetőleg dinamikusan ( mint az autók kerekét) mert különben igen hamar szétrázza az egészet, a csapágyakat, mindent…
    De ha tudsz is készíteni ilyet, az nagyon dicséretes. De az összeomlásban már nem tudsz hozzá neodímium mágneseket szerezni. Ezt az én általam bemutatott gépet 100 emberből 95 biztos meg tudja építeni. Nem olyan jó hatásfokkal fog működni mint az újak, de működni fog! Ez a fontos.
    Ez egy „GEDDON” szélkerék ezt értsd már meg végre!
    Részemről befejeztem.
    Kövezni ér! 🙂

  30. Nahát, pont a napokban akadt a kezembe egy 80A-s generátor meg egy fél autó és sehogy se tudtam eldönteni mit kezdhetnék vele. Írok is egy levelet. 🙂

  31. Jó könyv, érdekes találmány. Ami nekem kicsit hiányzik, hogy mekkora az minimális átlagos szélsebesség ami mellet érdemes az építésnek egyáltalán nekikezdeni, illetve nem volt egészen világos, hogy a megépített készülékről milyen eszközök üzemeltethetők ideális esetben gond nélkül.

    (szolg. közl.: voila Tibor bá, megérkeztek az ékezetes gombok)

  32. 34 Unicornis

    Szó nincs róla, hogy „kövezni” akarnálak ! Vsz. a geddonról alkotott képünk tér el alapjaiban. Először is azt gondolom, hogy már elkezdődött. Másodszor meg azt, hogy az amcsi filmekben látható – „Sötéten gomolygó felhők alatt, a háttérben füstölgő elhagyott gyárak felé kézikocsit húzó magányos patkányevő hős” – verzió marhaság. Ha ilyen szintre jutunk akkor nem marad senki. A világ 90%-át alkotó nemfehérember számára a geddon többnyire már ma valóság. A jövőben ez egyre inkább igaz lesz, kivéve ha sikerül lerázniuk magukról minket. Ha igen, akkor nekünk reszeltek, ha nem akkor meg továbbra is marad az, hogy mi lassan csúszunk, a többiek meg egyre gyorsabban. Ezért gondolom, hogy lesz még tíz év múlva is napcellánk, vagy neodímium mágnesünk. Főleg, ha megvesszük most, és jól elássuk a kertbe. Aki majd csak a jövőben akar túlélni az persze készüljön könyvek tárolásával, de szerintem jobb már ma megépíteni (mert most még van minden hozzá) a túlélés eszközeit.

  33. 36:
    Grautálunk! Sokkal jobb kedvel olvasom az írásodat ékezettel.

    Úgy emlékszem, hogy 6 km/óra, ami gyenge szellő.

    37:
    Nem tudsz te úgy felkészülni, hogy valami ne hiányozzon, vagy ne fogyna el hamarabb, mint tervezted. DEzért jó íaz ilyen barkács leírás. Ha pedig megépíted most, akkor hatzalmas tapasztalatra teszel szert még akkor is, ha a gyártmányod nem vagy alig működik.

  34. Szélgépnek alapvetően a problémája a kis teljesítmény!A 12V rendszerhez alapvetően át kell vezetékelned a lakást.Mert minden felesleges átalakítás teljesítmény veszteséget eredményez.A geniről elég nagy keresztmetszetű vezetéket kell használnod ha nem akarod már a vezetéken elveszteni a teljesítményedet.Aki elektromosságban gondolkodik ajánlott irodalom: Domszky Mihály:elektrotechnika képletgyűjtemény a Műszaki Könyvkiadótól.A szélgen. technikailag kivitelezhető csak nem merülnék bele a jelen szabályozási és egyéb korlátozásokra amik most törvényileg vonatkoznak rá.A megépítését részemről az utolsó felvonásra hagynám.Törött monocristály az e-bay-ról szerintem járhatóbb én is rászavazok.

  35. 38. Tibor bá’
    „Ha pedig megépíted most, akkor hatalmas tapasztalatra teszel szert még akkor is, ha a gyártmányod nem vagy alig működik.”

    Szerintem ez a mai nap kulcsmondata. Erre biztatnék mindenkit. Kevesebb ücsörgés a számítógép előtt, és több akár halott próbálkozás, kísérletezés. Többen biztos hülyének fognak nézni miatta, de pl. az tóbbi pár hétben a következő dolgokat tettem látszólag értelmetlenül : Építettem egy 1×2 m.-es dombágyást és ültettem bele mindenből egy keveset ami a kertben terem. Tettem azért mert sokan istenítik, míg mások felkapott hülyeségnek tartják. Ültettem kukoricát rotálás nélkül leszurkált lyukakba a lucerna közepére. Lehet ki se nő, de ha igen, jövőre nem rotálok. A kamrában kihajtó vöröshagymát és foghagymát elültettem a telek nem művelhető (védett rét)részére. Kíváncsi vagyok lesz-e belőle valami egy-két év alatt. Vettem egy 600W-os négykefés 12V-os ipari állandómágneses villanymotort. Ráépítem a bringámra úgy, hogy akkuról hajtani tudja a kerékpárt, vagy állványra támasztva a bringát és üresben tekerve tölteni tudjam vele az akkumulátort. Szóval ahogy V I L mondta… tanulni…tanulni…tanulni!

  36. Technomuzsik
    Olcsóbbá teheti a barkács szélkereket ha azt is a tetőre építik.
    Egyik ismerősöm a3. ker.-ben a tűzfal csúcsára szereltette egy egyszerű tartóra.Igaz a szélkerék nem barkács minőségü volt.

  37. Szélkereket tetőre??
    Isten őrizz! Praktikusnak tűnik, de a rezgések szétrázzák a tetőszerkezetet, és egy nagyobb vihar akkor borítja az egész tetőt amikor az a legjobban kéne!
    Nagyon nehéz egy komolyabb szélkereket elhelyezni, önkormányzat, szomszédok, stb… de éppen a nehézségek edzik az elszánásodat!

  38. Úgy vélem, hogy a nézetkülönbség nem annyira műszaki, mint inkább az összeomlás vizionálásában van. Én a magam részéről, ha építek egy ilyen szélkereket (még nem döntöttem el) akkor nem azzal a szándékkal fogom megépíteni, hogy az majd akármilyen mértékben pótolja a 230 Voltos falicsatlakozót, ahonnan „korlátlan” mennyiségü amper leszívható. Ezt 100 százalékosan nem lehet semmivel se pótolni. De ha kiépítek a házhan egy másodlagos LED-alapú világítási rendszert, akkor a szeles és du 4-kor kezdődő téli napokon legalább a világítással nem lesz gondom, ami egyébként a legkellemetlen hozadékok egyike lesz az összeomlás után. A széllőkések kiegyenlítéséhez egy akáremilyen akkumulátor megfelel. Tároláshoz természetesen nem.

  39. Tibor bá, örömmel látom, hogy még mindig előszeretettel cenzúrázol! 🙂 Remélem azért jól érzed magad a kis diktatúrádban. 🙂

    A blogod egyre silányabb, a csőlátásod koroddal együtt szűkül.
    Ha így folytatod még 20-an sem szólnak hozzá a témáidhoz.

    Szélkereket meg úgy sem építesz bármennyire is élteted itt a blogon. Tudom, hogy van áramfejlesztőd, és benzined hozzá, akkor minek kínlódni egy bukásra ítéltetett szélkeréképítéssel, nem igaz?

    Devizahitel ügyben még mindig nem nyilatkozol? Amikor hülyézni kellett őket hamar beálltál a sorba, most, hogy Árpi pert nyert, kussolsz?
    Ez nem szép dolog.

    És én még tényleg azt hittem hogy ez itt az értelmes emberek blogja. Ja, valamikor talán az volt.

  40. 44:
    Nincs az a benzin mennyiség, ami egyszer ne fogyna el. Ráadásul a benzin már most is nagyon rága, hát még mi jön.

    Devizahitel ügyben mit kellene nyilatkoznom? Árpi hősies háborút folytat, de ez csak egy apró csata, amit megnyert. A békeszrződés még messze van, és a téma már csak azokat érdekli, akik tartoztak és a végtörlesztés, stb. lehetőségeket nem vették igénybe. Ha Árpi ki kívánná fejteni a harc állását és elképőzeléseit, megírhathná és én felraknám posztnak, mert nem tudom mekkora még az érdeklődés. Elválna.

    Értelmes emberek blogja? Éjjel nappal azért harcolok, hogy megvédjem azoktól, akik szét akarják verni. És ebbe a csoportba te is bele tartozol. 🙁

    Silányul a blog? Tudod, olyat írni, szerkeszteni, fenntartani lehetetlen, ami mindenkinek elnyeri a tetszését. És akinek nem tetszik, annak „SILÁNY”. Viszont nincsenek pop up-ok, hirdetések, és egyedül csinálom, nins mellettem 30 tagú stáb, mert ugye nincs bevételem. De ha silány, akkor nem kell ide látogatnod. Nem kötelező!

  41. Tibor bá,

    ha tudod az elérhetőségét légyszives kérd meg Árpit, hogy irja meg a cikkét! Szerintem komoly érdeklődésre tart számot ez a téma.

  42. Tibor bá!

    Eszem ágában nem volt soha szétverni a blogod, megteszed te ezt magad is a sok cenzúrával. Sokkal hamarabb beavatkozol mint ahogy az indokolt lenne.
    Ha valóban értelmes emberek lennének itt akkor nincs szükség cenzúrára sem, nem igaz?

    A blogod nem feltétlen a témaválasztásaid miatt silányul, bár azok is lehetnének színesebbek anélkül, hogy több energiát fektetnél bele. Azt is tudom, hogy megvannak a kedvenc témáid, amiben otthon érzed magad, és ezeknek több oldalt szentelsz.
    A probléma a kioktató stílusod. Ha valaki nem azonos véleményen van veled, ne adj isten teljesen ellenkezőn, annak burkoltan vagy nyíltan megüzened, hogy máshol tágasabb.
    Én is ezért hagytam itt az oldalt, mert elegem lett ebből.

    A szélkerék témában azért szólaltam meg, mert én is foglalkoztam vele és tudom mik a hátulütői. Főleg egy ilyen barkács „geddon” keréknek. Akár még (baleset)veszélyes is lehet, ha valaki nem figyel oda.

    Ebben a posztban Technomuzsik le merészelte írni, hogy mik a bökkenők a szélkerékkel, kapott is érte, ahelyett, hogy értelmes vita folyt volna előnyeiről, hátrányairól. Ő képviselte volna ebben az esetben a hátrányokat, és így teljes egy blog, több szemszögből látni ugyanazt, de ez neked többnyire nem tetszik, és nekiállsz vadul törölgetni, mások hozzászólásából kivenni mondatokat stb…

    Így nem lesz soha egy értelmes blog, sok látószöggel, csak azt lehet majd olvasni, ami nagyjából a te véleményed is.

    Arról meg már nem is beszélek hány olyan téma van, amit te a mai napig ostoba összeesküvésnek tartasz, közben a mainstream is lehozza már, csak te nem tudod valamiért feldolgozni.

    Mindegy. Addig is várom a következő globális felmelegedéses cikket…

  43. Ejnye, Curix, ez olyan volt, mintha a gazdat fikaznad, hogy kit enged be az udvaraba a hivatlan vendegekbol. Csak igy tovabb, kollega.

    Sajna nem birtam letolteni a konyvet, a ceges internetkapcsolat visszadobja a kerelmet. Otthoni meg nincs, mert itt Ausztraliaban azert nem megy minden siman. Epp most valtottunk lakast, es mire „atkotnek” mindent….
    De milyen erdekes, hogy eppen tegnap gondolkodtam a neodimium magnesek megrendelesen!

    Tenyleg jo volt olvasni ezeket az irsokat. Csak ugy szikrazott a levego :/

  44. 48:
    Nem szeretek, sőt utálok cenzúrázni, de sajnos elég gyakran muszáj. Hogy nem akkor, amikor kell(ene)? Ez felfogásbéli különbség. Ki tudja melyikünknek van igaza, de az eredmény engem igazol. Hullámzik a hozzászólások száma? Én is tudom, de az okok nem egyértelműek és nem feltétlenül befolyásolhatók. Amikor egy nap 150 hozzászólás van, akkor tulajdonképpen 3-4 ember vérremenő vitát folytat egymással. Nem nagyon értékelem, mert sokakat elriaszt. Nagyon sokan azért nem szólnak hozzá, mert csak azt tudná írni, hogy „szerintem is”, de ezt nem érdemes beírni.
    Szélkerék és Technomuzsik: Lehengerlő szövegét destruktívnek itéltem még akkor is, ha nem ez volt a szándéka. Az olvasók zöme egész eddigi életében a billentyűket nyomogatta, villáskulcs még nem volt a kezében. Én meg úgy gondolom próbálják meg, és ne vegyüök el előre a kedvüket. Ha nem is lesz fantasztikus áramfeljlesztőjük, lesz gyakorlatuk, ami eddig még nem alakulhatott ki. Én se ezermesternek születtem. Mindennek meg van az ára. Különben Technomuzsik ezt megértette, amikor rámutattam. És gondolom nincs „harag” közöttünk. Különben én magam is hibázhatok, mert nem vagyok isten, se a földi helytartója, de a szándékom nemes, és ezt kevesen vonják kétségbe.

  45. 49:
    Pista! Bármikor átküldöm, ha kell más formátumban is. Különben downunder rengeteg szélkerék volt már 50 éve is, azzal szívták fel a vizet out there.

  46. Curix! Azért azt hozzátehetted volna, hogy csak a saját nevedben írogatsz, mert vagyunk itt még néhány százan, akik nem írunk csak jó okkal, hálásan olvasunk.

  47. 44-48: A bankok ellen harcnál azért ne felejtsük el, hogy ha ezek a döntések valóban precedens értékűvé válnak, na, PONTOSAN akkor fog összeomlani a magyar gazdaság. Ki a franc fog akarni hitelezni vagy befektetni egy olyan országban, ahol a kormány uk-mukk-fukk eldöntheti, hogy mennyi egy másik ország devizájának az árfolyama, illetve érvényes szerződéseket írhat át populista okokból? Jelenleg a magyar KKV-k finanszírozásából kb. 3500 milliárd forintnyi hitel hiányzik, és ez a szám egyre nagyobb lesz, a bankok ugyanis kifelé vonják a zsetont kőkeményen. Azt a pénzt, pedig, amit a magyar társadalom a szocializmus kb. 40 éve alatt felhalmozott, már réges-régen elfogyasztottuk, elautókáztuk. Egész egyszerűen ki akartuk hagyni az eredeti tőkefelhalmozást, csakhogy anélkül nincs kapitalizmus.

    Ha tehát nincs hazai tőke, a külföldi tőkének meg esze ágában sincs Magyarországra jönni, akkor miből lesz itt gazdaság? Semmiből, de ez nem most azonnal, hanem majd 3-4 év múlva fog feltűnni, mikor olyan évi 10-15%-os recesszió lesz itt, hogy belezöldülünk. Persze majd arra is ki lehet találni az összeesküvés-elméletet, hogy miért minden a zsidók hibája. Közben pedig összesen arról van szó, hogy elautókáztuk azt a zsetont, amiből a gazdaságot kellett volna felépíteni. C’est la vie.

  48. A barkácsolási szándék nemes,de ne pont egy szélgenerátorral kezdjünk.A miérteket kifejteném:Első és szerintem a legfontosabb a nem tudás elég sok kárt okoz!A szélgenerátornak nekifutni minden előzmény nélkül kimerítő és nagyon nagy falat.Mint anyagilag mint technikai részét nézve a dolognak.A mechanikai rész problémái:áttételezés a generátor fordulatszám függősége miatt.Aerodinamikai problémák:a lapátok kialakítása darabszámának a meghatározása.Statikai rész:az állványzatunk elkészítése.Elektronikai rész:a generátor fordulatszáma,és terhelése.A megfelelő vezeték keresztmetszetek megválasztása. Megfelelő védelmek időjárás ellen.Szerintem ez nem egy hétvégi barkácsolási feladat minden előképzettség nélkül.Állványzatot nem szabad hegeszteni ha el akarod kerülni a hosszútávon előjövő törésből adódó károkat.A toronyházakat sem véletlen nem hegesztik.Tehát egy tonna csavarra van szükséged ami nem olcsó.A zártszelvény váz szintén horror áron van.Kábel keresztmetszeted nagy és rézből arany áron.Métere jó pénz.Hozzá a védőcső ha nem akarod elvágni.A legolcsóbb autó generátornak nincs semmiféle védelme kb.8-10E HUNFt.Ezt szigetelned kell.A csapágyaidat a hajtó művedet folyamatosan karban kell tartani.Tehát oda fel is kell másznod.A jelenlegi szakhatóság folyamatosan bírságolni fog,mert nincs ilyen építményre engedélyed.Jó szomszédod meg lesz!A magassága miatt bonthatod le.Tehát ne akarjunk minden előképzettség nélkül belevágni.Aki pedig meg is fogja építeni annak kiegészítő áramfejlesztésére ajánlanám csak.
    Komolyabb barkácsolóknak pedig ajánlatos mini erőműben gondolkodni.Elkészítése nem sokkal bonyolultabb mint a szélgenerátor csak névlegesen nagyobb teljesítmény érhető el vele.Kivitel drágább,nagyobb figyelmet igényel,de ha megtudod építeni istenként fognak tisztelni és onnan te vagy a király.

  49. 54:
    Ebből a szép hosszú és erősen lehangoló hozzászólásból számomra az derül ki, hogy ki se „nyitottad” a szóban forgó könyvet. Magyarul, beszélsz bele a nagyvilágba. Persze megteheted, itt felelősség nélkül mindenki azt pötyög be, amit akar. Közelítsük meg más oldalról a kérdést. Egy német fejlesztő mérnök írt egy könyvet még NDK időkből, vagyis nem kapitalista, felelőtlen, kibaszni a fogyasztóval légkörben, azaz valótlanságot, hülyeséget nem írhatott. Aztán a magyar szakemberek átnézték és úgy döntöttek, hogy ez kurva jó, le kell fordítani. Lafordították, szakértők átnézték, lektorálták. És akkor jön itt néhány okos ember és kijelenti, hogy hülyeség, nem lehet megépíteni? Nekem ez furán hangzik. Pláne a hegesztés eltörése, a tonna csavar, stb. Tényleg, mi a fenének találták ki a hegesztést? Vezeték keresztmetszet bla-bla, meg egyebek. Félelmetesen hangzik azoknak, akik nem értenek hozzá. Generátor fordulat? Mi vele a baj? Egy gépkocsi motor fordulatszáma általában 1000 és 6000 között változik, amiben a generátor – mit ad isten – kitünően érzi magát. stb. stb.

  50. Lehet, hogy nod véleménye lehangoló, szerintem inkább felhívta a figyelmet olyan műszaki részletekre, amelyek figyelmen kívül hagyása kockázatos, sőtt veszélyes!
    Nagy szélben (80-100km/h) a rosszul kiegyensúlyozott lapátok szétrázhatják az egészet! Nem játék.
    Az autógenerátor 2000 1/min-nél kezd el termelni, az áttétel minősége nagyon befolyásolja a hatásfokot, 1:4, 1:6 -os áttétel kell, hogy gyenge szélben is termeljen. Egy autógenerátorról lejön 60 Amper, majdnem heggeszteni lehet vele! Milyen vastag egy heggesztőkábel?
    Semmiképpen nem a lelkesedést szeretném megtörni, inkább a meg,- és átgondolást erősíteni.

  51. Tibor bá,

    tévedni emberi dolog, beismerni még emberibb. Mindegyikünk téved, ahogy Jancsika is az 53-asban.

    Én csak néhány kritikát fogalmaztam meg, nem rossz szándékkal.
    Sőt, inkább azt akarom, hogy ha már ekkora olvasóközönséged van, akkor hozzál ki többet az oldalból.

    A szélkerékhez még annyit, hogy egyik hozzászóló sem lebeszélni akart senkit a szélkerékről, csak bemutatta röviden, hogy mire számíthat, ha megépíti, magyarán ne csalódjon túl nagyot.
    Sok-sok olvasás és számolgatás után mertem én is leírni, hogy egy ilyen szélkerék gyakorlatilag hasztalan, tényleg csak a barkácsolási képességet fejleszti, mert sajnos sok áramot nem fog termelni. Ráadásul én nem is barkácsolt generátorral számoltam, hanem gyárival, amibe egy sor olyan dolog már megoldott, ami a házi esetén igen csak kihívás.

    Kb. 350.000 Ft-os befektetés szükséges ahhoz, hogy az esti led világítás biztosított legyen minden nap, és szükség esetén némi 220 volt is rendelkezésre álljon. Ebből le lehet vonni a generátort, ami kb 125.000 forint, ha valaki működőképesre készíti el. A többire akkor is szükség van, ha már energiát szeretnénk.
    A költség még mindig magas, mert ebből egy kis áramfejlesztőt és rengeteg benzint lehet venni, ami mondjuk a hűtőládát is tudja üzemeltetni, míg annak tartalmát ki nem eszik, hogy aztán ki lehessen kapcsolni.

    Olyan geddon pedig nem lesz, hogy az elektromos hálózat teljesen megbénul évekre. Ill. ha lesz, akkor már áramra nem lesz szükségünk. (meg másra sem)

  52. Na szólok még egyet utoljára a témában.
    Az alapvető gond a szélkerékkel, hogy nálunk nem nagyon van szél. Van de többnyire gyenge, és kevés a szeles napok száma. Ha már túlélő technológiákon agyalunk, induljunk ki abból, mi van bőségesen. Napsütéses óra, főleg délen van dögivel. Ez a napcella mellett szól. Mezőgazdasági hulladék, fanyesedék, tűzifa (most még) szintén van bőségesen. Ez meg a biogázzal, vagy fagázzal hajtott aggregátor mellett szól. Vérző szívvel szoktam nézni minden ősszel ahogy az önkormányzat milliókért szállíttatja el a sok falevelet és fanyesedéket Szegedre a szemétégetőbe. Lepréselve, vagy elgázosítva évekig tudnék belőle fűteni. Itthon mindent szétszelektálunk. A szemét 80% körül hasznosul. Ősszel az első gyengébb fűtős hónap kijön a betárolt papírból és hulladékfából. Ezek a technikák sem egyszerűek, de ezer féle recept található a neten. Sok a YouTube anyag is, ami azért jó mert az ember könnyebben hisz abban amit működés közben is lát.

  53. 57:
    A könyv írója és én is másképp gondolkodunk. Nekem volt egy Polski 126 évek óta nem használtam. A végén a cigányoknak fizettem egy ezrest, hogy vigyék el. Elvitték. Előtte kiszerelhettem volna a generátort és az ablaktörlő motort és ezzel már sporoltam is 125.000 forintot. Az udvarban vannak csőszerelvények. A padláson két nem használt bicikli. 60 amper? Na mond már, 10 méter 6 mm2 keresztmetszetű kábel nem a világ. Én legalább megnéztem miről szól a könyv.

  54. Mennyé má Curix…
    Tegnap találtam egy filmet a yutubon, hogy hogyan hasítsak fát anélkül, hogy belebasszam a fejszét a lábamba.
    Ma délelőtt kinyomtam életem első doboz purhabját egy tyúkólra.
    Van két teherautó akkumulátorom és egy 350 w-os inverterem.
    A tanárbácsi BIZONY kioktat.

    Ez meg egy jó világvégés blog!…..

  55. KÖSZÖNJÜK Almási Csabának a remek könyvet! Bárcsak mindenki legalább ennyit tenne hozzá a geddonra való felkészüléshez, már nem lennénk olyan nagy szarban szerintem, szóval csak így tovább!
    A szélkerék mellé én is tudom ajánlani a törött napelemekből való napcella építést ami kijön töredék áron, valamint a ledes világítást hozzá, mert most picsaolcsók a ledek és ki tudja mikor fordul felfele az áruk. Én már elkezdtem betárazni kínai elektro-cuccokból, de pl neodímiumból is 🙂 ebay-en meg kínai oldalakon lehet rendelni, nincs postaköltség! 🙂 Ha kell linkelek ilyen oldalakat meg kipróbált jó ár/érték arányú cuccokat is, csak Druszámtól engedélyt kérek hozzá.

    Amiket még érdemes beszerezni szerintem: kínai cree (pl xm-l) led-es elemlámpák, ebből pl 1500Ft-ért lehet kapni (1900-ról kell lealkudni) az ázsia centerben (1152 Budapest Szentmihályi út 167) a duna felőli toronyban az alsó szinten a bejárattól előre 15 méterre egy műszaki kisbolt. Vannak neki még jól használható távcsövei is, pl nyilpuskára vagy akár légpuskára, airsoftra. Fejlámpából is érdemes venni akár cree plusz sima 7-11-13-stb ledest is. A sima gyengébb fényű de nekem a kocsiban egy hétig világított mikor úgy felejtettem holott csak 3darab AAA akku volt benne.

    Curix : vegyél vissza légyszi, semmi sem tökéletes, inkább nézd a blog jó oldalát és ne szólj hozzá ahhoz ahol csak kritikázni vagy károgni tudsz. (én is gyakran ezt teszem, no nem azért írok ritkán mert mindenhol csak fikáznék hanem el vagyok havazva 🙂 )

    Aki kiváncsi a kilakoltatások megfékezésére (lehet másik posztban kérdezte valaki) akkor nézzen utána a Fehér Kéményseprőknek. Rengeteg kilakoltatást megelőztek már! Lehet csatlakozni hozzájuk akár a károsultaknak is, vannak ügyvédeik, lehet támogatni is őket! Mellesleg egy szomoú statisztika: 29-en lettek öngyilkosak kilakoltatás miatt (2 héttel ezelőtti adat)

    Még valami: mikor idejöttem a blogra 2 éve tettem egy merész jóslatot, miszerint 2013 és 2016 között lesz az omlás. Erre mondtad Tiborbá, hogy vannak szerencsés jósok is 🙂 Ezt most kitolnám kicsit 2013-2018-ra, legalábbis én úgy látom tudják még húzni az időt fent ha most eu-t csapkodják meg és lassítják le, utána jön az usa, úgyhogy van tartalékuk nekik. Abban sem vagyok biztos hogy sokan érzik-e majd az omlást, tényleg nagyobb esélye van a lassú folyamatos lecsúszásnak néhány kis emelkedővel vagy platóval meg néhány lejtővel vegyítve. Bízom benne, hogy minél többen leszünk észnél és a már javában alakuló közösségek megmaradnak, segítik egymást és nem lesz feleslegesen nagy a káosz.
    Jóéjt!

  56. Én is utolsót szólok.

    Legelőször is azt a kérdést kell feltenni, hogy működőképes rendszert akarunk, vagy csak építünk valamit, amit az első igazi vihar után a harmadik szomszédból kell összesöpörni.

    Ha hatékony rendszert szeretnénk erre eleve alkalmatlan az autógenerátor több okból is, de ahogy előttem Technomuzsik említette a kevés ideális szélsebesség a leggyengébb pontja az autógenerátoros szélkerekeknek. Előttem helyesen leírták, hogy kb. 2000 ford/min szükséges ahhoz, hogy kinyerjünk valamit a rendszerből, de inkább több.
    Ergo feleslegesen túl nagy fordulatszámú rendszert építünk.
    A gerjesztés problémájáról még nem beszéltünk, de a könyv biztos kitér erre is.

    Ma 2012-őt írunk. Miért kéne majd 30 éves technikával és sok munkával egy baromi gyenge hatásfokú szerkezetet építeni, amikor a mai új generációs szélgenerátorok sokkal jobb hatásfokúak, el vannak látva viharvédelemmel, feszültségszabályzóval, túltöltésgátlóval, hogy csak a legfontosabbakat említsem.
    Itt nem csak a generátor megépítése a cél, hanem egy komplett működő rendszeré, amiből ténylegesen energiát tudsz kinyerni. A szélkerék megépítése csak egy része, az egésznek.
    Abban meg megint nagyot tévedsz Tibor bá, hogy a Kispolski generátorod, és ablaktörlő motorod felér egy gyári szélgenerátorral. Így nem is spóroltál 125.000 forintot.

    Még egyszer. Ha valaki mindenáron barkácsolni akar, akkor rajta. Sok-sok befektetett munkaórával kap egy rossz hatásfokú valamit.

    Ha valaki tényleg használható energiát szeretne hálózaton kívül, annak bizony pénzt kell belefektetni. Legjobb kombinálni a szélkereket, napelemmel. Egy ilyen rendszerrel akár ki is válthatjuk a jelenlegi hálózat által nyújtott energia 30-80%-át. (ki mennyi áramot használ)
    Ha ezeket mind megvásároltuk, még mindig éppen elég kihívás üzembe is helyezni, és alternatív belső hálózatot kiépíteni, de ennek már legalább van értelme.

    Hogy tisztázzuk ezt is, 6 méter magasságig nem szükséges engedélyt beszerezni, ezen a magasságon viszont nem is sok használható szélenergia fogható be.
    Ha gyári generátort veszünk, azt tetőre is lehet szerelni, mert nem ezres fordulatszámra tervezték, és gondosan ki van egyensúlyozva, amit házilag soha nem fogunk tudni tökéletesen megtenni.
    Kerülni kell a turbulens szeleket. Ez viszont már valamelyest a háztető ellen szól, elvileg minden tereptárgytól messze kellene telepíteni, de akkor meg belép a kábel hossz -keresztmetszet probléma. Kompromisszumokra fogunk kényszerülni.

    És igen. Mint sok mindenben a Google és a Youtube itt is a barátod.

    A többi kellékkel már nem untatlak benneteket, mert itt még messze nincs vége a történetnek.

    Tibor bá, remélem nem haragszol, de akkor már javítom a 43-asban elkövetett tévedésedet is. Egy akku közbeiktatásával éppen a széllökések által keltett áramingadozást nem tudod kivédeni (lásd gázadáskor erősebb a fényszoró az autón) ellenben tárolni tudod benne az energiát. Persze nem kispolski akkuval.
    Akku nélkül egyébként sem ér az egész semmit.

    Jó szélkerék építést!

  57. 60.

    Megyek Janooka, ez volt a szándékom felszólítás nélkül is, bár kíváncsi vagyok mit kezdesz a teherautó akkuddal, és a 350 W-os invertereddel, ami nagy valószínűséggel nem valódi sinusos….
    Sajnos sok inverter vásárló nem ismeri a kezdő áramfelvétel problémáját sem, és ezt nem is érzékeljük addig, amíg minden elektromos cuccunk a paksi áramot szívja.

    Nyugi, bármit írsz nem válaszolok. 🙂

  58. Csatlakozom a huhogókhoz… 😐

    Beírtam a gugliba:
    „bosch car alternator wind mill”

    A harmadik találat egy nepáli megoldás… 🙂 Autó generátorral – 14V 35 Amper (ez szűk 500 Wattos teljesítmény) – megoldott szélgenerátor.

    Mint említették fentebb, a kocsik generátorait legalább 2000 percenkénti fordulattal kell tekerni. A nepáli megoldásban is át lett tekerve az állórész, hogy már 400-as fordulaton is termeljen. 😐
    Ahhoz is bordásszíjas áttételt alkalmaztak…
    Mechanikai kiviteli zizi…
    A gépkocsi generátor előnye, hogy bontóból beszerezve – jók a cucc csapágyai, nincs szétrothadva a tekercselés, üzemképes a kefetartóban lévő feszültségszabályozó elektronika – egy 15 – 20 éves Bosch generátor már rá is köthető egy autóakkura.
    Hátrány az áttételezés plusz mechanikája.

    Ami nekem – félhülye autó-, villamosgépszerelő, repülőgép szerkezet buzerátornak – szimpatikusabb, az az állandó mágnesekkel felszerelt féktárcsa, kerékagy rendszerű generátor konstrukció. 🙂

    Előny: már 40-50 percenkénti fordulaton termelni kezd. Nincs benne áttétel.
    Hátrány: fordulattól függően változó feszültség. Kb. 8 – 50 voltig akármennyi is lehet :-/ Ehhez szabályozó elektronikát készen nem lehet kapni, össze kell eszkábálni. 🙁 Elektronikai tudást igényel.

    Nem árt, ha a szélkerék úgy van megalkotva, hogy vlmi rugós mechanizmus lehetővé teszi a túl nagy szél esetén a szerkezet „hanyatt esését.” Avval a légcsavar tollai szélbe állnak, biztonsági pozíció. Magyarul nem viszi át a cájgot a cúg a szomszédba. 🙂

    Amit búsolok, hogy a ritka földfémmágneseket már a kínaiak is egyre drágábban mérik… 🙁 Kétéves a trend… lassan fél éve gyűjtögetem az utamba kerülő döglött merevlemezek motorléptető mágneseit… 😀 Épp ezért. 😀

    A srófot (légcsavar) végül is ki lehet otthoni körülmények között is egyensúlyozni – de nem biztos, hogy egy nap elég rá… :-\

    Ha fából van, kell neki csinálni egy állványt, két csúccsal, amiben szabadon foroghat a sróf, kicsit megtekered, amelyik toll lefele lógva áll meg, abból lefarigcsál az ember egy kicsit, egy idő után akárhol fog a cucc megállapodni… 😀 Az az idő fent lett említve. 😛

  59. Kedves Curix, Gergo55, és nod!
    Olyanok vagytok mint 3 varjú, ültök a dróton és károgtok:
    ucsefogműködni’ ucsefogműködni’ ucsefogműködni’! 🙂
    És ezzel elveszitek mások kedvét a megépítésétől.
    Pedig ahogy látom még el sem olvastátok a könyvet amit fikáztok!
    És ahogy látom, még az alapfogalmakkal sem vagytok tisztában.
    De belekötni az nagyon megy. „Jó” magyar szokás szerint.
    A legtöbb állításotok tételesen cáfolható.
    Pl.: nem viszi el a vihar! Mert ötletes, egyszerű beépített védelmi rendszere van a konstrukciónak.
    Szóval ne a neodímium mágneses generátorossal hasonlítsátok össze, mert nem egy kategória! Azonos átmérővel az természetesen többet termel. De a neodímium mágnes drága, és egyre drágább lesz. Az autó generátor olcsó, és egyre olcsóbb lesz.
    Én még az idén megépítem a saját szélkerekemet, és leírom a tapasztalataimat vele, ha a Tibor bá’ leközli itt a blogon.
    De szerintem benneteket ez sem fog meggyőzni.

  60. 65:
    Hogy a nagyszájúak nem olvasták el a könyvet az nekem is egyértelmű volt. Kólönben én is meg fogom építeni már most csak világításra. És még ott is hegeszteni fogom, ahová csavar kellene. 😀

  61. Most őszintén Tibor bá, mit vesztettem azzal, hogy nem olvastam el? Könyörgöm, nem 84-ben élünk, és nem minden kertes háznál van most sem halom számra colos, vagy 5/4-es cső, és a többi kellék, ami akkor fillérekbe került, ma viszont súlyos 10 ezrekbe.

    Ma az internet korát éljük. Rengeteg fórum, és infó van a témában, főleg ha valaki még idegen nyelvet is beszél. Nem beszélve a videókról.
    Sokan érdeklődnek a téma iránt és cserélnek tapasztalatot neten keresztül. Ha valaki valamivel zsákutcába került, azt is felteszi, hogy más ne szaladjon bele.

    Azt is vegyük már figyelembe, hogy még nem omlott össze a gazdaság, és nem vagyunk rákényszerülve, hogy az otthon talált lim-lomból építsünk MŰKÖDŐ szélkereket.

    Ma még olcsón lehet „suzukit” venni, de ti trabantot akartok építeni.
    Ahogy Soma néni szokta volt mondani a megasztárban: „nekem ez nagyon nem jön át.”

    Különben is Tesla már ennél jóval régebben megoldotta az energia kérdést, csak valahogy eltűnt a találmánya, mint minden, ami nem kőolajjal működött. Na puff.

  62. 68:
    Nem vesztettél semmit, de akkor maradj csendben, mert csak azt „illik” kritizálni, amit ismersz. Ki hallott már olyant, hogy látatlanban kritizálsz valamit? Teljesen hiteltelenné válsz, például előttem, amikor viharkárról írsz, de fogalmad sincs, hogy ezt a problémát a leírás milyen elegánsan megoldotta.
    1984 nem az ó-kor, csak esetleg neked. A természeti törvények nem változtak, és azok megértése se lett jobb. Nagy hiba lenézni a korábbi mérnököket, amikor a tudásuk sokkal alaposabb volt, mint a maiaknak. A technikai eszközök valóban változtak, de ez nem befolyásolja az eredményt, legfeljebb ma könnyebb csőmenetet vágni, mint 30 éve (az én menetmetszőm 40 éves, és nem egy gyönyör a használata, de használható! A csőmenet pedig 300 éve nem változott), mert jobb és kényelmesebb a szerszám. És ne akarj mások helyett dönteni, és unfair módon, hamis állításokkal ne próbáld őket befolyásolni. Ezért háborodtam fel.
    Az Internet korára az én figyelmemet nem kell felhívnod, mert látom, és tudom, hogy az olyan fazonok miatt, mint amilyen te is vagy, elképesztő mennyiségű dezinformáció forog körbe-körbe. Hetente találkozok perpetuum mobilékkel, hogy csak egyet említsek meg (és még el is küldik nekem, hadd basszam vele az időmet). A legtöbben nem információt közölnek, hanem bemutatják, hogy ők milyen okosak. Akik lelkesen informálnak, azoknak figyelmét legtöbbször egy hülyeség ragadta meg, és azt terjesztik.
    Lim-lom? Miért akarod te megszabni, hogy mások miből építsenek, hogyan álljanak hozzá. Miért akarsz mások helyett dönteni. Az igazi segíteni akaró felvázolja a lehetőségeket (ahogy én teszem) és mindenki eldönti, hogy él-e vele vagy sem.
    MŰKÖDŐ szélkereket építeni nem kunszt, legfeljebb a hatásfoka lesz nagyon rossz, de nekem például ez nem szempont. Ha a drága üzemanyaggal hajtott akárminek rossz a hatásfoka, az gáz. De ha az ingyen szélnek csak 5 százalékát hasznosítom, azzal nekem semmi gondom.
    Soma néni? Ha valakinek valami nem jön át, nagy valószínűséggel a saját készülékében van a hiba. Átmegy az, csak megakad az agyánál.
    Tesla most világsztár lett. Mondhatnám Amerikából importált divat. Pontosan milyen találmányáról van szó. Mit nyelt el az Olaj lobby? Félek, hogy ez is az istenített Internet egyik „áldása”. Tudod, az Internetet mi töltjük fel tartalommal, és mivel mindenki rászabadulhat, olyan is. 😀

  63. Tisztelt Nagyérdemű!A pénzét és idejét mindenki arra fordítja amire akarja!Elnézést,hogy felmertem hívni a figyelmet némi műszaki műszaki problémára is!
    Tiborbá te villamosmérnökként ne irjál nekem vissza 6mm2 keresztmetszetet 10 méterre.Mert azt felejtsük el!Mire méretezel vezetéket?Melegedés,feszültségesés,terhelés,zárlat folytassam.De fussunk neki és csináljuk.Miért is nem hegesztünk:azért mert nem nyeli el a rázkódást és a hegesztés mellet szépen eltörik.Metalográfia nem varázslás.Ha egy porszívót összekötsz egy kályhacsővel és öntöd bele az üzemanyagot az meg nem lesz sugárhajtómű pedig nagyon hasonló az eredmény.Csak hogy tisztázzunk egy-két félre értést.
    Nekem nem kell,hogy elolvassam a könyvet természetesen elfogom.Mert szerintem értek én annyira e-hez a dologhoz mint elméletileg mint pedig gyakorlati síkon.Legalább én ebből élek és tudom mi,hogy működik.Ezt nem nagyképűségnek szántam,de nem szeretem ha kiakarnak oktatni olyanok akik ezt a szakmát egy nem gyakorolják kettő nem rendelkeznek a megfelelő ismerettel.

  64. A vezetékkeresztmetszetről:
    az energiamegtakarítás passzív módja, ha minél nagyobb kereszmetszetet használok, lásd Ohm törvény és a műszaki táblázatok az egyes vezetéktipusok méterenkénti ellenállásával.
    Tudom drága a réz, de egyszer kell „befektetni”, vagy MINDEN egyes amperórából „fizetni” a veszteségért. Ami csak a környezetet melegíti és a szigetelést öregíti.

    Saját tapasztalatból megfordítottam a szabványos 2.5 A/mm2 áramsűrűséget 2,5 mm2/A-re, és vannak helyek ahol még ez is kevés, pl. a telep és az inverter között.
    Ennyi.

  65. Alkalmazzál ringet a telep és az inverter között.És ott méretezd túl hosszútávon sok fölös problémától megvéd.A hőhatás a szigeteléseden fog kárt okozni ami miatt veszteségeid lesznek a legcsekélyebbek.Itt nem elég csak az ohm törvény,mert ez nem simán csak az.A vezeték szakasz oda-visszaértendő azért van a képletben két l a ró a vezeték fajlagos ellenállása.Csak nyomott ill. csavaros kötési mód forrasztás szigorúan tilos.Ha nem akarsz sok kellemetlen meglepetést.

  66. „De ha az ingyen szélnek csak 5 százalékát hasznosítom, azzal nekem semmi gondom.”

    Neked nem, mert ott a benzines aggregátorod, de aki valóban elektromosságot szeretne annak lesz.

    Tibor bá komolyan nem értelek, de mindenesetre én is azt mondom, amit Nod, a pénzét és idejét arra tölti, amire akarja.

    Egyébként meg tévedsz, beleolvastam a könyvbe, és ezért írom mindezt, mert roppant megtévesztő a te hozzászólásaid, meg már a bevezető poszt is:

    „A szélkerék egyszerű, a ház körül megtalálható anyagokból is jól elkészíthető”

    Jelentkezzen az (Tibor bán kívül) akinek ez mind most otthon megvan:
    – vízvezetékcső idomokkal
    -golyoscsapágy 6203-2RS
    -szíjtárcsa LO 50 16 foggal, és fogazott szíj
    -4 mm-es horganyzott drótkötél, kötélfogó, acélhorog
    -U profil 800x1000x50 mm

  67. Tisztelt fórumozók!

    Úgy látom nagyon elmérgesedett a vita barkácsolás ügyileg. Hát … azt kell mondjam én is inkább a „huhogókkal” értenék egyet, itt jegyzem meg, a leírást csak átlapoztam, de szerintem is elég gáz. Kb egy éve rendeltem egy könyvet a Net-en, címe: A szélturbina építés kézikönyve, ezt viszont elolvastam, s abban mindenképp egyetértek Tibor Bá-val, hogy nem könnyű ilyet építeni, de véleményem szerint csak valami hasonlót érdemes. A könyv egyébként azzal indít, miért nem jók a jármű generátorok erre a célra…,a másik kedvenc baklövés a tetőre telepítés, ennek a hátulütőit már előttem leírták, a könyv is elrettent ettől. Az a kifogás, hogy a korszerű mágnesek drágán beszerezhetőek, meg nehezen pótolhatóak, igaz, de szerintem elég ritkán romlanak el, ha kicsit belegondolunk. A fent említett leírásban szereplő gép egyébként bizti működik, de ha csak a szabadon álló lánc és szíjhajtás karbantartás igényére gondolok, már nem túl bíztató a helyzet( meg a szomszéd is értékelni fogja a zsirmérgezett lánc zenéjét, amihez elég egy kis eső ). A másik dolog, hogy viszont nem kell mindent magunknak csinálnunk egy jobb konstrukció esetén sem, pl. kész állórész tekercseket is lehet rendelni a Net-en, meg lapátokat is, de mindent egybevetve sajnos ez nem a kezdő amatőr területe az teljesen nyilvánvaló, szóval az alternatív energiaellátás tanulásához a napelemek sokkal vonzóbbak és több sikerrel kecsegtetnek, de persze drágák ( főleg ha előre tartalékkal is számolunk ), de hát ingyen semmi sincs, meg nem is lesz. Véleményem szerint ez a barkácsolás úgy működhetne viszonylag hatékonyan, hogy meg kellene osztani a feladatot, hogy ne kelljen mindent mindenkinek maga csinálnia, mert úgy a siker esélye megsokszorozódik, mert pl aki elektronikában jó, az nem biztos jó lakatos is egyben, meg fordítva ( nem beszélve a szerszám igényről ). Remélem senkit nem sértettem meg, nem ez volt a szándékom.

  68. Kedves nod!
    Ok, ha már a részletekbe belementél, akkor nézzük:
    10 méter hosszon 30amper áram (ekkora generátorral számolt a tervező) 6 négyzet milliméter keresztmetszetű réz kábelnél.
    A feszültségesés 0,9volt!ami elhanyagolható itt. Mert a generátor most nem 14 voltra szabályoz. Hanem az akku mindenkori saját töltő feszültségére.
    Másrészt ez a feszültségesés ezen a feszültségen 27watt hőt disszipál.
    Amitől egy 10 méteres kábel nem ég le.
    De ha ezt oda-vissza számoljuk akkor sem rossz a helyzet.
    Úgyhogy vegyél vissza jó! Mert tételesen megcáfollak ha kell.
    De részemről nincs harag.

  69. 75: Unicornis
    Harag nélkül,:-) a szerinted „elhanyagolható” 0,9 V feszültségesés – ha a feszszabályozó a generátornál van- mellett az akku kapacitásának 20-25%-át nem tudod kihasználni. Ha a feszszab. akkunál van, akkor ok., de ki kell húzni egy 3. szálat.
    27 W disszipál a vezetéken, azt mondod nem sok, itt most elég rendesen fúj a szél, kb. 5 órája, 5×27 Wh ….hány kávét lehetne megfőzni??

  70. 76:
    Egy kávét biztos, többet nemigen. 🙂
    Viszont, van itt egy kis automatikus önszabályozás is. Nagyobb szél = nagyobb áramerő = magyobb vesztesség = több keletkezett hő, de a nagyobb szél = több hő elszállítás a kábel felületéről, kvázi a kábel nem lesz melegebb, mint kisebb áramerő szállítása esetén. 🙄

    70:
    A 10 A/6 mm2 értéket hasraütve írtam, mondjuk tapasztalatból, de nem ez a lényeg. A lényeg, hogy nem vagyunk egyformák. Ne eröltessük rá másra az elképzeléseinket. Írj információt, de ne fenyegess, ne ijesztgess. Hagyd, hogy mindenki maga döntsön. A felsorolt nehézségek nem objektívek Nincs otthon 5/4-es cső, elhiszem, de van, akinek a szomszédja, a nagybátyja, stb. padlása teli van „jó lesz ez még valamire”. Ő ezt tudja, tehát nekivág, te nem tudhatod. Felnött, értelmes emberek vagyunk. Vannak jelentős barkács készséggel bírók, vannak tök analfabéták. hagyd, hogy mindenki maga döntsön. Ott a könyv, olvassa el és döntsön mindenki maga. ENNYI. Te azt akarod, hogy mindenkinek a te feleséged kelljen, mert ő az igazi, és ezt hosszasan meg is indokolod. Szerencsédre ez a vszély nem fenyeget, mert mások szerint más nök az igazik. Mindenki maga dönt. 😀

  71. 74: Gartai
    Az bizony igen jó könyv, aki komolyan gondolja a szélgen. építést melegen ajánlom! ( a zoldtech pont húú-n meg lehet rendelni, vagy, a példányomat szkennelésre kölcsönadom)
    MAXimálisan egyetértek veled az összefogásban, a nyilvánvaló előnyök mellett egy igazi kaland lehet az együttműködéshez!
    Javaslatom:
    nyitassék egy levlista, Tibor ‘bá-nál lehessen feliratkozni, és ha összállt a „csapat” nekilendülhetünk!
    Természetesen rendszeresen referálunk, hogy hol tart a project!
    Én nagyon érdekelt vagyok, hogy télre legyen egy akármilyen szélgenerátorom!
    Jelige: Mire várunk?! G.f.G.

  72. Na az elképzelésekkel van baj szerintem.12V akunak 13,5V feszültség kell optimálisan innen számolok vissza.A geni nyom 14-17V közt.A geni és a töltőegység közötti távolság a nekem jelentős.Kiindulási alapom a következő és itt én pontosítok.A házam magasságát figyelembe véve ami kb.13m a genit a turbulenciák elkerülése végett és más szempontok szerint e-fölé a magasság fölé kell helyeznem.Ha ezt 5 méterrel megtoldom az kb.18m környéke.E-hez hozzáveszem hova szeretném eljuttatni akkor az még kb.15m.30m oda vissza alap hangon az 60m nekem jelentős feszültség eséssel jön ki.Ezért vastagnak kell venni a vezető keresztmetszetét.Az ukuknál,mert gondolom nem egyet akarsz használni és egy mosógépet leakarsz hajtani mint a legnagyobb fogyasztót a lakásban.Ami csúcsban kb.1,2Kw akkor ennek a kinyerése szerintem az akuknál igen is melegítik a rendszert rendesen.Ott szintén vastag a keresztmetszet szükséges.Lásd targonca ha használtál tudhatod gyakorlatból.
    Most el is jutottunk oda,hogy nem egy átlag barkácsolásról szól a mese.Nem azt mondom ne csináld tévedésben élsz én azt mondom hogy azért jól át kell futni a dolgot,mert nem egyszerű legozásról van szó.Ha pedig építesz nem egy rossz rendszert akarsz megvalósítani hanem egy olyat ami tartós és használható is.Itt mindenki mérlegeli egy az anyagiakat kettő a kivitelezhetőséget.Mert mondjuk anyukám hiába szeretne ilyet csinálni nincs meg hozzá sem a tehetsége sem pedig a szükséges alapszintű műszaki rálátása sem.Itt említeném meg annak idején mindenki erősítőket épített, mert jó meg olcsó.Nem megbántásként,de ott is rengetegen sültek fel.Alapvetően nem voltak tisztában az alkatrészek árával.Ott használtak volt és amper mérőt ahol már jelalakot kellett mérni és állítani.Itt is az előképzettséggel volt a probléma nem a lelkesedéssel.A kapott minőség sem közelítette meg a gyáriaknak a tizedét sem.Rengeteg idő és pénz ment a kukába.Itt azonnal ki is térnék a jelalakra,mert lehet a nem megfelelő invertel négyszög jelet nyom vissza a rendszerbe ezt ha nem a megfelelő műszerrel fogod mérni neked a műszer 0 fog mutatni.A baleset ebből elkerülhető ha tudod mit is csinálsz és miért.
    Természetesen ez a villamosság a legegyszerűbb szakma egy anyag ismeretéből áll vezető és rosszul vezetőből.Na meg ezek variálásából is áll.Gépeinél pedig a feles hőt akarjuk kiküszöbölni vagy pont ezt akarjuk kinyerni.Leegyszerűsítve a dolgokat.

  73. 78:
    Okosabb, ha ennek a projektumnak te leszel a házigazdája, mert nekem van elég dolgom. Aki kéri, annak megadom az E-mail címedet, ha beleegyezel. Aztán építhettek.

  74. ÉS minek a szélkerék? mi a haszna? ÉS hol fuj a szél? mi benne az üzlet?

    gajdi

  75. 73, Curix :
    jelzem, hogy nekem a fenti alkatrészek mindegyike megvan. Mindezek ellenére én kerékpár agygenerátort (8.000.- ft) függőleges tengelyű szélkerékkel hoznám össze első modellemként.

  76. 83.

    Elhiszem János, bár a felsorolt lista nem teljes mert Tibor bá a következő hsz-emet törölte. Abban még volt vitorlavászon, meg egyéb hasonló kellékek, ami bizonyára minden ház körül megtalálható.

    Valahol irigylem azokat, akiknek van idejük egy borítékolhatóan gyenge teljesítményű szélkerék elkészítésére. Az én munkahelyem ezt nem teszi lehetővé sajnos, pedig én is szeretek barkácsolni, sőt már legalább 1 éve nagyvonalakban elterveztem a szélgenerátor kiépítésnek tervét, de csak a teljesítmény tervezésig jutottam, és ehhez megvettem a megfelelő invertert, ami most ott porosodik, bár érték, mert megy felfelé az ára, és ha nagyon nagyon muszáj, az autó segítségével tudok 220V-ot előállítani, akár a mélyhűtőnek is. Ez persze csak kármentés, mert ennél rosszabb hatásfokkal nehéz energiát előállítani.

    Kinéztem már a szélgenerátort is, de nem lett belőle semmi. Bár meg tudnám vásárolni, de sajnálom rá a pénzt. Inkább megveszem a jövő évi tüzelőt. Bár nagyon hiányozna, de áram nálkül nagyon jól el lehet lenni. A probléma nem itt kezdődik, ugyanis ha nincs áram, akkor vezetékes vízszolgáltatás, egészségügy is megszűnik, és had ne soroljam még, hogy mi minden.

    Mindehhez egyébként természeti katasztrófa kell, mert egy gazdasági válság miatt nem fog megszűnni az energiaellátás. Az én generációmnak még bőven van kőolaj, és minden egyéb hagyományos energiaforrás.
    És bár Tibor bá élete végéig örök szkeptikus marad, én egész biztos vagyok abban, hogy rendelkezésre áll a kőolaj és atom utáni eneriaforrás is.
    Szóval az én legnagyobb félelmem nem az elektromos áram kiesése miatt van.

  77. A témához most már tényleg zárszóként annyi, hogy a szél és napenergia általunk ismert felhasználása a közhiedelemmel ellentétben NEM megújuló energiaforrás. Ha valaki végiggondolja a rendszer működést, akkor megérti, hogy miért nem.
    És mint ilyen eleve halálra ítélt próbálkozás az atom és gázerőművek kiváltására.

    Ma még mindig nagyon olcsó a hálózaton érkező energia, pazaroljuk is ha kell, ha nem.
    Ha meg is építettem volna a sziget üzemű szélgenerátort, inkább hálózati áramkimaradás esetére helyeztem volna üzembe. Ha kiszámoljuk a kopást, karbantartást, javítást, akkuk cseréjét, ill. ennek költségét akkor ott leszünk, hogy alig termel „profitot” a rendszer a jelenlegi 50 Ft/Kwh-os áramdíj mellett. Az én rendszerem például havi 2-3000 forintnyi áramot termelt volna kb. 300.000 Ft befektetéssel, ez persze átlag, hiszen függ az optimális 10 m/s sebességű szeles órák számától.
    Én csak 220 Voltban gondolkodtam, ezért is vettem a legkisebb szóbajöhető invertert 1200 W-osat. A vegyes rendszer 12/220V kiépítése még drágább, és nem mindent lehet róla üzemeltetni. (a világításon kívül gyakorlatilag semmit, mert bár sok elektromos eszközünk visszatranszformál 220V-ról törpe feszültségű egyenáramra, még a laptomomat sem tudnám 12V-al feltölteni)

    Már nem tudnám előkeresni azt a cikket, mert sokadszori kattintgatás után jutottam oda, de arról volt szó benne, hogy Németországban egy szélpark üzemeltetőnek azért fizettek, hogy ne üzemeltesse a több millió eurós szélparkját.

    Hát ennyit a szélenergiáról, és a szélkerekekről.

  78. 86, eccerű lélek:
    Gróf Spanyol Zoltán szépen szedegeti be a pénzt az alapítványába közel egy évtizede, azoktól a hazafias lelkületű egyénektől, akik a középiskolában nagyon gyenge eredményeket tudtak felmutatni fizikából… végül is neki is el kell tartani a családját valamiből ! Hát erre a feladatra az orosz gyártmányú hegesztőpisztoly tökéletesen alkalmas.

  79. Sziasztok!
    Bár nem napelem, de rengeteg hasznos gépezet építhető házilag a következő források alapján szinte a semmiből:
    http://gingerybookstore.com/MetalWorkingShopFromScrap.html
    Konkretan sajat ontodevel kezdunk, kezdetlegesnek tuno szerszamokbol eszterga padot, muanyag froccsonto gepet es hasonlokat fogunk gyartani… azok segitsegevel pedig mar a csillagos eg a hatar…

    Ez aztan csoda…. itt mindenfele gepet gyartanak a forumozok….
    http://groups.yahoo.com/group/gingery_machines/

    Ha nem találjuk meg a neten a könyveket az öntődéről meg a gépekről akkor össze lehetne dobni rá közösen, eddig 3-man vagyunk akit érdekel, de Tiborbán keresztül lehet nálam jelentkezni ha valaki be szeretne szállni.

  80. Visszaolvasva már csak mosolygok mennyit vitáztunk ezen a szélkerék dolgon. 🙂

    Kíváncsi vagyok sikerült e a poszt óta valakinek megépítenie, esetleg még munkába is fognia?

  81. Ha már így megemlékeztél az évfordulóról, jelentem, hogy elkezdtem a Hugh Piggott könyve alapján a 200W-os 1200 mm átmérőjű szélgenerátort megépíteni!
    Kész a légcsavar, centírozás-festés van hátra, a vas alkatrészek méretre vágva várják, hogy összeheggedjenek, itt a rézdrót és a mágnesek is.
    Most egy kicsit áll a project, mert achilles szakadás miatt leszűkült az akciórádiuszom, de amint lehet folytatom és beszámolok!

  82. Jobbulást Gergo, és ha kész vagy írd meg a tapasztalataidat.

    Nekem a szélgenerátortól már elment a kedvem látván, hogy milyen olcsók lettek a napelemek, amik minden nap termelnek X mennyiségű energiát, még télen is.

    Ellenben a problémám még mindig az, hogy ha megépítem a rendszert mit kezdjek vele. 100%-ban nem tudom kiváltani a hálózatot, meg még 50%-ban sem (villanybojler) így mit hajtsak meg vele? Világításra jó lenne, de ahhoz meg újra kell vezetékezni a házat.
    Egyelőre túl nagy befektetésnek tűnik, túl kevés eredménnyel, pedig tudom, hogy egyszer nagy hasznát venném.
    Talán azt kéne tennem, hogy megvenni a kiépítéshez szükséges dolgokat, és ha majd szükséges lesz, akkor beüzemelni.
    A helyzet az, hogy még mindig túl olcsó a hálózati áram és a rendelkezésre állás jelenleg 99% felett van.
    Tudom, ez hamar változhat….

  83. ez a „Peter Frieden” Szélkerekes könyve meg van-e még véletlenül valakinek
    a gépén? Tibor bá’-nál sajnos nincs elérhető adag

    Tibor bá’ szerint:
    2012. május 9. szerda – 08:25
    A könyv 7 db 10 MB adagban van szétszedve.

    igazán ez az a részlet izgat a legjobban
    ” …A konstrukció különlegessége a generátor fordulatszám függő öngerjesztése, és a hagyományos feszültségszabályzó kiváltása, ami sok hibaforrást kiiktat…”

    előre is köszi
    Tamás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük