Tibor bá’ online

A liberális propaganda szerint, aki nem szívélyeskedik egy villogó szemű arabbal, az idegengyűlölő. Az igazság az, hogy az emberi természet alapvetően nem szereti az „idegent”. Ez egy ősi viszolygás, ami abból ered, hogy okosabb óvatoskodni az ismeretlennel szemben, mert nem lehet tudni, nem akar-e felzabálni.

Bizonyára te magad is tapasztaltad azt a jelenséget, amit így lehet leírni. Első látásra, első találkozáskor egy nőt (vagy férfit) nem tartunk túl vonzónak (az első látásra megszeretni, egy hülyeség, csak a mesében van). Aztán, amikor már kétszer-háromszor találkoztunk vele – mert mondjuk, egy új kollégáról van szó – akkor valahogy már nem tartjuk annyira antipatikusnak, egy idő után pedig még vonzó is lehet számunkra. Ez pontosan azért van, mert működik bennünk az idegenkedés. És lám, ezt még a nyelv is átvette, idegenkedés egy óvatosságra intő érzés. Idegenkedünk az idegentől, mert nem tudjuk mi várható tőle.

Ezt a teljesen normális viselkedést akarják most a liberális megmondó emberek ellenünk fordítani, „idegengyűlölő” stemplivel megbélyegzik azt, aki nem zárja szívébe a kapzsi mohóságot árasztó, tesztoszteron túltengésben szenvedő, fiatal arab férfit, ahogy azt az angolul beszélő, zsidó tinédzser, önkéntes leányok tették a Keleti pályaudvaron.

Pedig van magyar tapasztalat. Éva szerint a 70-es években több tucat fiatal arab férfi volt Kecskeméten tanulás céljából. Kik voltak ezek? Gazdag arab szülők gyermekei, akik nem voltak írástudatlan alja népe, feltűnően sok pénzzel. Ezek a diákok naphosszat az Aranyhomok szálloda bárjában, utcai teraszán tanyáztak és arrogánsan támadtak le minden olyan nőt, aki hatótávolságon belül merészkedett. Az Aranyhomok tulajdonképpen no go zónává vált, amit a kecskeméti nők kénytelenek voltak elkerülni. Hadd kérdezzem meg a liberális propaganda gépezetet, idegengyűlölő-e az a nő, aki nem kíván újra ilyen élményben részesülni?

És ez nem minden. A totális összeférhetetlenségre vall, hogy Éva bátyja szerint, akik egy osztályba járt magyar kollégistákkal, az itt „tanuló” arab férfiak egymás közötti vitáikat elég gyakran késeléssel intézték el. Ezekről a széles társadalom természetesen nem szerezhetett tudomást, mert a hírekben nem jelentek meg. A muszlimok dédelgetése akkor is, és ma is politikai kategória volt. A számlát természetesen a néppel fizettetik ki.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________