2021-04-19 nap bejegyzései

(3519) Orosz lerohanás?

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

Az európai házi négereket, Lengyelország vezeti a Darwin-díj elnyerésében

Szerző: The Saker

2021 a 89. év

A lengyelek hisznek abban, hogy biztonságuk nagyobb lesz, ha a NATO és Oroszország között a feszültség magasabbra szökik. Vagy talán abban hisznek, hogy az oroszok össze fogják szarni magukat, visszaadják a Krím-félszigetet a kijevi juntának, Donbasst magára hagyják és egyoldalúan leszerelik hadseregüket.

Ebben persze nincs semmi új. Winston Churchill szerint a „kapzsi hiéna” vagyis Lengyelország arról híres, hogy megpróbálja megtámadni Oroszországot, amikor gyengének ítéli azt. A legnagyobb lengyel hősök arról híresek, hogy belső orosz feszültségek idején nekimennek Oroszországnak. A baj csak az, hogy ez alkalommal Oroszország nem gyenge, és az orosz nép szilárdan áll a Kreml mögött.

Azt lehetne mondani, hogy az orosz medvét egyáltalán nem érdekli a lengyel hiéna, különösen akkor nem, amikor az amerikai sas mögül ugatja Oroszországot.

A történelem lengyel interpretációja teli van bizarr epizódokkal. Példának okáért, a lengyel politikusok a Szovjetuniót hibáztatják az 1939-es Szovjet-Német meg nem támadási szerződésért (ismertebben, a 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum). Tökéletesen megfeledkezve arról, hogy 5 évvel korábban Lengyelország aláírta az 1934-es Lengyel-Német meg nem támadási szerződést (valami furcsa okból kifolyólag nem úgy ismert, mint „Pilsudski-Hitler paktum”). És ha már Pilsudskiről van szó, olvass ebbe bele, ami egy tökéletes PC összefoglaló Pilsudski életéről és munkásságáról. Nyilvánvalóan kiderül, hogy megalomániás fasiszta hősök nem csak Ukrajnában találhatók.

Nyilvánvaló, hogy a történelemből a lengyelek nem tanultak semmit, és persze ebben nincsenek egyedül.

Úgy tűnik, hogy Kelet Európát elragadta egy fegyverkezési láz és alapos félelem, hogy Oroszország meg fogja őket támadni. Nem tudható, hogy az orosz invázió megállítható-e vagy sem, és hogyan fogják az amerikai tankok megakadályozni a Baltikum orosz lerohanását.

Az oroszok, akik folyamatosan értesülnek ezekről az eseményekről, amit naponta megvitatnak az orosz médiában, nem tudnak mit kezdeni ezzel a paranoiás hisztériával. Az igazság szerint nehezen hiszik el, hogy ezt a hülyeséget bárki komolyan gondolja.

Ezzel egy időben az oroszok észlelik, hogy ami most történik, az egy az egyben megegyezik azzal, ami az Oroszország ellen elkövetett német inváziót megelőzte: russzófóbiás retorika és egyre nagyobb hadászati felvonulás a Szovjetunió nyugati határa mentén.

Annak ellenére, hogy a lengyel nézet, vagy bárki más nézete, miszerint fel kell készülni az orosz invázióra, Oroszországban mosolyt hoz az arcokra, az oroszok feltételezik, hogy a jelenlegi kardcsörtetés csak az első lépés, de lényegében készülődnek egy háborúra, amit Putyinnak figyelembe kell venni, és ellen intézkedéseket kell hoznia.

A következő esemény nem lesz meglepetés: Az amerikai neokonok és a kelet európai russzófóbiások veszélyes találkozása elsőre paranoid szövegelést eredményez, amivel együtt növelni fogják az amerikai és a NATO katonák jelenlétét Kelet Európában. Erre válaszként az orosz hadászat  tovább fogja növelni jelenlétét, ami további okot fog adni a NATO vezetőknek, hogy hivatkozzanak az „orosz veszélyre” és még több paranoiás szöveget fognak nyomni a kelet európaiaknak.

Tagadhatatlan, hogy ez hatalmas győzelem az amerikai  neokonok számára, elvégre sikerült létrehozniuk egy olyan helyzetet, amikor:

  1. A kelet európaiak úgy megrettennek, hogy képtelenné válnak a logikus gondolkodásra.
  2. Lehet, hogy a nyugat európaiak képesek gondolkodni, de semmit se tudnak tenni.
  3. Az összes EU ország fokozni fogja a fegyverkezésre költött összeget, de főleg amerikai fegyvereket fognak venni (hogy a NATO szabványt kielégítsék). Az amerikai MIC (Katonai Ipari Komplexum) óriási nyereségére.
  4. A NATO új (régi) szerepet fog találni magának.
  5. Oroszország még messzebb fog kerülni Európától, főleg gazdaságilag.
  6. Európa még jobban meg lesz ijesztve a háború előre jelzésével, és még jobban meg lesz győzve arról, hogy a NATO egy megkerülhetetlen szövetség, amit egy megkerülhetetlen nemzet vezet.
  7. Oroszországot további országok veszik körül, amelyek amerikai védelem alatt állnak (valószínűleg Finnország és Grúzia a következő)

Ha ez az amerikai birodalomnak hatalmas siker, akkor Oroszország számára hatalmas kudarc.

Én viszont nem hiszem, hogy bárki meg tudta volna akadályozni ezeket a fejleményeket. Legyünk őszinték, Európában senki sincs, aki felemelné szavát az oroszokért (talán Orbán magyar miniszterelnök kivételével). Az oroszok mindent lehetséges dolgot megpróbáltak, hogy az európai politikusokban akár minimális józan észt felébresszenek, teljesen hiába, mert az európai politikusoknak egyszerűen nincs se esze, se gerince, se pedig elég vér a pucájukban, hogy legyen saját véleményük. Ehelyett az a véleményük, amit a Fehér ház számukra előír.

Előre meg tudom mondani, egyesek úgy fognak érvelni, hogy csak a vezetők ilyenek, az európai emberek nem támogatják a politikusaikat. Jó, de akkor hogyan lehet, hogy sok millió európai kimegy az utcára tüntetni például az iraki háború ellen, de egy szavuk sincs az ellen, amikor önállóságuk bohózattá válik, amikor vezetőik támogatják a kijevi náci rezsimet, amikor az USA ágyútölteléknek akarja őket felhasználni egy fenyegető európai háborúban?

Ebből én csak azt tudom levonni, hogy az európaiak megérdemlik a vezetőiket.

Ez mellett kiérdemeltek egy kollektív Darwin-díjat, különösen a kelet európaiak, akik fejükre festettek egy célkeresztet, hogy elnyerjék Uncle Sam kegyeit.

Az egyik lengyel tisztségviselő említést tett társainak a „néger mentalitásáról”, sőt az egyik volt külügyminiszter véleménye szerint „a seggnyalásért nem kapnak semmit”. Ezek egy elég jó jellemzések, de nem vezetnek sehova. Ha Oroszországot egy országnak álcázott üzemanyag állomáshoz hasonlította, akkor én összemérném Európát egy kuplerájjal, ami szövetségnek van álcázva, és ahol az amerikaiak ingyen dughatnak. „mindenki megveti, senki se fél tőle” lehetne egy új európai szlogen.

A varsói NATO csúcson az amerikaiak megpróbálnak a NATO partnerekkel udvariasan, és tisztelettel bánni, de valójában úgy fognak rájuk nézni, mint Malcom X „házi négereire”. Hadd idézzek tőle, mivel tökéletesen illik a mai európaiakra:

Szóval két fajta néger van. A régi négerek és az új négerek. A legtöbb, akiket személyesen ismersz, az régi néger. Amikor olvasol róluk a rabszolga időkből, akkor „Tamás bátyának” nevezték őket. Ő egy házi néger volt. A rabszolgaság idejében kétfajta négerről lehetett szó. Voltak a házi négerek és a mezei négerek. A házi néger általában a gazdája közelében élt, úgy öltözött, mint a gazda, gazdájának az elhordott ruháiban járt. Azt ette, amit a gazdája meghagyott a tányéron, és a gazda házában lakott, valószínűleg a pincében vagy a padláson, de a gazda házában. Így aztán a házi néger azonosította magát, minden esetben ugyanúgy azonosította magát, mint a gazda. Amikor gazda azt mondja, hogy „jó vacsoránk van” a házi néger azt mondja „igen nagyon jó vacsoránk van”. Amikor a gazda azt mondja „szép házban lakunk”, a házi néger azt mondja „nagyon szép házban lakunk”. Amikor gazda beteg, a házi néger így szól „Mi baj van főnök, betegek vagyunk?” A gazda fájdalma az ő fájdalma volt. Jobban törődött a gazda fájdalmával, mint a saját fájdalmával. Ha leégett a ház, ez a fajta néger nagyobb erővel vett részt az oltásban, mint a gazda. Azonban voltak más fajta négerek is kint a mezőn. A házi négerből kevesebb volt. A nagy tömegek mezei négerek voltak. Amikor a gazda beteg volt a mezei négerek azért imádkoztak, hogy meghaljon. Ha égett a ház azért fohászkodtak, hogy kerekedjen szél, ami segíti a tüzet. Ha valaki jött és azt mondta a házi négernek, hogy „gyere, vonuljunk el valahova!” Tamás bátyja azt válaszolná: Hová menjek? Mit tehetek én gazda nélkül? Hol laknék? Milyen ruhát viselnék? Ki ügyelne rám? De, ha odamentél a mezei négerhez és neki mondtad, hogy „gyere, vonuljunk el valahova!” Nem kérdezne rá, hogy hová és hogyan, hanem „rendben van, gyerünk”.

Ugye, hogy ez egy tökéletes jellemzése az Amerikával kapcsolatos „új európaiaknak”?

Biztos vagyok benne, hogy az amerikai politikusok sokkal inkább respektálják az orosz „ellenfeleket”, mint a NATO „szövetségeseket”. (Ezt a hozzáállást gyakran tapasztaltam amerikai tisztek esetében.) Ennek ellenére nem vesztettem el minden reményt.

Először is hiszek abban, hogy a neokonok legyőzhetők Amerikában, és amit én „hagyományos angol védelemnek” nevezek, felülkerekedhet. Másodszor, van két ország, Franciaország és Olaszország, akikben lehet még bízni. Lehet, hogy tévedek, de szerintem az olaszok és a franciák azok, akikre legkevésbé hatott a propaganda, talán gazdag történelmük miatt, ki tudja? Úgy gondolom, hogy van egy tipikus latin (kulturális és vallásos) ellenálló és forrongó spiritualitás, amit még nem sikerült teljesen kiirtani az olaszokból és a franciákból. Persze lehet, hogy naiv vagyok, és egyáltalán nincs igazam. Valamikor a görögökben bíztam, aztán tessék, semmi. Még a mindig büszke szerbeket is sikerült térdre kényszeríteni, legalább is pillanatnyilag. Ez valóban egy nagyon szomorú látvány. Időközben úgy tűnik, hogy Oroszország kijött a recesszióból. Az orosz haderő tervei szerint évente több mint 2000 katonai gyakorlatot végeznek. Ami pedig az orosz népet illeti, túlnyomóan támogatják Putyint. Minden egyes  NATO csúcs után, Putyin népszerűsége tovább növekszik.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!