Öt történelmi tény azt támasztja alá, hogy Jézus sose létezett

Igen, háború dúl a vallás és a tudomány között. Szerző:  Valerie Tarico

Az ó-kori történészek többsége úgy gondolja, hogy az Új testamentum egy mitológizált történelem. Más szavakkal a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az első évszázad elején egy Jesua ben Jozef nevű zsidó rabbi élete és tanítása adta az alapot a kereszténység megteremtéséhez. Ezek a történészek ugyanakkor rámutatnak, hogy olyan bibliai történetek, mint a szeplőtlen fogantatás, vagy a feltámadás az ókori Közel Keleten közismertek voltak.

Jézus létezése természetesen megosztja a történészeket. A tagadók felsorakoztatnak öt olyan tényt, amit mindenki saját ízlésének megfelelően értékel.

 

• Az első évszázadból semmiféle bizonyíték nem létezik, ami alátámasztaná Jézus létezését

Pogány szerzőktől milyen bizonyítékok léteznek abból az időkből, amikor Jézus tevékenykedett az Új Szövetség szerint? Semmi. Jézusról semmiféle említést nem tesznek a korosztály pogány szerzői. Semmi anyakönyvi bejegyzés, tárgyalási jegyzőkönyv, halotti értesítés, vita feljegyzés, történet leírás. Zsidó és keresztény utalásokon kívül sehol semmi. Miközben hatalmas mennyiségű iromány létezik költök, filozófusok, történészek, tudósok, és hivatalnokok tollából, nem beszélve hatalmas mennyiségű privát levélről, és jogi értekezésről. Jézus nevét még meg se említik.

 

• Az Új Testamentum szerzői úgy tűnik nem ismerték Jézus életét, ami a későbbi szövegekből kiderül.

Pálnak például fogalma sincs a szeplőtlen fogantatásról. Semmi bölcsek, semmi betlehemi csillag, semmi csodatevés. A történések már rég törik fejüket „Pál hallgatása” miatt a legalapvetőbb életrajzi adat, és Jézus tanításával kapcsolatban. Pál azt se tudta, hogy Jézusnak volt 12 tanítványa, csodákat művelt, és tanításai voltak. Paul nem vett tudomást Péterről, senkinek tekintette.

Az evangélium több évtizeddel Jézus élete után keletkezett, és számunkra azt fedi fel ők hogy látták a történelmi eseményeket.

 

• Még az Új szövetség történetei se állítják, hogy első kézből valók

Tudjuk, hogy az evangéliumokat Máté, Márk, Lukács, és János tanítványokhoz köthetők. Ami a dolgot felületessé teszi, hogy ez a kiosztás valamikor a második évszázadban történt, a kereszténység születése után vagy 100 évvel.

Különböző okokból kifolyólag akkoriban az álnéven írás igen népszerű volt. Számtalan korabeli iratot híres emberek „írtak alá”. Ez igaz az Új Testamentum apostoli leveleire is, kivéve Pál néhány levelét (13-ból hat), melyeket eredetinek tekintünk. De még az evangéliumi történetek se állítják, hogy „ott voltam”. Ehelyett azt mondják, hogy léteznek tanuk. Ez olyan, mint „a nagynénim ismert valaki, aki…”

 

• Az evangéliumok, a történelmi Jézusról kizárólagosan beszámoló irományok ellentmondanak egymásnak

Jézus életét legkorábban Márk írta le. Nyelvi analízisek szerint Lukács és Máté egyszerűen átdolgozták Márk munkáját, hozzáadták saját anyagukat, és ejtettek némi javítást. Azonban ellentmondnak egymásnak. Még nagyobb ellenmondás van János leiratával, mivel eltérő célból írtak, eltérő olvasók részére. Jó példa erre a húsvéti történetek. (lásd csatolást).

 

• Modern kutatók állítják, hogy felfedték a valósi történelmi Jézust, viszont eltérő személyeket neveznek meg.

A történelmi Jézus (ha volt ilyen) lehetett egy megváltó király, vagy egy haladó álszent, vagy egy galilei sámán, vagy varázsló, esetleg egy görög bölcs. De mindez egyszerre nem lehetett egy időben.

Jézus hatása lehet, nem pedig oka a kereszténységnek. Pál és a keresztények első generációja a Héber Septuaginta fordítását vizsgálták át, hogy létre tudjanak hozni egy misztikus vallást a zsidók részére pogány rítusokkal és egy olyan világmegváltó istennel, amely versenyezhet az egyiptomi, perzsa, görög és romai hagyományokkal.

Ha el is fogadjuk, hogy volt egy valódi Názáreti Jézus, akit hívhattak Jesuha ben jozefnek, ezt a világi kutatók úgy szétszedték, hogy ez önmagában fikcióvá tette.

Azt sohase fogjuk megtudni, hogy mi indította be a keresztény történetet, hacsak nem fedezzük fel az időutazást.

 

Csatolás

Bibliai ellentmondások (egy piciny része)

Vasárnap reggel ki ment először Jézus sírjához?

1. Egy nő (János 20:1)
2. Két nő (Máté 28:1)
3. Három nő (Márk 16:1)
4. Több mint három nő (Lukács 23:55-56)

 

Mit csináltak a nők a sírnál?

1. Bekenték a testet illatos fűszerekkel (Márk 16:1-2, Lukács 24:1
2. Csak megtekintették (Máté 28:21, János 20:1)

 

A sírhoz látogatókat fogadta:

1. Egy angyal (Máté 28:2-5)
2. Egy fiatal férfi (Márk 16:5)
3. Két férfi (Lukács 24:4)
4. Senki (János 20:1-2)

 

A feltámadt Jézus először megjelent:

1. Mária Magdolnának (János 20:14, Márk 16:9)
2. Tanítványoknak (Lukács 24:13, 15, 18)
3. Mária Magdolnának és többeknek (Máté 28:1,9)
4. Egyedül Péternek (1 Kor. 15:4-5, Lukács 24:34)

 

Jézus a Mennyekbe szállt:

1. A feltámadás napján (Márk 16:9, 19, Lukács 24:13
2. 40 nappal a feltámadás után (A.Cs. 1:3,9)
3. Erről egyáltalán nem volt szó (Máté 28:10, János 21:25)

 

A tanítványokra száll a Szentlélek:

1. 50 nappal a feltámadás után (A.Cs. 1:3,9
2. A feltámadás estéjén (János 20:19,22)

Meg nem tudom érteni 2000 év miért nem volt elég, hogy a keresztény papok egységesítsék az evangélisták szövegét. Úgy tűnik a hívők annyira bigottak, hogy erre nem volt szükség.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________