(605) Melegedünk, melegedünk?

Tibor bá’ online

Miközben Magyarországon jó néhány okos tojás még mindig beírogat, hogy semmi sincs bizonyítva, Németországban arról cikkeznek az újságok, hogy országos szinten nem készülnek fel a melegedésre. Azért országosan, mert egyénileg tömegesen szerelik be a légkondicionálókat. Nem azért mondom, de ilyen meleg szeptember elejére nem emlékszem, ami persze (tudományosan) semmit se jelent, de az ember képtelen magát kihúzni a szubjektív érzések alól. Minden esetre a felmelegedés a legjobb úton halad. Ennek eddig látványos (és a laikusokat is meggyőző) mutatója az Északi-sark jégmezőjének a kiterjedése. Az elmúlt hónapok, és évek alatt több alkalommal közöltem az alábbi grafikont, mindig az aktuális adatokkal.

Pillanatnyilag a 2011-es görbe szorosan a 2007-es rekordév görbéje mellett halad, de a legújabb kutatások szerint nem ez az igazi. Ugyanis, nem a jégmező kiterjedése a fontos adat, hanem a sarki jég tömege. Valójában az történt, hogy a kiterjedés nem igazán fedi fel a valóságot. Mint írtam, a 2011-es terület közel azonos a 2007-essel. Viszont, ha a jégtömeget nézzük, akkor egészen más a kép.

A Washingtoni Egyetem Polar Science Center (Sarki tudományok központja) által elvégzett felmérés szerint az északi-sark jégmennyisége 1979 és 2011 között a következő volt:

A 2011-es érték, augusztus 31-ig szól, amikor még 3 hét olvadásra lehet számítani. Ennek ellenére kevesebb, mint a korábbi rekordév, a 2010. Az is látható, hogy bár a 2007-es év a jégmező kiterjedésben rekord alacsony volt, jégtömeget számítva messze elmarad az idei évtől.

Ennél is érdekesebb, ha a jégtömeg fogyatkozást grafikusan ábrázoljuk (lásd alul). Ekkor ugyanis felfedezhetjük, hogy a kitűzések egy exponenciális görbét alkotnak.

Ha ezt elfogadjuk valóságnak, akkor 2015-re eltűnik a jég a sarkvidékről. Ha elfogadjuk!

(546)

Kategória: Klima | A közvetlen link.

(605) Melegedünk, melegedünk? bejegyzéshez 50 hozzászólás

  1. Tibor bá' szerint:

    Nem panaszkodhattok, egy teljesen új megközelítés.

  2. Csabi_Pécs szerint:

    Mi lesz szegény jegesmacikkal?

  3. Curix szerint:

    2015-re max az emberiség fog eltűnni, de a sarki jég egész biztosan nem.
    Már egy kicsit elcsépelt fogalom ez a globális felmelegedés. Szerintem a klímaváltozás inkább találó kifejezés, bár tudom van átfedés.

    Valóban új megközelítés Tibor bá, és ez nem a te hibád, de olyan mennyiségű hamis, egymásnak teljesen ellentmondó információ jelenik meg az interneten “tudományos adatokkal” alátámasztva, hogy én már egyiknek se hiszek.
    Csak egy példa:

    “Egy sarkvidék jégmezők nélkül:
    A jegesmedvék, a rozmárok, valamint néhány fóka- és madárfaj kipusztulnának; a rénszarvasok élelem nélkül maradnának; a tengerek szintje nagy mértékben megemelkedne, emberek milliói kerülnének veszélybe. A felmelegedés a sarkvidékeken kétszer gyorsabb ütemben zajlik, mint a világ többi részén. A sarki jéggel egyidőben Grönland jégmezői is olvadnak, melyek együttesen 7 MÉTERES tengerszint-emelkedést okozhatnak, víz alá temetve a szigetországokat és a part menti városokat szerte a világon. Ellenintézkedések híján a globális éghajlatváltozás az egész világtérképet át fogja rajzolni.”

    Ha ez igaz, és az is amit te írsz, akkor 2015-ig 7 métert kéne emelkednie a tengerszintnek.
    Ez LEHETETLEN.

    Aztán itt van ez:

    “Az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetője kiemelte: Magyarországról nézve a vízhiány a legnagyobb kihívás, egyébként azonban a tengerszint emelkedése a legegyértelműbb probléma, ami a világ népességének körülbelül a felét érinti. Az évszázadunk végére FÉL MÉTERREL emelkedhet a tengerek szintje, ráadásul a folyamat nem áll meg akkor, amikor a légkörben esetleg sikerül stabilizálni a klímaváltozást, és állandó lesz a hőmérséklet, hanem még évszázadokig folytatódik – fűzte hozzá Mika János.”

    Na most akkor 7 méter 4 éven belül, vagy fél méter 90 éven belül?

    Félreértés ne essék a klímaváltozás tényét elfogadom, de annak minden részletét és a bizonytalan “jóslatokat” nagyon kétkedve fogadom.

    Még egy dolgot szeretnék kérdezni tőletek.

    Mivel magyarázzátok a napi hőmérséklet ingadozás növekedését?
    Szélsőséges esetben éjjel 10 fok alá hűl a levegő, nappal pedig 30 fok fölé.
    Ez magyarázható a globális felmelegedéssel, ha igen, hogyan?

  4. Csabi_Pécs szerint:

    Komolyra fordítva, most a napokban volt vmelyik adón (NatGeo? Spektrum?) arról szó, hogy az olvadásnak az a nagy veszélye lehet, hogy a sok édesvíztől leállhat a tengeri szállítószalag, esetünkben (Európa és Amerika) a Golf-áramlat, amely a meleg vizet hozza a Mexikói öbölből/Karib tengerről az északatlanti térségbe. Ennek viszont itt északon – már a brit szigeteknél, nyugat Európában lehűlés lehet az eredménye. A déli térségben (Mexikói öböl, karib tenger, dél atlanti térség) pedig a tornádók, hurrikánok nagyfokú erősödése, pusztító hatásuk növekedése.

  5. Curix szerint:

    4.

    Egyesek szerint már leállt a Golf, mások szerint gyengül, megint mások szerint semmi gond nincs vele, aztán valakik meg azt mondják, hogy le fog állni ugyan, de pánikra semmi ok, mert a Agulhas-szivárgás átveszi helyét és tovább fűti Európát.

    Hát ez pont olyan egyértelmű, mint a sarki jég :)

    Na ennyit a klímakutatásról.

  6. Csőrmi szerint:

    Minimum 30 éve,a Római Klub,már figyelmeztetette a világot a veszélyre.
    Azóta a világ országai magasról tesznek az egész problémára,s ez Koppenhágában be is bizonyosodott.
    2012.év végéig halogatják a végleges döntést.
    Úgy néz ki,hogy számukra, nem égető a kérdés.Környezetbarát technológiákat akarnak bevezetni.
    Remek ötlet,csak az a baj vele,hogy azok környezetszennyező ipari termelést vonnak maguk után.
    A főbűnöst is megtalálták,a városlakókat.Puff neki,nesze semmi,fogd meg jól !
    Konklúzió:Minek ezen görcsölni,hogyha a nagyok sem teszik.Mi úgysem tudjuk megoldani a problémát,mert kívül esik a hatáskörünkön.
    Együttműködésünket sem kérték még semmire.
    Egyetlen komolyan vehető megoldási javaslat sem született még.
    Pató Pál mondásáva:”Ej,ráérünk arra még!”

  7. Minato szerint:

    Tényleg, hogy így ilyen sok jég elolvadt, hová lett a víz? Miért nem emelkedtek a tengerek?

  8. d311c szerint:

    7: Az északi sark nem szárazföld, ezért ott az egységnyi olvadással csak 10%-ot (a vízvonal feletti térfogattal) emelkedik a vízszint ahhoz képest, hogyha ugyanezt szárazföldön tenné – mint pl. Grönland.

  9. Curix szerint:

    7.

    Mert lehet, hogy el sem olvadt, csak hülyítenek minket. Sajnos nem tudok élőben meggyőződni róla. A Nat.Geo ügyesen lefotóz egy két jegesmedvét, ahogy egy kisebb jégtáblán szerencsétlenkedik és hozzá kerítenek egy “mindenért az ember felelős” szöveget, oszt jónapot.

    De ha csökken is a jégsapka mérete, akkor is ezer és egy kérdés merül fel.

    Ez a klímaváltozás nekem legalább annyi kérdést vet fel, mint a devizahitelezés. Kielégítő válasz igazából egyikre sincs, egyszerű magyarázat előbbire a CO2, másikra meg a sok birka, aki felvette.

  10. Csőrmi szerint:

    -7:Minato:)-“Tényleg, hogy így ilyen sok jég elolvadt, hová lett a víz? Miért nem emelkedtek a tengerek?”

    Mert csak a szárazföldi jég olvadása az,ami vízszintnövelő hatással bír.
    Azért érdekes lenne, ezen kérdés komplex magyarázatához azt is tudni,hogy a Déli-sarkon,és Grönlandon az olvadás milyen ütemű.
    Ez 7-8 %-os éves jégtömegvesztést jelent.
    Úgy néz ki,hogy az ezekből származó vízmennyiség,éves szinten mintegy 1,3 mm-el emeli a világtengerek szintjét.(most még)
    No ezért nem látványos a tengerszint emelkedése.
    Vannak azonban olyan helyek,ahol már jelentősebb vízszintemelkedések láthatóak.
    A 7 m-es szintemelkedés,2020-ra várható,feltéve,ha minden más feltétel változatlan marad.
    Biztosra veszem,hogy ezt a mértéket nem fogja elérni,mert előbb beköszönt, a jégolvadás következtében előálló, jégkorszak.

  11. melike00 szerint:

    7!9!
    Emberek.Hatodik osztályos fizika..Jézusom.. :o
    Vagy betegek voltatok éppen? :D
    A jó öreg Archimédesz bácsi megmondta..
    8!
    Ne ilyen kacifántosan mond ,mert nem értenek meg.. :D
    Csak azok a jég olvadások okoznak tengerszint emelkedést,amik alatt szárazföld van.Amik a vízen úszkálnak szabadon,azok ugyebár nem igazán emelik a szintet..
    Egy whiskys pohárba bedobunk pár jégkockát, megvárjuk, míg elolvad, ettől a whisky szintje nem lesz magasabb.

  12. Csőrmi szerint:

    -8:d311c:)-“7: Az északi sark nem szárazföld, ezért ott az egységnyi olvadással csak 10%-ot (a vízvonal feletti térfogattal) emelkedik a vízszint ahhoz képest, hogyha ugyanezt szárazföldön tenné – mint pl. Grönland.”

    A tengerből képződött jéghegy csúcsa,csak a sűrűségváltozás miatt áll ki a vízből(térfogatnövekedés).Elolvadása esetén semmi nem változik,mint visszaáll a jégképződés előtti állapot.

  13. csókacsalád szerint:

    Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tenger vízszintje nem egyenletes. Nem úgy kell elképzelni mint egy kád tükörsima vízfelületet de úgy sem mint a balatont. Vannak területek ahol éppenhogy vízszintcsökkenés figyelhető meg. Ilyen például a USA nyugati partvidéke. Máshol pedig jelentősen emelkedik a vízszint, például Ausztrália. De hogy a legdurvább példát említsem, ott van Tuvalu. Érdemes utána nézni. Ott a tengerszintemelkedésből eredő probléma nagyon is aktuális nem csupán figyelmeztető prognózis.

  14. okos.kodó szerint:

    Nukleáris robbanás délfranciaországban… Tűz ütött ki egy hulladéktárolóban, ahol lehet esetleg melegedni :(

  15. Minato szerint:

    Köszönöm mindenkinek, valóban így van.

  16. Curix szerint:

    11.

    Melike, elárulnád, hogy jön ide Archimédesz törvénye? Minden vízbe mártott test annyit veszít súlyából…. (és nem térfogatából)
    Nem emlékszel, 6-os fizika? :)

    Amúgy nyugi, megtaláltam a választ, miért nem emelkedik a tengerszint. Paradox módon a déli sark jege nő. Minő meglepő.

    “Der Klimawandel erwärmt die Erde, und gleichzeitig wächst die Eisfläche im Südpolarmeer – in den vergangenen 30 Jahren um knapp 90.000 Quadratkilometer pro Jahrzehnt.”

    No de olyan nincs, hogy a tudósaink ezt ne tudnák megmagyarázni:

    “Noch wächst die Eisfläche im Südpolarmeer, weil dort wegen des Klimawandels mehr Niederschläge fallen – meist als Schnee. Dieser reflektiert einen Teil der Wärmestrahlung aus der Atmosphäre und verhindert so, dass das Eis schmilzt.”

    Szóval megvan a vízmennyiség. A jég átmegy északról délre.

  17. Curix szerint:

    13.

    Akkor a kettő eredője éppen nulla. Tehát mi a következtetés?

  18. melike00 szerint:

    És akkor ugye még ott van a jég olvadás mellet,a hőtágulásból adódó térfogat növekedés.Melegebb víznek nagyobb a térfogata..
    3!
    Azt hiszem nem tőled fogom kérni a Lambert-Beer törvény levezetését.. :D

  19. d311c szerint:

    12: Édesvízzel ez tényleg így van. Azt hiszem talán avval van összefüggésben, hogy a jéghegy nem sós, de amin úszik az sós víz, és annak nagyobb a fajsúlya.

  20. Tibor bá' szerint:

    18:
    melike00! Már megint kezded? Figyelek!

    Jól van fiúk, meg vagytok nélkülem is. :D Szóvala csak annak zavaros a kép, aki össze-vissza olvas. Index, National Geography, és ezekhez hasonlók. Bulvár tudomány angolul, azt lefordítják magyarra, nem ér szart se. Pl. Az első Golf-áramlat mérések provizórikusak voltak, de szenzációnak átvették a burvár lapok. A végleges méréseknél kiderült, hogy az áramlat ketesztmetszete széltében 100 km nagyságrendű, magasságában pedig 1000 méter nagyságrendű. Az áramlás sebessége nem homogén. Most kiadják a megbizható végleges eredméyneket, de eddigre már közszájon forog egy csomó marhaság. Én évek óta megpróbálom a komoly tudományos dolgokat lefordítani nektek. A 7 méter és az 50 centi között nincs ellentmondás. A 7 méter feltételes módban íródott. “Ha a grönlandi jég elolvad”, de ahhoz hosszú évtizedekre van szükség. Az 50 centi pedig a politikailag alaposan átszőtt IPCC több éves (extrém optimista) adata. A sarki jég nem fog eltűnni 2015-re, de a kvázi exponenciális görbe létezik. A legnagyobb elme is csak saccolni tud, amit ti is megtehettek a 2. ábra alapján.

  21. Curix szerint:

    Teljesen felesleges az úszkáló jégtömbökről elmélkedni, mert nem ez a lényeg, egyébként meg otthon elvégezhető a kísérlet. Egy pohár sós vízbe tegyetek pár jégkockát, dobjátok bele, és jelöljétek meg a vízszintet, olvadás után szintén. Aztán semmilyen számítást nem kell végezni, és még el is játszadozhattok.

    Melike tőlem ne is kérjél semmilyen törvény levezetést. Azt bízd Orbánra. :)
    Nekem a 3-as végében feltett kérdést válaszold meg.

  22. Tibor bá' szerint:

    21:
    Most értem ide. A globális felmelegedés következtében az óceánok felszínéről jóval több (és egyre több) víz párolog el. Ami elpárolog, annak le is kell esni. Nagyobb esőzések, havazások az eredmény. De a Földön a felszíni hőmérséklet nem homogén, hanem egyik helyen hideg, a másik helyen meleg. Ez a hőmérséklet különbség állandóan igyekszik kiegyenlítődni. Ez nagyobb légmozgásokat eredményez, ami felszaporítja a hideg és meleg frontokat gyors váltakozását. Plusz a párakicsapódás hőelvonással jár. Zivatarok idején lehűl a levegő. Nagyobb esőzések esetében jobban lehül a levegő. Ezek mind a szélsőségek növekedését jelentik.

  23. hubab szerint:

    A tengerek emelkedését tényleg nem a jégtáblák elolvadása okozza. A jégtábla 90%-a eleve víz alatt van, annak elolvadása egyáltalán nem számít, az a 10% ami kiállt a vízből, az már emeli, de az viszont nem csak a sarki vizeket, hanem világtengerek összes szintjét emeli, így átlagosan jelentéktelen mértékű. A veszélyt annak a jégnek az olvadása jelenti, ami százezer évek alatt lehullott hóból a szárazföldeken felgyűlt több kilométeres vastagságban. Na, ez már képes métereket emelni a világtengerek szintjén.
    A vizen lévő jég elolvadása viszont azért veszélyes, mert a hővisszaverő felületek jég nélkül hőelnyelőkké válnak, és gyorsítják a melegedést. Csak példaképpen: ha ezer méter mély víz melegedés hatására egy ezreléknyit tágul, akkor a szintje egy métert emelkedik pusztán a melegedéstől! Az óceánokban pedig vannak 10 000 m-nél mélyebb helyek is.

  24. Mvm9 szerint:

    Az a dologban a kellemetlen, hogy politropikus folyamat esetén (ha jól értem, akkor nem adiabatikus, mert akár több hő érkezik, akár több marad – kvázi külső hatás eredménye), a jégtakaró, jégsapka, jégtábla, jég-izé stb. olvadása egyre gyorsuló folyamat, hiszen a víz olvadáshője, ami a jég halmazállapot-változásához kell, sokkal nagyobb, mint a víz fajhője (-szor delta T..). Tehát ha egyszer megolvadt, már gyorsan nő a víz hőmérséklete, poz. visszacsatolásként fokozva ezzel a még meg nem olvadt jég olvadási sebességét.

  25. melike00 szerint:

    Jó,rendben,meg sem szólalok.. ;)
    23!
    Az óceán kb. 200 méteres felső rétege követi a légköri változásokat.Ezt a réteget tudja a szél átkeverni.De a felszíni és kb. 4 kilométer vagy még lejjebb közt nincs kommunikáció,csak két körzetben..

  26. Mvm9 szerint:

    #10:

    Ha 1 fokkal nő a tengerek hőmérséklete, az önmagában majdnem 4m-es tengerszint-emelkedést okoz, mert a víz kitágul. A tengerek átlagos mélysége 3700 m körül van, a víz hőtágulási együtthatója 10-3; egy fok növekedés hatására 3.7 m változik a magassága (a víztömeg átlagos alapterülete gyakorlatilag változatlan).
    A tágulás lineáris, 2 fok emelkedés hatására kb. 7m-t változik a tengerszint.

  27. d311c szerint:

    26: Légköri nyomáson csak 4 fok felett, mert az alatt összemegy.
    És persze nyomásfüggő is mindez, azaz nem ennyire egyszerű a képlet.

  28. Mvm9 szerint:

    #27:

    Nem egészen. A tengervíz (sós víz) máshogyan viselkedik, mint a tiszta víz; adott sókoncentráció mellett a hőmérséklet növekedésével folyamatosan csökken a sűrűsége, azaz nő a térfogata. Vagyis a 4 fokos sűrűség-maximum ez esetben nem igaz.
    (Kétségtelen ugyanakkor, hogy ha jelentős mennyiségű jég olvad meg, azzal édesvíz kerül a tengervízbe, ami befolyásolhatja a sókoncentrációt.)

  29. Curix szerint:

    26.

    Már csak azt kéne kiszámolni, mennyi energia szükséges ekkora víztömeg hőmérsékletének 1 C-al történő emelésére. Tartok attól nem érkezik ennyi energia a napból.

    A számításod biztosan jó, de figyelmen kívül hagyod azt, hogy az óceánoknak csak a felszíne melegszik fel. Ez olyan Balaton effektus, beúsztok, és mikor egy helybe vagytok, mint a vizilabdások kapusa, akkor lent már hidegebb a víz. Bizonyára van egy mélység, ami nem túl nagy lehet, max néhány 10 méter, ami alatt a napsugárzás már képtelen melegíteni a vizet.

    Ergo ahhoz, hogy az egész víztömegre kivetített 1 fokos emelkedés bekövetkezzen a felszínnek 100 fok fölé kéne emelkednie.

    Vagy hülyeségeket írok? Szerintem lehetetlen, hogy az egész óceán 1 fokkal melegebb legyen, ahhoz nagyon sokáig tartósan meleg klíma kellene, nem?

  30. Tibor bá' szerint:

    26:
    Mindössze azt hagytad ki a számításból, hogy a 3700 méter (átlag) vízoszlop nem melegszik együtt.
    30:
    Látom te is ezt kifogásolod. Nos az alsóbb rétegekhez nem a napsugár hatol le, hanem a víz keveredik a hullámzások következtében. De ez a keveredés természetesen nem hat le 3700 méterre. Maximum néhány tíz méterről lehet szó.

  31. Mvm9 szerint:

    #31:

    Nem tudom, hogy mennyire gyorsan képesek felmelegedni a tengerek és óceánok, de a roppant nagy hőtehetetlenségük miatt biztosan lassan; annak ellenére, hogy a hőcserét gyorsítják a tengeráramlatok is.

    A következő modell szerint a teljes mélységre vonatkozóan 1.3 fokos tengervízhőmérséklet-emelkedés várható 2100-ig, ami a víz tágulásának következményeként, kb. 5m-rel emeli meg a tengerszintet (vízhőmérséklet növekedése, a vízmélység függvényében):

    http://www.drroyspencer.com/wp-content/uploads/AR4-calibrated-Levitus-warming-by-2100.png

  32. Drakonisz szerint:

    3, 8. Jujj… Ez nem egészen így van. Az északi sarki jég (kivétel Grönland) nem szárazföldi jégtakaró, hanem úszó jég… A jég fagyott víz. A megszilárdulás közben kristályos szerkezetűvé alakul, és ezzel növekszik a térfogata. Ezért úszik a vízen és nem sűlyed le a mélyére. A fizika törvényei szerint a vízben úszó tárgy a súlyából annyit veszít, amennyi az általa kiszorított víz súlya. Tehát a vízben úszó jégtömb térfogata elolvadás után térfogat szerint nézve köbmilliméterre azonos lesz a jégtömb víz alatti részével, tehát egyetlen millimétert sem növeli a víz szintjét. Valamennyi növekedést a melegedés természetesen hoz magával, mert a víz a felolvadást követően a hőtágulás törvénye szerint elkezd nőni (És a folyadék nem összenyomható, tehát a víz alatt nyomás növekedése sem csökkent a vízszinten).
    Namármost. Akik azt mondták, hogy a sarki jég elolvadása 7 méter emelkedést fog okozni, azok még abban a tudatban voltak (A XIX. században), hogy az Arktisz alatt szárazföld van… Mivel tudjuk, hogy ez nem így van, tudjuk, hogy a észki sarki jég olvadása nem fog tengerszint emelkedést okozni.
    Ellenben. Az Antartisz, aminek szárazföldi területe jelentősen kevésbé olvad, mint az északi (Ez a szerencsénk) már okoz tengerszint emelkedést. Ahogy a Grönlandi jégsapkák olvadása és a hegyvidéki gleccser olvadás is. Ezek együtt egy-két méteres tengerszint emelkedést okozhatnak. Ezt az emelkedést tovább csökkenti a légkör hőmérséklet emelkedésével a légkör párafelvevő képességének növekedése, és a párolgás növekedése a hőmérséklet emelkedésével. Ami viszont magasabb légköri energiaszinteket okoz (Növeli a sűrűséget, így a tömeget, ezzel az energiaszintet is), ami szélsőségesebb időjárást, egyre nagyobb erejű légköri jelenségeket okoz (Erősebb hurrikánok, tornádók, erősebb esőzések, szélsőségesebb aszályok…)

    A Golf áramlat megint más tészta…

    A jég nem tartalmaz érdemi mennyiségben sót, mert a jégkristályok képződésénél a ső kiválik (És belekerül a megmaradt a vízbe).. Ha új jég képződik, az sem sós. Ha elolvad a jég a víz adott térfogatra jutó sótartalma csökken, mert a felolvadt jég nem tartalmazott jelentős mennyiségű sót. A Golf áramlatot pedig a tenger sómennyiségének különbsége hajtja. Tehát a golf áramlat akkor áll le, ha az északi tengerek sótartalma megeggyezik a karib tengerével (Nem így van, de sarkítva igaz).

    Ezek közül sok mindent leírtak mások, csak gondoltam összefoglalom…
    Ennyit sikerült erről a témáról egy érettségis tudásommal összeszedni… És így jön ide a sok furcsa nevű görög sok hülye tétele…

  33. melike00 szerint:

    “Adott egy éghajlati rendszer,ami tulajdonképpen egy hőerőgép,aminek az erőforrása a nap,motorja a légkör,lendítőkereke a világ óceán. A légkör állandó gyors változása mostanság ,az emberi tevékenységeknek köszönhetően egy egyenlőtlenséget tart fent állandóan. Tehát egy egyensúly vesztés történik,ami mindig a kiegyenlítődés felé tartana tulajdonképpen,ameddig tud.,és ahogy tud.A légkör folyamataihoz képest a mélyóceán cirkulációs folyamatai tízezerszer lassúbbak. Az óceán elvezeti a mélybe a hőtöbblet egy részét,Egy ideig észre sem vesszük hogy ennek bármi következménye lenne. De aztán ez a hatás el kezd mutatkozni,ami egy kis idő múlva megállíthatatlan. És ehhez kell tudni,hogy az óceán kb. 200 méteres felső rétege követi a légköri változásokat,mert ezek a rétegek azok,amiket a szelek át tudnak keverni. De a felszíni 200 méter,és a mély tenger között (ez több kilométer)nincs kommunikáció. Illetve két szűk körzetben. Az Atlanti óceáni közegben Grönlandnál,és egészen délen. Ott keverednek. Ahol a felszíni víz,sótartalma elég nagy ,és a hőmérséklete elég alacsony ahhoz,hogy sűrűbbé és nehezebbé tud válni,mint az alatta lévő mély óceán. Az óceán felülről melegszik,nem olyan mint a légkör,ami alulról. Ezért az óceán tehetetlen.”

    Idézet egy korábbi hozzászólásomból egy másik blogból itt Tibor bánál..

  34. ZZ_technomuzsik szerint:

    26.

    Elvileg a nap energiája optimális esetben 100W/m2. Ha ebből indulunk ki akkor, hogy 10 óra “fullcső” napsütés 1 KWh energia, ami a felső 1m. vízréteget az alatta levő, és a környezet, hűtőhatása nélkül 1C fokkal tudja melegíteni. Ha ezt most átszámoljuk az általad adott 3700m mélységre, akkor ennek 3700-ed része az eredmény. Ha abból indulunk ki, hogy az átlag klímaváltozás 10 éven belül, +2C körül alakul, akkor az óceánra vetített eredmény ~ (0,01x1C/3700) azaz 0,0000027C emelkedés. Persze ennek feltétele az óceán vizének egyenletes elkeveredése! ….Tessen kérem elutazni mindenkinek tengerparti üdülőhelyekre, és 3700 m mélységben intenzíven keverni a vizet, ha szeretnétek ezt a felettébb pozítív jóslatot beteljesíteni !

  35. melike00 szerint:

    33!
    “A fizika törvényei szerint a vízben úszó tárgy a súlyából annyit veszít, amennyi az általa kiszorított víz súlya”
    köszi Drakonisz.. :D Te vagy az én emberem..
    Remélem Curix olvassa hogy hogy jön ez ide.. ;)

  36. ZZ_technomuzsik szerint:

    35.

    Na jó ! Szorozd meg 365-el ! Igy 0,0000027×365=0,0009855 C a végeredmény! Nem egy nap az élet !

  37. Drakonisz szerint:

    16. A Déli sark jege nem nő (Legfeljebb, ha az északi félteke szerinti tél után megnézzük a nyarat [Mivel ott fordítva van]). A 10 évvel ezelőtti adat, amit én olvastam, az évente nagyjából 1 magyarországnyi területű jégtömeg szakad le és olvad el, de még mindig nem a szárazföldi, csak az úszó szakaszból. Az Antarktiszi jégmező vastagságának alakulásáról nem sok információm van, de határozott csökkenés a tendencia. Na ennyi kiegészítés kellett…

    35. Szeretek örömet okozni…

  38. Szurkolo szerint:

    Értem én, hogy a kisangyalommal könnyű megjegyezni de nem veszít semmi test sem a súlyából, ha vízbe mártjuk. Legyünk ekzaktak. ;-)

  39. Tibor bá' szerint:

    33:
    A Golf-áramlatot nem a víz sótartalma okozza, hanem a hőmérséklet különbség és a szelek. Fent megy a melegvíz a sark felé, ott lehűl és lesüllyed, és a hideg víz megy vissza.
    38:
    A súlyát elveszti. A tömegét nem. Én vigyorgok, :D , nem te.

  40. Csont szerint:

    38: Tibor bá, te csak ne vigyorogj, ma te is megbotlottál! “a párakicsapódás hőelvonással jár” írod 22-ben. Pedig én még úgy tudtam, a párolgás jár hőelvonással, ezért fázok, ha kijövök a vízből. A párakicsapódás pedig hőleadással jár, ezért égeti meg a fazékból kicsapó gőz a kezemet. Vagy ez csak dél-magyarországban van így? Szóval én vigyorgok! :-)
    Nálunk a zivatarkor a lehűlést a magasban lévő hideg levegő gyors leáramlása okozza.

    Az viszont már nekem, buta kanásznak is feltűnik, mennyi maflaságot összehordanak itt a hozzászólók a nagy magyarázni akarásban. Az is jó Csőrminél 10-ben:”éves szinten mintegy 1,3 mm-el emeli a világtengerek szintjét”, “A 7 m-es szintemelkedés,2020-ra várható” Pedig ebben az ütemben több mint 5000 év lenne a 7 méter. :-)

  41. Tibor bá' szerint:

    41:
    Amikor visszaolvastam (fél nappal később) én is észrevettem az elírást. Gondoltam most már nem javítok, hátha észre veszi valaki. nem kellett sokáig várni. :)
    A világtengerek szint emelkedéséről néhány hete volt egy poszt, ami bemutatta, hogy gyorsul. Tehát 7000-el szorozni a 1,3-at nemigen reális. :)

  42. Névtelen szerint:

    A vízhőmérséklet emelkedés nem jelentős a teljes mélységben, mert mire az az átlagosan 1-2°C átlaghőmérséklet emelkedés teljes mélységben megjelenik addigra más hatások is vannak, lesznek a tengerekben.
    Ezzel együtt azért ha lassan is a tengerek teljes átlaghőmérséklete is emelkedni fog a nagy hőtehetetlenség ellenére.

    Pl:
    kiszolgált atomtengeralattjáróit a szu az északi tengerbe sülyeszti a benne levő kiégett hasadóanyaggal.
    Ez ugye hosszú évtizedeken kereszül fűt még nem is kis intenzitással most a sugárzásról nem beszélve.

    Ugyanígy atom irányból jönnek a mélytengeri atomkísérletek maradékanyagai, és maga a robbantás is jelentős hőt termelt az alsóbb részeken ami aztán valahogy vagy bentmaradt vagy kijött a felszínre. (Ugyanígy nem a sugárzás a téma csak a termo része)

    A tengerbe engedett szennyvizek, szennyvíziszap bomlása során szintén melegít és ugye ugyanúgy az alsóbb rétegekben teszi ezt.

    A nagytömegű emberi létezés nem csak az üvegházhatáson keresztül létezik, csomó más elhanyagolható vagy nem elhanyagolható hatásunk van, mert minden mindennel összefügg.

  43. d311c szerint:

    33:
    “3, 8. Jujj… Ez nem egészen így van. Az északi sarki jég (kivétel Grönland) nem szárazföldi jégtakaró, hanem úszó jég… A jég fagyott víz. A megszilárdulás közben kristályos szerkezetűvé alakul, és ezzel növekszik a térfogata. Ezért úszik a vízen és nem sűlyed le a mélyére. A fizika törvényei szerint a vízben úszó tárgy a súlyából annyit veszít, amennyi az általa kiszorított víz súlya. Tehát a vízben úszó jégtömb térfogata elolvadás után térfogat szerint nézve köbmilliméterre azonos lesz a jégtömb víz alatti részével, tehát egyetlen millimétert sem növeli a víz szintjét.”

    Még 1x utoljára, példával, hátha így könnyebb:
    Van egy 1T-s (1000 literes)(édesvíz) jéghegyünk, amit sós vízbe tettünk. Mivel a sós víz 0 fokon 1,028kg/dm3 (és nem 1kg/dm3) ezért jéghegyünk csak kb 973 liter sós vizet szorít ki. Elolvadásakor viszont nőni fog a vízszint, mert 1000 liter édesvízből van – Tonnánként kb. 27 literrel.
    Ugyanis a térfogat és tömeg különböző keverékeknél nem csereszabatosak.

  44. Tibor bá' szerint:

    44: Tedd hozzá: tehát 2,7 százalékkal.

  45. Molnár Géza (Licaj Vuv) szerint:

    Hitetlenek!

    Élvezkedjetek:

    http://www.dmi.dk/dmi/vejrarkiv-gl?region=6&year=2010&month=12

    Azért itt elég hajmeresztő adatok olvashatól a megszokott az 1960-90-as évek és a jelenlegi időszak hőmérséklet különbségeiről.

    Ízelítőül:

    Temperatur i. °C for december 2010 KANGERLUSSUAQ

    Dagnets hajeste temperatur: +7,4 °C
    Normal 1961-1990 – 16,4 °C
    Dagnets laveste temperatur: -23,6°C
    Manedens middeltemperatur: -5,0 °C

    Ha normál a középhőmérsékletre vonatkozna, akkor is van 11,4°C eltérés, ha viszont a legmagasabbra, ami logikusabb, 24,8°C. Akár így, akár úgy elég nehéz tagadni a melegedés tényét. De nem ez az egyetlen jel ezen a honlapon. És itt szó sincs egy-két tv-ben mutogatott jegesmaciról!

  46. nyék szerint:

    3

    „Ha ez igaz, és az is amit te írsz, akkor 2015-ig 7 métert kéne emelkednie a tengerszintnek.”

    Elolvastam minden hozzászólást, de továbbra sem értem, hogy számoltad ki ezt a 7 métert.

    Egyébként ha a jéggel borított felületeket nézzük, 2011.09.12-én (azaz tegnap), a 30 éves átlaghoz képest az Északi-sarkon 1.814.000 km2, a Déli-sarkon 501.000 km2 jég hiányzott.
    Lehet, hogy sokféle elmélet létezik, de szerintem beszédesebbek a mérési eredmények.

    Ha valakit érdekelnek a műholdas mérési adatok, érthető és látványos formában, naponta frissítve a következő helyen találja meg: arctic.atmos.uiuc.edu/cryosphere/

  47. marv szerint:

    Csak engem zavar? Miért jégtömeg értékek, miért nem jégtérfogat? km^3×1000? Hol itt a tömeg mértékegysége?

    47: Nem ő számolta ki, csak utalt rá.

  48. Bee-Lah szerint:

    Én nem tulajdonítok ennek nagy jelentőséget…
    A Földön az időjárás ~250milló éves ciklust mutat… ez kb. megfelel a galaxis mag körüli keringési időnek.
    Nos, ebben a ~250millió évben úgy 160-190 millió évig nincs sarki jégsapka…
    Akkor most minek ugrálunk? előbb-utóbb úgy is elolvad az a kevés ami még maradt…

    Azt kellene már felfogni, hogy nem vagyunk “kiválasztottak” a Föld életében… ha mi eltűnünk, majd jön egy újabb faj, aki birtokba veszi a Földet és elhiszi, hogy minden érte van…
    Ha meg nem akarunk eltűnni, akkor viszont el kell terjedni a galaxisban… kezdetnek megfelel a naprendszer…

    Ennyi.
    B1

  49. Tibor bá' szerint:

    49:
    Szerintem le kellene szoknod a sci-fi olvasásról (vagy nézésről) mert eltorzítja a gondolatvilágodat. :)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>