(3971) Éghajlatjelentés

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Guardian

A világ, a pusztítás feltérképezetlen terület felé tart, mondja az éghajlat-jelentés

89. útban a 90. felé

A United in Science jelentése szerint a kormányok és a vállalkozások nem alkalmazkodnak elég gyorsan, mivel az időjárás egyre szélsőségesebbé válik.

Vezető tudósok szerint a világ esélye arra, hogy elkerüljék a klímaromlás legrosszabb pusztításait, rohamosan csökkennek, ahogy a „pusztítás feltérképezetlen területére” lépünk azáltal, hogy kudarcot vallottunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében és a katasztrófa elhárításához szükséges intézkedések megtételében.

A United in Science kedden közzétett jelentése szerint az elmúlt években egyre erősödő figyelmeztetések ellenére a kormányok és a vállalkozások nem alkalmazkodnak elég gyorsan. A következmények már most is láthatók az egyre szélsőségesebb időjárásban szerte a világon, és fennáll a veszélye annak, hogy billenő pontokat lépünk át a klíma rendszerben ami gyorsabb és bizonyos esetekben visszafordíthatatlan eltolódásokat jelent.

A közelmúltban bekövetkezett pakisztáni áradások, amelyek az ország egyharmadát víz alá borították, a szélsőséges időjárás legújabb példája, amely pusztító hatással van a teljes földkerekségre. Az Európa-szerte, beleértve az Egyesült Királyságot is, ezen a nyáron fellépő hőhullám, Kínában elhúzódó szárazság, az Egyesült Államokban uralkodó nagy méretű aszály és Afrika egyes részein éhínséghez közeli állapotok is az egyre inkább elterjedt szélsőséges időjárást tükrözik.

António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a következőket mondta: „Nincs semmi természetes a katasztrófák új léptékében. Ezek az emberiség fosszilis tüzelőanyag függőségének ára. Az idei United in Science jelentés azt mutatja, hogy az éghajlati hatások a pusztulás feltérképezetlen területére tartanak.”

A jelentés szerint a következő öt évben valószínűleg nem lesz 1,5 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet az iparosodás előtti szintnél. A kormányok megállapodtak abban, hogy a tavaly novemberi glasgow-i mérföldkőnek számító ENSZ Cop26 klímacsúcson arra összpontosítanak, hogy a hőmérsékletet az 1,5 °C határon belül tartsák, de a kibocsátás csökkentésére tett ígéreteik és intézkedéseik elmaradtak a szükséges mértéktől.

A Cop26 óta az ukrajnai invázió és a szárnyaló gázárak arra késztetnek egyes kormányokat, hogy visszatérjenek a fosszilis tüzelőanyagokhoz, köztük a szénhez. Guterres figyelmeztetett a veszélyre: „Minden évben megduplázzuk a fosszilis tüzelőanyag-függőséget, annak ellenére, hogy a tünetek gyorsan rosszabbodnak.”

A jelentés megállapította, hogy a világ nem tudott alkalmazkodni a klímaválság következményeihez. Guterres elítélte a gazdag országokat, amelyek segítséget ígértek a fejlődő világnak, de nem teljesítették. „Botrány, hogy a fejlett országok nem vették komolyan az alkalmazkodást, és vállat vontak a fejlődő világ megsegítésére vállalt kötelezettségeikre”, mondta.

A gazdag országoknak évi 40 milliárd dollárt kellene biztosítani, hogy segítsék a fejlődő országok alkalmazkodását, mondta, és ezt évi 300 milliárd dollárra kell emelniük 2030-ig.

A szélsőséges időjárás hatásaihoz való alkalmazkodás, valamint a sérülékeny országok által elszenvedett „veszteségek és károk” kérdése valószínűleg az egyik kulcskérdés lesz Egyiptomban a novemberben sorra kerülő Cop27 ENSZ klímatárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban  a vezetők aggódnak,  mivel a geopolitikai megrázkódtatások veszélybe sodorták a Glasgow-ban elért törékeny konszenzust.

Tasneem Essop, a Climate Action Network ügyvezető igazgatója szerint a kormányoknak olyan cselekvési tervekkel kell felkészülniük a Cop27-re, amelyek tükrözik a válság sürgősségét. „A United in Science jelentés által felfestett félelmetes kép már megélt valóság a visszatérő éghajlati katasztrófákkal szembesülő emberek milliói számára. A tudomány világos irányt mutat, de a kapzsi vállalatok és gazdag országok fosszilis tüzelőanyag-függősége veszteségeket és károkat okoz azoknak a közösségeknek, amelyek a legkevesebb mértékben okozhatták a jelenlegi klímaválságot.”

Hozzátette: „Azok számára, akik már szenvedik az éghajlati vészhelyzetet, különösen a déli térségben, az egyiptomi Cop27 konferencián új finanszírozást kell elfogadni, hogy életüket újjáépíthessék.”

A United in Science jelentést a Meteorológiai Világszervezet koordinálta, és így részt vesz benne az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentő Hivatala, a Világéghajlat-kutatási Program, a Global Carbon Project, az Egyesült Királyság Met Office és a Városi Klímaváltozási Kutatóhálózata.

Az Oxfordi Egyetem kutatói külön is állítják, hogy a globális gazdaság alacsony szén-dioxid-kibocsátású alapokra állítása legalább 12 milliárd dollárt takarítana meg 2050-re, a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás jelenlegi szintjéhez képest. A gázárak emelkedése megmutatta a fosszilis tüzelőanyagoktól függő gazdaságok sebezhetőségét.

A Joule folyóiratban kedden megjelent tanulmány megállapította, hogy a megújuló energiaforrásokra és a tiszta energia más formáira való gyors átállás előnyös lenne a gazdaság számára, mivel a zöld technológia költségei zuhantak.

Rupert Way, az Oxfordi Smith School of Enterprise and the Environment posztdoktori kutatója, a tanulmány társszerzője elmondta: „A zéró szén-dioxid-kibocsátású energiára való átállás magas költségeit jósló múltbeli modellek eltántorították a vállalatokat a befektetéstől, és idegessé tették a kormányokat a döntéshozatallal kapcsolatban. Olyan politikákat illetően, amelyek felgyorsítják az energetikai átállást és csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. Megjegyzendő, hogy tiszta energia költségei meredeken estek az elmúlt évtizedben, sokkal gyorsabban, mint ahogyan azt a modellek várták.”

A United in Science jelentés a következőt találta: Az elmúlt hét év volt az eddigi legmelegebb, és 48% az esélye, hogy a következő öt évben legalább egy évben az éves középhőmérséklet átmenetileg 1,5 C-kal magasabb lesz, mint az 1850-1900 közötti átlag.

Az előrejelzések szerint 2022 és 2026 között a globális átlaghőmérséklet 1,1°C és 1,7°C közötti értékkel lesz magasabb az iparosodás előtti szintnél, és 93%-os valószínűséggel a következő öt évben legalább egy évben melegebb lesz, mint 2016-ban, a legmelegebb évében.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkenése a Covid-19 világjárvánnyal kapcsolatos lezárások idején átmeneti volt, és a fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxid-kibocsátása tavaly visszatért a pandémia előtti szintre.

Az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó nemzeti kötelezettségvállalások nem elegendőek ahhoz, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5°C alatt tartsák.

Az éghajlattal összefüggő katasztrófák napi 200 millió dolláros gazdasági veszteséget okoznak.

A bolygó csaknem fele, 3,3–3,6 milliárd ember, az éghajlati válság hatásai miatt rendkívül érzékeny területeken él, de az országok kevesebb, mint fele rendelkezik korai figyelmeztető rendszerrel a szélsőséges időjárás miatt.

A globális felmelegedés növekedésével nem zárhatók ki a billenő pontok elérését a klíma rendszerben . Ezek közé tartozik az Amazonas esőerdőinek kiszáradása, a jégsapkák olvadása és az atlanti meridionális keringés felborulása, az úgynevezett Golf-áramlat gyengülése.

A 2050-es évekre 97 városban élő több mint 1,6 milliárd ember lesz rendszeresen kitéve, legalább 35°C-ot elérő háromhavi átlaghőmérsékletnek.

Eredeti cím: World heading into ‘uncharted territory of destruction’, says climate report.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

71 gondolat erről: „(3971) Éghajlatjelentés

  1. „A jelentés szerint a következő öt évben valószínűleg nem lesz 1,5 Celsius fokkal magasabb hőmérséklet az iparosodás előtti szintnél”…….
    Jó! Akkor emmiatt majd aggódom 5 èv múlva . Egyelőre erre a fűtèsi idènyre van lekötve az aggodalmaskodásom . Meg gondolom pár 100 millió más embernek is itt órópában . A klíma miatt meg majd aggódunk megint 2027 felè

  2. 1: …ész:
    Nem süllyed el! Nem süllyed el!
    Gyorsabban és hangosabban mondd, hogy nem süllyed el.

  3. Attól tartok, hogy már késő…
    Nem vagyok alapból pesszimista, de azért látom a világ mai energetikai helyzetét annyira, hogy lássam, a megújulók hiába lehetnének elvileg szinte korlátlanok, amíg meg nem lesz oldva az energia tárolása olyan gigászi léptékben, ami összevethető az igényekkel, addig csak kiegészítő megoldásként használható, és marad a függés a fosszilisektől.
    Legfeljebb csökkenteni tudjuk a felhasználás ütemét, de megállítani nem.
    És persze még attól is beláthatatlan távolságra vagyunk, ami elvileg lehetséges lenne a megújuló fronton, és a világ instabilitása még ezt is fékezi…
    Gondolom, dajtás annyira nem aggódik, mondván, a legmagasabb körökben majd előhúzzák a végén a nyulat a kalapból, az eddig dugdosott szuper ingyen energiaforrásokat…
    1 józanész
    Reméljük, a döntéshozók nem úgy működnek, ahogy te, mert akkor végképp nulla esélyünk van a túlélésre… Az eső után köpönyeg ritkán szokott segíteni, még akkor is, ha valaki az eső előtt úgy gondolta, hogy felesleges pénzt költeni esernyőre, van annak jobb helye is…

  4. A cikkben említett Joule folyóirat és Rupert Way véleménye egybevág a minapi Kiszelly Zoltán nyilatkozattal.
    „…ha kiesnek a keleti piacok, akkor sokkal magasabb árszinttel kell dolgozni Európának…
    …nincs szükség ennyi cégre…
    …ha magas az energia ára…, akkor olyan árkörnyezet alakul ki, ami kedvez a technológiaváltásnak. A fiókban már ott vannak a tervek… a technológiaváltás nem éri meg, ha van diesel üzemanyag. Ha „kikapcsolják” a dieselt, akkor már megéri. …
    …Nagyon sok olyan mellékhatás van, ami az átlagember életszínvonalát rontja, nemzetgazdasági szinten azonban szükséges és egy háború örve alatt elvégezhető.”
    Úgy tűnik, hogy ez a technológiaváltás is ott lehet Európa szankciós politikájának hátterében?
    38. perc után:

  5. 4. Örsi
    „Úgy tűnik, hogy ez a technológiaváltás is ott lehet Európa szankciós politikájának hátterében?”

    A WEF New Yorkban ad otthont a „klímakrízis” konferenciának, amelyen a BlackRock, Bezos és a CNN is részt vesz

    A Világgazdasági Fórum (WEF) a héten New Yorkba érkezett, hogy folytassa az egyéni és a nemzeti szuverenitás elleni folyamatos támadását, és a nagy pénzintézetekkel és médiaintézményekkel együttműködve végrehajtsa kampányát.

    A WEF hétfőn New Yorkban, a technokrata zsarnokságnak ad otthont a fenntartható fejlődés hatásával foglalkozó üléseinek, (egy folyamatban lévő „klímaválság” leple alatt) az ENSZ éves közgyűlésének margójára.

    A WEF, amely a globális uralkodó osztály narratívák és ötletek tárházaként szolgál, segített elterjeszteni olyan mozgalmakat, mint a The Great Reset és a Build Back Better kampány, többek között olyan manőverek mellett, amelyek célja a világ „átállása” a tekintélyelvű „világkormányzás” rendszerére.”.

    New Yorkban a WEF programozása a „klímaválság” frontját és középpontját mutatja be, mivel a WEF elnöke, Klaus Schwab és milliomos honfitársai egyértelműen ezt a mozgalmat látják a legjobb lehetőségnek arra, hogy megragadják a fennmaradó jogokat és vagyont, az egyének és a nemzetek felett.

    A civil szervezetek, a pénzügyi központok és a média meg akarják győzni Önt arról, hogy ők gondoskodnak a legjobbról, ahol „semmi sem lesz a tiéd, és boldog leszel”. A WEF és támogatói arra törekszenek, hogy a New York-i megbeszéléseket ugródeszkaként használják fel e napirend előmozdításához.

    0minus.substack.com

  6. A globális elit „klímaváltozási zárlat” elindítására készül

    A globális elit „klímaváltozási zárlat” bevezetésére készül, ami olyan lesz, mint a Covid-19 korlátozása – szteroidokon – alapokon.

    Jack Posobiec újságíró szerint miközben úgy tűnik, hogy az elit a Pandemic Panic Theatre 2.0-ra készül, egyúttal arra is készül, hogy részt vegyen a „Klímaváltozási zárlat” hosszú távú céljában.

    To Thelibertydaily.com anaférei: I próva tzenerále tou Covid-19 eíche skopó na mas proetoimásei gia tin oloklirotikí kataskevasméni atzénta gýro apó tin klimatikí allagí.
    169 / 5.000
    Αποτελέσματα μετάφρασης
    A Thelibertydaily.com beszámolója: A Covid-19 főpróbájaának a célja az volt, hogy felkészítsen minket a klímaváltozással kapcsolatos teljes napirendre. Ezt tűzték ki évtizedek óta a Világgazdasági Fórum, a Befogadó Kapitalizmus Tanácsa és hasonló csoportok globalistái. Fáradhatatlanul dolgoztak a tömegek toborzásán és beiktatásán, hogy ne csak megfeleljenek, hanem vegyenek részt azokban az erőfeszítésekben,
    hogy az éghajlatváltozás egyetemes tényezővé váljon a kormányok, vállalatok és polgárok minden döntésében.

    Az éghajlatváltozási hisztéria egzisztenciális fenyegetés. A globalizált elit a végső irányító tényezőként használja, kulcsként, amely kinyit minden ajtót, amely szükséges ahhoz, hogy a totalitarizmust rákényszerítsék a tömegekre. Sokan pedig szívesen, sőt boldogan be is tartják.

    newspunch.com

  7. Van benne valami elszomorító, hogy milyen könnyen görgetik ezt a remekül jövedelmező klíma pánikoltatást.
    Mindenféle emberi beavatkozás nélkül trópusi és jégkorszaki klímák váltották egymást. Most lehűlésben vagyunk, amely 800 éve kezdődött.
    A trópusi időszakokban könnyebb az élet, a létfenntartás.
    Kik azok az eszelősek, akik ezt a kis jégkorszakot akarják hosszabbítani?
    Kik azok a nagymellényűek, akik elhiszik, hogy az ember mindenható?

  8. Tibor bá’, van egy elütés a címben. Gondolom, a The Guardian cikkét fordítottad. Véletlenül Guardienként lett írva.

  9. A vezető brit asztrofizikus felfedi: a „klímaváltozás” egy álhír, az azt hirdető tudósoknak anyagi érdekeik vannak!

    A mainstream média és a klímatudósok többsége azt állítja, hogy a globális felmelegedést ember okozta. Az utóbbi évtizedekben kiváltott csevegés ellenére azonban a papírok mindössze 0,3 százaléka állítja valójában, hogy 1950 óta az emberek okozták a globális felmelegedés nagy részét.

    A „Climate Emergency” sztori szerint a szén-dioxid (CO2) az egyik legnagyobb hozzájárulója a globális felmelegedésnek, és az emberi hozzájárulás veszélyes tényező ebben.

    De az igazság az, hogy a CO2 a levegőnek csak 0,04 százalékát teszi ki, és az antropogén szén-dioxid-kibocsátás ennek mindössze 4 százalékát teszi ki. Ez az ember által előállított CO2 két milliméteres kis galambürüléknek felel meg a Big Ben tetején.

    Piers Corbyn kiválo asztrofizikus azt állítja, hogy a CO2 által előidézett, ember által előidézett globális felmelegedés egy álhír.

    Szerinte a fősodratú média azt az állítást terjeszti, hogy a (klíma)tudósok 97%-a úgy gondolja, hogy a globális felmelegedés ember okozta, ezért azt senki sem vitathatja.

    A 97%-os adat kiszámításához azokat az embereket számolták meg, akik megemlítették az éghajlatváltozást egy tudományos cikk absztraktjában vagy címében.

    Dr. Legates áttekintette a munkákát, és kimutatta, hogy valójában a papíroknak csak 0,3%-a állítja, hogy „1950 óta az ember okozta a legnagyobb felmelegedést”.

    „…nem csak hamis az ember által előidézett globális felmelegedés, de az ebből következő adó- és ellenőrzési politika rendkívül romboló az emberekre nézve.”

    Kifejtette, hogy a Föld éghajlatának és időjárási viszonyainak változásait főként a Nap felszínén zajló ciklikus aktivitás diktálja, és semmi közük az antropogén szén-dioxid-kibocsátáshoz. Azt is elmondta, hogy a vele egyet nem értő klímaváltozás „tudósai” egyszerüen pénzt akarnak keresni.
    …………
    …………
    …………
    Emiatt én, Piers Corbyn, bárkit kihívok a Reading Egyetemen vagy más megfelelő intézményekben egy vitára a bizonyítékokon alapuló tudomány elleni sikertelen globális felmelegedési csalásról.

    https://www.brighteon.com/23612a79-846a-4eb3-b8af-d1769554c218/

    Gratulálok! Sikerült ebben a témában is kihalásznod a tudományos tények tagadóját. Nem törlöm ki. Csinálj csak nevetség tárgyát magadból.

  10. 1O. L.S.
    U.i.: Tibor bá’
    „Gratulálok! Sikerült ebben a témában is kihalásznod a tudományos tények tagadóját. Nem törlöm ki. Csinálj csak nevetség tárgyát magadból.”

    Tibor bá’
    Köszönöm szépen, hogy nem törőlted és hagytad az érem másik oldalát másoknak is látnia.
    Hogy mennyire a nevetség tárgyát csinálom magamból azt az idő fogja eldőnteni, úgy ahogy a „pandémia” hátterét is.
    Szerencsére nem vagyunk egyformák Tibor bá’.
    Nem nyelek le akármit amit elém tálalnak.
    Lelkiismeretes, értelmes emberek, szkeptikusan fogadják és reagálnak az igaz és az állítólagos problémák előtt.
    Bár az utolsó kizárásom a blogodbol azzal indokoltad,hogy szándékosan személyeskedve sértettelek most ez az kék utóirat szerinted nem ugyanaz?
    Ja amit szabad a Jupiternek, nem szabad az ökörnek.
    A két mérce igazsága vagy gazsága?
    A globális káosz két „szélét” ugyanazok a motivációk mozgatják. … magyarán az Isten igazsága és a Sátán gazsága.
    Az igazság az, hogy szép lassan tábort kell választania mindenkinek mielőtt a hatalom vagy a rendszer önkényesen besorozza.
    U.i.: Friss hir:
    Rémálomszerű kijelentések a „Nagy Reinkarnáció” „nagykövetétől”
    Yuval Noah Harari:
    „A jövőben arra, amelyre előkészitünk, még rabszolgaként sem lesz szükségünk reád”!

    /https://twitter.com/Rublev18/status/1570463956724072449?/

  11. Tibor bá”

    Az emberek jó részének úgysem lehet pontról-pontra levezetni az éghajlatváltozást sem. Majd akkor hiszik el, amikor pl. a Kaszpi-tenger kilép a medréből és újra táplálni kezdi a Fekete-tengert…
    A pollen fossziliákat már meg se említsd nekik…

  12. 12.János

    ” Az emberek jó részének úgysem lehet pontról-pontra levezetni az éghajlatváltozást sem.”

    A globális felmelegedést ember okozta?

    “Τα πάντα ρει, πάντα χωρεί και ουδέν μένει”

    Hérakleitosz már 2.5 ezer éve megmondta, hogy minden változik, semmi sem marad stabil, semmi sem mozdíthatatlan.

    János:
    „Majd akkor hiszik el, amikor pl. a Kaszpi-tenger kilép a medréből és újra táplálni kezdi a Fekete-tengert…”

    János?
    A Fekete-tenger is a Földközi tengertől el volt szigetelve évezredeken keresztül. Az emberek tevékenységének az oka, hogy most nem igy van?

  13. 7 Bögözy
    „Mindenféle emberi beavatkozás nélkül trópusi és jégkorszaki klímák váltották egymást. Most lehűlésben vagyunk, amely 800 éve kezdődött.
    A trópusi időszakokban könnyebb az élet, a létfenntartás.
    Kik azok az eszelősek, akik ezt a kis jégkorszakot akarják hosszabbítani?
    Kik azok a nagymellényűek, akik elhiszik, hogy az ember mindenható?”

    Vigyázz, mert te is beleesel abba a hibába, mint L.S., szinte mindent cáfol, ami a hivatalos álláspont a világ dolgaiban, állandóan összeesküvést szimatol, tán még a 2×2=4-ben is… 🙂
    Azzal nem számolsz, hogy az, ha ember nélkül is változott a klíma a föld történelmében, egyáltalán nem zárja ki, hogy most az eddigieken kívül egy újabb tényező is belépett az iparosodott emberiség személyében.
    Az ember nem mindenható… Ezzel csak nem azt akarod mondani, hogy ne is próbáljunk intézkedni azok ellen a folyamatok ellen, amelyek a föld élhetőségét teszik tönkre?
    Akkor hagyjuk, hadd szennyeződjenek az óceánok, hadd erodálódjanak a termőföldek, hadd pusztuljanak az erdők, pusztuljon a légkörben az ózonpajzs, biztos ezek is csak légből kapott kitalációk.
    A meleg időszakok meg persze csak ott kedvezőek az emberiségnek, ahol a megváltozott klíma éppen segíti a civilizáció fenntartását.
    ha úgy változik a klíma, hogy a túlnépesedett régiók élhetetlenné váltak, máshol meg lakatlan pusztaságok lesznek alkalmasak az életre, ki fogja politikailag megoldani a kialakuló feszültségeket?
    Az ősember a maga jelentéktelen népességével még fogta a motyóját, és átballagott Afrikából Európába, vagy Ázsiába, aztán Amerikába.
    Próbáld ezt ma elképzelni százmilliós népességekkel…

  14. 14. hubab

    A CO2 hisztéria fut, tolják képünkbe. Ezen lehet keresni. Új kütyüket eladni, amelyek segítségével kevesebb lesz a CO2 kibocsátás.
    A levegőben levő vízpára a mennyiség változása nagyon komolyan befolyásolja a mikro klímát. Erős felhősödés (sok vízpára) azonnali, durva lehűlést okoz.
    A levegőbe jutó vízpára mennyiségét csökkentettük. Lecsapolások, erdőirtások miatt sokkal kisebb a párologtató felület. Kisebb lett a másodlagos vízkörzés.
    Kevesebb felhő, kevesebb eső, melegebb, szárazabb mikroklíma.
    Ezen tudnánk változtatni, víztárolók építése és vissza erdősítés.
    Viszont ebben nincs komoly profit termelő képesség.
    Nem lehet újabb kütyüket rásózni a fogyasztói társadalom mókuskerekében futókra.
    A kütyű eladás GDP növelő.
    Az természet működését semmiben sem befolyásolja, hogy 10.000 tudós megegyezik, egy hamis, téves elmélet valóságként hirdetésében.
    A fizika és a matematika nem demokratikus.

  15. 15 Bögözy
    Erre én azt mondom, hogy éppen a fossziliseket támogató lobbi az, amelyik igyekszik hitelteleníteni a CO2 csökkentés fontosságát, és kapaszkodik azokba az elméletekbe, amelyek tagadják a CO2 szerepét a felmelegedésben.
    És ez nem csekély erő, a mai elit nem jelentéktelen része él a fosszilisek kitermeléséből, az energia ebből történő előállításából, kereskedelméből, ez hatalmas profittermelő terület.
    És ezt nem azért mondom, mert sötétzöld lennék, aki bármi áron fel akarná számolni a fosszilisek használatát.
    Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy ma a világ nem tart ott, hogy nélkülözni tudná a fossziliseket, amelyek révén a mai modern társadalmak működnek.
    De azt tudomásul kell venni, hogy ennek súlyos ára van, a felmelegedés, a légszennyezés, a környezetrombolás, a vizek elszennyezése, arról már nem is szólva, hogy a fosszilisek is szépen fogynak, és ha ilyen ütemben nő az energiafelhasználásunk, akkor hamarosan rá fogunk fanyalodni a legkörnyezetpusztítóbb bányászati tevékenységekre is, mint a repesztéses gázkitermelés, a palaolaj, és az alacsony fűtőértékű széntelepek kitermelése, és végképp tönkretesszük a földet.
    Szerintem teljes gőzzel azon kell dolgozni, hogy a fosszilisek kiválthatók legyenek megújuló forrásokkal, de ennek egyenlőre erős korlátai vannak a megfelelő technológiák hiánya miatt.
    De legalább odáig el kellene jutni, hogy a fosszilisek az a része kiváltható legyen, amire a jelenleg létező technológiák képesek.
    És rohamtempóban kutatni új utak felé, amelyek képesek lennének biztonságos energiaellátásra megújuló forrásokból.

  16. 16. hubab

    A megújuló energia termelés fel van találva.
    Vizi erőművek, napelemek, és atomerőművek.
    Az atomerőmű üzemanyagciklusát már összezárták az oroszok a szaporító reaktorukkal.
    Ha a ződ lobby nem blokkolná az atomerőmű építéseket, már 20-30 éve energia bőségben és olcsóságban élhetnénk.

  17. 17: Bögözy:
    Meg pár helyen csernobili lezárt zónákban.
    De például nagyszerű életünk lehetett volna az energiarabszolgák alkalmazása nélkül is!

  18. 16: hubab:
    Nem bír el ennyi mohó embert ez a bolygó. A túlnépesedés nélkül semmi problémánk nem lenne!

  19. 17 Bögözy
    A vízenergiában már nem sok kihasználatlan tartalék van, a napelemek éjszaka nem termelnek, az atomerőművek, meg nem szeretik, ha rángatják a teljesítményüket, nem is megy gyorsan.
    Egy stabil, szabályozható rendszerhez egyenlőre szükség van a gyorsindítású, és hamar szabályozható teljesítményű működő fosszilis erőművekre a hézagok kitöltésére.
    Ezért írtam, hogy legalább annyi lehetőséget kellene kihasználni a megújulókkal, amennyi még kiszabályozható hiányuk esetén, ezzel legalább csökkentjük a fosszilis felhasználást.
    Azt még senki sem tudja pontosan, hogy mi ez az elérhető maximális arány az energiafajták között, ez biztos függ az egyes országok egyedi adottságaitól is.
    De az biztos, hogy minél jobban kicentizik ezt a határt, annál nagyobb lesz az esély, hogy egy rendkívüli esemény, vagy időjárás esetén összeomolhat a rendszer, óriási károkat okozva…

  20. 19 Anonimus
    Ez igaz, a megújuló energiákra történő átállás is csak akkor használna, ha ezt kiegészítené a népesség csökkenése.
    Mindkét dolognak meg kellene történni, különben nincs kiút…

  21. Tehát ne az energiafelhasználást növeljük, hanem a népességet csökkentsük. És már meg is érkeztünk a jelenbe. Nem kell ide semmiféle összeesküvés. 😀

  22. 22: r.o.:
    Értsd meg pubák, hogy a fák nem nőnek az égig!
    Persze, ha az energiatermelés növelésére van épkézláb ötleted, csak tessék.

  23. 22. Anonimus
    „Értsd meg pubák, hogy a fák nem nőnek az égig!”
    Ó, én hogyne érteném. De te is érted, hogy nincs rád többé szükség? És ezt odafönt már eldöntötték.

  24. 24: r.o.:
    Én értem. De vajon azok a családok és ösztönzőik is értik, akik épp a magyar felemelkedést látják abban, hogy a létező legszarabb világidőben, a lehető legsanyarúbb várható sorsra gyerekeket szüljenek?

  25. 25. Anonimus
    „Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.”

  26. 26 – read only:
    6 almafánk van. Minden évben óriási termés van. Az idén 2-3 alma van a fákon és ezek is miniatűrök. Valami mást kell ültetni.

  27. Re:25 Anonimus
    Ez az attitűd úgy ahogy van egy nagy bullshit, ne haragudj.
    Az mond ilyet, aki már egy kis nehézségtől egyből feladja.
    Pontosan azoknak kell gyereket vállalniuk, aki nem putriscigány stílusban élik az életüket, hanem értelmes, és gondolkodni képes emberek, máskülönben a civilizáció összeomlik, és akkor az oly annyira áhított geddon valóban bekövetkezik, vagy megvalósul a Idiokrácia(lásd ezen a néven futó filmet)
    Nagy emberek nem akkor születnek, mikor könnyű az élet, hanem akkor, ha nehéz.
    Nézd meg nagy eleinket, hogy milyen körülmények között születtek, még is itt vagyunk, és ennek fényében a picsogást abba lehet hagyni… 😉

  28. Uraim. Javasolhatom a fügét?
    A bohóc jól érzi magát, ennek örülök! Kérhetem, hogy szüljön egy nagy embert tüstén? Igazán, óriási szükség lenne rá!

  29. Re:27 Tibor bá’
    Az aszály volt a fő oka ennek, mert a fák lényegében csak aszalódtak, és annyira kevés vízhez jutottak, hogy nem hoztak inkább termést.

    Szüreteltem hétvégén, és olyan kis bogyók voltak a máskor tömött fürtökön, hogy csak néztem, hogy ez mi. Nyilván tudtam miért olyan amilyen a termés, de a szőlő is nagyon megsínylette az aszályt, pedig a gyökérzete nagyon mély a növénynek.

  30. Hubab, Anonimus

    Az atomerőművek folyamatos termelését a fogyasztói oldalon simán ki lehet egyenlíteni, vezérelhető fogyasztókkal. Pl. völgymenetben vízkiemelés a folyókból, magasan fekvő tározókba. (nem szivattyús erőmű) Uszodák vízmelegítése, stb.
    Az emberiség létszáma nem fog a végtelenségig nőni. Minden országban ahol van egy cseppnyi jólét, létbiztonság, egészségügy, csökkenésbe fordul a népesség.
    A nagyobb létszám etetése, ellátása is simán megoldható, ha a teljes újrahasznosítást kikényszerítik.

  31. 31 Kiszámoltad már, mennyi ilyen tározóra lenne szükség, csak hogy a napi ingadozást kiegyenlítsük, az évesről nem is beszélve?

    Olyan országban működhet, ahol több a hegy, mint az ember. Nálunk…

    Ha a H-cellát sikerülne hatékonyan tömegesíteni, azzal lehet, hogy lehetne valamire jutni. A vízemelgetést nem tudnánk sehogy se felskálázni szükséges mértékben.

  32. 31 Bögözy
    Ha ilyen ütemben változik a jólétben és nyomorban élő népesség aránya, ahogy eddig, akkor hamarabb merülnek ki a föld forrásai, mint amire megállítható lesz a föld népességének növekedése…
    Magashegyi tározókra pedig nagyon kevés alkalmas hely van, főleg Magyarországon.
    Nálunk a Prédikálószéket emlegették valamikor ilyen szempontból, ahol a földrajzi feltételei meglennének, de az így nyerhető kapacitás igen minimális lenne a szükséges tájrombolást nem is véve figyelembe.
    Ausztria jobb helyzetben van, az Alpokban sok hely van, ahol létesíthetők ilyen tározók, van is már náluk néhány.
    De valaki nálunk végzett ilyen számításokat, és az jött ki, hogy Balatonhoz mérhető vízmennyiségeket kellene napi szinten mozgatni fel-le, hogy az ország igényeihez mérhető energiákat tároljunk a fosszilisek kiváltása esetén.
    Az évszakos tárolásokról nem is szólva.
    Az elvi megoldások helyett gyakorlatban megvalósíthatókat kell találni…

  33. 31 -33: Bögözy, Ábel, hubab:
    Vannak már gravitációs tározók is, mint egy liftakna, amiben súlyokat lehet emelgetni.
    Felfelé áram kell hozzá /völgyidőszak/, lefelé engedve áramot generál /csúcsidőszak/.
    Egyébként sosem értettem, mit szaroznak például az „éjszakai áram” kapcsán, amikor a szolgáltatónak és az erőműnek is érdeke lenne a fogyasztás ilyen jellegű ösztönzése, ráadásul megvan minden technikai eszköz hozzá. Rég „okos villanyóráknak” kéne számlázniuk eltérő időszaki díjtételek alapján, mint a mobiltelefonok a különböző napszakokban. Ehelyett gáncsoskodnak, szabványosított mérőhelyhez kötik, külön drótozással, félmilliós fostalicska műanyag dobozok telepítését írják elő, hogy aki szeretne se vágjon bele ilyen jellegű beruházásokba!
    A hidrogéntermelésre és üzemanyagcellákra vonatkozóan a spanyolok élen járnak, több ígéretes projekt is fut náluk. A tengerparti városok esetében a hullámzás erejének hasznosításából is jelentős megújuló energia nyerhető nem túl nagy anyagi beruházás mellett.
    Aztán ott van a naptűzhely működési elvén dolgozó napkollektor/naperőmű, ami meleg vizet termel, téli fűtés-rásegítéshez is elegendőt, akár több kisebb háztartás, illetve egy lakóközösség számára is.
    De nincs idő ezek felfuttatására. A létszám pedig önmagában egy korlát. A legdrágább díjtétel egy ember alkalmazása és eltartása. Eddig nem lehetett lemondani az emberi erőforrásról, mert az mozgatta a globális gazdaságot. A robotizálás korszakában ez többé nem szempont. Nehéz megélni, de ez a helyzet, ennek átalakulási folyamatai zajlanak most. Nincs szükség több fogyasztóra!
    Belegondolni is szörnyű, mi lesz például majd idehaza, amikor Orbánnak nem lesz szüksége több szavazóra!

  34. Re:34 Anonimus
    Ha előveszed a középiskolai fizika könyvet, akkor nagyon nagyon gyorsan rá fogsz jönni, hogy a súlyokat emelgető toronydarus energia tárolás egy ordas nagy blöff, avagy olyan pocsék az energia sűrűsége, hogy nem éri meg csinálni.

    „A hidrogéntermelésre és üzemanyagcellákra vonatkozóan a spanyolok élen járnak, több ígéretes projekt is fut náluk. ” Ez is egy ábránd marad, a hidrogén energetikai ciklus hatásfoka 40% alatt van, magyarán a szuper tárolódba rakott energia több mint felét kidobod az ablakon. Ez mérnöki szemmel elfogadhatatlan megoldás, csak a politika és a lobbi tartja még felszínen.

    „A tengerparti városok esetében a hullámzás erejének hasznosításából is jelentős megújuló energia nyerhető nem túl nagy anyagi beruházás mellett.”
    Összes ilyen szerkezet 1-2 éven belül műszaki hibás lett, bukta volt mindegyik projekt.

    „Aztán ott van a naptűzhely működési elvén dolgozó napkollektor/naperőmű, ami meleg vizet termel, téli fűtés-rásegítéshez is elegendőt, akár több kisebb háztartás, illetve egy lakóközösség számára is.”
    Nyilván télen sokat fog számítani, lásd a napokban az időjárást. Van egy rossz hírem, azért van télen hideg, mert nem süt a nap… 😉
    Aki téli fűtésrásegítés indokkal adja el a napkollekoros rendszert, az nettó ügyeskedő, nem erre való a napkollektor, vagy indokolatlanul túl kell méretezni, ami inkább lehúzás, mint megoldás.

    Nem szabad felülni minden világmegváltó hírre, mert ha az ember kicsit megkaparja a hátterét, gyakran kibuknak vele a csontvázak.
    Mondom ezt én, aki nyakig benne van a megújuló iparban, és baromira nem vagyok ellenérdekelt benne…

  35. 35: dajtás:
    Nem, nem, nem jó, nem megy. Ha azok ott mind így gondolkodnak, akkor lehet, hogy emiatt van válságban hazánkban minden, ami a lakossági megújuló önellátást célozná? Vajon tényleg a fatüzelés és a kazángyártás, valamint a lignittelepek kitermelése a jövő járható útja Magyarországon? Kizárólag Paks 2., lehetőleg tízszeresen túlárazva?
    A villanyórás dologra nem reagáltál, az is bukta, hogy felesleges baszakodás és lehúzás nélkül olcsóbban kapjak völgyidőszakokban áramot egy nyomorult ketyere beépítésével? Ebben sem érdekelt a hazai energiaipar?

  36. Re:36 Anonimus

    Rossz gombot nyomkodsz, mert én pont a megoldásokon dolgozom, de nem azon az áron, hogy a szűkülő erőforrásokat hülyeségekre pazaroljuk, magyarán az elvi hibás „megváltó technológiákat” ki kell kukázni(pl hidrogén alapú energia rendszerek), és csak arra szabad erőforrásokat allokálni, ami valóban működik.
    Vizes fát és lignitet tüzelő lakosságról ne is beszéljünk, erre nehéz mit mondani, de ez most a magyar rögvalóság ez, háborús helyzetben kicsit félre kell tenni a finnyáskodást.
    Amit kellene hogy tegyen a kormány, hogy felpörgeti az épületek szigetelését, nyílás záró csere programját, és a gépészeti felújításokat, mert a hazai lakás állomány gépészeti színvonala a siralom völggyel vetekszik(régi rom kazánok).
    Emellett fel kell pörgetni a HMKE-k építését, a bürokratikus cseszkődést ki kell kukázni a hibrid akkus üzemű rendszereknél, és fel kell tolni minél több napelemet, és ezzel párhuzamosan minél több LFP akkut, ami tartósan bírja a napi töltés-kisütés ciklusokat. VER szinten még nincs érdemi tároló, marad a gáz, ergo a hazai termelés a hazai megújuló szabályzó tartaléka lehetne. Nem lesz olcsó, de cserébe van, és ezen a három lábon(atom, megújuló, gáz) ki lehet bírni, plusz a lignites erőművet át lehetne állítani más kazán technológiára, de ahhoz K+F kellene, és legfőképp akarat rá.
    Egy szónak is száz a vége, sok mindent meg lehet hazai viszonylatban oldani, csak akarat kellene hozzá.

  37. Ritkán fordul elő, de most teljesen egyetértek dajtás véleményével, valószínűleg, mert mindketten műszaki emberek vagyunk.
    Csak én nem is mozdulok el ettől a kaptafától… 🙂
    Szomorú, hogy az álmegoldásokban való hit mennyire elterjedt a közvéleményben, anélkül, hogy kritikus szemmel néznék azokat.
    Ha valaki, én aztán valóban nagyon várom, hogy valami épkézláb megoldással álljanak elő a kutatók, amivel kiváltható az a mérhetetlen energiaforrás, amit ma fosszilisekből felhasználunk.
    Erre a legjobb jelölt a napenergia, csak az a baj, hogy nagyon szélsőséges a térbeli és időbeli eloszlása, tehát óriási tárolási és szállítási kapacitásokat igényelne, meg persze kőstabil politikai viszonyokat, ahol nem egymás zsarolásáról szól a történet.
    De a műszaki oldala is igen reménytelen, rövid idő alatt kiépíteni egy akkora infrastruktúrát, mint ami több generáció alatt nőtte ki magát, és amely képes kiváltani a korábbi, fosszilisekre alapozottat.
    Legtöbben az energiák iszonyú mennyiségét nem képesek érzékelni.
    Ez a gravitációs tárolás olyan kis léptékben működhet, hogy a tényleges energiafelhasználásban a sokadik tizedesjegy tartományában lehetne.
    Még a legmerészebb elképzelés a témában Németországban született, ott volt egy elképzelés arra, hogy egy törésmentes gránit hegyvidéken egy óriási hengert (méretek kilométerben elképzelendők), mintegy dugattyút kellene kivágni a kőzetből, a palástján nagy nyomást kibíró tömítésekkel, majd megújuló energiákkal a dugattyú alá préselni vizet, amit szükség esetén nagynyomású turbinákon át lehetne átengedni.
    De a mai napig nem tudtak egy prototípust sem felmutatni, olyan súlyosak a felmerülő műszaki problémák, és költségek.
    De még ilyenből is rengeteg kellene a kiváltáshoz.
    Szóval nincsenek generálisan működő modellek, csak kisméretű, helyi megoldások.
    Fosszilisek nélkül egyenlőre reménytelen a megoldás, viszont az atom és a megújulók jelentősen csökkenthetik a szükséges fosszilis felhasználást, mert akkor csak a kiszabályozáshoz kellenek.
    Erre pedig a gáz alkalmas, mert gyors indíthatóságú, így képes a hirtelen vészhelyzetekben belépni a rendszerbe.
    Persze a kihasználtsága nagyon pocsék lesz, viszont folyamatosan ugrásra készen kell tartani, ami nagyon megdrágítja az így nyert energiát.

  38. Re:38 hubab
    A megújulók nem reménytelenek, pláne nem PV, idén nyáron a PV kiserőmek csúcstermelése meghaladta az 1800MW-ot, amiben nem volt még benne a lakossági kb. 400MW HMKE. MAVIR-osok félre is verték a vészharangot, hogy mivel lesz ennyi PV kiszabályozva, és hozták is egy olyan döntést hogy kötelező az akku szabályzó telep beépítése az erőművek mellé, de a kormány rendeletben elég homályos az elvárt műszaki tartalom, így most most lebeg az egész probléma…
    Mihez tartás végett egy 40 lábas konténerbe 2MWh akku telep elfér tokkal vonóval(inverter, hűtés,akku, kapcsoló tér)
    Modernebb LFP akkuk alulról nyaldossák a 200Wh/l energia sűrűséget, ami már pariban van a klasszikus Li-ion kémiákkal, nem véletlenül rakta be a Tesla a saját autóiba is az LFP cellákat.
    Plusz a CATL bevezeti a Na-ion akkut, ami fordulat lesz az akku piacon, mert a Nátrium a földkéreg 6. leggyakoribb eleme…

  39. 37-38.

    Magyaroszág tekintetében mi a véleményetek a geotermikus energiáról? Energetikailag jó megoldás? Beleférne a hazai energiamixbe?

  40. 38, 39: hubab, dajtás:
    Itt sót hinthettek mindenre! Elég csak a nagy EU-s, lakossági napelemes pályázatok körül kialakult átverést és káoszt megszemlélni. Ezek a csalódott emberek a jövőben úgy fogják kerülni a megújulókat, mint a pestist! Családonként minimum 10M Ft támogatásra lenne szükség, hogy érdemi előrelépés történjen, mert piaci alapon ez nem fog menni.
    A levegő – levegő (adottság alapján levegő – víz) hőszivattyús fűtés átkapcsolható H tarifa / HMKE szerintem is lehetne alternatíva, de ez is csak a gáz- illetve egyéb kazántüzelésű rendszer megtartása mellett működik. Szóval idehaza különösen nagy szar körvonalazódik ebben a kérdésben is.
    S, ha már műszakiak vagytok, ismét megkérdem, miért nem lehet hazánkban egyetlen szlgáltatói mérőóracsere útján kedvezményes völgyidőszaki áramhoz jutni? Mi akadályozza meg ebben a „rendszert”?

  41. Re:40 Fret
    Attól függ hol.
    Nagyon kevés az a kút, ahol >1oo fokos víz jön föl, jellemzően alacsonyabb a vízadó réteg hőmérséklete, villamos energia termelésre nem, csak távhőre alkalmas.
    Probléma abból fakad, hogy nagyon drága a fúrás, 1500m furat durván 1,5millió EUR, és hol van még a többi dolog(hőközpont, távhő vezeték, alközpontok, gépészet). Alsó hangon 3-4 millió EUR egy kisebb projekt, nem is tolonganak a kivitelezők.
    Ha még is belevág ebbe valaki, az EU-s forrásból teszi, ami per pill. nincs, ezért új geotermikus távhős projekt nem nagyon van.
    Összegezve nagyon jó geotermikus adottságaink vannak, de marha drága a technológia.

  42. Én azért még várok egy kicsit az LFP vásárlással.
    Voltas 12.8V 150Ah LiFePO4 lítium-vasfoszfát akkumulátor 480*170*240 digitális V
    390.000 Ft.

    Victron Energy LiFePO4 25,6V/200Ah – Smart lítium-vas-foszfát akkumulátor
    Cikkszám: BAT524120610
    2 000 600 Ft

  43. 38. hubab
    „Szomorú, hogy az álmegoldásokban való hit mennyire elterjedt a közvéleményben, anélkül, hogy kritikus szemmel néznék azokat.”

    Jól kezdted „hubab” de azonnal fékre tapostál …

    Csak én nem is mozdulok el ettől a kaptafától… ?
    Szóval nincsenek generálisan működő modellek, csak kisméretű, helyi megoldások.

    Igazán nincsenek „hubab”?

    39. dajtás
    ” A megújulók nem reménytelenek, …”
    „nem véletlenül …. Tesla”

    Kedves „dajtás”
    Vajon melyik Tesla energiát még megemliteni is tilos?

  44. Anonimus, a villanyórás baszakodással kapcsolatban maximálisan igazat adok. Olyan rendszer kéne, hogy nemcsak olcsó opció legyen, de kifejezetten bátorítsák a csúcsidőszaki áramfogyasztást.

    Dajtást, ezt a 40% hatásfokot honnan veszed? A múltkor próbáltam utánanézni a H-cella (metanol-cella) műszaki részleteinek, de túlnyomórészt csak marketinget találtam. Van erről valami rendes leírás, amiből meg lehet tanulni a részleteket?
    Egyéként ha igaz a 40%, és nem javítható, az se feltétlen kéne hogy végzetes legyen. Még akkor is érdemes lehet minden szabad felületet telepakolni napelemmel, aztán amikor túl sokat termel, akkor hidrogént csinálni az összes feleslegből, ahelyett, hogy leszabályoznánk a munkaponttal, és az egészet kidobnánk a szemétbe. A kérdés inkább az, hogy lehet ezt financiálisan profitábilissá tenni, és felskálázni a szükséges mértékben.

    Az épületfelújítással kapcsolatban viszont egyetértek. Annak is lenne még értelme, hogy tetőszerkezet felújításra adjanak pénzt, a hőszigetelés mellett a napelem kedvéért, de ehhez muszáj lesz tárolókapacitás is.

  45. 45: Ábel:
    Nyilván a völgyidőszaki áramfogyasztás bátorítására gondoltál, hiszen a cél épp a drága csúcsidőszaki fogyasztás visszaszorítása, átterelése lenne.

    A napelemek hatásfoka sem túl magas, sőt a természet által használt fotoszintézisé sem az, nem beszélve a fosszilis égetések hatásfokáról. Emiatt még nem kell eltemetni a hidrogént, bár tény, hogy a közvetlen zöldenergia felhasználáshoz képest jelentős a veszteség. A nátrium akku tényleg jó alternatíva lehet!

  46. 46 Csúcsidőszakon a termelési csúcsot értem. Nyilván az a helyzet, hogy a termelés és a fogyasztás közötti különbséget kell nézni, amikor túltermelés van, akkorra kell időzíteni az időzíthető fogyasztást.

    Egyszer böngésztem egy német oldalt, ami részletezi a napi ingadozást, külön vonallal a fogyasztásra, a termelésre, és a különböző források járulékára. Logikusan az jön ki, hogy éjszaka a termelés is, a fogyasztás is alacsony, napközben megnő mindkettő, viszont a napközepi többletfogyasztást fedezik a napelemek. A gond a reggeli és esti órákkal van, amikor még/már nincs nap, de használjuk az áramot. Tehát minden nap reggel és este van egy-egy lyuk, amikor spórolni kellene, napközben és éjjel tud lenni felesleg.

  47. https://enpol2000.hu/index2.php?option=com_resource&task=show_file&id=5121
    A prezentáció a nyári helyzetet mutatja. Az idén sok volt a napsütéses nap, de ez csak annyira volt elég, hogy az importot csökkentse délben. Az ábrákból látszik, ha még tovább növelnék a PV arányát, akkor az esti csúcsidőszakban (vagy kedvezőtlen időjárás esetén) hogyan tudnák pótolni a termelésüket az állandó hiánnyal küszködő fosszilis erőművek?
    Jó az „ingyen” energia, csak az baj, hogy végül nagyon sokba kerül.

  48. 38, hubab:

    Az óriási energiamennyiséget csakis úgy tudom elképzelni, hogy egy jó fizikumú ember óránkénti 100W-os teljesítményét veszem alapul.

    pl. a háztartásonkénti 2500 kWh/éves villanyfogyasztási limit, 25 ezer rabszolga munkájával egyenlő.

  49. 39 dajtás
    Nem tudom ,miből gondoltad, hogy én a megújulókat, és főleg a napenergiát reménytelennek tartom…
    Szerintem is ezek arányát addig kell növelni az energiamixben, amíg az a rendszer stabilitását nem veszélyezteti.
    És már ez önmagában óriási fosszilis megtakarítást eredményezne.
    Én csak azt mondom, hogy olyan hatalmas energiákról van szó, ahol a hézagok kitöltése is problémás fosszilisek nélkül.
    És nem az abszolút számokkal van baj, hanem az időzítéssel, és hellyel.
    Még az általad idézett energiasűrűségekkel is olyan hatalmas energiatároló telepeket kellene létesíteni, ami ma elképzelhetetlen.
    Az évszakos tárolásokról már nem is beszélve.

  50. 41 Anonimus
    Van egy óriási probléma a megújulók felfuttatásában.
    A jelen helyzetben nem tudunk meglenni a fosszilis erőművek nélkül, ugyanakkor a megújulókkal termelt áram ára olyan alacsony, mikor bőven van, hogy kiüti a piacról a fosszilis áramot, ezzel ráfizetésessé teszi őket, akár be is zárhatnak, miközben szükség van rájuk a megújulók hiánya időszakaiban, tehát nélkülözhetetlenek.
    A piaci folyamatok sorra végzik ki a fosszilis erőműveket, illetve egyre gazdaságtalanabbá teszi őket, ezzel a rendszer egyik lábát kirúgják, egyre instabilabbá válik, egyre nagyobb a kockázata egy összeomlásnak.
    Persze benne van az is a pakliban, hogy a fosszilis lobbi ezt az érvet már akkor is használja, mikor még messze van ettől a határtól, de az üzleti érdekük azt kívánja, hogy nem engedjék kiszorítani magukat a piacról.
    De ettől még létezik ez a folyamat, ami egyre labilisabbá teszi az energiarendszert.
    Nyilván van egy optimális, maximálisan elérhető megújuló arány, ami a mindenkori műszaki megoldások szintjétől függ, a kormányoknak ezt kellene pontosan belőni, de nem szabad egyik oldalt se túldimenzionálni…

  51. 52 A gázturbinákra egyelőre szükség van a kompenzációhoz. A többit jó lenne, ha atomból és megújulóból meg lehetne oldani, és szén- és biomassza erőművek becsuknának.

    És valamilyen tárolást fel kellene skálázni, hogy a gázturbinákat is ki lehessen vezetni egyszer.

    A nagy turbinalapátok stabilizálják a fázist alapvetően, de a teljesítményelektronika is tudja gyógyítani a jelet.

  52. 49 János
    Jó, amire gondolsz, de Tibor bá’nak igaza van, a 100 w nem óránként van, hanem folyamatosan.
    Vagy 100wh óránként, ha meg akarjuk bonyolítani… 🙂

  53. 49 Azért nemcsak az ember munkavégzéséhez lehet viszonyítani.
    Már az ősember is, ha rakott egy tábortüzet, hogy melegedjen, és megsüsse a vacsoráját, 10 kg fával 42 kWh-t használt el.

  54. 44 L.S.
    Csak higgyél nyugodtan a csoda energiaforrásokban.
    Van a rokonságunkban is egy szerencsétlen, aki évtizedek óta építgeti ingyen energiás fűtését, engem is rá akart beszélni, hogy szálljak be én is, mert kissé pénzhiányban szenved, és még kellene néhány kisebb beruházás.
    Ezenkívül hisz a szíriusziakban, földi bázisaikban, abban, hogy a föld belseje is lakott, és még sok másban is.
    Persze még ma is fizeti a fűtésszámláit, valahogy mindig hibádzik valami… 🙂
    Ne adj hitelt a sok halálbiztos megoldást kínáló videókban, ahol csodás berendezések működnek ingyen energiával.
    De ha mégis rejtegetik előlünk, semmi gond, ne aggódj, mikor elfogynak a régi források, majd előveszik úgy is mielőtt kinyuvadnánk mind, ha nem akarják, hogy őket is betemesse az armageddon… 🙂

  55. 56 Ábel
    Ebből is látszik, hogy az ember rögtön elkezdte kizsákmányolni a természetet, amint egy csöpp esze is lett.
    Máris voltak energiarabszolgái… 🙂

  56. „A világ, a pusztítás feltérképezetlen terület felé tart, mondja az éghajlat-jelentés”

    Klímaterroristák: A nagy sarkvidéki jégcsalás

    Az Atlanti-óceán rendszeresen megy keresztül ilyen ciklikus eseményeken, a hideg és meleg szakaszok körülbelül 50-60 évig tartanak.

    A ciklust Atlantic Multidecadal Oszcillációnak vagy AMO-nak nevezik, és legalább az elmúlt 1000 éve ismert.

    /https://attikanea.info//

    A „szakértők” évek óta azt mondogatják, hogy az Északi-sark nyáron hamarosan jégmentes lesz.

    Al Gore hírhedten figyelmeztetett bennünket 2009-ben, hogy: „75% az esélye annak, hogy a teljes sarkvidéki jégsapka a nyári hónapokban öt-hét éven belül teljesen jégmentes lesz”.

    Természetesen csak politikus volt.

    De akkoriban az Északi-sarkvidék állítólagos tudósainak egész sora volt elfoglalva hasonló figyelmeztetések kibocsátásával.
    2007-ben például Wieslaw Maslowski professzor azt mondta nekünk, hogy a sarkvidéki vizek nyáron mindössze öt-hat éven belül jégmentesek lehetnek.

    Az év decemberében a NASA-s Jay Zwally beleegyezett, és 2012-ig adott időt a jegeknek. Egy évvel később, 2008-ban David Barber professzor egy lépéssel tovább ment, mondván, hogy azon a nyáron a jégtakarók mind eltűnnek.

    A tévedés abszolut kitartása mellett azonban a díjat Peter Wadhamsnek, a Cambridge-i Egyetem Alkalmazott Matematikai és Elméleti Fizikai Tanszékének Polar Ocean Physics Group professzorának és vezetőjének kell kapnia:

    · – 2012-ben azt jósolta, hogy 2015/16-ra jégmentes lesz az Északi-sarkvidék.

    · – 2014-ben úgy gondolta, hogy ez 2020-ig tarthat.

    · – 2016-ban magabiztosan megjósolta, hogy azon a nyáron jégmentes lesz az Északi-sarkvidék (bár furcsa módon most 1 millió négyzetkilométernél kisebb területként határozta meg a „jégmentességet”)….

    Megpróbálják becsapni a közvéleményt, hogy az Északi-sark felmelegedése és az azóta eltelt jégveszteség az ember okozta globális felmelegedés következménye.

    Mindezek a kijelentések politikai propagandacélokat szolgáltak, nem tudományos okokból, és a naiv média széles körben terjesztette őket.

    Tibor bá?
    Nem únod már ezeket a zsirosan megkent „vészmadár szakértők” hazugságait tolmácsolni?

    Én már únom a cikket végig tolmácsolni, ismételni ugyanazt, hogy létezik egy beteg globális maffia amelynek nem elég a vagyon amit összehordott, hanem most már a cél az emberiség irányitása és totális ellenőrzése.

    57. hubab

    Vajon melyik Tesla energiát még megemliteni is tilos?
    Igazad van „hubab”!
    Tesla sem létezett!

  57. 59 – L.S.
    Hagylak garázdálkodni, mert a hülyeségeddel egy színfolt vagy, de ha engem piszkálsz verbálisan, akkor ennek hamar vége lesz. Ennyi eszed lehetne.

  58. 58 Szerintem a használat nem egyenlő a kizsákmányolással. Az a kérdés inkább, hogy hol a határ a kettő között.
    Akárhol is van, most már nagyságrendekkel túl vagyunk rajta, csak azért érdekel, hogy hol az alapvonal, ameddig vissza kéne menni.

  59. 59 L.S. Javaslom neked, kezdd el nézni Attenborough második legutóbbi sorozatát, az Our Planet-et. Ahogy a rozmárok másznak a sziklákra – jeget már nem találnak – és hullanak rakásra, egymásra, a halálba.

    Igen, tévedtek, még mindig van egy kicsi jég valahol. De a sarki élővilág szempontjából már olyan, mint ha nem lenne. Túl kevés, túl vékony, túl kicsi területű. Az összeomlás elkezdődött.

    Kaptunk pár év haladékot, de erre hivatkozva úgy tenni, mintha az egész kamu lenne, óriási tévedés. Még az ördög sem színtiszta hazugsággal etet minket: igazság közé keveri, hogy hihető legyen. Attól még, hogy ellenszenves körök is hivatkoznak a klímaváltozásra, még nem hazugság az egész, sajnos.

  60. Re:43
    Vegyél csupasz cellát EU-s raktárbólból, és vegyél hozzá egy megfelelő áramú BMS-t.
    Ennél olcsóbban nem fogod kihozni, ha nem félsz a barkácsolástól.
    Victron irreálisan túl van árazva, ennyi pénzből most hozok neked 10kWh kapacitást(48V 200Ah).

  61. Re:45 Ábel
    Én a 40%-ot a rendszer/ciklus hatásfokra értem, ami túlontúl optimista egyébként, és te csak a tüzelőanyag cellát értetted alatta.
    A metanolos már eleve nem is hidrogénes, és ennek a hatásfoka sem túl fényes.
    https://www.energy.gov/eere/fuelcells/comparison-fuel-cell-technologies

    Re:44 L.S.
    Jó öreg Tesla, akinek a halála után szépen kifosztották a széfjét…
    Ezt a témát fel sem vetem, mert ez nagyobb „alu siksak” a fejedre, mint a lapos föld, és gyíkemberek a Holdról irányítanak konteó együttvéve
    Eljön az a pillanat, mikor már tagadhatatlan lesz minden, és a kártya vár össze fog dőlni…

  62. 60. Tibor bá’
    ” Hagylak garázdálkodni, mert a hülyeségeddel egy színfolt vagy, de ha engem piszkálsz verbálisan, akkor ennek hamar vége lesz. Ennyi eszed lehetne.”

    Talán igazad van Tibor bá’.
    Lehetne több eszem és k e v e s e b b lelkiismeretem, hiszen hülye aki lélekben hisz, vagy mégse?

  63. 59 L.S.
    Legalább ne lehetne nyilvánvalóan cáfolni, amit írsz…
    Ez az 50-60 éves időjárási ciklus teljes lehetetlenség ilyen szintű változások szempontjából, akkor még emlékezhetnék az előzőre is, de legalábbis a nagyapám biztos látott volna jégmentes földet… 🙂

  64. 66. hubab
    „Legalább ne lehetne nyilvánvalóan cáfolni, amit írsz…”

    Na mond csak „hubab,” miért?
    Jégmentes lett az Északi-sarkvidék és nem vettem észre?

    Egyébként ez is egy cikk, egy ellenvélemény, amivel az érem másik oldalát probáltam felmutatni.
    Kit ártok ezzel?
    Muszály mindent lenyelni amit előttünk tálálnak kritikus gondolkodás nélkül?
    Hülyék vagyunk?

    Itt a cikk amit automata forditóra is fel lehet tenni:

    The Climate Scaremongers: The Great Arctic Sea Ice Scam

    https://climatechangedispatch.com/the-climate-scaremongers-the-great-arctic-sea-ice-scam//

  65. 67 L.S.
    A probléma akkor van, ha kritikus gondolkodás érve alatt eleve mindent tagadsz, amit a hivatalos tudomány állít, és minden olyant hitelesnek tüntetsz fel, ami ezeket tagadja.
    Ha volna egy kis önkontrollod, akkor ezt már észrevehetted volna.
    Pedig csak egy kevés rohadt paradicsom van a halomban, de te az egészet szemétbe dobnád kapásból…

  66. 65 – L.S.
    Én őszintén irigylem azokat, akik hisznek a lélekben. Nekem már igazán nem sok van hátra, és hogy szeretném ha a végleges megsemmisülés helyett örökké élhetnék. És ha nem is élhetnék örökre, de legalább elhinném.

  67. 57
    L .S.

    Az északi sark jégmentessége nem azt jelenti hogy ténylegesen nem lesz jégtakaró a szárazföldön vagy az óceánon a nyári hónapokban. Miért ? Mert a klíma szempontjából elég ha 1 millió négyzetkilométer alá kerül a sarki jégtakaró minimalis kiterjedésének mértéke innentől kezdve már sem télen sem nyáron nem tudja betölteni azt a szerepet mint korábban.
    Az un. AMO mint természetes eredetű ciklikus klimatikus esemény létezését senki nem vonja kétségbe. Csakhogy az nem tudja már ellensúlyozni lineáris globális hőmérséklet emelkedését és a ciklusok egy magasabb hőmérsékleti tartományon belül zajlanak le….Az a szerencsénk ,hogy globális felmelegedés -az utolsó kis jégkorszaknak köszönhetően, ami a 19.század felében ért véget -egy alacsonyabb globális hőmérsékletről indult így évtizedeket nyertünk mire elérjük az átlaghoz képest kritikus 2 fokos emelkedést….persze ez csak egy laikus vélemény részemről, így a tévedés jogát fenntartom az elkövetkezendőeket illetően természetesen magamnak is.

  68. 6. dajtás
    Tanácsod elmentettem, köszönöm.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük