(1928) Amikor az INDEX hülyeséget ír

Tibor bá’ online

 

http://index.hu/tech/2016/07/24/led_lampa_izzo/

A vasárnapi INDEX közzétette, hogy a nagy izzólámpagyártók kartellbe tömörülve megegyeztek abban, hogy olyan lámpákat gyártanak, amelyek legfeljebb 1000 órát világítanak, mielőtt kiégnek. Ráadásul ezt már 100 évvel ezelőtt hozták létre.

Ebből az egészből az 1000 óra igaz, de ennek műszaki okai vannak, és ezt kívánták egységesíteni. A lámpák azért világítanak, mert az arra kialakított volfrám drótok a burában izzanak argon vagy kripton gáz jelenlétében. A helyzet az, hogy minél magasabb fokon izzik a szál, annál fehérebb fénye van és adott fogyasztás mellett annál több fényt bocsát ki. Ezt azonban a természet nem adja ingyen. Minél fehérebb a fény annál hamarabb ég ki az izzó. Ha egy izzólámpa csak sárga fényt ad, akkor sok ezer órán át világítana. Kompromisszumot kellett hát találni, ne legyen túl sárga, de azért égjen legalább ezer órát. Megegyeztek tehát abban, hogy mindenki ilyen lámpát fog gyártani. Megegyezéses alapon ipari szabvány lett az ezer óra, nem pedig kartell összefogás a fogyasztók ellen.

Ha valaki ennél tartósabb izzólámpát akar, nem kell mást csinálnia, mint az előírtnál alacsonyabb feszültségen üzemeltetnie a lámpát. Sárga lesz a fénye, de örökké fog tartani. Ha pedig hatalmas fényárra van szükség, például fényképezéshez, akkor úgynevezett túlfeszített fotólámpát kell venni, amelyek élettartama jóval kevesebb mint 1000 óra. Másik megoldás, hogy alacsonyabb feszültségre tervezett lámpára kapcsolunk 230 Voltot.

________________________________________________________
________________________________________________________
________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

40 gondolat erről: „(1928) Amikor az INDEX hülyeséget ír

  1. De ki a tököm használ már manapság izzószálas lámpát?? 😮

    Ott vannak a halogén izzók, a kompakt fénycsövek, és a LED-es izzók, mindegyikük nagy választékban, és energiatakarékosak, hosszú élettartamúak. Itt van előttem egy kompakt fénycsöves doboza: 23W=103W, azaz felvesz 23 Watt teljesítményt, és a fényereje megegyezik egy 103 Wattos volframszálas izzóéval. Ezenkívül idézem: “Napi 2,7 óra használat mellett 10 év élettartamú energiatakarékos fénycső.” Élettartam: 10000 óra.

    http://www.ultratech-world.com/termekek/sp23e27

    (érdemes megnézni az ‘Adatlap’-ot, egy link van az oldalon, .pdf-ben van a fájl).

    Aki ma (2016-ban) volfram szálas izzót vesz, az meg is érdemli a rövid élettartamot, és a magas villanyszámlát. 😛

  2. 1:
    Például én, ha nem is vagyok a tököd. És persze te is, legfeljebb nem tudsz róla. Ha kinyitod a jégszekrényedet, felvillan egy lámpa, mint gondolsz milyen? Amit belinkeltél annak a lámpának a fényereje nem szabályozható. Nuku hangulatvilágítás. Nem használható például a spájzban, ahová csak 5 másodpercre mész be egy konzervért, mert kell egy perc, hogy elérje a teljes fényerejét. Nem használható a fürdőszobában, ahová (egy nyugdíjas) naponta hússzor megy be kezet mosni, mert utálja, ha kik-be kapcsolgatják. Ezen kívül nagyon nem környezetbarát, mert a fénycső felületére felvitt fényporban sok minden található és a mérete is nagyobb, mint a hagyományos izzóé. Ezen kívül (saját tapasztalat) a 10.000 órát felejtsd el. Mese habbal. Volt olyan kompakt fénycsövem, amelyik két napig bírta, ami egy 2300 Forintos lámpa esetében meglehetősen bosszantó. És még valami, a felsorolásodban szerepelnek a halogén izzók is. Nos, ezekben is van volfrám szál, vagyis olyan izzólámpák, amiben argon vagy kripton helyett mondjuk jód vagy bróm van. A LED lámpák nagy hátránya, hogy valójában sok apró világító testből áll, amelyek közül néhány hamar kiég, ami rontja az összteljesítményt, és a fényáram nem irányítható. Oda világít, ahová akar. 😀 Ezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy a volfrámszálas izzóknak ma is megvan az alkalmazhatósági területe. Például a kikelt kiscsirkéknek hatalmas a hőigénye (első nap 33°C) én ezt 5 db 100 wattos izzóval biztosítom a fejük felett 50 cm-re, néhány napig.

  3. 2:
    Hát akkor használjad csak a volframszálas izzókat. Nekem az egész lakásban egyetlen egy ilyen energiapocsékoló izzóm sincsen, a fürdőszobában és a WC-ben halogén izzó van, a többi helyen mindenhol kompakt fénycső. 😛

    “mert kell egy perc, hogy elérje a teljes fényerejét.”

    Ez baromság, ha jobban megnézted volna, amit belinkeltem: “gyors felfutás teljes fényerőre”. (néhány másodperc, de kevesebb, mint 10 sec.)

    ” a 10.000 órát felejtsd el. Mese habbal.”

    Nálam a kompakt fénycsöveket már vagy 6-8 éve nem kellett kicserélnem (egyiket se), pedig (főleg télen) elég sokat használom, meg kapcsolgatom őket, és csak nem akarnak tönkremenni “ezek a szemét fénycsövek”. Bírják a “kiképzést” vaze. Persze nem Tungsramok. 🙂

    (Különben meg szabad a választás, mindenki azt használ a világításra, amit akar (pl. izzószálas “körtét”, petróleumlámpát, gyertyát, stb. 😀 ).

  4. 3:
    Ez baromság, ha figyelmesebben olvastad volna el, amit írtam, akkor észrevetted volna, hogy a halogén lámpákban is izzószál van. Aztán annyira mellé koncentráltál, hogy nem vetted észre. Van amikor egy fényforrásnak éppen hogy a hőtermelésére van szükség. Az pedig semmit se bizonyít, hogy te magad mit mire használsz. Én meg se említettem, mert nem ez volt a lényeg. 😀

  5. Míg a volfrám szálas izzóban semmilyen elektronika nincs, a többiben igen, mert azok alacsonyabb feszültségről működnek. A hagyományos fénycsőnél is a bimetálos gyújtókat kellett gyakrabban cserélni, a fénypor bírta. A kompakt fénycsőnél ez már elektronika, ha gyenge minőségű, attól döglik meg a fényforrás. A LED-es meg egyenfeszültségről működik, az olcsóbbakban a feszültségejtő (áramkorlátozó) egyszerűen egy kondenzátor.
    A LED-es legnagyobb hátránya nem annyira az irányítottsága (ezen a fénypontok elhelyezésével próbálnak segíteni), hanem az, hogy nem folyamatos a spektrumja. Míg a hidegkatódos fényforrásoknál a fénypor keverékkel be tudták állítani, a LED-esé vonalas. a három alapszínből (RGB) állítja elő a fehéret, ami nem természetes, van, aki nem tudja elviselni. Pontszerűek, emiatt vakítanak. Az élettartam és a teljesítmény növelés miatt ma már nem különálló, tokozott darabokból állítják elő, hanem egy chipre helyeztek el sokat (COB LED). A reflektorokba ilyet tesznek, ebbe sem ajánlatos bele nézni.
    A természetes fényhez legközelebb egyértelműen a volfrámszálas izzó által szolgáltatott fény van.

  6. 4.

    “ha figyelmesebben olvastad volna el, amit írtam, akkor észrevetted volna, hogy a halogén lámpákban is izzószál van. “

    Én figyelmesen olvastam, amit írtál. 😉
    Azt is írtam (ha figyelmesen olvasnál), hogy: “a fürdőszobában és a WC-ben halogén izzó van” (nálam).
    De a halogén izzók energiatakarékosak, itt van előttem az egyiknek a doboza:
    42W=55W azaz felvesz 42 Watt teljesítményt, és a fényereje megegyezik egy 55 Wattos volframszálas izzóéval. 😛

    Különben meg világítsad ki az egész házadat volframszálas izzókkal, én pedig azzal világítok, amit az előzőekben (fentiekben) írtam. 😉
    Mindenki azt csinál, amit akar, úgy világít, ahogy akar, végül is joga van hozzá, felnőtt emberek vagyunk. 😮

  7. Problémák a kompakt fénycsövekkel:
    -Nem bírja a gyakori kapcsolgatást

    A LED-es körtékkel:
    -Elvileg sokáig bírnák, nekem a sok közül az, aminek tényleg jó fénye volt, nagyon hamar kipurcant
    -Horror drágák

    Mindkettővel:
    -Számottevő UV jön belőle, ami nem egészséges
    -Mérgező a fluoreszcens réteg
    -Kellemetlen a fénye, nem látni rendesen, a színek nem az igaziak

    És 100 W-os izzót már nem is igen lehet kapni, max 45 W-osat.

    Tibor bá, ez az 1000 óra igaz volt a teljes tartományra, 15 W-tól 120 W-ig? Vagy ha nem, akkor melyik teljesítményű izzóra volt érvényes?

  8. A Ledekkel kapcsolatban: a “túlfeszítés” hagyományát folytatják a gyártók ezzel a termékkel kapcsolatban is. Led-es háttérvilágítású TV-kben gyárilag minden Led a maximális teljesítményen üzemel alul hűtve, tehát a Ledek tartós üzemben néhány 1.000 óra után szépen megsülnek. Néha jóval előbb, akár egy hagyományos izzó élettartamát is alulmúlva.
    Nekem eddig tartósságra a hagyományos fénycsövek váltak be a legjobban: több évtizedet működnek gond nélkül. Volt, hogy 15 éves korában villogott, majd nem világított az egyik, vettem egy csere fénycsövet, aztán kiderült, hogy csak a gyújtó ment tönkre. Azóta (+5 év) is megy gond nélkül az a cső. Nem szépek és nem korszerűek, de nagyon tartósak, és a hatékonyságuk is jó. A kompakt fénycsövek már közel sem ilyen tartósak, nagy részük hamar bedöglött, bár volt olyan gagyi márka ami túlélte az összes neves Philips és hasonló márkákat is. De a legtöbb gagyi egy évig sem nagyon bírta. Nem akarok ideírni egy nevet, ami hónapokat sem.
    Azt se felejtsük el, hogy akinek a szeme épsége a legfontosabb, az használjon ma is hagyományos izzót legalább olyan helyeken ahol pl. olvas. Ugyanis ennek a spektruma hasonlít legjobban a természetes fényre, nem villog, nincs semmilyen zavaró hatása.

  9. 7:
    Az 1000 óra igaz volt az összes wattitásra, de csak elméletben. Elég nagy volt a szórás. Az egésznek a lelke a volfrámszál volt. Ennek kellett minél egyenletesebbnek lenni. Ahol egy kicsit is vékonyabb volt, ott a nagyobb felhevülés miatt hamar bekövetkezett a szakadás. Senki nem gondol rá, de a TUNGSRAM legnagyobb erőssége a metallurgia volt.

  10. Fényforrás területén a Tungsram mindig is a vezetők között volt. A nemesgázzal töltés is tőlük származik. A háború után még tartott a lendület, A Na fényforrások fejlesztésében is elöl járt még. De a félvezetőknél sem volt lemaradva, a Ge alapúaknál szintén a vezetők között volt. A Si-nál már nem, az integrált áramkör gyártó sort meg már a szovjetektől vették.
    A privatizáció után meg a felhalmozott szellemi kapacitás már mások hasznát szolgálja.

  11. Én nem hiszek abban, hogy fényforrásgyártók fő szándéka a szabványosítás volt az 1000 óra élettartam beszabályozással.
    Már régóta tudják a mérnökök, hogy egy-egy termék élettartamára a termékbe épített anyagok minősége, méretezése milyen hatással van.
    A profit érdekelt (növekedési szemléletű) társadalmakban alapvető szükséglet, hogy a vásárlók, fogyasztók vásároljanak, folyamatosan, szüntelenül. A már eladott termékek ne legyenek örökös darabok, elavulás, vagy meghibásodás okán a fogyasztó időközönként cserélje le, életben tartva (bőséges profithoz juttatva) az ipart és kereskedelmet.
    Érdekes, arról nem írnak szinte sehol, hogy a hagyományos izzók a természetes színképükkel kímélik a szemet, harmonikus, természetközeli megvilágítást nyújtanak.
    Energiatakarékos kompakt fénycsövekkel, LED világítókkal nagyon csalódott vagyok, nem bírták nálunk soha a hirdetett több ezer órákat.
    Tungsram világmárka volt, nem véletlenül cuppant rá a GE.

  12. 6. Berci
    egyáltalán nem olvastál figyelmesen, teljesen félreértetted, és csak fújod a magadét.
    különböző célokra más-más megoldás a megfelelő, de egy biztos, nekem nem felel meg semmi más csupán a hagyományos izzó ott, ahol dolgozom, olvasok, stb. egy korábi munkahelyemen kikapcsoltuk a fénycsöveket, és vettünk inkább állólámpát, pedig az drága volt (egy jobbfajta).

    gondolom te sem hordasz például nylon inget, pedig az milyen szuper gazdaságos?

  13. 9: Ha a különböző fényerejű és fogyasztású lámpákat be lehetett lőni 1000 órára, akkor nem lehetett volna úgy méretezni, hogy a lámpa fényes legyen és hosszúéletű egyszerre? Hiszen a 100 W-os sokkal fényesebb és fehérebb fényt ad, mint a 25 W-os.

  14. 1: “Aki ma (2016-ban) volfram szálas izzót vesz, az meg is érdemli a rövid élettartamot, és a magas villanyszámlát.”

    A fürdőszoba tükrömnél két, rendszerváltás előtt gyártott Tungsram izzó teljesít szolgálatot. 1000 órán jóval túl.

    Ami a fogyasztást illeti, ma már annyi elektromos háztartási gépet használunk, hogy a világítás költsége ezek mellett már elenyésző, saccra talán 10%, ha lehet. Túl nagy lufit nem érdemes fújni miatta.

    A tapasztalataim egyébként hasonlóak Tibor bá’-éhoz, a kompakt fénycsövek élettartama köszönő viszonyban sincs a dobozra írtakkal, ezen kívül viszonylag gyorsan csökken a fényerősségük is, a színek-színárnyalatok megkülönböztetése is problémás ilyen világítás mellett.
    Az meg külön vicc, hogy a halogén izzót is energiatakarékosként adják el, miközben csak minimálisan kisebb a fogyasztása, az élettartama meg katasztrofálisan rövidebb a hagyományos izzónál.
    Esztétikai szempontból gáz, hogy se a led, se a kompakt fénycső nem viseli el a zárt lámpabúrát, mert az élettartamuk drasztikusan lecsökken a hűtés hiánya miatt.
    Aztán tele vannak veszélyes anyagokkal, a háztartási szemétbe nem is szabad kidobni, külön el kell(ene) cipelni valami gyűjtőhelyre.
    A kisebb fogyasztás egyértelműen előny, de nem mindig az a legfontosabb szempont. Ár-érték arányban a gagyi, Tesco-gazdaságos szarokat nem érdemes megvenni (bár a TESCO sajátmárkás nem is rossz 🙂 ), a drága (6-9 eFt) kompakt fénycsövek esetében meg kérdéses, hogy valaha megtérülnek-e. Matematikailag biztos, de gyakorlatban ki címkézi fel az ‘instalálás’ idejét, és méri a tényleges üzemórát?

    ___

    Szóval van izzólámpa összeesküvés, de nem az 1000 órás élettartam miatt, hanem a piacról való kiszorítás miatt.
    _____

    13: “nem lehetett volna úgy méretezni, hogy a lámpa fényes legyen és hosszúéletű egyszerre”

    Mindent lehet, ha vastagabb az izzószál, nagyobb az üvegbúra, növekszik az élettartam. De növekszik az áramfelvétel is, aminek a fogyasztó viszont nem örül. Az ezer óra kompromisszum, viszont érdekes, hogy a rendszerváltás előtt gyártott “nagybúrás” Tungsram izzók ennél többet is kibírtak – nekem van még néhány ilyen, mindenki mond amit akar, de világításra ezek a legjobbak – mind fényerő, mind ‘színláthatóság’ szempontjából.

  15. 14. Observer,
    “Esztétikai szempontból gáz, hogy se a led, se a kompakt fénycső nem viseli el a zárt lámpabúrát, mert az élettartamuk drasztikusan lecsökken a hűtés hiánya miatt.”

    Ez nem igaz, a led alig melegszik; gyakorlatilag kézmeleg, nyugodtam meg lehet fogni!

    Led és led között hatalmas különbség van, amelyiknek gyengébb az elektronikája (pl. a legtöbb IKEA-s) az néhány hónap használat után villogni kezd. A jobbak (Panasonic, Cree, Philips, GE) pedig nem villognak és nem mennek tönkre. Aki a hagyományos izzó fényét szereti, melegfehér ledet vegyen.

    Szerintem is a hagyományos izzók fénye a legszebb, csak sajnos rengeteg felesleges hőt termelnek. Nem jól szellőztethető lámpában gyakran szétégetik a foglalatot.

    Miért nem létezik tartós izzó? Film a tervezett elavulásról:
    https://www.youtube.com/watch?v=Yd07tXC6RkU

    Ha ez igaz, akkor miért írt hülyeséget az Index.hu?
    Azért mert nem igaz.

  16. Az izzószál a magas hőmérséklet miatt párolog, folyamatosan vékonyodik. Ezt a párolgást nemezgáztöltettel fékezték, illetve a halogén izzónál a töltet a kipárolgott anyagot visszaszállítja a magas hőmérsékletű (kvarcüveg) buráról az izzószálra (egy részét). A volfrám rideg fém, nehezen megmunkálható, igen komoly technológia kell ahhoz, hogy a kellő vastagság, a tekert szál előállhasson. Az 1000 óra akkoriban elfogadható volt, a háztartásban egyszerűen lehetett cserélni, a közvilágításban már macerásabb.
    Az export és a hazai fogyasztásra készült izzók között az volt a különbség, hogy a foglalat anyaga más volt. A hazai fehér, míg a külföldre szánt sárga (a réz miatt).
    Az új fejlesztéseknél a hatásfok és az élettartam növelésére mennek. A LED-es fényforrásoknál már nem is a fogyasztás a fő paraméter, hanem a kibocsátott fényáram.
    A LED-es fényforrás “színét” a három led (vörös, zöld, kék) arányával állítják be. A kibocsátott fény hullámhossza pedig attól függ, hogy az adott anyagnál mekkora a két elektronpálya közötti energiakülönbség, amit az alacsonyabb pályára visszaugró elektron kisugároz. Akkor tudtak LED fényforrást (fehér) előállítani, amikor sikerült kék színű ledet előállítani.

  17. 13:
    Hogy egy izzó “test” milyen színű fényt bocsát ki magából az kizárólag a hőfoktól függ. Viszont minél magasabb a hőfok annál jobban “párolog” az izzószál. A párolgás elvékonyodáshoz, illetve elszakadáshoz vezet. A párolgás lassítására találták ki a burák feltöltését nemes gázzal. E célt szolgálta az argon. Hatalmas találmánynak volt feltüntetve, amikor áttértek a kriptonra, pedig logikus volt. A kripton atomsúlya nagyobb mint az argoné. A nehezebb atom jobban meg tudja akadályozni a volfrám párolgását, tehát kripton mellett 1-200 fokkal magasabbra lehetett hevíteni az izzószálat, és ezért fehérebb fényt adott le, valamint egy kicsit javult a hatásfok is. Az izzószál halála a vékonyabb szakasz, mert ott gyorsabban kezd párologni, majd elszakadni. A szűk keresztmetszet tehát az izzószál gyártása. Ezt minden (nevesebb) gyártó a tökéletességig vitte. Nem volt mivel versenyezni. Ezért állapodtak meg az 1000 órában, ami a fogyasztók számára is megfelelő volt. — És ha már itt tartunk akkor érdemes megemlíteni, hogy a párolgás akadályoztatása végett kitalálták a spirális izzószálat, illetve a dupla spirált. Ez is élettartam fokozó volt, de mindenki így gyártotta. A XX. század életéhez az izzólámpa nagyon fontos eszköz volt. A gyártásnál mindenki csipkedte magát.

    15:
    Tervezett elavulás természetesen létezik, nagyon is. De, ha a posztot egy kicsit is figyelmesen olvastad volna, akkor ezt a videót nem linkeled be. Az 1000 órát te magad is “végtelenre” növelheted, ha 2 db 100 wattos izzó sorba kötsz (párhuzamos helyett). Szép sárgán fognak égni az idők végtelenségéig. Ezt megtehetnék a gyártók is, de ki venne ilyen sárgán pislogó lámpát? Mi értelme lenne, ha valaki 10.000 órás izzólámpát gyártana sárga fénnyel? Vagy 2000 órásat? Az 1000 órát nem azért választották, mert hadd vegyen a fogyasztó havonta lámpát, hanem mert ez tűnt a leglogikusabbnak. Mi lenne az értelme annak, ha minden TV adó más-más színes technikát alkalmazna (emlékezz a PÁL kontra SECAM heccre)

  18. Na embörök, világítástechnikai mérnőkként mondom hogy Tibor bának technikailag igaza van. Bár a tervezett elvaulás ma már szépen tervezhető, pl. gépjárműveknél, mosógépeknél, nyomtatóknál, stb. annak idején is felmerült a dolog, de van diagram, amin 3 nemlineáris görbe van: 1.) az izzószál leadott fényárama 2.) az isszószálra kapcsolt feszültség 3.) az izzószál élettartama. Ezekbnek van egy metszéspontjuk, egy optimum, ami kb. 1000 órára hozza ki az élettartamot normál, argongázas, wolframizzónál. Egyszerűen elpárolog a szál, ha fényesebben világít, ez öli meg. Az argontöltéssel is kísérleteztek, volt kriptonlámla is (magyar talámány) némileg nagyobb fényerűvel és élettartammal, de csodák nincsenek.

    LED/bármilyen fénycső: mindkettőnek vonalas spektruma van, azaz piros/zöld/kék (3 és 5 vonalas fényporok vannak) fényből keverik ki a fehér fényt, ami nem természetes a szemnek, “átvágja” azt. Ezért a színvuisszadásuk (RI) ~80 körüli max, míg egy izzólámpának (lehet halogén is) folyamatos spektruma van, 100-as RI-vel.

    A fénycsövek (kompakt is) azért sem jók igazán, mivel higyany /amalgám van bennük, és ha nem lenne rajtuk fénypor, nem is látnátok hogy világítanak, mivel UV fényt ad ki belül a fénypor abból konvertál láthatóra. Tehát előállításuk drága, környezetszennyező, illetve azért mennek tönkre mert a higany belediffundál egy idő után az üveg anyagába így csökken a nyomása, ergo nem gyújt be. AZT és szre lehet venni, hogy a kompak fénycsövek fehér műanyag hátza megsárgul, illetve más mellette lévő műanyag is sárgul. Tudjátok miért? Hahaha, mivel a fénypor nem tökéletesen fedi be az üveg belső falát, mikorszkopikus repedések vannak rajta, amiken át kijön az UV, ez sárgít, illtve rontja a szemet, bőrt, stb. Ezek a repoedések idővel nőnek, így egyre több UV-t sugáros bármilyen fénycső mikor öregszik. Hs összetörik célszerű szellőztetni. Erősen környezetszennyező mind a gyártása mind a megsemmisítése.

    LED: alacsony fesz, de 2 fajta ledes fényforrás van: 1.) ami 3 féle (piros/zöld/kék) LED szorosan egymáshoz van integrálva és így keveri ki a fehér fényt, illetve mostmár nagyteljesítményű UV ledek vannak, előttük a LED-ben fénypor ami hasonlóan a fénycsövekhez konvertál láthatóra. Mindekettő sávos, lekapcsolás után a LED nem bocsát ki fényt, de sötétben látható hogy 1-2 másodpercig a fénypor még csökkenő intenzitással világít kicsit. Itt is jön ki UV.

  19. 15: “Ez nem igaz, a led alig melegszik; gyakorlatilag kézmeleg, nyugodtam meg lehet fogni!”

    Hát a búrát valóban meg lehet fogni, de nézd meg az alján a szellőzőket – azok vajon mire kellenek? Melegszik a led is, csak annyira kicsi felületen, hogy nem sokat érzel belőle, de arra elég, hogy szétégesse magát, ha nem jó a szellőzés.

    18: Ha ez ennyire nyilvánvaló, akkor az EU vajon miért nyomja ezerrel a “korszerű” világítástechnikát az emberek képébe? Mert nem a mi érdekünkben, az biztos.

  20. 18.
    Ha jól értem akkor csak technológiai kérdés, hogy egy izzó élettartama az 1000 órának akár a többszöröse legyen. Mármint nem mond ellent semmilyen fizikai törvénynek, hogy sokkal tovább égjen.
    Pl. ha nagynyomású, reakcióképtelen nemesgázzal vagy wolframgőzzel töltik fel a búrát, vagy más módszerrel megakadályozzák az izzószál részecskék leválását… elvileg örök életű izzókat lehetne gyártani.

    Ha 1000 óra egy izzó élettartama, akkor a garancia rá 40 nap, a szokásos 1 év helyett!

    19.
    100W-os izzónak megfelelő fényáramú led izzó működés közben kézbe vehető; ha egy hagyományos izzóval teszed ezt, akkor odasül a bőröd.

  21. A LEDek valóban kevesebb hőt termelnek, hisz kisebb a teljesítményfelvételük. A probléma az, hogy sokkal rosszabbul is bírják a meleget. Mind az elektronika, ami az egyenfeszültséget adja, mind maga a LED és a forrasztásai tönkremennek a magas hőmérséklettől.

    Ezért lenne nagyon fontos, hogy a LED lámpákat nagyon jó hőelvezetéssel csinálják meg, nem elég, hogy kamu barázdákat raknak a körte nyakára, úgy is kellene megtervezni és kivitelezni az egészet, hogy minden hőtermelő alkatrész hatékonyan le is tudja adni a hőt a bordáknak, és igen, fontos a levegő által jól átjárható lámpatest is.

    Vettem egyszer egy Osram LED-es körtét. Gondoltam, a márka csakcsak ad minőséget. Gyönyörű, erős fénye volt, majdnem olyan élményt adott, mint egy korrekt 100-as izzó, végre látni lehetett a konyhában. De néhány hét alatt kiégett, és ahhoz azért drága volt, 2-3000 Ft. Biztos garanciális lett volna még, de nem találtuk a blokkot, úgyhogy fuccs neki. 🙁

  22. 20: Én értem amit te írsz, a fordítottjáról nem vagyok meggyőződve. Nem a ‘búra’ felszíni hőmérséklete az érdekes.
    Viszont gyakorlati tapasztalatom, hogy zárt lámpatestben levő LED “izzó” egy hónapon belül tönkrement, míg ugyan az a típus nyitott lápatestben ma is világít.

    “Minden fényforrásunkra hat a környezeti hőmérséklet, az izzóra a legkevésbé. A LED-re viszont, félvezető lévén, igen erősen. A gyártók megadják a kristályra megengedett legmagasabb hőmérsékletet, amelynek szokásos értéke a kisteljesítményű LED-eknél általában 85 ºC , a világítástechnikában használt nagyteljesítményű ( power ) LED-eknél 120 ºC – 150 ºC közt lehet. A kristályhőmérséklet és az élettartam közti összefüggés részleteinek a bőséges szakirodalomban és a jobb gyártók honlapján lehet utána nézni. Érdemes! Rengeteg tévhitet, hamis információt lehet így kiszűrni. A legtöbb, főleg kisteljesítményű LED-nél csak derültséget válthat ki a 100’000 órás élettartam dicsekvés, hiszen még megfelelően kézben tartott hűtés mellett is nagyon jó a 40’000 órás élettartam. A hőmérséklet tehát igen fontos a tervezés és az üzemeltetés szempontjából.”

    http://www.percept.hu/hu/cikkek/A_led_korlatai_VTT_2_Vass_Laszlo_2010.html

  23. Látom ehhez “mindenki ért”.
    22 Observer Ez az egyik legjobb hozzászólás!
    Mindegyik világítástechnikai eszköznek vannak előnyei és hátrányai is. A felhasználási cél ismerete nélkül nincs értelme egyiket vagy másikat dicsérni/ledicsérni.
    Általában ökölszabály: Az üzemelési hőmérséklet fordítottan arányos az élettartammal.
    Hagyományos, izzószálas lámpánál 10% névleges feszültségcsökkenés 10x élettartam növekedést jelent.
    LED, nos ez félvezető. A gyártási technológia (legalább alapfokon történő) ismerete sokat segít(hetne).
    Világít(hatna) 300-400 fokon is,és elolvadnak a forrasztások,
    de ha a záróréteg hőmérsékletét 30 cfok alatt tudjuk tartani, az élettartamai (becslésem szerint) min. 100 év, 20 cfok alatt 1000 év. A 40 eóra 85-90 foknál igaz.
    Aki nem hiszi járjon utána.

  24. 23: Konkrétan teljesítményelektronika élettartamával, hőmérsékletváltozások okozta fáradásával foglalkozom. Amit írsz, az nagyjából helytálló, de tapasztalatom szerint a helyzet jobb, mint a számok, amiket írtál.

    Igaz, hogy mi nem LED-eket gyártunk (bár próbálkoztunk ezzel is, csak telített a piac és kicsi az árrés). Nyilván az alkatrészek megengedett hőmérsékletét nem illik meghaladni, alapvetően hűvösebben jó tartani őket 25 fokkal. Az általunk használt szilíciumalkatrészek 150-175 fokot is kibírnak, de a ledekbe valószínűleg olcsóbb alkatrészek kerülnek, amiknek a 100 fok is sok. Illetve vannak nemfélvezető alkatrészek, tekercsek, kondenzátorok is benne, amik mind nem szeretik a nagy meleget.

    Ha az alkatrészek túlélnek, a forrasztások és huzalkötések fáradása okoz lassú hibát, ami abból ered, hogy a félvezető és kerámia alkatrészek hőtágulása jóval kisebb mint a fémeké. Ez feszültséget okoz a fémben, ami lassú nemelasztikus deformációval relaxálódik. Itt ami számít, az a hőmérsékletkülönbség, a hőmérséklet szintje és a felmelegedés-lehűlés ciklusok száma. 10-40 fokos hőmérsékletkülönbség semmi öregedést nem okoz, vagy mérhetetlenül kicsit, többmillió ki-be kapcsolást is kibír a forrasztás. Vagyis ha a hideghőmérséklet szobahőmérséklet, és a meleg nem több 60 foknál, a világ végéig elmegy a rendszer, hacsak más meghibásodás nem történik.

    Mint írtam, gond akkor van, ha a hőelvezetés nem elég jó, és az alkatrészek erősebben melegszenek, akkor korán meghal a lámpa, és ebben bizony szerepe van a lámpatestnek is.

    Az izzószál teljesen más történet, 2800 fokon feketetestsugárzást látunk, nyilván melegebb minden a környéken. Erre van tervezve, ezt bírja 1000 óráig.

  25. MI történt az index-szel? 🙂 Ezek a retardált, haladáshites libsik még álmukban sem szoktak konteókat szövögetni. 🙂
    Most meg főcímben hozzák le nagy betűkkel a napi véres terrorcselekményeket is, amiről nekik szemérmesen hallgatniuk kéne.
    Még megérjük, hogy önkéntes határőrséget szerveznek a déli végekre. 😀 Hitvány csürhe.

    A ledekkel kapcsolatban én is azt tapasztaltam, hogy a melegedés az Achilles-sarkuk. Még az akvarisztikai célra gyártott, méregdrága és hűtőbordával ellátott darabok is veszítenek a fényerejükből 1-2 év elteltével és a spektrumuk kék irányba tolódik el. Ilyen speciális felhasználásnál elég bosszantó tud lenni, mert a növények vörös fény hiányában csak vegetálnak. Ez a hétköznapi életben talán nem ennyire feltűnő, de ennek is nagyobb a füstje, mint a lángja. Szarnak egy pofon technológia.
    Én is izzólámpa párti vagyok, a szobában 75W-os halogén világít, mert a fényspektrum fontos a jó közérzethez, egészséghez. A kompakt fénycsövek úgy tudom elég erős elektromágneses teret gerjesztenek maguk körül, nem jó, ha az ember feje mellett van egy ilyen.

  26. Re: 18 Minato

    Kis korrektúra ahhoz amit írtál, mert nem teljesen korrekt.

    1. LED-nek folytonos a spektrumképe, de nem egyenletes:
    http://www.cree.com/~/media/Files/Cree/LED-Components-and-Modules/XLamp/Data-and-Binning/XLampXML.pdf
    Ezért nem 100% a CRI index. Van >90% fölötti CRI indexű LED, nézz rá a Citizen LED gyártóra.

    2. Nincs UV-vel való gerjesztés, ezt felejtsd el. Kék színnel gerjesztik a “foszfort”, LED nem “szilárdtest fénycső”, lásd az adatlapon. Utóbbi pár évben kezdtek UV LED-eket gyártani, ~10lm/w fényhasznosítással, ergo biztosan nem UV alapú a fehér LED, mert ma már teljesen kommersz fehér LED is tud >100lm/W fényhasznosítást. Ezért szeretik ennyire a muzeológusok, mert nincs UV spektrum a fényében, és nem öregíti a tárgyak színét.

    Összegezve a ma kapható leghatékonyabb fényforrás a LED, de baromira nem mindegy ki gyártotta. Ha magas fényhasznosítás kell, akkor pl a Cree a befutó, ha jó színvisszaadást, akkor a Citizen.

  27. 26: “a Cree a befutó, ha jó színvisszaadást, akkor a Citizen”

    Oszt’ a Teszkóba’ hogy-é’ adják? 🙂

  28. Mikor nem írt hülyeséget az index? 🙂

    Egyébként a gyártókról én sok mindent elhiszek, az egyik kedvenc filmemből, a Harcosok klubjából egy idevágó idézet:

    “Idővel mindenkinek nullára csökken a túlélési esélye. Termékvisszahívási ellenőr voltam, a képlet alkalmazója… Tegyük fel, hogy a cégem új modellje százzal robog az országúton. A diferenciálmű beragad… A kocsi karambolozik, és az utasok bennégnek. Namármost. Visszarendeljük-e a modellt?…Az érintett autók számát, az “a” változót összeszorozzuk a hiba százalékos előfordulási esélyével, “b”-vel, és az átlagos kártérítési összeggel, “c”-vel. a*b*c. Egyenlő x. Ha x kisebb, mint a visszahívással járó költség, nem intézkedünk.”

  29. 28 malleusorbis
    Olvasom az első linket.
    “Kimondhatjuk, hogy a LED technológia eljutott oda, hogy csak előny származhat abból…”
    Ez nyilvánvalóan nem igaz. A link hibás!

  30. 29: “A márkanév nem világít”

    Nálatok. Nálunk nagy neon betűkkel, hogy Philips meg McDonald’s. 😀

  31. 31. n/a
    A link nem lehet hibás, hiszen elirányított a megfelelő weboldalra. 🙂

  32. 32 Observer
    OK, de értjük egymást. smile:mosoly
    33 malleusorbis
    “A link nem lehet hibás, hiszen elirányított a megfelelő weboldalra.”
    Első szinten OK, de (nekem) nem megfelelő az az oldal, ahol valótlant állítanak. smile:mosoly
    (Nem látom grafikusan a smile-t)

    Tibor bá’
    A poszt jó! A címben megfogalmazott állítás
    “Amikor az INDEX hülyeséget ír” nem igaz, az INDEX igazat ír.
    A véleményemmel egyezően a kommentek is azt írják, hogy az izzólámpa élettartama szabályozható a gyártási technológiával.
    (sorok között ez olvasható)
    A LED pedig “kurva jó”. Élettartama szinte végtelen, hatásfoka majdnem ideális…
    Amikor mindenki bevásárolt a LED-ekből, a gyártó cégek bezárhatják a gyárakat, a mérnökök pedig mehetnek kapálni.
    Ez utóbbi lehetőség kellően erős indíttatást jelent a LED-ek élettartamának gyártástechnológiai szabályozására.
    Emberek beszélnek egymással. A gyárosok is emberek, Ők is beszélnek egymással. Vajon miről beszélgetnek?
    1000 óra/lámpa?

  33. 34: Én is ilyeneket hittem a ledekről, amíg be nem vásároltam belőlük, és ki nem derült, hogy a javarészük fostalicska.

  34. 34:
    Helyköz után üsd le a : majd szorosan üsd mellé a D-t és megint helyköz. És akkor kapsz egy 😀 -t. – Na most, ha ilyen egyszerű dolgot nem tudsz a mai világban, akkor miből gondolod, hogy az izzólámpa témában igazad van? Egy percig se mondtam, hogy az izzólámpa élettartama nem szabályozható a gyártás folyamán. Sőt implicit ez jön ki a posztból. Még azt is írtam, hogy olyan izzólámpa is készíthető, ami akár 100.000 órán át világít, mint a gyertya sárgán. A szándékos 1000 órás élettartam az optimumot jelenti, tehát erre álltak rá. Szóval, nem csak nem ismersz egy témát (ami bocsánatos bűn, mert mindenki okosodni jár ide), de fel se fogod, amit írok. Szomorú állapot. 🙁

  35. 36 Tibor bá’
    “Helyköz után üsd le a : majd szorosan …”
    Messze vagyunk egymástól, ezt hagyjuk. A mosoly jelet megértetted így is.
    “A szándékos 1000 órás élettartam az optimumot jelenti, tehát erre álltak rá.”
    Ez határozott kijelentés, de ebben nem lehetsz biztos.
    Megértettelek ebben is!

  36. 37 – n/a:
    18. alatt Minatonak van egy bejegyzése, ebből: “van diagram, amin 3 nemlineáris görbe van: 1.) az izzószál leadott fényárama 2.) az isszószálra kapcsolt feszültség 3.) az izzószál élettartama. Ezekbnek van egy metszéspontjuk, egy optimum, ami kb. 1000 órára hozza ki az élettartamot normál, argon gázas, volfrám izzónál.
    Persze ezt el kellett volna olvasni.

  37. 38 Tibor bá’
    Elolvastam.
    Az egyik görbe az izzószál élettartamáról szól.
    Ez (az élettartam) pl. egy egyszerű módszerrel jelentősen növelhető.
    A bekapcsoláskor jelentkező áramlökés rongálja az izzószálat, ami egy pici soros ellenállassal, vagy pici fojtóval csökkenthető, (vagy esetleg lassú felfutású egyenárammal) és az izzó élettartama jelentősen megnő. Aki már tervezett villogó jelzést “hagyományos” lámpával, az tudja miről beszélek.
    Ez csak a tápfesz minőségével kapcsolatos egyik apróság, de vannak más részletek is.
    Minatonak igaza lehet, de mégsem kellően pontos amit leírt.
    Nem is lehet ezt két mondatban leírni. (mosoly)
    Minden részletet nem akarok itt megbeszélni, nem folytatom.
    Mégegyszer mondom: Megértettelek ebben is!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük