(2963) A hiányzó madarak

Tibor bá’ online

 

A globális melegedés olyan mértékben eluralkodott a gondolatvilágunkban, hogy egyéb negatív „eredményeket” nem is vesszük észre. A legújabb esemény az a felhívás, hogy az utóbbi időben a világ madarainak egy harmada eltűnt. Persze, mert a rovarok is eltűnnek, ami a madarak élelme. Éva hosszú évek óta télen eteti az énekes madarakat. Ennek legolcsóbb módja, ha búzalisztet és sertészsírt kemény gombóccá gyúrunk, amit beteszünk egy műanyag hálóba, és kiakasztjuk a kertbe.

Természetesen rengeteg madár látogat minket, és kitűnően érzik magukat. Ha véletlenül elfogy a madárkaja, akkor bekopognak az ablakon, amire a reggeli világosság beköszöntésekor kerül sor. Fizetésül tavasszal hatalmas csicsergésbe kezdenek. Az idén volt az első alkalom, amikor a tavaszi kikelet után nem maradtak el az énekes madarak, hanem buzgón követelték a jussukat. Az okot nem volt nehéz kitalálni, egyszerűen nincs elég rovar, és éhesek.

Ezzel természetesen nincs vége a változásoknak. Összesen 5 diófánk volt, mind én ültettem. Ebből az öt fából a múlt évben 3 simán kiszáradt, amire az én emlékeim szerint még nem volt példa. Az ok, legalább is előttem ismeretlen. Az idén újabb meglepetés született, megint a dióval kapcsolatban.

Normál körülmények között ősszel a dió zöld burka felreped, és kiesik belőle a dió, csak össze kell szedni. Amiből nem esik ki, azt dióveréssel szüretelik. Az idén a zöld burok nem reped fel, hanem feketedik, rohad, és nyálkásodik. A dió nem esik ki belőle. A fekete trutyi leszedése nehézkes, munkával járó, az ember keze és a diótermés is fekete lesz tőle. A dió feltörése után kiderül, hogy a bélnek semmi baja. Az okról semmit se tudok.

Egy biztos, ahogy Bálint írta minap, minden megváltozik, és van, ami a hátrányára.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

10 thoughts on “(2963) A hiányzó madarak

  1. Sajnos otthon mi is elvesztettük a tavalyi és az idei termést. A bajt tudtommal egy fúrólégy okozza, amelynek a lárvái táplálkoznak a dió burokból. A németek kifejlesztettek ellenük permetszert.
    Otthon valóban egyre kevesebb madarat látok, mikor haza megyek. Itt a Hebridákon, ahol már negyedik éve élek, azonban elképesztően sokféle madár él. Verebek, cinkék, varjak, fecskék, vörösbegy, pár egészen apró madár, aminek a nevét sem tudom, szürkegém, kormorán, oystercatcher, razorbill, puffin, és más vizi madarak, galambok, a hegyi patakokban vizi rigó, két sas fajta, vércsék, kányák, éjjelente denevérek röpködnek és először fura volt hallani az erdőből a bagoly huhogást, bár már megszoktam. Olyan érzésem van mintha ide, északra húzódtak volna. Rendszeresen szerveznek birdwatching túrákat a szigeten túristáknak. Rengeteg az eső, rengeteg a rovar és télen 0, -2 alá nemigen megy a hőmérséklet, nyáron viszont 16-22 fok az átlag. Az óceán felől érkező páradús levegő, egész évben állandóan esővel áztatja a szigeteket, ezért télen sincs igazán hideg, ez úgy látszik jobban kedvez a helyi madár populációnak…

  2. A dióburok leírt jelenségét okozhatja az amerikai dióburok fúró légy. Invazív faj, ha jól tudom 2012-ben jelent meg Svájcban. Nincs megfelelő védekezési lehetőség ellene, de dolgoznak rajta.
    A légy megszúrja a dió zöld burkát és oda helyezi a petéit. A peték a burokkal táplálkoznak, majd amikor leesik a dió, a lárvák a talajban áttelelnek. Nyár elején, közepén kelnek ki és rakják petéiket a dióburokba. Én a következővel próbálkoztam: a diófáim öntözöttek, meghagytam a tövénél a növényzetet kicsit magasabbra. Rengeteg gyík telepedett meg a fák tövében és ugye a gyíkok bogarakkal, lárvákkal táplálkoznak. A feromon csapdáim üresek voltak! Viszont támadt a Xanthomonas baktérium, ami részlegesen tönkretette a termést, pedig ősszel is és tavasszal is réztartalmú szerrel kezeltem a fákat. Bizony megdőlt a régi elv, hogy a diófának nem kell növényvédelem. Sajnos kell!

  3. Re:2
    Egyszer beszéltem egy kifejezetten fákkal foglalkozó növényvédelmis szakival.
    Mai fák mikroelemekben szegény talajon élnek, kis dózisban ők is megkapják a nagyüzemi növénytermesztés mérgeit, plusz még a klímaváltozás se könnyíti meg a dolgukat. Mindez oda vezet, hogy a növények immunrendszere legyengült, és egyre több betegség jön elő, amire eddig nem volt példa.

    Rovarokra visszatérve. Beszéltem a magyar madártani egyesület egyik vezetőjével.
    Ugyan ez a kérdés merült fel, hogy miért csökken a madarak populációja.
    Elég tömör választ adott, okként a nagyüzemi mezőgazdaságot jelölte meg, és ezt nem a kisujjából szopta ki, hanem egyértelmű kutatásokkal támasztotta alá.
    Ok a glifozátos,agyonműtrágyázott, szuperintenzív, vegyszeres, szántós mezőgazdaság a ludas.

    Arról nem is beszélve, hogy a humusz módszeresen számoljuk fel, mint minden más erőforrást.

  4. 1 Zee
    Érdekes ellentmondás, hogy Nagy-Britannia ilyen ellentmondásokat hordoz magában. Részben túlzsúfolt, természeti forrásaiban kimerített terület, ahol a mezőgazdaságilag művelt területek egy része már ökológiai sivatag, ahol a termelt kultúrnövényen kívül már alig van élőlény, a talajban nincsenek talajlakó lények, csak a műtrágya tartja fenn a termést, viszont a ritkábban lakott, és nem intenzíven művelt területeken még ott van a gazdag állatvilág…

  5. 2. A dió-légy kártevő lerontja a dió termés minőségét.
    A cseresznyelégyhez tudnám hasonlítani, azt mindenki ismeri.
    Az is a cseresznye húsát károsítja, a mag nem érdekli.
    Míg az a megfelelő időben kijuttatott felszívódó insekticiddel jól fogható.
    A diófákkal az a gond hogy olyan magas, h. képtelen dolog bepermetezni.
    A dióban károsító nyüvek az teljesen más. mert
    Azok az almamoly dióra fanyalodott példányai.
    A dió termés rontó légy csak az enyhe időkben tud áttelelni.
    A kemény telek rendre elkerülik az országunk területét.
    Ahol tartósan kemény hidegek vannak,
    ez hazánkban csak a Mátra vidéke, Felvidék és a Székelyföld,
    ott a dióból továbbra is rendes és a megszokott szép termés szedhető.
    Engem is érdekelne valami hasznos védekezési mód a diófákra,
    mert a diótermést így fel se szedem.
    Nem kínlódok körömkefével majd utána a szárítgatással.
    Már azt is megálmodtam, hogy betonkeverőbe egy pár lapát kavics
    simán lepucolná ezt az elromlott héjat,
    egyenlőre várakozó állásponton vagyok mi legyen a dófákkal.
    Egész évben a kertet díszíti, és nagyon jó árnyékot vet.
    Sajnálnám kivágni, több öles fánk van,
    a láncfűrészt még nem éleztem meg.

  6. Sok német túrázó rácsodálkozik a magyar erdőkben hallható madárcsicsergésre, mert odahaza már szinte egyáltalán nem élnek madarak. A kínaiak meg a városaink kék egét bámulják meg, mert náluk ilyen nincs (meg madár sem). Azért összességében nem élünk olyan rossz helyen, legalább kihúzhatjuk a végjáték végéig. 🙂

  7. 5.
    “legalább kihúzhatjuk a végjáték végéig”
    … ha ezt a “madártalanok” meg a “szürkeegüek” majd megengedik és nem zavarnak el innen.

  8. 4.Hubab Igazatok lehet, hogy a mezőgazdaság az oka a madarak eltűnésének, mert itt a szigeteken gyakorlatilag nincs földművelés, csak állat tenyésztés.

  9. 5. Xander
    A betonkeverős módszer mini változata, én így csinálom:
    Egy vödörbe beöntöd a diót, majdnem tele, aztán ráöntesz annyi vizet, hogy megemelkedjen. A fúrógépbe való habarcs-malterkeverővel nekiállsz keverni, kb. 5 percig. Utána rácsos gyümölcs rekeszbe kiöntöd, megrázogatod, locsolókannával leöblíted. Aztán kiteregetve mehet száradni. Csak néhány darab szokott félbe törni.
    Ha a dióról akartok többet tudni, ajánlom Orosz Péter: “Könyv a dióról” c. internetes könyvét.

  10. Parkban lakom és nyáron is van egyik kaspóban apró fekete napraforgó ha esik vagy bármi miatt legyen eleség a kismadaraknak. Hüvös idö beköszöntével a rácsra meg faggyúgolyókat kötök. És jönnek.
    A büdösbogár nem táplálék nekik se.

    Viszont látom és szóltam is hogy a park fáit penészgomba lepte el rendesen, valamivel lekéne mosni.
    Itt gondozzák a parkokat.
    (mostani választásra, elött a park kitaposott mezsgyéit térkövezték ki..hááát nem kellett volna ilyen széles marhakorzóra csak a zöldet ritkitotta vele. OK tudom nekünk semmi se jó 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..