Tibor bá’ online
A „the Journal of the American Medical Association” című folyóiratban megjelent tanulmány arról számol be, hogy Európában 1911 és 1945 között született 38.597 haláltábort megjárt, de azt túlélő zsidót hasonlítottak össze 34.931 olyan zsidóval, akik sikeresen el tudták kerülni a haláltábort. Mindkét csoport tagjai ugyanabban az egészségbiztosításban részesültek. A kutatók 1998 és 2017 közötti adatokkal dolgoztak, és szív és érrendszeri, vese, tüdő, csontritkulás, cukorbetegség, valamint rákos megbetegedést vizsgáltak.
A vizsgálatok eredménye szerint a haláltábort túlélők átlagos életkora 84,8 év volt, míg a tábort elkerülőké mindössze 77,7. Vagyis a haláltábor borzalmait átéltek átlagosan 7,1 évvel éltek tovább. Ez meglepő, de még meglepőbb, hogy a túlélők fogékonyabban voltak a magas vérnyomásra, elhízásra, krónikus vesebetegségre, rákra és demenciára. Mi lehet a magyarázat?
Valószínűnek tartják, hogy a Holokauszt túlélése az egyed rugalmasságán is múlott. Mit jelent ez a „rugalmasság”? A tanulmány előáll némi spekulációval: optimizmus, erkölcsösség, alkalmazkodó készség, emberi hozzáállás, törődés az egészséggel.
Dr Gedeon Koren vezető kutató azt állítja, hogy a túlélők személyes tapasztalatából kifolyólag máshogy állnak az élethez, jobban vigyáznak magukra.
Szerintem van ennél egyértelműbb ok is: A fizikailag szívósabbak jobb eséllyel élték túl a borzalmakat. Aki szívós, az tovább él.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Viktor E. Frankl könyvét érdemes elovasni e témakörben.
Egy zsidó pszichológus ki megjárta és túlélte a német názi haláltábor poklát.
A fizikai erő és úgy általában amit gondolnánk nem sokat számított.
Az” elfogadás ” és az ott megélt magasabbrendű felismerések segítettek életük további részében is.
Talán ezért is éltek utána is tovább.
A Holokaust egy meglehetősen könyörtelen ,radikális szelekció, amelyik csak a legéletképesebbeket, legellenállóbbakat hagyta életben.
Ezek a legéletképesebbek, legellenálóbbak logikusan tovább is élnek, mint más populációk.
Nekem az tűnt fel, hogy mindkét átlag életkor nagyon magasnak tűnik ahhoz képest, hogy ez kb. apám korosztálya lehetett, és a környezetemben aki megérte ezt a kort abból a generációból, az már szerencsésnek számított, nem átlagosnak.
Egyébként szerintem is a túlélők valószínűleg az átlagnál sokkal jobb genetikai háttérrel rendelkeztek, és emellett jó pragmatikus életfilozófiájuk is lehetett.
Sokan futottak be komoly életpályát nálunk is a h. túlélők közül. Kertész Imre, de említhetném Bálint gazdát is, aki még mindig osztja honlapján a kertészeti tanácsokat…
3 – hubab:
Ezek az emberek az elmúlt 40 évben nem szénbányában dolgoztak, ezért a kifejezetten magas átlagéletkor.
Természetesen erről is olvastam már egyszer, valami olyasmit írtak az okosak, hogy ilyenkor a stressz olyan szintje lép fel, ami megedzi az immunrendszert, áthuzalozza, ellenállóbbá teszi az embert egy ilyen hosszú ideig fennálló stresszhelyzet. Nagybátyám a második vh-ban beszedett egy lövést is a vállába, majd az orosz fogságot is megjárta stb. aztán hazatért, és élt ugyanúgy mint bárki más, no sport, szépen elhízott, volt vagy 120kg, tehát minden emberi számítás szerint korai halál várt volna rá, erre két éve halt meg 93 évesen.
Érdekes a poszt, Tibor bá,
Az korrekt az írásodban, hogy a táborokat megjárt és azt túlélők között magasabb a fogékonyság a krónikus betegségekre? És ennek ellenére éltek/élnek 7 évvel tovább? Nem fordítva?
Tudom nem kapcsolódik szervesen, de nekem az ugrott be, hogy némi éhezés (böjtölés) jót tesz egészségnek.
Főleg aki elhízásra és betegségekre hajlamos, rendszeresen kellene 1-2 napos böjtöket beiktatnia.