(2988) Október 23.

Tibor bá’ online

 

Október 23.-áról mindenkinek a forradalom jut eszébe, és az csak természetes, hogy erről kell szólni a posztnak is. Én azonban csavarok egyet a történelmen, és átváltok az időjárásra.

Az idős emberek visszaemlékezésénél az a fő probléma, hogy az emberi memória kiszámíthatatlan. „Hát én már megértem 90 évet, de ilyen sok esőre nem emlékszem.” Az ilyen, és ehhez hasonló mondatok semmit se érnek. Elsősorban azért mert az öreg emberek szeretnek nagyot mondani, másodsorban pedig a memóriájuk nem ér egy lyukas krajcárt se. Persze vannak kivételes esetek. Íme:

Az indiánnyár nem klímaváltozás hozta esemény. Indiánnyár volt 50-100 évvel ezelőtt is. Nem minden évben, de időnként bekövetkezett. Hogy pontosan mikor és hogyan zajlott le, ki a fene emlékszik. Kivételt képez az én esetem.

1956 októbere egy különleges dolog, mert a forradalom miatt mindenki emlékszik, aki már élt akkor. Én a katonaságnál az utolsó (harmadik) évemet, sőt utolsó heteimet töltöttem, mert november 10. lett volna a leszerelésem napja. Az utolsó két évet a Petőfi laktanyában húztam le, de a nyár végén egységemmel együtt áthelyeztek Szentendrére. Akkoriban már naponta hazamentem aludni a tisztekkel együtt. A parancsnokomat csak az érdekelte, hogy reggel 8-kor a helyemen legyek.

Reggel a tisztek hévvel mentek Szentendrére, én viszont motorbiciklivel. Jól emlékszem, hogy facsarodott össze az arcom mire kiértem. Még nem fagyott, de nem volt több mint 3-4°C. A Nap is felkelt, de csak egy narancssárga folt volt az égen. Felhő nem volt napokon át, de a láthatatlan vastag köd alaposan megszűrte a Napot. Délfelé valamit javult a helyzet, de nem sokat. Az igazi indiánnyár szeptemberben volt, nem október végén. Október végén valódi, meleg indiánnyár csak mostanában van. Tegnap, tegnap előtt melegrekordok dőltek meg. A felmelegedés érzékelhető. De ami a legfontosabb különbség, hogy most olyan kék az ég, olyan melegen süt a Nap, mintha még augusztus lenne. Hatvan éve az indián nyarak nem ilyenek voltak. Egyetlen egy dolog volt közös. 1956-ban is hosszú napokon át tartott az indián nyár.

Hogy mondjak valamit az évfordulóval kapcsolatban is. Véleményem szerint, ha 1956 októberében úgy esik az eső, ahogy általában szokott, másként alakultak volna az események. Kinek van kedve zuhogó esőben Sztálin szobrot fűrészelni, körömreszelővel?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

15 thoughts on “(2988) Október 23.

  1. “Az indiánnyár nem klímaváltozás hozta esemény. Indiánnyár volt 50-100 évvel ezelőtt is.”
    Nagyon is egyetértek a fenti megállapítással. Egy kis budapesti adat hozzá:
    (forrás: https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_adatsorok/Budapest/adatok/napi_adatok/index.php)

    2019 -ben Budapesten október 1-22 között a napi maximumok átlaga: 20,09 fok C
    1907: 22,29 fok C
    1935: 22,86 fok C
    1943: 21,16 fok C
    1966: 22,12 fok C

    A másik véglet:
    1905: 11,25 fok C ( rá 2 évre pedig a duplája, szóval volt szélsőséges időjárás akkor is)
    1974: 11,77 fok C
    2016 (az eddigi legmelegebb évben): 13,45 fok C.
    Szóval az októberi időjárás elég szélsőséges tud lenni, rengeteg körülménytől függ, de elsősorban az uralkodó légáramlatoktól ( és legkevésbé a CO2 szinttől 🙂 )

  2. A világtörténelem is máshogy alakult volna ha 1941 oktober másodikán (Moszkvai csata) indián nyár lett volna mint most nálunk. Akkor oktober 2. án minusz 20 fok volt később kb oktober végére már minusz 30. Mostanában már arra felé sincsenek ilyen hidegek.

  3. 1941 moszkvai tele az átlagosnál valóban pár fokkal hidegebb volt és ez döntően befolyásolta a csata végkimenetelét, de a források szerint októberben a sár nehezítette meg a csapotok dolgát, így erősen kétséges a -20 -30 fokos hidegek megléte. Ezek inkább decemberi/januári adatok.

  4. Édesapám 1956-ban bejárt vonattal a Beloiannisz községből (görögfalubol) Budapestre. Az akkori munkahelye a Budafoki úton lévő Magyar Kábel Művek, bakelit üzeme volt. Az ártalmas munkakörülmények miatt védőmaszkkal dolgozott, járt is ezért külön ingyen tej és friss citrom.
    Az 56-os események nem lepték meg, érezte és várta is, hogy valami készül, hogy a kazán fölrobban.
    Amikor aztán a várt események valóra váltak számára azzal kezdődtek, hogy munka után, ő egy idegen “vörös partizán,” aki még a magyar nyelv alapfokát sem ismeri a Kelenföldi vasútállomáson hiába várja a vonatot amely hazaviszi.
    A Kelenföldi vasútállomástól az Iváncsai vasútállomásig a távolság ha jól emlékszem kb.: 4O km.
    Este elindult, gyalog és reggel hazaért holtfáradtan.
    A faluban kínos volt a helyzet főleg a komisszároknak. Mi fog következni? Sokan összeszedték a kevés holmijukat és családostul Csehszlovákiába menekültek.
    Az idő szokatlanul kellemes volt.
    Édesapám a következő napokban szőlőst ültetett a kertünkben. Édesanyám haját tépte, elképesztő, hogy lehet valaki annyira eszméletlen.
    Édesapámnak elege volt a mindenfajta …-izmussal. Az 56-os politikai események kizárólag a magyar nép joga és gondja amibe nekünk semmi keresnivalónk nincs.
    A szőlős egypár év múltán termést hozott amit kb.: 2O éven keresztül szüreteltük amíg végre valahára hazatelepültünk.

  5. 4. L.S.
    Hát igen, mindenkinek a maga ügye a fontos…
    Mikor én voltam egyetemista, voltak görög évfolyamtársaim abban az időszakban, amikor nálunk már nagyon konszolidált állapotok voltak, (70-es évek), de jól emlékszem az egyikükre, D. Janakakiszra (lehet, hogy ismerted is), aki olyan tűzzel beszélt a görögországi dolgokról, hogy ha otthon valami kitörne a katonai hunta ellen, azonnal hagyna csapot-papot és géppisztollyal a kezében ott harcolna. Pedig szerintem ő már itt születhetett Magyarországon.
    Elképedve néztük, mert mi már a konszolidált generációhoz tartoztunk, akiknek 56 már csak papírra írt történelem volt…

  6. A hongkongi események kapcsán fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy van itt egy párhuzam a mi 56-unkkal. Nem azonos a helyzet persze, de bizonyos vonások hasonlóak.

    Adott egy kicsit független állam, aminek a lakosai hozzászoktak az önrendelkezéshez, akiket nagy nemzetközi egyezkedések révén odadobtak egy nagy, kommunista totális diktatúra prédájául. Fellázadnak, küzdenek az elnyomás ellen, nyilvánvaló túlerő ellen. A nemzetközi közösség közben szimpatizál, de semmilyen konkrét segítségre se hajlandó, még diplomáciai irgum-burgumra sem, pedig annak alig van súlya.

    Hogy látjátok?

  7. 6 – Ábel:
    Én úgy látom, hogy nem vagy tisztában a szituációval. Hongkongot Anglia 100 évre “bérelte” Kínától. Ez 1997-ben lejárt. Kína visszakapta. Csak közben Kína “szocialista” lett. Hongkong pedig kapitalista. Megszületett a megoldás. Egy ország, két rendszer, legalább is egyenlőre. Igen ám, de akinek vaj volt a fején Kínába, az átment Hongkongba, mert nem volt kiadatás. Ezt meg akarták változtatni, amire a hongkongiak elkezdtek tüntetni. Semmi nemzetközi egyeztetés. A CIA teszi a dolgát.

  8. 7.

    150 évre 🙂

    ó, azok az ópiumháborúk…amikor az angoloknak Kína ezüstje kellett, ezért indiai ópiumot vittek Kínába, és amikor a kínai császárnak ez nem tetszett, az angolok hadihajóik ágyúival adtak nyomatékot a biznisznek …

  9. 7: Tudom, hogy más az előtörténet, de az hasonló, hogy a hongkongiak szeretnék megőrizni a szabadságjogaikat, Kína viszont bekeményít. Hongkong egyetlen fegyvere a nyilvánosság, amire gombot varrhat.

  10. 5. hubab

    Azt is lehet mondani, hogy mindenki a saját igazságából indul.

    “Mindenkinek az igazsága egy földsánc és egyben állomás is, mert azt kívánja, vagy mert nem meri, vagy nem tehet másképpen.
    Az igazsága, mindenki számára az egyetlen út és az úgy tódul, mint a vonatok egy vonalon két sínen, és én magányosan a tömegben az igazságainkat nézem amint küzdenek , hogy találkozzanak, de nem vallják be csupán egy táncért
    Mindenkinek az igazsága, az a saját maga élete, a nagy magánya a királynője és amit ő diktál neki.”

    Mindenki igazsága

    https://www.youtube.com/watch?v=HpdzBUxNP-Q

    Dalszöveg: Fotini Lambrides –
    Zeneszerző: Socrates Malamas –
    Ének: Haroula Alexiou

  11. Mszilárd régen is voltak melegek rámenve a köpönyeg.hu-ra pl 1942-ben huszonvalahányy fok.De pl. azóta nem volt ilyen meleg.És ezzel a rekordokkal az a baj hogy
    nem tudni hogy annak idején hogy mérték.Lehet összecsapódott annak idején szeged felett két melegfront és az egy napig extra meleget idézett elő akkor.
    Ma viszont 5 napja dőlnek meg a melegrekordok egymás után, meg már pár hete ilyen meleg van.
    Az a baj hogy a régi rekordstatisztikák nem számolnak be arról pl. az 1952-es melegrekord mennyi ideig tartott….Az is több hétig ?Vagy csak épp összetöcskölődött két melegfront
    és a hőmérős is épp be volt baszva aki a kürtőskalácssütő mellett mérte a hőmérsékletet:D
    Viccet félretéve ezekről nincs statisztika hogy régen és most mennyi ideig taratottak a rekordmelegek. Illetve az előfordulásuk gyakorisága-régen és most.
    Visszaemlékezve az októberekre ilyen melegek szerintem nem voltak.

    pl. köpönyegen rákattintva a mai napra : Sellye 1999 27,4°C volt. vajon meddig tartott a nagy meleg akkor, leget hogy csak 1 napos melegedés volt.

  12. 11 – Andrew:
    Nagyon jól emlékszem például 1952-re, mert akkor érettségiztem. A tavaszi érettségi szünetben tanulás helyett kijártunk a Rómaira evezni. Napokon át kellően meleg volt hozzá az idő. 1951-ben is volt kánikula. Építettem Sztálinvárost, folyt rólunk a víz. Voltak kánikulás napok, több egymás után, de más volt az ok. Mostanában meleg levegő érkezik délről, amikre a Nap rásegít. Régen a kánikulát a teljes szélcsend okozta. Megállt a levegő és a Nap felmelegítette. Ettől volt a délibáb az Alföldön.

  13. 7.Tibor bá:
    “Igen ám, de akinek vaj volt a fején Kínába, az átment Hongkongba, mert nem volt kiadatás. Ezt meg akarták változtatni, amire a hongkongiak elkezdtek tüntetni. Semmi nemzetközi egyeztetés. A CIA teszi a dolgát.”

    Kìna ezt eddig is egyszerűen áthidalta.
    Jó pá ember tűnt el Hong Kongból, hogy aztán Kínában bukkanjon fel.
    Ha felbukkant publikusan Kínában, általában szánta-bánta bűneit és hitet tett a párt helyes irányvonala mellett.

    A vaj van a fején meg olyan flexibilis megfogalmazás.
    Legutóbb egy ujgur nőt vádoltak bankártya csalással, tagadva azt , hogy egyáltalán az átnevelő táborokból szökött volna meg, valamint tagadVa a nő “élménybeszámolóját” az táborban átélt eseményekről.
    Azonban a táborok létét nehéz letagadni a műholdak korában.

    Oroszország is előszeretettel űzi ezt a játékot, politika okból üldözöttekkel lásd.pl Navalnij, aki köztörvényes bűnökkel is vádolnak. Interpoll körözéseket is kiadott hasonló ügyekben.

    Egyértelmű, hogy a Hong Kongi lakossok szabadságjogait sérti egy ilyen kiadatás törvénybe foglalása.
    Mert vajon, hogyan lehet ellenőrizni, hogy az adott kiadatási kérelem nem politikai inditatású?
    Vajon lesz-e késztetés a Hong Kong-i hatóságokban erre, látva a jelenlegi helyzetből, hogy mennyire a kinai érdekeket szolgálják?

    CIA teszi a dolgát:
    Ugye ezzel nem azt akarod mondani Tibor bá, hogy a tüntető Hong Kong-i lakosok nem ismerték fel saját érdekeiket, látván a saját, még meglévő és a kinai szabadságjogokat összehasonlítva?
    Vagy Occam borotváját elvetve, itt is “CSAK ” a CIA van a háttérben?

    6,9 Ábel:
    Jelen helyzetben a nyilvánosság sokat jelent, több szempontból, mint 56-ban.
    A kínai hozzáállást látva , már is politikai elmozdulás látható a tajvani elnökválasztási küzdelemben.
    A jelenlegi függetlenségpárti elnökjelölt nő áll nyerésre a közvéleméy kutatók szerint, pedig előtte nagyon billegett a mérleg nyelve a kínai fenyegetések és ígérgetések hatására.
    Már a kína barát jelölt se kapányol, az egy ország, két rendszerrel, mert szemlátomást, a kinaiak törekednek az egy ország, egy rendszerre.

    HK még mindig Kína gazdasági, pénzügyi kapuja, még ha jelentősége a korábbiakhoz képest csökkent is.
    Vannak tervek HK szerepének további csökkentésére pl. Gyöngy-folyó menti megaváros.
    A lényeg, egy kínai külső beavatkozás, valószínűleg bizalomvesztéssel járna és tőke meneküléssel. Csökkenő külföldi beruházási aktivitással, szankciókkal, kínai gazdasági visszaeséssel, ami a jelenlegi kinai lassulásban kerülendő.
    Nagy a tét Kína részéről.

    USA már fenyegetőzik ez ügyben, és szankciókat hoz, bár azok elég gyengék könnygáz és egyéb export tilalom HK-ba.

  14. 3 – Idegen:
    Szóval te vagy itt a CIA fizetett ügynöke? Nem lesz könnyű dolgod, mert nem engedek amcsi propagandát válaszolatlanul. Különben itt mindenki tudja, hogy a színes forradalmakat a CIA finanszírozza. Legutoljára a Kijevi puccsot. Mennyibe is került? Csekély 5 milliárd dollárba. Csinálják ezt Teheránban is, és persze Hongkongban, de még Moszkvában is.

  15. 4: Tibor bá:
    Nemrég voltak/vannak megmozdulások Equadorban, Egyiptomban stb.

    Ezeket is ezek szerint a CIA szervezte.

    USA-ban is volt altright- antifa tüntetés, összecsapás halálesettel, azt is a CIA szervezte.

    Az esetleges helyi okok, ok-okozat összefüggések szerinted tényleg nem számítanak?

    Az összes tüntetés, elégedetlenség a CIA műve?

    Ezek szerint a magyar kormány ellenes tüntetések is a CIA műve?

    A mostani választási eredmény is?

    Öszintén csodálkozom rajtad…

    Occam borotva a szemétben landolt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..