2020-05-28 nap bejegyzései

(3205) Miért nem biztos, hogy lesz vakcina a koronavírus ellen

Eredetileg VIP fordításnak készült, de annyira fontos információkat tartalmaz, hogy nem volt szívem elzárni a potyázók elől.

 

Forrás:[The Guardian – Ian Sample tudományos munkatárs]

Lehetetlenség túlhangsúlyozni, milyen fontos kifejleszteni egy vakcinát a Sars-CoV-2 vírus ellen. Ez tűnik a leggyorsabb lehetőségnek visszatérni a normális élethez. Ez az oka annak, hogy az Egészségügyi Miniszter, Matt Hancock szerint az Egyesült Királyság „teljes gőzzel megy neki a vakcina fejlesztésnek”.

Miközben a tesztek beindultak, és a gyártással kapcsolatos szerződéseket aláírták – az Oxfordi Egyetem 10.000 önkéntest toboroz a kutatás következő fázisához – a miniszterek és tanácsadóik az utóbbi napokban óvatosabbakká váltak. Hogy miért, arra itt a válasz:

Mi lehet az oka annak, hogy nem lesz vakcina?

E hét elején (05.18.) Anglia tisztifőorvos helyettese, Jonathan Van-tam szájából olyan mondat hangzott el, amit senki se akar hallani: „Nem lehetünk biztosak abban, hogy sikerül létrehozni egy vakcinát.” Felmerül a kérdés, igaza volt-e?

Elvileg a vakcina egyszerű, de a gyakorlati kivitelezése összetett. Az ideális vakcina védelmet nyújt a fertőzéssel szemben, megakadályozza a betegség terjedését, és mindezt biztonságosan végzi. Azonban ezt nem könnyű elérni, amit a fejlesztési erőfeszítések bizonyítanak.

Az Aids betegséget okozó HIV vírus izolációja után több min 30 év telt el, és még nincs ellene vakcina. A Dengue láz vírusát 1943-ban azonosították, de az első vakcinát a múlt évben fejlesztették ki, és fennáll a lehetősége annak, hogy bizonyos esetekben a fertőzés rosszabb lesz az oltóanyag hatására.

A vírus genetikai stabilitása is közrejátszik. Bizonyos vírusok, mint például az influenza vírusa olyan gyorsan mutál, hogy a vakcina gyártóknak minden évben új vakcinával kell előállni. A HIV vírus gyors mutációja az oka annak, hogy nincsen rá vakcinánk.

Egyelőre úgy néz ki, hogy a Sars-CoV-2 koronavírus meglehetősen stabil, de mutál, ahogy miden vírus teszi. Bizonyos genetikai változást már észleltek a vírus fehérje tüskéinél, ami a legtöbb vakcina gyártás alapja. A tüskékben lévő fehérje túl gyakran mutál, a vakcina által előállított antitest hamar elavulttá válik, és nem kötődik a vírushoz, így nem akadályozza meg a fertőzést.

Még egy kihívás: legyen a vakcina biztonságos

A vakcina fejlesztési versenyben mostanra több mint százan futnak – miközben a biztonságnak elsőbbsége van. Ellentétben kísérleti gyógyszerekkel, amiket a súlyos betegeknek adnak be, a vakcinával sok milliárd egészséges embert oltanak be.

Ez azt jelenti, hogy a kutatásnál rendkívül körültekintően kell eljárni, figyelve a veszélyes mellékhatásokra. Például 2004-ben a SARS vakcina fejlesztésénél azt találták, hogy az egyik vakcina jelölt hepatitiszt okozott görényekben. A másik dolog, amire figyelni kell, az „antitest által keltett felfokozódás”, amikor is a vakcinával gerjesztett antitest a későbbi fertőzést kellemetlenebbé teszi. Egy adott kísérleti vakcina állatoknál veszélyes tüdőkárosodást okozott, mind a Sars, mind pedig a Mers esetében.

A Francis Crick Intézménynél a Világ Influenza Központ igazgatója, John McCauley állítja, időbe telik megérteni azt, hogy egy adott vakcina milyen kihívásokkal jár. „Nem ismered a nehézségeket, a specifikus nehézségeket, amit egy-egy vakcina okoz. És nekünk semmi gyakorlatunk nincs ezzel a vírussal, vagy alkotóival kapcsolatban.

A végén lesz valami… de ez mit jelent?

Amikor Boris Johnson, a miniszterelnök, a No 10 sajtóértekezleten azt mondta, hogy a vakcina kifejlesztésére „nincs garancia” a fő tudományos tanácsadója, Patrfick Vallance ezzel egyetértett, de hozzátette, „meg lennék lepődve, ha a végén nem lenne valami”. És ezzel a véleménnyel több kutató is egyetért.

Minden valószínűség szerint, a koronavírus vakcina nem lesz 100 százalékosan hatásos. A fejlesztés legalább 8 különböző megközelítés szerint folyik, a legyengített inaktív vírustól olyan technikáig, ahol genetikai kódot csempészek be a fogadó sejtekbe, ami aztán tüske fehérjéket kever ki az immunrendszer részére, hogy fejlesszen ki ellene antitestet.

Reális esetben a vakcina erős antitesteket hoz létre, ami kisöpri a vírusokat, de T-segítő sejteket is gerjeszt, ami a megtámadott sejteket megsemmisíti. De minden vakcina más és más, valamint manapság senki nem tudja, hogy milyen immunválasz elégséges.

David Heymann aki a WHO-t vezette a SARS idején, azt mondta, hogy „azt se tudjuk, hogy egy vakcina olyan immunválaszt vált-e ki, ami védelmet nyújt későbbi fertőzés ellen.”

Két frontvonalban futó vakcina korai eredményei azt sugallják, hogy lesz némi hasznosíthatóságuk. A Moderna amerikai biocég jelentése szerint a vakcina által keltett antitestszint hasonló ahhoz, amit gyógyult betegeknél észlelnek, a vakcinával beoltottak 25 százalékánál.

Az Oxfordi Egyetemen előállított vakcina nem akadályozta meg, hogy majmok megfertőzését, de úgy tűnik, megakadályozza, hogy a beteg majmok tüdőgyulladást kapjanak, ami a koronavírus páciensek vezető haláloka. Ember esetében ugyanez történik, a beteg ember terjeszti a vírust, de kisebb eséllyel hal meg.

Egy vakcina hasznosságát befolyásolja, hogyan alkalmazzák. Hatékony vakcinával, ami több évre nyújt immunitást, célba lehet venni a nyáj immunitást azzal, hogy a lakosság minimum két harmadát beoltják.

Koronavírus esetében a beteg átlagosan három másik embernek adja át a fertőzést, de ha abból legalább kettő immunis, a járvány kitörése elmarad. Ez lenne a legjobb eset. Ennél valószínűbb, hogy olyan vakcinánk lesz, ami csak részben hatékony.

Az olyan vakcina, amiben legyengített vírus van, idősebb emberek esetében veszélyes lehet, de beadható fiatalabbaknak, akiknek az immunrendszere erősebb. Ezzel csökkenteni lehet a fertőzés terjedését.

Idősebb embereknek olyan vakcinát kell beadni, ami megakadályozza a fertőzés előrelépését, az  életet veszélyeztető tüdőgyulladás felé. McCauley szerint „ha az immunrendszeredet nem lehet begyújtani, akkor ki kell alakítani egy stratégiát, aminek segítségével a fertőzés eldurvulását lehet megakadályozni.”

De a részben hatékony vakcinának meg van a saját problémája. Egy olyan vakcina, ami nem állítja le a vírus szaporodását, oda hathat, hogy a rezisztens törzsek fejlődnek ki, hatékonytalanná téve a vakcinát.

És akkor, a vírus itt marad velünk? Az egyszerű válasz: IGEN

Egy víruskihalás a vakcinával kezdődik, de ott nem áll meg. Ha kénytelenek vagyunk beérni egy olyan vakcinával, amely csak egy évre szóló védettséget biztosít, akkor a COVID-19 endémiássá válik, vagyis örökre velünk marad. Ezt a vírust nem lehet legyűrni, ha csak olyan vakcinánk van, ami egy évre szóló védelmet biztosít.

Ezt a virust nehezebb lesz legyűrni a himlőnél, mert annál legalább világos volt ki van megfertőzve. Ezzel szemben a koronavírust a beteg szórhatja szanaszét, anélkül, hogy tudnánk róla. A legnagyobb probléma, hogy ha a fertőzés egy országban fellángol, minden más ország veszélybe kerül.

David Salisbury az Egészségügyi Minisztérium Immunizációs osztályának korábbi igazgatója szerint: „Hacsak nem lesz vakcinánk elképesztő mennyiségben, ami nagyon gyorsan beadható a világ összes országában, nem tudjuk megakadályozni, hogy a vírus körbe járjon a Földön.” Ezt szellemesen megtoldotta: „A vírus ide-oda fog ugrálni időben és térben.”

Valamifajta nemzetközi megállapodásra lenne szükség a vakcina elterjesztéséhez, vagy annak kitalálásához, mit tegyünk, ha nem lesz vakcinánk.

Hogy fogunk együtt élni a vírussal?

Az embereknek alkalmazkodni kell az új helyzethez, mert az élet meg fog változni. Heymann szerint hozzá kell szoknunk a folyamatos fertőzési veszélyre való figyelésre, hogy egy fertőzés gyors terjedését megakadályozzuk. Szükség lesz az emberek együttműködésére a folyamatos kézmosás, távolságtartás betartása, és a zárt helyű tömeges összejövetelek elkerülése terén.

Korábbi gyógyszerek újra használatba vételének bevizsgálása a koronavírus ellen gyorsabb, mint a vakcinák kifejlesztése. Ezért hamarabb lehet gyógyszeres kezelésünk, mint egy használható vakcinánk. A fertőzött egyén szimptómáinak megjelenése után bevethető egy azonnali gyógyszeres kezelés, ami legalább a halálozási rátát képes csökkenteni.

Yuen Kwok-yung a Hong Kongi Egyetem Fertőző betegségek professzora azt tanácsolta a kormányának, hogy a társadalmi távolságtartás feloldható, de csak akkor, ha az emberek zárt helyen (irodák, villamos, stb.) maszkot viselnek, ezen kívül a mozikban, színházakban nem esznek, és nem isznak.

Éttermekben az asztalokat el kell egymástól szigetelni és a pincéreknek szigorú szabályokat kell betartani a vírus szétszórásának megakadályozása végett. A legfontosabb védekezés az újra hasznosítható maszkok helyes viselése.

A Central Lancasshire Egyetem pszichológusa Sarita Jane Robinson némi tanulmányozás után állítja, hogy a bevezetett új normákhoz szokott emberek büntetések bevezetése nélkül hamarosan visszacsúsznak a régi szokásokhoz.

Az élet visszarendeződése után, a média érdeklődésének csökkenésére, a COVID-19 okozta halálozásokkal szembe fásulttá válhatunk, de a betegség súlyossága miatt nem lehet megfeledkezni róla.

A tudósok egy része azon töpreng, hogy a múltban a megfázás koronavírusa miután átment az emberre, nem okozott-e hasonlóan súlyos betegséget mielőtt itt maradt közöttünk. „Ha a vírus nem változik, akkor nincs ok arra gondolni, hogy öt év múlva nem fog tüdőgyulladást okozni. De most abban reménykedünk, hogy a végén egy sokkal enyhébb vírus lesz belőle, amitől csak egy ronda megfázást kaphatunk.”

Heymann állítja, hogy még nem tudhatjuk, a pandémia hogy fogja magát kifutni. „Nem ismerjük a vírus jövőjét. Nem tudjuk, hogy az első támadása után itt marad-e? Vagy más fertőző vírushoz hasonlóan eltűnik, esetleg kevésbé lesz fertőző.”

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!