2021-12-01 nap bejegyzései

(3712) III. V.h.

Tibor bá’ fordítása online

Biden bejelentette a III. Világháború kitörésének dátumát

Szerző: Finian Cunningham

Tudom, hogy rágod a körmöd, nem kell tovább várnod, előre elárulom, hogy Cunningham szerint 2021. december 9-10 között fog kitörni.

A Biden adminisztráció a héten pimaszul bejelentette, hogy Kína Tajvannal kapcsolatos vörös vonalát át kívánja lépni. Ez az USA részéről egy meggondolatlan provokáció, amit Bejing részéről elkerülhetetlen katonai választ vált ki.

Ha ez bekövetkezik, akkor az USA és szövetségesei, valamint Kína között egy totális katonai konfrontáció jön létre, ami minden bizonnyal a III. Világháborúra eszkalálódhat.

Az Egyesült Királyság és Ausztrália már explicit katonai szövetégre léptek az Egyesült Államokkal a Csendes-óceáni térségben a nemrég létrehozott AUKUS paktum keretein belül. Oroszország pedig kötelességének érzi Kína mellé állni.

A dátum azért december 9-10., mert a Biden adminisztráció házigazdája lesz a „Demokráciák Csúcstalálkozójának.” Az USA Külügyminisztériuma a héten nyilvánosságra hozta a résztvevők listáját, amiben 110 ország tartozik. Kína és Oroszország nincs benne (ahogy hazánk sincs).

Ami a legprovokatívabb, Tajvan, a szeparatista kínai terület, is meg van hívva a videó konferenciára. Igaz az USA óvatosan Tajvant „részvevőnek” nevezi, nem pedig „nemzetnek”. Ennek ellenére a meghívás Kína Tajvan feletti felügyeletének egyértelmű megsértése.

Kína szerint Tajvan az egységes Kína része, ami az ENSz által elismert, és mint az „Egy Kína Irányelv” 1979 óta az USA által is hallgatólagosan elfogadott.

A Tajvan sziget 1949 óta mint önkormányozott territórium létezik, amikkor a polgárháború véget ért  kommunisták győzelmével. A nacionalisták, Csang Kaj-sek vezetésével Tajvanra menekültek. Kína viszont fenntartja a jogot Tajvan visszacsatolására. Peking figyelmeztetett ezt katonailag fogja megtenni, amennyiben Tajvan kikiáltja a függetlenségét.

Washington egy pozitív „stratégiai kétértelműséget” tart fenn, amennyiben elfogadja az Egy Kína Irányelv-et, miközben Tajvan katonai védelmét kifejezetten támogatja.

Joe Binden adminisztráció januári megalakulása óta fenntartja ezen a kétértelműség veszélyes szintjét. Egy esetben Biden explicit kijelentett az USA megvédi Tajvant, amennyiben konfrontálódik Kínával. Hszi Csin-ping november 16.-án egy telefonkonferencia alkalmából figyelmeztetett, hogy az amerikai Tajvani politika „tűzzel játék”. Hszi kitűzött egy vörös vonalat, amit Washington nem léphet át Tajvan szeparatista ambícióival kapcsolatban.

A héten  bejelentett „Demokráciák Csúcstalálkozója”, de különösen az oda meghívott Tajvan, miközben Kínát nem hívják meg, a lehető legdurvább módja a Kínai szuverenitás, és területi integritásának aláásására. Ez csak néhány nappal jött azt követe, hogy Biden szavakban biztosította Hszi-t arról, hogy az USA elfogadja az Egy Kína Irányelvet és nem törekszenek Tajvan függetlenségére. Ez a bejelentés a provokációt csak még szemtelenebbé tette.

Biden feszültség fokozása Kínával nem kifejezetten véletlen. Több mint egy évtizede, az egymást követő adminisztrációk Obama, Trump és most Biden vezetésével Pekinget legfőbb nemzetbiztonsági veszélynek tekintik. Washington folyamatosan agresszióval vádolja Kínát a Csendes-óceán keleti részén, ami a valóság teljes megfordítása. Valójában Washington részére Tajvan kitűnő eszköz Kína piszkálására. A jelenlegi adminisztráció fegyvereket ad el Tajvannak, tengeri és légi manővereket hajt végre a Tajvani szorosban a cinikus „tengerhajózási szabadság” fenntartása alatt.

A Biden elnök Fehér Háza létrehozta a „demokrácia kontra diktatúra” témát. December 9-10.-re összehívott 110 részvételével egy csúcstalálkozót, ami egy arrogáns lépés a világ kettéosztására, ahol a feltételezetten erényes nemzeteket a jóindulatú Egyesült Államok vezeti. Kína véleménye szerint a csúcstalálkozó a nemzetek mesterséges szétválasztása úgynevezett szövetségesekre és ellenségekre, ami nem más, mint a több évtizedig tartott Hideg Háborúhoz való visszatérés. A kínai külügyminiszter, Vang Ji szerint, a nemzetközi kapcsolatok manipulatív megosztása egy egyszerű trükk, hogy az Egyesült Államok kiterjessze hegemóniáját.

Kína úgy gondolja, a demokrácia fogalmának meghatározása nem az USA dolga. Bejing szerint a „demokrácia” az egész emberiséghez tartozik. Demokrácia nem azt jelenti, hogy időnként választásokat tartanak. Az Egyesült Államok esetében a Wall Street-i bankárok és plutokraták pénzelnek két pártot. Az Egyesült Államokon belül található nyomor, egyenlőtlenség, rasszizmus, háborús gyújtogatás elég ok arra, hogy az USA demokráciája a vicc kategóriájába kerüljön.

Különben is, még augusztusban, amikor a Biden adminisztráció először tett említést a Demokrácia Csúcstalálkozóról, Peking figyelmeztette Washingtont, ne használja a találkozót a tajvani feszültség fokozására. Ha az USA ragaszkodik elképzeléseihez, Kína hadihajókat és a légierőt Tajvan ellen fordítja. Egyértelmű jelei vannak annak, hogy Kína katonai választ fog adni az USA provokációra. A Tajvannal szemben álló szárazföldön Kína katonai előkészületeket folytat. Washington stupid ötlete, a Demokrácia Csúcstalálkozó, könnyen lehet az amerikai esztelenség utolsó tette. Itt állunk a háború előtt, most kaptuk meg a kitörésének dátumát.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________