(3043) Hol tartunk most?

Tibor bá’ online

2019 novembere átlagosan a második legmelegebb november volt 1880-óta, amitől fogva az értékelhető méréseket számon tartjuk. Az értéke 1,02°C-al volt melegebb, mint az 1951-1980 közötti alapérték. 1880-1920 átlaghoz viszonyítva viszont, 1,27°C-al volt melegebb.

A legmelegebb éveket az alábbi ábrán láthatjuk.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

52 thoughts on “(3043) Hol tartunk most?

  1. 1 Balázs

    De talán még beszédesebb lenne, ha tudnánk, hogy állunk az elmúlt 3000 év átlagához képest. Ha beszélgetni lehetne olyanról, hogy háromezer éves, jó vastag fatörzsek bukkannak elő Izlandon a gleccser alól, meg hogy mi a helyzet a naprendszer többi bolygójának hőmérsékletével. De persze ilyenekről nem lehet beszélni, így marad a bűnös emberiség.

  2. 2 – Attila
    Amiket említettél, teljességgel lényegtelenek a Föld mai állapotának szempontjából.
    Kit érdekel a többi bolygó hőmérséklete? A jelenlegi és az elmúlt 50 év technológiája és a mérhetetlen kapzsiság segítségével sikerült lenullázni a földi ökoszisztémát. Ezen nincs mit szépíteni, magyarázni.
    “ De persze ilyenekről nem lehet beszélni, így marad a bűnös emberiség.”
    Igen, az emberiség a bűnös, de nem az egész. Egy szűk réteg a hunyó, aki a termelő eszközök nagy részét bitorolja és a haszon kivételével nincs tekintettel semmire.

  3. 3. Hanyistók

    “Amiket említettél, teljességgel lényegtelenek a Föld mai állapotának szempontjából.”
    Teljességgel lényegtelen lenne, hogy Izlandon erdőségek voltak, Grönlandon növénytermesztés folyt nem is oly régen? Hogy az, hogy a Földnek jégsapkái vannak, csak néhány millió éves “tény”? Ha tagadjuk a múltat, sosem lesz jó megoldásunk a jövőre és eltakarjuk a tömegek elől a lehetőségét annak is, hogy az észszerű irányba induljanak el.

    “Igen, az emberiség a bűnös, de nem az egész.”
    Jó helyen jársz, én is pont erre próbálok utalni sok helyen, hogy a “klímarettegtetés” pontosan ettől a szűk rétegtől eredeztethető. Ebből a helyzetből is ki fogják préselni a maximumot, miközben nem érdekes hányan pusztulnak bele. Ez a blog is ezt a narratívát erősíti.

  4. A klímával kapcsolatban a legfőbb kérdés az, hogy van klíMA, de lesz klíHOLNAP is???

  5. 6. n/a

    Kicsit várhattál volna, amíg megeszem a levesem… 😉

  6. Szerintem az egyik legnagyobb csapás a földi ökoszisztémára : a repülés. Jelenleg a földön a flightradar.com szerint 16700 db gép van a levegőben. Egy Boing 737 gép max. tankolási kapacitása 18536 kg kerozin. A fogyasztása 2250kg/óra, tehát óránként több mint két tonna kerozint éget el és a tökéletlen égés és hatásfok miatt porlaszt a levegőbe. Ki lehet számolni azt a rettenetes szennyezést, ami ráadásul az egész Földet egyenletesen érinti. Erről viszont senki sem beszél. Azonnal be kellene tiltani!

  7. 10. Hanyistók

    De hát ez nem igaz. Tibor bá’ is kifejtette pár hete a cselekvési tervét, és én is egyet értettem vele. Te is leírtad. A kérdés az, hogy a kényelemhez szokott klímarettegők (a többség) ezzel miért nem értenek egyet? Most is megindulnak majd a hordák, kifosztani a boltokat, amikhez a “tartalmat” úszó, konténerváros-hajókon fuvarozzák Európába.

    Miközben rettegnek, hozzájárulnak a dízel és kerozin égetéshez, minden pillanatban, minden döntésükkel. Látszik, hogy a rettegtetés nem működik, csak korlátozottan, akkor viszont jön a statárium, amit javasoltam?

  8. 13. – Attila
    Persze, Tibor bá’ látja és kifejtette már a lényeget. Én a médiára, hírközlésre és Thunbergre gondoltam amikor azt írtam, hogy nem beszélnek róla. Megy a nagy maszatolás klimaügyben, csak az igazán lényeges dolgokról nem beszélnek mert azok hozzák a nagy hasznot (konténeres hajók, légiközlekedés, multinacionális nagyvállatok szennyező tevékenysége, palagáz kitermelés, erdőirtások stb…)

  9. 14. Hanyistók

    El kellene már dönteni minél hamarabb, hogy gazdasági kérdésről beszélgetünk, vagy létkérdésről.

    Nálam a gazdasági szinten való problémamegoldás lefedi azt, amikor Greta vagy az áltudósok (az IPCC, mint politikai intézmény szócsövei) GDP százalékokról beszélnek, amikor az EU bejelenti a “zöld bankot” és a trillió eurós nagyságrendet csak Európának. Ez nagyjából sejteti is, hogy milyen érdekek állhatnak mögöttük és ki pénzeli a médiát, az újságírók kiknek és mennyiért fekszenek le… stb.

    A létkérdést fenyegető téma viszont nagyjából valami olyasmi lenne, hogy minden mozgatható eszközzel próbálunk valamit megoldani. Például amikor Churchill a nácik ellen óvszerből tervezett olcsó úszó aknát, vagy amikor négy emberre jutott egy puska Sztálingrádnál. Az már érzékelhető erőfeszítés. Azonnal leállítani minden repülőt, az is az lenne. Jelezné a legbutábbnak is, hogy ultra nagy gáz van, neki is ki kellene vennie a részét a “háborúból”. De ennek még csak a csírája sem látszik a globális térben. (Mondjuk az ausztrál “kutatók” már emlegették a katonai megoldást, ha jól emlékszem, de ők tényleg “matracgyárosok” meg “római klubosok” voltak.)

    Csak én érzem az antagonisztikus ellentétet a két megoldás között? Amikor 2020-ra, 2030-ra, 2050-re tömeges kipusztulást vizionálnak tudósok és 2026-ra 18 fokos hőmérséklet emelkedést, az enyhén szólva nincsen köszönőviszonyban a “ne dobd a tengerbe a szívószálat” és a “nem kell minden évben iPhone-t venned” hívószavakkal.

    Logikai alapon, legalább az egyik “oldal” hazudik és ez pont a valódi problémák megoldásának nem használ. (már ha igazán, létkérdést érintő szempontból akarjuk megoldani, amit Tibor bá’ már tényként kezel)

    Ami jól látszik: a CO2 kereskedelem, a zöld lobbi érdekek mocsok nagy üzletté vált. Lassan már zöld szín nélkül egyetlen egy terméket sem lehet majd eladni. Az is látszik, hogy ennek az üzletnek érdekében tudósok és újságírók megszegik saját szakmai minimumjaikat is, ezerszámra hazudnak és alig mernek “széllel szemben pisálni” az ellenvéleményen lévők. A köré szerveződő politikai tömörülés már vallási dogmákat skandálva lépett a színre és ilyen környezetben mindenképpen változás fog történni társadalmilag/gazdaságilag.

    De ugyanakkor az is látszik, hogy az elkényelmesedett ember, ezt az ellentmondást képtelen feloldani. A többség nem mond le semmiről, amit elért már az életben. Ezért majd “külső” erők fogják feloldani a feszültséget, ami vélhetően sok szenvedéssel jár majd. De ez is csak amellett érv, hogy a változás akkor is meg fog történni akár akarja az ember, akár nem. Tök mindegy kivel értesz egyet. Csak egy szabály van, ahogy mindig is: “alkalmazkodsz, vagy elpusztulsz.”

  10. 10: Hanyistók

    Ha valakinek még lehet hinni, akkor a légiközlekedés kb 2,5%-al vesz részt a CO2 “termelésben”:
    https://g7.hu/kozelet/20190820/a-kornyezetszennyezo-repulest-elfelejti-az-allam-adoztatni/

    Ez azonban nem a teljes igazság, van még adat amit “rejtegetnek”:
    ’10 kilométeres magasságban – az ott végbemenő bonyolult kémiai folyamatok miatt – jóval szennyezőbb az égéstermék, mint a földön. A repülők kondenzcsíkja önmagában 2-3-szor rosszabb az üvegházhatás szempontjából, mint önmagában a szén-dioxid. Igaz, van bizonytalanság, mert egy-egy típus által kibocsátott gázok is jelentősen eltérnek hasonló fogyasztás mellett is, de egyébként is kevés a megbízható adat, mert például a belföldi járatokra nem igazán érhető el…’

  11. Attila. Nagyon jól írod, a klíma hiszti csak egy kis rétegnek kedvez. Ők a haszonélvezői a fogyasztói társadalomnak. Most adnak új, “ződ” lendületet a mókuskeréknek. Repülőgép kondenzcsíkja mint egy kis felhő, visszaveri a napsugarat. Tehát hűt.

  12. 15.
    Attila

    Teljesen egyetértek veled.
    A megoldás légyen az gyakorlati vagy elméleti(fordított sorrendben persze), a gondolkodás önreflexiójával kell kezdődjön.

    Az orientációs reflex tudati felülírásával és a gondolkodás fejlesztésével kell operálni.
    A rendszerek egymásbafésülésével új alapokon.
    Nincs remény a javulásra enélkül. Csak a papírpohár marad.

    De amíg faszméricskélés van és az információ birtoklását személyes sikernek könyvelik el összehasonlító alapon,hogy ő aztán milyen okos, addig nem lesz komplex koherens( lét)szemlélet. Így megoldás sem.

  13. Az ipari forradalom előtti időkben 280 ppm volt a szén-dioxid (CO2) koncentrációja a légkörben, ez jelenleg 410 ppm. Az emberiség tevékenysége okán további üvegházhatású gázok, mint a metán (CH4), a kén-hexafluorid (SF6) vagy a dinitrogén-oxid (N2O) koncentrációja is emelkedik. Ezért a Föld egyre több hőt tart meg, és így az átlagos középhőmérséklet növekszik. Jelenleg globálisan olyan 1 °C, a szárazföldeken pedig már 1,5 °C átlagos hőmérséklet-növekedést tapasztalunk. A következő évtizedek kérdése, hogy ez hol áll meg, jelenlegi becslések 4–5 °C növekedést jósolnak, ami jelentősen túl van a célként kitűzött jócskán 2 °C alatti emelkedéshez képest.
    https://qubit.hu/2019/12/20/egy-veges-vilagban-nem-lehet-vegtelenul-novekedni-mert-annak-az-emberiseg-issza-meg-a-levet

  14. 19. Python

    1.) Engem érdekelne, hogy az ökológiai lábnyom vs. humán fejlettségi index ábrán hogyan lehet a föld eltartóképessége 2012-ben fele annyi, mint volt 1961-ben, mikor a termésátlagok jócskán meghaladják az ötven évvel ezelőttieket? Valamint a CO2 egyértelműen növeli a termésátlagokat, a fotoszintetizáló biomassza tömege harmic év alatt 14%-kal nőtt. A kettő között ellentmondást vélek felfedezni. Ezt erősíti az is, hogy 1961-ben 3 milliárd embert kellett etetni, ma ez a szám 7,7 milliárd. (esetleg a mérőszám nevezőjében ott van a teljes populáció?)

    2.) Az ábráról pontosan leolvashatók a felelősök. Miért nem adóztatjuk, vámoljuk meg őket? Miért csak Európa kapta a trillió eurós “büntetést”? Döntsük el, hogy minél több embert akarunk Noé bárkájára felpakolni, vagy csak a gazdagokat. Teljesen tiszta lenne az akcióterv is mind a két esetben.

    3.) Tehát egyetértesz azzal az állítással, hogy a légkör az elsődleges hőmegtartó közeg és a CO2 szint (és egyéb üvegházhatású gázok) növekedése az, amitől egyértelműen nőtt a globális felszíni átlaghőmérséklet. Mondhatjuk?

    Unalmas lenne megint szóvá tenni, hogy a szokásos bal alsó sarokból a jobb felsőbe “kivágódó” grafikonnal operál a szerző egy kiragadott grafikonrészlettel?

  15. 20 Attila
    A cikk nagyon szépen levezeti, hogy milyen reménytelen a folyamatos növekedés ellen küzdeni.
    Ez az érintett országok gazdasági összeomlásához vezetne, míg a növekedési potenciált kihasználó országok lesznek képesek belső politikai és gazdasági stabilitásukat megőrizni, és irigylésre méltó mintaként megjelenni a világ többi része számára
    Nehéz dolog fakírként éhezni, míg a környezeted jóllakottan, kíváncsiskodva nézi nyomorodat, nem is teszi ezt senki.
    Ám vitasd a CO2 szerepét a folyamatban, a lényegen még ez sem változtatna. A CO2 nélkül is kinyírjuk a bolygót, ezernyi tényező van, ami mind az összeomlást vetíti előre, a CO2 csak a dolog dinamikájára lehet hatással.
    Te azt mondod, a CO2 ellen küzdeni felesleges, mert nem ez okozza a problémát, Tibor bá’ meg azt, hogy a CO2 ellen küzdeni már felesleges, mert a hajó már elment, élvezzük az életet, amíg lehet.
    Egyébként feltételezve, hogy a klímaváltozást nem a CO2, hanem valami más, kivédhetetlen természeti folyamat okozza, az ugyanoda fog vezetni, az élettér drasztikus csökkenéséhez, annak minden gazdasági és politikai következményével…

  16. 21. hubab

    Nagyon nem mindegy, hogy a CO2 okozza-e a melegedést, vagy valamilyen más “kivédhetetlen” természeti folyamat. A CO2 forgatókönyvre ugyanis elég sok erőforrás elment, tényként beállítva azt. Talán igaz, talán nem. (számomra a nem-nek már jóval nagyobb az esélye az általam elolvasottak után, de ez lényegtelen)

    Megmondom mi a kettő között a lényegi különbség. Az, hogy napnál világosabban kiderülhet: tényleg van egy jelentős érdekkör, ami _direkt_ hazudik éjjel-nappal a tömegeknek, felhasználva újságírót, tudóst, politikust érdekeinek érvényesítésére, miközben lehet hogy már van információja a valódi okokról. (vagy nincs neki sem, nem is tudom melyik a húzósabb)

    Az alábbi hozzászólásban rámutattam, hogyan működik ez a valóságban, de láthatóan az emberek mégis inkább a rettegő vonatra szállnak fel (ez látszik az itt hozzászólokon is az előtte lévő bejegyzésekben):

    http://www.antalffy-tibor.hu/3040-a-klimavaltozas-hozadekai-1#comment-244547

    Ha megkapargatjuk a dolgokat, akkor nem olyan bizonyítékokat találunk, amit több forrás is megerősít, hanem olyanokat, amit egy nem túl hangos kisebbség erősen vitat, méghozzá számokkal alátámasztva érvelésüket. Szilárd esete, de Miskolczi esete is ezt remekül jellemzi.

    Ez a kisebbség nem kap felületet, vagy ha rossz előadók, akkor meg sem hallgatják őket. Holott anyagi érdekük nem fűződik hozzá, ellentétben a másik oldallal. Aránytalan lesz így a “harc”, mint ahogy a fidesznek lejt a terep a választási törvénnyel és az erőforrások totális felborításával. A tömegek így nem a valóságot látják, hanem azt, amit láttatni akarnak velük. Ez a minta nekem napnál világosabb, láttuk már az iraki tömegpusztító fegyverek “tudományos tényét”, de láttuk a WTCbe csapódó repülőgépektől kártyavárszerűen összeomló tornyok meséjét is.

    Pont ezért kritizálom a rettegtetőket. Tevékenységük elviszi az időt és az erőforrásokat az elől, hogy a megfelelő pályára álljon az emberiség nagy része. Számomra már elég régóta világos, hogy mindenki nem élheti túl, ha jön egy erős változás. (aki ismer tudja, hogy én a gazdasági összeomlást 2011-2012 környékére vártam, és nem lett igazam, kaptam is érte)

    De mikor volt olyan az emberiség történetében, hogy “rózsaszín” lett volna a megoldás egy válságnál? Valamiért ebben az internetes, marketinges világban mindenki 5 perc alatt elfelejtette, hogy itt gödörbe is lőttük egymást, nem is olyan régen. Ez megváltozott volna? Nem hiszem, csak takarásban van.

    Ha azt a “pénzt, paripát és fegyvert” azoknak a tudósoknak és mérnököknek adnánk, akik nem hazudozásra fordítják az energiájukat, akkor több ember férne fel az újabb “Noé bárkára”. Én csak erre próbálom felhívni a figyelmet a magam módján, persze sikertelenül.

  17. 23 Attila
    Én meg azt mondom, hogy az emberiség ma a fosszilisek szárnyán jutott oda, ahol van, ez adja a potenciált a föld kirablásához, a népességnövekedéshez, a természeti környezet elpusztításához, szóval mindenhez, ami szakadékba vezet.
    Ha az üzleti motivációjú, piacgazdaság által vezérelt energiafelhasználáson nem tudunk változtatni, akkor végünk van akkor is, ha esetleg megoldanánk a fúziós energiát, és még korlátlanabbá válna az energiafelhasználásunk.
    De mivel jelen állás szerint a nem fosszilis energiaforrások igen korlátozottan állnak rendelkezésre a mai technika szintjén, a fosszilis felhasználás korlátozása lényegében azonos az energia, egyúttal annak pusztító hatásának korlátozásával.
    Ebből a szempontból még annak is volna értelme, ha a fosszilis felhasználás csökkentésével egy korlátozottabb, és drágább energiabázisra állnánk át, ami mintegy befékezné a korlátlan energiatobzódást.
    A CO2 csökkentésére törekvés így pozitív kihatású lehet, akár mi okozzuk a klímaváltozást, akár nem.
    Ha viszont a CO2 növekedésnek tényleg köze van a felmelegedéshez, akkor nem engedhetjük meg a tévedés luxusát, mert megfőzzük magunkat, mire rájövünk, hogy de mégiscsak…
    De azért vagyok pesszimista, mert ugyanakkor azt is látom, hogy ha az emberiség nem képes szakítani a folytonos gazdasági növekedés kényszerével, akkor megszűnik a win-win helyzetnek még az elvi lehetősége is, és az erősek a gyengék rovására fogják bővíteni forrásaikat, ami előbb utóbb nem is patak vérhez, de vértengerhez fog vezetni.
    Az ember csoportérdekeit mindig magasabbra fogja értékelni, mint a világ többi részéét, ezért bármilyen alapon szervezett társadalom, szövetség, érdekközösség addig kap demokratikus felhatalmazást tagjaitól, amíg gondoskodik róla, hogy elért jólétét megtarthassa, kerüljön az bármibe is.
    Sőt, gyártson hozzá ideológiát és paravánt is, hogy a tagjai lelkiismeretét ne nagyon terhelje a külső világ gondjaival és problémáival…

  18. Attila: Benne van a teljes polpuláció is, de ugye az sem mindegy, hogy mit eszel. Nagyon egyszerű példával érzékeltetem: Az éhezésnek is két formája van, mennyiségi, és minőségi. Mi itt a fejlett világban, minőségileg éhezünk. Van kenyér, csak ugye egy mai átlagos 1 kg -os fehér kenyér tápértéke kb. 25-40% -a, a minőségtől függően egy ’60 -as évekbeli fehér kenyérnek. Ugye a mára a kizsigerelt talajainkon műtrágyázással szép termésátlagokat érünk el a nemesített fajtákkal, csak közben a talajaink tápanyag és ásványi anyag tartalma a kb. 20-23% -ra csökkentek az akkori, még átlagosnak mondható szinthez képest. Mi ez, ha nem népességeltartó képesség csökkenése…?!

    Én még mindig azt mondom, hogy nézd meg a Forrongó jég c. dokut, ott közérthetően elmondják a tudományos eredményeket. Most belemehetnék klimatológiai és fizikai okfejtésekbe a klímaváltozással kapcsolatban, de minek tenném, hisz számtalan tudományos anyag elérhető, és bőven meghaladná egy hozzászólás kereteit.
    https://www.youtube.com/watch?v=tgSOti-7qZQ

    Az, hogy egyes érdekcsoportok ráépülnek bizonyos politikai, geopolitikai, klimatológiai folyamatok egyre érezhető hatásaira, ez nem idegen az emberiségtől. Ez vica-verza igaz a klíma hisztérikusokra, és a klímatagadókra is!
    Viszont az elég beszédes, hogy a természettudományos közösségben egyre többen szembesülnek a klímadepresszióval, és nem véletlen az sem, hogy egyre hangosabban küld figyelmeztető, és aggódó vészjelzéseket a tudomány ezen szegmense.

    De ott van olvasnivalónak az IPCC összefoglaló és rész jelentései, Jem Bemdeltől a Mély adaptáció c., az elmúlt kb. 10 év kutatási eredményeket összefoglaló műve, stb.!

  19. 25. Python

    Eltekintve attól, hogy ez nem doku, hanem propagandafilm, és nem részletezve, hol volt számomra olcsó hatásvadász, illetve ordenáré hazug a film, szorítkozzunk a végszóra:
    állítása alapján egy csomó technológia van már ma is, aminek ha a 80%-át bevetjük, akkor megváltoztathatjuk a klímaváltozást és visszahozhatjuk a 200 évvel ezelőtti “idillikus” állapotot. Tehát nem csak mérsékelhetjük a melegedést, de egyenesen meg is fordíthatjuk!

    Én nem vagyok ez ellen, hiszen mindenki szenved a melegtől. Csináljuk! Legyen minél jobb az emberiségnek, legyen minél nagyobb tömegek számára elérhető minél több technológia, ami az életét jobbá teszi és közben maradjon meg a földi ökoszisztéma minél sértetlenebb állapotában. Ez tök jó célkitűzés! Hol kell aláírni?

    Izé… de ehhez miért kell ennyit hazudni?

  20. 26: Minden filmes alkotás valahol propaganda. Azt ki kell szűrni, de ahol tudósok beszélnek benne ismert tudományos tényekről, mérési eredményekről, és az azokból levont következtetéseikről, a várható folyamatokról, az a része biztosan nem propaganda…! Tudni kell szűrni a részünkre rendelkezésre bocsátott információ áradatot.

    A technológiáról meg annyit, hogy szép és jó, de az ipari forradalom óta x mennyiségű fosszilis energiahordozót égettünk el, ami CO2 formájában is melegíti a légkört. Nos, ha az eddig általunk kibocsátott CO2 mennyiséget ki akarjuk vonni a légkörből, ahhoz minimum x. mennyiséggel megegyező, ha nem több energiára lenne szükségünk! Amit jelenleg olcsón, és nagy energiasűrűséggel megint csak a fosszilis energiahordozókból tudnánk kinyerni hő, majd villamosenergia formájában hasznosítani és munkára fogni. Szóval ahhoz, hogy ezt további CO2 kibocsátás nélkül, v. minimális kibocsátással; tetemes mennyiségű nukleáris hulladék keletkezése nélkül megvalósítható legyen egy 22 -es csapdája mindaddig, amíg nem rendelkezünk üzembiztosan és hosszútávon is működni képes magfúziós erőművekkel!

  21. 27. Python

    Remélem nem fog sikerülni minden CO2-t kivonni a légkörből, mert az a földi élet végét jelentené visszafordíthatatlanul. Ez a törekvés és a film mondanivalója egy nem bizonyított “tényen” alapul. Vajon mi lesz a film többi tudományos “tényével”, ha ez az alaptézis megdől(t)?

    A film demózza mindazt, amivel kritizálom a rettegtetőket, függetlenül attól, hogy kinek van igaza a tudományos érveléssel. Abba a hitbe ringatja a nézőt, hogy az ember ura a helyzetnek, csak “jól kell döntenie”. Ennél nagyobb hazugságot azért keresni kellene. Az ember csak alkalmazkodni tud a bolygóméretű folyamatokhoz, irányítani képtelen azt, és nem csak azért, mert az érdekek szerteszét húzzák és nem tudnak egy irányba evezni. Nincs és a közeljövőben nem is lesz azon a technikai szinten, hogy egy ligában játsszon Gaiaval.

    Szinte biztos voltam benne a film előtt, hogy a “lesoványodott jegesmedve” benne lesz. Nem is csalatkoztam, amit már régen körbejártam és már nyert per is van az ilyeneket mutogatókkal szemben. Egy jegesmedve kutató pedig a következőt állítja: “Jegesmedve probléma soha nem volt”. Szimpla hazugság volt, érzelmekre játszás. De nyilván az átlagember ennek sem megy utána, elfogadja a “tudósok kikutatták…” magyarázatot. Ha hazugságokra építesz várat, hogyan várod, hogy feltétel nélkül higgyenek neked, amikor tényleg igazat mondasz?

    Egyetlen érvet szeretnék még felhozni az összes “CO2 okozza a melegedést” és még “SOHA nem volt ilyen állapot a Földön” állításokkal szemben:

    “Izlandon az olvadó gleccser alól egy háromezer éves öles fatörzs fordult ki.”

    És akkor nem hivatkozok a grönlandi viking növénytermesztésre, vagy a brit szigetek északi részén lévő középkori szőlőültetvényekre. Ezekről nincs bizonyítékom, viszont láttam a felvételt a fatörzsről. Légyszíves értelmezd a fenti mondatot. Mi következik ebből? (persze, csak ha igaz)

  22. 28: Az emberiség történelme alatt nem volt még ilyen magas CO2 szint, és a bolygó történetében nem volt még ilyen gyors ütemű felmelegedés.

    Hiába, ez a Golf-áramlat néha “csodákra” képes pár ezer éves időtávon…, de ha földtörténeti léptékben gondolkodunk, akkor már sokkal komplexebb a dolog!

  23. én csak egyet tudok biztosan: az emberi tevékenység eddig csak bajt hozott. De az igazi katasztrófa mindig akkor következett be, amikor jó szándékú emberek nagy lelkesedéssel akarták helyrehozni azt, ami félrement.

    szkeptikus vagyok a világrengető megoldásokat illetően, az emberiség fejfájára azt kell majd felírni:
    “mindig megoldott egy problémát, amivel azonban mindig tíz újat, nagyobbat teremtett.”

  24. Az ausztrál rendőrség egy újfajta bűnözési hullámmal találta szembe magát az utóbbi hetekben: miközben az országot bozót- és erdőtüzek sújtják, valamint több helyen 50 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mérnek, egyre nagyobb kincs a tiszta ivóvíz, ezért bankok helyett gyakran a víztárolókat célozzák meg a rablók.

    Legutóbb 300 ezer liter víz tűnt el egy farmer birtokáról az Új-Dél-Wales állambeli Evans Plains területén – a férfi december 16-án vette észre, hogy valaki jelentősen megcsapolta a két óriási tartályát. A közeli Bathurst duzzasztógátjának kapacitása a helyi tanács szerint 37 százalékon áll, és úgy csökken heti 1,1 százalékkal, hogy nincs kilátás számottevő esőzésre.

    A Mad Max-filmek világát idéző rablás nem egyedülálló: néhány héttel korábban a Murwillumbah nevű kisvárosban loptak el 25 ezer liter vizet egy önkormányzati épülethez tartozó víztartályból.
    https://qubit.hu/2019/12/23/ausztraliaban-mar-a-mad-max-vilagat-elik-300-000-liter-vizet-loptak-el-egy-farmrol

  25. 33 – Attila:
    A cikk hatalmas kamu. Igen Ausztrália mindig száraz volt, és mindig voltak bozttűzek. De sose volt ennyire száraz, és sose volt ekkora tűz. Az aljnövényzet, többnyire páfrány normál körülmények között nem felgyújtható, mert zöld és nedves. Csak NSW-ben 150 tűz van, amelyek közül 100-at nem is oltanak, mert reménytelen. Na, ilyen sose volt. Én éltem át szörnyű melegeket, de sose volt 40 °C felett. És Sydney sose volt heteken át ekkora füstben. Valóban 100 százalékosan nem lehet kimondani, hogy az idei tűzvész a globális felmelegedés következménye. csak 99,99%-ban.

  26. 34: 10 egység rettegés + 1 egység egyéb infó az még mindig legalább 9 egység rettegés. Nem cáfolatnak adtam hozzá, hanem a mérleg üres serpenyőjébe raktam valamit. Az azonban első kézből érdekelne, hogy tényleg égették a bozótot, amikor ott éltél és utána a zöldek hatására tényleg nem? Mivel nem éltem ott egy percet sem, én pont annyira sötétben tapogatózom, mint a többiek. Viszont én meg a rettegtetésre nem vagyok kapható, így azt automatikusan lepontozom, ignorálom.

  27. 34 Tibor bá’

    Attila csak kavar-zavar.
    A linkje nem illik ide, csak terelésre jó, nem is érdemes vele foglalkozni.
    30 Python linkje szerint lopják a vizet. Ez minden más érvet felülír!
    A tolvaj nem hazudik, csak lop, azt ami értékes.
    Itt most a víz az ami nagyon értékes.
    Ha már lopják is, az már nagyon nagy bajt jelent.

  28. 36. n/a

    Akkor megint egy kicsit bekavarok, mert hozzászólásod relevanciája megint az eget súrolja. (lenézésből és rettegésből csillagos ötös, azt meg kell hagyni)

    Adva van a Föld legszárazabb kontinense, ahol gigantikus tűzvész pusztít és Mad Max világa tulajdonképpen elkezdődött. A víz aranyárban mérendő, lassan egy kanál vízért megfojtják egymást az “ausszik”. Tömeges új bűnözési hullám van kialakulóban: a “VÍZLOPÁS”.

    Ennek ellenére az éves vízszámlájuk az utóbbi 6-7 évben stagnált vagy éppen csökkent. Pedig ebben a 6-7 évben már volt egy másik “soha nem látott tűzvész” 2016-ban.

    A sydney-i vízszolgáltatónál egy köbméter vezetékes víz ára: $2.11, tehát 412 forint körül alakul. A budapesti szolgáltatónál ez az ár 170 forint körül van. Tehát mondhatjuk, hogy az ausztrálok 2,5x annyit fizetnek az ivóvízért városban, mint a magyarok.

    Az ausztrálok és a magyarok egy főre jutó GDP-jének aránya: 3,8x, nyilván nem a mi javunkra. Ebből megint nektek kedvezve azt mondom, hogy egy átlagos ausztrál kb. ugyanannyira értékeli az “élet alapját”, mint a magyar. (pedig nem, a relatív érték itt az, hogy a magyar másfélszer többet ad megtermelt és lerabolt javaiból a vízért a Duna-Tisza között, mint az ausztrál)

    Az átlagos éves számla: 1200 AUD, tehát durván 570 köbmétert simán elteker egy család átlagban egy évben ott, ahol minden kincs a víz. Takarékosabb családok ezt feléből megoldják a “víz fellegvárában”, Pesten. De emlékszem, rossz időkhöz szokott és bölcs nagyanyám ezt 40-ből megoldotta annak idején. (még jóval a terror-korszak és a Greta-kor előtt!)

    Ennek ellenére a (31)-ben említett újság egy másik cikkében azt lehet olvasni, hogy egy iskolában kiszáradt a kút, mert a szomszédban a Coca-Cola kitermeli az összeset. (130 millió literről beszélnek a cikkben) Privatizálták a kutakat… stb.

    “…majd elmondta, hogy 140-ről időközben 190 dollárra (kb. 28-ról 38 ezer forintra) emelkedett egy teherautónyi víz ára.”
    Nos én elmondom, hogy a szomszédom is 28-at fizetett egy tűzoltókocsival megoldható mennyiségért, amikor egy pici medencét töltött meg a nyáron a lányainak (5-6m3).

    A mostani hírben meg úgy loptak 300 köbméter vízet (max. 600 AUD), hogy azt a tulaj nem vette észre, ellenben ennek elszállításához durván 5x kellett fordulnia egy nagy tanker kamionnak. Kisebb kocsival meg vagy harmincszor. Vagy piti “medmex-tolvaj” lépett meg 300 tonnával a zártszelvényből hegesztett autóján?

    Ostobaságért akkor megint nekem kell elnézést kérni, ugye? És nem az ausztráloknak.

    Legyen nektek, nem gyakran van karácsony: én kérek elnézést! 😉

    Ui.: figyelni fogom, hogy a víz ára reálértéken mikor fogja náluk meghaladni a magyar viszonyokat, mert ha mindent elhiszek abból, amit itt olvasni lehet, akkor ennek az árakban is nagyon gyorsan meg kell majd mutatkoznia… ha nem, akkor valamelyik forrásom megint hazudott. Ez sem kizárt.

  29. 37 – Attila:
    Csupán tájékoztatás végett, mi 723 forintot fizetünk 1 m3 vízért. Nyáron előfordul, hogy fél napa el van zárva a nagy fogyasztás miatt.

  30. 37 Attila

    A 32-es hsz után a Te 33-asod, az KAVARÁS.
    32-es után a 37-es inkább illett volna.

    ” (lenézésből és rettegésből csillagos ötös, azt meg kell hagyni)”
    Nem rettegek.
    Egészséges embernek tartom magam, így az életösztönöm is egészséges.
    Igen, szeretnék sokáig élni, mások is hasonlóképpen, de a földön élek, kb. tudom mire számíthatok és mikor.

    …Látom a gondolataidat!

    “Sok beszédnek sok az alja.”
    Legyél tömörebb.
    Másik posztban a kondenzátort hoztad példának. Nem illet oda.
    Szereted az elektromosságot?
    Fantasztron.
    Pentódával és néhány passzív alkatrésszel felépített fűrészjelgenerátor.
    A tömörsége és egyszerűsége miatt kapta a “Fantasztron” nevet.
    A műszaki területen is a tömörség az értékes.

  31. 38:

    Ebben csak a víz van vagy a csatornadíj is?

    Ha együtt nézzük akkor nálunk Veszprém megye bakonyi kis faluban 950.- Ft + áfa a víz m3-e.

    Egyébként ezzel éppen csak azt támasztjuk alá, hogy piszok olcsó az ausztrál víz, azaz ez a nagy medmex sztori Python olvtárs linkelésében n/a mester előadásával megerősítve kicsit bulváros.
    Könnyen lehet egyébként hogy a vízlopásos eset annyira extra hír, hogy volt/van hírértéke, pont a medmex konteók miatt is.

  32. 40 – Egon:
    Ennyiben van egy köbméter. Hogy ez miből tevődik össze, az irreleváns, de tájékoztatás végett:
    alapdíj 252 Ft
    mért víz 216,9 Ft
    szennyvíz 303,3 Ft
    vízterhelési díj 7,2 Ft
    És, amikor lefektették a csöveket és bekötötték 100 ezer körüli volt a hozzájárulás. Hasomló összeg a csatorna bekötés is.

  33. 39. n/a

    A 33-as sokkal relevánsabb volt (mint 39), mert magyarázatot ad egy laikusnak az általános okokról. Nem született volna meg 37, 36 nélkül, azt te indukáltad. Mégis a 37-et fogadod el érvként. Talán mégsem olyan jól érted a “tömör” érveket, mint azt gondolod.

    Az elektromos példa azonos súllyal került a listába a közgazdasági vagy a forgalmi példával. Te is pontosan tudod, hogy miért került oda, de terelsz. Megadtam utána az okát is, mire gondoltam: képletszerűen. Ennél többet nem tudok érted tenni.

  34. 42. Tibor bá’

    Nem irreleváns. Én a víz árát írtam, nem az egész szolgáltatásét. A 216 forint nálad az, ami Pesten 172. Egon értette az érveimet, n/a hozta a nicknevét és a szokásos ellenérveit. Vágjam be, hogy 3000 forint perselytörésért másfél évet kapott a visszaeső pár? Akkor csatlakoznék a bulvár szekcióhoz?

  35. Ma , ebben a virtuális arénában, tegyük le a fegyvert!
    Boldog Karácsonyt Kívánok mindenkinek!

  36. Békés és boldog karácsonyt kivánok minden kedves blogtársnak a legrelevánsabb helyről, Bet-Lechem városából.
    Öröm, fény és sok boldogság ragyogja be a szentestét.
    Ámen.

  37. Twitteren olvastam délután:
    “48.9 degrees C on the farm (western Vic) yesterday. Cockies falling dead from the trees. People and wildlife cannot withstand the extremes we are already experiencing and this is just 1 degree of warming. We are on track for more than 4. ”
    – Fordítás: “Tegnap Nyugat Ausztráliában (Szöllő és narancs termő vidék Mildura környékén) 48,9 °C meleg volt. Döglött kakadu madarak potyognak le a fákról. Az emberek és a vadállatok képtelenek olyan szélsőségeket túlélni, ami máris érezhetünk, és még csak 1 fok melegedésnél tartunk. Miközben úton vagyuk a 4 fok felé.” (a beíráshoz mellékeltek fényképet a lepottyant madárról)
    Megjegyzem, hogy 49 fokot ember nem bír ki légkondí nélkül. Mi van akkor, a elmegy az áram? És hol vagyunk még a +3°C-tól, amit (állítólag) nem élünk túl?

  38. 48. Tiborbá
    Majd ha ausztráliában is állandósulnak az ilyen nyarak akkor szép lassan vagy gyorsan elnéptelenedik az ország.
    Sokminden gyorsan változik a világban.Épp most nézegettem régi képeket Budapestről:
    Ilyen is volt Buda 1913-ban,szinte hihetetlen de focizni lehetett az utcán és még lóból is csak egy pár volt.
    http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=6181913._A_Z_rda_utca_R_m.jpg
    Vagy az 1930-as évek pestje ahol még szintén napi szinten volt ló az utakon.
    http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=1091930_as_vek..jpg

    Hogy átalakult és felpörgött a világ röpke 80 év alatt .Kíváncsi leszek mi lesz pár év múlva mert ez biztos nem marad így.

  39. 50 – Andrew:
    10 éves koromban a péktől a kenyeret lovaskocsival hozták. 14 évesen síeltem a Gellért-hegy hátsó lankáin. 16 évesen azt láttam, hogy a szemetet lovoskocsival szedték össze a Sváb-hegyen. (XII. kerület) 20 éves koromban még kaszával arattak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..