2021-04-03 nap bejegyzései

(3503) Mit tudunk Jézusról?

Tibor bá’ online

 

2021 a 89. év

Mottó: Az igazi probléma a hittel, hogy a hívőket megfosztva a megfontolástól, egy irányba tereli, hamis bizonyosságot adva nekik egy olyan világban, ahol bizonyosság egyáltalán nincs.

A nyugati világban valaki akár hívő, akár nem, Jézussal kapcsolatban jóval többet tud, mint bármely mai közszereplőről. A kérdés az, hogy amit tudunk, az megfelel-e a valóságnak?

Jézusról kortárs részéről hiteles feljegyzés nem készült, aki személyesen ismerte volna. Viszont archeológiai leletek, ősrégi szövegek és vallásos tárgyak segítségével elég sokat ismer a tudomány arról az időről, amikor az Újtestamentum született. Ezek szerint sok minden dolog kiderül Jézusról, amit így húsvét táján érdemes összeszedni.

Jézus nős volt: 2014-ben találtak egy ősrégi szövegmaradékot, amiben Jézus feleségéről volt szó. A katolikusok azonnal isten gyalázásról kezdtek beszélni. Viszont a zsidóknál a cölibátus nem létezik. Jézus és tanítványai zsidók voltak, és köztudott, hogy a rabbiknak van feleségük. Ez annyira köztény volt, hogy egyesek felvetették Jézus homo szexualitását. Viszont korábbi írások rámutattak, hogy Jézus és Magdaléna között különleges kapcsolat volt.

Rövid hajviselet: Ellentétben a művészi képalkotásokban megjelenő Jézussal, abban az időben a zsidók rövid hajat hordtak. Az ősi római szobrokban a zsidó rabszolgákat rövid hajjal jelenítették meg. Valamint Pál Korinthusbeliekhez írt levelében kitér arra, hogy a hosszú hajú férfiak „csúfok”. A hatvanas évek hippi divatja idején a konzervatív keresztények hivatkozta Pál apostol 1. Korinthusbeliekhez írt levelére 11-14 alatt: Avagy maga a természet is nem arra tanít-é titeket, hogy ha a férfiú nagy hajat visel, csúfsága az néki?

Keresztre feszítés? Az írástudók évszázadokon át tudták azt, hogy az Újtestamentumban olvasható szó „stauros” (amit Európában „kereszt”-nek fordítottak, rendszerint csak egy felállított oszlop. A rómaiaknak nem volt szabványos eljárásuk a keresztre feszítésre. Ezen kívül Josephus írásaiban megtalálható, hogy Jeruzsálem ostrománál a katonák a kivégzés alatt állókat különböző helyzetekben szegelték fel, vagy kötözték fel oszlopokra. Viszont a korai keresztények odaképzeltek egy keresztgerendát is, hogy így az egyiptomi „élet”-re (felteszem „örök életre”) szimbolizáljanak.

Alacsony volt, nem magas: A Római Birodalom idején a tipikus zsidó férfi nem érte el a 160 cm magasságot, amiből következtetni lehet Jézus magasságára. Hogy a későbbi korokban Jézust magasnak jelenítették meg, annak oka az asszociáció, ami szerint a „nagy” emberek egyúttal magasak is. Jézus istensége, csodálatos születése, és csoda tételei miatt kiérdemelte a daliás termetet, ezért jelenítették meg 180 cm körülinek.

Házban született, nem istállóban: Jézus születésének körülményei a második évszázadban konkretizálódtak a csodásan mitikus részletekkel. De maga az istálló még később került be a képbe. Eredetileg József és Mária rokonoknál szállt volna meg, és a kitétel: „Nem volt részükre hely a kocsmában (eredetileg „kataluma”)” helyesen fordítva: Nem volt részükre hely az emeleten. A későbbi fordítok nem tudtak arról a szokásról, hogy éjszakára az állatokat beterelték a földszintre. Ebből következett, hogy a jelenlévő állatok miatt „istálló” lett a helyszín.

Nem Jézus volt, hanem Josua: A zsidó Josua megváltást jelent, amely név az ősi Közel Kelten igen gyakori volt. Josua és Jézus ugyanaz a név, de Názáretire azért használják kizárólagosan a Jézus nevet, hogy ne legyen összekeverhető az Ószövetségi Josuával, aki a zsidókat elvezeti az ígéret földjére. Valójában a kapcsolat a két személy között lenyűgöző. Néhány hittudós szerint a sokkal régebbi Josua történés van felfrissítve az Újszövetségben.

Az apostolok számának (12) háttere nem történelmi, hanem asztrológiai: Jézus követőinek száma vita tárgyát képezheti. Az akkori emberek szerint a tizenkettő egy szerencsés szám volt. Az apostolok számának eredete egybeeshet a zodiák 12 mezejével, vagy az év tizenkét hónapjával. A zsidó vallást történelmileg megelőzte az asztroteológia vagy csillagimádás, mert ugye a vallások megalkotóinak ötletekre volt szükségük. Ezért volt Mohamednek 12 utóda, Izrael népének 12 nemzet. Hogy lehetett volna Jézusnak 13 tanítványa, esetleg csak 11?

A jóslatok nem beteljesülnek, hanem utólag kitalálják őket: Jézus idejében az Ószövetség szövege széles körben volt ismert. Így az csak természetes, ha valaki meg akarta játszani a messiást, akkor (Máté szerint) Jézus szamár hátán vonult be Jeruzsálembe. (Máté 21:4) és ezzel megvalósult a próféta szava. A jelenések könyvében is olyan eseményekről számolnak be, amik már megtörténtek, nem kellett őket kitalálni.

Jézusnak tulajdonított mondások egy része nem tőle ered: Jézus idézetek könnyedén kigyűjthetők az Internetről. A legismertebbek, például „Boldogok a lelki szegények…” vagy „Az vesse rá az első követ…” aztán „Ne tégy olyat másnak, amit magadnak nem kívánsz.” Szóval ezen mondások Jézustól származása már a III. században is képezte vita tárgyát. A helyzet az, hogy az Újszövetséget jóval Jézus halála után írták. Valós időben (real time) szavait nem lehetett rögzíteni, mert nem voltak meg hozzá az eszközök, hacsak ő maga nem írta volna le, ami nem történt meg.

Éppen ezért biztosak lehetünk abban, hogy az időtálló bölcs intelmek legalább egy része nem Jézustól származnak, azok időben vagy előtte, vagy utána hangozhattak el. Példának okáért a házasságtörésért megkövezett nő története legelőször a IV. században jelent meg. Az ókori Közel Keleten szokás volt tiszteletben tartott „arany szabályokat” tekintélyes személyek szájába adni a nagyobb hatás kedvéért.

Jézus  személye, ha egyáltalán létezett, elvész a történelem homályában, nem hagyva hátra nekünk csak ráérzések tömegét és hagyományokat, melyeket ismereteknek fogadunk el. Ez a néhány, felsorakoztatott „tény” többnyire triviális, mert valójában nem számít, hogy Jézus magas volt-e vagy alacsony, hosszú volt-e a haja, vagy rövid. Az viszont nagyon is fontos, hogy az emberek által elfogadott „tények” Jézusról, istenről és az emberiségről nagyon is vérszegények.

Jézus tanításait összekeverik az örök érvényű moralitással, zsidó elvárásokkal és némi vaskorszakból származó kultúrával. Ebből kellene nekünk megteremteni a kívánatos élet feltételeit a XXI. században.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________