(864) Lajter Jakab
Publikálva 2012.aug.06. | x Tibor bá' blogja | 80 hozzászólásTibor bá’ online
Ha kíváncsi lennél rá, én is ennek a birodalomnak vagyok az egyik polgára. Ez a birodalom pedig nem más, mint a fordítok vadászterülete. De, miért Lajter Jakab, ki volt ez a pasi? Rögtön megtudod, de előbb időzzünk el egy kicsit a fordításnál. A dübörgő globalizáció miatt soha az életben nem volt akkora szükség fordítókra, mint napjainkban. A szükség hiányt okoz, a hiány pedig slampos munkát eredményez. Ki ne olvasott volna már kínai termékismertetőt elképesztő rossz fordításban? Az ok? Tévedni roppant könnyű, mert a fordító munkához hatalmas általános műveltségre van szükség, ugyanis a kisördög ott ül a sarokban és arra vár, hogy átverjen. Persze abszolút műveltség nem létezik, de nem is fontos. Egy idő után az ember ráérez, hogy itt valami nagyon büdös, és utánanéz a dolognak. Egyik „ősünk” sok-sok évvel ezelőtt németből fordított magyarra. A szövegben hivatkoztak egy bibliai történetre, ami nem volt más, mint Jákob álma, aminek tartalma szerint az égbe nyúlt egy lajtorja (létra), amin angyalok sétáltak le és fel. A németben ez „Jákob létrája” volt a fordító pedig nem tudott a bibliai Jákobról, azt hittel, hogy a „létra” (Lajter) a pasi vezetékneve, és így lett belőle „Lajter Jakab”. Azóta is a szakma a hatalmas ökörségeket Lajter Jakabnak nevezi, de inkább csúfolja. Ez persze nem ritka, és egészen menőkkel is megesik.
Most az Olimpia idején megállás nélkül lehet hallani Vangelis Tűzszekerét. Az eredeti cím. Chariot of Fire, amit az első magyar fordításban tűzszekérre kereszteltek. Tök rossz. A „Chariot” az a kétkerekű kordély, amit az Ókorban egy vagy több ló húzott, nem igazán szekér, de nincs rá jobb szó. Viszont a „Chariot of Fire” az angol nyelvű bibliában az a „tüzes szekér” amelyikkel isten elrabolta Illés prófétát. Tehát nem „tűzszekér”, hanem „tüzes szekér”. Szabály az, ha valami már egyszer le lett fordítva, akkor azt úgy kell hagyni. Ezért háborodtam fel, amikor mostanában újra kiadtál May Károly könyveit, 
Karl May név alatt. Szerencsétlen kókler Magyarországon sose volt Karl May, ahogy Verne Gyula se Jules Verne. Viszont Jack London az Jack London. Azon is fel voltam háborodva, amikor a „folyékony kristályomat” mások folyadék kristállyá” változtatták, és az ragadt meg a magyarban. Ugyanis, én voltam az első az országban, aki ezzel a kifejezéssel találkozott egy amerikai szabadalom fordításakor, és kellett csinálnom egy magyar szót a „liquid crystal”-ra. Álláspontom szerint az a kristály folyékony, nem pedig folyadék, de ez ma már késő bánat. Maradjunk annyiban, hogy félrefordítani könnyű, sose hibázni nagyon nehéz. Ez persze a fordítás csúcsa. A mezei fordítások rendszerint nem 
ilyen látványos hibát követnek el, csak simán rosszak, mert a fordító alig képes szabadulni az eredeti szövegtől, pedig kell. Az általános meghatározás szerint az a jó fordítás, amiről nem veszed észre, hogy fordították, az én definícióm szerint az a jó fordítás, amikor a szöveg olvasásakor a művelt (minimum érettségi) olvasóban pont olyan érzések keletkeznek, mint az eredeti szöveg olvasásakor az azonos „minőségű” olvasóban. Mert ugye a folyékony hablacsolás nem fog fordításnak tűnni, de mérföldekre lehet a valóságtól. Ez a tükörfordítást kizárja, ami a legganébb fordítások egyike, mert a nyelvekben vannak szóképek, amik egy másik nyelvben nem jelentenek semmit. Alapszabály, mindenki csak az anyanyelvé<b>re</b> fordítson, sose az idegenre. Könnyelmű és tisztességtelen, aki nem így jár el. A csabítás pedig nagy, mert az idegen nyelvre fordítás duplán fizet.
Emlékeim szerint egy fontos kereskedelmi tárgyalásnál be kellett ugranom tolmácsnak, amit sose szerettem. Az egyik magas rangú magyar elvtárs biztosítani akarta az angol ellenoldalt, hogy ő „nem rosszmájú”. Ez egy tipikus tükörfordítási csapda. Nyilván a pasi májával nem volt semmi baj (bár a sok alkohol miatt ez az állapot nem volt garantált élete végéig), itt inkább a rosszindulat hiányáról lehetett szó. Persze a felületes tudással bírók kénytelenek a tükörfordításra támaszkodni, ami néha katasztrofális is lehet. Egy fiatal bölcsészhölgy tolmácsolásnál voltam jelen, ahol az angol műszerésznek javasolták, hogy cserélje ki a szénkeféket. Mi se egyszerűbb, a szén = coal, a kefe = brush, tehát a szénkefe = coal-brush. A műszerésznek fogalma se volt mit akarnak tőle, kétségbeesetten nézett rám, ugyanis angolban a coal fenn van tartva a fekete kőszén részére. Más esetekben a „carbon” kifejezést használják. Nagy kérdés, ha a kollegina a „szénkefe” szót hallja, vajon milyen kép jelenik meg a fejében. Ha egyáltalán megjelenik valami.
Vannak, akik fordításhoz gyakran használják a szótárt, ami végzetes. Szótárt én is használok nagy ritkán, de kizárólag abból a célból, hogy kiválogassam magamnak a legalkalmasabb szinonimát, nem pedig azért, mert a szó értelmét nem ismerem. Egy-egy szellemes angol szövegben egy jelzőnek lehet 30-40 magyar megfelelője, az adott helyre nem biztos, hogy a legalkalmasabb fog beugrani az ember fejében. Ha fontos a poén, akkor érdemes megtekinteni a lehetséges győzteseket.
A fogyasztói társadalomban nem csak elcsavarják a fogyasztók fejét, de ki is szolgálják őket. Ebből következik, hogy az égvilágon minden szinkronizálnak, sok esetben elképesztő rossz szöveggel. Néha felkiáltok, hogy a szinkron színész érti, amit mond, mert kirívó marhaság. Már nem emlékszem a film címére, de egy érdekes amerikai sportfilm volt. Az egyik pasinak eltört a lába, begipszelték, a lábát felhúzták az ágy fölé, és így kellett eltöltenie hathetet. Közbe kell szúrnom, hogy Amerikában szokás, hogy a látogatók a fehér gipszre (amit „cast”-nak neveznek aláírják. Hathét után meg lehet számolni, hányan jártak látogatóban. Szóval az egyik haver bement látogatni. Távozás előtt a beteg megkérdezte „aláírod a gipszemet?” Abban az időben vettünk át egy csomó amerikai szót, mint például „second hand”, „casting”, mert a használt ruha, meg a szereposztás olyan ciki szóvá vált. Szóval a kedves kebelbéli fordító: „aláírod a kasztingot?” (nyilván fellépési szerződésre gondolt). Csak az a probléma, hogy a történésben sehol nem volt semmiféle szereplés, vagy fellépés. Szóval semmi. A mondat botrányosan kilógott a sorból, de ez senkinek se tűnt fel.
Szóval Lajter Jakabok mindig voltak, és mindig lesznek, csak újabban valahogy egyre gyakoribb az előfordulásuk. Néhány évtizeddel ezelőtt egy vén róka arra hívta fel a figyelmem, hogy a harmincas években rengeteg angol-amerikai bestsellert fordítottak igen jó fordítok magyarra (pl. Réztábla a kapu alatt), érdemes belenézni egyikbe – másikba. Belenéztem, le a kalappal, pedig nem is volt még akkor fogyasztói a társadalom, egyszerűen csak igényes.
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________ (244)
2012.augusztus.6th. at 07:17
Én kiskoromban begyűjtöttem sok vadnyugati témájú könyvet. Amennyire én látom, a ’80-as években már a Karl May és Jules (nem Julius) Verne neveket írták a könyvekre.
Lehet, hogy fejlődtek már, amióta végképp nem nézek TV-t, de a Travel channel fordításaitól másztam falra rendszeresen. Időnként ordított, hogy milyen kifejezést fordítottak le olyanok, akik vagy angolul nem tudnak, vagy az adott területről nulla az információjuk. Olyan alacsony a költségvetésük, hogy egy lektorra sem telik?
A Lajter-ről asszociálhatunk a lighter-re is, ha nem tudjuk, hogy német eredetű.
2012.augusztus.6th. at 07:47
Nekem az egyik olyan dolog, ami egy ember iránt tiszteletet ébreszt, hogy igényesen és minden tudását felhasználva végzi a munkáját.Le a kalappal a profi fordítók előtt, akik arra törekszenek, hogy valóban ugyanaz ‘jöjjön át’egy lefordított műből, amit eredeti nyelven olvasva nyújtott volna.
Ezt biztosan csak úgy lehet csinálni, ha szereti is az ember amit csinál.
2012.augusztus.6th. at 07:47
Volt egy kiállítás Budapesten Leonardo találmányairól, ott következetesen szerszámíjat írtak számszeríj helyett. Szerintem a magyar szót sem ismerte a fordító. Hippodrom/Hyppolit-szindróma.
2012.augusztus.6th. at 08:19
1:
Mind Verne, mind pedig May a XIX. század írói voltak (egészen a XX. század elején haltak meg). Az első magyar fordítások jóval a II. világháború előtt történtek. Amikor a pártállam alatt esedékessé vált az újbóli kiadás, nem akartak jogdíjat fizetni a régi (reakciós) fordítoknak, illetve örököseiknek, és szerettek volnana jó elvtársaknak adni egy kis extra jövedelmet. Tehát a fordításokat újra rendelték. A fordítók jelezni akarták, hogy ez “jobb és modernebb” fordítás, ezért a szerzők hagyományos megnevezésébe belerugtak. Volt ebben apolitika is, mert az NDK felfedezte nagy íróját, a franciák pedig ott dörzsöltek az amerikaiak orra alá bármit, ahol tudtak. Ezt kellett látványosan honorálni. Ezért rugtak bele az alapszabályba, hogy amit egyszer már lefordítottak magyarra, ahhoz nem nyúlunk. Nagy kivéterl a vers és szépirodalom, de ott níilvántartják, hogy kinek az interpretálásáról van szó. Lásd. Shakespeare szonettjeit.
2:
Fordításokkal kapcsolatos érzéseim eléggé ambivalensek. Ma muszáj, akkor gyűlölöm, ha érdekes, akkor élvezem. Amikor hajtani kellett a pénzre, akkor vágtzama fát (magnóbya diktálás), úgy volt szar a munkám, ahogy volt, mert tudtam, hogy senkinek se kell, csak az igazgató elvtárs lektorálni akart néhány extra ezer forintért, tehát megrendelte az anyagot, amit fejlesztési keretből fizettek ki.
2012.augusztus.6th. at 10:22
A Winnetou 1966-os kiadását több, mint 20-szor sikerült elolvasnom, azon Karl May szerepel, nem May Károly. Verne Gyula is inkább Jules Verne, ha jól emlékszem a könyvtári könyvekre.
A folyadékkristály angolul nem liquid krystal, hanem liquid crystal. Nem folyékony kristály, hanem olyan folyékony halmazállapotú anyag, ami feszültség hatására megváltoztatja a térbeli elrendeződését, és egyben a törésmutatóját — ezért sötétedik el.
Ha már a fordításnál tartunk. Elképesztő, hogy miért nem zavar senkit sem, ha a SAJÁT nevét nyakatekert módon felcserélve kell leírnia?
Hogyan lesz Szabó Istvánból István Szabó, de miért NEM lesz Jules Vernéből Verne Jules.. legfeljebb Verne Gyula?
2012.augusztus.6th. at 10:56
” én voltam az első az országban…..egy amerikai szabadalom fordításakor… kellett csinálnom egy magyar szót a „liquid krystal”-ra. Álláspontom szerint az a kristály folyékony, nem pedig folyadék,”
a liquid főnévként folyadék-ot jelent, és melléknévként jelent folyékonyat. Tehát a ‘liquid crystal’ fordítása és használata ‘folyadékkristály’-ként teljesen helyes.
2012.augusztus.6th. at 11:21
Nem egészen ide tartozik, csak a liquid cristal-ról jutott eszembe.
Az ‘LCD kijelző’ mind olyan egy nagy baromság, ui. a magyar jelentése: ‘folyadékkristályos kijelző kijelző’.
2012.augusztus.6th. at 11:22
6:
Ezt a hozzászólást legszívesebben ignorálnám, dehát vannak itt még mások is. Próbálj rákértdezni! What kind of crystal? Liquid. So, it looks like an adjective to me.
De persze nem ez a lényeg. Bárminek nevezik el, megszokjuk. A lényeg, hogy neváltozgassunk. A RAM-ra is volt fordításom: “Szabványidős tározó”, de nem terjedt el.
2012.augusztus.6th. at 11:30
7:
Nem egészen, mert az LCD fogalommná vált. Ha azt írnák, hogy “LC kijelző” akkor zavart keltene. Ilyen alapon kifogásolhatnád a “küldj egy SMS-t” is, mivel az SMS-ben benne van a küldés szó. Szóval nem olyan nagy baromság az mégse.
2012.augusztus.6th. at 11:33
8:
(What kind of plant? 
)
Why?? For example power plant means ‘erőmű’, not ‘erős növény’.
2012.augusztus.6th. at 11:47
Na bazdmeg már a csapból is a zsidók folynak. Megadom magam szaladok átkeresztelkedni. Nem mintha számítana a vallás, de nekem ez már sok. Egyik oldalon Szegedi Csanád meg a Slomó a téma, itt most a “Jakabok” ismerőseim, haverjaim nagy része. Most már kezdem úgy érezni, hogy kimaradok a jóból. Kezdem kissebségnek érezni magam a zsidósággal szemben, pedig én Tóth meg román “kevercs” létemre magyarnak érzem magam sőt magyar nemzetiségű világpolgárnak. ” Föld népei egyesüljetek az Emberiség érdekében” stb…. ÁÁÁÁÁÁÁ megőrülök.! De a fitymám nem adom.
2012.augusztus.6th. at 12:10
11:
Szereintem ezt a hablacsot nem ide akartad berakni, csak kimetn a fejedből.
10:
Nem ugyanaz. A “power plant” fogalommá vált, cak az angol utálja az egyebírást (ellentétben a némettel, mert ott ez “powerplant” lenne) A liquid crystal esetében kreáltak egy kifejezést, ott tehát indokolt a két szó külnválsztása analízishez. Különben érdekes, hogy neked a plant-ról a nővény ugrik be, amikor a szónak van féltucat egyéb jelentése is: felszerelés, gépállomány, géppark, gyár, gyáregység, gyártelep, ipari berendezés, stb. Különben össze tetszik téveszteni a power-t a powerful-lal, de ez már csak hab a tortán. A te erős növényed ugyanis angolul powerful plant lenne. De sebaj! Valamikor én is azt hittem, hogy kurvára vágom az angolt, ma már tudom, hogy NEM.
2012.augusztus.6th. at 12:27
12:
2012.augusztus.6th. at 12:40
Most utaztam a 6-os villamoson, a Petőfi híd budai hídfőnél bemondták, hogy “connection to national buses”. Találhattak volna egy másik kifejezést a nemzeti helyett, mert erről nem a helyközi járatokra asszociálnék külföldiként.
2012.augusztus.6th. at 12:59
Gondolom ismered, de hátha nem: http://leiterjakab.blog.hu/
Néha igazán szórakoztató félrefordításokról ír.
Letöltött film/sorozat letöltött felirattal tud még izgalmas félrefordításokat tartalmazni. Kezdődik azzal, ha hallás alapján fordította lelkes amatőr, csak éppen félrehallotta, amit a szereplő mond… Vagy egyszerűen nem ismer egy angol kifejezést, és tükörfordítja, csak úgy semmi értelme…
De amíg az ilyet az amatőröknek elnézi az ember, addig a hivatalos feliratok esetében már némi igényesség elvárható lenne…
Kifogyhatatlan humorforrás viszont a nyilvánvalóan gugli fordítóval készült használati utasítás, étlap, stb…. A “DVD-játékos” cucc nagyon komoly!
“A DVD-játékosnak a három-vonalú (földszintet érintő) összekapcsolóra van szüksége.”
“Egyedül létezik a lemez.”
“A játékos a látható lézer szállal rendelkezik, ezért ne egyenesen nézze a játékost!”
“Mód 5: Diakónusian török bali erejét.”
“Csak használhatsa a gyártó által megbizott vagy az
eladásakor mellékelt kétkerekű kocsit, állványt,
gyámot valamint asztalt. Amikor kocsit tol, kerülje a
sértést.”
Besírok rajta még ma is…
2012.augusztus.6th. at 12:59
Folyadékkristályokból írtam a diplomamunkámat. Amikor Magyarországon elkezdték kutatni a folyadékkristályokat, nevet kellett adni nekik. Mivel halmazállapota folyadék, de kristályokra jellemző tulajdonságokat mutat, ezért lehetett volna kristályos folyadék is a nevük. Lefordítva a liquid crystal-t, valóban folyékony kristályt kapnánk, de ha valaminek kristályszerkezete van, akkor nem lehet folyékony. Ezért lett végül folyadékkristály (mert a folyadékok és a kristályok tulajdonságát is hordozza). Forrás: Bata Lajos: Folyadékkristályok.
2012.augusztus.6th. at 13:08
16:
Bata könyvét a Műszaki Kiadó 1986-ban jelentette meg. Én az amerikai szabadalmakat 1963-67 között fordítottam. Kb. 20 évvel korábban.
2012.augusztus.6th. at 13:28
17.
Aki az életét a folyadékkristályok kutatására tette fel, azt nem fogja érdekelni, hogy a te álláspontod szerint a folyadékkristályok folyékony kristályok. Magyarul így hívják őket, és kész. Másrészt a könyv valóban 86-os, de azért már jóval előtte kutatták nálunk is a folyadékkristályokat. Megjegyzem, hogy az KFKI folyadékkristályok osztálya ma már komplex folyadékok osztálya néven fut. Ja, és nem akartam vitatni, hogy a te fordításod helyes-e vagy hogy előbb fordítottad.
2012.augusztus.6th. at 13:35
18:
Félre vagyok értve. Amire kitértem az, hogy a már lefordítottakat nem szokás újra fordítani, mert abból (legalább is egy ideig) zavar és félreértés származik. Mint fordító nem a műszaki hátteret nézem (mert nem az a dolgom), hanem a nyelvet. Elsősorban arra kell törekednem, hogy a fordítást megértsék, és semmi esetre se értsék félre.
2012.augusztus.6th. at 13:45
18.
A 80-as évek elején a Központi Fizikai Kutatóintézetben folyadékkristályok kalorimetriai vizsgálatát végeztem. (diákmunka) A folyadékkristályok viselkedése akkoriban nálunk még eléggé új kutatási terület volt, de már akkor ez volt a neve. Egyébként a kristályosodás halmazállapot változással, és meghatározott térbeli elrendeződéssel jár, ami nem jellemző a folyadékokra. A folyadékkristály valahol a folyadék és a szilárd állapot között helyezkedik el.
2012.augusztus.6th. at 13:49
bacon szalonna = szalonna szalonna
2012.augusztus.6th. at 15:56
19: “Mint fordító nem a műszaki hátteret nézem (mert nem az a dolgom), hanem a nyelvet. Elsősorban arra kell törekednem, hogy a fordítást megértsék, és semmi esetre se értsék félre.”
Vicces, a posztban negatív példaként hozod a hozzá nem értésből adódó félrefordításokat, majd leírod ezt. Csak akkor működik jól a fordítás, ha értesz is a témához valamilyen szinten. Amit fordítasz, először neked kell megérteni…
(Néha lektorálok angol nyelven leadott cikkeket, de nem azért adják nekem, mert olyan rohadt jól tudok angolul…
Ez esetben fontosabb a szakszavak megértése, jártasság a témában, a nyelvismeret inkább másodlagos fontosságú.)
2012.augusztus.6th. at 17:04
Nem szakfordítás, csak valahol egy kártyaelfogadó-helyen tették ki a falra, az elfogadott kártyák közt felsorolva.. Beautiful card (SZÉP-kártya). Ezen sokáig sírdogáltam, de szerintem az amatőr tükörfordítások roppant aranyosak:)
De sokáig szívemben őriztem egy-két étlap gyöngyszemet is, már nem emlékszem csak erre: King cancer with garlic-butter.
2012.augusztus.6th. at 17:18
Indiában használnak úgy kifejezéseket, hogy nem igazán vannak tisztában a jelentésével. Az egyik dologra azt mondja “hundred percent waterproof”, a másikra “even more waterproof”. “Same, same but different”. Nepál egy részén igen sok embertől hallottam, hogy “I will axe” az “I will ask” helyett. A “welcome” szót láttam egyben, külön, kötőjellel, egy l, két l.
2012.augusztus.6th. at 18:53
22:
Vegyünk egy élő példát, hogy világos legyen. (különben marhára tetszik nekem, hogy milyen sokan értenek itt a fordításhoz) van egy áttörést feldolgozó cikk a fog inplantátumokról. Nyilvánvalóan egy fogorvosnak kellene lefordítani, de ilyen nincs. Ekkor odaadják egy jóhírű fordítónak. Legyek ez én. A cikket tökéletesen értem, tehát le tudom jól fordítani, de A, B, C, D kifejezések magyar megfelelőjét nem ismerem, ha egyáltalán van ilyen. Ha jó munkát akarnék végezni mai pénzben mondjuk 6000 forintért, akkor meg kellene kaparintanom egy szakfolyóíratot, és keresni benne egy hasonló témájú magyar nyelvű cikket, és fellelni benne az A, B, C és D fogalmak magyar elnevezését. Ez jó esetben egy napi munka, rossz esetben hetekbe kerülne. 6000 forintért? Akkor éhedöglök. Tehát vagy magyarosítom az angol kifejezést, azaz változatlanul hagyom, de c/k, y/i, stb. korrekciókat végrehajtom. Jó eséllyel ez a magyar megnevezés is – bingó, ha nem, akkor arra kell törekednem, hogy minden egyes helyen ugyanazt a szót használjam és nem váltogassam, helyes nyelvtan mellett, mert így megértik. Erre gondoltam.
2012.augusztus.6th. at 19:38
A “subprime” válságot se nagyon fordítgatták. Időnként leírták, hogy “másodlagos jelzálogpiaci hitelválság”, de ugyan az lenne a kettő jelentése?
2012.augusztus.6th. at 20:44
A tegnap esti férfi százról jutott itt eszembe az egyik kedvencem: No woman, no cry – „Nincs asszony, nincs sírás” vagyis inkabb “nem asszony, ne sírj”Hogy pontosan mit is jelent ez a sor és mi van mögötte:
(http://neroblanco.blog.hu/2010/12/10/no_woman_no_cry_bob_marley)
Az ilyen és ehhez hasonló szemfelnyitogató cikkeből gondolom, hogy egy jó és alapos fordító a kiváló nyelvtudáson kívül átlagon felüli műveltséggel, vagy ezt pótlandó végtelen időmennyiséggel, türelemmel és széles látókörrel rendelkezik.
Aki hallja adja át
2012.augusztus.6th. at 20:53
25: Én is szoktam fordítani angolra (legtöbbször saját magamat) kínomban, mert nem tudlak téged megfizetni
Azt sosem állítottam, hogy értek hozzá.
2012.augusztus.6th. at 21:34
Annakidején gyermekkoromban volt egy nagy sláger, a ” Rock Around the Clock” Bill Halley-től, amit úgy fordítottak, hogy Rock az óra körül, holott ha jól tudom az “Around the Clock” kifejezés azt jelenti hogy éjjel-nappal. Mind a mai napig hallom olykor ezt a félrefordítást.
Tiborbá még talán emlékszik egy régi humorista konferanszié-ra, Brachfeld Siegfried-re. Ő eléggé jól törte a magyart, és tréfálkozott is a fordítási problémákkal, pld:
- A dugni és a rejteni az ugyanazt jelenti?
- Igen.
- És a húzni illetve vonni is ugyanazt jelenti?
- Igen
- Akkor légyszíves add ide nekem a rejtővonót…..
2012.augusztus.6th. at 21:49
29:
Persze, hogy emlékszem Brachfeld Siegfried-re. ragyogóan tudott magyarul, de eszeveszett kiejtése volt, és mint kivölálló jól láőtta a magyar nyelv sajátosságait.
28:
Meg tudnál fizetni, de nem vállalnám el. Fogalmazni igen jól tudok angolul, de nem fordítok angolra. Képtelen vagyok a magyar fordulatokat jól, frappánsan, és röviden visszaadni.
26:
Annak idején megmagyaráztam. Subprime az, ami a hitelképesség alatt van, vagyis elégtelen bonitású adósok által kiváltott krízis. “Megbizhatatlan adósok” kapják a subprime jelzőt.
27:
A világ számos helyén beszélnek valamifajta angolt, elképesztően rossz nyelvtannal. Ezeknek a megértése nem anyanyelvű angolok számára szinte megoldhatatlan. A no woman, no cry szereintem azt jelenti magyarul: Ne szarj be, ha nincs nőd.
2012.augusztus.7th. at 10:28
30: (27:)
“no woman, no cry” – nincs asszony, (tehát) nincs sírás (se).
2012.augusztus.7th. at 12:10
31:
A “do not!” felszólitás helyett használják a “no” tagadó szócskát. Helyesen ez így lenne: “Don’t cry, if (when) you haven’t got any woman.”
2012.augusztus.7th. at 16:20
32:
Ez (“no woman, no cry”) kijelentés, ténymegállapítás, nem felszólítás. A pl.: Don’t do anything, az felszólítás. (pl Don’t cry for me Argentina.)
Ha ismered a Herman’s Hermits-től a ‘No Milk Today’ c. számot, az ugyanez a tészta. “No milk today, my love has gone away….”. Nem felszóllítás, hanem kijelentés/megállapítás.
Különben meg:
“No woman, no cry
Oh my Little sister, don’t she’d no tears
No woman, no cry”
(by Bob Marley)
2012.augusztus.7th. at 16:46
32:
“A “do not!” felszólitás helyett használják a “no” tagadó szócskát.”
Szerintem meg a ‘there is/are/was/were/stb no’ helyett.
‘No furnitures in the house’ -> ‘There are no furnitures in the house’
2012.augusztus.7th. at 16:58
32:
” Helyesen ez így lenne: “Don’t cry, if (when) you haven’t got any woman.””
Szerintem meg: ‘There is no woman, (there is) no cry.’
2012.augusztus.7th. at 17:54
35:
Mielőtt kialakítod a végső szerintem-et, fontold meg, hogy 1) te a no-val (a példákban), teljeesen szabályosan főnevet tagadtál, ez a pasi a dalban pedig igét tagad, totálisan szabálytalanul. 2) a szöveg egy elferdített angolt beszélők területén írták.
2012.augusztus.7th. at 19:03
Tibor bá’ Te tudnál jobb fordítást ennél ?
http://www.myspace.com/adelelondon/music/albums/21-17390860
Ez a 11-es ADELE szám szövege az anyanyelvünkön.
Azt hallottam, hogy megállapodtál valahol
Találtál egy lányt és megházasodtál
Azt hallottam, hogy az álmaid valóra váltak
gondolom ő megadott neked mindent amit én nem tudtam
Drága barátom, ne szégyeld magad
Látod én nem bújok el, vállalom önmagam.
Utálom ha hívatlanul kell megjelennem
De nem tudtam már távol maradni
Azt reméltem ha látod az arcom
Akkor rájössz majd Te is, hogy nincs még vége.
De mindegy, találok majd valaki olyat mint Te
Csak a legjobbakat kívánom neked
Könyörgöm, csak ne felejts el soha
Emlékszem mikor azt mondtad:
“Néha a szerelem hosszan kitart
Néha viszont csak a fájdalom marad”
Néha a szerelem hosszan kitart
Néha viszont csak a fájdalom marad
Az idő tovaszáll mint egy pillanat
A legszebb éveink, mindez már csak tegnap
Együtt születtünk a nyári nap hevén
Csodás napjaink voltak, minden édes meglepetés
Utálom ha hívatlanul kell megjelennem
De nem tudtam már távol lenni tőled
Azt reméltem ha látod az arcom újra
Akkor rájössz majd Te is, hogy nincs még vége.
De mindegy, találok majd valaki olyat mint Te
Csak a legjobbakat kívánom neked
Könyörgöm, csak ne felejts el soha
Emlékszem mikor azt mondtad:
“Néha a szerelem kitart
Néha viszont csak a fájdalom marad”
Néha a szerelem kitart
Néha viszont csak a fájdalom marad
Semmi sem hasonlitható ehhez
Se aggódás, se törődés
Lemondások és hibák, emlék már csak mindez
Nem gondoltuk, hogy egyszer ennyire keserű lesz.
De mindegy, találok majd valaki olyat mint Te…
(2x)
2012.augusztus.7th. at 20:18
36:
3. Ki tudja hány gandzsát pöffentett el az öreg Bob mielőtt a dalt megírta…
33:
Ezt a sort hogyan fordítanád?
“Oh my Little sister, don’t she’d no tears”
És ezt?
“Oh my Little sister, don’t shed no tears”
Persze a kettős tagadást hivatalosan nem használja az angol nyelv, de ehhez a szabályhoz most nem muszáj ragaszkodni… Még a saját anyanyelvüket se tudják rendesen használni.
Bezzeg a magyarok!:
“Nincs nő, nincs sírás háhá
Hogyha túl sokat akar, akkor csak ints neki á-á”
2012.augusztus.7th. at 20:23
Csak hogy csavarjak még egyet a történeten, javaslom a dal meghallgatását Joan Baez előadásában. Fantasztikus, ahogy azonnal más értelmet kap az egesz.
Jut eszembe, ismeri itt valaki a fent nevezett hölgyet?
2012.augusztus.7th. at 20:50
39:
jelen, 1963-óta.
2012.augusztus.7th. at 21:07
37:
Fogalamam sincs ki fordította, de az világos, hogy primán bírja a magyart, viszont az angol, hmmmm ezt a 2 sort egsszerűen kihagyta:
“I hate to turn up out of the blue, uninvited But I couldn’t stay away, I couldn’t fight it I had hoped you’d see my face and that you’d be reminded That for me, it isn’t over”
Nyilván nem tudott vele megbírkozni. Pedig fontos, mert ebből derült ki, hogy a csaj nem tette magát túl a dolgon. Ime magyarul:
Utálok előbukkanni meghívás nélkül a nagy semmiből, de nem tudtam távol maradni, nem voltam képes legyőzni magam, és közben azt reméltem meglátod az arcom, és rájössz, hogy én még nem tudtam túltenni magam rajta.
Most, hogy sikerült elrabolgatni a drága időmet, meg írod helyettem a holnapi posztot?
2012.augusztus.8th. at 08:29
38:Avatar
Én is már jó ideje filózok egy ilyen kettős tagadáson, nem igazán tudom értelmezni, a szavakat természetesen ismerem (nem nagy szöveg), de mégis….
Szóval a Pink Floyd: Another brick in the wall c. számában:
“We don’t need no education
We don’t need no thought control…”
Én úgy mondanám pl az első sort, hogy: “We don’t need education” azaz nincs szükségünk oktatásra. Ugyanúgy a 2.sor nálam ehhez hasonlóan így lenne: “We don’t need thought control”. És ők angolok, nem jamaikaiak, mint Bob Marley…
De akkor miért éneklik azt, hogy: Nincs szükségünk nem oktatásra, vagy mit-tudom-én….
Mert a folytatás már érthető, csak az első 2 sor (nekem) nem igazán:
“We don’t need no education
We don’t need no thought control
No dark sarcasm in the classroom
Teachers leave those kids alone
Hey! teachers! leave those kids alone!
…stb”
2012.augusztus.8th. at 10:52
42. bruce2000
Minden logikázástól függetlenül Bob Marley állítólag azzal az értelemmel énekelte, hogy “No woman, don’t cry”.
“The original line of the song is “No, Woman, Nuh cry.” Nuh is Jamacian for “don’t,” so what is meant by the lyric is No, Woman, Don’t cry… He’s leaving and reassuring her that the slum they live in won’t get her down, that everything will be alright and “don’t shed no tear.” ”
http://www.songfacts.com/detail.php?id=1744
A Pink Floyd példát értékelem.
http://www.youtube.com/watch?v=wKT1R-fdMXQ
2012.augusztus.8th. at 11:41
43:
Igen a “No woman, don’t cry” az megfelelő, szerintem is.
A Pink Floyd dologról ezt (is) találtam:
“ezen kívül az első két sorban kb. lefordíthatatlan, de angolul nyelvtanilag hibás a szöveg.”
http://www.gyakorikerdesek.hu/szorakozas__zene__628962-valaki-be-tudja-masolni-a-pink-floyd-another-brick-in-the-wall-cimu-szama-szov
2012.augusztus.8th. at 19:42
Green Eyed Whipper = Melyik egysejtű?
Még tudok egy csomót, de szerintem ezeket ti is ismeritek..
Beaver Field Sale Place = Melyik magyar város?
Children String Grass = Milyen gyomnövény?
radius drive..sugárhajtás..
Elnézést
2012.augusztus.8th. at 20:45
45:
трамвай инженер = milyen foglalkozás?
бездомный = hol él? milyen állapotban?
2012.augusztus.8th. at 20:49
villamosmérnök,hajléktalan:)házatlan?
khm.. orosztagozat..
2012.augusztus.8th. at 20:56
47:
Pontosan, bár a villamosmérnök valójában электротехник (ha külön fordítom a villamost-трамвай és a mérnököt-инженер , akkor van ahogy feljebb írtam) , csak anno a ’80-as években ezzel szórakoztunk.
Mint pl. az angolban ‘tram engineer’ az ‘electrical engineering’ helyett.
2012.augusztus.8th. at 20:59
42: Az semmi… A Hair-ben egy komplett számot építenek fel az “Ain’t got no” formulára, ami nyelvtanilag helyes formában “I haven’t got”…
2012.augusztus.8th. at 21:08
45:
Green Eyed Whipper – zöld szemű ostoros???? (I don’t know)
Beaver Field Sale Place -Hódmezővásárhely
Children String Grass – gyermekláncfű
A 2., 3. könnyű, de az első ???
2012.augusztus.8th. at 21:09
Bruce.. Értem én, mint a shit iron beef-szarvasmarha..Vagy a Kingfucker-Királyhágó
Az első, az zöld szemes ostoros
2012.augusztus.8th. at 21:11
45: String helyett chain.
2012.augusztus.8th. at 21:12
50: Zöld szemesostoros.
2012.augusztus.8th. at 21:19
http://bit.ly/OMpQjn
Ő az, egy moszat.:)
2012.augusztus.8th. at 21:19
51:
A szarvasmarha inkább deercattle, bár a szar-vas-marha az tényleg shit-iron-cattle.
Lehetne még folytatni, de mára ennyi elég. (nekem)
2012.augusztus.8th. at 21:21
Örömmel látom, hogy egész jól elvagytok, mint befőtt a polcon
2012.augusztus.8th. at 21:39
Azért még lehet fokozni, bár lehet, hogy erőltetett.
Szar|vas|mar|ha – shit-iron-bite-if … húúúha..
(bár lehet, hogy a ‘mar’ – ‘bite’ fordítás nem a legjobb)
2012.augusztus.9th. at 09:52
功夫 – ez milyen sport?
空手 – és ez milyen sport?
2012.augusztus.9th. at 09:59
Bruce,erre már csak tényleg ezt tudom mondani:
I too you no, good too you no!!! (Én is-tenem Jó is-tenem):P
(Tibor bá, esküszöm tényleg ez volt az utolsó)
2012.augusztus.11th. at 13:09
1.-59. Húúúúúúúúúú Ez jó volt
2012.augusztus.11th. at 14:08
60:Na végre valaki értékeli itt a nyelvi kreatív aprót
2012.augusztus.11th. at 16:33
61.: Szerencsére a “Húúúúúúú” utáni b..tok szót Tibor bá kimoderálta. Többet nem írok ilyet…:)
2012.augusztus.11th. at 19:58
62:
Ajánlom is. Illetve. Kellő indulat esetén a trágárságnak van helye. Nem vagyunk álszentek, de indokolatlan esetben nem helyeslem.
2012.augusztus.20th. at 21:06
Gyorstalpalo Mo-ra latogató izraeliek részére. könnyesre röhögtem magam, mivel a szerzők eléggé minimál stílusban adták elő magukat. Gondoltam, titeket sem fosztalak meg az élménytől ( http://www.ynet.co.il/articles/1,7340,L-3132672,00.html )
Az egyik kedvencem: יש על זה אחריות כלל עולמית? – azaz “von garantzia az egis vilago?”
2012.augusztus.20th. at 22:17
64: “Seretnik ket gram fadyit kirem”
Izraelben ilyen smucigok a cukrászdában?
Egyébként aranyos.
2012.augusztus.20th. at 22:24
ááá, dehogy csak a nagy melegben mire a fady a tálkába kerül az 50 grammból lesz 2 – persze csak ha gyors a pultos lány
2012.augusztus.22nd. at 09:02
64: “Kizedet chokolom”-ezzel idítani abszolút nyerő:)) Utána már jöhet a von garantzia egis vilagon is:)
Engem ez is megkönnyeztetett, bár tanulságos is:-)
http://www.youtube.com/watch?v=CUF1FQUF-v0
2012.augusztus.23rd. at 12:31
67:Dorka
Me Baba, me Babu…bááááááááááááááááááá, már vagy 50x megnéztem és még mindig sírok rajta.
Csak a “Ma kore – Mi van már!” felszólításra mozdul, bemegy, nulla köszönés, felrúgja a fát, majd leb@ssza babu/baba-t: “Why you put this here, the people can fall”
– ilyenem nekem is van otthon. Jelenlegi státusza: feleség 
2012.augusztus.23rd. at 12:43
2012.augusztus.24th. at 10:47
Legeslegutolsó, friss élmény: (bevallom, gyengéim az étlapfordítások, mindenütt átnézem őket).(nem kötekedésből,hanem mert szerintem marha aranyosak)
Múlt vasárnap, Tokaj, Milleneum étterem: outlow-soup.na ez vajh milyen leves volt?
/betyár-gulyás/
2012.augusztus.24th. at 11:29
70: Nyilván az a leves, ami alul jön(jött?) ki!
(out, low)
2012.augusztus.24th. at 11:49
Hát igen, valószínűleg outlaw akart lenni, mint törvényenkívüli, számkivetett=betyár, de én ha külföldi lennék, arról is vagy arra asszociálnék hogy a levesben varázsgomba/fű-egyéb illegélis dolgok úszkálnak benne,vagy arra, hogy nagyon nagyon szegényes, üldözöttek, számkivetettek levese l:) Pedig kitűnő volt! Puha nagy marhaszegy darabokkal…
2012.augusztus.24th. at 12:31
72:
Szar úgy ahogy van. Az “out-low” is rossz, mert a low = alacsony, nem pedig alul. Szóval a suszter maradjon a kaptafánál, de az eredeti étlap hiba (ez Magyarországon tipikus és számtalan hahotára ad okot, mert itt mindenki fordít, persze szótárral) fő bűne, hogy a “betyár”-nak nálunk pozitív kicsengése van. Mi egyáltalán nem gondoljuk, hogy a betyárok bűnözők voltak. Hanem romantikus népi hősök, akik szartak a kisembert bélklyóba kötő törvényekre. Ezzel aszemben az “outlows” angolban veszedelmes bűnöző. Ezért van igaza Dorkának, hogy ilyen levest nem enne.
2012.augusztus.24th. at 13:01
Nagyon sokszor látni, hogy azért rontják el, mert mint a példában, a low szót ismeri, de a law szót nem. Így mikor a besegítő haver benyögi a telefonba, hogy outlaw, azonnal beírja, hogy outlow (mivel neki se szótára, se Internete, se esze).
Egyébként meg mindegy az angolul olvasó vendégnek, hogy az outlaw kicsengése náluk nem pozitív személyeket takar, mert attól még fogalmuk sincs, hogy mit takar. A lényeges inkább Dorka nézete, hogy a leves jelzője is lehet. Valami fincsi hallucinogén gombaleves, vagy csak egy romlott hozzávalókból készült leves.
Amelyik vendéglősnek van egy csöpp esze az részletezi, hogy tulajdonképpen mit takar.
2012.augusztus.24th. at 13:42
Na, és ezek mik?:
The back of the common horse is full of cottage cheese.
Muscle lark
It goes like a circle hit.
2012.augusztus.24th. at 13:45
Közös lónak túrós a háta?:-)
Megy mint a karikacsapás?
Muscle lark: Passz:) ilyen nincs:D
2012.augusztus.24th. at 13:47
Úristen… izompacsirta?:D
2012.augusztus.24th. at 13:56
76, 77: nyert!
2012.augusztus.24th. at 19:35
76 nem “túrós”, hanem túros (habos, izzadt), de a hiba nem a te készülékedben van, hanem (75)Ábelében.
2012.augusztus.24th. at 20:30
Mi ez? Létrás Jakab tanfolyam?