Tibor bá’ online
A megismerés mechanizmusa kíváncsiságra épül. Már a néhány hónapos csecsemő is kíváncsi, amikor a szájába veszi azt, ami az útjába akad, vajon ehető-e és milyen az íze? A 10 év körüli kölyök mindent szétszed, megnézi a belét, vajon mitől és hogyan működik? A felnőtteket pedig az érdekli, hogy kerültünk ide, mi van körülöttünk? Mi az ember helye, és mi felé tartunk? Mi a természet mozgató ereje? A kérdésekre adható válaszok keresőit tudósoknak nevezzük, amit művelnek, az pedig a tudományos munkálkodás. Ezt ugyan lehet kritizálni, de jobbat még nem találtak ki, és különben is egész jól működik. Egész jól, de nem tökéletesen, mert amit ember csinál az sose lehet tökéletes. Kialakultak tehát széles körben uralkodó nézetek. Ezek szerint, amit a szakterület ismerőinek túlnyomó többsége, mondjuk 97 százaléka elfogad valóságnak a mai ismeretek birtokában, az ténynek fogható fel. Miért nem 100 százalék? Azért mert egy törpe kisebbség részben „nem beszámítható”, részben imád kekeckedni, részben megvásárolta egy érdekcsoport. És akkor lépjünk tovább!
Charles Darwin megfigyeléseit kiértékelve hozta létre az elméletét jó másfél évszázaddal ezelőtt, ami igen súlyos feltett és fel nem tett kérdésre adta meg a választ. Az evolúció leírása kerek, tömör, fényesen logikus és ami a legszebb, önfenntartó mindenféle beavatkozástól, vagy létrehozótól függetlenül. Egyszerűen bemutatja a létezés logikus velejáróját. Ha jól belegondolunk, nem is lehetne másképp.
És pont ez vele a baj, egyszerűen felülírtja a teremtést, feleslegessé teszi a tervező, létrehozó és fenntartó istent. Az emberi hit-centrikusságot kihasználó egyházfik azonnal észlelték a veszélyt, és mindjárt a kezdet kezdetén teljes erővel nekimentek az elméletnek úgy, hogy iparkodtak hatni az emberi gyarlóságokra. „Még hogy a majmoktól származunk”. Az állítás így természetesen brutális, de megkerüli a lényeget. Nem mi származunk a majomból, hanem az összes létező élőlény egyetlen őssejtből származik. A többi az evolúció munkája.
Ezt a tényt a tudósok 97 százaléka elfogadja, ami azt jelenti, hogy nem fér hozzá kétség. Pedig sokak éppen ezen mesterkednek. Hol így, hol úgy iparkodnak behajítani egy villáskulcsot az olajozottan működő szerkezetbe. Hiányzó láncszemeket követelnek. Tagadják, hogy a látás szerve, a szem apró lépésekkel kialakulhatna. Kétlik, hogy négy körömből lehet egy pata, és így tovább. Nem a mechanizmus nagyszerűségét vizsgálják és értelmezik a maga valóságában, hanem bizonyítékok hiányára hivatkozva cáfolják a maga nemében tökéletes és komplett rendszert. Minden egyes apró lépésre ásatási bizonyítékot követelnek, mert csak egészen apró változásokat fognak fel ésszel. Nekik nem elégséges, ha a gravitáció bizonyítására az atmoszféra nélküli Holdon leejtenek egy vasgolyót és egy tyúktollat, nekik 20 tárgyat kell leejteni 1, 10, 100, 1000….stb kg tömeggel, hogy elfogadják az egy-hatod g gyorsulást. És persze bőszen idézik a 3 százalékot, csak azért mert nem tudnak belenyugodni, hogy halálukkal meg fognak szűnni, mert se isten, se túlvilág, se lélek nem létezik.
______________________________________________________________
______________________________________________________________
_____________________________________
„Amit az ember alkot, az soha nem tökéletes” ez ígyvan, de ha az evolúció elmélete igaz, akkor elég legyártani egy csavart, aztán várni kell, és kialakul majd a kerék, az alváz, a motor, majd az autó, a repülő, és az űrhajó is. Vagy ez erre nem igaz…Én nem vagyok vallásos, reál beállítottságú, manuális típus vaggyok, és tudom, hogy terv nélkül csakis az erózió típusú változások működnek. A Darvini mese szórakoztató, de pontosan a valódi megismeréstől tartja távol az emberiséget, pont úgy, ahogy Tesla szándékos elhallgatásával nem vagyunk képesek a föld-ionoszféra kondenzátorból energiát kinyerni, pedig egy nap alatt annyi halmozódik fel és távozik belőle, amennyi fosszíliát egy év alatt elégetünk…
Azt hiszem, hogy az entrópia is cáfolja Darvint.
1:
Ezt az „elég legyártani egy csavart” című bohózatot még nem hallottam. Az analógiák sohase pontosak, nem is lehetnek azok, és nem is várjuk el tőlük, de arra se szokás felhasználni öket, hogy gyengeelméjűségünket bizonyítsuk vele.
1: Azért a természetben vannak folyamatok, amelyek teljesen spontán végbemennek megfelelő külső feltételek és energia rendelkezésre állása esetén.
Persze lehet itt is mondani, hogy van valami belső tervrajz az anyagban, ami atomi-szubatomi szerkezetéből, működési módjából következik, aminek folytán a felrobbanó szupernovákban kialakult elemek bizonyos szabályok szerint összetettebb molekuláris struktúrákat hoznak létre, amelyek addig nem léteztek.
Aztán ezek az összetett anyagok kiindulópontként, vagy katalizátorként szintén létrehoznak még bonyolultabb vegyületeket, óriásmolekulákat.
Tehát már itt is tettenérhető egy folyamat, ahol az egyszerűbb struktúrák bizonyos külső feltételek megléte esetén komplexebb struktúrákat hoznak létre.
És ráadásul nem feltétlenül ugyanolyan struktúrákat, hanem a külső feltételek megváltoztatásával akár ugyanazon kiindulási anyagokból más és más szerkezetű vegyületek is keletkezhetnek.
Szerintem ez már jó kiindulási szempont ahhoz, hogy az élő anyag, ezen belül is a DNS olyan képlékeny adathordozó szerepet töltsön be, mit amire szükség van az evolúciós folyamathoz.
Nekem az a véleményem, hogy ha volt teremtői beavatkozás, akkor az csak magának az anyagnak a megteremtésekor, az anyag belső tulajdonságainak meghatározásánál lehetett, a többi már csak ennek a belső kódrendszernek a megnyilvánulása, az anyag mintegy önmagát kovácsolja a különböző szintű kölcsönhatások révén.
Az evolúciós folyamat logikailag annyira összeáll, az időrendiség, az összetettség lassú növekedése, a változások sebességének növekedése, a föld geológiai történetével való szinkronja, hogy aki ezeket a tényezőket végigtanulmányozza, annak nehéz nem elfogadni.
Részleteken lehet kötözködni, egy egészséges szkepticizmus kell is, hiszen ez hajtja előre az újabb felfedezéseket.
De eddig a különböző tudományterületek által elért eredmények inkább erősítették, mint gyengítették az elméletet.
Darwinnnak fogalma sem volt a DNS működéséről, a kormeghatározás is gyerekcipőben járt a mai módszerekhez képest, szerintem boldog lenne, ha látná a mai többlettudást, ami alátámasztja elképzeléseit.
Csecsemőkről írtad úgyhogy nem jó gondolat, ami eszembe jutott.
Vajon a macskám miért nem hajlandó megenni az egeret, amit megfogott? Madarat sem.
Állatoknál nem lehet ilyen kíváncsiság ösztön?
Vagy a csecsemő ösztöneiből hiányozna a félelem (nem az egértől, nyilván nem azt adnának neki a szüli). De ez már nem Darwin lehet.
1: „ha az evolúció elmélete igaz, akkor elég legyártani egy csavart, aztán várni kell, és kialakul majd a kerék, az alváz, a motor, majd az autó, a repülő, és az űrhajó is”
Attól tartok, nem tudod megkülönböztetni az élőt az élettelentől. Bár elismerem, hogy ez nem is annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk.
Egy kis mankó:
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89let
„Ha viszont adottak az öröklődő különféle változatok és ezek maguk is valamilyen mértékben reprodukálódnak, akkor a változatok között különböző szelekciók válogatni fognak: nem minden változatnak egyforma az esélye az életben maradásra, illetve a reprodukcióra. Ez az egyik folyamat, ami miatt nemzedékről nemzedékre a szervezetek változatainak összetétele változni fog. Ez a biológiai evolúció alapja.”
http://www.szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Profan%20gondolatok/Profan%20gondolatok.htm
4:
Egyetértek
7:
Ezt akár én is írhattam volna, nem csak a tartalom, de a stílus miatt is. Azonban sokkal rövidebben. 😀
Az evolúció 1000 sebből vérzik.
9:
A véleményed nem zavarja az evolúciót.
9: Tessék az evolúciós elv helyére egy legalább ennyire összefüggő, és a valósággal összeegyeztethető, tárgyi, valós leletekkel alátámasztható elméletet.
Ha ilyen az asztalra fog kerülni, akkor majd elgondolkodom annak esetleges realitásán. De eddig ilyent még senki nem tett le, amit komolyan is lehetne venni.
Ami számomra még nagyon meggyőző érv az élet felsőbbrendű teremtő általi megalkotása ellen, az maga a folyamat, amely egyáltalán nem tökéleteset létrehozó jelenség, hanem olyan, ami lassan botladozik a maga útján, a legegyszerűbbel kezdve, tele tévedésekkel, zsákutcákkal, kipusztult fajok óriási tömegével. Egyáltalán nem azt sugallja, hogy itt valami mindenható tudású alkotóval van dolgunk, hiszen rengeteget téved, korrigál, kísérletezik, csak hosszas szenvedés után tud egy-egy új áttörést elérni a hosszas stagnáló korszak után.
Ez inkább utal spontán folyamatra, amelyet egyetlen elv irányít, a jobb túlélőképesség az egyre erősödő konkurensek mezőnyében, ahol a status quot mindig felborítják az életképesebb fajok, kiszorítva a küzdőtérről a lemaradókat.
1. Szabolcska!
A csavar az nem csavarodik magától, azt csavarni kell!
Még az sem mindegy, hogy merre! 😀
7. Köszi a linket, szinte úgy érzi ez ember, mintha saját gondolataink lennének. 🙂
A Linkben van egy másik,
http://boldognapot.hu/blog/hogyan-programozhato-ujra-a-dns-szavakkal-es-rezgesekkel/
Ami egybevág az általam leszűrtekkel is.
– Az evolúciónak nincs iránya! Sem fejlődés, sem visszafejlődés, csak mutáció van. Vagy életképes az egyed, szaporodásképes, vagy nem.
– A megszületett egyed nem „evolválódik” már sehová, az „kész” van.
– Mutálódás, csak a sejtképződés folyamán jöhet létre.
– Viszont, a fejlődő sejtek valami módon informálódnak a külvilág viszonyairól, tanulnak.
(A link erre is magyarázatot adhat.)
A poszthoz.
Az alkatilag passzív egyéneknek nagyon kényelmes mentsvár a hit.
Az aktívakat, tenni akarókat, kíváncsiakat, ez nem elégítheti ki.
11, 12. +1
1. Ugyan áruld már el, hogy az a Tesla mit talált fel mégis, ami olyan eget rengetően nagy találmány? Csak azért kérdem, mert minden nullpont energiás, meg örökmozgós futóbolond állandóan rá hivatkozik.
Mi eredményezi a szabályos kristályformákat?
14.Ugyan már, semmit! 😀
Csupán több mint 700 találmánya volt, amiből közel 200, ha jól emlékszem, bejegyzésre is került! A többit is, egyszerűen időhiány és pénzhiány miatt nem tudta szabadalmaztatni.
Váltóáramú, háromfázisú, generátor! (lepkefing ugye?)
15. Az anyagok tulajdonságai.
„halálukkal meg fognak szűnni, mert se isten, se túlvilág, se lélek nem létezik.”
Valószínűleg így van, de ilyet kinyilatkoztatni, szerintem egyetlen embernek sem lenne szabad. Képességeink és lehetőségeink eléggé korlátozottak ahhoz, hogy ilyen magabiztos kijelentést tegyünk.
15:
A kristályformák olyanok amilyenek, mi meg elneveztük ezeket valaminek, ezért számunkra szabályosak.
Hogy az élővilágban létezik szelekció, és hogy ez valamilyen evolúciót eredményez, azt alig valaki vitatja.
Az a kérdés, hogy már önmagában az élőlények létezése, és ezek nagyobb mértékű fejlődése elképzelhető-e valamilyen külső, intelligens tervező és teremtő nélkül.
Az élettelen világban mindenütt azt tapasztaljuk, hogy az entrópia magától nő, a dolgok rendezetlenné, kaotikussá, nemműködővé válnak. Ezzel szöges ellentétben állnak az élőlények, amik elsősorban saját magukban, másodsorban a lokális környezetükben folyamatosan, következetesen csökkentik az entrópiát, rendezettséget hoznak létre.
Fel lehet tenni persze, hogy az anyagba bele van programozva valami rejtélyes, láthatatlan motiváció az élet létrehozására, de ez egyrészt mágikus gondolkodás, másrészt nem látjuk ennek jelét az anyag viselkedésében, amikor vizsgáljuk. A szerves anyagokat alkotó elemeket hiába keverjük össze egy tálban, és tartjuk a megfelelő hőmérsékleten, csak a kisebb energia irányába ható kémiai reakciók zajlanak le, azután leáll a rendszer, nem alakul ki benne élet. Az egyetlen erre a kódoltságra utaló jel, hogy létezik élet, de hát ugye pont ennek a magyarázatára lett ez kitalálva. Semmivel sem nehezebb hinni egy ilyen dologban, mint a teremtőben.
Hozzáteszem, hogy ennek a véleményemnek a kialakulásához hozzájárult néhány ismerősöm, akik szerveskémiával, mikrobiológiával, evolúcióbiológiával foglalkoznak, és hasonlóan gondolják. Azt mondják, ahogy feltárul az élő szervezetek biokémiájának működése, annak hihetetlenül bonyolult volta, és az, hogy az egyes lépések mennyire egymásra vannak utalva, és hogy nem működnek önmagukban, úgy válik egyre kétségesebbé, hogy ez kialakulhat kis lépésekben. Persze ezt a gondolatot hiába osztják sokan a szakmában, ezt nem lehet publikálni.
15:
A kristályformák azért olyanok, mert a kristályrács energetikailag a legalacsonyabb helyzetbe rendeződik. (Mint minden a természetben.)
Hogy jön ez ide?
1.
Azok a dolgok, amik evolúcióra képesek, 3 tulajdonsággal rendelkeznek: 1. reprodukció, 2. mutáció, 3. szelekció. A csavar nem tud reprodukálódni (magától).
2.
„Azt hiszem, hogy az entrópia is cáfolja Darvint.”
Azt hiszed el, ami alátámasztja a nézetedet. De hogy utánanézz… Egyszer már leírtam egy másik posztnál:
A napból kevés nagyenergiájú foton jön be (aminek alacsony az entrópiája). Ebből a növények képesek felépíteni saját kisentrópiájú testüket. A Földet viszont hősugárzás hagyja el, ami sok, kisenergiájú fotonból áll (ennek viszont nagy az entrópiája). Tehát a földi élet egyáltalán nem mond ellent a termodinamika 2. főtételének (ami ugyebár az entrópia időbeli növekedését mondja ki zárt rendszerben).
Az evolúció, azaz a fejlődés akkor lenne értelmezhető, ha tudnánk hogy mi a célja…
De szerintem még senki sem állt elő semilyen ésszerű magyarázattal arra nézve, hogy mi az evolúció célja.
Mert mondjuk egy szoftver fejlesztő tudja, hogy milyen programot alar, mit akar vele elérni, és ehhez használja a forrásait.
Egy gyerek is „tudja” hogy fenőtté kell válnia és ehhez képest kezd el fejlődni biológiailag és intellektuálisan.
A bizonyos körülményeknek való megfelelési, alkalmazkodási kényszert ki lehet jelölni egyfajta célnak, de az inkább egy konvergenciát indítana be, és elkezdenének az állatok, növények egymésra hasonlítani… de valami miatt inkább differenciálódnak.
Az „ember” esetében is érdekes dolog a fejlődés.
Egy szűk réteg ugyan eljut bizonyos intellektuális csúcsokra, de a többség szellemileg és fizikailag inkább leépül… Ezt meg nehét beleilleszteni a „fejlődés” láncolatába.
„Ezt ugyan lehet kritizálni, de jobbat még nem találtak ki, és különben is egész jól működik.”
Ez azért nagyon optimistán hangzik annak fényében, hogy a világ valamilyen emberi befolyás által ( atomháború, klíma, szennyeződés, mesterséges vírusok, stb) rohan a vesztébe…
Ha tudósainknak PÜNKT az a tudása hiányzott, hogy ne adjanak potenciálisan tömeggyilkosságra használható fegyvereket idióták kezébe, akkor tudományos munkáikra csak mint ön és közveszélyes intellektuális maszturbációként lehet tekinteni.
18: „annak hihetetlenül bonyolult volta”
Éppen a hihetetlen bonyolultság cáfolja az ‘intelligens tervező’ teóriáját.
Ne feledkezzünk el arról, hogy az élet kialakulásához /majd az evolúcióhoz/ milliárd évek és sokmilliárdnyi helyszín állt rendelkezésére. /Hány egysejtű férne el a Földön? Na pont annyi helyszínünk van. És ezt még fel kell szorozni az idővel./
Az, hogy ma nem tudunk szerves anyagból „élőt” előállítani, az csak annyit jelent, hogy nem tudjuk pontosan, hogy az adott helyen és időben milyen „plusz” volt ott, ami az élethez kellett. Ha rendelkezésre állna milliárd év, és sok milliárd lombik, sok milliárd recepttel, nekünk is kijönne a lottó ötös.
Egyébként hány helyen is próbálkoztak élő ‘anyagot’ előállítani szerves vegyületekből? 5 vagy 10? Legyen ezer, vagy 10000. Ez lényegében nulla lehetőség a ténylegeshez képest.
21: „mi az evolúció célja”
Ki a fene az az evolúció, hogy célokat tűzzön ki magának?
Itt nincsenek célok. Vannak genetikai változások /akár véletlenszerűek, akár indukáltak/, amik vagy jól sülnek el, vagy rosszul. Ha hasznosak, akkor öröklődnek, ha haszontalanok, elvesznek a süllyesztőben. Ne akard kiragadni a környezetükből az élőlényeket. Ha egy változás az adott környezetben /beleértve az élő környezetet és a saját fajt is/ hasznos, akkor az a gén felszaporodik a populációban.
Nem kizárt azonban, hogy egy megváltozott környezetben ugyan az a tulajdonság meg a faj kihalását okozza majd.
Ha nem így lenne, akkor az Édenkert összes állata itt legelészne körülöttünk…
21.
„Az evolúció, azaz a fejlődés akkor lenne értelmezhető, ha tudnánk hogy mi a célja…”
Az életbennmaradás!
Szerinted ez nem elég, kevés?
„Az “ember” esetében is érdekes dolog a fejlődés.
Egy szűk réteg ugyan eljut bizonyos intellektuális csúcsokra, de a többség szellemileg és fizikailag inkább leépül… Ezt meg nehét beleilleszteni a “fejlődés” láncolatába.”
Kevered a tudásfejlődést az evolúciós fejlődéssel.
Tudásunk fejlődik, az tény, evolúciónál meg csak VÁLTOZÁS van!
Az egy teljesen más téma, hogy a tudás eredményét mire használja az emberiség.
Egy kés mindennapjaink nélkülözhetetlen eszköze, de gyilkolni is lehet vele, nem követelhetjük minden kés eltüntetését, mivel egy doronggal is lehet gyilkolni és a sor így végtelen.
Ki kell szűrni azokat az agyamenteket akik ilyesmiben spekulálnak.
21.
Az evolúció nem nyelvi kérdés. Érdektelen, hogy te fejlődésnek fordítod le, és a fejlődés szónak milyen jelentést tulajdonítasz. Az evolúció egy folyamat, nem értelmes arról beszélni, hogy célja van.
Itt két dolog össze van keverve:
Az egyik a TEREMTÉS (vagy TEREMTŐDÉS); hogyan keletkezett az első, primitív ÉLŐ-nek nevezhető szervezet, vegyület.
A másik az EVOLÚCIÓ, törzsfejlődés, természetes kiválasztódás stb., vagyis hogyan jött létre ebből a primitív ősi élő anyagból, az élővilág csúcsán álló, tudatos ember.
DE, az igazán izgalmas kérdés az, hogy hogyan keletkezett a minden élő szervezetben megtalálható DNS; és hogyan került bele a korai primitív életformákba.(?)
Mindenkinek, aki szeret gondolkodni és az Ádám–Éva sztorin képes túllépni, mégegyszer ajánlom figyelmébe a 7. kommentben megjelölt forrást, ahol bővebb fejtegetések olvashatók a témában.
18: Ezt az entrópia növekedést nagyon sokan idézik, de nem teljes formájában.
Az ugyanis úgy szól, hogy zárt rendszer entrópiája mindig növekszik. De egy rendszer entrópiája csökkenhet is, amennyiben kívülről energiabetáplálás történik.
A hűtőszekrény hűtőterében is csökken az entrópia, annak a villamos energiának az árán, amit felhasznál közben. De a villamos energiát helyettesítheti egy kémiai energiaforrás is.
A föld, a bioszféra sem zárt rendszer, a naptól folyamatos energiabetáplálást kap, és ez táplál nem egy rendezettségnövelő folyamatot is. Ilyen például a különböző ásványianyag felhalmozódás, egyes ércek, lelőhelyek kialakulása, amelyet a nap energiájával hajtott erózió és fajtázódás tesz lehetővé.
A bioszféra szereplői is ki vannak téve rendkívül sokféle energetikai behatásnak, amelyek igen komplex hatást fejtenek ki rájuk.
Energetikai hatás a táplálékkal felvett anyagok hasznosítása, a környezetben zajló természeti folyamatok pusztító vagy éppen segítő hatásai, sőt az ökológiai rendszer többi szereplőjének aktivitása is, amivel megnehezíti, vagy megkönnyíti az életbenmaradást.
A biokémiai folyamatok komplexitása felvet kérdéseket, amelyekre még nem tudjuk a válaszokat, de mint már írtam, ha valaki letenne egy szép kerek elméletet, amely mindezekre megnyugtató magyarázatot ad, és ugyanakkor az élővilág eddigi fejlődésére egy ellentmondásmentes rendszert tud felmutatni, akkor én boldogan elfogadnám. De ne a tételes vallások narratíváival, mert azok bizonyíthatatlan, és az ismert valósággal összeegyeztethetetlen történetek.
16. Akkor most pontosan melyik találmánya szól a nullpont energiáról, vagy örökmozgóról?
Itt fogalmi tévedések vannak, mert a tudomány nem zárja ki Isten és a halál utáni élet létezését. A tudománynak csak feltételezései vannak a világegyetem és az élet keletkezéséről. Az evolúciónak ehhez nem sok köze van, mert az evolúció abból az alaptételből indul ki, hogy valahogy kialakult a világegyetem, benne létrejött valahogy az élet és ez a meglévő élet az alapja az evolúciónak.
Darwin evolúciós elmélete is kezd meghaladottá válni a mai tudomány és tudósok számára, paradigmaváltás közeledik.
A DNS-ben ugyanis kódolt információ van, amely feltételez egy intelligens anyagot, és legalább azt. Maga Darwin is elismerte, hogy a kutyából nem lesz sosem macska. Számos olyan szervezet és biokémiai folyamat működik a természetben, amely nem jöhetett létre evolúció során lépésről lépésre.
Például honnan tudja a vér, hogy meg kell alvadnia, nehogy elvérezzen a gazdája? És honnan tudja a vér, hogy be kell szüntetnie időben az alvadást, mert különben ezzel is halált okozna?
25: Ugyanerről beszélek.
28. extragalaxis
„Itt fogalmi tévedések vannak, mert a tudomány nem zárja ki Isten és a halál utáni élet létezését.”
A tudomány (és eddig még SENKI SEM) még SOHA nem bizonyította be isten, a halál utáni élet létezése, a túlvilág, mennyország, pokol, reinkarnáció, stb. létét, vagyis hogy ezek valóban vannak (lennének). És ameddig ezt valaki(k) nem bizonyítja(ják) be, ADDIG EZEK SZÁMOMRA NINCSENEK, NEM LÉTEZNEK, soha nem is voltak, és sose lesznek.
Viszont az evolúcióra megszámlálhatatlan bizonyíték van/létezik, tehát az számomra teljes mértékben elfogadható, és egyértelműen hiszek benne.
25-28!
Erről jutott eszembe..Nem annyira idevág,de valahogy mégis.Szóval azt akarom kérdezni vagy mondani, a föld a nap körül kering,és saját tengelye körül,a nap is forog a saját tengelye körül de azon kívül egy helybe áll?Lebeg?Vagy mi tartja őt ott ahol van?Mert ha nem ,hanem mondjuk halad előre, vagy valami körül kering ő is,akkor mi nem csak keringünk a nap körül,hanem spirálban keringünk körülötte,(mert a nap is halad előre,)tehát akár csak a DNS forma..Nagyon hülyeséget mondtam?
31:
– A Föld, a tengelye körül forog (lassan);
– A Föld a Nap körül kering (lassan);
– A Nap a galaxisunk középpontja körül kering;
– A galaxis az ősrobbanás középpontjától távolodik (közel fénysebességgel).
Akár spirál alakú is lehet a mozgások eredője, mert az első kettő nem érdekes az alacsony sebesség miatt.
31.
Nem mondasz hülyeséget, a naprendszerek, csillagrendszerek is ugyanabból az anyagból vannak, a periódusos tábla elemei, mint a DNS, így a viselkedésük is hasonló.
Hogy mi tartja „fenn” a naprendszereket, bolygókat, az ugyanaz mint ami távol tartja őket egymástól. 🙂
Nagyon úgy néz ki, ez a mágnesesség.
Ha van türelmed, (időd 🙂 ) nézd végig. Igen tanúságos.
26.
„Ezt az entrópia növekedést nagyon sokan idézik, de nem teljes formájában.”
Ugyan az a helyzet az energiamegmaradás törvényével is! 😀
Csak azt az apróságot felejtik el mindkét esetben, hogy „ZÁRT RENDSZERBEN”!
És így már teljesen más a „gyerek fekvése”! 😀 😀 😀
30: Ezt jól „megaszontad”! Egyértelműen „hiszel” az evolúcióban. Az evolúció elméletében éppen az az érdekes, hogy alig van rá egyértelmű bizonyíték. Ellenben számos tény szól ellene, ami kizárja az evolúciót. Az evolúció ugyanis a természetes kiválasztódást jelenti a tudósoknak, amely véletlenszerű mutációkon keresztül megy végbe, kicsiny változásokat létrehozva az organizmusban, amely során megfelelő mennyiségű idő elteltével az egyik faj képes másik fajjá átalakulni. Az organizmusok hogyan maradhatnak életben a fejlődés utolsó lépése előtt? Lásd: véralvadás példája.
A tudománynak nem feladata, hogy bebizonyítsa Isten és a halál utáni élet létezését. Mindkettő felismerése egyéni életút során válhat meggyőződéssé. Ez egy világlátást jelent melyet bizonyos ismeretek, tapasztalatok útján „kap” az ember.
30: A Nap a Tejútrendszer tömegközéppontja körül kering, a Tejútrendszer egy nagyobb gömbszerű galaxishalmaz része. Az általunk ismert univerzumban a dolgok nem csak úgy „lebegnek” egyhelyben, hanem komplexitást, rendezettséget mutatnak.
„Az analógiák sohase pontosak, nem is lehetnek azok, és nem is várjuk el tőlük, de arra se szokás felhasználni öket, hogy gyengeelméjűségünket bizonyítsuk vele.” – Köszönöm Tibor’bá 🙂
Lehet, hogy az elmém gyenge, de mégis nyitottabb vagyok új megközelítésekre mint Te, vagy egyes egyéb hozzászólók.
Na akkor a csavar példát tovább elemezve, ha már olyan frankón lefikáztátok, pedig a lényegre mutat rá (nem voltam olyan okos, hogy előre tudjam, szerencsém volt): a csvar élettelen, az nem járhat be Darvini fejlődést, de egy szerves sejt igen. Volt itt olyan, aki írta, hogy mennyire nagyon bonyolult az egysejtű élet is biokémiailag, és ezt már én is megtudtam. Darvin elmélete onnan igaz, ha adott egy DNS alapú egysejtű élő. A csavar példa fikázásán keresztül megvilágítottátok számomra a lényeget: egy élettelen nem járhat be Darvini utat, mert nem működik benne az a kiváló önjavító, önfejlesztő program, ami a DNS maga. Tehát nem lehetséges az első sejt Darvini kialakulása az élettelen anyagokból, hiszen az élettelen nem élő, ezt Ti mondjátok, és én azt mondom igazatok van !
Darwin elmélete valóban visszaköszön az élőrendszer egyes tagjainak alkalmazkodásán, de az egyes fajok közti átmenetet ugyanolyan gyenge lábakon magyarázza csak meg, mint az élettelenből véletlenül kialakuló élőt. Mondok más példát: szoftver algoritmusok sem tudnak új programokat fejleszteni a létrehozó építő beavatkozása nélkül, pedig azok nem élettelen anyagi produktumok, hanem szellemei termékek, kódok. Azt hiszem mások leminősítése helyett fontosabb lenne a dolgok lényegére koncentrálni, a felvetett témán gondolkodni, és nem azon, hogy betűcsatákban hogyan sértsünk másokat pusztán azért, mert más gondolatok mentén látják ugyanazt a valóságot. Az én lelkem nem érzékeny erre, azt nem kell kímélni, de egyszerűen elpazarlódnak az energiák a civakodásra és megfogalmazatlanok maradnak értelmes gondolatok (ha egyáltalán vannak, és nem a dogmákat akarjátok harsogni).
A Facebook-ról azért töröltem magam, mert rendszeresen olyanokba ütköztem, akik csak a vita kedvéért vitáztak, és a „hangos” és hangzatos jelzők dobálása mellett az alap témáról egyáltalán nem beszéltek. Remélem itt ez nem válik általánossá…
Visszatérve a konstruktív gondolatokhoz: nem Isten létezését vagy nem létezését kívánom alátámasztani azzal, hogy Darwin elméletének mindent lefedő tökéletességét vitatom, de azt én nem zárom ki, hogy az univerzumban létezik értelmes élet, és az Emberiség történelmét és társadalmi struktúráját, technológiai megtorpanásait (belsőégésű motor, szénerőmű…) ismerve nagyképűség lenne azt gondolni, hogy nálunk értelmesebb élet nem létezhet. Ha meg létezik, akkor a Földi élőrendszer lehet olyasmi is, mint egy kertész otthoni kertje, amit szabad idejében azért hoz létre, azért keresztez fajokat az elvárásainak legmegfelelőbb tulajdonságú növények kikísérletezése okán, mert egyszerűen szeret szépet és jót alkotni és képes is arra. Szerintem létezésünknek ez lehet egy nemes magyarázata, és ez sokkal nemesebb megközelítés, mintha azt gondolnánk, hogy mi vagyunk a világegyetem csodája, és valami piszkos nagyot kellene még alkotnunk, hogy létünk lényege beteljesedhessen. Mivel mi ez utóbbit hisszük, ezért nem vagyunk nyitottak számos egyéb aspektusra. Az általam említett Tesla is példa arra, hogy vannak itt még meg nem értett csodák.
Az emberiség viselkedésén egyébként nagyon jól tetten érhető, hogy a szabad akarat egy olyan hordozóba (földi testbe)lett beültetve, amely agyi működését tekintve erősen támaszkodik azokra az ösztönnek nevezhető alapokra, amely az állatok esetében a túlélést és a környezettel való hatékony együttélést szolgálja. Az Ember amikor nem érez hiányt szükségleteiben, akkor békés élőlény, de ha éhes, akkor pár nap alatt antiszociális gyilkossá lesz. Ezek megfigyelések eredményei katasztrófa sújtotta környezetben. Az ember akkor fejleszti ki a LED izzót, amikor a wolfram izzó a maga alacsony hatékonyságú fény emisszijával elpazarolta a föld széntartalékait, akkor fejleszti ki az elektromos autót, amikor az alacsony hatásfokú belsőégésű motor felélte a föld kőolajkészleteit, akkor fejleszt ki hőszigetelési technológiákat házaira, amikor felemésztette a földgáztartalékokat, és még hosszan sorolhatnám. A lustaság az állatok esetében alacsony energia felhasználást eredményez, ami által később kell újból enni, így a környezet kevésbé sérül. Az ember ezt egészen másként éli meg: mindenhová autóval megy, ami nagyban terheli a környezetét. Az Emberi faj egyes egyedei nagy szellemi teljesítményt képesek nyújtani, de a többség ezeket az eredményeket a lustasága kiteljesítésére alkalmazza, ezáltal roncsolja környezetét. Szóval valószínűleg nem a Homo Sapiens a világ csodája, én inkább egy kis sikerű kísérletnek érzem, ami azon bukott el, hogy az szabad akaratot egy állati ösztönökkel működtetett anyagi testbe „eresztették” be. Ha én csinálnék ilyet, biztosan újra próbálkoznék, mert látnám, hogy nem sikerült tökéleteset alkotnom 🙂
,, Olyan emberként, aki egész életét a legjózanabb tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte, az atomokkal kapcsolatos kutatásaim eredményeképpen csak annyit mondhatok önöknek: anyag csak önmagában nem létezik! Minden anyag csak egy bizonyos erő hatására keletkezik és marad fenn, amely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végtelenül parányi naprendszerét összetartja…Ezen erő mögött egy tudatos és értelmes elme, egy intelligencia létezését kell feltételeznünk. Ez az elme minden
anyag mátrixa.” Max Planck
Ti okos emberek vagytok, én nem. Azért arra kiváncsi lennék, hogy Tibor bá’ hány éves korában fogja azt mondani: -Max Planck? Ez igen most már én is kezdem hinni egy Superintelligencia, Mindenható, Isten (vagy nevezzük bárminek) létét.
Sok világhírú fizikus, tudós jutott már arra a végsö következtetésre, hogy az Univerzumban létezik egy olyan Erö ami mindazt létrehozta amit magunk körül észlelünk.
Akkor nekem sincs okom kételkedi bennük.
35: „ha adott egy DNS alapú egysejtű élő”
Nem kell leragadni a DNS-nél. Egyrészt van RNS is, ami képes információt tárolni, és egyszerűbb a szerkezete, másrészt a mai tudásunk szerint, a MAI életformák örökítő anyaga a DNS. /Bár most is lehet olyan életforma, ahol nem, csak esetleg nem tudunk még róla./
Viszont a DNS/RNS megléte előtt a fehérjék is kódolhattak aminosav sorrendet, de ez az egész móka akkor kell/het/, ha egy mai /nagyon komplex/ egysejtűből indulunk ki. Az első ‘sejtként’ viselkedő élőlényekben nem sok átörökítendő információ lehetett még.
A hit összeegyeztethető az evolúcióval. Az evolúció nem cáfolja Istent. Aki effélét gondol vélhetően nem érti mit jelent az evolúció. Ami persze már nem ugyanaz, mint ami a Fajok eredetében szó szerint áll – végül is a tudomány halad.
Csak azért idézek a wikipédiáról, hogy akik cáfolni szeretnék legalább értsék mit is szeretnének cáfolni, ne képzeletbeli szélmalmok ellen küzdjenek.
„Az élővilág evolúciója azt jelenti, hogy az élővilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és kihalnak.”
Nincs ebben semmi utalás Istenre, teremtésre meg efféle dolgokra.
Feltehetően az utóbbi napok vitája ihlette meg a posztot, így akkor leírom, hogy én hogyan látom – függetlenül attól, hogy érdekel-e valakit. 😀
A poszt témája számomra közömbös – ez nem minősítés, kizárólag a saját motivációmról van szó. Engem az érdekel, hogy milyen bizonyítékok szólnak a makroevolúció mellett, ezeket szeretném jobban megismerni, és amennyiben meggyőzőnek találok akár egyet is, akkor elfogadom Darwin elméletét ténynek, vagy tudományos elméletnek. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem ismerem a „bizonyítékokat”, ellenkezőleg – éppen innen ered a szkepticizmusom.
A vita kontextusában nem érdekel a makroevolúció univerzális „cáfolata” és nem érdekelnek alternatív teóriák, mivel egyik sem releváns. Ha valakit bebörtönöznek hamis bizonyítékok alapján, majd erre utólag derül fény, akkor sem mondhatják, hogy „Ugyan koholt bizonyítékok alapján ülsz börtönben, de jelenleg nincs jobb elméletünk.”, vagy „A bizonyítékok hamisak, viszont ez nem zárja ki, hogy bűnös vagy.”, vagy „Ha meglesz a valódi tettes, akkor kiengedünk.”.
Remélem érthető a hasonlat.
A spirituális hozzáállás (filozófiai szemszögből) nagyjából annyi (ellentettje a vallásosságnak), hogy nem hagyod önmagadat becsapni, őszinte vagy önmagaddal szemben, akármennyire nem tetszik amit látsz. Ez szerintem jó irány lenne bárkinek, és akkor felesleges itt végigmenni az összes „bizonyítékon”, mivel minden le van már írva, pro és kontra. Ámen.
(Ettől független nyitott vagyok a vitára, de csak ha valaki veszi a fáradságot arra, hogy leír egy részletekbe menő, összefüggő okfejtést (vagy hivatkozást ad: cikk, példa könyvből stb.), hogy szerinte miért tény (v. tudományos elmélet) a makroevolúció.)
18:
„Fel lehet tenni persze, hogy az anyagba bele van programozva valami rejtélyes, láthatatlan motiváció az élet létrehozására, de ez egyrészt mágikus gondolkodás, másrészt nem látjuk ennek jelét az anyag viselkedésében, amikor vizsgáljuk.” – Ellenkezőleg konkrét jelei vannak.
21:
„Az evolúció, azaz a fejlődés akkor lenne értelmezhető, ha tudnánk hogy mi a célja…
De szerintem még senki sem állt elő semilyen ésszerű magyarázattal arra nézve, hogy mi az evolúció célja.” – Pedig nyilvánvaló. A cél az abszolút intelligencia kialakulása.
28:
” a tudomány nem zárja ki Isten és a halál utáni élet létezését.” – Nem hát, csupán várja, hogy BÁRMI bizonyítottá váljon. De azzal, hogy valamit nem zár ki, még nem bizonyíték, hogy létezik.
28:
Az evolúció valóban nem az élet létrejöttéről szól, arról keveset tudunk.
Az evolúciót tárgya a már kialakult élet fejlődése az egyszerűtől az összetettebb felé.
Na, ez a kutyából macska megközelítés nagyon együgyű, ilyent soha nem állított senki.
Az evolúció lényege éppen az, hogy minden adott állapotból csak újabb mutációkkal alakulhatnak ki új vonások, amelyek azonban ráépülnek a már addig elért evolúciós lépésekre. Visszaút nincsen, a gének nem emlékezhetnek egy olyan útra, amelyet az a faj nem járt be. Nem tud visszamenni a faj a törzsfa egy korábbi ágára, hogy megnézze, ugyan mi történt a másik leágazáson. Ez teljesen logikusan következik az evolúció elvéből. Ez arra is igaz, hogy ha a faj elvesztett valamilyen tulajdonságot, amit az elődök tudtak, akkor hiába kerül a faj újra olyan körülmények közé, mint amiben az elődök éltek, nem tudják újra előhozni az egyszer már kifejlesztett, de aztán elvesztett képességet.
Ekkor kénytelen új mutációkon át újra kialakítani a szükséges képességet, valószínűleg egész más úton, mint azt az elődök tették, de a végeredmény hasonló lesz a hasonló körülmények hatására.
És ez a logika teljesen következetesen érvényesül az élővilágban, nincs kivétel!
Egy intelligens tervező nyugodtan adaptálhatná az egyik ágon feltalált vívmányokat egy másik leszármazási vonalon lévő lénynél is, ha ez célszerű lenne. De a természetben ilyen nincs!
A vízi emlősök kénytelenek voltak újra kifejleszteni az úszáshoz célszerű végtagokat a szárazföldi ősöktől örökölt felépítés módosulásával, holott egyszerűbb lett volna a halak sokkal ősibb, de funkciójában azonos szerveit ide adaptálni.
Se nem evolúció, se nem teremtés. Amit feltételezek,
ezen a tudati szinten, ahol az ember jelenleg áll, nem láthatjuk a megoldást. Egyszerűen másképp kell gondolkodnunk a világról ahhoz, hogy rálássunk a megoldásra.
Érthető is legyek, annó a föld központú gondolkodás beszűkítette a lehetőségeket.
Most ember központú gondolkodás van. Ami szintén beszűkíti a lehetőségeinket.
Véletlenül sem esnék abba a hibába, mint elődeink, „amit a tudomány felfedezhetett, azt felfedezte”.
Várok még egy kis paradigmaváltást. Azt viszont az ilyen viták érlelik ki.
45: azt azért meredek elképzelni, hogy egy hal ki van fejlődve, de az uszonyai még lábak, aztán szépen lassan újból uszonyokká alakulnak. Az élőlény kompletten adoptálódik a körülményekhez. Egyébként nem tudom, hogy gyakorló konyha művészek vagytok-e, én jó pár halat bontottam már, de sem medence csontnak, sem kulcs-csontnak hírét sem láttam, ilyen okok miatt is maradok szkeptikus. Én azt valószínűbbnek látom, hogy azonos alapokból különféle alternatívák lettek indítva az ismert önjavító és továbbörökítő mechanizmusok pedig segítették a változó körülményekhez igazodni az élőlényeket.
44: A tudománynak nem feladata Isten létének bizonyítása, ez senkinek nem feladata. Isten létét nem lehet bizonyítani.
Istenben hinni egy világlátást jelent, hogy a rendelkezésemre álló ismeretekből, tapasztalatokból kiindulva úgy szemlélem a világot, hogy meggyőződéssel hiszek Isten létezésében.
A kódolt információt tartalmazó anyag célja az intelligencia kialakítása, amihez kell egy kódoló is. Az eredmény nem múlhatja felül a forrást.
45: Az evolúció elmélete megakadt. Paradigmaváltás közeleg. Minden jel arra utal, hogy több olyan organizmus és biokémiai folyamat létezik, amely nem alakulhat ki evolúcióval. A kutyából nem lesz sosem macska hasonlat nagyon is jól fémjelzi ezt.
Ez a vita már kismilliószor lement itt, de mégis mindig rengeteg hozzászólást eredményez. Ez is mutatja, hogy ez korántsem egy lefutott kör. Az evolúció és egyáltalán a biológia a komoly műszaki tudományokhoz képest sehol nincsen egzaktságban. Az miféle bizonyítás egy képlet, szerv, faj kialakulására, hogy „olyan nehéz ezt elképzelni, ha van két fosszíliánk?” 😀 Ez röhejes. Mintha a tervező felrajzolná a hidat, de a kivitelezés mikéntjéről fingja sem volna. Képzeljük el, aztán majd valahogy kialakul. Növénynemesítés, állattenyésztés során is el lehet menni a határokig, de ott aztán vége, nincs tovább, még a gyorsított mesterséges szelekció sem segít. Egyelőre várjuk a nagy áttörést, a mesterséges életet, ha egy atomháború és felmelegedés előtt még van erre idő egyáltalán.
22. Observer
„Ki a fene az az evolúció, hogy célokat tűzzön ki magának?
Itt nincsenek célok.”
Az evolúció magyarul fejlődés. És a fejlődésnek iránya szokott lenni, jól definiálható célokkal.
Amiről te beszélsz az kóválygás,, útkeresés, véletlenszerű mutáció, és ennek valóban nincs közelebbi célja mint a napi szintű túlélés. EZÉRT nem tartom helyes kifejezésnek a evolúciót, vagy fejlődést.
Most a hideghez alkalmazkodunk, majd a meleghez, aztán a száraszsághoz… de ez nem fejlődés, csak alkalmazkodás.
Ez nem ad magyarázatot a „honnan – hová” kérdésre. Azaz arra, hogy hogyan lett az egysejtűből nyálacsorgó konzumidióta.
Van egyértelmű evolúciós irány egy ember esetén is!
Az ember az anyaméhben is lényegében egy kis evolúciót jár végig: először egysejtűként él, majd kis telepesebb szerkezetű valami lesz belőle, majd kialakulnak a légzőszervek, a gerinchúr amiből gerincoszlop alakul ki. Gerincesként végzi jó esetben.
Ez az evolúció „kicsiben” (egyedfejlődés)
Még a materialisták között sincs egyezség, mert a céltalan kóválygásnak ellentmond, hogy az anyagba bele van kódolva az élet kialakulása és az intelligencia létrehozása. Ez egyértelmű cél. Már ha igaz a feltételezés.
Hú, nagy itt a zavar… a darwinizmus nem egyenlő a materializmussal.
1. A teremtés kreacionista megközelítése azt jelenti, hogy: A) az élet teremtődött, és B) minden faj, valamiféle ‘isteni’ vagy földönkívüli beavatkozás hatására jött létre, KÜLÖN-KÜLÖN; ez indokolja az élővilág sokszínűségét. A kereszténység pl. ez a Biblia tanításaihoz kapcsolja.
2. Darwin elmélete „csak” azt állítja, hogy az élőlények apró mutációk eredményeképpen képesek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez; és ez a biodiverzitás, az élet sokféle megjelenésének oka. Ha jól tudom, Darwin nem foglalkozott az élet keletkezésével.
3. A materializmus, az 1. és 2.-vel ellentétben az életet az anyag egy magasabbrendű formájaként írja le. (A földi élet kialakulását úgy próbálták magyarázni, hogy szerves anyagon, lombikban sztatikus kisülést vezettek keresztül… valami ilyesmivel próbálták modellezni a fiatal Föld korabeli állapotát.)
4. Szerintem a kreacionista teremtés és a darwinizmus nem teljesen zárja ki egymást; pl. elképzelhető az élet „csírájának” a Földre jutása (véletlenül vagy szándékosan), ami utána darwini módon fejlődött tovább.
22 & 50:
Observer nagyon helyesen mutatott rá a lényegre, amikor azt kérdezte, ki a fene ez az evolúció? — Hadd világítsam meg részletesen. Az evolúció a neve annak a folyamatnak, amit elsőnek Darwin fedezett fel és állította fel. Az evolúció tehát egy roppant logikus jelenség, annyira logikus, hogy nem is lehet másképp. Ha nem adódna magától a evolúció, akkor „istennek” fel kellett volna találni. — Az evolúció nem foglalkozik isten létével, a lélek létezésével, a másvilággal, és az élet MEGJELENÉSÉVEL sem. Az evolúciós elmélet leírja, hogyan viselkednek az élőlények. Az más lapra tartozik, hogy az evolúció nem teszi szükségessé istent Nem zárja ki isten létezését, de nem is támaszkodik rá. A vallásosak éppen ebben látják a veszélyt, vagyis, hogy a ragyogóan működő, mindet a helyére tevő evolúciónak nincs szükséges istenre. ha már van egyetlen élő sejt, isten feleslegessé válik. A vallás szerint tehát tűzzel vassal meg kell akadályozni, hogy az emberek megismerkedjenek az evolúcióval. Ködösíteni kell, ami belefér, félre kell beszélni, bizonyítékokat kell követelni, és okoskodni-okoskodni-okoskodni, csűrni-csavarni mert micsoda képtelenség, sőt veszélyes precedens, hogy az élet ezerszínűsége isten nélkül létezhet.
53:
Nem is lenne szabad használni a „darwinizmus” kifejezést, mert ez nem dogma, nem vallás, nem irányzat, ez egy tudományos tétel, amit nem hinni kell, hanem megismerni.
50: “honnan – hová”
Téves elképzelés, hogy az evolúciónak határozott irányt kerestek. Ha valóban lenne bármilyen tudatos iránya, abban a pillanatban már istenről beszélnénk… 😉
Az evolúció az élővilág egyfajta tanulási mechanizmusa, de nélkülöz bármiféle tudatosságot.
Így Tibor bá’-val sem értek egyet, hogy „A cél az abszolút intelligencia kialakulása.” Azt persze lehetségesnek tartom, hogy valamiféle élőlény majd eljut oda, de nekem egyelőre inkább úgy tűnik, hogy az ember megjelenése általánosságban inkább fékezi az evolúciót, mint segítené. Egész pontosan, kezdetét vette egy irányított evolúció /nemesítés, géntechnika stb./.
55:
Valóban a “A cél az abszolút intelligencia kialakulása.” egy teremtőt feltételez, amit nem zárok ki. Erre vannak, ha nem is bizonyítékok, de erős jelek. Például a fényhullám viselkedésének a megváltozása, ha intelligens ember megfigyeli. Vagy az első aminosav összeállása messze könnyebben, mint az atomok véletlenszerű összeállásának valószínűsége. — Logikailag két dolog lehetséges: 1) A világmindenség öröktől fogva van, csak úgy, mert nem lehet másképp, amit az emberi agy képtelen felfogni. 2) Létezik egy teremtő, akinek egyik „hobbija” (sok más mellett) hogy csinált egy ősrobbanást merő kíváncsiságból, ahol ő szabta meg az alapfeltételeket. Ez esetben van tehát egy teremtő, és akkor minden a helyére kerül. — A két lehetőség közül egyiket se lehet kizárni, és világossá teszi, hogy nem érdemes foglalkozni a témával, mert megoldhatatlan, hacsak nem találunk további bizonyítékokat arra, hogy az anyagba igenis be van programozva az ÉLET megjelenése és felfejlődése a maximumig, ami mi más lehet, mint a szuprím intelligencia.
Azért az evolúciónak is meg vannak a csendes cáfolatai, amellett, hogy vannak láncba szedhető változások is.
Pl a kólibaci flagelluma vagy a ‘vénusz légycsapója’ , ahol nehéz feltételezni a lineáris evolúciót.
Fenti esetekben a rendszer egy ugrás-szerű változáson ment keresztül. Ez olyasmi, mintha az ember (mondjuk a ˛Z’ generáció ) evolúció során kifejlesztene egy USB vagy wifi portot, hogy ne kelljen a transzkódolással bajlódnia a netezéshez.
56. Tibor’bá
„ami mi más lehet, mint a szuprím intelligencia.”
De mi az a szuprím intelligencia?
Mit tud amit mi nem?
A kvarkoknál 16 szinntel lejjebbi elemi részecskéket is le tudja írni?
Agyba épített chipekkel csorgatja a konzumidióták nyálát az iPhone 258 megjelenésekor?
Vagy… várjunk csak… Képes lesz megakadályozni az ember által okozott világvégét?
Akkor pedig már köztünk kell hogy legyen, és jó ha összekapja magát, mert kevés az idő !
Itt az evolúcióval kapcsolatban többen kifejtették világnézetüket. Hozzájuk csatlakozom:
Ne legyetek kishitűek! Nincs okotok kételkedni Istenben és a teremtésben! Isten valóban létezik és valóban az Ember teremtette! Láthatjátok, milyen hatalmas a teremtő erő. Teremtett az Ember a sokféle Istene mellé ezer évek óta javítgatott ideológiát. És teremtett Istenei mellét hatalmas szervezeteket, melyekből némelyik máig is úgy működik: „Fogadd el véleményünk, vagy megölünk!” Mellesleg: „Adjál pénzt, vagy megölünk!”
Szóval mégegyszer mondom: Ne legyetek kishitűek, hatalmas az Ember teremtő ereje! Persze az evolúcióhoz képest kutyaszar. Se.
47: Szabolcs
Újra meg újra belefutok abba, hogy olyan hiányosak az ismereteid a tárgykörben, hogy a leírtakat abszolút nem úgy értelmezed ahogy más, és ahogy szánva volt.
Ez megint egy őrület, amit a halakról írsz, azoknak természetesen nincs váll és csípőövük. Viszont a belőlük leszármazó szárazföldi gerincesek már rendelkeznek vele, már a kétéltűek is, még ha nem is egy nagyon teherbíró konstrukció. A hüllők és az emlősök viszont már jól fejlett, specializálódott végtagokkal bírnak.
Mégis elvesztették ezek eredeti formájukat, mikor újra a vízi életmódhoz adaptálódtak. A vidrának úszóhártyák lettek az eredetileg független ujjak közé, a fóka lábai járásra már csak korlátozottan használható evezőkké fejlődtek, ahol azonban még anatómiailag minden végtagcsont megtalálható, sőt karmok is, amelyek egykor a szárazföldi életmódhoz voltak szükségesek.
A cetfélék pedig alakilag meglepően hasonlóvá fejlődtek a halakhoz, de belső vázuk is elárulja, hogy a szárazföldi emlősökhöz állnak nagyon közeli rokonságban. Mellúszóikban, melyek funkciója nem több, mint a halak ősi sugaras merevítésű úszói, ott lapul a szárazföldi emlősökre jellemző öt ujj, csak éppen ezek már eredeti funkciójukat veszítették, be vannak ágyazva egy rugalmas kötőszövetekkel átszőtt mellúszóba, ezzel nem tud sem fogni, sem kapaszkodni, ezek evező funkciót vettek fel.
Ugyanez a folyamat végbement a dinoszauruszok korában is, amikor a szárazföldi hüllők adaptálódtak vissza a tengeri életmódhoz, ugyanígy elveszítve illetve átalakítva végtagjaikat, míg a csontvázuk alapján egyértelműen látszik, hogy gyíkok, annak ellenére, hogy ugyanúgy alkalmazkodtak a halszerű anatómiához, mint ma a cetfélék.
Szóval mindig olyasmit vitatsz, amit senki nem állított.
58:
Viccelődsz velem? Nem tudsz elképzelni a tiednél nagyságrendekkel élesebb intelligenciát? Például olyat, amelyet érzelmek egyáltalán nem befolyásolnak? Olyat, amely nem hátrál meg a végtelen fogalma elől? Olyat, amely nem csüng kisgyermekként egy „-izmus” keblein? — Ha nem, akkor nem. Egy emberszabású se tudja elképzelni, például én mire vagyok képes szellemileg. 😀
31: Igen, a Nap is halad. Igen, a körülötte keringő Föld valamilyen spirált ír le. De ezen a formai hasonlóságon túl nem sok köze van ennek a DNS-hez.
32: Igaz, attól a butaságtól eltekintve, hogy „a galaxis az ősrobbanás középpontjától távolodik” – merthogy ilyen középpont nincs, nem értelmezhető.
34: „A tudománynak nem feladata, hogy bebizonyítsa Isten és a halál utáni élet létezését…” – pontosan ez a helyzet.
35: Szabolcs, ott a pont!
44: Tibor bá: És mik volnának ezek a konkrét jelek?
Ha Célt látsz, ki az aki ezt a célt kitűzte? Kinek a célja ez?
56: Ha feltételezel egy teremtőt, aki pontosan ki tudta számolni, hogy az ősrobbanásban milyen kezdőfeltételeket kell megadni ahhoz, hogy az életre alkalmas naprendszerek, bolygók egyáltalán létrejöhessenek, sőt olyan tulajdonságot tudott adni az anyagnak, ami (szerinted) az aminosav, majd az élet kialakulására predesztinálja,
akkor nem gondolod, hogy ez a „szuprím intelligencia” már létezik? Ez a teremtő sok nagyságrenddel intelligensebb kell legyen, mint az elképzelhető legintelligensebb ember.
62:
Rossz (túlzottan emberi) a gondolatmeneted. A teremtőnek nem kell semmit kiszámítani, mert tudja. A dolog úgy adódik, hogy egy életképes univerzumban a főerők aránya precízem adott. [utána nézek és folytatom]
A gravitáció értékét egynek véve = 1 akkor
gyenge magerő = 10^34
elektromágneses erő = 10^37
erős magerő = 10^39
Felhívom a figyelmed, hogy az utolsó 3 közötti különbség „mindössze” néhány nagyságrend, de a gravitáció több mint 30 nagyságrenddel kisebb, ami egy irgalmatlanul hatalmas szám különbözik. Az univerzum elképesztően finoman van hangolva, ami mögött akaratnak kell lenni.
Az evolúció magyar jelentése nem „fejlődés” – bár sok helyen ezt állítják. A „folyamatos változás” talán pontosabban közelíti a jelentését. Valóban nincs iránya, bár úgy tűnhet a bonyolultabb élőlények kialakulása felé halad, ez azonban csalóka. Az egyszerűbb lények is nagy túlélők és ha a körülmények hirtelen változnak – amire nagyok az esélyek – ismét bizonyítanak majd.
64. mix
Magyarul az „evolúció” biológiai értelemben törzsfejlődés.
Tehát fejlődés.
Angolul is a „development” szóval magyarázzák, és olyasmivel, hogy egyszerűbb dolgok összetettebbé válnak…
Én egyszerűen arra szerettem volna rámutatni, hogy ha valami fejlődik, akkor annak legalább az irányát lehet ismerni, ha az eredményét nem is.
Ha pedig véletlenszerűen alkalmazkodik a pillanatnyi környezethet, az nem fejlődés.
Ha egy állat melegebb bundát növeszt ha hidegre fordul az idő akkor fejlettebb ? Szerintem csak alkalmazkodik.
A fejlődés szóban valahol benne van a jobb, a teljesebb igérete…
A cápa vagy a krokodil túlélt sokmllió, azóta kihalt fajt, pedig évmilliók óta nem változtak semmit. Akkor ők a fejlettebbek, vagy azok az emlősők, akik kihullottak mellőlük?
61 Tibor’bá
” Nem tudsz elképzelni a tiednél nagyságrendekkel élesebb intelligenciát? ”
Hát ha nagyon erőlködök, akkor lehet hogy el tudok képzelni…
A középkori paraszt is el tudhatott képzelni atombombákat, mérget okádó közlekedést, beton kockákba zsúfolt milliókat…
De mivel nem tudta felfogni, és nem esett hasra a tudomány mindenhatósága előtt, csak azt kérdezhette volna : MI A FRANCNAK?
Én is csak azt kérdezném, hogy MENNYIVEL különb a te általad elképzelt szuprím intelligencia a miénknél?
CSAK az anyag szerkezetét ismeri jobban, vagy képes választ adni fontosabb kérdésekre is ?
És az olyan intelligencia valóban fejlettebnek tekinthető, amelyik érzelemmentes?
Az autistáké lenne a jövő?
MÁR MOST érezhető ennek a hatása, igaz ez a gazdaság irányából lopakidik felénk:
„The business of the business is the business”
Azaz a gazdaság dolga a profit generálása, és ne foglalkozzon az „érzelmi” járulékos hátrányokkal, a szociális, egészségügyi, klimatikus, környezeti meg hasonló jelentéktelen hatásokkal…
Szerintem ha a szeretet nem erősödik meg újra az emberiségben, akkor hajunkra kenhetjük akármekkora intelligenciánkat… Egy tudásszomjtól vezérelt „érzelemmentes” tudós „kiváncsiságból” fel fogja robbantani a világot.
65. Attila
Latin eredetű és kigördülést jelent.
A törzsfejlődés nem egyenlő az evolúcióval, mást állít.. bár tényleg sok helyen egybemossák.
A lényeget illetően úgy tűnik egyetértünk, szerinted sem pontos kifejezés a fejlődés az tárgyalt folyamatra.
Az evolúció programokkal elég jól szimulálható.
Nincsenek „fejlettebb” lények, csak túlélők. Nekik van esélyük. Ha egy komplexebb élőlény nem tud túlélni, az kihal.
Sokan az embert a legfejlettebb élőlénynek tarják – azt gondolom tévednek. Az idő majd eldönti.
63: „Az univerzum elképesztően finoman van hangolva, ami mögött akaratnak kell lenni.” – Ez a lényeg, amiben egyetértünk.
Hogy a Teremtő „számít” vagy „tud”, az szemantikai kérdés, igazából mindkét esetben emberi fogalmakkal, hiányosan közelítünk a végtelenhez, a kiismerhetetlenhez.
A kérdésem: egyetértesz-e velem abban, hogy a Teremtőnek (akármilyen is amúgy) szuperintelligensnek kell lennie?
Ha már Ő is eleve intelligens, és úgy teremtette a világot, hogy abban az intelligencia kialakuljon, akkor ezek szerint (legalábbis ebben a vonatkozásban) a saját képére teremtette az intelligens lényeket?
68:
Leragadunk a Földre és nagyon nehéz elszakadni. A Teremtő nem szuperintelligens, hanem végtelenül az. Ezzel kapcsolatban minden végtelen, és ez az, amit nem értünk meg. A lét mindig volt és mindig is lesz. Ebből a „mindig is lesz”-t valahogy felfogjuk, de a „mindig volt” felfoghatatlan, mert a Földön mindennek volt és van kezdete. — Különben dehogy teremtette saját képére az intelligens lényeket. Megalkotta a kezdeti feltételeket és elindította a „gépezetet”, ami elkezdett evolválni.
69. Tibor’bá
Szerintem a „kezdeti feltételek” megalkotása pontosan a „saját képét” jelenti.
Mert vagy valamilyen rendszert alkotott, amitől „vár” valamit, vagy pedig összekevert egy csomó dolgot, jól felrázta, és most nézi, mi lesz belőle.
A második variációhoz persze már a teremtő koncepciójára sincs szükség.
A teremtést még emberi szinten is intellektuális tevékenység előzi meg. Hát még a világ teremtését!
65: „Én egyszerűen arra szerettem volna rámutatni, hogy ha valami fejlődik, akkor annak legalább az irányát lehet ismerni, ha az eredményét nem is.”
A cetfélék törzsfejlődése jó példa arra, hogy az irány is megváltozhat, hiszen az őseik kezdetben a szárazföldi élethez egyre jobban alkalmazkodó, a víztől elszakadó élőlények voltak, majd egy idő után a folyamat megfordult, és a vízi életmódhoz egyre inkább alkalmazkodás lett a fejlődésük fő vonala. De ettől még ezt továbbra is fejlődésnek hívjuk a köznyelvben, még ha ez neked nem is tűnik kellően pontos fogalomnak.
Egyébként az evolúció és más dolgok elfogadottságáról itt egy friss felmérés:
http://index.hu/tudomany/2014/09/23/a_gyiklenyekben_jobban_hiszunk_mint_a_bibliaban/
🙂
„a mai tudásunk szerint, a MAI életformák örökítő anyaga a DNS”
És mi a helyzet az RNS-vírusokkal?
56.
„Például a fényhullám viselkedésének a megváltozása, ha intelligens ember megfigyeli.”
Honnan tudjuk, hogy hogyan viselkedik a fény, ha nincs emberi megfigyelő? Elképzelek egy labort, ahol összeállítják a kétréses kísérletet, és mindent automatizálnak (hogy melyik résnél melyik detektort kapcsolják be, stb.). Ezután mindenki kimegy a laborból, és számítógép vezérli a kísérletet, minden detektor rezdülését feljegyzi, kinyomtatja egy papírra. Ezután bejön a laborasszisztens, és megnézi az eredményt. Más lesz az eredmény, mintha ott lettek volna a laborban? Vagy a számítógép már intelligensnek számít, és akkor volt intelligencia a laborban? Vagy a tinta a papíron abban a pillanatban rendeződik értelmes eredménnyé, amikor a professzor ránéz? Én abban hiszek, hogy a fény hullámfüggvénye spontán módon omlik össze bizonyos valószínűséggel, egyszercsak, anélkül, hogy valaki ránézne.
„Vagy az első aminosav összeállása messze könnyebben, mint az atomok véletlenszerű összeállásának valószínűsége.”
Hidrogént égetek oxigén jelenlétében H2O keletkezik. Miért nem H8O5? Mekkora volt a valószínűsége, hogy éppen H2O keletkezzen? Én nem ismerem az aminosavak kialakulásának folyamatát, de nem hiszem, hogy véletlenszerűen állnának össze, bizonyára van valami szabályszerűség, hogy melyik atom mennyi valószínűséggel áll össze egy másik atommal, de még nem ismerjük (vagy csak én nem ismerem).
63.
A gravitáció a téridő geometriai tulajdonsága, a többi erő az anyag egymással való kölcsönhatásából származik. Ez két külön dolog, miért kéne egy nagyságrendbe esniük? (Tudom, hogy le lehet írni a gravitációt erővel is, jelenleg pedig azon dolgoznak, hogy a többi erőt is geometrizálják, de én nem látok problémát ebben.)
Arról is tudok, hogy az univerzum finoman van hangolva, nem csak az erők, de egyéb állandók (fénysebesség, Planck-állandó) értékei is olyanok, hogy ha kicsit mások lennének, nem lennénk. De ebből számomra továbbra sem következik egy Teremtő léte.
„Fel lehet tenni persze, hogy az anyagba bele van programozva valami rejtélyes, láthatatlan motiváció az élet létrehozására, de ez egyrészt mágikus gondolkodás, másrészt nem látjuk ennek jelét az anyag viselkedésében, amikor vizsgáljuk.”
Az, hogy vannak élőlények, azt támasztja alá, hogy az anyag egy bizonyos szabályrendszernek (fizikai, természeti stb. törvények) engedelmeskedve mégiscsak képes élet létrehozására. (Most már csak az „élő” és „élet” definícióját kellene megadni…)
63.
„Az univerzum elképesztően finoman van hangolva, ami mögött akaratnak kell lenni.”
És még így is instabil az egész.Sok tudós szerint már rég össze kellett volna omolnia! 😀
De mivel nem tette, szupernóva robbanások, ütközések ellenére sem, talán a feltételezett működési elvben van a hiba.
Pedig már tele tömték feltételezett anyagokkal.
Feketelyuk, sötét anyag, sötét energia, atomi szinten, egy csomó, úgynevezett „közvetítő” anyag.
S még mindig nem eléggé stabil! 🙂
S lőn új elmélet. Nem kellenek a működéséhez a fenti anyagok, sőt még gravitáció sem.
Ez az Elsődleges Mezők elmélet. Egyszerű, modellezhető és még középiskolás szinten is megérthető.
(A 33-ban Melikének már föltettem a linket. Aki nem akarja végignézni, az 19:40-től figyelje.)
Hogy hogyan kerül ez ide? Az evolúció ellenes bizonyíték egyik prominensnek tartott bizonyítéka, amiben egy ostoros egysejtű példáján keresztül bizonyítják, hogyan nem jöhetett létre evolúcióval.
(Sajnos nem tettem el a vidit.)
Pedig csak arra példa, ha rossz irányból közelítünk egy dologhoz, akkor annak megoldásán csak az Isten tud segíteni! 😀
73:
Ne várd tőlem, hogy udvariaskodjak, mert nem érdemled meg. Ha kellő tárgyi ismeret nélkül leállsz kekeckedni, akkor azt érdemled meg, amit most tőlem kapsz.
„Hidrogént égetek oxigén jelenlétében H2O keletkezik. Miért nem H8O5? Mekkora volt a valószínűsége, hogy éppen H2O keletkezzen? Én nem ismerem az aminosavak kialakulásának folyamatát, de nem hiszem, hogy ”
Már a kérdés feltevése is sületlenség. „oxigén jelenlétében égetni”? Ezt a mondatot külön ki kell találni, mert ilyen nincs. Hogy miért nem H8O5? A vegyértékekről hallottál már? És arról, hogy a hidrogénnek miért 1 a vegyértéke, és az oxigénnek miért 2? Nem ismered, de azért nem hiszed? — Hinni a templomban kell, itt ISMERNI kell. Ha nincs ismereted, akkor ne szólalj meg!
76.
Túl azon, hogy nem értem, mi a probléma az oxigén jelenlétében való égetéssel, mert akár klórban is égethetnénk hidrogént, akkor hidrogén-klorid keletkezne, ugye nem gondolod komolyan, hogy ne tudnám, hogy az oxigénnek hány külső elektronja van (6) és hogy hány elektront szeretne még felvenni, hogy telített elektronpályája legyen (2-t). De ezek szerint nem véletlenszerűen kapcsolódnak össze. Akkor az aminosavaknál, amik nem nagyságrendekkel több atomból állnak, mint a víz, miért lenne olyan pici a létrejöttük valószínűsége?
72: „És mi a helyzet az RNS-vírusokkal?”
Na mi? 😀
/A vírus magára hagyva nem képes szaporodni, vagyis nem él. Lényegében egy szoftver, ami megfelelő hardver nélkül /ÉLŐ szervezet/ nem képes semmire./
De elfogadom, hogy helyesebb lett volna csak nukleinsavat írni.
76. Hát én nagyon buta vagyok de úgy tudom, hogy oxigén nélkül nincs égés. Csak leégés.
77:
Nincs se türelmem, se időm, hogy egy-egy hozzászólót győzködjek. Kollektíven teszem meg, mindenki részére a holnapi posztban.
78: Magamra hagyva én se vagyok képes szaporodni. Kell hozzá még minimum a feleségem, plusz egy rakás külső körülmény, tápanyag, meleg, stb. Akkor most én sem vagyok élőlény?
🙂
Ne érts félre, tudom mi a különbség egy vírus és egy élő sejt között, de simán lehet olyan élet-definíciót adni, amibe a vírus belefér.
71. Avatár
Pont a cetfélék a példa arra, hogy szó sincs fejlődésről, csupán alkalmazkodásról.
Mert ugye a fejlődés azt jelenti, hogy egyre fejlettebb valami.
Most akkor a cetek fejlettebbek annál mint amikor pár millió évvel ezelőtt kikalandoztak a szárazföldre?
Ha igen, akkor ez a fejlettebbség miben mutatkozik meg a többi, vízben maradó (fejlődő?) hallal szemben?
Szerintem a fejlődés igen markánsan különbözik az alkalmazkodástól.
82: Most azt akarod bizonyítani, hogy az élővilágban nincs fejlődés, és a mai élővilág egyenrangú mondjuk az ősóceánban lebegő prokarióták életközösségével? Vagy arra próbálsz rámutatni, hogy az evolucionizmus önellentmondásos, ezért szükségszerűen téves? Vagy valami egyebet akarsz mondani ezzel?
Nincs fejlődés, változás van. És túlélők vannak.. néha meglepően kevesen.
Időnként történnek olyan változások, melyeknek eredménye tömeges kihalás. Ilyenkor az adott kor fajainak akár 90%-a is eltűnhet. Öt ilyen kort tartanak számon a földtörténetben.
Lehetséges okok: erősödő vulkáni tevékenység, nagyobb meteor becsapódása, a légkör összetételének változása vagy akár közeli gamma-kitörés… számtalan feltételezés van.
Bizonyos tulajdonságok hasznosak lehetnek a túléléshez.. a medveállatkák közismerten elélnek a legszélsőségesebb körülmények közt is. Nehezen tudnék olyan katasztrófát kitalálni, ahol nem lennének a „nyertes” fajok közt.. Az emberi faj vélhetően nem élne túl efféle katasztrófát, az intelligencia vélhetően nem túl előnyös evolúciós szempontból.
84:
„intelligencia vélhetően nem túl előnyös evolúciós szempontból” Ezt hogy kell értelmezni? Az intelligencia nem segíti a túlélést? Fene tudja! Ha most jönne egy 100 méter átmérőjű aszteroida azt évekkel korábban tudná az emberiség és még időben fel tudná robbantani egy hidrogén töltettel. 😉
85.
Tudomásunk szerint eddig nem jelent meg az intelligencia, bár ezt csak arra alapozzuk, hogy nem találtunk rá bizonyítékot. Különösebb fantázia nélkül is elképzelhető azonban ennek az ellenkezője.. hogy megjelent – akár több alkalommal is – csak éppen nem hagyott nyomot.
De például a rovarok biztosan túléltek legalább öt nagy kihalási eseményt és ebből csak az egyiknek sikerült megtizedelnie az akkori fajaikat. Azt gondolom eléggé sikeresek.
Ha az intelligens fajok átvészelnek akár csak kettőt is, azt mondom majd, emelem kalapom 🙂
Cseljabinszk után persze beígérték az Atlas rendszert, de ez az évekkel korábbi észlelés még a jövő ígérete.
82:
Én a fejlődés alatt azt értem, hogy a túlélésért folytatott fegyverkezési versenyben a legösszetettebb, legmagasabb szervezettségi fokú felépítéssel, működéssel bírnak.
Ezt éppen az kényszeríti ki, hogy a tápláléklánc magasabb fokain egyre nagyobb energiacsomagokat lehet elfogyasztani, ami biztosítja a nagyobb energiaigényű életmódot is, viszont itt folyik a legöldöklőbb harc is ezen források uralásáért.(Tiszta kapitalizmus!) 🙂
Ugyanakkor az is következik, hogy a táplálékláncban történő bármilyen szakadás ezeket a fajokat semmi idő alatt kivégzi.
Akik a lánc alján vannak, azok sokkal egyszerűbb, stabilabb felépítésűek, sokkal szélsőségesebb körülményeket is kibírnak.
Viszont ezt csak a rettenetesen magas szaporodási ütemükkel tudják elérni, mert náluk a legmagasabb a kihullás, a legkisebb a túlélési arány az utódok között, mivel többségük a tápláléklánc bázisaként táplálékként végzi mielőtt szaporodhatna. Viszont az a kevés túlélő is elég a reprodukcióhoz.
A fejlettebbeknél viszont egyre magasabb a túlélési arány.
86: Az intelligenciával az a baj, hogy ahhoz túl hatékony, hogy a lehetséges összes forrást feltárja, és a maga javára elhasználja, ahhoz viszont nem elég szervezett, hogy ezt a folyamatot fenntartható szintre korlátozza.
Félő, hogy ezen utóbbin nem lehet változtatni, bármennyire is szükséges lenne. Ezt az örökséget hoztuk az állatvilágból, hogy a rendelkezésre álló forrásokat maximálisan ki kell használni, mert ha nem, akkor a konkurencia teszi ezt, és ezzel fölém is kerekedik, és kiszorít az élettérből.
Ma ez az érdekeltség már nem az ökológiai rendszer tagjai között működik, hanem a különböző gazdasági érdekeltségek között, de ugyanolyan kényszerítő erővel motivál. 🙁
88. +++1
Ez nagyon jó meglátás!
Régóta mondom, nincsenek ökológiailag „öntudatos” fajok, minden élőlény, organizmus, addig szaporodik, míg azt külső körülmények nem akadályozzák.
Ez alól az ember sem kivétel. 🙁
88 & 89:
A meglátásotoknak reális alapjai vannak, de az emberiség szomorú végjátákának nem az intelligencia az okozója, hanem a belső pszichés tulajdonsága. Ez az önpusztító belső tulajdonság sokkal hatékonyabb nyilvánul meg intelligens egyedeknél, de itt az intelligencia csupán eszköz az alap tulajdonság érvényesítésére. Ez a disztinkció azért fontos, mert kipusztulásunk után újabb és újabb evolúciós nekifutások fognak történni, ahol nyilván az intelligencia megint fel fog futni és ha az akadály maga az intelligencia, akkor sose ér a folyamat a csúcsra.