Tibor bá’ fordítása online
Az már világos, hogy a COVID-19 pandémiával együtt kell élnünk, ami nem jelenti azt, hogy más egészségügyi problémánk már az életben nem lehet. Lehet! Ilyen a szuper baktériumok megjelenése.
TV hírek szerint Magyarországon többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint az utakon. Hogyan is? Kórházba azért megyünk, hogy meggyógyuljunk, nem azért, hogy felcsípjünk egy olyan fertőzést, amibe belehalunk, de miért?
A penicillin (véletlenszerű) felfedezése forradalmasította a gyógyászatot. A korábbi halálos fertőző betegségeket a penicillin segítségével napok alatt sikerült legyőzni. Ez azonban a múlté, a szuper baktériumok megjelenése óta a helyzet drámaian megváltozott.
Mi az igazság az MRSA szuper baktériumokkal kapcsolatban?
Szerző: Rory Clements – Daily Mail
Becslések szerint évente mintegy 5000 ember hal meg olyan fertőzés következtében, amit egy kórházban kapott. Ezen fertőzések nagy részét MRSA baktérium okozza (Meticillin-re Rezisztens Sztafilókokkusz Aureusz). Ez a kórházakban található leggyakoribb baktérium. Erre a baktériumra az jellemző, hogy a szintetikus penicillinre, a meticillinre nem érzékeny.
Az 1940-es években a sztafilókokkusz aureusz baktériumok 95 százalékát meg lehetett állítani, ami mára 10 százalékra csökkent, aminek két fő oka van.
Az egyik ok az, hogy a baktérium mutáción esik át. A másik ok szerint a sztafilókokkusz aureusz bizonyos törzsei mindig is rezisztensek voltak antibiotikumokkal szemben, amelyek az evolúció szerint mostanra túlszaporodtak a többi törzsön.
De függetlenül attól, hogy mitől lettek ellenállók, a baktérium vidáman tenyészik piszkos környezetben. Nem csoda, hogy a kórházak higiéniájának csökkenése miatt a baktérium egyre inkább felüti a fejét. Az elmúlt évtized alatt a baktérium okozta halálesetek száma megháromszorozódott.
A baktérium miért tenyészik újabban a kórházakban?
Általánosságban minden harmadik ember nedves testrészén megtalálható a sztafilokokkusz aureusz (ami antibiotikmra vagy rezisztens vagy nem), mint ártatlan mikroba – ilyen lehet a kéz, orr, hónalj.
Az esetek nagy részében ez semmi problémát nem okoz, mert nem jut be a véráramba, ráadásul az immunrendszer vissza tudja verni a támadást.
Ennek ellenére a baktérium bárkire veszélyes, aki történetesen beteg, vagy operáción esett át, amiből következik, hogy a kórházi gondozottak különösen sebezhetőek.
Kórházakban a fertőzés terjedésének leggyakoribb módja, amikor az egészségügyi dolgozó kezén baktérium van, amivel aztán megérinti a beteget anélkül, hogy meggyőződne kezeinek abszolút tisztaságáról, amivel is megfertőzi a nyílt sebet.
A baktérium az emberi testen kívül is életben marad porban, ki nem mosott ágyneműben, és gyógyászati eszközökön.
Páciensek részére a legveszélyesebb a műtét, amikor felnyitott testrészekbe bekerül a baktérium, onnan pedig a véráramba.
Ha a baktériumtámadást az immunrendszer nem tudja elhárítani, megtörténik a fertőzés. Ez lehet kelés, ízületi gyulladás vagy szepszis.
Kik vannak veszélyeztetve?
A legyengültek, a betegek, operáción átesettek, és azok, akiknek az immunrendszere kemoterápia után legyengül, vagy szerv átültetés utáni, idegen szerv kilökését meggátoló gyógyszeres kezelés alatt áll.
Az MRSA-val kapcsolatos adatok nehezen hozzáférhetőek, mert igen sok egészséges embernél is megtalálható. Ezen kívül azok, akik meghalnak, általában gyógyíthatatlan betegek valami más okból kifolyólag, ezért nehéz megállapítani, hogy halálukat az MRSA okozta-e.
Ahhoz semmi kétség nem fér, hogy a probléma egyre nagyobb. A statisztikák szerint 2001-ben Angliában 4767 ember vérárama fertőződött meg MRSA-ban. Ez mára több mint 7000-re emelkedhet (pontos adatok még nincsenek).
Ennél sokkal jobb statisztikai adatokkal rendelkezik Hollandia, Dánia, Svédország, és Izland.
Az angol statisztikai hivatal szerint 2000-ben mintegy 100.000 fertőzés történt az angol kórházakban, ami a páciensek 9 százalékát érintette. Ebből kábé 5000 haláleset származott.
Hogy lehet megelőzni?
A legjobb megelőzés az általános higiénia. A kezek alapos megtisztítása. Orvosoknak, nővéreknek az alkoholos tisztító zselét 15 másodpercen keresztül kell bedörzsölni a kezeikbe.
A kórház tisztasága alapvetően fontos. A padlózatot fel kell porszívózni, vagy port felszívó ronggyal kell feltörölni. Az ágyneműket ki kell forrázni, és ki kell vasalni.
Kórházi felmérések azt mutatták, hogy az eszközöket rutinszerűen nem tisztítják meg, és az orvosok nem mossák meg a kezeiket.
Miből áll a gyógykezelés?
MRSA ellen a legjobb antibiotikum a vankomicin, ami kizárólag intravénásan adható be, de már erre is vannak immunis törzsek.
Új antibiotikumokat fejlesztenek ki, rezisztens baktériumok ellen. Ilyen például a nemrég engedélyezett Zyviox (linezolid), ami szájon át is adható.
Zyviox alkalmazása esetén a páciens hamarabb hagyhatja el a kórházat a kezelés otthoni folytatása mellett. A kórházi fertőzés veszélye ezzel is csökkenthető. Sajnos már voltak visszajelzések, hogy ezzel a gyógyszerrel szemben is mutatkoztak rezisztens baktérium törzsek.
Egy másik új antibiotikum a Synercid, ami vészesetben 71 százalékos hatékonysággal adható, de sajnos szájon át nem alkalmazható.
Klinikai kísérletek már elkezdődtek a StaphVAX elnevezésű vakcinával 1900 vesebetegnél, akiknek gyenge volt az immunrendszere. A jelentések szerint 57 százalékos volt a hatékonyság.
A kutatók egy hatékonyabb verzión dolgoznak, ahol a védelem akár 90 százalékos is lehet.
Hogy védekezhetek?
Ha operáció előtt állsz, kérdezd meg a sebészt, mi a kórház MRSA rátája, és hogyan védekeznek a baktérium ellen?
Személyesen nézz körül, tiszta-e a vécé? Milyen a padlózat, függönyök, ágyneműk?
Légy edzett, ez nem csak a műtét kimenetelére hat előnyösen, de éberen tartja az immunrendszeredet is.
Egyes kórházak arra biztatják a betegeket, hogy kérdezzenek rá az orvosokra, az ápolókra, hogy megmosták-e a kezeiket? Nem árt, ha felpiszkáljuk az emlékezetüket.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
„Becslések szerint évente mintegy 5000 ember hal meg olyan fertőzés következtében, amit egy kórházban kapott”
Ez egy NAGYON jó szám, én már csak egy kávét kérek.
Ehhez képest 800 ezer ember lesz öngyilkos évente a világban…
1.Radován: Az 5000 csak az angol statisztika, a 800 ezer meg a vilában, ahogy írod. Jobb, ha a kávé ébreszt fel, mintha egy ilyen rezisztens fertőzés.
1 – Radovány:
Ebben az abszurd az, hogy kórházba nem azért fekszel be, hogy megfertőzzenek.
Megvagyok győződve arról, hogy nem a szuper baktérium a gond ,hanem a hanyag takarítás.
Középiskolában karbantartó ismerősöm meséli hogy miként megy ott a felmosás.
1 vödör vízzel flitty-flotty,megy végig a nyanya a folyosón,és a tantermeken.
Csak a mocskot mázolja szét.
A munkaerő, a fogatlan ,félcigány lerozzant nő kategória,mert más nem megy el ilyen munkára.
Lehet mondani, hogy kevés a fizetés,de a minimum áron 1600 ft-os cigaretta vidáman füstölög az udvaron trécselő takarító nénik szájában.
A hosszú kórházi folyosók takarítása ma már legtöbbször gépesített,de a kórtermeké nem.
De ne legyenek kétségeink, ha hanyag a szobafestő, a kőműves, a politikus,
miért az orvos és a takarítónő lenne kivétel?
Emlékeim szerint,( valahol olvastam),hogy sokat számít a baktérium szám is,ami a felületeken található.
1-2 kósza egyedet le tud győzni az immunrendszer,mielőtt elszaporodna.
Hazai celebünk ,Rékasi Károly motorbaleset szenvedett és majdnem elpatkolt egy ilyen fertőzés után, amit a kórházban szedett össze.
4 – kamunév:
A beteget nem a folyosó felületes felmosása fertőzi meg, hanem az apolonő kezén lévő bacik.
Tibor bá,
Majd törlöd a hszt,mert ebben nem kérdőjelezem meg a szaktudásodat,de
szerintem van összefüggés a szutyok és a fertőzés közt.
Pl nem is gondolnád,ha gondtalanul nyírod a füvet és a megszáradt kutya ürülékből mérgező anyagok kerülnek a levegőbe, ahogy a gép szétcsapja az anyagot.
Nem tudom felidézni a toxikus anyag,vagy gombaspóra nevét, de nem egy blikk színvonalú helyen olvastam. A kórházban csoszogó lábak által felkevert finom porszemcsék felületén ott lehetnek a kórokozók.
De lehet hogy igazad van és csak a baktériumfóbiám beszél belőlem, ugyanis a feleségem nem szeretett takarítani,meg ételt elrakni a fridzsiderbe.
Sok gyomorrontást köszönhetek neki. 🙂
@6 kamunév: Biztosan csak elírtad, engedd meg, hogy helyesbítsek:
„ugyanis a feleségem nem szeretett takarítani,meg ételt elrakni”
=> ugyanis a VOLT feleségem nem szeretett takarítani,meg ételt elrakni
:)))