(3044) Kihalás 2020-ban?

Tibor bá’ online

 

A kihalás 2020-ban egy merész cím, mert kicsi az esélye annak, hogy bekövetkezik. Sőt nulla, mert aminek van némi esélye az a kihalás beindulása. Lássuk, miről van szó!

A kék vonal a hosszú távú tendenciát mutatja, és a NASA LOTI (Land-ocean temperature index) 1880-2019 adataira támaszkodva. A vörös vonal a rövid távú tendenciát mutatja a NASA LOTI  2012-2019 adataira támaszkodva, hozzáadva az El Nino/La Nina változásokat. Köztudott, hogy El Nino beindíthat egy hatalmas metán felszabadulást a Jeges-tenger fenekéről. Na ez az, ami bekövetkezhet 2020-ban, aminek következménye a néhány év alatt 18 (tizennyolc – nem elírás) Celsius fok hőmérséklet emelkedés bekövetkezése.

Hogy ez mikor következik be, azt senki se tudja, de abban nincs vita, hogy a metánhidrát ott van hatalmas mennyiségben, és a megfelelő hőmérsékleten felszabadul, méghozzá pozitív visszacsatolással. Minél több szabadul fel, annál melegebb lesz, minél melegebb lesz annál több szabadul fel. Akik most kekeckednek rajtam keresztül a figyelmeztető klímakutatókkal, majd nézhetnek egyet, amikor kerülgeti őket a hőguta.

Folytassuk!

Mit árul el ez a grafikon?

Azt, hogy az északi féltekén a tenger felszíni hőmérséklete 2015 októberében 1,09 °C-al volt melegebb mint a XX. század átlaga. Ezzel pontosan megegyezik 2019 októberi adatta, ami szintén 1,09°C volt. De a különbség az, hogy 2015 egy El Nino év volt, a 2019 pedig El Nino semleges. Ebből arra lehet következtetni Sam Carana szerint, hogy ha 2020 megint El Nino lesz, ami szerinte valószínű, (de az ausztrál meteorológiai intézet – akik állandóan befigyelik a Csendes-óceánt – szerint nem.) akkor nem lehetetlen a metánhidrát tömeges bomlása, ami hirtelen hőmérséklet emelkedést indíthat be.

Mi olvasható még? “Tipping point 1°C above 20. century level.” Billenő pont 1 °C-al a 20. század átlaga felett. Hogy ezt ki és mikor állapította meg, és mivel bizonyította, azt nem tudom. De ha ez hiteles, akkor Sam Carana aggódása indokolt.

Tehát se Sam Carana, se én nem állítjuk, hogy 2020 a kihalás kezdete, de ha ennek esélye mindössze 0,01 %, akkor is komolyan kell venni, mert a tét óriási.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

126 gondolat erről: „(3044) Kihalás 2020-ban?

  1. 100 Tibor bá’

    Érdekes dolgot írtál!

    Kérdés még mindig, hogy “mikor”?
    Oldjuk meg egyenlőtlenséggel,
    “Ehhez nem fog kelleni 10 évnek eltelni.”
    tehát 10 évnél kevesebb,
    “Visz lát néhány év múlva!”
    de kettőnél több.
    Tudjuk tovább szűkíteni a tartományt?

  2. 100: Tibor bá’

    “roppant nehéz megemészeni azt,hogy x okoz valamit, 2x kétszer annyit okoz, 3x háromszor annyit okoz, de 4x nem okoz semmit. ”

    Halkan jegyzem meg, hogy a természetben alig találunk szimpla lineáris rendszereket. A kaotikus jelenségeken túl szinte minden atomi- kristályos vagy mikrobiológiai jelenségnél van telítődés, aminek természetesen fizikai okai vannak. Pl. a ferromágneses anyagok mágnesezhetősége egy határon túl nem lehetséges. Ebben az esetben hiába növeljük tovább akármeddig a térerőt, semmi további változást nem tapasztalunk, mert minden domain beállt egyirányba.
    Ismert jelenség az is, hogy az úgynevezett Curie-hőmérséklet fölött ugyanezek az anyagok paramágneses anyagokká válnak. Hoppá! A mennyiség átcsapott minőségbe… De a félvezetők sem működnének hasonló okokból, nem volna pl. telített gőz, hangrobbanás se, de nem lenne izotóp- és kvantumjelenség se stb…

    Szóval ahogy haladunk az összetett rendszerek felé, úgy egyre kevésbé lehet lineáris logikával magyarázni a folyamatokat. Sajna ilyen a földi ökoszisztéma is…

  3. 102 – Vaszil:
    Na persze, de esetünkben nem erről van szó, pusztán jó hivatkozási alap. Ha 6 liter benzinnel 100 km-t tudok megtenni, akkor 12 literrel 200-at, stb. nincs “telítődés”. És fel tudnék még hozni ezer példát, te meg csak ötöt tudsz. A hungarocell szigetelése is a vastagságtól függ és persze lineárisan. A CO2 “szigetelése” mire fel szűnik meg egy bizonyos érték után? Mert be vagyunk szarva a globális melegedéstől, de nem vagyunk hajlandók leszokni a CO2 kibocsátástól? Mert ha ez igaz, akkor hajrá fiúk, égessünk minél több szenet. A CO2 növekedés nem jelent semmit, de a több szálló por, ragyogóan elfedi a Napot. Vissza hűlünk a kiindujlási fokra. Óriási, meg vagyunk mentve.

  4. 100, 103. Tibor bá’

    A hasonlatod nem jó, mert a telítődés során a 3x annyi már nem 3x annyit okoz, hanem annál (akár jóval) kevesebbet. Tehát nem lineáris emelkedésről majd egy törésről van szó a függvényben, hanem fokozatos csökkenésről és egy értékhez való konvergálásról.

    De emeljük még kicsit a megfigyelt világunkban a telítődést mutató jelenségeket:
    – Index: “Kilométeres torlódások az autópályákon, órás várakozások a határátkelőkön”, emeltük az inputot, az output lineárisan emelkedett? Esetleg a rendszer telítődött egy maximum értéken?
    – kondenzátor feltöltődésének időbeli lefolyása, avagy vajon tudsz-e több töltést felhalmozni benne?
    – közgazdaságtan: “csökkenő élvezetek elve”, avagy “dupla kávé duplán pörget?”
    – CO2 vagy bármi más oldódása a vízben, avagy “pakolj még bele, feloldódik?”
    – relativisztikus fizikában a nyugalmi tömeggel rendelkező test gyorsításának sebességfüggvénye (vajon túllépi-e a fénysebességet valaha is, ha sokszorosára növeljük a gyorsító erőt?)

    De egy új megfigyelést is felvehetünk: az esélye annak, hogy az ember a világképébe NE illesszen be új elemeket az idő múlásával szintén ilyen telítődést mutat, ezt demóztad a hozzászólásoddal. 😉

    Felsorolásaink elemszáma még mindig nagyobb, mint a te lineáris példáid, hiába raktad mellé, hogy tudsz még hozni “ezer példát”. De ez lényegtelen is, mert a kettős mércére hívnám fel a figyelmedet: amikor vitatjuk azt, amit te már tényként fogadtál el, akkor mi buták vagyunk. Amikor viszont látsz egy bizonyítást és egy kísérletet, ami a megfigyelésekkel egybevág, akkor azt viszont gond nélkül ignorálod. Ezt a kérdést már feltettem máshol is: “mi alapján tekintesz hitelesnek egy állítást?”. Ha többen mondják vagy ha hangosabban mondják? Vagy ha a kedvenc előadód mondja?

  5. 104:

    A hungarocell szigetelés egy jó példa, csak rosszul használod.

    Ha a hőáramlás szigetelése szempontjából nézed akkor az 5 cm szigetelés megfogja az elszökő hő x%-át, de a következő 5 cm már jóval kevesebbet fog meg a maradékból, a harmadik réteg 5cm meg még kevesebbet.
    A szigetelés vastagsága lineárisan nő, de az általa elért szigetelési képesség nem lineárisan növekszik vele hanem éppenhogy logaritmikusan csökkenően növekszik csak.

    Idézet egy tüzép magyarázatából:
    “Annál többet takarít meg a fűtés költségén, minél vastagabb a hőszigetelés. A hőszigetelés bizonyos vastagsága mellett ez így is van. Van azonban egy bizonyos határ, amelynél vastagabb hőszigetelésnek már nincs értelme. Két okból is:

    Egyrészt a hőszigetelés bizonyos vastagsága fölött már azért nem éri meg növelni tovább a vastagságot, mert az ezzel elérhető fűtési költség megtakarítás egyre kisebb lesz a szigetelőanyag árának emelkedéséhez képest. A csökkenő hozadék elvéből kiindulva ez könnyen megérthető.”

    Ugyanígy a CO2 szépen szigeteli a hőt a világűr felől, de egyre több CO2 kell ahhoz hogy egyre több hőt fogjon vissza.
    Ugyan igaz az, hogy a mostani 400ppm egy szintet jelöl, de ahhoz hogy a következő kritikus szintet elérjük lehet több kell a jelenlegi duplájánál.

    Könnyen belátható, hogy a szigetelésnek egy határa van az pedig a 100%-os szigetelés (amit sosem tudunk elérni), és e felé közeledve egyre jobb szigetelő anyagokat és egyre nagyobb rétegvastagságban kell felhelyezni.
    Egyszerűség kedvéért maradva a hungarocellnél az 50 cm-es szigetelés masszívan jól szigetel, de még mindig bőven nem 100%-os érték, de az 50cm-es szigetelés a 25cm-eshez képest nem dupla olyan jó, csak (hasracsap) 10-15%-kal jobb szigetelést jelent.

    így most azt kellene megvizsgálni, hogy a 280ppm-hez képest a 400ppm mennyire jó szigetelés, illetve az alap 280ppm mennyire volt önmagában jó.
    Valamint hogy ha 520ppm-re emelkedik a Co2 szint akkor az mennyi többletet ad a 400ppm-es értékhez képest.
    Mindezt a hőáramlásból visszaszámolva kijöhet egy hőmérsékleti érték ami a jelenlegi +0,8 vagy 1,2°C-hoz képest jelenthet egy a hungarocell példához arányítva egy újabb +0,5 vagy 0,75°C értéket.

    Ha csak ezt nézzük akkor kérdezem hol van a tragédia? a kettő együtt sem éri el a +2°C-ot, simán elérhetjük a 520ppm-et is akár x év alatt, és ez alatt az x év alatt nem igazán történik semmi, csak hogy lesznek szélsőségek (amik eddig is voltak), és kicsikét melegebb lesz.

    Itt most a visszacsatolások beindulásáról direkt nem beszéltem, mert ahogy pozitív úgy negatív visszacsatolások is vannak a rendszerben.
    A fenti konyhai levezetésből csak az látható, hogy a CO2 mint szigetelőréteg a vastagodásával egyre kevesebb plusz hőt tud a légkörben tartani.

  6. 104 – Attila:
    12 liter benzinnel se tudok megtenni 200 km-t, ha az útnak 180-nál vége van. Egy fürdőkádat se tudok tovább tölteni mint a felső perem,mert kicsordul. Nincs értelme felhozni példákat mindkét esetre. De CO2-t nem tudom hová kellene sorolni. Nekem az meredek, hogy 400 ppm után már nem tart vissza hősugárzást.

  7. 106:
    “Nekem az meredek, hogy 400 ppm után már nem tart vissza hősugárzást. ”

    Sokat beszélünk a CO2-ról, de ne feledjük, hogy legfontosabb üvegházhatású gáz, az a vízpára.
    Miskolczi pedig pont azt állítja azzal, hogy a légkör optikai mélysége állandó, hogy ha nő az egyik üvegházhatású gáz (CO2), ugyanúgy csökken egy másik (pl. a vízpára) koncentrációja, ezáltal az üvegházhatás mértéke is konstans marad.
    Ez pont az ellentéte annak, mint amit a megfutást vizionálók jelentenek ki, szerintük, minél melegebb van, annál több a vízpára, ezért fog megfutni a melegedés.
    Miskloczi a NASA által mért vízpára adatokra támaszkodott, ami csökkenést mutatott, és jelenleg is csökkenést mutat (NOAA adatok):
    http://climate4you.com/GreenhouseGasses.htm#Atmospheric%20water%20vapor
    ( a térkép alatt van még 3 grafikon, azokat kell nézni)

    Szóval, hiába nő a CO2 400 ppm fölé, a kevesebb vízpára kompenzálja ezt, és nem történik további melegedés!
    Ez nem azt jelenti, hogy hurrá, engedjünk nyugodtan még több CO2-t a levegőbe, hanem azt, hogy a valódi szennyezést kell visszafogni. És nem árt a CO2-t sem, mert
    ha ez az elmélet helyes, és Miskolczinak van igaza, az azt is jelenti, hogy minél több CO2 van a levegőben, annál szárazabb lesz a klíma. Több lesz az bozót- és erdőtűz, stb. Szóval tekinthetjük, a jelenlegi ausztrál helyzetet, és a rengeteg idei erdő-tűzet, mint a Miskolczit igazoló jelenségeket…

  8. 104 Attila, mások

    103-ban Tibor bá’ jól írta:
    “A hungarocell szigetelése is a vastagságtól függ és persze lineárisan. ”

    Szakmai szabatossággal pl. itt olvashatod: https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91vesztes%C3%A9g
    Ezt nem érdemes támadni.

    “– kondenzátor feltöltődésének időbeli lefolyása, avagy vajon tudsz-e több töltést felhalmozni benne?”
    Mit akarsz ezzel a mondattal?
    Én ezt mondom:
    Statikus áramgenerátorral töltött kondenzátor töltése az idő függvényében lineárisan nő.
    Tudsz ezzel kezdeni valamit?
    Igaz az állításom, de nem illik itt sehova, csak szaporítottam a betűket.

    Kevered a fizikát, a biológiával.
    “dupla kávé duplán pörget?”
    Nem! Egy adag koffein feldob, a következő már megnyugtat. Ez a szervezet tolarenciája.

    Olvassátok vissza magatoknak azt amit írtok. Ti vajon megértenétek saját szavaitokat?

  9. 105. Egon

    Szerintem te a 103-as hivatkozásra válaszoltál. De a példádra visszatérve a konklúzió nem jó. Mert a 280ppm és 400ppm közötti görbék alatti terület különbsége elhanyagolható az üvegházhatás szempontjából. (például azért mert a teljes spektrum csak egy szűk részén fejt ki tevékenységet és ott sem jelentőset.)

    A konklúzió ez:
    “A szén-dioxid koncentráció akár megduplázódása sem befolyásolja a globális hőmérsékletet, következésképpen a szén-dioxid hőmérséklet-szenzivitási értéke közel nulla (szemben az IPCC tanulmányokban szereplő 1,5-4,5 – közepesen 3,0 értékkel).”

    Ebből az következik, hogy a melegedésért nem ez a komponens felel. Valami MÁS. Például az, ami már 1902-ben is “észrevétette” a firkászokkal a gleccserek megváltozott olvadási ütemét.

    106. Tibor bá’

    Látod, haladunk, ha lassan is. Most azt írod, nem tudod hová kellene sorolni a CO2-t. Előtte már eldöntött volt, hogy a lineáris viselkedés csoportjába sorolod, tehát figyeled a CO2 ppm értékét, és annak növekedésével arányos hatásokat vársz, például nem érted, hogy miért nem indult el a “megszaladás”. A linken adott cikkben van egy másik görbe is. Ez pedig mutatja, hogy az IPCC “tényként” elfogadott klímamodelljei milyen hőmérsékleti értékeket jósoltak és ezzel szemben mit mértünk. Nem tudom ezt mennyire vetted figyelembe. Ez is kamu lenne?

    A következő lépés az lesz, hogy elfogadod Miskolczi hozzáértését (és az új kutatópár eredményét). Ez nem lesz egyszerű, mert szembe kell majd nézned azzal, hogy tévedtél. De ennél sokkal súlyosabb következmények is lesznek az emberiség számára, ugyanis jön az a rész, hogy mi minden lett erre a “tényre” építve és mi mindent építenek a közeljövőben rá.

  10. Hogy lehet egyáltalán 400 ppm CO2 esetén telítődésről beszélni? Ez honnan merült fel ez a fogalom itt?
    Atya ég….. 😮

  11. 109 – Attila:
    Ne próbálkozz hipnózissal, mert nem vagyok rá fogékony. 🙂

  12. Szilárd!
    összegyűjtöttem néhány mondatodat ebből a posztból:

    ” a CO2 nem szennyező anyag, hanem a növények tápláléka, hatása a klímára nem bizonyított, hanem csak feltételezett. ”

    Ezzel a mondattal de facto azt mondtad hogy a CO2 nem üvegházhatásu gáz, de menjünk tovább:

    “Miskolczi pedig pont azt állítja azzal, hogy a légkör optikai mélysége állandó, hogy ha nő az egyik üvegházhatású gáz (CO2), ugyanúgy csökken egy másik (pl. a vízpára) koncentrációja, ezáltal az üvegházhatás mértéke is konstans marad.”

    Na szóval akkor a CO2 mégis üvegházhatású gáz. Nézzük, hogy ez a következö kijelentésedben is így marad e vagy megint megfordul:

    “mit Miskolczi és még sokan mondanak, hogy a CO2 hatása logaritmikus, vagyis egy bizonyos szint után telítődik és már nem melegít tovább…”

    Ebben a részben most ott tartunk hogy a CO2 üvegházhatású is meg nem is.
    Ha csak kicsike van belőle akkor fűt, ha sok akkor nem fűt.

    Szilárd.
    te állítólag klímával foglalkozol és mély ismereteid vannak a témában.
    Nem kéne először letisztázni olyan fogalmakat magadban mint “üvegházhatás”, ha ilyen komoly témában mértékadó véleményeket szándékozol megfogalmazni?

  13. 107. M.Szilárd

    Köszi a szakmai pontosításokat. Azt jól gondolom azonban, hogy a CO2 térfogati részesedését továbbra is milliomod részben adjuk meg, tehát az eltolódás továbbra is ezrelékekben, tízezrelékekben mérhető, így a vízpára “kiszorítása” is ebben értendő? (Csak azért kérdezem, mert a többség láthatólag nem úgy gondol rá, hogy a CO2 molekula: “több ezerből egy” részesedéssel jelenik meg a légkörben, annak is az alján főleg)

    108. n/a

    A felsorolás amellett lett volna érv, hogy nem csak az a lineáris függvény van a környezetünkben, amit feltételezett Tibor bá’ adott esetben. Sok területről lehet hozni (1-e ^-t/T) vagy logaritmikus jellegű lefutást. Nem értem miért kellene a fizikára szorítkoznunk egy jelenség vizsgálatánál. Cáfolod tehát, hogy a következő adag kávé “feldobóképessége” kevesebb az első adagénál?

    Mindazonáltal ismételten regisztráltam abbéli kívánságodat, hogy ne legyen szócséplés a hozzászólások között. Ezért aztán nem tudom nem szóvá tenni, hogy tiéd ezen részének relevanciája meg sem közelíti az enyémét, tehát nyugodtan lehagyhattad volna. (és ígéretet teszek emellett, hogy visszafogom magam 🙂 )

    111. Tibor bá’

    🙂
    A vitapartner meggyőzéséhez szükséges annak feltérképezése. Ez a mostani nem jött be, azt leszögezhetjük. Mindazonáltal, nézetem szerint egy hipnózis simán belefér egy Al Gore propaganda terjesztése mellé. Fel sem kéne tűnnie a laikus szemlélőnek, ebben bíztam én is.

  14. 113 – Attila:
    Csak nyugodtan térképezz tovább. Van még mit felfedezned.

  15. 112. Curix

    A köznyelvi értelemben tudtommal nincs is üvegházhatás. Kíváncsi vagyok Szilárd pontosításaira. A telítődéssel kapcsolatban pedig olvasd el a cikket.

    114. Tibor bá’

    Ez most pont olyan válasz volt, amire számítottam az archetípusodtól. Talán a többiek nem veszik észre azt a pár “zökkenőt”, amit gyengeségből elkövettél… 😉

  16. “Csak nyugodtan térképezz tovább. Van még mit felfedezned.”

    Tibor bá

    😀 😀 😀

    “A köznyelvi értelemben tudtommal nincs is üvegházhatás.”

    Pfffuu b…..tok meg én ezt nem birom tovább 😀 😀

  17. 115 – Attila:
    Ha előre tudod mit fogok válaszolni, akkor tulajdonképpen nekem felesleges bármit írnom, te ragyogóan el tudnál lenni magaddal.

  18. 112: Curix!

    – azt, hogy a CO2 nem üvegházhatású gáz sosem mondtam.
    – semmi ellentmondás nincs az idézett mondataimban, amikor te azt érted belőle, hogy nem ü.h.h.g., akkor azt mondom, (csak nem teszem hozzá százszor ugyanazt) hogy további koncentráció növekedése nem fog jelentős melegedést okozni.
    – “Ha csak kicsike van belőle akkor fűt, ha sok akkor nem fűt.” – Nem! Több CO2, többet fűt, de kevesebbet fűt más (a vízpára), így a Földet összességében nem éri több hő.
    – klímával csak hobbi szinten foglalkozok, de nyugodj meg, tisztában vagyok az alapfogalmakkal, te nem vagy tisztában azzal, amit írok, sajátos logikáddal teljesen félreértelmezed szavaimat.

    113: Attila
    Igen, és ha jól értelmezem Miskolczit, akkor ő azt mondja, hogy az üvegházhatás konstans marad, ő pont ezt számolta, ki a rendelkezésére álló adatokból, hogy amennyivel nőtt a CO2 szint miatt visszatartott hő, pont annyival csökkent a vízpára által visszatartott hő.

    99-es h.sz-mat búcsúzásnak szántam, nem véglegesnek, de egy jó ideig nem szeretnék több időt itt eltölteni.

  19. 117. Tibor bá’

    A “pont az” és a “pont olyan” között számomra van egy kis eltérés, de való igaz, ezen hozzászólásaim öncélúak voltak már és nem volt más funkciójuk, csak a csipkelődés, hogy érezd a “létezést” és rábírjalak az interakcióra! 😉

    Tökéletesen igazad van, jól el tudok lenni magamban is. A “picit” nagyobb aktivitásom egy kísérlet volt arra, hogy vitát generáljak egy világszerte (így itt is) nagyon igazságtalanul tálalt témában.

    De a read-only is egy megfelelő állapot, sokak örömére.

    118. M.Szilárd

    Köszönöm a válaszaid és a realizmusod. Az hiszem a rettegők most megnyugodhatnak, (egy időre) visszatérhet a már “megszokott klíma”. Sikerült másfél fokon belül maradniuk. 😉

    Békés ünnepeket mindkettőtöknek és a többi hozzászólónak is!

  20. 99 M.Szilárd
    “Ok, akkor nézzük, hogyan következhet be a melegedés leállása, mert mindig leállt, nem vált a Föld tűzgolyóvá.”
    A pozitív visszacsatolások addig tudják kifejteni hatásukat, amíg van CO2 felszabadulási potenciál.
    Az pedig nem más, mint a talajban, tengervízben, tengerfenéken lévő CO2 illetve arra lebomló hőmérsékletfüggő viselkedésű anyagfelhalmozódás.
    Amíg ez biztosítja az utánpótlást a légkörbe, addig működik a pozitív visszacsatolás.
    Ha pedig elfogyott, akkor beáll egy egyensúlyi helyzet egy magasabb hőmérsékleten, majd a bioszféra aktivitása elkezdi újra kivonni a szenet a légkörből, részben élőanyaggá változtatva, részben fosszilis készletekbe halmozva, majd a hőmérséklet fokozatos csökkenése nyomán visszatölti a talajba, tengerfenékbe, vagyis megteremti a következő megfutás pozitív visszacsatolásának hajtóanyagát.
    És ez így megy ciklusról ciklusra, de az induló lökést nem kell hogy feltétlenül ugyanaz adja, az lehet csillagászati, vulkanikus és hát most az ember…
    Nekem ez így kerek.

  21. 120 – hubab:
    Köszi a közzététel. Nekem Szilárdhoz és Atilához már nincs türelmem. Richard Alley-t eddig ötször linkeltem be, és ráadásul mind a ketten értenek angolul.

  22. BREAKING!
    “Peak methane levels as high as 2737 ppb were recorded by the MetOp-2 satellite on December 20th p.m., 2019, at 469 mb. Ominously, a large part of the atmosphere over the East Siberian Arctic Shelf is solid magenta, i.e. methane levels are above 1950 ppb. ”

    2019. december 20.-án a MetOp-2 műhold 2737 ppb metán koncentrációt mért 469 mb magasságban. Nyilvánvalóan a Kelet Szibériai Arktisz vízalatti szikla szirt felett a metán színt 1950 ppb (magenta színnel jelezve) felett van.

  23. 122.
    javítás – 6.041 méter magasságban (469 millibar nyomás).
    Amúgy ebből az információból milyen következtetést kellene levonni?

  24. 123 – malleusorbis:
    A magasságot mb-ban adják meg, mert a nyomás változik. 469 mb-hoz más és más méter tartozik, a légnyomás függvényében.
    M.Szilárd cáfolása ellenére a metán bőségesen felszabadul.

  25. 123. malleusorbis

    Ezt komolyan kell venni! Szerintem hamarosan kiderül, hogy Miskolczinak vagy Sam Caranana-nak lesz igaza. Élő kísérletben vehetünk rész, ahol a lineáris és nem lineáris összefüggések is összecsapnak! Kiderül, hogy mi történik akkor, ha a légkörben három metán molekula jut egymillióra és nem egy. Miskolczi és újabban Happer és Wijngaarden is azt mondja, hogy ez nem fog számottevő melegedéssel járni, míg a másik oldal nyilván az ellenkezőjét.

    Mivel nem lehet tudni, ki kit pénzel és ki mennyit hazudik, egyelőre halaszd el az új cipő vásárlást, én is azt mondom!

    Tibor bá’ linket most sem adott, de megtaláltam a Facebookon, az “arctalan” Sam Carana-tól a posztot és a képet. A kép az meglehetősen sokkolónak hat, meg kell hagyni. Lassan én is átállok a rettegőkhöz.

  26. Na üdvözlet és Boldog Karácsonyt!

    Nem rég találtam rá erre az oldalra és ha már itt vagyok feltennék pár kérdést kedves Tibor bá’.

    Ez a Guy McPherson csak szerintem egy nevetséges, megbízhatatlan fickó? Kb csak néhány hónapja tudok róla, de vissza olvasgatva amiket mondott, már több éve már rég meg kellett volna történnie a világvégének. A pozitív visszacsatolások erejét és idejét nagyon eltúlozhatja szerintem.

    Peter Wadhams a metán nagy mennyiségű felszabadulásáról azt mondta hogy a következő 10 évben, 20-30% esély van rá. Bár ez a fickó is tévedett egy jó nagyot amikor azt mondta pár éve hogy a 2017-2019 időszakban teljesen el fog tűnni a jég a Jeges-tengerről.

    Én annyira nem értek a témához, de szerintem egy erőteljes pozitív visszacsatolás nem valószínű a következő 10-15 évben, de az óceáni ökológia napról-napra gyengül és a korallok eltűnésével már elképzelhető hogy összeroppan és ha jól tudom akkor a szárazföldi ökológia se úszná meg ezt sértetlenül. Szóval az ökológiai összeomlás szerintem az emberi civilizáció legnagyobb veszélye, a mezőgazdaság ellehetetlenülne ugyebár.

    Ezekkel amiket leírtam, mennyire tudsz egyetérteni?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük