(3941) Globális összeomlás

Tibor bá’ szerkesztett fordítása

forrás: ICH

Ezúttal az összeomlás globális lesz

A múlt civilizációinak régészeti maradványai sorsunk kijózanító emlékeztetői.

Írta: Chris Hedges

89. útban a 90. felé

Egy 100 méter magas templomdomb tetején állok, amely a történelem előtti népek által épített Amerika legnagyobb ismert földvára. A magas hőmérséklet és a nyomasztó páratartalom kiürítette a parkot maroknyi látogatók kivételével. A pólómat átáztatta az izzadság.

Arnold Toynbee történész, aki az ellenőrizetlen militarizmust jelölte meg a múlt birodalmait ért végzetes csapásként, azzal érvelt, hogy a civilizációkat nem gyilkolják meg, hanem öngyilkosságot követnek el.

Kinézek a Monks Mound néven ismert építményből az alatta lévő síkságra, ahol kisebb halmok tarkítják a távolságot. Ezek a Mississippi és Missouri folyók találkozásánál épült földdombok az egyik legnagyobb Kolumbusz előtti, Mexikótól északra fekvő település maradványai, amelyben i.sz. 800 és 1400 között 20.000 ember lakott.

Ez a nagyszerű város, ami talán a legnagyobb volt Észak-Amerikában, felemelkedett, virágzott, hanyatlásnak indult, és végül kipusztult. A civilizációk ismert minták szerint halnak meg. Kimerítik a természeti erőforrásokat. Élősködő elitek jönnek létre, akik kifosztják azokat az intézményeket és rendszereket, amelyek az összetett társadalmak ismérvei. Hiábavaló és önpusztító háborúkban vesznek részt. És akkor beáll a rothadás.

A nagyvárosi központok halnak meg először, mert visszafordíthatatlan hanyatlásba esnek. A művészi kifejezést és az intellektuális vizsgálódást egy sötét kor váltja fel. Tombol az imbecilitás. „Az összeomlás megtörténik, ami kizárólag hatalmi vákuumban fordulhat elő” – írja Joseph Tainter antropológus a The Collapse of Complex Societies (Az összetett társadalmak összeomlása) című könyvében.

Több évszázaddal ezelőtt ez a hatalmas városkomplexum mintegy 4000 hektáron terült el, benne a 40 hektáros központi térrel, ahol most állok. Innen a nép vezetői a pezsgő településen láthattak egy megtámadhatatlan erőt, ahol legalább 120 templomdombot használtak lakóhelyként, szent szertartási helyként, síremlékként, találkozóközpontként és labdapályaként.

A cahokia harcosok hatalmas területet uraltak, ahonnan adót fizettek, hogy gazdagítsák ennek az erősen rétegzett társadalomnak az uralkodó osztályát. Az eget olvasva, ezek a halom építők több kör alakú csillagászati ​​obszervatóriumot építettek (a Stonehenge fából készült változatát). A város örökös uralkodóit életben-halálban tisztelték.

A Monks Moundtól fél mérföldre található a hét láb magas 72-es halom, amelyben a régészek egy férfi maradványaira bukkantak a Mexikói-öbölből származó 20.000 kagylóhéj-koronggyöngyökkel borított emelvényen. A gyöngyök sólyom alakban voltak elrendezve, a sólyom fejével a férfi feje alatt. Szárnyait és farkát a férfi karjai és lábai alá helyezték. A kagylóréteg alatt egy másik férfi teste volt arccal lefelé eltemetve. E két ember körül további hat emberi maradvány, akiket azért ölthettek meg, hogy elkísérjék az elhunyt embert a túlvilágra. A közelben 53, 15 és 30 év közötti lány és nő földi maradványait temették el, két sorban elhelyezve, szőnyeggel elválasztott rétegekben. Úgy tűnik, megfojtották őket.

Paul Valéry költő megjegyezte: “a civilizáció ugyanolyan törékeny, mint az élet.” A Mississippi folyó túloldalán a Monks Moundtól látható St. Louis városának sziluettje. Nehéz nem látni a saját összeomlásunkat Cahokiában.

1950-ben St. Louis az Egyesült Államok nyolcadik legnagyobb városa volt, 856.796 lakosával. Mára ez a szám 300 000 alá esett, ami mintegy 65 százalékos csökkenést jelent. A főbb munkaadó – az Anheuser-Busch, a McDonnell-Douglas, a TWA, a Southwestern Bell és a Ralston Purina – drámaian csökkentették jelenlétüket, vagy teljesen távoztak.

St. Louis mára az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb városa lett. Minden ötödik ember szegénységben él. Egy 2021-es jelentés szerint a St. Louis-ban a legmagasabb az egy főre jutó rendőrgyilkosságok száma. A város nyomorúságos börtöneiben, ahol 2009 és 2019 között 47 ember halt meg őrizetben, rabok panaszkodnak, hogy a vizet órákra elzárták a celláikban és az őrök rendszeresen paprika spray-t permeteznek a fogvatartottakra.

A város omladozó infrastruktúrája, kibelezett és elhagyott épületek százai, üres gyárak, üres raktárak és elszegényedett városrészek, a végső hanyatlásban lévő civilizáció klasszikus útjelzői. “Akárcsak a múltban, a környezeti terhelésnek kitett, túlnépesedett országokat fenyegeti az összeomlása” – érvel Jared Diamond a Collapse: How Societies Choose to Fail or Succeed (Társadalmak miként választanak a elbukás és siker között) című könyvében.

“Amikor az emberek kétségbeesettek, alultápláltak, és még csak remény sincs, akkor a kormányukat hibáztatják, mert szerintük felelősek, de nem tudják megoldani a problémáikat. Az emberek bármi áron megpróbálnak kivándorolni. Harcolnak egymással a földért. Megölik egymást. Úgy gondolják, hogy nincs vesztenivalójuk, ezért terroristákká válnak, vagy támogatják a terrorizmust, de legalább is eltűrik azt.

“Az iparosodás előtti civilizációk a napenergia korlátaitól függtek, és utak korlátozták őket. Ezek az akadályok megszűntek, amikor a fosszilis tüzelőanyag energiaforrássá vált. Ahogy az ipari birodalmak globálissá váltak, méretük növekedése a komplexitás növekedését jelentette. Ironikus módon ez az összetettség sebezhetőbbé tesz bennünket, nem  megóv a katasztrofális összeomlással szemben.

Növekvő hőmérséklet (Irak 50°C fokos hőséget visel el, ami tönkre tette az ország elektromos hálózatát), a természeti erőforrások kimerülése, áradások, aszályok (az elmúlt 500 év legrosszabb szárazsága pusztítja Nyugat-, Közép- és Dél-Európát, és várhatóan 8-9 százalékos terméshozam kiesés várható).

Az áramkimaradások, a háborúk, a világjárványok, az állatokról átterjedt betegségek számának növekedése és az ellátási láncok meghibásodása együttesen megrendítik az ipari társadalom alapjait.

Az Északi-sarkvidék a globális átlagnál négyszer gyorsabban melegszik, ami a grönlandi jégtakaró felgyorsult olvadásához és furcsa időjárási mintákhoz vezet. A Norvégiától és Oroszországtól északra fekvő Barents-tenger hétszer gyorsabban melegszik. A klímakutatók 2050-ig nem számítottak erre a szélsőséges időjárásra. “Minden alkalommal, amikor a történelem ismétli önmagát, a fizetendő ár emelkedik” – figyelmeztet Ronald Wright antropológus, aki az ipari társadalmat “öngyilkos gépezetnek” nevezi.

A haladás rövid történetében, Wright ezt írja: A civilizáció egy kísérlet, egy nagyon új életformára, és megvan a szokása, hogy belesétál az haladás csapdáiba. Letelepedésre jó ötlet egy folyó melletti kis falu jó földdel; de amikor a falu várossá nő, és kikövezik a jó földet, rossz ötlet lesz. Bár a megelőzés egyszerű lehetett, a gyógyítás lehetetlen: egy várost nem lehet könnyen elmozdítani. Ez az emberi képtelenség előre látható, aminek a hosszú távú következménye fajtánkra jellemző lehet. [itt jön be vesszőparipám az emberi természet] Ezt évek milliói alakították ki, amikor  még vadásztunk és gyűjtögettünk.

Az is lehet, hogy ez alig több, mint a kapzsiság és az ostobaság keveréke, amelyet a társadalom piramis felépítése ösztönöz. A hatalomnak a nagy méretű társadalmak csúcsán való koncentrációja az elit érdekeit status quo-ban tartja, és még jóval azután is boldogulnak a komor időkben, hogy a környezet és a lakosság elkezdett szenvedni.

Wright arra is gondol, hogy mit hagyunk hátra azoknak a régészeknek, akik felássák maradványainkat. A mai emberiség árulkodó réteget fog hagyni a kövületekben, amiben minden lesz, amit előállítunk, a csirkecsontok halmoktól, nedves törlőkendőktől, gumiabroncsoktól, matracoktól és egyéb háztartási hulladéktól a fémekig, betonig, műanyagokig, ipari vegyszerekig és az erőművek nukleáris maradványaiig. és persze fegyverzetekig.

Megcsaljuk gyermekeinket, nyavalyás luxust és függőséget okozó szerkentyűket adunk nekik, miközben elvesszük a Föld gazdagságából, csodájából és lehetőségéből, ami megmaradt. Az emberlábnyomára vonatkozó számítások azt sugallják, hogy „ökológiai deficitben” vagyunk, legalább 30 éve többet használunk fel,  mint amennyit a Föld biológiai rendszerei elbírnak. A termőtalaj sokkal gyorsabban vész el, mint ahogy a természet pótolni tudná; A XX. század közepe óta a szántóterületek 30 százaléka kimerült. Ezt a szörnyű adósságot a jövő gyarmatosításával finanszíroztuk. Energiát, műtrágyát és növényvédő szereket vontunk ki a bolygó fosszilis szenéből, és a következményeket fajunk következő generációira és minden másra hárítottuk.

Ahogy Cahokia hanyatlott, az erőszak drámaian növekedett. A környező városok porig égtek. A több száz fős csoportot lemészároltak és tömegsírokba temettek el. A végén “az ellenség válogatás nélkül megölt minden embert. A szándék nem pusztán a presztízs volt, hanem az etnikai tisztogatás korai formája” – írja Timothy R. Pauketat antropológus az Ancient Cahokia and the Mississippians című könyvében. Megjegyzi, hogy Illinois középső részén, egy tizenötödik századi temetőben a felnőttek egyharmadát megölték fejen ért ütésekkel. Sokan, karukon törésekre utaló jeleket mutattak, mert hiába próbálták leküzdeni támadóikat. Az egymás közötti erőszak kialakításához a meggyengült és hiteltelen központi hatalom is hozzájárult. Cahokia későbbi szakaszaiban az uralkodó osztály megerősített faszerkezetekkel vette körül magát, köztük egy két mérföld hosszú fallal, amely körülölelte a Monks Moundot. Hasonló erődítmények tarkították a Cahokia által ellenőrzött hatalmas területet, elkülönítve az elzárt közösségeket, ahol a gazdagok és hatalmasok, fegyveres őrök által védve, biztonságot kerestek a növekvő törvénytelenségekkel szemben, és felhalmozták a fogyatkozó élelmiszerkészleteket és erőforrásokat.

A túlzsúfoltság következtében ezeken a telepeken vashiányos vérszegénység, tuberkulózis és a blastomikózis terjedése következett be. Ez utóbbit egy talajban terjedő gomba okozott. A csecsemők halálozási aránya nőtt, és az élettartam csökkent a társadalmi szétesés, a helytelen táplálkozás és a betegségek következtében.

Az 1400-as évekre Cahokiát elhagyták. 1541-ben, amikor Hernando de Soto megszálló serege leszállt a mai Missouri területére, és arany után kutatott, nem talált mást, csak a nagy halmokat, az elfeledett múlt emlékeit.

Most viszont az összeomlás globális lesz. Nem lesz lehetőség, mint az ókori társadalmakban, új, természeti erőforrásokban gazdag ökoszisztémákba vándorolni. A hőség folyamatos növekedése tönkreteszi a terméshozamokat, és a bolygó nagy részét lakhatatlanná teszi. A klímatudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a hőmérséklet 4°C-kal emelkedik, a Föld a legjobb esetben is egymilliárd embert képes eltartani. [messze túl optimista vélemény]

Minél leküzdhetetlenebbé válik a válság, annál inkább visszahúzódunk őseink hasonlóan önpusztító reakciókhoz, erőszakhoz, ezoterikus gondolkodáshoz (dajtás!) és a tények tagadásához.

Arnold Toynbee történész, aki az ellenőrizetlen militarizmust jelölte meg a múlt birodalmait ért végzetes csapásként, azzal érvelt, hogy a civilizációkat nem gyilkolják meg, hanem öngyilkosságot követnek el. Nem tudnak alkalmazkodni a válsághoz és ezzel biztosítva saját megszűnésünket. Civilizációnk összeomlása egyedülálló méretű lesz, amelyet a fosszilis tüzelőanyagok által vezérelt ipari társadalmunk pusztító ereje felerősít. De megismétli az összeomlás ismert formáit, amelyek megdöntötték a múlt civilizációit. A különbség csupán léptékben lesz, és ezúttal nem lesz menekülés.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

59 gondolat erről: „(3941) Globális összeomlás

  1. Mostanában olvastam egy átfogó koncepciót szorult helyzetünkről: abszurd történet, de mi más lenne haldoklásunk is a technika és millió éves pályafutásunk birtokában?!?

    Még a kihalásunk előtt olvasható:
    http://munkacsy.web.elte.hu/BKV/izmael.pdf

    Aki érti, annak érte megérte…

  2. Az összeomlás a leírás szerint egy több száz éves folyamat volt.
    A technológiai fejlettség okozta felgyorsulás napjainkban valószínű, hogy ezt az összeomlást felölelő időintervallumot – valószínűleg – évtizedekre rövidíti. Ha csak nem a klíma kever be, mert akkor gyors lesz.
    Azonban ha nyersanyag és energia hiány idézi elő, akkor hosszú lefolyású lesz a leépülés. Nem mellékesen még bőven van nyersanyag és energia, csak valamiért, valakik elzárták a nyugat elöl. A jelen energia és nyersanyaghiány okozta probléma megoldására nem kellene mást tenni, mint feloldani az oroszok elleni szankciókat és menne az élet tovább ahogyan eddig. De hát az idióta elvek betartatása Oo.-al (melyeket a nyugat magára nézve nem annyira néz kötelezőnek!) mindennél “fontosabb”. Jó kis ürügy, hogy a birka nyugati emberekkel lenyelessék az életszínvonal mesterséges csökkentését.
    Szerintem egy kontrollált összeomlás projektje zajlik a szemünk előtt. Túl sokan vagyunk, túl sokat fogyasztunk (főleg itt nyugaton). És az okosak rájöttek, hogy ha nem tesznek valamit, akkor nekik sem marad semmi, hiába a sok pénzük, a tömegek felélik a földet. Így vissza kell vágni, többek között a fogyasztást is. Ennek része volt a COV19 akció is.
    Kérdés, hogy a keleti elitek, mennyire támogatják ezt az atlantista ördögi tervet (ami egyesek szerint nem is annyira ördögi, lévén, hogy az emberi parazitalét következményeitől mentené meg a földet).

  3. Nemrég, két-három hete, azt hiszem Zsolt tett fel egy Youtube linket, amely kísértetiesen egybecseng a mostani poszt mondanivalójával, de az energiára, pontosabban annak hiányára vezeti vissza az összeomlás elkerülhetetlenségét.

  4. Chris Hedges: Nem mi vagyunk az első civilizáció, amely összeomlott, de valószínűleg mi leszünk az utolsók
    https://scheerpost-com.translate.goog/2022/08/17/chris-hedges-we-are-not-the-first-civilization-to-collapse-but-we-will-probably-be-the-last/?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc

    Chris Hedges: We Are Not the First Civilization to Collapse, but We Will Probably Be the Last
    *https://scheerpost.com/2022/08/17/chris-hedges-we-are-not-the-first-civilization-to-collapse-but-we-will-probably-be-the-last/

    Ezúttal az összeomlás globális lesz
    *https://www-commondreams-org.translate.goog/views/2022/08/15/time-collapse-will-be-global?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc

    This Time the Collapse Will Be Global
    *https://www.commondreams.org/views/2022/08/15/time-collapse-will-be-global

    Chris Hedge
    *https://www.google.com/search?q=Chris Hedges&client=firefox-b-d&sxsrf=ALiCzsbSa9mr8f2FMky7-tYsLvcljJqkcg:1661157504788&source=lnms&tbm=nws&sa=X&ved=2ahUKEwikifT3hdr5AhXRjqQKHTebA14Q_AUoA3oECAIQBQ&biw=1366&bih=602&dpr=1

  5. 3

    Igen. A globális kísérlet. Példátlan. A globális energiamix EROI száma és annak alakulása szerintem jobb mérőszám mint az ún. Olduvai- elmélet alapjául szolgáló egy főre eső energiamennyiség számolása, de ez csak egy laikus vélemény és nyilván ez csak egy tényező a sok közül. Egyébbként a nyugati típusú fogyasztói társadalom fennmaradásának EROI száma minimum 20 körül van , ha az alá süllyed akkor már veszélybe kerül ha tovább csökken akkor a hanyatlás megállíthatatlan . Innentől kezdve az a kérdés, hogy milyen a lesz a zuhanás mennyire brutális a padlófogás…..

  6. Augusztus 31. és szeptember 2. között karbantartás miatt három napra leáll az ÉÁ1. A bejelentés hírére újabb 9%-ot emelkedett a gáz ára.
    https://oopstop.com/the-price-of-gas-in-europe-exceeded-2600/
    Orbán néhány hete kályha- és kazánprogramot hirdetett azzal, hogy segíteni akarnak az embereknek, hogy „le tudjanak jönni a gázfogyasztásról”
    Új “zöld” energia program van a horizonton (nemcsak nálunk) 🙂
    Na, ennyit a klímavédelemről

  7. A társadalom bonyolult szerveződés.
    A logisztika és az információáramlás szabályozás , technika.
    Terhelhetőségének vannak határai.
    Természeti katasztrófák , ellenséges támadás , emberi és állati járványok , elemi csapások, elfogyó nyersanyag és energia, nukleáris háború , ezek véletlen egybeesése birodalmakat pusztíthat el sőt az egész földet is.
    Ez nem egyszer előfordult már a történelemben és így lesz a jövőben is.
    Az globális emberi civilizációra, jelenleg több veszély leselkedik, mint valaha.
    Minden ami élő az megszületik, növekedik , fejlődik, terjeszkedik vagy szaporodik, majd megöregszik és elenyészik.
    Nincsen kivétel.

  8. 4. Kacor
    Per pillanat nincs energia hiány globálisan.
    A regionális hiány, aminek mi is isszuk a levét, annak tudható be, hogy az USA nyomására EU nem vesz orosz nyersanyagot és energiát, helyette jóval drágább és kétes forrásokból próbálja pótolni a hiányt (na meg mostanában a tél közeledtével a medve is elkezdett ba@akodni). Ha holnaptól megnyitnák az ÉÁ1 és 2-öt annyi gáz lenne, hogy ihaj. Hasonló lenne a helyzet a többi energiahordozó esetében is (kőolaj, áram, szén). De hát nem és nem. Inkább dőljön be az EU (értsd, német gazdaság) USA legnagyobb örömére, mint esetleg gerincet növesztenének és szembeszállnának a nekünk rosszat akaróval.

  9. 9 Hogy a tengerből kifogy a hal, hogy a termőföld nem terem többé, mert nincs több foszfor, azon nem segít az orosz gáz, akármennyi jöjjön akármilyen vezetéken. Ébresztő!

  10. 9 Hogy a tengerből kifogy a hal, hogy a termőföld nem terem többé, mert nincs több foszfor, azon nem segít az orosz gáz, akármennyi jöjjön akármilyen vezetéken. Ébresztő!

  11. 10.
    A szárazföld kb. 10%-át vontuk agrár művelés alá. Még bőven van amit bevonni, csak mintha szándék nem lenne rá. Pl. ott a Szahara, aminek termékenyé tételéhez Kadafi is nekifogott a földalatti vízkészletek felhozatala által. Erről keveset lehet olvasni, de olyan vízügyi tervei voltak (amiket már részben ki is vitelezett – pl. Bengázi csatorna) ami ha megvalósul, egymagában tudta volna etetni Európát. Többek között ez is szúrta bizonyos körök szemét, ezért is vesznie kellett! Brutális lehetőségek vannak a Szaharában az alatta elterülő hatalmas édesvízkészletből adódóan. Ingyen napenergiával a felszínre lehet hozatni ezt a vízmennyiséget, amivel be lehet locsolni legalább az egyötödét. Olvas utána, ha van időd.
    A víz a kulcsa a mezőgazdaságnak. Ha az van, akkor megy, ha nincs akkor leáll. Lásd az idei év aszályát.

  12. 3 Bendegúz
    “ami egyesek szerint nem is annyira ördögi, lévén, hogy az emberi parazitalét következményeitől mentené meg a földet”
    Fején találtad a szöget.
    Posztokon át kárhoztatjuk az emberiséget, hogy képtelen kilépni a mókuskerékből, és felél minden erőforrás, amíg neki nem szalad a betonfalnak.
    Ugyanakkor felháborodunk, ha úgy véljük, hogy valakik ezt belátták, és megpróbálnak valamiféle stratégiával változtatni ezen, ami feltehetően nem lesz fájdalommentes, de még mindig nagyobb túlélési esélyt kínál, mint a falnak szaladás.
    Bármiféle megoldásban gondolkodnak, ez demokratikusan nem végrehajtható, mert többen lesznek a vesztesei, mint a nyertesei, tehát csak kényszer útján lehet bevezetni úgy, hogy a tömegek nem is láthatják át, mert azonnal fellázadnának, és káosz törne ki.
    A dolognak csak az a szépséghibája, hogy mi a többséghez hasonlóan a vesztes oldalon leszünk, jobb lenne a másik oldalhoz tartozni, egyből nem is lenne kifogásunk ellene…
    Visszakanyarodunk oda, hogy “Ecce homo”… 🙁
    Tibor bá’ erre nyilván úgy reagál, hogy hiába is mesterkedne bárki valamiféle mentő tervvel, a klímaváltozás most már úgy is mindenkit elér és elpusztít…

  13. 11 A még termő föld pusztulását se bírjuk megállítani, de te a Szaharát akarod termővé tenni? Te valami alternatív valóságban élsz.

    Ha a Szahara földalatti vizét hoznák fel, akkor az pillanatok alatt kimerül, örökre, az ültetvények elszáradnak, és visszatér ugyanaz a sivatag.

    Még nálunk se megoldható a végtelen talajvízből való locsolás ilyen években, amikor egész évben nem esik elég eső a talajvíz visszapótlására, éveken keresztül. Pláne a Szaharában, ahol egyáltalán nem esik semmi kb. 10 ezer éve.

    Álmodozz csak!

  14. 14. Ábel: ha megválaszolod azt a kérdést, hogy miért nem esik a Szaharában, elhiszem neked, hogy a víz a Szahara alatt pillanatok alatt elfogy…

  15. 14

    Ja itt csak az Audi gyárat lehet geotermikussá tenni.
    https://audi.hu/hu/hirek/reszletek

    /450_az_audi_hungaria_uj_hokozpontbol_nyeri_a_geotermikus_energiat/

    Az Líbiáé – volt – ez meg a miénk,de próbálj kezdeni vele valamit,úgyse engednék.

    Kell a welness fürdőknek,hogy kiáztassák a heréiket.

    Turai geotermikus hőközpont.

    A kínaiak ruháztak ott be.Után pillogást megér.

  16. 14. Ábel
    Nem figyeltél!
    Kadafi megoldotta a problémát és óriási területeket tett művelhetővé, jó termésátlaggal.
    Óriási szivattyúkat üzemeltetett óriási napelem parkokkal és hozta fel a vizet a Szahara alól. Ha élhetett volna, 2030-ig, országának majd fele részét mezőgazdasági művelés alá vonta volna. Lett volna konkurencia a becsületes nyugati termelőknek/kereskedőknek. Ezért is mennie kellett!

    A termőföld pusztulásának megállítására való képtelenséget pedig ne tedd össze a szűz termőföld termelésbe fogásával. Egyiknél egy nagyüzemben, minden ésszerű mezőgazdasági megfontolást sutba vágva, csak a profit elvének szem előtt tartásával kizsigerelt földről van szó (aminek több száz évre vége), míg a másik esetben egy párezer éve nem termű talaj újraindításáról.

  17. 17. Csak hozzáteszem, hogy a Szahara homokja, aminek egy jó része halszar, ill. Szerves maradvány, trágyázza az Amazonas őserdeit. Ha elkezdenének rajta öntözéses földművelést folytatni, a meleg és nedves felszálló légáramlatok utat nyitnának az indiai óceán felől jövő nedves levegőnek, és gyakoribbak lennének az esők. A Szahara nagyrészt attól lett száraz, hogy piramisépítés (is) címén megszabadították a flórájától…

  18. 9. – Bendegúz –

    Úgy csinálsz, mintha én jelentettem volna ki, hogy kevés az energia, pedig csak idéztem. Nézd meg a filmet és látni fogod, hogy ez is egy nézőpont és nem is rossz. Az energiahiány úgy is jelentkezik, hogy nagyon drága ha a fosszilist akarod kihasználni, vagy atomerőmű építése, vagy zöld energiák. Csak egy példa: Paks1 12Ft/kWh, Paks2 ennek legalább a 10-20 szorosa lenne. Pár éve a kanadaiak Algyőn otthagyták a fúrást, mert a mai technológiával nagyon drága lenne lemenni olyan mélyre.

  19. 17 Kadhafi meghalt, mielőtt kimerült volna a földalatti vízkészlet, és kiderült volna a dolog fenntarthatatlansága. Ez a lényegen mit sem változtat.

    Ez igaz, hogy a baj a profitéhséggel van, és értelmes műveléssel meg lehetne állítani, visszafordítani a termőföldpusztulást ott, ahol még esik eső. Ahol nem esik eső, ott a talajvízből locsolás csak időleges eredményt hozhat.

    15 A Szaharában azért nem esik az eső, mert ott van az az égöv,

  20. 20. És máshol nincs ilyen égöv?

    A szahara alatti víz nem talajvíz. Zárványvíz, ami többmillió éve gyűlt össze.

  21. 21. Infos
    Bizony úgy van ahogyan mondod! A földközi tenger vizmennyiségével megegyező menyiségű víz van a Szahara alatt. Magyarország alatt pedig kb, 5 Balatonnyi víz!

  22. 14. – 2O. Ábel

    Tisztelt Ábel
    Tájékozatlan vagy ezen a téren és ezt nagy dobra vered.

    Nem szégyen az, ha nem tudsz mindent.
    Az a szégyen, ha valaki azt hiszi, mindent tud.

    Miért nem fogadod Bendegúz tanácsát?
    “Olvas utána, ha van időd.”

  23. Tibor bá félreérthető: a talajvízre nem igaz, a rétegvizekre részben , csak a zárványvizekre igaz teljesen. Utánpótlasuk a vízkörforgásból ered, az esőkből egyutas, a folyókból kétutas, stb…

    Montenegrói barátom háza 50 méterre van a tengertől, a kertjében odahordott földön minden jó megterem a kútból öntözve…

  24. 21. Na, ha zárványvíz, akkor aztán pláne! Kifogy, aztán annyi.

    A mondatot elfelejtettem befejezni: ott van az az égöv, ahol az egyenlítőnél felszállt levegő leszáll. A büdös életben nem lesz ott feláramlás.

    12 000 évvel ezelőttig volt flórája, aztán megszűnt. Tudom, hogy ez a kipusztulás nagy valószínűséggel kapcsolatban lehetett az emberi tevékenységgel, de ezzel egyúttal egybeesett a jégkorszak vége is. Amíg a Szahara élő volt, addig Európa (és Szibéria és Észak-Amerika) fele jég alatt volt, a másik fele meg nagyon hideg. Ezek az éghajlati viszonyok kellettek ahhoz, hogy a Szaharában időnként eső tudjon esni, és egy kis locsolásos mezőgazdaság messze nem elegendő ahhoz, hogy ezt visszaállítsa.

  25. 22 Bendegúz ” A földközi tenger vizmennyiségével megegyező menyiségű víz van a Szahara alatt.” – Aki ilyen blőd marhaságokat elhisz, az engem ne oktasson!

    Gyors utánajárás után kiderül, hogy a Földközi-tengerben kb. 3.7 millió km^3 víz van, egész Afrika alatt meg a legoptimistább becslés szerint is csak 0.66 millió km^3. Ennek nyilván csak egy töredéke jut a Szahara alá, most hirtelen erre nem találtam forrást, de ebből is látszik, hogy nagyságrenddel kevesebb víz lehet a Szahara alatt, mint a Földközi-tengerben.

    Ami egyébként józan ésszel is azonnal belátható, ha vetsz egy pillantást a térképre: a Földközi-tenger kb. fele területű a Szaharához képest, és nyilván nincs kilóméternyi vastag összefüggő víz az egész Szahara alatt, ami a tengerrel összevethető lenne.

  26. 1 Vaszil, köszi ezt a csemegét! Ezer apró részletébe bele lehetne kötni, de vannak benne súlyos mondatok, amik nagyon ülnek.

    Pl. ez: “Az embereknek alapvetően semmi bajuk sincs. Ha egy olyan történet adott, mely összhangot teremt köztük és a világ között, akkor összhangban fognak élni a világgal. De ha olyan történet adott, mely a világgal szembeállítja őket, mint ahogy a tiétek teszi, akkor a világgal szemben állva fognak élni. Ha egy olyan, melyben ők a világ urai, a világ uraiként fognak szerepelni. Ha pedig olyan történet adott, melyben a világ meghódítandó ellenség, úgy fogják meghódítani azt, mint ellenséget, s egy napon, elkerülhetetlen módon, ellenségük halálos sebekből vérezve fekszik majd a lábaiknál – ahogy ma a világ.”

  27. 27. Ábel, a Szahara kb. 10 000 éve kezdett el kiszáradni, és ez a folyamat 7000 éve fejeződött be, ami meghozta a Nílus-menti civilizáció felvirágzását. Nem csak az égöv miatt száradt ki, mert akkor szárazság lenne mindenhol eme égöv alatt.

  28. 30 Korábban olvastam egy tanulmányt a Szaharáról, 10-12 ezer évvel ezelőttre emlékszem belőle, de rég volt. A lényegen nem változtat. A Szahara a jégkorszak idején volt stabilan nedves, utána kiszáradt. Világos, hogy nem minden sivatag, ami azon az égövön fekszik, ebben lényeges szerepe van az emberi tevékenységen kívül pl. a szárazföld tengertől való távolságának és a domborzatnak is, ezért tud élő lenni India és Mexikó – de az se véletlen, hogy Mexikóban találsz sivatagot is, bár közelebb van a tengerhez.

    Valószínűnek tartom, értelmesebb gazdálkodással lehetne lassítani a Szahara terjeszkedését, akár kismértékben vissza is lehetne fordítani, de csodát nem lehet tenni emberi erővel. El lehet locsolni a vizet, ami alatt van, aztán kampec.

  29. 32 Szép dolog a tájékozódás, de a józan eszünket se tegyük azért félre közben!
    Itt van például ez az okos újságíró, aki nyilván elfelejtett szorozni általános iskola óta:
    “Ezek egyik legnagyobbika a núbiai homokkő víztározó rendszer, mely mintegy kétmillió négyzetkilométerre terjed ki a Szahara keleti része alatt, Líbia, Egyiptom, Szudán és Csád területén. Ez a több száz méter vastag, 60 millió évnél is idősebb kőzetösszlet becslések szerint 150 millió köbkilométernyi vizet foglal magában.” – Namost, ha a homokkő víztározó rendszer 2 millió négyzetkilométeres, akkor még akkor is csak 2 millió köbkilométer víz lehetne benne, ha nem “többszáz méter” hanem egy kilométer vastag lenne, és nem vizes homokkő lenne, hanem színtiszta víz. Alighanem három nagyságrenddel eltévedt, és a vízmennyiség nem 150 millió, csak 150 ezer köbkilométer.

    Egyébként azt gondolod, hogy ez a két linkelt írás bármit is cáfol abból, amit eddig írtam? Én nem úgy látom, sőt több helyen alátámaszt.

  30. 33-34 ötlet, köszönjük ezeket a kedves kis linkeket az oázisokról. Mit akarsz ezzel mondani?

  31. Igen tájékozódok,sajnos nincs a kisujjamba ami Neked,de a film adataiból lehet következtetni hogy nem kis mennyiségre készültek ott.

    https://www.youtube.com/watch?v=8eIBjPkkOm8&ab_channel=PandoraHU

    Tuat wikijéből erre kívántam felhívni a figyelmet.

    ” A régióban szinte nincs csapadék, és a mezőgazdaság a Continental Intercalary felszín alatti vizeitől függ , amely egy hatalmas víztartó réteg , amely több mint 600 000 km 2 -re terjed ki, amely terület Algéria, Líbia és Tunézia egyes részeit foglalja magában ”

    És mégis van édesvíz a víztartó rétegben.
    Ez olyan megújuló,fenntartható megoldást jelent az én világomban.

  32. 37 Egy szóval nem vitatom, hogy a mi hétköznapi léptékünkhöz képest óriás vízkészletek vannak ott.

    Amikor viszont ezt írod, hogy “megújuló, fenntartható megoldás”, miközben több helyen kiderült, hogy ezek fosszilis vizek, amik legjobb esetben is 10 000 éve, de a másik forrás szerint egymillió éve kerültek oda, és teljesen egyértelmű, hogy évezredek óta nem pótlódnak, akkor felmerül bennem a kérdés, hogy érted-e mit jelentenek ezek a szavak, hogy megújuló, és fenntartható.

    Teljesen mindegy, hogy mennyi van valamiből, ha az nem pótlódik, akkor az nem megújuló forrás. Semmi, amit bányásznak, nem megújuló.

    Abból a szempontból számít a mennyiég, hogy ha ki akarjuk aknázni, mennyire lesz elég. Az egyik forrás azzal számol, hogy a mostani felhasználási szint mellett még évszázadokig. Ez nagyon szép dolog, de ha nekifognak a millió éves vízzel termővé tenni a sivatagot, akkor a mostani felhasználás százszorosára-ezerszeresére lesz szükség. Vagyis a néhány száz év néhány évre csökken.

    Ha pedig a rétegvizeket elkezdik kitermelni, akkor a vízszint lecsökken, és azok fogják ennek először kárát látni, akik azon élnek, ahol éppen felszínre bukkan. Magyarul pont az oázisaid fognak először kiszáradni. Talán ők is megtehetik, hogy egyre mélyebb kutakat fúrnak, és így még kihúzzák valameddig, de egyszer elfogy a vizük végleg, és akkor kampec.

    Infosnak igaza van abban, hogy egy megzöldített terület maga fölé vonzhat ciklonokat, amikből végül eső is fog esni, de azt gondolom, hogy ez még mindig nagyságrendekkel lesz kevesebb, mint amit felhoznak a mélyből és elpárologtatnak. Vagyis nem lesz fenntartható.

    Hacsak nem jön egy isteni közbeavatkozás. Eleve az a baj, hogy Istent akarunk játszani, és technológiával megoldani mindent. Ezzel okozunk egyre nagyobb és nagyobb, katasztrofális méretű károkat.

    https://ffek.hu/blog/molnar_geza/rendszerrol_van_szo_nem_valamirol_ami_csakugy_ott_van%E2%80%A6_2

  33. Ábel: a szahara azért száraz, mert kiirtották a flóráját ÉS közben 24 fokról 23,5-re csökkent a Föld forgástengelye.

    A homokkő alatt is van víz, a Szahara azon úszik, kiszívni azért volna veszélyes, mert ez rétegvíz, és valószínűleg tektonikus mozgásokat idézne elő.

    De otthagyni a homokkőben lévő vizet, miközben a mai technikával zölddé lehetne változtatni a vízzel a sivatag egy részét, és inni adni egy halom embernek, hát szerintem az bűn.

  34. Ábel
    2022-08-22 – 17:02

    17 Kadhafi meghalt, mielőtt kimerült volna a földalatti vízkészlet, és kiderült volna a dolog fenntarthatatlansága. Ez a lényegen mit sem változtat.

    A filmben 1.46-nál.
    “legoptimálisabb esetben ha évente 1.5 milliárd köbméter vizet nyerünk ki,a készletek 4800 év múlva fogynának ki. ”

    Pesszimistán 1000 év múlva.

    Nem mindegy neked vagy nekem.

  35. 40 Ötlet
    “Pesszimistán 1000 év múlva.
    Nem mindegy neked vagy nekem.”

    Igazad van! Nekünk is mindegy, meg, ha lesz még akkor valami emberiségféle, akkor annak is mindegy. 1000 év alatt, ha megmaradunk, akkor már az agyunk, lényünk, beleköltözik valami géptestbe. Annak meg bőven elég lesz egy kis WD-40, víz nem kell, mert attól rozsdásodik.

  36. 41. Technomuzsik
    Erről álmodnak Klasz Schwab is és pajtásai. A transzhumán állapotról, amikor az ember gépben fog élni örökké. Szerintük a küszöbén állunk ennek!
    Szerintem az egész úgy hülyeség ahogy van. Csak a vélt mesterük kecsegteti ezzel, mert egyébként semmi köze az élethez, csak ilyen nyomorék és emberhez nem méltó “örökéletet” tud ajánlani követőinek.

  37. 1 Elolvastam ezt az Izmail-t. Egész jó írás lehetne, ha nem lenne szinte minden történelmi utalása hamis, hibás, és ha nem egy olyan öszvért állítana be az emberiség kultúrájának, amit igazából senki sem vall magáénak: se aki vallásos, se aki ateista.
    Amikor előjött a “fehér férfi”-val, egész elment tőle a kedvem.

    Még mindig azt mondom, hogy akad benne megfontolásra érdemes gondolat is, de óvatosan, kritikával kell olvasni, mert egyébként woke bullshit propaganda.

  38. 39 infos, “De otthagyni a homokkőben lévő vizet, miközben a mai technikával zölddé lehetne változtatni a vízzel a sivatag egy részét, és inni adni egy halom embernek, hát szerintem az bűn.” – van benne valami, csak az a baj, hogy az arrafele élő népekre még mindig az a jellemző, hogy addig szaporodnak, amíg van mit enni. Vagyis ezzel megint csak feltornásznád a népességet, és pár évtized múlva megint ugyanez lenne a helyzet, csak még szarabb.

  39. 40 Ez az évi 1,5 milliárd köbméter így soknak hangzik, de szerinted ezzel mekkora területet, a Szahara hányad részét lehetne zölddé varázsolni?

    A Nílus vízhozamára rákerestem gyorsan, 2830 m^3/s. Ezt egy évre felszorozva 89 milliárd köbméter. És csak egy csíkot képes termőre öntözni a Szaharából.

  40. 45. Ábel
    De, ha azt a csíkot szétterítenéd a meder környezetében, úgy, hogy egy csepp se menjen a F-tengerbe, akkor a jelenlegi 30-40 km széles csíkocska, kb. közel 1000 km szélesre nőne. Csak hát ehhez akart kell. Na meg az Alexandriai “polgár” is ordibálna, hogy nincs víz a folyóban, nem tud csónakázni.

  41. 45, Ábel

    Hagyd őket. Ne vitázz velük.
    Az entrópia az emberekre is érvényes nemcsak a fizikára.

  42. Re:42 Bendegúz
    Az a nedves álom, hogy az emberi agyat lemásolják, és ezt feltöltik egy gépbe szép és jó sci-fi, csak éppen nem fog működni.
    Ezt ők maguk is tudják, nem véletlenül ölnek mrd dollárokat az öregedés kutatásba, mert az éntudathoz agy kell, és azt csak egy biológiai test tudja ellátni.

  43. “Arnold Toynbee történész: … Civilizációnk összeomlása egyedülálló méretű lesz, amelyet a fosszilis tüzelőanyagok által vezérelt ipari társadalmunk pusztító ereje felerősít. ”

    1200 tudós állítja: “Nincs klímaváltozás!
    Most egy csoport, amelyet a fizikai Nobel-díjas (1973) Ivar Giaver professzor vezet, 1200 neves tudós és akadémikus támogatását gyűjtötte össze a Világéghajlati Nyilatkozatban (WCD).
    A nyilatkozatot aláíró 1200 neves tudós és akadémikus szerint az éghajlattudomány túlzottan politikaivá válik, és a globális felmelegedéssel kapcsolatos előrejelzések eltúlzottak.
    1200 neves tudóst és akadémikust tömörítő csoport most aláírta a Világéghajlati Nyilatkozatot (WCD). A Climate Intelligence, a Guus Berkhout geofizikus professzor és Marcel Crok tudományos újságíró által 2019-ben létrehozott szervezet írta és tárgyalta.. A dokumentumban említett fő üzenet: „nincs klímavészhelyzet”. Elegendő ahhoz, hogy a sok (nyugati) politikai vita túlizgatott légkörében boszorkánypert vonzzanak.
    A globális felmelegedés nem újdonság.
    Az aláírók szerint nagy különbség van a valós tények és a jóslatok között. Az éghajlatváltozás értelmezése téves. A nyilatkozat azt állítja, hogy a Föld éghajlata változó volt, hideg és meleg időszakokkal, amióta a bolygó létezik, és hogy “nem meglepő, hogy felmelegedés időszakát éljük.
    A tudósok azt is jelezték ebben a dokumentumban, hogy „a szén-dioxid nem szennyező anyag”. Éppen ellenkezőleg, jótékony gáz a természet és a mezőgazdaság számára. A szén-dioxid „a földi élethez nélkülözhetetlen elem”, táplálja a növényeket. Így ezek a tudósok ellenzik a CO2-kibocsátás csökkentését célzó politikai intézkedéseket.

    /https://lecourrierdesstrateges.fr/2022/08/23/1200-scientifiques-et-universitaires-de-renom-signent-la-declaration-mondiale-sur-le-climat-et-affirment-quil-ny-a-pas-durgence-climatique//

    U.I.: Az “éhségkövek” nem ezen a nyáron jelentek meg először a Rajna medrében. Az „éhségköveken” feljegyzett aszályok régebben is léteztek: 1417, 1616, 1707, 1746, 1790, 1800, 1811, 1830, 1842, 1868, 1892 és 1893.

    1.200 επιστήμονες διαβεβαιώνουν: «Δεν υπάρχει κλιματική αλλαγή»!

  44. 52 – L.S.
    Ha 1200 “tudós” fejenként kapott 10.000 $-t az csak 12.000.000 $. A szén és olaj lobbinak zsebpénz. Ennyiért én is aláírtam volna (4 millió Ft) 😀

  45. Az éhségkövek lehet önmaguk cáfolata.
    Hány év telik el két dátum között. Időrendben:
    199 év, 91 év, 39 év, 44 év, 10 év, 11 év, 19 év, 12 év, 26 év, 24 év, 1 év
    Svájc letakarja több ezer év alatt felhízott gleccsereit, mert vészes gyorsasággal olvadnak.
    A viharok sűrűsége és intenzitása a földön mindenhol növekszik.
    Környékünkön az utóbbi nyolc évben két villámárvíz is volt, ami kezd mindenhol általánossá válni.
    A nyolcszáz év távlatában nincs feljegyzés, hogy bármikor derékig ér volna a falumban a víz.
    Régen is voltak melegek és hőhullámok. Magyarországon nyaranta egyszer, legfeljebb kétszer és nem hétszer, meg akkor sem 34-38 °C volt, hanem 30-34 °C.
    Többen írtak arról a jelenségről, hogy hiába öntözik a konyhakertet, fákat folyamatosan a növények senyvednek.
    Ezt a légköri szárazság okozza. Ami szintén növekvő probléma.
    Szinte mindig a tudósoknak hiszek, de a felmelegedés kérdésében inkább a szememnek.

  46. 52: https://insideclimatenews.org/todaysclimate/experts-debunk-viral-post-claiming-1100-scientists-say-theres-no-climate-emergency/

    a poszt inkább egy szélesebb körű dezinformációs kampány legújabb ismétlése, amely évtizedek óta egy sor olyan érvet terjeszt, amelyeket a tudományos közösség már régóta diszkreditált. A szakértők elmondták továbbá, hogy a nyilatkozat aláíróinak túlnyomó többsége egyáltalán nem rendelkezik tapasztalattal az éghajlati tudományok terén, és az üzenet mögött álló csoportnak – a Climate Intelligence Foundationnek, azaz a CLINTEL-nek – jól dokumentált kapcsolatai vannak az olajpénzekkel és a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó érdekcsoportokkal.

    “Ha megnézzük az aláírók listáját, sok mérnök, orvos és kőolaj-geológus van köztük, és szinte egyáltalán nincs köztük tényleges klímatudós” – mondta Zeke Hausfather, a Berkeley Earth, egy pártatlan, klímaadatok elemzésére szakosodott nonprofit szervezet régóta dolgozó kutatója, aki korábban a Breakthrough Institute, egy másik független környezetvédelmi kutatócég éghajlat- és energiaprogramjainak igazgatója volt.

    Valójában Ivar Giaever, akit a nyilatkozat egyfajta példaképeként emlegettek, ami egyesek szerint a nyilatkozat hitelességét hivatott növelni, 1973-ban egy másik tudóssal együtt a szupravezetőkben történő elektronalagút felfedezéséért kapta a Nobel-díjat, nem pedig a globális felmelegedés tanulmányozásához távolról sem kapcsolódó tevékenységért. A petíciót aláíró többi aláíró között – amint azt Dave Vetter éghajlati újságíró megjegyezte – a Shell olajipari óriáscég legalább nyolc jelenlegi vagy volt alkalmazottja is van.

    Egy 2013-as tanulmány szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos, szakértői értékeléssel rendelkező kutatások mintegy 97 százaléka egyetértett abban, hogy a gyors éghajlatváltozás túlmutat azon, amit természetes okokból eredőnek lehetne tekinteni, és nagyrészt az ember a felelős. 2021-ben pedig egy másik, az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány 88 125, az éghajlatváltozással foglalkozó, szakértői értékeléssel rendelkező tanulmányt elemzett, és azt találta, hogy ezek megdöbbentő 99,9 százaléka ugyanarra a következtetésre jutott, mint a 2013-as tanulmány.

  47. 55 Köszi ezt az alapos tisztázást!

    Még azt tenném hozzá, hogy még ha a klímaváltozás nem is lenne emberi eredetű, akkor is bőven alkalmas arra, hogy a mezőgazdasági termelést ellehetetlenítse, a termésátlagokat a töredékére vigye le, ami mellett az emberi populácó és a civilizáció fenntartása lehetetlen.

    Hozzávéve azt, hogy az összes élőrendszert szisztematikusan tönkretesszük, ezzel a kőkorszaki jellegű életvitelt pláne ellehetetlenítjük.

  48. Ma még Bogár László is elkezdte relativizálni a felmelegedést, és arra utalt, hogy nem az emberiség, hanem kizárólag a nemlétező világerő az okozója.
    Mindenért a profit a hibás, na persze Mészáros Lőrinc profitja nyilván nem környezetszennyező. (Ugye ő volt a munkaadója.)

    Szerinte az aszály pedig a klímamanipulációs eszközök által vált ilyen súlyossá.

    Mindenkinek elment a józan esze…

  49. A kertben a szólót tönkretette a lisztharmat (a szomszédnak mondtam is, mazsolát termesztesz?), a paradicsomot az afrikai poloska, viszont az eddig csak elvolt fügebokor megkergült. Nem győzöm szedni róla az érett gyümölcsöket, Aszalom, bort, lekvárt csinálok belőle, adok a szomszédoknak. Csak egyet utálok benne, hogy ebben a melegben is beöltözve kell az ágak között mozognom, mert különben utána vakaródzhatok. 🙂

  50. 58 Én a paradicsomról lerázogatom a poloskát egy vizes vödörbe. Nem totális megoldás, de valahogy elvagyok vele, így azért jut belőle az asztalra, lecsóba is, nem a poloskák eszik meg az egészet. Ilyen jó paradicsomtermésem tán még nem is volt, vagy talán csak egyszer az elmúlt tíz évben.

    A szilvafa viszont aszalt szilvát termett. A kicsi magon csak a héja van, más semmi. A füge nálam is elég jó, csak időben kell leszedni, mert most az eső után meglevesedett és hamar megindul még a fán.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.