Az esszé több témát is érint, olyanokat, amelyekkel mi is foglalkoztunk és alaposan kitárgyaltunk. Ezért logikusnak tűnik csak azokkal a részekkel, megállapításokkal foglalkozni, amelyek nem annyira ismertek.

Első fejezet: Utolsó ítélet (mi van a tudományos szűkszavúság mögött)

A szerző biztosít minket arról, hogy a helyzet rosszabb, mintsem gondolnánk. És ez miért van így? Ezt James Hansen fogalmazta meg „tudományos szűkszavúság” kitalált kifejezéssel. A lényeg, hogy a kutatók bátortalanul tárják fel a társadalom felé a tényeket. Hibás a kommunikáció. Az adatok vérszegény ismertetése alig viszi át a köztudatba a veszély nagyságát. Ennek hagyománya van. Nincs nagyobb blama, mint amikor egy tudományos állításról kiderül, hogy hibás. Ez az oka annak, hogy a kutatók óvatosan fogalmaznak, amit a társadalom úgy könyvel el, hogy a vészhelyzet bekövetkezése „bizonytalan”. Ha ehhez hozzáadjuk az emberi hozzáállást a kellemetlenségekhez, vagyis azt a tényt, hogy a kellemetlenséget vonakodik elfogadni, akkor megérkezünk a széles körű alul informáláshoz. De ez nem minden. Az óvatos megfogalmazások oda vezetnek, hogy az utóbbi 10 évben a bekövetkezés duplája az előrejelzésnek. Ennek ellenére a közhangulat nyugodt. Egyfelől úgy gondolják, hogy az emberiség minden felmerülő problémát eddig meg tudott oldani, most miért ne tudná. Másfelől még mindig vannak aktív klíma szkeptikusok, akik tagadják, és ezzel bizonytalanná teszik a klímaváltozást.

Már elég régen beült a köztudatba, hogy 2 °C átlagmelegedés a tűréshatár, amiből már több mint egy fokot bespájzoltunk. Miközben a kutatások szerint nem lehetetlen a +10 °C sem. Közben az is világossá vált, hogy a múltban volt példa a 10 év alatti 10 fokos változásra is. McPherson ezt próbálja megértetni az emberiséggel, de csak annyit ért el, hogy egyfajta vicc figurának veszi őt a többség.

Második fejezet: Hő halál 

Erről már volt poszt, amit olyan fokú értetlenség követet, hogy újra felvettem.

Az emlősállatok folyamatosan hőt termelnek, amitől meg kell szabadulniuk, például az emberi szervezetet 36 °C-on kell tartani. Ez normál körülmények között nem probléma, mert a bőrfelületről a felesleges hő könnyen disszipálódik. Ha a külső hőmérséklet megemelkedik, az ember izzadni kezd. Az izzadság elpárolog, ami hőelvonással jár. A párolgást mesterségesen tudjuk fokozni ventilátor alkalmazásával. A baj akkor kezdődik, amikor a külső hőmérséklet túllépi a 36 °C-t, és a légnedvesség is magas. Ebben az esetben a hő leadás lehetetlen. Becslések szerint 3 °C átlaghőmérséklet növekedés esetén a Föld túlnyomó részén ember számára az élet lehetetlen.

Harmadik fejezet: Élelemtermesztés

Különböző klíma, és főtermény van, de a lényeg az, hogy egyes termény optimális termesztési hőmérsékletétől eltérve Celsius fokonként 10 százalék terméscsökkenés várható. Ez azt jelenti, hogy ha az évszázad végére 5 fok átlaghőmérséklet következne be, és kétszer annyi embert kell eltartani fele akkora terméssel, ha még lenne emberiség. Fehérje esetében a helyzet még rosszabb, mert 1 kalória marhahús előállításához 16 kalória szénhidrát kell. A marhahúst marhából nyerjük ki, a marha pedig egész élete alatt metánt fingik, ami üvegházhatású gáz.

A helyzet az, hogy gabonaféléket a trópusokon nem lehet termelni, ahol lehet ott már maximális a kinyerés. Melegedés mellett a termesztést északabbra lehet tolni, de a talaj minőség miatt ez is jelentős termés vesztességgel járna.

A hőmérséklet emelkedésnél is nagyobb probléma a vízhiány. Jelenleg a legtermékenyebb területek elsivatagosodása folyik.

Negyedik fejezet: Járványok

Na, ez már elkezdődött. De ez nem minden. Mi történik akkor, amikor a jégbefagyott mikrobák felszabadulnak? Ezeknek a mikrobáknak egy része több millió éve nincs a levegőben, ezért sose találkoztunk velük, és így ismeretlen az immunrendszerünk részére is.

Ennél is nagyobb baj származhat abból, hogy bizonyos trópusi betegségeket hordozó rovarok, főleg szúnyogok a hőmérséklet emelkedésével feljönnek Európába.

Ötödik fejezet: Belélegezhetetlen levegő

Az évszázad végére a trópusi Dél Amerika, Afrika területein a leghűvösebb hónap melegebb lesz, mint most a legmelegebb hónap. Kell ennél többet mondani?

Az életben maradásunkhoz oxigénre van szükségünk, amit a levegőből nyerünk ki, de a levegőben van más is. Például széndioxid, aminek a koncentrációja jelenleg 420 ppm. Becslések szerin a század végére ez el fogja érni az 1000 ppm-t, aminek a hatása 21 százalékos agyi tevékenység csökkenés lesz. A légszennyezés átlagosan 10 évvel fogja megrövidíteni az emberi életet. 2090-re 2 milliárd ember fog olyan levegőt belélegezni, amiben, a WHO szerint, a káros anyag koncentráció meghaladja az elfogadható mértéket. Nemrég mutatták ki, hogy az ózon koncentráció növekedése növelni fogja az autista gyerekek számát. Máris napi több mint 10.000 ember hal meg gépkocsik káros anyag kibocsátásától. Évente 340.000 ember halálát okozza az erdőtüzek füstje. A felmelegedés miatt az amerikai erdőtüzek szezonja 90 nappal megnyúlt 1970 óta. Az amerikai erdő felügyelet szerint 2050-re az erdőtüzek romboló hatása meg fog duplázódni.

Hatodik fejezet: Véget nem érő háborúk

Igen gondos mérlegelés szerint a fegyveres konfliktusok 10-20 százalékkal fognak nőni a 0,5 °C melegedés hatására, víz és élelmiszerhiányból kifolyólag.

Hetedik fejezet: Végleges gazdasági összeomlás

A 2008-as nagy válság után történészek véleménye kezdett ráhangolódni arra a nézetre, hogy megközelítőleg a XVIII. Században beindult gazdasági fejlődés hajtómotorja nem a fejlesztések, kiterjedt kereskedelem és a globális kapitalizmus dinamikája volt, hanem a fosszilis nyersanyag felfedezése. Ezeknek a felfedezése előtt, 500 évre visszamenőleg senkinek se volt jobb élete, mint szüleinek, nagyszüleinek vagy további elődeinek. Kivéve a fekete Halált, ami lehetővé tette a szerencsés túlélőknek, hogy hozzájussanak az elhunytak által visszahagyott javakhoz. A kutatók véleménye szerint, miután az összes fosziliát elégettük, vissza fogunk térni az egy helyben toporgó gazdasághoz. Persze a folyamatnak van egy hosszú távú költsége: klímaváltozás.

Nyolcadik fejezet: Megmérgezett óceánok.

Az évszázad végére az óceánok felszíne valószínűleg 3 méterrel lesz magasabb a mainál. A világ legnagyobb városainak egy harmada a tengerpartokon helyezkedik el.

Pillanatnyilag a kibocsátott széndioxid egy harmadát felveszik az óceánok, ami savasodást jelent. A savasodás megöli az óceán élőlényeit, aminek katasztrofális hatása lesz az emberi táplálkozásra.

Kilencedik fejezet: A tények megszűrése

Hogy lehet az, hogy az emberiség végveszélyének ellenére a tömegek alig tudnak róla valamit? Ez a vakság természetesen nem fog fennmaradni. A plusz 3 fokkal felmelegedett Földön olyan sok természeti katasztrófa fogja felütni a fejét, amit nem lehet nem észrevenni.

Érdekes módon a klímakutatók hisznek, és bíznak abban, hogy az emberiség végül meg fogja oldani a CO2 problémát, de vannak más hangok is.

Van néhány tudós, akik úgy gondolják, hogy Fermi híres paradoxonjára itt a válasz. Fermi szerint az univerzum beláthatatlanul nagy, miért nem szerzünk tudomást más intelligens lényekről. Azért, mert a civilizációk természetes élettartalma legfeljebb ezer év, miközben a Világmindenség kora sok milliárd év. Egyszerűen időben nem találkoznak.

El lehet gondolkodni. Még mindig a század végéért aggódnak, miközben már csak évek vannak hátra.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________