2021-04-22 nap bejegyzései

(3522) USA-Oroszország: Háború vagy béke

Manga Monguz vendégposztja

 

Oroszország fokozza védelmi intézkedéseit, miközben az Egyesült Államok elkezdett kifelé hátrálni a III. világháborús provokációból(1)

Eric Zuesse amerikai író és oknyomozó történész cikkének rövidített fordítása

Úgy tűnik, hogy Ukrajna stróman-elnöke, Volodimir Zelensky csapdába esett azzal, amit megígért, Ukrajna feladataként jelölte meg mind a Donbasz, mind a Krím-félsziget visszafoglalását. Amióta Joe Biden januárban az Egyesült Államok elnökévé vált, az ellenséges és fenyegető cselekedetei és retorikája Oroszország elnöke ellen egyértelművé tette Putyin számára, hogy az Egyesült Államok kormányának elhatározása, miszerint rendszerváltást fog végrehajtani Oroszországban, továbbra sem változott. A Biden-féle ellenségeskedés végleg eloszlatta Putyin abbéli reményét, hogy az Egyesült Államok részéről bevezetett szankciósorozat – amelyet a mindenkori amerikai kormányzat azóta is folyamatosan bővít, hogy Obama elnök 2012-ben megkezdte az oroszellenes szankciókat – a Biden-adminisztráció alatt megszűnik, vagy legalábbis nem kerül további bővítésre.

Talán a leginkább fajsúlyos érv Putyin gondolkodásában az, hogy Biden január 16-án kinevezte azt Victoria Nulandot az Egyesült Államok külügyminisztériumának második legfontosabb pozíciójába, aki megtervezte és leszervezte azt a véres puccsot, amely őrjöngően oroszellenes kormányt hozott létre Ukrajnában, közvetlenül Oroszország szomszédságában. Ez olyan, mintha a hidegháború idején a Szovjetunió egy véres puccs segítségével Mexikóban vagy Kanadában egy Egyesült Államok elleni kormányt segített volna hatalomra, amit az Egyesült Államok egy pillanatra sem tűrhetett volna el – jó példa erre az 1962-es kubai rakétaválság.

Putyin egyértelművé tette, hogy nem fogja tovább tolerálni az Egyesült Államok Oroszország ellen irányuló fenyegetéseit és agresszióját.

Amerika meta-stratégiája 2006 óta az, hogy megnyerje a III. Világháborút Oroszország ellen, míg Oroszország folyamatosan fenntartotta azt a stratégiát, hogy a nukleáris fegyverei csak azért vannak, hogy képesek legyenek egy megsemmisítő erejű válaszcsapásra, ha az ellenkező oldal egy villámháború jellegű megelőző atomtámadást kezdeményez.

Ezt a meta-stratégiát nevezték M.A.D. doktrínának (Mutually Assured Destruction), amely jelentése a kölcsönösen biztosított megsemmisítés. Ahogy 2017. május 3.-i cikkben/dokumentumban szerepel, az USA célja most is Oroszország legyőzése. (2)

Ez a cikk idézte az USA legfőbb nukleáris háborús szakértőit, akik szerint, ha Amerika nagyjából a háromszorosára növeli a meglévő nukleáris arzenáljának a méretét, az pontosan megteremti azt a képességet, amellyel egy nukleáris háború megnyerhető egy lefegyverző első csapás megindításával.

Ez majdnem elegendő fölényt biztosítana az amerikai erőknek ahhoz, hogy végrehajtsák azt a tervet, amelyet az USA két legrangosabb nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó folyóirata nyilvánosan is leközölt és amely a M.A.D. doktrína helyébe a „nukleáris fölény” doktrínáját helyezte. A doktrína célja elérni azt a képességet, hogy az Egyesült Államok képes legyen olyan gyors támadást végrehajtani Oroszország ellen, hogy az oroszoknak ne maradjon elég idejük a megtorló válaszcsapás indítására. (3)

Putyin annyira veszélyesnek értékelte a helyzetet Oroszország számára, hogy nyilvánosan vörös-vonalakat jelölt ki az Egyesült Államok számára, melyet, ha az USA és a szövetségesei átlépnek, akkor Oroszország fenntartja a jogot megelőző csapás megindítására, ezzel elindítva a III. Világháborút még akkor is, ha ez az egész világot – beleértve Oroszországot is – tönkreteszi. (4)

Noha nagy kockázatot vállat az orosz elnök ezeknek a vörös-vonalaknak a kijelölésével, de úgy vélhette, hogy ezek deklarálása még mindig kisebb kockázatot rejt, mint az, ha a M.A.D. doktrínát továbbra is érvényes és létező amerikai politikának tekintené. Putyin ezzel nyilvánosan figyelmeztette az Egyesült Államok kormányát és Amerika szövetségeseit, hogy Oroszország megelőző csapást indíthat.

A legnagyobb kockázat, ahonnan egy, az egész világot romba döntő atomháború elindulhat az Ukrajna, miután az Obama-adminisztráció 2014. februárjában végrehajtott egy puccsot és megdöntötte Ukrajna demokratikusan megválasztott elnökét, majd helyére egy rasszista, oroszellenes csoportot helyezett hatalomba, akik azonnal megindították Ukrajna déli és keleti régiójában az etnikai tisztogatásokat. Az Obama-adminisztráció már 2011-ben elkezdte tervezni ezt a műveletet és 2013. júniusára már az is része volt ennek a tervnek, hogy az Egyesült Államok egy állandó haditengerészeti bázist is létrehoz a Krímben. (5)

  1. április 17.-én Ukrajnával kapcsolatos cikkek főcíme: „Ukrajna katonai vezetése sürgeti a hatóságokat, hogy tartózkodjanak a fegyveres alakulatok létrehozásától”. (6)

Ukrajna kormánya azt kéri az önkéntesen szervezett szélsőséges nézeteket valló zászlóaljaktól, hogy addig ne lépjenek Donbasz területére, ameddig erre felhatalmazást nem kapnak. Ezeknek az alakulatoknak korábban megígérték, hogy hamarosan engedélyt kapnak a műveletek megindítására, de az ukrán katonai vezetés most azt mondja, hogy az idő előtti cselekvés Oroszország számára propaganda alapot szolgáltathat. Ez nagy csalódást okozhat a frontvonalban tartózkodó két szélsőjobboldali pártnak, a Svoboda-nak és a Jobb Szektornak, akik nyilvánosan Ukrajna jelenlegi elnökének a megdöntésével fenyegetnek, ha hamarosan nem törhetnek be Donbasz területére.

Oroszország lezárta Ukrajna katonai hozzáférését az Azovi-tengerhez és legalább októberig megakadályozza, hogy az Egyesült Államok bármilyen hadihajója áthaladjon a Kercsi-szoroson, amely összeköti a Fekete-tengert az Azovi-tengerrel és amely utóbbi Ukrajna egyetlen lehetősége hozzáférni a Fekete-tengerhez.

Ebből eredően Ukrajnának legalább októberig el kell kerülnie a behatolást Donbaszba, vagy ha ezt mégis meglépi, számolnia kell azzal, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem feltétlenül tudják majd a megfelelő katonai támogatást nyújtani. (7)

Az FAA figyelmeztetést adott ki az orosz-ukrán határtártérség felett közlekedő légi járatoknak a terület elkerülésére háborús veszély miatt. Április 15.-én a helyzet további eszkalációjának elkerülése érdekében a tervezett két amerikai romboló mégsem lépett be a Fekete-tenger térségébe.

Vannak jelek, amelyek szerint Biden megértette, hogy Putyin vörös-vonalának az átlépése rendkívül veszélyes lenne. Úgy tűnik, hogy Ukrajna jelenlegi elnöke csapdába esett, mert az ígérete – Donbasz és a Krím visszafoglalása – meghaladja a lehetőségeit. Az Egyesült Államok, amely hatalomra segített őt és elődjét (Petro Poroshenko) nem fog egy III. világháborút kockáztatni azért, hogy a hatalomba tartsa továbbra is. Jelen pillanatban a legjobb, amit Zelenszkij észszerűen remélhet, az annyi, hogy túlélje elnökségét. A stróman-elnöki szerep nem egy kényelmes pozíció. (8)

Kiegészítés a cikk fordításához:

(1)Eredeti cikk teljes terjedelmében:

https://www.strategic-culture.org/news/2021/04/20/russia-increases-its-defense-while-us-backs-down-from-provoking-wwiii/

(2)Hivatkozott dokumentum linkje:

https://archive.md/BlNF5

(3)A M.A.D. doktrína kivégzéséhez vezető egyik állomás volt az 1972-ben megkötött ABM-szerződés (Anti Ballistic Missile) amerikai felmondása. Ez a szerződés korlátozta mindkét nukleáris szuperhatalmat abban, hogy mennyi elfogó rakétát telepíthet, ezzel garantálva azt, hogy semelyik oldal ne tudjon olyan rakétavédelmi rendszert kiépíteni, amely arra csábíthatja a nagyobb rakétavédelemmel rendelkező felet, hogy atomtámadást indítson a saját vélt vagy valós rakétavédelmi pajzsának védelmében bízva. További problémát jelent, hogy amíg a fix telepítésű rakétasilók és a fix bázison települt hadászati bombázók meglepetésszerű csapásokkal elvileg indítás előtt megsemmisíthetőek, a mobil ICBM rendszerek (TEL járműre telepített vagy vasúti szállítású ballisztikus rakéták), illetve a tengeralattjárókon telepített hadászati fegyverek sikeres kiiktatása erősen kétséges. A mobil, valamint a tengeralattjárókra telepített ICBM rendszerek bőségesen elegendőek egy megsemmisítő válaszcsapás kiváltására még abban az esetben is, ha a fix rakétasilókat és a hadászati bombázókat sikerülne is egy első csapással teljes egészében kiiktatni. További kétségeket ébreszt, hogy a korai előre jelző rendszereket (műholdak, nagy teljesítményű lokátorok) milyen gyorsasággal és hatékonysággal sikerülne kiiktatni, illetve ezek sikere esetén is mi garantálná azt, hogy a Perimetr-rendszer automatikusan ne indítsa el azokat a vezér rakétákat, amelyek minden támaszpontnak és tengeralattjárónak kiadják az azonnali indítási parancsot. A helyzet és a törekvés rendkívül veszélyes, mert a M.A.D. doktrína kivégzése és az egyoldalú nukleáris fölény megszerzésére tett lépések egy kiélezett krízis helyzetben már önmagukban kiválthatják a másik oldal részéről egy megelőző atomtámadás megindítását. Lásd a jelenlegi orosz-ukrán (USA) világhelyzetet.

(4)Putyinnak tulajdonítják azt az elhíresült mondást, ami szerint Oroszország nem érdekelt egy Oroszország nélküli világban. Ez felfogható egyfajta „orosz Sámson-opciónak” is, azaz Oroszország megsemmisülése esetén nincs semmilyen ok arra, hogy a teljes orosz hadászati atomarzenál ne kerüljön bevetésre.

(5)Hivatkozás linkje:

https://web.archive.org/web/20201102032416/https:/ahtribune.com/world/europe/3622-how-the-war-in-ukraine-started.html

(6) Hivatkozás linkje:

https://tass.com/world/1279353

(7) A Kercsi-szoros lezárása önmagában nem biztosítja azt, hogy Ukrajna adott esetben ne jusson közvetlen nyugati katonai támogatáshoz, ez szárazföldi útvonalakon és légi szállítással könnyedén megoldható, így önmagában a szoros lezárása nem fogja feltétlenül tétlenségre kárhoztatni az ukrán haderőt és félkatonai szervezeteket. A Kercsi-szoros lezárása csak annyit jelent, hogy amerikai és NATO hadihajók nem tudnak közvetlenül behatolni az Azovi-tengerre, illetve Ukrajna nem tudja használni az Azovi-tenger partján fekvő bergyanszki és a mariupoli kikötőit.

(8) Helyettük viszont két brit hadihajó, az igen erős légvédelmi rendszerrel felszerelt Type 45 romboló és egy Type 23 típusú, tengeralattjárók elleni hadviselésre optimalizált fregatt elhagyja a Royal Navy földközi-tengeri repülőgép-hordozó flottáját, és a Boszporuszon keresztül a Fekete-tengerre tart, várhatóan májusban érkeznek. Közben Oroszország is erősítést küldött a Fekete-tengerre, 15 db további orosz hajó érkezett a térségbe a Kaszpi-flotilla állományából, többek között a Kalibr vagy Onix cirkálórakétákkal felszerelt Buyan-M korvettek.

0Type 45 brit romboló

 

Buyan-M orosz korvett

(8)A cikkíró végső feltételezése abban az esetben helyes, ha a fő célnak a jelenlegi ukrán vezetés/kormány megmentését tűzte volna ki célul az Egyesült Államok. Csakhogy ennek a válsághelyzetnek a valódi oka nem Ukrajna, illetve a jelenlegi ukrán vezetés, ők ebben a játszmában csak eszközök arra, hogy magát a válságot generálják. Ugyanakkor van olyan látszata is az eseményeknek, hogy az Egyesült Államok valóban fékezni kezdett, ezt támaszthatja alá Prof. Zurawski vel Grajewski, a Lódzi Egyetem politológusának is a véleménye, aki szerint „úgy tűnik, hogy megváltozik az Egyesült Államok Oroszország-politikája.” Véleménye szerint Biden politikája csak további agresszióra bátorítja Oroszországot. Akit bővebben érdekel a politológus véleménye, az alábbi linken elolvashatja részletesen:

https://mandiner.hu/cikk/20210420_mit_jelent_biden_oroszorszag_politikaja

Annyi mindenesetre látható, hogy mind a Nyugat, mind Oroszország között régen tapasztalt feszültség van és valós a veszélye egy – jó esetben – senki által nem kívánt háború kitörésének. A magam részéről egyelőre óvakodnék attól, hogy egyértelműen kijelentsem, változik az USA politikája Oroszországgal szemben, van rá esély, de arra is van esély, hogy csak egy taktikai manővernek vagyunk a szemtanúi.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!