(2317) Akaratunktól függő-e a homoszexualitás?

Tibor bá’ online

Január végén jelent meg Cynthia Nixon színésznő (semmi köze a néhai Nixon elnökhöz) nézete a New York Times Magazine-ban, ahol is fittyet hányva a PC-nek (political correctness) kifejtette, hogy ő (két gyerek szülése után) szándékosan leszbikus. Érdekes viszont, hogy állítását tudományos kutatás látszik alátámasztani.

Cynthia életének második szakaszában bekövetkező szex-orientáltság változással kapcsolatban a Sex and the Cíty magazinban így nyilatkozott: „A napokban tartottam egy beszédet homoszexuális férfiakból álló hallgatóság előtt, amiben megemlítettem, hogy voltam heteroszexuális, voltam homoszexuális, tehát tudhatom, a homoszexualitás jobb. Erre megpróbáltak rávenni, hogy változtassam meg a véleményemet, mert ebből az derülne ki, hogy a homoszexualitás az akaratunktól függő. Szóval, nálam igen. Szándékosan lettem leszbikus. Elfogadom, hogy sokak esetében ez nem így van, de nálam így van.” – – – Persze most a kérdés az, hogy mi ennek a kijelentésnek a  valóságtartalma? Akkor késedelem nélkül járjuk körbe a témát, ami előtt hadd jegyezzem meg, nekem a minimális hajlamom sincs a homoszexualitásra, de érdekel a téma, mert ismereteim szerint ez a fajta másság inkább átok, mint áldás a férfiak számára.

Lisa Diamond pszichológia professzor az University of Utah egyetemen, és ebben a minőségben több mint tíz éven át kutatta a szexuális orientáció változását. Eredményeit a Sexual Fluidity című könyvében publikálta, amiben igen érdekes részeket lehet találni. Például: „A női szexualitás alapvetően sokkal képlékenyebb, mint a férfiaké, ami egy élet folyamán lehetővé tesz a férfiakénál jóval nagyobb változatosságot a kiteljesedésében és a  megnyilvánulásában.” Kutatásai alapján három fő okra mutat rá, amelyekből a női szexualitás képlékenyebbségére lehet következtetni: 1) „a vonzódás nem kizárólagossága” (magyarul: mindkét emberi nem lehet számára vonzó). 2) „a vonzódás változhatósága” (magyarul: fél életen át tartó heterogén kapcsolatot követően hirtelen nők után vonzódik). 3) „képesség arra, hogy a személyhez vonzódjon függetlenül a nemétől.” (magyarul: a partner neme lényegtelen, csak legyen kívánatos).

A professzor asszony különbséget tesz „változtatás, választás és szabályozás között” mivel ezek egymástól teljesen elkülönülő jelenségek, de csak a nők részére. A férfiak megválaszthatják a viselkedésüket, de nem a vágyaikat. Vagyis egy  férfi választhatja azt, amit akar, de nem tudja megválasztani azt, hogy mit akarjon. Persze ezt én másképp fogalmazom meg: Egy férfi vágyának a akarattól független célja a megtermékenyítés. A női vágy mögött ez nem húzódik meg, megtermékenyülése ettől teljesen független esemény. Még azt a pimaszságot is meg merem kockáztatni, hogy egy nő sokkal könnyebben lép szexuális kapcsolatba olyannal, akit nem talált vonzónak, mint egy férfi, de ez a vonal túl messze vezetne. Ezt a nézetemet látszik aláhúzni Roy Baumeister szociál-pszichológus, aki több mint tíz évvel ezelőtt állt ellő azzal a kijelentéssel, hogy „a férfiaknak megcsontosodott szexuális orientációja van, ami egész életük alatt kitart. A nők ezzel szemben könnyedén váltanak. Számtalan heteroszexuális nő a harmincas-negyvenes éveiben átvált leszbikussá, míg leszbikusoknak 40 év környékén férfiakra kezd fájni a foguk.

Ennek ellenére egy Dr. Joseph Nicolos-nak, Kaliforniában klinikája van, ahol meleg férfiak „reformálását” garantálja. (miközben így pofára maga is melegnek néz ki) De ez szerintem pont annyi valószínűséggel bír, mint a pornó oldalak hirdetései, amik szerint 4   hét alatt 4 hüvelykkel hosszabbítják meg a készpénzt fizető balekok péniszét, ami ugyebár 10 cm, és persze bőségesen vannak, akik bedőlnek.

Az ma már jól ismert tény, hogy a  férfi és a női szexuális orientációban hatalmas különbségek vannak. Kísérletek kiderítették, hogy a férfiakat identitásuknak megfelelően lehet „lázba hozni”, vagyis heteroszexuálisokat női fényképekkel, a homoszexuálisakat pedig férfiakat ábrázoló fényképekkel. Nők esetében ez nem így van. Lázba hozásukból nem lehet következtetni szexuális orientációjukra, legalább is nem egyértelműen.

Végül is oda lyukadunk ki, hogy a címben feltett kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, mert a két nem viselkedése ebben az esetben (is) távol áll egymástól. A férfiak szexuális preferenciájának a megváltoztatása valószínűleg nem teljesen lehetetlen, de gyakorlatilag nem létezik. A nők esetében némi túlzással azt mondhatjuk, hogy majdnem úgy lehet váltani mint a fehérneműt. Viszont ahány ház, annyi szokás. Ezért izgalommal várjuk a nők véleményét.

Lehet véleményezni a fenti képet 😀

Az alábbi pedig Réka képe. Lehet választani!

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2317) Akaratunktól függő-e a homoszexualitás?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Viszont érdekes a biszexualitás témája is. A leírtak alapján ez a nőknél tűnik valószínűbbnek, de sok példa van erre férfiaknál is.
    A valódi homo férfiak általában olyan beállítottságúak, hogy nővel egyáltalán nem tudnak mit kezdeni, libidó nélkül nem megy a dolog fizikailag.
    A biszex férfit meg úgy tudom elképzelni, hogy olyan magas lehet a libidószintje, szexfüggése, hogy mindegy neki a nem, ahogy mondani szokták, a száraz ürgelyuk is megtenné…
    Nőknél tényleg sok esetet hallani, mikor a normál házaséletet élő nő egyszer csak felfedezi másságát, és felrúgva házasságát átnyergel, akár több gyerek szülése után is.
    Nekem is van olyan nőismerősöm, aki szült a férjének három fiút, aztán szétmentek, és azóta nyíltan, felvállaltan női kapcsolatai vannak.
    De hát láttuk, ilyen már magyar politikai személynél is előfordult, ráadásul nyíltan felvállalva.

  2. 1 – hubab:
    Nőknek könnyebb felvállalni mert: Ez egy férfi társadalom, és a férfia zöme élvezi a leszbikus jeleneteket, míg a meleg jelenetektől undorodik. Ennyi.

  3. Egy nőnek nemcsak a férfi farkára van szüksége, hanem a kedvességre, gondoskodásra is, ráadásul a nők adnak a külsejükre.
    Tehát mikor a kielégítetlen és a házasságában problémákkal küszködő nő, talál egy szép nőt, aki kedves hozzá, gondoskodó, akkor a hiányzó farkat könnyed tudják pótolni, eszközzel, vagy puszta kézzel.
    Kiegyensúlyozottab lehet két nő kapcsolata, mint egy rosszul működő hagyományos házasság.

  4. 3. Igen, szerintem is van ilyesmi.
    A férfiember sokkal jobban ki van szolgáltatva az ösztöneinek, kevésbé válogatós, ha éppen nőhiányban szenved, könnyen köt méltatlan kompromisszumot, elfogadva partnerül olyan nőt is, aki tulajdonképpen számára sem igazából ideálisnak tűnő, de a hormonjai felülírják ezt.
    Persze ez nem lehet hosszú életű.
    Nőknél ez talán ritkább, ők jobban megszűrik a partnert, mielőtt döntenek, lelki igényeiket is ki kell elégíteni. És ha ezt egy férfiben tartósan nem találja meg, marad az alternatíva…

  5. Még csak annyit a témához, hogy – és ez a gondolat most ötlött fel bennem – a férfi és női homoszexualitás talán a kapcsolatok két szélsőségét képviselik.
    A férfiaknál dominál a testi örömszerzés a lelki igények rovására, a nőknél meg a lelki közösség megélése az első, és csak ezt követi a test.
    Ezt támaszthatja alá, hogy a férfiaknál igen nagy a promiszkuitás, alkalmi, egyakciós kapcsolatok, ezt a leszbikusoknál még nem hallottam, hogy jellemző lenne.
    Nem véletlenül született a mondás, hogy egy férfi a szex kedvéért egy kis gyengédségre is hajlandó (kénytelen, ha valamit akar 🙂 ), a nő meg egy kis gyengédségért még szexre is hajlandó.

  6. 5 – hubab:
    Szex szempontjából a férfiak meglehetősen homogén masszát képeznek, a nők nem. Van nő, aki él-hal a szexért. Van, aki hajlandóa szexre ezért vagy azért (leginkább biztonságért) . Van, aki elfogadja, de nem él-hal érte. Van, aki ha teheti kihúzza magát alóla. – Szóval ki melyiket fogja ki, szerencse kérdése.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.