2021-06-09 nap bejegyzései

(3565) Európa iszlám jövője

Tibor bá’ fordítása online

El vagyunk foglalva a CIVID-19 pandémiával, de ettől a “régi” problémák nem tűntek el.

 

2021 a 89. év

Szerző: Guy Milliére (a Párizsin Egyetem professzora, 27 szakkönyv szerzője)

Az európai vezetők elfogadták országaik egy részének átalakítását az ellenség territóriumává. Látják, hogy egy demográfiai katasztrófa közepén állunk. Tudják, hogy 20-30 éven belül Európát az iszlám fogja uralni.

Tíz évvel ezelőtt Walter Laqueur történész, Európa Utolsó Napjai meghatározásában azt állította, hogy az európai civilizáció haldoklik és csak az öreg emlékművek és múzeumok élik túl az átalakulást. Laqueur diagnózisa túlzottan volt optimista. Az öreg emlékművek és múzeumok fel lesznek robbantva. Nem kell máshova nézni, mint az „Antifa” fekete csuklyás támogatóira (egy „anti-fasiszta” mozgalom, akiknek tettei totálisan fasisztoid) mit tesznek Amerikában a szobrokkal.

Az európai szajha média megmagyarázhatatlannak nevezi az iszonyatos tetteket. A vezető spanyol napilap, az El Pais  az egyik vezércikkében azt írja, hogy a radikálissá válás bizonyos közösségek kirekesztésének a keserű gyümölcse. Aminek felszámolásához nagyobb szociális igazságra lenne szükség. Franciaországban a  Le Monde állítja, hogy a terroristák gyűlöletet akarnak kelteni, és nyomatékosan figyelmeztet az előítélet elkerülésére. Angliában The Telegraph megmagyarázza, a gyilkosok megtámadják a Nyugatot, nem azért, amit tesznek, hanem azért mert a Nyugat az Nyugat. Magukat gyilkosoknak nevezik, nem pedig terroristáknak, vagy iszlámistáknak. Egy terrorellenes szakembert meginterjúvoltak a televízióban, aki azt állította, hogy egész Európában végrehajtott terrortámadások egyre gyilkosabbak lesznek. Kitért arra, hogy a barcelonai dzsihádisták eredeti terve a Sagarada Família katedrális lerombolás volt, több ezer áldozattal. A szakemberek azt szajkózzák, hogy az európaiaknak meg kell tanulni együtt élni a széleskörű mészárlással. Nem állnak elő megoldással. Újra és újra állítják, hogy a terroristák valójában nem muszlimok, és a támadásoknak semmi közük az iszlámhoz.

Nyugat európai országok vezetőinek az a véleménye, hogy az iszlám terroristák létezése az élet velejárója, amit az európaiaknak meg kell szokni, mert ez egy fajta aberráció, aminek semmi köze az iszlámhoz. Legtöbbször a „terrorizmus” kifejezést beszédeikben elkerülik. A barcelonai támadás után Angéla Merkel német kancellár apró kis szemrehányást tett a „gyűlölködő” eseményt okozóknak, aztán szolidaritásról biztosította a spanyol embereket, majd lezárta a témát. Emmanuel Macron francia elnök felrakott egy részvétnyilvánítást a tweeterre, majd „tragikus támadásról” beszélt. Európa szerte szándékosan jelentéktelenítették a terrorcselekményeket. Aki mobilizálásról, vagy a bevándorlási politika nagyobb fokú megváltoztatásáról beszélt, azokat a politikusok gúnyosan populistának bélyegezték.

Az iszlám legkisebb bírálata azonnal, szinte egyhangú méltatlankodást vált ki. Nyugat Európában a könnyen hozzáférhető, iszlámról szóló könyveket a Muszlim Brotherhood (Muzulmán testvériség) szervezetekhez közelállók írják, mint például Tariq Ramadan. Léteznek politikailag nem korrekt könyvek is, de ezeket pult alól adják, mintha csempészáru lenne. Iszlám könyvesboltok árulnak brosúrákat, amelyek nyíltan erőszakra buzdítanak. Több tucat Abdelbaki Es Satty-hoz hasonló imám, aki feltételezhetően a barcelonai támadás kitervezője volt, büntetés nélkül folytathatja prédikálását. Ha valamelyiket letartoztatják, hamarosan kiengedik. Széleskörű a behódolás. A növekvő veszély ellenére, mindenütt csak beszélgetés zajlik arról, hogy az európaiaknak a lehető legnormálisabban kell élni. Viszont az európaiak pontosan látják mekkora a veszély, és érzékelik, hogy a legkisebb mértékben se normális. Látják a rendőröket és a katonaságot az utcákon, az egyre-másra felállított ellenőrzési pontokat. Színházak, áruházak bejáratainál végzett ellenőrzéseket. Közben azt mondják az embereknek, hogy lépjenek át a fenyegetéseken, de ezt nem teszik. Tüntetéseken azt állítják, hogy nem félnek (No tinc por), de valójában agyon idegesítik magukat. Felmérések eredménye világosan kimutatja, hogy fekete jövőt jósolnak maguknak, de azt is világosan jelzik, hogy nem bíznak vezetőikben, de úgy érzik, nincs más választásuk.

Életükben a fordulat gyorsan következett be, kevesebb, mint 50 év alatt. Korábban Európában mindössze néhány ezer muszlim volt jelen, többnyire munkavállalók a korábbi gyarmatokból. Elvileg ideiglenesen, ezért soha nem volt igény a beolvadásukra. Számuk azonban hamarosan százezrekre rúgott, majd milliókra. Jelenlétük állandóra változott. Sok közülük állampolgárságot kapott, beolvadásuk elképzelhetetlenné vált, legtöbb elsősorban muszlimnak érezte magát.

Az európai vezetők feladták saját kultúrájuk védelmét, egy idő után úgy gondolták, hogy minden kultúrát egyformának kell tekinteni.

Az iskolák tananyagát megváltoztatták. A gyerekeket arra tanították, hogy Európa és a Nyugat kifosztotta a muzulmán világot, nem pedig azt, hogy a muszlimok megtámadták és leigázták a keresztény Bizáncot, Észak Afrikát és a Közel Keletet, Kelet Európa egy részét, Görögországot, Észak Ciprust és Spanyolországot. A gyerekeknek azt tanítják, hogy az iszlám civilizáció csodás és gazdag volt a gyarmatosítás előtt.

A háború utáni jóléti állam kialakított egy hatalmas létminimum alatti osztályt, amely állandó jelleggel vált függővé, pont akkor, amikor a muszlimok száma Európában megduplázódott. Ezért a szociális lakások által kialakuló környékek muszlim gettókká váltak. A tömeges munkanélküliek száma gyorsan növekedett, akiknek nagy része betanított munkás volt. Így aztán a muszlim gettók tömeges munkanélküliek gettójává vált, amiket elleptek az agitátorok, akik arról győzték meg a munkanélküli muszlimokat, hogy miután az európaiak hazájukat kirabolták, most, miután velük építették újjá Európát, úgy bánnak velük, mint haszontalanná vált eszközzel. Nem csoda, hogy a bűnözés mindennapossá vált. A muszlim gettók bűnözők gettójává változott.

Lassan megérkeztek a szélsőséges prédikátorok, akik az európaiak utálatát megerősítették. Azt tanították, hogy a muszlimoknak emlékezni kell arra, hogy kik is ők. Az iszlámnak bosszút kell állni. Megmagyarázták a fiatal muszlimoknak, a börtönbe zárt muszlim bűnözőknek, hogy az erőszak nemes célra felhasználható: ez a dzsihád.

A rendőrséget utasították, hogy ne lépjenek közbe nehogy növeljék a feszültséget. A bűnbarlangok no-go zónákká váltak. (amiknek létezését hivatalosan tagadják) Ezekből a no-go zónákból verbuválják az Iszlám terroristákat. Lázadások törtek ki, amire a vezetők részéről a nagyobb engedmények biztosítása volt. Új törvényt hoztak létre, amivel korlátozták a szólásszabadságot.

Amikor az iszlám terroristák először támadtak Európára, az ország vezetői nem tudták mit kellene tenni, és még ma se tudják. Egy olyan szituáció foglyaivá váltak, amelyet ők hoztak létre, de nem képesek ellenőrzésük alá vonni. Úgy tűnik a helyzet reménytelen.

Nem ítélhetik el az iszlámot, mert a törvény, amit ők hoztak, ezt nem teszi lehetővé. A legtöbb európai országban törvény tiltja az iszlám bírálatát, mert az iszlamofóbia, és mint ilyen súlyos pénzbüntetés jár érte, ha nem elzárás.

Az 1995-ben létrehozott Schengeni egyezmény miatt a határvédelem nem állítható vissza, illetve drága lenne és időt venne igénybe.

Úgy tűnik, hogy az európai vezetők se nem akarják, se nem rendelkeznek az eszközökkel, hogy ellenálljanak az Afrikából és a Közel keletről érkező több milliós muzulmán emigráns áradatnak. Pontosan tudják, hogy az emigránsok között terroristák bújnak meg. Ennek ellenére nem vizsgálják meg őket, hanem kibújókat keresnek és hazudnak. Nem működő deradikalizációs programokat hoznak létre, de úgy tűnik, hogy a „radikálisak” nem akarnak „deradikálisnak” lenni.

Az európai vezetők kitalálták, hogy a radikalizáció egy fajta mentális betegség és azt fontolgatják, hogy pszichiáterekkel kezeltetik őket. Aztán kitalálták az Európai Iszlámot, ami egészen más, mint az iszlám bárhol máshol. Szerintük ez utóbbinak magas erkölcsi hozadéka van. Ilyen alapon marad Barcelona “open” az emigránsok felé. Angéla Merkel nem hajlandó szembe nézni politikájának a következményeivel, ami a megszámlálhatatlan migráns beengedését eredményezte. Ehelyett megbünteti azokat a közép európai országokat, amelyek nem fogadják el politikáját.

Az európai vezetők nagyon jól látják a demográfiai katasztrófát, tisztában vannak azzal, hogy 20-30 éven belül Európát a muszlimok fogják uralni, megpróbálják a keresztény európaiakat elaltatni egy olyan álomszép jövő előre vetítésével, ami soha se fog elérkezni. Azt mondják, hogy Európának meg kell tanulni együtt élni a terrorral, mert ezzel szembe semmit se lehet tenni. Elhallgatják azt, hogy sok mindent lehetne tenni, de nem teszik, mert elveszítenék a muszlim szavazókat. Winston Churchill azt mondta Neville Chamberlain-nek: Választhattál háború és megszégyenülés között. Te a megszégyenülést választottad, és háborút fogsz kapni. Ez a megállapítás ma is igaz.

Walter Laqueur történész  10 évvel ezelőtt az „Európa utolsó napjai” összefoglalójában azt írta, hogy az európai civilizáció haldoklik, és csak a múzeumai és szobrai fogják túlélni. Ámbár diagnózisa túlzottan optimista volt. A múzeumokat és a szobrokat fel fogják robbantani. Nem kell mást nézni, mint a fekete csuklyát viselő „Antifa” mozgalom tagjainak a tevékenységét az amerikai szobrokkal. A barcelonai Sagrada család katedrálisa azért maradt épen, mert a terrorista elbaltázta a robbantást.

Európa halála erőszakos lesz, és fájdalmas. Úgy tűnik senki se hajlandó leállítani. A választónak még sikerülhetne, de most kellene cselekedniük, még mielőtt nem lesz túl késő.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!