(2662) Geopolitika és Geohadászat VIII.

8. Oroszország visszatérése [Tibor bá’ megjegyzése. A honlap nem reagál a HTML parancsokra. Ezért a színeket nem tudom berakni.]

Az Egyesült Államok erőfeszítései, hogy egyszer és mindenkorra végezzen Oroszországgal – vagy finomabban mondva: hogy elszigetelje – kudarcra ítéltettek, még akkor is, ha Amerika úgy tesz, mintha örök ellensége már mit sem számítana: hol megszégyenítéssel él, hol a haldoklónak kijáró kegyelettel kezeli Oroszországot, hol pedig ötvözi e két stratégiát.
Washington igen gyakran leli örömét abban, hogy a világ tudomására hozza: a NATO kiterjeszthető, az amerikai űrpajzs kialakítható Moszkva beleegyezése nélkül is.
Azt állítani, hogy Oroszország nem létezik, a valóság nyilvánvaló tagadása, hiszen segítsége nélkül az amerikai hadsereg soha nem tehette volna a lábát afgán földre. csakhogy a katonásdi színházi játék ezt a viselkedésmódot követeli meg. Márpedig, ha Amerika valójában kiszolgáltatott Oroszország taktikájának, akkor még vadabbul kell a birodalmat szimulálnia. Az orosz kérdés megoldására az amerikai stratégáknak két lehetőségük volt. Az első már elhajózott, a második pedig úgy tűnik, egyre nehezebben érhető el.
Az első lehetőség Oroszország feldarabolása volt, amit a kaukázusi függetlenségi törekvések szításával és a közép-ázsiai amerikai katonai jelenléttel kívántak elősegíteni. ezen erődemonstrációk a központtól való leszakadás igényét még a tisztán oroszok lakta területeken is bátorították. Más kérdés, hogy e stratégia súlyosan alábecsülte az orosz nemzet összetartását.

”Megjegyzés: Ennél a gondolatnál érdemes megállni egy percre. A Szovjetunió felbomlásakor a nyugati világ vezetői összeültek megvitatni azt a lehetőséget, amely hat darabra bontotta volna szét a Szovjetunióból kivált Oroszországi Föderációt. A nehezen ellenőrizhető tanácskozás végére úgy döntöttek, hogy – egyenlőre – jobb egyben tartani a Föderációt, mert könnyebb kontroll alatt tartani az új orosz kormányzatot és a nukleáris fegyverzetet is. Ez viszont nem akadályozta meg a Nyugat stratégiáit és vezetőit, hogy kihasználva a pillanatnyi kedvező helyzetet, minden szóbeli és írásbeli paktumot felrúgva lépésről-lépésre az orosz határokig tolják a NATO-t, kilépjenek az ABM-szerződésből és Oroszországot annyira hátrányos stratégiai helyzetbe hozzák a saját kapuja előtt, amennyire csak lehet. Mindezt megspékelték a különböző szervezetek belső bomlasztó tevékenységével, melyek célja az egykori szovjet tagköztársaságok és Oroszország közötti kapcsolatok elmérgesítése, valamint az Orosz Föderáción belüli társadalmi elégedetlenség és szeparatizmus felszítása volt.
Az USA katonai stratégáinak fő célja ezekkel a destruktív lépésekkel az első nukleáris csapásmérő képesség monopóliumának elérése.
Putyin hatalomba emelésével azonban fordulat történt, bár Oroszország igyekezett továbbra is együttműködni a Nyugattal, de mint önálló entitás és mint szuverén hatalom képzelte ezt el. A valódi nyugati szándékokkal ez gyakorlatilag összeegyeztethetetlen, így Putyin kísérlete a szorosabb nyugati együttműködésre eleve kudarcra volt ítélve. A Nyugat nem együttműködni akar(t) Oroszországgal, hanem a Moszkva nyakára tett késsel dirigálni.

„A második cél: fenntartani a feszültséget az USA és Oroszország között, ezzel akadályozva Európa és Oroszország közeledését – Eurázsia nyugati felének újjáegyesítését – és a lehető legtovább melegen tartani a hidegháborús időkből származó kibékíthetetlen ellentéteket.

Megjegyzés: A könyv megírása után bő másfél évtizeddel maga George Friedman, a STRATFOR alapítója nyilatkozott személyesen erről a stratégiáról, ahol végre nyíltan felvállalva kimondatott: az USA fő stratégiai célja, hogy Németország (EU) és Oroszország közé éket verjen. Igazi hagyományos angolszász stratégia.

„Csakhogy az amerikai politika által a Közép-Keleten keltett bizonytalanság, a felforgatás éppen az ellenkező hatást váltotta ki, s kedvező lehetőséget teremtett ahhoz, hogy Oroszország újra kilépjen a nemzetközi színtérre, mely eséllyel Vlagyimir Putyin azonnal élt is.
Oroszország valódi célja: közeledni (piros)a Föld vezető ipari hatalmához, Európához. Oroszország és az Egyesült Államok 2001-ben 10 milliárd eurónak megfelelő üzletet bonyolított egymással, míg Oroszország és az EU 75 milliárdot, azaz ennek a 7,5-szeresét.
Oroszország az USA-t nélkülözheti, Európát viszont nem. Oroszország az USA ellensúlyozását kínálja Európának, mind katonai, mind az energetikai források biztosítása terén. Az üzlet csábító.

KITÉRŐ GONDOLATOK – bár ez a téma nem tartozik szorosan a könyv témaköréhez, de talán nem árt ezzel párhuzamban képbe kerülni a jelen kor néhány realitásával:

Érdemes megjegyezni, hogy bár kevéssé propagált és a köztudatban kevésbé jelen lévő dolog az, hogy míg az Egyesült Államokat tartjuk – elvileg – a világ legnagyobb gazdaságának, addig ipari szempontból mind Európa, mind Kína bőven leelőzi. Nem 2017-ben, hanem már 2002-ben is. Egyes statisztikai adatok szerint Kína ipara és gazdasága 2000-2016 közötti időszakban több acélt és cementet használt fel, mint az Amerikai Egyesült Államok az egész XX. század folyamán mindösszesen. Sőt, Kína két év alatt több cementet gyártott, mint az USA az egész XX. században! (Forrás: http://www.theenergycollective.com/robertwilson190/380971/america-versus-china-what-difference-decade-makes)

Ezen kis kitérő után viszont térjünk vissza Oroszország kérdéshez, nem feledve azt, hogy ilyen mértékű ipari termeléshez gyárakon és munkásokon kívül még kell pár dolog: például tőke és nyersanyag.

A világ első számú nyersanyag kitermelője Oroszország, aki mind a nyersanyagot, mind az energiahordozókat olyan árszinten és olyan mennyiségben képes Kína rendelkezésére bocsátani hosszú távon is, ami igen különlegessé teheti a belátható jövőben a kínai-orosz stratégiai kapcsolatokat. Sokak vélekedésével ellentétben Kínának távolról sem olyan sürgős tengelyt akasztania Moszkvával a szibériai mezők birtoklásáért, hiszen az idő demográfiai értelemben is Kína oldalán áll.

Ugyanakkor Kínának összehasonlíthatatlanul előnyösebb mind gazdasági, mind kereskedelmi – és ebből kifolyólag katonai – téren együttműködni Moszkvával, mint szembe helyezkedni vele. Oroszország igazi katonai ellenfél az Egyesült Államok, nem pedig Kína. Kína igazi gazdasági/pénzügyi ellenfele pedig az Egyesült Államok, nem pedig Oroszország. Véleményem szerint, aki orosz-kínai szembenállásban gondolkodik, az csalódni fog a belátható jövőben.

Most pedig vissza a könyvhöz:

„Bármi is legyen Brzezinski könyvének (A Nagy Sakktábla)logikája és mondandója, a címében szereplő sakktábla-metafora egy öntudatlan freudi megnyilvánulás, a kudarc előérzete: az amerikaiaknak nem kellene sakkozniuk azokkal az oroszokkal, akiknek ez nemzeti sportjuk. Elég intelligensek ahhoz, hogy ne kövessék el azokat a hibákat, amiket az ellenfél vár tőlük. Jelen esetben azt, hogy ostoba módon bedőljenek a minden valódi stratégiai alapot nélkülöző grúziai és üzbegisztáni provokációknak.”

Megjegyzés: A könyv megírását követően 6 évvel később Grúzia már nem provokációt hajtott végre, hanem katonai támadást indított az Orosz Föderáció térségben állomásozó erői ellen, aminek a vége gyors grúz katonai vereség lett.

AZ OROSZ VÁLSÁG NÉPESEDÉSI JELLEMZŐI

„Az orosz társadalom teljes egészében írástudó, a közép- és felsőoktatás eléggé fejlett. csakhogy Oroszország továbbra is szegény és igen erőszakos. Az orosz társadalom erőszakkal összefüggő mutatói rendkívül rosszak: a kilencvenes évek végén szörnyű emberölési (23/100 000 lakos) és öngyilkossági (35 / 100 000 lakos) rátával riogatott.
Az orosz társadalomban tapasztalható egyéni erőszakos cselekedet számát az ismert adatokat felvonultató országok közül csak Kolumbia múlja felül.

Megjegyzés: 1995-2000 között a Baltikum államai (Észtország, Lettország és Litvánia) öngyilkossági rátái messze felülmúlták Oroszországét a maguk 35-50 / 100 000 lakos értékével. A gyilkossági ráta 2015-ben 11,5 / 100 000 értékre csökkent Oroszországban, ami még mindig magas érték nemzetközi viszonylatban a látható csökkenés ellenére.

„A gyermekhalandóság alakulása jól mutatja a kommunizmus utáni idők drámai történéseit: 1990-ben 1000 gyermekből 17,6 halt meg, ami 1993-ban elérte a 20,3-et is, majd 1998-ban 16,5-re csökkent, hogy azután 1999-re megint 16,9-re emelkedjék. A föderáció területi heterogenitása jelen helyzetben nem teszi lehetővé, hogy ezt a nem túl régi felmérést statisztikailag érvényesnek tekintsük Oroszország aktív központjára is. A két utolsó adat – amelyre egyetlen fejlett állam sem lenne büszke – Oroszország történetének legalacsonyabb mutatószámait testesíti meg.
A legaggasztóbb és következményeit tekintve a legnyilvánvalóbb demográfiai paraméter a termékenység visszaesése. A konjunkturális tájékoztató szerint 2001-ben egy nőre 1,22 (a könyvben tévesen 2,1 érték szerepelt) gyerekszülés esett. Ugyanez volt a helyzet Belorussziában is. Ukrajnában pedig még rosszabb a helyzet: 1,1 gyerek/nő. A látszat ellenér alacsony termékenységi mutatók mellett Oroszország nem szerezheti vissza kulturális befolyását a volt szovjet területeken, bár a gyermekszületések száma nem sokban tér el a közép- és dél-európai adatoktól. Spanyolországban ez a mutató 1,2, Olaszországban, Németországban és Görögországban 1,3.”

Megjegyzés: Oroszországban az utóbbi években lassú emelkedés figyelhető meg a születési rátában: 2010-ben 1,57, 2012-ben 1,69 és 2014-ben 1,75 a mutatószám.

„Figyelembe véve a magas halandóságot ez az alacsony születésszám az orosz lakosság nagymértékű megfogyatkozásához vezet és középtávon drámaian aggasztó képet vetít elénk. A 2001-es 144 millió főről 2025-re 137 millióra esik vissza Oroszország lakossága, Ukrajnáé pedig 49 millióról 45 millióra.”

Megjegyzés: Oroszország lakossága 2017.-ben 146 millió fő, amely a krími Köztársaság és Szevasztopol lakosságával együtt értendő adat! Bizonyos szempontból az ukrajnai események remek lehetőséget adtak Moszkvának arra, hogy milliós nagyságrenddel növelje a lakosságának számát egyetlen katonai hadmozdulattal.

GAZDASÁGI FELTÁMADÁS ÉS AZ ÁLLAM VISSZATÉRÉSE

„Az orosz gazdaság 1999 óta kezd magára találni. A bruttó nemzeti termék (GNP) csökkenése megállt: 1998-ban még -4,9% volt, az 1999. évi 5,4%-os emelkedést pedig 2000-ben 8,3%, 2001-ben 5,5% követte.
Ez a növekedés nem csupán az orosz gazdaság erős tartópillérjeinek, a kőolaj- és földgázexportnak köszönhető, jóllehet az ország ezekre bármikor bizton támaszkodhat. Az ipari fejlődés 1999-ben és 2000-ben 11-12%-os volt. A fejlődés fő területei a gépipari berendezések gyártása, a vegyipar, a petrokémia és a papíripar, de a könnyűipari fellendülés sem elhanyagolható. Gazdasági téren Oroszország kifelé tart a zavaros időkből, már nem tekinthetünk rá úgy, mint egy elveszett országra. A pénz szerepének csökkenése a gazdasági életben – azaz a cserekereskedelemre való áttérés folyamata leállt, sőt, a fizetőeszközök használata új lendületet kapott. A felbomlás szélén álló állam újra megerősödik, megint a társadalmi lét önálló szegmense. Ezt a teljesítményt akkor mérhetjük fel, ha az állam azon képességét tekintjük, hogy mennyire képes behajtani az adókat. A bruttó nemzeti termék arányában az állam bevételei 1998-ban 8,9%-ra, 1999-ben 12,6%-ra és 2000-ben 16%-ra emelkedtek. A büdzsé hiánya 2000-ben alig 2,3%-os.
Az orosz társadalom belső egyensúlyának helyreállításához szükség volt az állam megerősödésére, mely változásnak nemzetközi szempontból két fontos hatása is volt. Oroszország újra megbízható pénzügyi partnerként viselkedhet, hiszen gond nélkül képes előteremteni a külső adósságának törlesztésére szolgáló anyagiakat. Ráadásul, szembesülve az USA bizonytalan és agresszív viselkedésével, hozzáfogott katonai potenciáljának helyreállításához: 1998-ban a GNP csupán 1,7%-át fordította a védelemre, ám ez a szám 1999-ben már 2,4%-ra, 2000-ben pedig 2,7%-ra emelkedett. Igaz, felelőtlenség lenne azt állítani, hogy Oroszország minden problémáját megoldotta, vagy akár a legfontosabbakat is, de az világos és vitathatatlan, hogy a Putyin-korszak az orosz társadalom egyensúlyba kerülésének periódusa és a gazdasági gondok leszerelésének kezdete.
Az 1990-1997-es évek zavaros és brutális gazdasági liberalizációs kísérlete – amerikai tanácsadók segítségével! – a katasztrófa szélére sodorta az országot. Ezen a ponton elfogadhatjuk Gilpin</font></strong>(Robert Gilpin politikatudós, USA)diagnózisát, aki szerint az állam összeomlása nagymértékben felelős az orosz átmeneti időszakban bekövetkezett szociális és gazdasági anarchiáért. Ezt a fajta szerencsétlenséget kerülte el Kína, amely a gazdasági liberalizáció során is fenntartotta egyeduralkodó szerepét.”

Megjegyzés: Ehhez csak egyetlen gondolatot fűznék: nincs nagyobb butaság (de nevezhetném hazugságnak is), mint amikor Oroszország kapcsán a mérhetetlen mennyiségű ásványkincsekre, nyersanyagokra és élelmiszeripari alapanyagokra, mint a gazdaságuk „gyengeségére” hivatkoznak. Ezt többnyire azok a pénzügyi mágusok terjesztik, akik nem a valós produktumból szerzik be a jövedelmüket, hanem különféle kereskedelmi és egyéb pénzügyi számmisztikával dolgoznak. A józan paraszti ész szerint a valós ásványkincsek és alapanyagok valós értéket jelentenek, mert kőolaj, földgáz, vasérc, szén, búza, stb. mindig kelleni fog mindenkinek, a fizetőeszközök ellenben csak közmegegyezésen alapuló értékközvetítő papírdarabok vagy digitális jelek, melyek értéke mindig csak relatív és hipotetikus.
Az író 2002-ben papírra vetett gondolatait tovább nincs is mit boncolgatni, Oroszország azóta is töretlenül pozitív gazdasági pályán áll, az elmúlt 15 maga a bizonyíték arra, hogy Putyin és kormánya nem Oroszország- és nemzetellenes politikát folytat.

A STRATÉGIAI FÜGGETLENSÉG

„Figyelembe véve Oroszország állandó népesedési és egészségügyi gondjait, az ország fellendülését nem tekinthetjük az alakuló világ biztos tényezőjének. Ennek dacára végig kell gondolnunk ezen feltételezést, megvizsgálva, milyen sajátos ütőkártyákkal bírna az egyensúlyát és a növekedési lehetőségeit visszanyert orosz gazdaság. Az rögtön szembetűnő, hogy Oroszország különleges gazdasági hatalommá válhatna, viszonylag magasan képzett aktív népességével és teljes energetikai függetlenséggel. Felszínes lenne összevetni Angliával, az északi-tengeri olajforrások birtokosával. Energetikai téren Oroszország olaj- és földgáztermelése révén meghatározó tényező a Földön.
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a területi kiterjedtsége más természeti kincsekkel is bőséggel ellátja.
Ellentétben a függő Amerikával, Oroszország természeti adottságainál fogva független a világtól, külkereskedelmi mérlege többletet mutat.”

„Ha az amerikai vezetők idegességét annak tulajdonítjuk, hogy nem tudják, hogyan és honnan látják el középtávon országukat, azaz szerzik majd be az árukat, a tőkét és az olajat, úgy ezzel párhuzamosan elképzelhetjük, milyen lelki nyugalommal tekintenek az orosz nagymogulok a jövő elé: tudva, hogy amint sikerült megszilárdítani intézményrendszerüket és a határokat (Csecsenföldön vagy másutt), többé senki sem tarthatja sakkban őket.
Ráadásul máris a kezükben tartanak egy fontos és ritka ütőkártyát: az olaj és földgázexportot. Az ország szerkezeti gyengesége népesedési jellegű, ám ez a gyengeség, mint látni fogjuk, akár erősségé is alakítható.
Azaz a konklúzió kissé ironikus: a kommunizmust maga mögött hagyó Oroszország egy különleges biztonságban élő nemzet benyomását keltheti, tekintettel arra, hogy energetikailag nem függ a világ többi részétől, nem úgy, mint a rabló és aggasztóan viselkedő Egyesült Államok.”

A GYENGESÉG ELŐNYE

„Az amerikai stratégák folyamatosan azt hangoztatják, hogy ha hosszú távon biztonságban akarunk élni, meg kell értetnünk az oroszokkal, hogy birodalmi korszakuk ideje lejárt – eközben azonban valószínűleg csak Amerika világuralmi törekvéseit takargatják.
Semmiféle magasröptű intellektuális erőfeszítésre nincs szükség ahhoz, hogy megértsük, Oroszország már nem egy terjeszkedő szuperhatalom. De bármilyen kormányzási formát válasszon is, önkényuralmit vagy demokratikusat, Oroszország népessége fogyóban van. Lakossága folyamatosan csökken és öregszik, már csak azért is inkább az egyensúlyt megszemélyesítő tényezőként, nem pedig fenyegető impériumként kell értékelnünk az orosz nemzetet.
Amerikai nézőpontból ez a népességfejlődés meglehetősen furcsa ellentmondáshoz vezet. Először is, az ország gazdasági összeomlásával együtt az orosz nép lélekszámának csökkenése az Egyesült Államokat a világ első számú szuperhatalmává léptette elő, és egy amúgy megvalósíthatatlan birodalom álmát ültette el gondolatvilágában.
Másodszor, a megfogyatkozott Oroszország többé már nem, hogy nem veszélyforrás, hanem természetes partnerré válik a túl hatalmas, túl mohó és nemzetközi kapcsolataiban sokat hibázó Amerikával szembeni egyensúly létrehozásában.
Vlagyimir Putyin épp emiatt tehette a következő nyilatkozatot Berlinben:„Senki sem vonja kétségbe, hogy Európa számára milyen fontosak az amerikai kapcsolatok. De úgy gondolom, hogy Európa akkor erősítheti meg igazi független világhatalomként való létét, ha kapacitásait egyesíti Oroszországéval – emberi, területi és természeti téren egyaránt, tekintettel Oroszország gazdasági, kulturális és védelmi potenciáljára.”

Úgy vélem, ez a gondolat méltó zárszó a jelen fejezethez. Remélhető talán, hogy Európa előbb-utóbb észbe kap és végre olyan politikai fordulatot vesz, ami valóban a kontinens érdekét szolgálja.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

(2662) Geopolitika és Geohadászat VIII.” bejegyzéshez ozzászólás

  1. “Ehhez csak egyetlen gondolatot fűznék: nincs nagyobb butaság (de nevezhetném hazugságnak is), mint amikor Oroszország kapcsán a mérhetetlen mennyiségű ásványkincsekre, nyersanyagokra és élelmiszeripari alapanyagokra, mint a gazdaságuk „gyengeségére” hivatkoznak.”

    Nyersanyag átok, holland betegség
    https://btk.ppke.hu/uploads/articles/6414/file/vigoczkimate.pdf

    https://en.wikipedia.org/wiki/Dutch_disease

    “Ezt többnyire azok a pénzügyi mágusok terjesztik, akik nem a valós produktumból szerzik be a jövedelmüket, hanem különféle kereskedelmi és egyéb pénzügyi számmisztikával dolgoznak.”

    Fenébe, még tudományos “kuruzslás” is áll a dolog mögött, no meg a jó pár ország példája (Afrika, Hollandia!!!!)
    Persze biztosan lefizették őket a “pénzügyi mágusok”.

    Egy jó lépés ennek részleges kivédésére az orosz stabilizációs alap.

    “Egyes statisztikai adatok szerint Kína ipara és gazdasága 2000-2016 közötti időszakban több acélt és cementet használt fel, mint az Amerikai Egyesült Államok az egész XX. század folyamán mindösszesen. Sőt, Kína két év alatt több cementet gyártott, mint az USA az egész XX. században! ”

    – Felhasználás hatékonysága (ghost town)
    – Export részarány
    – Dömping ár (WTO)
    – import vám (USA)

  2. megjegyzés: a grúz háború, bár orosz győzelemmel végződött, egyáltalán nem ment simán orosz részről. Annyira nem (az elvárthoz képest), hogy a tapasztalok alapján átfogó reformokat vezettek be, gyorsítottak fel, és mára sokkal hatékonyabbá és ütőképesebbé szervezték a haderejüket.
    A grúz háború ezáltal egy olyan főpróbának is tekinthető, amelyből az oroszok levonták a megfelelő következtetéseket, és megtették a kellő lépéseket.

    1. Pzuj
    a holland betegség kapcsán ugyan említik néha a volt gyarmattartó országok érdekellentétét, ám csak finoman, diszkréten elhallgatva olyan kőkemény tényeket, mint a gyarmati paktumok, valamint az azokban lefektetett megállapodásokat (személy szerint nekem ez annyira hihetetlennek tűnt, hogy csak akkor hittem el tényleg, amikor több, egymástól független forrás is igazolta). Afrikát és Ausztráliát mindig is a világ nyersanyag szolgáltatójának képzelték, mindenféle ellentételezés nélkül, és inkább káoszban tartva, mint az igazi fejlődést támogatva.
    Ausztrália csak annyiban más, hogy az ottani őslakosoknak nem volt olyan képviselete (kormány, hadsereg, stb. ) amely alapján egy entitásként léphettek volna fel, ezért egy nagy, üres, birtokba veendő területként, sajátjuknak érezték az angolok, így gyarmatból nagyon gyorsan kvázi önálló entitássá lépett elő, némiképp hasonlatosan az USA-hoz

  3. “Ehhez csak egyetlen gondolatot fűznék: nincs nagyobb butaság (de nevezhetném hazugságnak is), mint amikor Oroszország kapcsán a mérhetetlen mennyiségű ásványkincsekre, nyersanyagokra és élelmiszeripari alapanyagokra, mint a gazdaságuk „gyengeségére” hivatkoznak. ”

    Nem vonja senki kétségbe, hogy ezek értékek. Ott érted félre a “nyersanyag átok” fogalmát, hogy ezt a nyilvánvaló értéket a gazdasági növekedés, a progresszió, az innováció gátjának mondják az elemzők, és ez így is van. Amíg egy ország kényelmesen megél abból, hogy olaj tör fel a lába alól, addig nem fog akkora elánnal igyekezni a többi szegmensben, egyszerűen belekényelmesedik a jólétbe. Kicsit olyan ez mint te és kollégád a munkahelyen. Te hajtasz, mert el kell tartani az asszonyt, kell az előléptetés, míg a kollégádat még mindig havi apanázzsal pénzelik a szülei, így a fizetés neki csak bónusz. Melyikőtök produktivitása lesz nagyobb? De mondhattam volna az EU pénzeket is. Nézd meg mi megy Magyarországon. Az EU pénz elkényelmesítette a politikusainkat, nem történtek meg fontos reformok, vízfej nőtt az államigazgatásban, oligarchák híznak nulla teljesítménnyel stb. Az EU pénz értéktelen szar lenne? Ezt mondtam? Nem, azt mondom, hogy egy rakás szempontból kontraproduktív, nemhogy sarkallja, segíti az országot, hanem elodázza a fejlődést azzal, hogy bebetonoz hatékonytalan struktúrákat. Ugyanez igaz Oroszországra is.

  4. 2.sleeper:
    Kérlek magyarázd meg a gyarmatosítok hátsó paktumainak hatását, a Holland példán, ami az általuk felfedezett gázmezőkhöz kapcsolódik.

    3.lr:
    Köszönöm az érthetőbb kifejtést.

    Nem beszélve a deviza hatásról.
    A válság előtt az emelkedő olajár, a nagy olaj és gáz export erősítette a rubelt.
    Ez minden más orosz export szektort hátrányosan érintett, mivel csökkentette ezen szektorok versenyképességét, mivel az erős rubel magasabb termelési költségeket jelentett, amit el kellett ismertettni az exportált termék árában.

    Ezen a szankciók segítettek, mivel gyengítették a rubelt, de vannak mellékhatásai.

  5. “Bizonyos szempontból az ukrajnai események remek lehetőséget adtak Moszkvának arra, hogy milliós nagyságrenddel növelje a lakosságának számát egyetlen katonai hadmozdulattal.”

    Most akkor mégse nyomás és katonai beavatkozás nélkül döntött Krím és Szevasztopol népe a függetlenségről és kérelmezte az Oroszországhoz való csatolását, ami pár nap múlva meg is történt? 🙂

    Már elnézést a gonoszkodásért … 🙂
    Ez Freud mindig felbukkan… 🙂

  6. MangaM
    Mindentől függetlenül köszönet hogy vetted a fáradtságot és közzé tetted E. Todd művét és az ehhez kapcsolódó gondolataidat.

  7. Engem az zavar ezekben a geopolnak mondott beszámolókban, hogy az orosz fellendülés épp mindig most van, most vagyunk benne, és most már aztán tényleg felzárkózunk. Egy az egyben a szocialista retorika, ami mindig a jövőt építette, amit aztán olyan jól felépítettek, hogy összeroskadt. Jelen időben meg éppen vergődés van de ez senkit nem zavar. Az az igazság, hogy ha az olajár lemegy szívnak, ha felmegy egy kicsit jobb, de azon túl a nagy büdös semmit nem tud az orosz modell. Most emelték drasztikusan a nyugdíjkorhatárt, biztos jó dolgukban. Akkor is felszalad a szemöldököm amikor a képzett orosz munkaerőről hallok, ez kb. az a képzettség amit Orbán is képzettnek hív: jó munkásember smicisapkában. Tényleg jók, olyan mértékű az alkoholizmus, hogy a férfiak várható átlagéletkoránál csak afrikai országokban találni alacsonyabb adatot, 12 évvel korábban halnak mint a nők, sehol a világon nincs ekkora különbség nemek között egy országon belül. Tudom, hogy vonzó a gonosz Amerika elleni harcos, lenézett, de valójában mégis erős gazdasági ellenpólus víziója, de minden alapot nélkülöző, ráadásul ezek a propagandisztikus elemek amikre sokszor hivatkoztok annyiszor eljátszott panelek, annyira átlátszóak az oroszok részéről, hogy nem értem, hogy lehet még mindig bevenni őket. Az oroszokat a saját nagy birodalmuk elvesztése utáni nosztalgia fűti, kicsit olyan ez mint a magyaroknak Trianon, hogy lélekben mi akkor is nagy Magyarország vagyunk, különleges, kiválasztott nép. Az oroszokban is ez a nagy nosztalgia dolgozik, ők még mindig a Szovjetunió nagyságában ringatóznak, és szemmel láthatóan akárcsak Orbán, ugyanúgy Putyin is épít a politikájában erre a nosztalgiafaktorra. Csakhogy annak a birodalomnak vége, Oroszország persze lehet nagy és erős, és gazdasági értelemben is jelentős tényező újra (most már mondjuk minek, 10 év és kipusztulunk) csak akkor le kell térni az oligarchikus modellről a sokkal hatékonyabb liberálisra, ami jelen pillanatban elképzelhetetlen. Aztán persze lehetnek az utolsókból elsők, ki tudja hol lesz nagyobb élettér az új “özönvíz” után? 🙂

  8. 7 – Ir:
    1945-ben az orosz katonák mindenütt csaszit kerestek. Volt, akinek 15 darab karóra volt felkötve a bal karjára. 3-4 évtizeddel később a pa-dö-dö arról énekelt, hogy Sásza lelépett, de vitte magával a pasi óráját. Világos, az oroszok nem tudtak még karórát se gyártani. Pár éve az amerikai űrhajósokat orosz rakétákkal juttatják az űrállomásra. Jelenleg a MIG-35 a világ legjobb vadászgépe, a kalasnyikov a világ legjobb gépkarabélya, és az Armata a világ legjobb tankja, az S-400 kenterben veri a Patriot rakéta elhárítót.Mindenki ezt akarja megvenni, hiába őrjöngenek az amcsik. Ha ezekről nem tudsz, akkor nézz utána. Különben nézd meg a Sputnyik orosz internetes portált. Állandóan hoz le fényképeket. Ezek tanúsága szerint Oroszországban (Moszkvában) nyugati szintű események zajlanak, szépségversenyek, sport események, és hasonló rendezvények szinte naponta. Szerintem a fejedben a dolgok évtizedekekel vannak elmaradva.

  9. 4. PZuj

    te hoztad fel Afrikát példának Hollandia mellé. Én pedig azt szerettem volna mondani, hogy konkrétan Afrikában a nyersanyagbányászat és az export nemcsak azért alakult úgy, hogy más nagyon nem létezik mellette, mert holland szindróma alakult volna ki, hanem ott erre rá is játszottak, elsősorban a hajdani gyarmattartók. Afrikában kevés kivétellel nincs nagyon feldolgozóipar., és ez okkal van így. A nyersanyagexport haszna sem az országban csapódik le, egy kis része az elitet gazdagítja, a nagyobbik pedig külföldre kerül (apró mellékszál, hogy pár éve Margaret Thatcher fia is egy balul sikerült puccs révén került bele a hírekbe). Ezért aztán a bányászaton kívül lenne más iparágak felfuttatására is igény, de valamiért mégsem valósul meg.
    A holland csokoládét miért hívjuk “holland” csokoládénak ? Holott Hollandiában nincs csokoládéfa, de még kakaóbab fa sincs egy szál se. Nyugat-Közép Afrikából jön a legjobb minőségű kakaó 90 százaléka, 2-3 országból, még sincs ott semmiféle feldolgozóipar. Ha ők maguk fel is dolgoznák legalább egy kis részét, legalább 10-szeres lenne a haszon. Mégsem akad az ottaniak közül egy sem, aki ezt csinálná. És az sem lehet kifogás, hogy nincs pénzük, mert ma a világon mindenre lehet befektetőt találni.

    Elismerem, hogy van alapja a holland-szindrómának, de nem lehet egy az egyben alkalmazni Afrikára is.

    Ami pedig Oroszországot illeti, azt a 90-es években teljesen kivéreztették. Olyan gödörbe került, ahol csak a nyersanyagexport tartotta a felszínen úgy-ahogy. ( Példa: a Szovjetunió megszűnése után az amerikai mérnökök elhűlve látták, hogy az olyan rakétamotorokból, amikkel ők is kisérleteztek, de nem jutottak dűlőre, több mint ötven darab hevert legyártva egy raktárban. Működőképes, ráadásul megbízható módon működő rakéták. )
    Ma is stratégiai jelentőségű számukra a kőolaj és a földgáz, de tévedés azt hinni, hogy csak erre hagyatkoznak. Kihasználják az exportot, de párhuzamosan óriási fejlesztési programokat indítottak be, ahol példának okáért a akár tízszer olcsóbban tudnak valamit kifejleszteni , mint a Nyugat. Ráadásul pár éve kihasználták a tőzsdei árak esését , és mindenkit meglepve egy csomó cégben kivásárolták magukat, és visszaszerezték az irányítást. Egy igazi a fagyi visszanyal szituációval – amíg a nyugati sajtó azt hangoztatta, hogy az orosz cégek megroppanhatnak, az oroszok ezt nem tragédiának, hanem lehetőségnek látták.

  10. ja, és még egy apróság: szerintem sok hozzászólásomból az jön le, mintha vitatkozni szeretnék, de az igazság az, hogy nagyon jó dolog ha ennyi ember, ennyi véleménye megvitatásra kerül, mert azzal mindannyian gazdagodunk. Mindig is azt tartottam, hogy az itteni hozzáadott értéket (a bloggazda érdemeit nem kisebbítve természetesen) a hozzászólók és hozzászólások jelentik.
    Na meg persze az izgalmas témák. 🙂

  11. Tibor bá, én nem a hadászati erőt kérdőjelezem meg, hanem a gazdasági lehetőségeket és súlyt vitatom. Amíg exportorientált gazdaság vagyok erős belső fogyasztás nélkül, márpedig az oroszok azok, addig nem tehetem meg, hogy nekiugrok azoknak akik megveszik az olajam, és életben tartanak gazdaságilag. Az orosz haderő erős, és elrettentő erejű, csak éppen semmire se jó békeidőben, csak pénznyelésre. A korszerűsége is vitatott, de az hogy Putyin idén 20%-al megvágta a katonai költségeket, nem azt mutatja, hogy túl nagy fejlődési potenciál lenne benne, ráadásul eközben Amerika 10%-al növeli a katonai kiadásokat. Az USA 600 milliárdos, és az Orosz 60 milliárd dolláros katonai költségvetése mellett az orosz erőket esélyesnek, vagy pláne jobbnak láttatni, számomra fura. Én inkább a számoknak hiszek, mint a propagandának.

  12. 11 – Ir:
    Nem rég olvastam (nem orosz forrás), hogy Amerikában egy bombázó gépekben egy WC ülőke (ha elromlott) 600 dollárba kerül, mint pótalkatrész. Az F-35 lopakodó vadászgép 35 milliárd dollár (és nem működik). Ott ugyanaz megy, mint nálunk. Így hasonlítsd össze a védelmi kiadásokat.

  13. 12. Tibor bá. Gondolod a ruszkiknál nem árazzák túl ugyanígy? 😀 A világon mindenhol ugyanaz az emberi gyarlóság működik 🙂

    “Az alacsonyabb rangú katonáktól a feletteseik által szedett sáp gyakori Oroszországban, de az éremnek ez csupán az egyik oldala. Júniusban őrizetbe vették Alekszandr Levityint, a hadsereg főorvosát korrupció gyanúja miatt, mert a hadsereg túl magas áron szerzett be orvosi berendezéseket és gyógyszereket, és a számlákon feltüntetett összegek egy része vélhetően a megrendelők zsebébe folyt vissza.

    Számos más hasonló eset ismert az építkezéseknél és sok más területen is, s Frigyinszkij szerint jelenleg is hat tábornok és 170 magas rangú tiszt ellen folyik eljárás ilyen ügyekben. A hadseregben csak idén év eleje óta 600 millió rubel – mintegy 15 millió euró – kárt okozott a korrupció – mondta a főügyész. ”

    Egyébként a példád rossz, mert szerintem te is arról az esetről beszélsz amikor ha megrendelték volna a gyártótól akkor 600 dolcsi lett volna, de ők kinyomtatták 3D nyomtatóval a töredékéért, tehát épp spóroltak.

  14. 7. Ir
    “Engem az zavar ezekben a geopolnak mondott beszámolókban, hogy az orosz fellendülés épp mindig most van, most vagyunk benne, és most már aztán tényleg felzárkózunk.”

    Az épp zajló orosz fellendülésekről hol olvastál?
    Todd könyvében és az elemzésben így biztosan nem.
    Szerintem Te keversz néhány dolgot.

    Az alábbiak számszakilag és tényszerűen lekövethető állítások:
    1. Növekedett a születési ráta 1,2-ről 1,7-re, ami annyit jelent, hogy lassult a népességfogyás (- lásd a jelenkori orosz nyugdíjkorhatár problémáját, ami egyébként az egész nyugati világot sújtja, de messze a legdrámaibb helyzet Japánban van.)
    2. Csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, ami ettől még így is elég magas 100.000 főre vetítve, de a korábbi orosz viszonyokhoz mérve jelentős javulás.
    3. Mostanra visszafizették a gyakorlatilag a teljes külső adósságállományukat, az államháztartási hiányuk is ez idő szerint a jelentéktelen kategória, az egyre nagyobb volumenű nyugati szankciók ellenére minden évben pluszos a gazdasági növekedésük.
    4. Az állam egyre több adót volt képes beszedni az elmúlt másfél évtizedben, ami hatékonyabb állami működést jelent. Mivel több adót tudtak beszedni, ez a szinte lenullázott orosz gazdasági szektorok beindulását is jelentette, mert volt miből és honnan adózni.
    5. Az elmúlt 18 évből az első 15 évben a katonai kiadások jelentős része nem a konvencionális haderőre, hanem a nukleáris arzenál lecserélésére ment el, így ma övék a legfiatalabb és legmodernebb hadászati stratégiai csapásmérő arzenál – ehhez képest az USA most kezdi a robbanófejeiknek a modernizálását, a legfiatalabb ICBM rendszerük 40 éves, a legfiatalabb SLBM rendszerük is 30 éves elmúlt már.

    Katonai technológiában – az előbb említett nukleáris arzenálon túl – az alábbi területeken kerültek élvonalba, beelőzve mindenkit, beleértve az Egyesült Államokat is:
    a) már működő műholdas lézer technológia (akkumulátor feltöltés lézerrel a világűrben)
    b) hadrendbe állított lézerfegyver
    c) harcászati és hadászati hiperszonikus csapásmérő fegyverrendszerek (Kinzsal, Cirkon, Avangard)

    Ezek az állam 1990-es évek állapotára és helyzetére tekintettel pozitívnak tekinthető változások és folyamatok, de ezek nagyon messze vannak attól, amiről írtál, ez nem valami misztikus fellendülés, hanem az állam és a társadalom újra építése, ami nem volt kis teljesítmény a Putyin-kormánytól, főleg az alapvetően ellenséges külföldi hozzáállást is figyelembe véve.

    A 144 milliós orosz nemzettől ez igen szép fajlagos teljesítmény, pláne ha figyelembe vesszük azt, hogy ki az ellenfele: egy 850 milliós populációval és nagyjából 20-szoros pénzügyi háttérrel rendelkező Nyugat, ami cirka 30 országot jelent.
    Megfordítva a dolgot: Itt nem az orosz erőről, hanem a Nyugat gyengeségéről beszélünk, hogy ekkora előny mellett sem voltak képesek a mai napig a víz alá nyomni Putyinék fejét.

    1. Pzuj
    Köszönöm a linkelt tanulmányt, végigolvasom és mindenképpen válaszolni fogok rá.

  15. ManagM: Miért akarták volna víz alá nyomni Putyinék fejét? Egy olyan versenyről beszélsz ami nem létezik a nyugat szemszögéből. Putyinék olyan technológiákban előzték be a nyugatot, amit az nem fejlesztett, nem állt bele versenybe. Álló ellenfelet lefutni nem olyan nagy dicsőség.

    Továbbá azt sem gondolom, hogy társadalmi szempontból olyan nagy sikerek lennének ezek a hadászati fejlesztések. Az orosz polgár számára nem ez fogja elhozni a jólétet, a GDP 5.4%-át hadászatra költeni békeidőben inkább pazarlásnak tűnik nekem akkor amikor az orosz gazdasági és fejlesztési minisztérium arra számít, hogy 2035 előtt nem fog változni az átlagemberek életszínvonala. Összességében 20 év stagnálásra kell felkészülniük az Oroszoknak . Nem véletlen, hogy Putyinnak meg kellett hoznia a nagy népszerűségvesztéssel járó nyugdíjkorhatár emelést, és az sem, hogy csökkenteni kényszerül a hadi kiadásokat.

  16. 15. lr
    “Miért akarták volna víz alá nyomni Putyinék fejét?
    Egy olyan versenyről beszélsz ami nem létezik a nyugat szemszögéből.”

    Teljesen fals tézis.
    Az Egyesült Államok részéről hivatalosan is nyílttá tett geostratégia teljesen ellentmond annak, amivel a hozzászólásodat kezded.
    Hivatkozások (messze a teljesség igénye nélkül):
    Wolfowitz-doktrína (új amerikai évszázad projekt)
    Brzezinski: A nagy sakktábla című műve
    George Friedman (Startfor, 2015.):

    “Továbbá azt sem gondolom, hogy társadalmi szempontból olyan nagy sikerek lennének ezek a hadászati fejlesztések.”
    A katonai technikai fejlesztések sosem voltak “társadalmi sikerek” sehol, ezt nem tudom, honnan olvastad ki az eddigiekből.
    Tudományos és kutatási siker viszont igen, ami a hadiipar mellett egyéb ágazatok szempontjából is fontos, egyes katonai képességek megszerzése pedig konkrétan stratégiai kérdéssé is válhat, ami a geopolitikai játszmákban visszaköszönhet majd.

    Az Orosz Föderáció a jelenlegi formájában csak egy átmeneti “képződmény” – távolról sem a végleges forma – igazodva egy átmeneti világfolyamathoz.
    Óriási tévedés azt gondolni, hogy 1991 után “véget ért a történelem (Fukuyama)”, erről szó sincs. 1991-től kezdődött egy olyan átmeneti korszak, ami még mindig tart, sőt, még csak most kapcsolt a következő fokozatba.
    A Pax American korszak (elmúlt 25 év) is ebből a szempontból illúzió, ez is ennek az átmeneti folyamatnak egy közbenső szakasza volt. A Jaltai Világrend végével a korábbi struktúrák már nem igazán működnek, újak pedig még nincsenek. Az USA jelenkori (értsd: az elmúlt 25 év) szerepe és helyzete is a régi struktúra maradványa, amibe ugyan még kapaszkodik, bár elnézve az új amerikai kormányzatot, pont azt kezdték el lebontani, amit ő maguk építettek fel.

    A verseny, pontosabban a küzdelem nagyon is létezik, a következő két évtizedre kivetített orosz stagnálás is erősen megkérdőjelezhető, hiszen ez azt feltételezi, hogy a pillanatnyi globális trendek és rendek bebetonozva maradnak, változás nélkül. Márpedig ilyen nincsen, tessenek csak az elmúlt 20 évre tekinteni és végiggondolni azt, hogy mi maradt a 20 évvel ezelőtt még “megkérdőjelezhetetlen” viszonyokból és állapotokból.

  17. Úgy látom, néhányan félreértették Todd írását.
    Ez a könyv és a gondolatai nem Oroszországról, hanem az USA szerepvesztéséről és globálisan elfoglalt helyzetének ingatagságáról szólt. Ebből a szempontból Oroszország csak egy tényező (igaz, nem jelentéktelen) a bonyolult viszonyrendszerben, így fatális hiba ezt az egy elemet önmagában vizsgálni és ebből levonni hosszabb távú végkövetkeztetéseket.
    Oroszország nincs egyedül az USA elleni játszmában, ahogyan az USA-nak sem Oroszország az egyetlen nehézségi faktor az életében, sőt…

    De erről bővebben talán majd Brzezinski utolsó könyvének ismertetésében tudok majd írni.
    Oroszországról sem ártana némi tanulmány, ami sajnos csak korlátozottan lehetséges, pedig jó lenne ismerni a mai orosz és kínai geopolitikai tanulmányokat és gondolkodást (pl. Dugin írásait), mert zömmel csak a nyugati világ gondolkodóinak a műveit ismerjük, így pedig csak “félkarú óriások” lehetünk a legjobb esetben is.
    (Javasolnám Haubagoi kolléga meginvitálását ide akár egy esszé erejéig, aki eléggé képben van Dugin írásaival és biztos tudna meghökkenést is okozni a témában – ez azoknak szólt, akik esetleg kommunikálni tudnak vele a másik fórumon.)

  18. 1. Pzuj
    Olvasom, amit linkeltél, elsőre rögtön az jön le, hogy az Afrikán bemutatott példa egy az egyben távolról sem vetíthető Oroszországra, még akkor sem, ha ül az alapvető tézis. Teljesen eltérő társadalom, kultúra, történelem és földrajzi helyzet, amiből értelemszerűen eltérő megoldások fognak majd születni.

    A téma érdekes és bizony megérne egy komolyabb misét is a dolog, erre viszont így hirtelen nincs lehetőség, de helyette ajánlok én is egy tanulmányt:
    http://kki.hu/assets/upload/Vaszari.pdf

    Szerintem erre a kérdésre még vissza fogunk térni.

  19. 17.

    hát lehetne ilyen téma bármennyi, mert én személy szerint leragadtam az Unrestricted warfare-nál, ami a kínai geostratégia kínai emberek által megfogalmazva. Az pedig a 90-es évek végének terméke, és ha visszanézünk az elmúlt 20 évre Kínával kapcsolatban, egyre olyan érzésem van, hogy lassan olyan helyzetben lesz, amikor is készen áll (majdnem) mindenre…

  20. 20. Sleeper
    Kellene több oldalról ismertetés és közlés, de erre szinte zéró az esély. Sem idő, sem kapacitás arra, hogy ilyenbe belefogjak, de talán lesz még itt valaki, aki szívesen billentyűt ragad és feldolgoz még egy-egy témát/könyvet/cikket olyan szinten, hogy itt megvitatható legyen.
    Én a magam részéről szívesen venném a dolgot, legyen szó akár orosz, akár kínai, akár egyéb európai vagy éppen amerikai oldalról, az alapanyag bőségesen sok. Brzezinski könyvén túl van még nálam Kagannak egy írása, Huntingtontól kapásból két könyv és még sorolhatnám, de az időm és energiám igen véges.
    Egyelőre ennyi, azután majd meglátjuk, hogy hogyan és merre tovább.

  21. 11.
    ” Amíg exportorientált gazdaság vagyok erős belső fogyasztás nélkül, márpedig az oroszok azok, addig nem tehetem meg, hogy nekiugrok azoknak akik megveszik az olajam, és életben tartanak gazdaságilag.”

    15.
    ” Miért akarták volna víz alá nyomni Putyinék fejét?”

    “A jelentősebb politikai események évek óta a dollár és az olaj körül zajlanak, hiszen az USA-ból fedezet nélküli dollár áramlik ki, cserébe valós termékeket és szolgáltatásokat kapnak. Fenyegetést jelent számukra minden olyan ország, amely elszakad a dollárelszámolástól.
    1971 előtt az USA dollár aranytartalékhoz volt kötve, legalábbis hivatalosan.
    … a Federal Reserve több pénzt nyomtatott, mint amit fedezni tudott.
    1971-ben a később „Nixon-sokknak” nevezett eljárásban Nixon elnök teljesen elválasztotta a dollárt az aranyfedezettől.
    A dollár ekkor lett tisztán adósság-alapú valuta. Az adósság alapú valuták esetében a pénz szó szerint hitelezéssel jön létre.
    Ez olyan, mint a fedezetlen csekk, csakhogy ez a bankok esetében törvényes.
    …ezekre a tartalékráta-alapú hitelekre kamat is rakódik, de a kamat kifizetéséhez szükséges pénz nem létezik a rendszerben.

    Itt találkozik a dollár a geopolitikával.

    Az arannyal fedezett dollárból olajjal fedezett valuta lett. Emellett ez lett Amerika elsőszámú exportja.
    Ameddig a világnak olajra van szüksége, és ameddig az olajat csak USA dollárban adják el, megmarad a dollár iránti kereslet, és ez a kereslet adja meg a dollárnak az értékét.
    Ez az olajdollár-rendszer egészen 2000. szeptemberig állt fenn gond nélkül, amikor Szaddám Huszein bejelentette döntését, miszerint Irak olajeladásait dollárról euróra váltja át.
    Amint amerikai kézbe kerültek az iraki olajmezők, az olajeladásokat azonnal visszaváltották dollár elszámolásra. …………….

    “Új amerikai évszázad (háborús) projekt” – A III. világháború geopolitikája – Ezért van Oroszország és Kína a célkeresztben!

    https://vilaghelyzete.blogspot.com/2018/10/uj-amerikai-evszazad-haborus-projekt.html

  22. 8. Tibor bá’

    “Jelenleg a MIG-35 a világ legjobb vadászgépe, a kalasnyikov a világ legjobb gépkarabélya, és az Armata a világ legjobb tankja, az S-400 kenterben veri a Patriot rakéta elhárítót.”

    Az az Armata amelyik lerohadt a 2015 moszkvai győzelmi paradén?
    Ez az amiből mégse rendel az orosz állam, mert túl drága, meg mert a T-72 tankok is sokkal jobbak a nyugati tankoknál?
    2018-ban 20%-os orosz védelmi költségvetés csökkentés plusz hasonló indokokkal a lopakodó SU-57-est talonba tették.

    http://www.thedrive.com/the-war-zone/22600/russia-cant-afford-its-new-t-14-armata-tanks-turns-to-updated-older-designs-instead#

    14.MangaM:
    “az egyre nagyobb volumenű nyugati szankciók ellenére minden évben pluszos a gazdasági növekedésük.”
    A 2015 és 2016-os év is?

  23. 23 PZuj:
    Nem tudom te hogy olvasod azt, amit belinkelsz.
    A cikk szerint az Armata árban és minőségben veri az Abrams, Leclercs és Leopards tankokat. A Kreml 100 darabot rendelt belőle, de a T-72-ből rengeteg van és nincs szükség több Armatára. Én nem azt állítottam, hogy Putyinnak rengeteg pénz áll a rendelkezésére. Azt állítottam, hogy ezek jobbak, mint a nyugatiak. Amit nem tudtál megcáfolni. Hogy 100 tankból egynek leáll a motorja az poénnak jó, de semmit se bizonyít. Újabban a Boeing 737 utasszállító ok nélkül, hirtelen zuhanni kezd, ami kicsivel nagyobb baj, mint egy leállt tankmotor, és, mit bizonyít ez? Semmit, majd megtalálják a hibát, és a légi társaságok tovább veszik a 737-et. Az autó gyárak időnként visszahívnak több százezer gépkocsit. És? Eszedbe nem jutna lecikizni őket. Bezzeg a komcsik, azok szarok. Alaposan meg vagy te fertőzve! Miközben azt hiszed, milyen kurva objektív vagy.

  24. 12.Tibor bá:
    “Nem rég olvastam (nem orosz forrás), hogy Amerikában egy bombázó gépekben egy WC ülőke (ha elromlott) 600 dollárba kerül, mint pótalkatrész. Az F-35 lopakodó vadászgép 35 milliárd dollár (és nem működik). Ott ugyanaz megy, mint nálunk. Így hasonlítsd össze a védelmi kiadásokat.”

    Nem ilyen kisstílű dolgokkal van a baj.

    E következők nagyon durvák, de mainstream nyugati médiában is megjelent (amik egyesek szerint, mindig hazudnak, nem is tudom, hogy most higgyek-e nekik .-) )

    Szóval már kb. 20 éve elszámolási gondok vannak a Pentagonnál.
    Több trillió dolláros kumulált tételekről van szó, nem elírás.

    Többfajta eltérő rendszerekre hivatkoznak, meg arra hogy sok idő meg pénz kellene az összefésülésre. (20 éve !!!)

    Közben tűnnek el file-ok (16000) rendszerhibák következtében.
    Szóval első látásra nagyon gyanús az úgy.
    A kongresszus, szenátus már többször kérte a Pentagont, hogy tegye rendbe az ügyet.
    Valahogyan eddig nem nagyon ment, a legutóbbi határidős ígéret 2017 közepe volt.

    https://www.reuters.com/article/us-usa-pentagon-waste-specialreport/special-report-the-pentagons-doctored-ledgers-conceal-epic-waste-idUSBRE9AH0LQ20131118

    ““Over the last 20 years, the Pentagon has broken every promise to Congress about when an audit would be completed,” the director of the Audit the Pentagon coalition, Rafael DeGennaro, told the Guardian. “Meanwhile, Congress has more than doubled the Pentagon’s budget.”

    Legislation in the early 1990s demanded that all government agencies had annual audits, but the Pentagon has exempted itself without consequence for 20 years now, telling the Government Accountability Office (GAO) that collecting and organizing the required information for a full audit is too costly and time-consuming.

    In the meantime, the GAO and Office of the Inspector General (IG) have published an endless stream of reports documenting financial mismanagement: $500m in aid to Yemen lost here, $5.8bn in supplies lost there, $8,000 spent on helicopter gears that really cost $500.”

    https://www.theguardian.com/commentisfree/2017/mar/20/pentagon-never-audited-astonishing-military-spending

    “The Inspector General largely attributed the errors to Defense Department accounting employees failing to prioritize fixing the glitches in the systems that partly caused the mistakes. In addition, more than 16,000 files vanished from the computer system of the Defense Finance and Accounting Service (DFAS) because of a flaw in the computing software, the audit said.”

    https://edition.cnn.com/2016/08/23/politics/us-army-audit-accounting-errors/index.html

    https://www.metabunk.org/debunked-missing-21-trillion-6-5-trillion-2-3-trillion-journal-vouchers.t9718/
    A fentit próbálja cáfolni:
    https://www.forbes.com/sites/kotlikoff/2018/07/21/is-our-government-intentionally-hiding-21-trillion-in-spending/#3fd0c6724a73

    Egyébként az oroszok szintén lopnak.
    Itt csak az új Oroszországban épülő űrközpontra (letartoztatások is voltak) vagy az olimpiára utalnék.
    Azért lehet tudni kevesebbet, mert már orosz ellenzéki sajtó gyakorlatilag nem létezik.

    De lr 13.-ban szintén hozott fel példát.

    Amire utal pluszban a végén, az szerintem egy mostani esett a USA légierőnél, akik elektromos fűtőszállal fűtött poharat vettek kissé túlárazottan, aminek a műanyag füle letört, és ezt akarták 3D nyomtatóval pótolni.

  25. 24. Tibor bá’:
    A cikk szerint ez volt az orosz indoklás!
    Én is hasonlót mondtam volna.

    ““Well, why flood the all Armed Forces with the Armata tanks, we have the T-72s in great demand in the market, they take it all, compared to the Abrams, Leclercs and Leopards, for their price, efficiency, and quality.””

    Itt meg nem arról van szó, hogy T-72 milyen szuper a többihez képest? Természetesen az Armata még a T-72-nél is szuperebb.

    Na most szép , hogy van egy a költségvetésünknek drága tankunk, de nem tudunk venni belőle csak a tervezett 5%-ét. 2300->100

    Ezt majd az ellenség respektálja az esetleges konfliktus során?

    “Hogy 100 tankból egynek leáll a motorja az poénnak jó, de semmit se bizonyít. ”

    Hát eléggé kellemetlen a győzelmi parádén a Kreml előtt.
    Az utána azt mondtak, hogy a vontatást gyakorolják, de az is nehezen ment.

  26. 24. Tibor bá’

    ““Having a military budget ten times smaller than that of NATO, we are achieving our objectives due to such efficient solutions,” Deputy Prime Minister Borisov noted in his comments, clearly trying to put a positive spin on the Armata news. In May 2018, the Kremlin had announced a new round of budget cuts, slashing annual defense spending by almost 20 percent from the previous year.”

    Ez egy érthető szempont.

    Utánanéztem a wikin a MIG-35-nek

    https://en.wikipedia.org/wiki/Mikoyan_MiG-35

    Azt írják, hogy
    “First flight 7 February 2007[1]
    Introduction 2018 (planned)[
    Number built 3 known completed by June 2010[6] and 2 pre-series completed by 2016”

    “In July 2017, Ilya Tarasenko, the director general of the MiG, told the press: “We are now testing, and after the results will begin mass production. Serial production will begin within the next two years.”

    “During the competition however, India’s Ministry of Defense was frustrated with the problems of the aircraft’s avionics: the radar could not achieve the maximum targeting distance during the tests and the RD-33MK engines were not shown to be necessary for carrying out thrusting. As a result, the MiG-35 was ousted from the contest in April 2011”

    Hát ez sincs hadrendben, bár már megkezdték a szállításokat Egyiptomnak, Iraqnak és 2018 augusztusában szerződést kötöttek az orosz védelmi minisztériummal 6 darabra.

    “harcászati és hadászati hiperszonikus csapásmérő fegyverrendszerek (Kinzsal, Cirkon, Avangard)”

    Ez ugye az orosz elnökválasztás előtti nagy bejelentés volt.
    Akkor is volt olyan vélemény, hogy ez mennyire blöff és választási fogás.

    No most a fentiek tükrében a hadrendbe állíthatósággal kapcsolatban vannak kételyeim.

    A Pentagon szerint valami speciális anyag probléma van az egyiknél, amit az oroszok nem tudnak legyártani.

  27. 23. Pzuj

    2014-2015 között volt GDP esés (szankciók + kőolajár zuhanás), de 2016-tól az irány már megváltozott, azaz ismét emelkedésnek indult, igaz, ez még messze van a szankciók előtti állapotoktól.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Economy_of_Russia#/media/File:GDP_of_Russia_since_1989.svg
    https://en.wikipedia.org/wiki/Economy_of_Russia

    Az Armata nem kiforrott technológia, még távolabb van a nagyobb ütemű sorozatgyártástól, de nincs is rá égetően szükség. A T-72B3 simán hozza a szükséges színvonalat, a T-90 MSZ pedig szépen vizsgázott Szíriában ott (TOW rakéták ellen), ahol a Leopard-2A4 harckocsikat kilövöldözték. Ugyanígy sorra kilőtték a jemeni lázadók a szaúdi M1-A2 harckocsikat – ez nem azt jelenti, hogy a nyugati technika vacak, hanem azt, hogy harctéri körülmények között, mihelyst képzettebb az ellenfél és van rendes AT fegyverük, már igaziból nincs is számottevő előnyük a korábbi orosz harckocsikkal szemben.
    T-72B3:
    https://cdn.shopify.com/s/files/1/1356/4477/products/5b36e25a2ed81.jpg?v=1533074535
    T-90MSZ:
    https://www.globalsecurity.org/military/world/russia/images/t-90ms-image09.jpg
    http://3.bp.blogspot.com/-5LuAlX3l8Q4/Vmw_MjCesoI/AAAAAAAAGCI/PSu1HEHt4Xg/s1600/T90-Tank-India.jpg
    Kilőtt Leopard-2 Szíriában:
    https://misterxanlisis.files.wordpress.com/2017/03/c2ozgbzw8aexk18.jpg
    Kilőtt M1 Jemenben:
    https://southfront.org/wp-content/uploads/2016/01/1452672740_21.jpg
    https://cdn5.img.sputniknews.com/images/102638/15/1026381586.jpg

    A PAK-FA egy külön téma, egyenlőre protó fázisban van az is és az orosz légierő 4 és 4+-os gépei nyilván nem érik el az USA 5 genes csúcsgépek színvonalát egy sor dologban, de óva intenék bárkit attól, hogy előre lefutott meccsként kezelje az orosz haderő képességeit a Nyugattal szemben, mert távolról sem az. Egyébként Tibor bá’ valószínűleg a SZU-35-re gondolt a Míg-35 helyett, bár én hozzávenném a SZU-34 és SZU-30 gépeket is.
    SZU-35:
    http://gepmadarak.repulnijo.hu/wp-content/uploads/2008/08/szu35_33.jpg

    Egyébként tudod azt, az első, több, mint 100 db-os F-35 állomány harci bevetésre gyakorlatilag használhatatlan, csak kiképzésre használhatóak?

    Szóval vannak gondok bőven mindenfelé, nem csak Oroszhonban…
    https://444.hu/2015/01/01/egyre-rosszabbul-mukodik-az-usa-csirkesolyom-hadserege
    https://444.hu/2018/11/07/lsd-t-fogyaszott-a-ronald-reagan-amerikai-repulohordozo-atomreaktoranak-kezeloszemelyzete
    A 444!-et nehéz USA ellenességgel vádolni, ugye…, de a dolog így kicsit objektívebb.

    Visszatérve viszont a kis tanulmány témájára, még mindig nem az orosz haderőről szól a történet, hanem az USA-ról, de lehet, itt az ideje, hogy egy kicsit górcső alá vegyük az orosz hadsereg elmúlt 15-20 évét is akár egy következő elemzésben.

  28. 28. MangaM:

    “Egyébként tudod azt, az első, több, mint 100 db-os F-35 állomány harci bevetésre gyakorlatilag használhatatlan, csak kiképzésre használhatóak?”

    Tudok róla, hogy gondok vannak vele.
    A legújabb hajóikkal is vannak gondok.

    A világ általános leépülésébe ez pont beleillik.

    A linkedből:
    “Az F-35 projekt eredménye egyelőre 1500 milliárd dollár (kb. 388 500 milliárd forint, a 2013-as magyar GDP 11,5-szöröse) becsült költség egy olyan repülőre, ami a neki kitalált feladatok egyikét sem tudja igazán jól elvégezni, és néha magától kigyullad.”

    Hát van pénzük.
    Ha arra gondol az ember, hogy mi minden hasznosabb dologra lehetett volna költeni.
    Gyártsa le az USA ipar, termelje a GDP-t meg a munkahelyeket nekik, úgy is az a bajuk, de valami hasznosabbra költenék, pl az infrastruktúrára, azok eléggé legatyásodtak náluk…

    “Ez lényegében azt jelenti, hogy a nagy fejlesztési szerződéseket igyekeznek további szerződésekre bontani, és az egyes résztevékenységeket kiszervezni az ország minél több területére. Mikor a nyolcvanas évek végén néhány képviselő megpróbálta megfúrni a B-2 nehézbombázó szintén iszonyatosan drága fejlesztését, egyszerűen lepattantak a képviselőtársaikról, hiszen – mint kiderült – a 435 kongresszusi választókörzetből 383-ban végeztek valamilyen munkát, ami a B-2-höz kapcsolódott. Ha pedig a fejlesztés leáll, ezek a kisebb munkák is leállnak, tehát munkahelyek szűnnek meg, a képviselőt pedig nem választják újra.”

    “Az elmúlt évtizedek változásainak hatására pedig a legtöbb amerikai képviselő James Fallows szerint kezd úgy tekinteni a Pentagonra, mint egy közpénz-szivattyúra, amin keresztül az ő dolga, hogy a költségvetési forrásokat a saját választókerületébe irányítsa.”

    Gyönyörű védelem a politikai megfúrás ellen.

    Eszetlen ez a világ, és a hülyék egyre inkább átveszik az irányítást. Világviszonylatban!

    Kilőtt T-72, T-55, T-54-es tankok
    http://gyartastrend.hu/muveltmernok/cikk/a_kuvaiti_tanktemeto

  29. 29. Pzuj
    Erről van szó.
    Miközben a politikai elit az Egyesült Államokban is előír tabu témákat és kötelező hajbókolást, ugyanakkor azt is elvárják, hogy ezen mindenki egy könnyed lépéssel libbenjen túl és tegyen úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne – de erről szó sincs.
    Az USA valós válságának egy része nem gazdasági/pénzügyi, hanem szellemi: már ott sem kíváncsiak a valóság elbeszélésére, a szűk érdekcsoport kezében összpontosuló média-hatalom egy alternatív valóságot hozott létre, amiről kötelező azt gondolni, hogy az a valós valóság.
    Aki mást állít, az vagy összeesküvés-elméleteket terjeszt, vagy idegen ügynök, vagy szimplán nem hazafi. A “Szabadság földje”, a “lehetőségek hazája” és az összes többi, egykor még talán igaz jelző mostanra egy mosópor reklám szintjére süllyedt.
    A magam részéről azt javasolnám mindenkinek, hogy lehetőleg azt lássa, ami van, ne pedig azt, amit szeretne – tudom, hogy ez a legnehezebb dolog, de enélkül garantált lesz végül a csalódás.

  30. 25.
    https://www.portfolio.hu/short/megbukott-tortenetenek-elso-konyvvizsgalatan-a-pentagon.5.304580.html

    “Megbukott történetének első, átfogó könyvvizsgálatán az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon – közölte csütörtökön Patrick Shanahan helyettes védelmi miniszter.

    A mintegy 1200 könyvvizsgáló által végzett ellenőrzés során olyan számviteli ellentmondásokat találtak, amelyeknek tisztázása akár évekbe is telhet – írta a Reuters hírügynökség, elemzőkre és védelmi tisztviselőkre hivatkozva.”

  31. 31 – PZuj:
    Amire az volt a válasz, sose gondolták, hogy egy ilyen vizsgálaton át tudnának menni.

  32. 33 – MangaM:
    Ezt már én is olvastam, de csodálkoztam, hogy a zerohedge beszopta a cocát. Mindössze arról van szó, hogy még több pénzt akar a Pentagon. Az atom háború korában az egész egy süket duma. Se Kína, se Oroszország nem akarja megtámadni az USA-t.

  33. „Az ötlet túl messzire megy Hollandia számára” – jelentette ki Rutte egy hágai kabinetülést követően arra utalva, hogy az elmúlt napokban Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár is „egy valódi európai hadsereg” szükségességét emlegette.
    https://magyaridok.hu/kulfold/a-holland-kormanyfo-elutasitotta-a-kozos-europai-hadsereg-letrehozasanak-otletet-3679853/

    A nagy kérdés már csak az, hogy ki ellen kellene az a bizonyos valódi hadsereg!???
    A német hírszerzés talán már megneszelt valamit!
    ..
    Én egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a Lengyelországba való jövőbeni még nagyobb hadipotenciál-telepítés csak az oroszoknak szóló üzenet lenne!
    ..
    Az USA-nak még tervei vannak a lengyelekkel!
    Szerintem a lengyelek bármikor kaphatóak lennének “baráti békefenntartói segítséget nyújtani”, ha mondjuk iszlám terrorhullám destabilizálná Germániát!
    Felsejlik 1939. szept. 1. fájó emléke…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..