Antalffy elvtárs: “A következő lépés az lesz, hogy Orbán a kedvenc lovát miniszternek jelöli, majd magából istent csinál. Végül felégeti Karácsony Gergely Budapestét hegedűszó mellett. Volt már ezekre példa, a magyar nép ezt lehetővé teszi.” – majd később: “A poszt nem politizál, egyértelmű tényeket állapít meg.” – mondá Antalffy elvtárs a libsik vén propagandistája, aki már-már a zsidó Alja Ehrenburg babérjaira tör, a primitív uszítás műfajában, ja, és cenzúrázik, mint a zsidó Zuckerberg elvtárs…

Az elvtárs megszólítás nyilván azt akarja közölni, hogy komcsi voltam. Ez következik abból is, hogy libsi vagyok, illetve zsidó, mint Zuckerberger.

A helyzet az, hogy nem voltam még párttag se. Nem volt rá szükségem. Utalnék itt Márai Sándor 1944. március 18-án tartott Sándor napi házibulijára, ahol éjfél környékén megszólalt a telefon. Márai egyik Sopronban élő barátja telefonált. Közölte, hogy a német csapatok éppen most lépik át a határt. Az ünneplő baráti társaság letargiába esett. Közülük egy örvendezett. A többiek meg voltak ütközve, amire a lelkendező: könnyű nektek, ti tehetségesek vagytok.

Nyilvánvaló, hogy a szélsőséges pártokba azért lépnek be, hogy könnyebb legyen érvényesülni azoknak, akiknek különböző ambíciói vannak. Illetve a tehetségtelenek azért, hogy valamivel kompenzálják hasznos képességek hiányát.

Szóval nem voltam komcsi, és nem vagyok se libsi, se zsidó. De a tisztelt Fidesz imádóknak felhívnám a figyelmét arra, hogy KISZ titkárok voltak Varga Mihály Deutsch Tamás – és most kapaszkodj – Kövér László és Orbán Viktor is. Lehet, hogy őket illetné meg az elvtárs megszólítás? Esetleg a megbélyegző libsi jelző?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

1950-es évek 60-70 évvel ezelőtt voltak. Az ifjú koromban, vagyis az 1950-es években, ha visszamentünk volna 60-70 évet, akkor 1880-90-hez értünk volna. Semmi ilyen nem történt. Sőt, még 20 évet se mentünk vissza. A 30-as évek slágereit senki se kívánta meghallgatni (ez a 80-as évekre megváltozott). Ahogy én visszaemlékezem, úgy éltünk, mintha az élet 1945-ben kezdődött volna. Mintha nem lett volna háború, és mintha a háború előtt nem készültek volna játékfilmek, slágerek. Az idősebb generációnak nem volt igénye arra, hogy az 1930-as évek slágereit hallgassák. Mi ennek az oka? Senkit se érdekelt a múlt? Senki se gondolt rá vágyakozva? Mindenki a jövőbe nézett? Valahogy így:

Az 1950-es években kellett számon vetnem, hogy mi akarok lenni, hogy és hol akarok élni, egyáltalán mit akarok magammal. Az egyértelmű volt, hogy amit látok magam körül az be van betonozva, és ilyen lesz 10-20, de akár 100-200 év múlva is. Az oroszok itt vannak és lesznek is. Mi szocialisták vagyunk és maradunk is. A munkavállalási probléma eszünk be se jutott, a munkanélküliség ismeretlen fogalom volt. Nem volt egy Kánaán, de elfogadható volt. Mindennek meg volt a helye. A jövőkép kerek volt, az ember bele tudta helyezni magát. A közvetlen múlt megedzette a társadalmat, senkinek se volt irreális álma. Lakás, család, szolid élet, olcsó szórakozás (például utca, munkahelyi bálok). Nem volt okunk feltételezni, hogy egyre rosszabb lesz. Ellenkezőleg, egyre kedvezőbbnek tűnt a jövő.

Tudom, ez úgy hangzik, mint egy baloldali propaganda, pedig nem az. Az emberek a fülükkel szavaznak. Kellemes visszamenni néhány évtizedet a múltba. Ha olyan nagyon szar lett volna, nem lenne nosztalgia sóvárgás.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Ezek jutottak eszembe, amikor olvastam a következőket: Kásler: „Mindenekelőtt megemlíteném azt, hogy rendkívül pontosan és helyesen döntött a kormány a járvány egész időszakában. Nem tudok mondani visszatekintve az elmúlt egy évre egyetlenegy olyan körülményt sem, amit ne helyesen ítéltünk volna meg.”

A szöveg első hazugsága a többes szám használata. Szó sincs arról, hogy ők döntöttek volna. Egyedül Orbán Viktor döntött, saját ötletei alapján. Éppen ezért Kásler szövege egy gigantikus seggnyalás. Azon kívül, hogy hatalmas hazugság. A mindenható miniszterelnök döntései következtében hazánk a népesség arányos halottak számában sikeresen felverekedte magát az első helyre. Egy millió emberre vetítve sehol a világon nem volt annyi halott, mint nálunk.

Ezek után már csak ismételgetni kell a sikeres védekezés hazugságát, amíg mindenki elhiszi. És a kétharmadra felügyeskedett 45% könnyező szemekkel fogja elrebegni hálás köszönetét népünk második szeretett vezérének, Orbán Mátyásnak.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A szenzációs új tanulmány szerint azok, akik kis időre kimennek az életből, később pozitív élménnyel térnek vissza. A kutatók AI-t alkalmaztak, ami 158 írott tanúvallomást tett elérhetővé halál közeli tapasztalatokról. A leírásban a „látni” és „fény” szavakat sokkal gyakrabban használták, mint a „félelem” és „halott” negatív felhangokkal.

A kanadai Western University és a belgiumi University of Liége tudósaiból álló csapat előállt kvantitatív tudományos bizonyítékuk eredményével, ami szerint az emberek legnagyobb része a halál közeli állapotot kedvezően élik meg.

Az eredmények megegyeznek  Adam Tapp, kanadai mentőtiszt tapasztalataival, aki 11 percig volt halott áramütés következtében.

„Olyan volt, mintha felébredtem volna egy rövid ki szunyálásból. Nem volt félelem, vagy hasonló, csak tökéletes kielégülés és boldogság.” Mondotta Tapp a CTV Híreknek.

Korábbi vizsgálatoknál olyan kérdéseket tettek fel, mint: „Volt kielégültség vagy boldogság érzeted?” vagy „Érezted, hogy elváltál a testedtől?”

Ez a megközelítés nem objektív, kissé rábeszélő, ferde válaszokat adhat. Ezzel szemben az alkalmazott szöveg kiértékelés (szó bányászás) tökéletesen semleges. A kutatóknak nincs semmi előfeltételezése,  adott magyarázatot Andrea Soddu. A tanulmányt a héten publikálták.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Miközben a tengerfenéken lévő metán orosz felségvizeken van, a felszabadulást kiváltó meleg áramlat, a Golf-áramlat északi nyúlványa, az úgynevezett Észak Atlanti Sodródás, a „Svalbard-áramlat.” Vagyis az Egyesült Államok és Kanada légszennyezése a felelős a ránk leselkedő veszélyért.

sárga = lejtőn lévő metán hidrát
lila = a mélytengeri síkságon lévő metán hidrát
vörös = a Gakker gerinc hidró-termikus tevékenységéből származó metán hidrát.
vörös nyilak: Ezek azok a metán területek, amelyek el fogják pusztítani a Földet 2027 nyaráig.

Nekem tetszik a cím parasztos egyszerűsége. 2027-ben kihalunk. Semmi laca-faca. A poén az, hogy a történet teljesen plauzibilis.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Ha ez igaz, akkor két lehetőség adódik. A vírus hibás kezelés miatt szökhetett ki egy laborból, vagy létrehozása után szándékosan ereszthették rá az emberiségre. Ez utóbbi esetben a szándék népesség szabályozás lehet.

Vizsgáljuk meg, mekkora az esély, és logikus-e ez a fajta népesség szabályozás!

Az ausztrál próbálkozásokból arra lehet következtetni, hogy az ember beavatkozása biológiai folyamatokba sohase jár következmények nélkül. Megemlíteném az Ausztráliába betelepített vadnyulak esetét, amit vadászati, jó szándékkal követtek el katasztrofális következményekkel. Nem tudom elképzelni, hogy az emberiségre szabadított vírus „gazdái” ne gondolták volna végig, milyen következményekkel járhat a vírus kiszabadítása, és hogy lesz-e mód a kordában tartásra. Végül is ők is, és családjaik is emberből vannak.

Következésképpen én nem sok esélyt látok arra, hogy egy félőrült szándékosan ránk szabadított a vírust. Ha nem állatról lépett át ránk, akkor csak véletlenről lehet szó.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A következő lépés az lesz, hogy Orbán a kedvenc lovát miniszternek jelöli, majd magából istent csinál. Végül felégeti Karácsony Gergely Budapestét hegedűszó mellett. Volt már ezekre példa, a magyar nép ezt lehetővé teszi.

Na jó, a piromániánál még nem tartunk csak a parkolási díj tollvonással történő eltörlésénél, ami startpisztoly lövésnek felel meg. Indulhat a nyaralás, természetesen maszk nélkül, végre láthatjuk egymás arcát. Nem mintha én az övére kíváncsi lennék, legalább is addig nem, amíg elveszíti a választást.

De hiába poénkodom, a szituáció kurva komoly. Tavaly ilyenkor volt napi 1-2 halott, amitől be voltunk jól szarva. A múlt héten átlagosan napi félszáz halott volt, és Cecília szerint kijöttünk a harmadik hullámból, amire fényes bizonyíték a kerek 5 millió beoltott. Szerintem egyenesen tartunk a katasztrofális negyedik hullám felé, amit a szakemberek is tudnak, de csak feltételes módban mernek megszólalni.

December végén, a harmadik hullám csúcsán a napi halottak száma közel kétszáz volt. Ez volt az ára a nyaralásnak. A nép elfogadta, boldogan kifizette, és most is ki fogja fizetni az ennél magasabb árat is. Addig semmi baj, amíg más hal meg. Ha meg én halok meg, mi van? Na bumm, legfeljebb többet nem nyaralok.

Na jó, ha ez harc, akkor közlöm, ezt az emberiség nem fogja megnyerni, mert ahhoz olyan vezetők kellenének, akik nem vállalják el a vezetést. Aki pedig nem csak elvállalja, de harcol is érte, az eldöntheti, hogy ki hazafi és ki nem, melyik a legjobb vakcina, és pontosan hányadik beoltás után szűnik meg a pandémia. Erre van neki kétharmados felhatalmazása.

P.S. – Orbán Viktor ezekkel a szavakkal búcsúzott a maszktól: „Hónapok óta mondjuk, hogy ha vissza akarjuk kapni a normális, egészséges, derűs életünket, akkor a vírussal szemben az oltással védekezhetünk sikeresen. Ezt a célt most elértük.” Miközben tudni kellene, hogy a sikeres védekezésnek két párhuzamos eszköze van. Oltás és maszkos izoláció. A maszkviseléstől nem szabad elbúcsúzni. Ez a népszerűségre vadászó mondat nagyon sokba fog kerülni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

1958-ban összeálltam leendő, angol anyanyelvű feleségemmel, aki egyetlen magyar szót se ismert. Aztán 63-ban megérkeztünk Magyarországra, de továbbra is, sőt amíg ismertük egymást az angolt használtuk kommunikációra, mert a megszokás nagy úr. Ennek fényében  63 őszén rábeszéltek a nyelvvizsgára a 15 százalék miatt. El is mentem a megfelelő helyre és némi érdeklődéssel néztem elébe a történteknek. Hát erről szól a visszaemlékezés.

Bementem egy terembe, ahol egy asztal mögött ült egy pasi. Good morning – good morning! Take a seat. Thank you – és leültem.

Vizsga biztos: Please produce your identification card. – Na, mondtam magamba ez nem lesz semmi. Produce? Egy udvarias rendőr: May I see your… Kevésbé udvarias: Can I see your… Kissé udvariatlan rendőr: I want to see your… Vad paraszt rendőr: Hand over your… Nade produce???

Én: Of course.

V.b: A személyi áttanulmányozása után. Adjon példát a „past subjectiv conditionals-ra” (erre a feltételes módra egy példa, ha nem tudnád mi az: I would have helped my friend, if he had needed help = segítettem volna a barátomnak, ha szüksége lett volna rá. Ugye az életben ilyen kunstikli mondatokat nemigen alkalmazunk. Dehát ez egy vizsga.)

Én: Ne haragudjon, de a szabály szerint, aki ösztönszerűen jól alkalmazza a nyelvtant, annak nem kell erre válaszolni.

V.b: Igaz. Akkor helyezze mondatokba a következőket: take off, take in, take away.

Én: The plane is about to take off…..

V.b: OK (félbeszakított) Tell me about your family.

Én: I am married, have an eigth months old boy….

V.b: OK (megint félbeszakított). Mit szólna egy középfokhoz?

Én: Röhögnék.

V.b: Son helyett boy-t mondott.

Én: És?

V.b: A „son” a helyes.

Én: In casual conversation both expression is right.

V.b: The son is the right one.

Én: Look, Last week I was to see the vice chancellor of the british embassy. After exchanging geetings, he asked me, and how is your litle boy. – Ő is csak középfok?

A pasi elkezdett csapkodni az asztalon, aztán megszólalt. Erős középfok, de magának megadom a felsőfokot.

Én: I am much obliged. Csak azt nem tudom, érezte-e az iróniát. Azért a havi 300 Ft extra jól jött.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Amikor egy dúsított urántöltettel rendelkező bombát felrobbantanak, az óriási energiát szabadít fel négy különböző típusban. [A szerző itt 10-15 kiló tonnás, házilag összebarkácsolt atombombáról ír, viszont az atomtámadásnál legvalószínűbb a 800 kiló tonnás bombák alkalmazása.] A robbanásban felszabaduló energia 50 százaléka olyan erejű lökéshullámmá változik, amely betonépületeket is képes elsöpörni. 400 méteren belül esély sincs a túlélésre. Egyre messzebb haladva a lökéshullám ereje csökken, de még mindig képes 1000-1200 méter távolságban összetörni az ablakokat. A felszabadult energia 35 százaléka sugárzó hővé alakul, ami a betonon kívül mindent felgyújt (az üveget megolvasztja). A tűz, és a radioaktív sugárzás intenzitása lehetetlenné teszi az oltást. A közvetlen radioaktív sugárzás jelenti a felszabaduló energia 5 százalékát. A maradék 10 százalék pedig a visszahulló, radioaktív hamuban testesül meg, ami a szelek hatására igen nagy távolságra is elvándorolhat.

Tételezzük fel, hogy New York-ban a Times Square közepén felrobban egy házilag összebarkácsolt atombomba. A robbanás hatására azonnal meghal 75-100 ezer ember egyetlen másodpercen belül. Az emberek úgy elégnek, hogy hamujuk nem lesz megkülönböztethető egyéb tárgyak hamujától. Másokat az összeomló épületek zúznak halálra, illetve a repülő tárgyak ölnek meg, vagy a légnyomás vágja őket az épületekhez.

További 100-200 ezer ember megsebesül, egyesek megégnek a hősugaraktól, másokat eltalálnak a repülő tárgyak. Sokakat fog érinteni a radioaktív sugárzás, ami napok, hetek múltával, szenvedések közepette vezet halálhoz.

A városi önkormányzat, a rendőrség, tűzoltóság, katasztrófa védelem, kórházak elvesztése, a víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz szolgáltatás szétrombolása azt jelenti, hogy ezek helyreállítása hónapokat, vagy éveket fog igénybe venni a radioaktivitással erősen fertőzött területeken kívül, azokon belül pedig soha. A települések szellemvárossá válnak. A szél által széthordott radioaktív részecskékkel szennyezett sok száz négyzetkilométeres terület használhatatlanná válik, használatba vétel előtt megtisztításra vár.

Az emberek el fogják hagyni otthonaikat, és biztonságosnak vélt menedékhelyek fognak keresgélni. Rádióadás nem lesz, ahonnan utasításokat kaphatnának, ezért sokan radioaktív szennyeződéssel fertőzött területekre tévednek, ami részükre rosszabb, mintha otthon maradtak volna. Az otthonukat elhagyok nagy része a radioaktív sugárzás áldozatává válik.

Káosz fog eluralkodni az embereken, mivel segítség és kommunikáció hiányában el fogják hagyni a városokat, de nem fogják tudni, merre menjenek, hol juthatnak egészségügyi ellátáshoz. Hurrikán támadáskor az emberek menedékhelyekre mehetnek, igénybe vehetik az előre felállított elsősegélyt, élelmiszert, vizet. Nukleáris támadás után ezek a lehetőségek nem léteznek.

Az 1980-as évek elején Bostonban laktam, ahol a levélszekrényembe bedobtak egy pamfletet. Ebben megtaláltam annak leírását, baj esetén hogyan kell kiüríteni a várost. A pamfletek szétküldése után egy riporter felkereste azokat a helyeket, ahová a menekültek megérkeztek volna, és legnagyobb meglepetésére azt találta, hogy a települések készek voltak az idegenek befogadására. Ha ma lenne egy atomtámadás a városban lakók hová mehetnének?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az első két esetben (atomreaktor elleni támadás, vagy ott bekövetkező baleset) nagyobb figyelmet kell fordítani az elhárításra. Egy reaktor elleni támadás, vagy az 1986-os csernobili, vagy a 2011-es fukushimai katasztrófához hasonló eseménynek, mind rövid, mind pedig hosszútávon megsemmisítő hatása lehet. Ebből kiindulva a Federal Emergency Management Agency (FEMA) [Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynökség] valamint az Energiaügyi Minisztérium előírta, hogy azok az államok, amelyek területén atomreaktorokat állítottak fel, hozzanak létre evakuációs terveket és szervezzenek ezzel kapcsolatos gyakorlatokat. Az atomreaktoroktól mért távolság függvényében hozzanak létre különleges tevékenységre alkalmas zónákat. Szerencsére az amerikai atomreaktor ipar balesetre való felkészülése kielégítő.

A piszkos bombával történő lehetséges támadásra az amerikai hatóságok szintén felkészültek, mivel az esemény bekövetkezése nem kizárható. A piszkos bombák viszonylag egyszerű eszközök. Lényegük hagyományos robbanóanyagok, amihez radioaktív izotópokat kevernek. Radioaktív izotópokhoz sokkal könnyebb hozzájutni, mint ahogy azt sokan gondolják. A gyógyászatban alkalmaznak izotópokat diagnosztizáláshoz, illetve az iparban is van igény izotópok alkalmazására. Bizonyos – bár nehezen hozzáférhető – izotópoknak hosszú a felezési ideje, és ha ezeket piszkos bombába rakják, a robbanás után hatalmas területeket szennyezhetnek be hónapokra, vagy akár évekre. Vagyis, „forró zónák” jönnének létre, amelyek túl veszélyesek lennének ahhoz, hogy oda bárki betegye a lábát tűzoltás, menekítés, és helyreállítás céljából. Ezen túlmenően a levegőben lebegő radioaktív részecskéket a szél messzire elhordhatja, és lerakhatja elég messze a robbanás helyétől. Éppen ezért a piszkos bombával kapcsolatos tervezés városról városra változhat. A nagyvárosok legnagyobb részénél kidolgoztak tömegszerencsétlenség kezelésére alkalmas felkészülést, de a radioaktív szennyeződés problémája rendkívül bonyolult. A szennyeződés nagy része a szerencsétlenül jár személy ruhájának leszedésével és a testfelület lemosásával eltávolítható. Miután a szerencsétlenül jártakat a fertőzött területről elvezették az épületek és a talaj szennyeződésének problémája nem kíván azonnali figyelmet. Különben is a szükséges műveletek elvégzésénél várható a Szövetségi kormány közreműködése.

A legveszélyesebb esemény egy atomszerkezet felrobbantása lenne. Terroristák hozzájuthatnak megfelelő hasadóanyaghoz, amiből felépíthetnek egy atombombát, amit aztán egy nagyobb városban felrobbanthatnak. Ennél is rosszabb, ha egy másik ország atomtámadást indít ellenünk. Első esetben az eszköz 5 és 10 kiló tonna hatóerejű lehet. Azaz, ereje megfelelne 5, illetve 10 ezer tonna TNT robbanóerejével. Egy ilyen improvizált nukleáris eszköz legvalószínűbben hagyományos robbanóanyagot használna, amivel egy csőben egymáshoz robbantanának két dúsított uránból álló szubkritikus tömeget. Az így létrehozott robbanás 500 méteres körzetben mindent elpusztít.

Egy másik atomhatalom által indított támadás eredménye nagyságrendekkel lenne rosszabb. A robbanás ereje legalább 10 kiló tonna körüli lehet, ami megfelel annak, amit Észak Koreában teszteltek 2013-ban, de sokkal valószínűbb, hogy megatonna méretű bombákat használnának és repülőről dobnák le, vagy rakéta szállítaná a kijelölt helyre, és bizonyos magasságban robbanna. Ez lehetővé tenne sokkal nagyobb pusztítást, mint a földfelszínen történő robbantás.

A következő ismertetésben olyan feltételezésből fogok kiindulni, amelyek szabadon hozzáférhető információkra épül, ami szerint nem valószínű, hogy a terroristák 10 kiló tonnánál nagyobb hatóerejű bombára szert tudnának tenni, illetve Észak Korea által fellőtt rakéta töltete meghaladná a 15 kiló tonnát.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Történelmi áttekintés

Már több mint 5 évtizede annak, hogy a világ vezetői számára a nukleáris tűzvész lehetősége olyan kiemelt téma volt, mint amilyen most újra előállt. A II. világháborút követően, az Oroszország és az Egyesült Államok között zajló Hidegháború alatt a nukleáris támadástól való félelem az amerikai állampolgárok mindennapjaiban központi kérdéssé vált. A veszély valódiságára utaltak az irodaépületek falára kiakasztott jelzések, merre vezet az út az óvóhelyek felé, iskolások számára tartott óvógyakorlatok, stb. Az aggodalom csúcsát az 1962-es Kubai Válság alatt érték el, amikor számtalan amerikai gondolta úgy, hogy a kérdés mikor, nem pedig bekövetkezik-e a nukleáris összecsapás az oroszokkal.

Három évtizeddel később következett be a Glasnost és az ősellenségek között kezdett felolvadni a helyzet. Amint ez az új fejlemény bekövetkezett a legrosszabbra való felkészülés is megszűnt. Az óvóhelyekben elhelyezett, tartalékokat tároló hordókat hagyták megrozsdásodni, tartalmukat a használhatatlanságukig megromlani. Ezt követő időszakban a nagyhatalmak között kialakult az együttműködés következtében elfelejtettük a múltat. Ma az Amerikai Egyesült Államok egyáltalán nincs felkészülve, hogyan vezényelje le egy nukleáris robbanást követő teendőket.

A poszt a továbbiakban foglalkozni fog:

Felkészülés

Mivel nézünk szembe?

Mi várható?

Jelentős gyógyászati kihívás

Mi legyen az első lépés?

Hogyan tovább?

Felkészülés

Van, aki azt állítja, hogy az esély bármifajta nukleáris támadásra csekély, ezért nem érdemes energiát pocsékolni a veszély megtárgyalására, pláne a felkészülésre. Kimondottan felesleges erőfeszítés. Az igaz, hogy Észak Amerika területén egy atomrobbanás bekövetkezésének esélye kicsiny, de nem elképzelhetetlen. Tudjuk, hogy Észak Korea kifejlesztett és letesztelt nukleáris robbanó eszközt, és azt is, hogy vezetőjük, Kim Jong-un megfenyegette az Egyesült Államokat és szövetségeseit. Azt is tudjuk, hogy Pakisztán rendelkezik dúsított uránnal, ami nélkül atombombát nem lehet előállítani, és a rendszer nem túl stabil és a rezsim váltást követően ez az anyag olyan vezetőhöz kerülhet, aki támogatja a terrorizmust. Azt is tudjuk, hogy nem áll módunkban megakadályozni, hogy dúsított uránt becsempésszenek az Egyesült Államokba. Tudjuk, hogy 1945-ben Hirosimára ledobott „Little Boy” elnevezésű atombomba 10 kilotonnás volt, amihez a szükséges hasadóanyag mennyiség 55 kg. Ehhez a mennyiséghez nem lehetetlenség hozzájutni. Igaz, hogy a valószínűség kicsi, de nem lehetetlen, hogy felrobbanhat egy nukleáris eszköz valamelyik nagyobb városunkba, amelynek hatása katasztrofális lehet. Éppen ezért felelőtlenség lenne nem felkészülni egy ilyen eseményre.

(folytatjuk)

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Amikor az Egyesült Királyság nyitni készül az Indiában azonosított variáns kezd a szigetországban elterjedni. A B126172 variánsról még alig tudunk valamit. Érdemes vizsgálódni.

Mi a B16172 és mikben különbözik a többi variánstól?

A B16172 az Indiában észlelt három SARS-CoV-2 variáns egyike. Jelezték róla, hogy kettős mutáns, amik virológiai szempontból érthetetlen állítás. Amire gondolnak az, hogy a vírus gyorsabban terjed, és nehezebb ellene védekezni olyan antitestekkel, amiket korábbi variánsokra fejlesztettek ki.

Az Egyesült Királyságban azért aggódnak a B16172 miatt, mert egyre többen betegednek meg tőle, amiből arra következtetnek, hogy könnyebben terjed. Amikor éppen a megszorítások lassú feloldásába kezdtek, fontos ismerni azt, hogy ezen a variáns miatt meg kell-e változtatni a stratégiát.

Mikor tudhatjuk meg, hogy a rendelkezésre álló vakcinák hatásosak-e ellene?

Labor vizsgálatok szerint a beoltás után keletkezett T-sejtek és antitestek képesek a variáns okozta fertőzéseket sakkba tartani. Most a kulcsfontosságú kérdés az, hogy a valós életben megállja-e ez a helyét.

Becslések szerint az UK-ban a társadalom 60-70 százaléka rendelkezik SARS-CoV-2 antitesttel, vagy fertőzés útján, vagy első oltással, 30 % pedig második oltással is.

Ez a variáns bizonyos fertőzési gócokban terjed. Most azt kell megnézni, hogy ezeken a helyeken milyen mértékben terjed a fertőzés, illetve az elhalálozás. Pillanatnyilag azonban nem ismert, hogy ez a variáns érzékeny-e a rendelkezésre álló védőoltásokkal szemben.

Ennek a variánsnak a terjedése megváltoztathatja-e a tervezett lazításokat?

Az RNA vírusok variánsainak a felbukkanása egy természetes jelenség. A kormánynak igaza van, ha tesztelésekkel figyelemmel kíséri a terjedést. Ha kiderül, hogy ez a variáns kikerüli a vakcina védelmet, akkor ki kell értékelni a lazítási tervet a kockázat figyelembe vételével.

Anglia kedvező helyzetben van, mert a megszorításokat fokozatosan és óvatosan fel tudja számolni. Ezt azonban a korai és széles körű oltási programjának köszönheti. A világ számos országában, mint például Indiában szörnyű méreteket ölt a fertőzés és az elhalálozás, ami lehetővé teszi az új variánsok elterjedését.

Ha a vakcina az új mutánsnál nem hatékony, akkor a mortalitás megugrását csak további megszorításokkal lehet megakadályozni addig, amíg egy új vakcina nem lesz elérhető. Fontos azonban megjegyezni azt, hogy jelenleg semmi se utal arra, hogy bármelyik variáns meg tudja kerülni a jelenleg rendelkezésre álló vakcinákat.

B16172-vel erősen fertőzött gócoknál fokozni kellene-e az oltást, vagy be kellene-e vezetni helyi megszorításokat?

Fertőzött gócokkal szemben szigorúbban kell eljárni, hogy új variánsok ne tudjanak megtelepedni. A fertőzött gócok gyors beoltása jó ötlet, de figyelembe kell venni, hogy az oltás után legalább két hétnek kell eltelni az immunválasz kialakulásához.

Kis méretű, lokális megszorítás iskolák, üzemek, akár városok esetében a terjedést azonnal leállítja, és megakadályoz egy újabb kitörést, még mielőtt az beindulna.

Fontos még az új fellángolással kapcsolatos információ közlése, hogy a szóban forgó területen élő emberek alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez addig, amíg az szükséges. A helyi megszorítások hetekig eltarthatnak, de ez segít, hogy mindenki gyorsan, és biztonságosan visszatérhessen korábbi életviteléhez.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Persze van más szempont is. Olyan törvényt se érdemes hozni. ami egy kormányváltás után felhasználható a törvényt hozók ellen, vagy őket is sújtja a hatalomvesztés után. Vannak tehát témák, amihez senki se nyúl. Ilyen a magántulajdon védelme.

Kapitalista rendszerben az arany szabály az, hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen (amennyiben törvényesen jutott valaki hozzá). Mi értelme a kapitalista szorgalomnak, ügyeskedésnek, ha a vagyont el lehet veszíteni?

Az Orbán kormány (ami tulajdonképpen Orbán Viktor maga) törvénybe iktatja, hogy az önkormányzatok bérlakásait a becsült érték 10-30 százalékáért kötelesek eladni a bérlőnek. Magyarul Orbán Viktor úgy gondolja, hogy átlép az évezredes szabályon (törvényen) és az önkormányzatoktól elveszi vagyonuk egy részét. Nem fogja fel ésszel, hogy ez több mint visszaélés a hatalommal, ez közönséges rablás. Mert rablás az, ha a sértett tiltakozása ellenére elveszik értékét.

Orbán már rég rájött arra, hogy a pénzosztogatással hűséget vehet, a pénz elvonásával viszont büntetheti a hűtlenséget. Kezdte azzal, hogy csak lelkes Fidesz hívőnek lehetett dohányboltja. Ez még csak megkülönböztetett jutalom, ami nem szép, de nem elfogadhatatlan. Most a tulajdon elrablása már minden mérce szerint elfogadhatatlan. A törvényhozás egy dolog, de valahol határt kell neki szabni. Ha ez így megy tovább, Orbán biztosítani fogja oligarchái részére az első éjszaka jogát, törvényileg.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Tény az, hogy a német hadsereg 80 százaléka a keleti fronton küzdött a Vörös hadsereg előre nyomulásával, míg a nyugati fronton a 20 százalék, szinte hívogatta a szövetségeseket, hogy az oroszok minél kevesebb területet foglaljanak el a háború nyilvánvaló elvesztéséig. Az oroszok viszont – teljesen jogosan – mutogatják a fényképet, hivatkozva arra, hogy a füstölgő Reichstag épületére a sarló-kalapácsos szovjet zászló volt kitűzve nem az amerikai Stars and Strips és még csak nem is az angol Union Jack. (lásd alant)

Az oroszok helyesen állítják azt, hogy a Vörös hadsereg nélkül a nyugati szövetségesek aligha nyerték volna meg a háborút, ami 27 millió orosz állampolgár életébe került. Érthetetlen tehát ez a történelemhamisítás. Főleg azért, mert nem látni értelmét. Azt akarják elhitetni a néppel, hogy Amerika (a NATO szövetségesekkel) könnyedén el tudna bánni Oroszországgal, csakúgy, ahogy a náci Németországgal elbánt? Nem örülnénk neki, ha megpróbálkoznának vele.

A történelemhamisításon kívül a nyugati propaganda démonizálja Oroszországot, miközben ők azok, akik a II. világháború óta a lokális háborút beindították sok millió áldozattal. Ráadásul bázisaikkal Oroszországot körbeölelték, ami az oroszok részére egzisztenciális fenyegetést jelent. Ironikus, hogy ilyen fenyegetésben Oroszországnak 1941 júniusa óta nem volt része, amikkor a nácik Németország megtámadta őket.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Astra Zeneca                 3%

Pfizer / Moderna        23%

Sinopharm                    6%

Sputnyik V                     9%

Oltás ellenes               59%

A reggel és a délelőtt folyamán a szavazatok 1/3-1/3 arányban oszlott meg az mNRS, az összes többi és az elutasítások között. Ebből a kb. 30%-os elutasításból délutánra nagy hirtelen 60 % lett. Arra következtetek, hogy egy vadul oltás ellenes látogató leszavazott vagy hússzor, feltételezem hazafias szorgalomból, így akarja megfékezni a nemzet kihalását.

Akárhogy is, a 30%-os elutasítás is sok, nemzeti szinten is, hát még az értelmes emberek között. Értelmes?

Rendben van, nem lehet mindenki virulógus. Jön információ jobbról is balról is. Miért pont azt fogadja el, ami a sarlatánoktól érkezik. Erre a magyarázat egyszerű. A sarlatánok szabadon garázdálkodhatnak a vélemény szabadság hátán lovagolva. A gyógyításban résztvevő orvosok, akik benne vannak a védekezés kellő közepében, és mindent személyesen tapasztalhatnak, nem szólalhatnak meg. Valós információ nem éri el a társadalmat, akiknek 30(59) százaléka a hülyeségben fetreng, miközben azt hiszik, hogy ők a valóság ismeretének birtokosai.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Jórészt a túladóztatás tette tönkre a városokat is. A városi vezetők, a decuriók saját vagyonukkal feleltek az adóbevételekért, az utak és a védművek karbantartásáért. A megtisztelő hivatalból apáról-fiúra szálló, egyre elviselhetetlenebb teher lett. A decuriók inkább elszöktek a városokból, csakhogy kicsússzanak az adóbehajtók karmai közül. Az iparosok röghöz kötésük elől a vidéki birtokközpontokba menekültek egy-egy helyi földbirtokos védelme alá, és ezt tették a szegényedő parasztok is.

Az állam a kieső bevételeket az adók emelésével próbálta kompenzálni, ami az árucsere csökkenése, az ipari termelés hanyatlása következtében egyre elviselhetetlenebbé vált.

Az 5. századi keresztény szerző, Salvianus, aki látta a vandál pusztításokat, nem a hunokról, hanem a birodalom állapotáról festett sötét képet: „Egy olyan időszakban, amelyben a római állam vagy már meghalt, vagy legalábbis biztos, hogy a végét járja, és akkor, amikor úgy tűnik, hogy még él, az állam az adók bilincsétől, mint rablókéztől fojtogatva hal meg…” (Isten uralmáról 4,30.) Aki nem tudott egy nagybirtokos védelmébe húzódni, az adók elől elmenekülve, rablóbandákba tömörülve fosztogatott, vagy a sivatagba vonult el remeteként. Nem csoda, hogy az elnyomorodott és elkeseredett tömegek, sőt a nagybirtokosok egy része is, valóságos felszabadítóként üdvözölték a barbár királyságokat.

A Nyugatrómai Birodalom bukása

Az egész birodalom buzult meg, vagy a keleti fele nem, és azért élt tovább még majd ezer évig Konstantinápolyi központtal?”

284-ben Diocletianus képes volt a hatalmat megkaparintani és leszámolni az ellenségeivel. Ugyanakkor rájött egy fontos dologra: a birodalom kiterjedése miatt már nem lehetett egy kézben tartani a birodalom irányítását, ezért bevezette a társcsászárok intézményét, és felosztotta a birodalmat.

A nyugati részek közigazgatásban használt nyelve ugyanis a latin volt, ezzel szemben a keletié a görög. A nyelvi különbségek mögött jelentős kulturális különbségek is meghúzódtak, illetve a keleti birodalomrész gazdaságilag sokkal fejlettebb volt. Nyugat jobban ki volt téve a barbár támadásoknak, kevéssé volt városiasodott stb.

A keleti birodalom székhelye Constantinus uralkodásával került át a császár által alapított Konstantinápolyba, amelyet a Byzantion nevű görög gyarmatváros helyén alapított, stratégiai jelentőségű helyen, és hamar a birodalom legnagyobb városává vált.

A végleges szakadás

A 395-ös szakadás tehát nem volt önmagában rendkívüli esemény: a birodalom részekre esése már ez előtt is előfordult, Róma már ez előtt elvesztette központi szerepét. Annak, hogy ez a szétszakadt állapot fennmaradt, illetve, hogy a nyugati birodalom végül megszűnt, a barbár inváziók a legfőbb okai.

Bizánc története a Kr. u. 324-es esztendőben kezdődött, amikor a Római Birodalom császára, Nagy Konstantin birodalma központját a Boszporusz partján fekvő, Kr. e. 667-ben a görögök által alapított Büzantion városába helyezte át. A várost később alapítója után Konstantinápolynak nevezték el.

Konstantinápoly egészen Kr. u. 395-ig a Római Birodalom központja volt, ekkor Nagy Theodosius – az utolsó császár, aki az egész birodalom felett uralkodott – egy nyugati és keleti részre osztotta országát.

Konstantinápolyt a Theodosius császár által az 5. században építetett, három részből álló falrendszer védte a szárazföld felől.  A védelmi rendszer olyan tökéletes volt, hogy azt csak 1453-ban, a tüzérség bevetésével és masszív ágyúzással sikerült II. Mehmed oszmán szultán hadseregének áttörni.

A Bizánci Birodalom talán minden idők egyik legstabilabb államalakulata volt amely 1100 évet tartott.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

A tartalékon belül az arany 19,5 százalékról 29,2 százalékra nőtt. Ez mellett a nyugati szankciók ellenére a valuta tartaléka növekedett, elérve az 588 milliárd dollárt.

A Washington által 2014-ben bevezetett szankciók óta Oroszország folyamatosan diverzifikálja valuta tartalékát, hogy gazdaságát függetlenítse az amerikai dollártól. 2019-ben fordult elő először, hogy Oroszország arany tartaléka meghaladta dollár tartalékát.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Ezek, nem távoli veszélyek. Tény, hogy a sarki jég teljes elolvadása hamarosan bekövetkezik, aminek következménye a metán gáz felszabadulása, tömeges kipusztulás és globális élelmiszerhiány bekövetkezése egy évtizeden belül. Hogy lehet a társadalom ilyen stupid? Miért ver engem az isten, hogy előre lássam a társadalmunk közeli, teljes összeomlását?

Mivel, évek óta az egyetem falai között élek, folyamatosan megütközöm miért nincs tömeges vészérzékelés a közelgő összeomlásról? Az egyetemi elefántcsonttorony tökéletesen megfeledkezik a létező egzisztenciális krízisről és semmit nem tesz, hogy felhívja a társadalom figyelmét a veszélyre.

Alapvetően az egyetem egy tudásgyár, azzal a céllal, hogy a tudást kiszélesítse különböző területeken, miközben teljesen hiányzik belőle a bölcsesség az orrunk előtt álló világproblémák észlelésére, megoldási kísérletről már nem is beszélve.

Nulla bölcsesség mellett a nagyra becsült tanulást biztosító intézményeink engedik, hogy a társadalom a teljes összeomlás szélén tántorogjon a földi klíma hirtelen megváltozása miatt.

A legjobb tanulmány, amit olvastam az egyetemeink mulasztásáról a globális problémákra történő figyelem felkeltés terén a következő volt “How Universities Have Betrayed Reason and Humanity – And What’s to Be Done About It” a szerző: Nicolas Maxwell. A cím fordítása: Miként árulták el egyetemeink az észszerűséget és az emberiséget – és mit lehet tenni ellene.

___________________________________________________________________________

About paulbeckwith

Well known climate science educator; Part-time Geography professor (climatology, oceanography, environmental issues), University of Ottawa. Physicist. Engineer. Master’s Degree in Science in Laser Optics, Bachelors of Engineering, in Engineering Physics. Won Association of Professional Engineers of Ontario gold medal. Also interested in investment and start-ups in climate solutions, renewable energy and energy efficiency. Avid chess player, and likes restoring old homes. Married with children.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Thranholm állítja, hogy a nyugati férfiakat nőiesítették, a nyugati nőket pedig nőietlenítették. Szerinte, a feministák elpusztították a férfiakat, akiket mostanában nőként kezelnek. Ebből az következik, hogy nincs, aki megvédené a fehér nőket a szexuálisan agresszív bevándorlóktól, akiket behozott az európai országokba a fehér ellenes egyesülés, a nemzeti függetlenség ellensége, akik meg akarják semmisíteni az európai nemzetállamokat. Az Európai Uniót Washington és az amerikai töke támogatja.

Thranholm következtetése megegyezik az enyémmel. Már jó pár éve észlelem, hacsak nem vagyok idősebb férfiak társaságában, gyakran hallok hímnemű egyéneket női hangon úgy beszélni, mintha lányok lennének. Olyan az intonációjuk, azokat a szavakat használják „kedvelem”, „valóban”. Ha, rájuk nézel, nyoma sincs a férfias erőnek, amit Camille Paglia se lát, aki azt mondja, hogy a hímnőség (kétneműség) történelmileg a kultúra összeomlásának a jele: https://www.lewrockwell.com/2021/05/no_author/lesson-from-history-transgender-mania-is-sign-of-cultural-collapse-camille-paglia/

Amikor, Washingtoni és európai fővárosokban székelő idiótákat hallom, hogy az oroszokat fenyegetik arra gondolok, hol a fenében fognak olyan embereket találni, akik szembeszállnak az orosz hadsereggel?

Iben Thranholm szerint a nyugati férfiakat megfosztotta a feminizmus az erejétől, az önbizalmától. Az európai fehér nőket, franciákat, németeket, dánokat, svédeket nyíltan megerőszakolnak azok a kiváltságos helyzetbe hozott színes bőrű férfiak, akiket olyan hitvány alak, mint Merkel, na meg a francia kormány örömmel fogad, az olaszok nagyokat segédkeznek csak úgy mint a seggfej angolok. Miközben a fehér férfiak elfordulnak.

A feminizmus nem csak kiirtotta a férfiakból a nőkkel szembeni kötelességüket, de halálra vannak rémítve, hogy letartoztatják őket, amiért egy színes bőrűt megbánt, mert közbelép, amikkor egy fehér nőt megerőszakol. Skandináviában a nők nem csak félnek elhagyni otthonaikat, de a megerőszakolást is félnek bejelenteni a rendőrségen, mert esetleg a rendőrök meggyanúsítják őket gyűlölet vezérelt feljelentésért, védett színes bőrű ellen.

Svédországban a svéd nők védelme annyira nem létezik, hogy egy színes bőrűnek  gyakorlatilag jogossá vált egy svéd nő megerőszakolása. A hazaáruló kormány nem javítja ki azt a hibát, amit a migráns-behatolók beengedésével végzett,  akiket nem von felelősségre. Ezért a megerőszakolt fehér nőt teszik felelőssé. És a birka svéd nép újra választja azt a kormányt, amely előnybe helyezi a migráns-behatolókat, saját népével szemben. Ki tud elképzelni egy svéd hadsereget az oroszok ellen. Ez egy öt perces háború lenne.

Ez a helyzet, egész Európára jellemző. A migráns-behatolók bemutatták, hogy átvághatnak Európán, ahogy a kés a vajon. Ennek oka semmi más, mint önbizalom hiány és öngyűlölet. Európa csak mint földrajzi fogalom létezik. Ha meg akarod érteni Európát és az összeomló Amerikát, akkor olvasd el Jean Raspail  The Camp of the Saints című művét.

Hogy, ez milyen ironikus. NATO-nak van egy hadserege, legalább is névleg, ami az oroszok ellen nyújt védelmet. Viszont, semmit se lehet tenni, hogy az európai nőket megvédje valami a migráns-behatolókkal szemben, akiket lelkesen üdvözöl Európai kormányokat jelentő trágya. Létezik olyan ember, aki kevésbé képviseli a német etnikumot, mint Merkel? Vagy a francia etnikumot, mint Makron? Hol van Európában olyan politika, ami figyelembe vennék az európai fajt?

Iben Thranholm állítja, hogy a férfiasság elpusztításával a feministák felborították a társadalmi egyensúlyt, és maguk alatt vágták el a fát. Már, nincsenek férfiak.

Itt van az interjú. Mindenki, de különösen a feministák jól teszik, ha figyelnek rá. https://russia-insider.com/en/dear-european-men-you-are-pathetic-pussies-iben-thranholm-video/ri12471

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Napóleont követve Hitler gondolta, hogy az oroszok barbárok és annak ellenére, hogy meg nem támadási szerződése volt Sztálinnal, megtámadta Oroszországot.

A II. világháború gyakorlatilag Németország és az USSR között folyt. Németország gazdasági és katonai erejének 80 százalékát a keleti front emésztette fel, a szövetségesek által megnyitott nyugati frontra csak a 20 százalék jutott, ami Hitler szerint csak egy tűzoltó gyakorlat volt.

Paul Carell leírta az 1941. Június 22.-én 03:15h-kor a kb. 1400 km hosszan beindított Barbarossa Hadműveletet.

„Szinte, varázsütésre hatalmas lobbanások foglalták el az égboltot. Mindenféle kaliberű ágyuk szimultán ontották a tűzet. Az égboltot nyomjelző lövedékek szelték át. Ameddig a szem ellátott, villanások tarkították az eget. Kicsivel később az ágyúk mély dörgése töltötte be a teret. A távolban tűz és fűst terjengett. Az újhold vékony szeletét eltakarta a mesterséges köd. A béke eltávozott.”

Az oroszok a Szun Ce hadviselés művészei. „Minden hadművelet a rászedésen nyugszik. Ebből következik, hogy amikor támadási helyzetben vagyunk, úgy kell kinéznünk, mintha nem lennénk rá képesek. Amikor erősek vagyunk, tehetetlennek kell kinéznünk. Amikor közel vagyunk, el kell hitetnünk az ellenséggel, hogy messze vagyunk. Amikor messze vagyunk, az ellenség felé jelezzük, hogy közel vagyunk.”

Az utóbbi időben ezeket az elveket láthatjuk alkalmazni Ukrajnában és a Krím-félszigeten is. Ezt észlelhetjük, ha tanulmányozzuk a Kurski csatát, vagy a Bagratyion hadműveletet.

A Maszkirovszka Szovjet Katonai Doktrínát 1920-ban hozták létre, és Zsukov marsall alkalmazta Japán ellen 1939-ben a Khalkhin Gol csatában.

A Vörös hadsereg 1929-es harcászati szabályzata szerint: „A meglepetés hatása az ellenfélen elképesztő. Éppen ezért, minden gyalogsági hadműveletet a lehető leggyorsabban és tökéletes leplezéssel kell végrehajtani. A leplezést el lehet érni az ellenfél zavarba ejtésével, aminek eszköze a helyzetváltoztatások, álcázás, a terület kiválasztása, gyorsaság, éjszakai mozgás, köd felhasználása és titoktartás.

Bagratyion hadművelet: A németek Közép Hadseregcsoportjának a megsemmisítése, minden kétséget kizárva a háború legsikeresebb szovjet hadművelete volt. Ez a rendkívül fontos orosz offenzíva tipikus példája, hogy nyugaton a köznép milyen keveset tudott a keleti eseményekről, miközben a D-day-jel kapcsolatban fű-fa mindenről értesült. A történészeken kívül csak kevesen hallottak a Bagratyion hadműveletről, miközben méreteit tekintve a D-day elbújhat mellette.

A Közép Hadseregcsoport a teljes német front kulcspontja volt, állapította meg Geoffrey Wawro professor, ami lefoglalta Berlin felé a legrövidebb utat, amit az oroszok akkor vertek szét, amikor megindult a D-day partraszállás. A Szövetségesek hamarosan felszabadították Párizst, majd elindultak Németország felé, de az igazi harcok keleten folytak.

Tízszer több orosz katona harcolt a Bagratyion hadműveletben, mint ahány angol/amerikai/kanadai katona partra szállt a normandiai tengerparton.

Háromszor több német katona próbálta visszatartani az oroszokat, mint ahány védte az Atlanti Falat.

Ez tehát a probléma eltitkolása (a keleti fronton zajló csata méreteinek a figyelembe nem vétele), úgy értem, gondolkozz el rajta, amikor a D-day és a Bagaratyion hadművelet beindult, a szövetséges katonák Normandiában olyan távolságra voltak Berlintől, mint az orosz hadsereg a keleti fronton. A németek szemében a két front veszélye azonos lehetett.

A Bagatyiob hadművelet beindulását követően az oroszok nagyobb fenyegetést jelentettek, mert berúgták az ajtót és elfoglalták mind azt a területet, amit 1941-ben elveszítettek. Visszafoglalták majd egész Lengyelországot, és behatoltak kelet Poroszországba, és szinte Berlin kapujához értek, mialatt a nyugatiak átcammogtak Normandián Párizs felé.

A Bagratyion Hadművelet hatalmas orosz győzelemmel zárult. Július 3.-ig a szovjet erők visszafoglalták Minszket, Fehéroroszország fővárosát, azt a város, ami három éven át német megszállás alatt állt. Július végére a Vörös hadsereg behatolt oda, ami a háború előtt Lengyel terület volt, és elfoglalta Lviv-et, kelet Lengyelország kulturális központját. A Barbarossa Hadművelet előtt a német Legfelsőbb Hadvezetés sikeresen eltitkolt egy hatalmas haderőt, amely készen állt az USSR lerohanására, és komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett Sztálin meggyőzésére, hogy készülnek az angolok megtámadására.

Maszkirovkát (maszkírozás = becsapás) alkalmaztak a Kurszk csatánál, különösképpen Iván Konyev vezette Sztyeppe fronton.

Lényegében a németek négyszer nagyobb erővel álltak szemben, mint ami várható volt.

Friedrfich von Mellenthin német tábornok erről így emlékezett meg: „A hatalmas emberanyag és harci eszköz bevezetésével elindított szörnyű ellentámadás igen kellemetlen meglepetés volt számunkra…Újra ki kell hangsúlyozni az oroszok ravasz álcáját. Nem figyeltünk rá még egy tankelhárító terület kialakítására se, amíg egy tankunkat nem robbantott fel egy akna, vagy az első orosz tankelhárító löveg nem kezdett el tüzelni.”

Általánosságba, a katonai rászedés lehet stratégiai és taktikai. A stratégiai harcmezőn a rászedés nem volt gyakori egészen a legújabb időkig (különösen az I. és II. világháború során). Azonban a taktikai rászedés (egyedi csatamezőkön) visszanyúlik az emberi történelem korai szakaszába.

A gyakorlatban a katonai rászedés alkalmaz vizuális eltájolást, téves információt (például kettős ügynökök segítségével) és pszichológiát, elhitetni az ellenféllel valami olyat, ami nem felel meg a valóságnak.

Az orosz maszkirovka jövevényszót (maszkolást jelent) a Szovjetunió és most Oroszország katonai doktrínájánál alkalmazzák annak a szerepnek a leírására, aminek lényege a becsapáson alapuló hadviselés.

Számtalan példa van az alkalmazott becsapásra a hadtörténelemben, mint például: megjátszott visszavonulás, hamis biztonságérzet keltés, előre megtervezett rajtacsapásba húzás, nem létező csapatok megjátszása, a hadsereg méretének a felnagyítása. Taktikai becsapás – köd, füst vagy más módon elrejteni átcsoportosításokat a csatatéren. Trójai ló – védett területre bemenés hamis állításokkal. Kisebb csoporttal elvonni az ellenfél figyelmét, miközben jóval nagyobb hadtest hátulról támad (Napóleon kedvenc taktikája volt)

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Egyetlen adatra fókuszálni, nem szerencsés dolog, mert olyan viselkedésre csábíthat, aminek hátrányos következményei lehetnek. Például lazább maszkviselésre, vagy a kormányok részéről a határok megnyitására, ahogy ezt a csehek, lengyelek, szlovákok tették, egy viszonylag enyhe első hullám után, amit aztán egy erős második hullám követett.

India esete különösen figyelmeztető. A múlt évben kutatók és politikusok állították, hogy Mumbai, Delhi, ás Chennai keretein belül elérték a nyájimmunitást. Ezt követve, a lazítások után beütött egy katasztrofális második hullám.

Vissza az UK-hoz, visszamehetünk-e a normális életvitelhez? Az oltáskampány hihetetlenül sikeres volt. Csökkent a fertőzöttek száma, de ennél fontosabb, hogy a kórházban kezeltek és a halottak száma is csökkent. Lehetőség nyílt arra, hogy az UK-ból eltűnjön a vírus, de legalább is közel kerüljünk a vírus legyőzéséhez, és ellenőrzés alá kerüljenek az izolált felbukkanások.

Az általános becslések szerint a nyájimmunitáshoz az eredeti koronavírus törzs esetében 70%-os átoltás szükséges. Az új variánsoknál ez valószínűleg ennél magasabb. Ezen kívül tudjuk, hogy a vakcinák hatásfoka 100 % alatt van, ami tovább növeli a szükséges beoltási arányt.

Fontos megjegyeznünk azt, hogy a népességen belül vannak gócok, ahol a beoltottak aránya kisebb. mint a nemzeti átlag. Ezek a gócok potenciálisan tenyésztő központok egy fellángolás részére. Egy ilyen fertőzési fellángolás bár kezdetben kicsiny, könnyen felfokozódhat egy erősebben fertőző variáns megjelenésével. Ezt a lehetőséget ragyogóan illusztrálja a brazil variáns kanadai megjelenése, vagy Európában az angol variánsé.

A globális fertőzés magas foka mellett (az új fertőzések száma nagyobb, mint a múlt évben bármikor ) jelentős esély van arra, hogy egy új variáns megjelenjen. Bár az mRNS vakcinák (Pfizer és Moderna) hatékonyak az említett új variánsokkal szemben, az indiai variáns problémásabb lehet.

Végül pedig több országban a társadalom jelentős része nem hajlandó beoltatni magát, vagy védekezni a fertőzés ellen. Ezért a szükséges átoltottságot nem s lehet elérni, még hosszú távon se.

Olyan átoltottság, mint például Izraelben a 62,4 % se elég magas ahhoz, hogy teljes védelmet biztosítson jövőbéli fertőzési fellángolás ellen az összes szabályozás feloldása mellett. Az izraeli kormány az óvintézkedések egy részét feloldotta, de nem mind. A határok zárva maradtak a nem alapvető fontosságú utazások kivételével, és belső terekben maradt a maszkviselés. 57%-os átoltottságnál az iskolák kapui megnyíltak.

Csak akkor biztonságos, ha mindenki részére biztonságos lesz

Amíg a vírust nem sikerül az egész világon kiirtani, a veszély fenn fog állni egy új variáns megjelenésére és elterjedésére. Ahelyett, hogy 70 vagy 80 százalék elérésére törekednénk (amitől az UK még messze van) hasznosabb, ha a nyájimmunitás helyett a vírus eltűnésére koncentrálunk.

Az adatok csökkentése mellett a kormánynak szüksége lesz bizonyos megszorítások fenntartására. Remélhetően a jelenlegi megszorításnál kevesebb is elégséges lesz. A járvány ellenes stratégiához tartozni fog egy folyamatos újraoltás az újabb és újabb variánsoknak megfelelően. Maszkot továbbra is hordani kell olyan helyeken, ahol a fertőzési veszély megmarad.

Szükség lesz további intenzív tesztelésre. Különösen figyelni kell a hamis negatív tesztekre (ahol a teszt szerint a tesztelt személy nincs megfertőzve, valójában azonban fertőzött) mert negatív tesztet követve a tesztelt kevésbé óvatos, és fokozhatja a vírus terjedését. Azonban a hamis pozitív (ahol a teszt szerint a tesztelt személy fertőzött, valójában nem) teszt eredményt ellenőrizni kell egy pontosabb PCR teszttel, mert a túl sok riasztás arra készteti az embereket, hogy elkerüljék a tesztelést.

Remélhetőleg a fellángolásokat minimálisra tudja tartani a határok teszteléssel történő védelmével, lehetőleg utazási tilalom bevezetése nélkül.

Azt mindenképpen el kell kerülni, hogy egy új variáns letarolja az egészségügyi ellátást és visszakerüljünk az elkésett megszorítás és túl korai nyitás ördögi köréhez. Ha jól csináljuk, nem károsodik a gazdaság, a társasági élet, mentális egészség és más betegségek elleni védelem.

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Mind az oroszok, mind pedig az angolok tisztjeiket, üzletembereiket, mint buddhista papok, vagy muzulmán szent emberek, elküldték Közép Ázsiába, hogy felmérjék az ismeretlen területeket. Ezek egyike volt Arthur Connolly százados a Bengáli Hatodik Könnyű Lovasságtól. Ez olyasmi volt, mint a Halliburton az amerikaiaknak.

A végén Connolly-t lefejezte Alim Khan a Bukharai emír, aki kitalálta a „Nagy Játék” kifejezést, ami Kiplingnek köszönhette halhatatlan emlékét.

A XIX. Század végére a cár hadserege folyamatosan hódított, aminek következtében a két birodalom közötti távolság néhány száz kilométerre zsugorodott. Volt olyan hely, ahol a távolság mindössze 30 km-re csökkent.

A britek attól tartottak, hogy elveszíthetik Indiát, az „angol korona ékét”, ami átkerülhet az orosz cárhoz. Brit India határainak a megvédésére két ötlettel álltak elő.

Egyik a „nyomulás” elképzelés, előterjesztői (megfelel a mai neokonzervatívoknak az USA-ban) az mellett foglaltak állást, hogy az oroszokat jóval Indián kívül kell megállítani úgy, hogy mi érünk oda előbb megszállással, vagy teljes puffer, vagy vazallus országok létrehozásával a várható inváziós útvonal mentén.

Voltak, akiknek ez nem tetszett, nem hitték el, hogy Oroszország megszállná Indiát. Szerintük Indiát védi egy egyedülálló geológiai elrendezés: áthatolhatatlan hegyek, hatalmas folyók, száraz sivatagok, és végül vad törzsek határolják.

Azok az orosz csapatok, amelyek elérik Indiát szembesülve ezekkel a nehézségekkel, oly mértékben gyöngülnének meg, hogy a rájuk váró brit csapatoknak nem jelentenének nehézséget. Sokkal logikusabb a megszállók utánpótlásának túlfeszítésében bízni, ahelyett, hogy a britek saját csapataikat használnák fel. Ráadásul ez a taktika sokkal olcsóbb.

Kitaláljátok-e, hogy a XIX. Századi Angliában melyik elképzelés lett a nyerő. Természetesen a héjáké (a mai USA neokonzervatívoké).

1838-ban Lord Auckland elhatározta, hogy az afganisztáni emirt, Dost Muhammad Khant felcseréli Shuja-ul-Mulk-kal.

Az 1838-as, afganisztáni Dost Muhammad megegyezik a líbiai Gaddafival, az iraki Szaddam Husszeinnel, vagy a szír Bashar al-Aszaddal, vagy pedig Putyinnal, vagy bárki mással, aki útjában áll a Nyugat geopolitikai, geogazdasági érdekeinek.

Egy év után az afganisztáni megszállás kudarccal végződött. Egyetlen egy katona William Brydon volt, akinek azért kegyelmeztek meg, hogy legyen, aki beszámolhat a kolosszális vereségről.

Az ember azt hinné, hogy az angolok tanultak a történelemből, de nem. Újra elkövették ugyanazt.

A feszültség Nagy Britannia és Oroszország között 1878 június végén szűnt meg a Berlini Kongresszus-sal. Ezt követve Oroszország figyelmét Közép Ázsia felé fordította, Kabulba egy meg nem hívott diplomáciai misszió elküldésével, amit az afgán emír Sher Ali Khan (Dost Muhammad Khan fia) sikertelenül iparkodott megakadályozni. Az orosz küldöttség megérkezett Kabulba 1878 július 22.-én. Augusztus 14-én az angolok követelték, hogy az angol missziót is fogadják. Az emír nem csak nem volt hajlandó fogadni Nevill Bowles Chamberlain által vezetett angol missziót, de közölte, hogy erővel fogja megakadályozni, ha próbálkoznak. Lord Lytten, a királynő megbízottja, elrendelte a diplomáciai misszió Kabulba indulását 1878 szeptemberében, amit az ország keleti belépőjénél Khyber hágótól visszafordítottak, amik miatt kitört a második Angol-Afgán háború.

Több ütközet és vereség után az angolok kénytelenek voltak visszafordulni és lemondani arról, hogy Kabulban legyen angol megbízott.

Azt gondolná az ember, hogy az angoloknak van annyi józan eszük, hogy lemondjanak Afganisztán elfoglalásáról. De nem, harmadszor is megpróbálták.

A Harmadik Afgán Háború 1919. május 6.-án kezdődött és fegyverszünettel ért véget 1919. Augusztus 8.-án, természetesen afgán győzelem után.

Végül az angolok feladták a „nyomulás” politikáját, mert eredménytelen volt, ahogy az amerikai neokonok politikája is eredménytelen.

60 évvel később az oroszok követték el a brit őrültséget, 1979. December 25.-én megszállták Kabult. A cél egy légi bázis kiépítése volt, ahonnan a Hormuz szorost tudták volna ellenőrizni, ahol akkoriban a világ olajának 90 százaléka ment át. Ez volt az az idő, amikor a közvetett háborúzás elkezdődött. Az ellenfelek nem harcoltak nyíltan egymás ellen. A harcot a felfegyverzett és pénzelt idegen csapatok végezték.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az Egyesült Államok folyamatosan azon tevékenykedik, hogy Oroszországot maga alá gyűrje, térdre kényszerítse bekerítésével és több oldalas támadással.

A NATO bázisok terjesztése a vazallus országokban egészen az orosz határokig, plusz a szíriai beavatkozás alááshatja az orosz hegemóniát a Kaukázustól egészen Közép Ázsiáig. Annak megértéséhez, hogy erre Oroszország hogyan reagál, hasznosnak mutatkozik, ha teszünk egy történelmi időutazás i.u. 1219-től napjainkig.

Az 1219-től számító idő az, ami mély nyomot hagyott az orosz lélekben a bekerítéssel kapcsolatban, történjen az nomád hordák által, vagy modern nukleáris rakétabázisokkal.

Most, gyorsan hajtsuk a naptárt 1812 júniusának 24. napjára, amikor Napóleon hatalmas hadserege (Grande Armée) átkelt a Néván azzal a céllal, hogy szétveri az oroszokat. Napóleon célja, hogy I. Sándor orosz cárt megakadályozza az angolokkal közvetítőkön keresztül történő kereskedésében, és kényszerítse az Egyesült Királyságot a békekötésre.

A háború hangosan hirdetett politikai célja Lengyelország megmentése volt az orosz annektálástól (ahogy napjainkban az USA állítja a kelet európai országok esetében). Ebből kifolyólag a hadba lépés hivatalos elnevezése a Második Lengyel Háború volt, azzal a céllal, hogy elnyerje a lengyelek tetszését, és legyen a támadásnak egy politikai ürügye. De a tényleges valós cél Oroszország legyűrése volt.

A Grande Armée 680.000 főt tett ki, ami abban az időben valóban hatalmasnak számított. Napóleon, Oroszország nyugati felén gyors ütemben kelt át próbálva megütközni az orosz sereggel. Minden igyekezet ellenére augusztus végéig mindössze néhány apró összecsapást sikerült elérnie, ami után végre sikerült összehozni Szmoleszkban egy igazi csatát.

Ha bárki megtámadja Oroszországot, úgy kell felkészülnie, mintha a tengeren háborúzna. Teljesen felesleges megszállni városokat, mert ez nem hoz stratégiai előnyt. Egy hódító hadseregnek elsődleges célja az orosz hadigépezet felszámolása lehet. Az orosz parancsnokok célja pedig minden esetben az életben maradás, és a hatalmas orosz területen kifárasztani az ellenfelet, a felperzselt föld taktikája mellett. Vagyis ott, ahová Napóleon bevonult, minden el volt pusztítva, semmi se volt felhasználható a bevonulóknak. Moszkva előtt végre Napóleonnak sikerült ütközetet kikényszeríteni az orosz erőkből. Ez volt az elhíresült Borogyinoi csata. Az összecsapás hatalmas vesztességeket okozott mindkét hadseregnek. A cár feladta Moszkvát, de nem kért békét. Moszkva lángokban állt, de ez Napóleonon nem segített. Az utánpótlásból teljesen kifogyva, a nyári uniformisban, a lótáp teljes hiánya mellett, Napóleon hadserege elkezdte a gyötrelmes visszavonulást a kemény orosz télben. Tél tábornok több százezer francia katona életét követelte. A visszavonulást nehezítették a spontán szerveződő partizáncsapatok támadásai (ez az orosz néplélekből adódik, nem egy II. világháborús találmány). A végén mindössze 27.000 katona ért haza. 380.000 meghalt, 100.000 fogságba esett. A napóleoni hadsereg gyakorlatilag megsemmisült.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az Egyesült Államok folyamatosan azon tevékenykedik, hogy Oroszországot maga alá gyűrje, térdre kényszerítse bekerítésével és több oldalas támadással.

A NATO bázisok terjesztése a vazallus országokban egészen az orosz határokig, plusz a szíriai beavatkozás alááshatja az orosz hegemóniát a Kaukázustól egészen Közép Ázsiáig. Annak megértéséhez, hogy erre Oroszország hogyan reagál, hasznosnak mutatkozik, ha teszünk egy történelmi időutazás i.u. 1219-től napjainkig.

Az elmúlt nyolcszáz év az, ami mély nyomot hagyott az orosz lélekben a bekerítéssel kapcsolatban, történjen az nomád hordák által, vagy modern nukleáris rakétabázisokkal.

Oroszország a XIII. században nem volt egy egységes ország, hanem többnyire egymással harcoló tucatnyi hercegség. 1219 és 1240 között valamennyi Dzsingisz Kán ölébe pottyant, mert villámgyors lovassága, nyereghez rögzített nyilaival, és az európaiak számára ismeretlen briliáns taktikájával egyik sereget a másik után kényszerítette térdre, rendelve őket maga alá. Több mint 200 éven át az oroszok a tatárok arany hordáját nyögték. (Az elnevezést a sátrakat tartó aranyoszlopokról kapták). A tatár megszállás alatt az orosz gazdaság romokban hevert, a kereskedelem és a termelés leállt, Oroszországot rabszolganép lakta. A volt bizánci rendszert felváltotta a barbár ázsiai adminisztráció.

Az orosz katonai erő legyengülése, valamint az oroszok kegyetlen életkörülményei arra sarkallták nyugat európai szomszédjait, hogy területeket kezdjenek elhódítani tőlük, kezdve Litvániával, Lengyelországgal és Svédországgal. A tatárokat ez egyáltalán nem érdekelte mind addig, amíg megkapták hűbérüket. Sokkal jobban érdekelte őket az ázsiai területeik. Ugyanis Szamarkand és Bukhara, Herat és Bagdad gazdagságával az európai városok nem tudtak versenyezni, fényes pompájuk túlragyogta a faházakkal betelepített orosz városokat.

Az oroszok mélyreható félelme ekkor alakult ki. Be voltak szorítva a nyugati ellenségek és a keleti tatárok közé. Ekkor született meg az az orosz paranoia, félelem az inváziótól, félelem a bekerítéstől, amiből mind a mai napig nem tudtak kigyógyulni. Nincs arra példa, hogy egy nemzetben ilyen mély nyomot hagyott volna egy történelmi esemény, mint az oroszokban a 200 éves mongol megszállás. Különben, ez megmagyarázza, miért tűri el az orosz nép a mindenkori uralkodójuk keménykezű kormányzását.

És akkor jött III. Iván, aki felszabadította az oroszokat az Arany Hordától. Hogyan? A Muszkovi fejedelemség végeredményben csupán egy kisebb városka volt, amelynek lakói hűséget mutatva, tökéletesen alávetették magukat a tatároknak, azok egyre többet engedtek meg nekik. A Moszkovi fejedelemség békésen tudott növekedni, miközben egyre erősebbé nőtte ki magát, uralkodóvá válva a közvetlen szomszédjai között.

És akkor jött a fordulat, 1476-ban III. Iván megtagadta a hűbér kifizetését a nagy hatalmú Ahmed kánnak.

A leszámolásra 1480-ban került sor, amikor a Kán összehívta a hadseregét, hogy megleckéztesse a vazallusokat. Legnagyobb meglepetésére egy jól felszerelt sereg várt rá Moszkvától 240 kilométerre az Ugra folyó innenső partján. Heteken át nézett farkasszemet a két hadsereg, várva a másik támadását.

A helyzet világos volt. III. Ivánnak nem kellett átkelni a folyón. Ha meg akarta változtatni a történelmet, neki elég volt, ha a csatát nem veszíti el. A döntetlen felért volna egy győzelemmel. Ahmed Kán rosszabb helyzetben volt, neki át kellett (volna) kelni a folyón, hogy vagy győzzön, vagy pedig elveszítse az életét.

És akkor beköszöntött a tél, a folyó elkezdett befagyni. Egy kegyetlen vérengzés elkerülhetetlennek tűnt, de csata helyett mind a két oldal megfordult és visszavonult. A Kánnak nem volt kedve otthagyni a fogát. És habár az orosz hősiességre nem került sor, azt nagyon jól tudták, hogy hosszú szolgaságuknak ezzel vége szakadt.

A tatároknak az egyszer volt legyőzhetetlen hatalma elpárolgott. A nyugati oldalon a centralizált hatalmuk összeomlott. Mindössze három, össze nem függő kánság maradt hátra: Kazán, Asztrakán és Krím, a hajdan volt, minden idők legnagyobb összefüggő területű birodalom maradványa.

Rettegett Iván – III. Iván utóda – 1553-ban szomjazott a visszavágásra, ezért Felső Volgánál megrohamozta a Kazán erődítményt, lemészárolta a védőket és ezzel vége lett a Mongol birodalomnak. Ugyanez történt két évvel később Kanát és Asztrakanáttal is, ott, ahol a Volga eléri a Káspi tavat.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Biden elnök bejelentette, hogy az adminisztrációja nekilát gyors tempóban csökkenteni a földet melegítő üvegház hatású gázok kibocsátását, és hatalmasa összegeket fog elkölteni az amerikai gazdaság átformálására a fossziliák égetésének mellőzésére. A cél, hogy a Föld többi része követése az amerikai mintát.

„Most jön a dolgok neheze” legalábbis a csúcsértekezlet szerint. Ugyanis a Fehér háznak kemény dolgokat kell megvalósítani, ha globális vezető akar lenni a klíma ellenes harcban.

Először is meg kell győznie a Kongresszust, hogy öntsenek forrásokat a klíma tervbe, nem csak idehaza megvalósítandó zöld infrastruktúrába, hanem szegény országok megsegítésébe is. Jelentős összegek és hazai gyors emisszió csökkentés nélkül, az elemzők szerint, az Egyesült Államoknak nem lesz könnyű begyepesedett, szénben, gázban és olajban gondolkozó  kormányokat meggyőzni.

A Biden adminisztráció legnagyobb diplomáciai kihívása, miként rendezze le Kínát, a világ színpadán található legnagyobb riválisát, akik jelenleg a világ üvegház hatású gázkibocsátásának oroszlán részét végzik.

Hogy az Egyesült Államok miként rendezi le Kínát a klímaváltozás témában az előttünk álló hónapok folyamán, nagy mértékben fogja meghatározni, hogy a világ el tudja-e kerülni a felmelegedés hatásait.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________