(2658) Geopolitika és Geohadászat IV.

 

 4. A birodalom távlata

„…bármely globalizált világgazdaság kialakulása politikai-katonai folyamat eredménye”

A gondolat figyelemre méltó, de a politikai-katonai jelzők párosítása ebben a esetben nem két, egymástól független de egymást jól kiegészítő komponens, hanem sokkal inkább egymásra épülő összetevő. A katonai-ipari komplexum(ok) gazdasági ereje eleve kizárja azt, hogy ne legyen közvetlen beleszólásuk a politikába, ha pedig azt vesszük figyelembe, hogy a komplexum csak akkor működő és életképes, ha a termékeikre van fizetőképes fogyasztói réteg, akkor el is érkeztünk a jelen korszak egyik fő sajátosságához: a háború immár nem a politika folytatása más eszközökkel, hanem egy gazdasági projekt (amerikai terminusban kampány), ahol a háborúkat ugyanolyan jól elő kell készíteni, mint bármely más befektetést és projektet. A háború a katonai-ipari komplexumok széles körű szolgáltatásainak egy ágazata, ahol megteremtik a közvetlen igényt az eladni kívánt termékre.

A jelenleg ismert globalizált világ számos területen mutat történelmi hasonlóságokat, az is igaz, hogy jelen idő szerint párhuzamosan több olyan ismérv is található egymás mellett, amelyek a történelemben többnyire nem egyetlen rendszerre voltak egy az egyben érvényesek.

„Az amerikai rendszerre vonatkozó gondolatokat történelmi példákkal is alátámaszthatjuk – alkalmasint kínálkozik is a két antik birodalommal, nevezetesen Athénnal és Rómával történő összevetés. Az első példa az Egyesült Államok híveinek tetszik, a második az antiamerikánusoknak. Az Egyesült Államok mellett kardoskodókra hivatkozási alap megválasztásakor általában Athénra voksolnak. Ekkor aláhúzzák, hogy az Egyesült Államok esetében a nemzeti kereteket meghaladó politikai uralmi övezet kialakítása nem egy római típusú katonai hódítás eredménye.”

„Róma számára a területi növekedés maga volt a történelmi lét értelme…, ehhez képest minden egyéb – belpolitikai élet, gazdaság, művészet – másodlagos volt. Ezzel ellentétben Athén eredetileg kereskedő- és kézművesváros volt, a színház, a filozófia és a demokrácia szülőhelye.”

Ugyanakkor az athéni befolyási övezet kialakulásának előfeltétele a Déloszi Szövetség volt, ahol az „erősebbek adták a hajókat, a gyengébbek pedig a pénzt.” A rendszer időközben változáson ment keresztül, ahol a városállamok a katonai kötelezettségeiktől szabadulva adót kezdett fizetni Athénnak. A vezető városállam végül megkaparintotta a Délosz-szigetén elhelyezett közös kincstárat és abból nem csupán „a szövetség ellenszegülő városállamainak megregulázását finanszírozta, hanem az Akropolisz-templomok építését is.”

„Az amerikai rendszer (jelenlegi világrendszer) kiépülése 1945-ben kezdődött, amikor Németországot és Japánt katonailag meghódította és megszállta. A Németország és Japán feletti hatalom (kontroll) egyben biztosította az egész világgazdaság ellenőrzésének a kézben tartását” – márpedig ez a mintázat sokkal inkább Rómára, semmint Athénra hajaz…

„Az Egyesült Államok katonai erővel építette ki a hatalmát e két, a világ gazdasági rendszerének ellenőrzéséhez oly fontos támaszponton.”

Az USA által egyre inkább globalizált világgazdaságban a kereslet világviszonylatú stagnálása tette lehetővé azt, hogy Amerika igazolja azt a szerepét, amit a Még Többet Fogyasztani elve jelent a valóságban.

„Az összes világgazdasági visszaesés alkalmával kitörő lelkesedéssel ünnepeljük az amerikai fogyasztás örök dinamizmusát (megjegyzés: a bolygó erőforrásainak és tartalékainak pazarló felélését), amely e képen egy olyan gazdaság pozitív vonásává lényegül át, amelynek alapvető improduktívítását többé már észrevenni sem óhajtjuk.”

Miközben az amerikai megtakarítások mértéke közel áll a nullához, addig az USA minden egyes gazdasági fellendülése jelentősen megnöveli a világ egyéb részeiből származó javak odaáramlását.

„Így La Fontaine világának a tükörképét éljük, melyben a hangya könyörög a tücsöknek, hogy legyen olyan jó és fogadja el az ennivalót.”

A torzulás megmutatkozik az amerikai társadalmon belül is, ahol „Amerika a nemzet és a birodalom, azaz két különböző típusú gazdasági és szociális rendszer között ingadozott. Bár korántsem veszítette el összes nemzeti vonását, birodalomként bukásra van ítélve,” mert két alapvető hiányossággal rendelkezik:

  1. A katonai és gazdasági hatalma elégtelen a bolygó jelenlegi kizsákmányolási szintjének fenntartásához (a könyv kiadása óta eltelt 15 év alatt az amerikai katonai fölény a rivális hatalmakhoz képest további jelentős csökkenést tudhat a magáénak)
  2. ideológiájának egyetemlegessége hanyatlóban van

Ahogy mondani szoktam volt: a gyarmatosítás a harctéren kezdődik és a fejekben/lelkekben ér véget, míg a birodalmak bukása a fejekben/lelkekben kezdődik és a harctéren ér véget.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..