Tibor bá’ online
Kíváncsi lennék, hogy kedves Lorád hogyan oldaná meg például ezt az apró oldal problémát, ami egyre nagyobb lesz: A Csendes-óceán felületén összegyűlt plasztik hulladék kiterjedése nagyobb, mint az USA területe és egyre csak nő. Mivel senki se látja, senki se tud róla. Miről van pontosan szó?
Egyszerű szavakkal leírva, a Csendes-óceán közepén, hatalmas kiterjedésben a víznél könnyebb plasztik hulladék hányódik a víz felszínén. Az áramlatok által összeterelt szemét nagy vonalakban a nyugati hosszúság 135° és 155° között, illetve az északi szélesség 35° és 42° között terült el.
Felmerül a kérdés, ez a rengeteg hulladék hogyan került oda, és miért? A kissé cinikus, de egyszerű válasz ez: Emberiség + tengeráramlatok = szeméttenger. Az Ember előállította a plasztikot, a plasztikból készült terméket megvette, használat után eldobta, aminek egy része utat talál a folyókba, onnan pedig a tengerekbe. A tengerbe került plasztik, a felszínen úszva, a tengeráramlatoktól hajtva, összegyűlik a csendes-óceán közepén. A plasztiknak ugyanis meg van az a kellemetlen tulajdonsága, hogy nem bomlik le.
Sajnálatos módon az óceánban hányódó plasztik szemét nem csupán egy esztétikai szörnyűség, hanem komoly élettani veszély még ránk, emberekre is. A madarak a plasztik darabkákat összetévesztik az ehető zsákmánnyal és lenyelik őket. A plasztikot azonban nem lehet megemészteni, tehát a lenyelt plasztik darab a madár begyében marad. Egy idő után a madár begye teljesen megtelik plasztik darabkákkal, nem maradva hely az élelem számára. A madár éhezik, bár a begye tele van, így a végén elpusztul. Az alábbi képen egy tengeri madár többhetes teteme látható. A madár szerves maradványai már elrohadtak, csak a szarú (csőr, tollazat), csont és a begyében összegyűlt plasztik látható.
A kisebb halak apró plasztik darabkákat esznek meg. Ezeket a plasztikkal „töltött” halakat nagyobb halak esznek meg. Az étellánc végén, a halak „segítségével” mi, emberek megesszük azt a plasztikot, amit mi magunk gyártottunk és dobtunk el. Mondhatom ragyogó kilátás. De mennyi plasztik lebeghet a világtengereken? Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UN Environment Program) tíz éve még úgy becsülte, hogy minden négyzetkilométerre kb. 12.000 lebegő plasztik tárgy jut, e ez már nyilván elavult adat. Van olyan földrajzi hely, ahol hatszor több a plasztik van, min plankton. Évente megközelítőleg 100 millió tonna plasztikot gyárt az emberiség, aminek kb. 10 százaléka az óceánokba jut, a Greenpeace becslése szerint. Ebből 70 százalék lesüllyed a tenger fenekére, ahol szintén kifejti „áldásos tevékenységét”. A többi lebeg a felszínen. A Discovery Hírek szerint (According to Discovery News) feltétlenül kattintsatok rá és nézzétek meg a videót! ebben a pillanatban 150 millió tonna plasztik lebeg az óceánokban. Amit természetesen soha senki nem fog eltávolítani. Nem csak a költségek miatt, de egyszerűen lehetetlen, mert az eltávolítással még elméletben se foglalkoztak. Először is a terület elképesztően nagy, a lebegő plasztik egy része egészen picike, és a plasztik nagyobbik része a felszín alatt lebeg különböző mélységekben. Tudomásul kell vennünk, hogy eggyel több terület létezik, ahol a Föld végessége látványosan elénk tárul. Nyilvánvaló, hogy a plasztik gyártásnak is meg vannak a határai. Észre kellene már venni, hogy (elsősorban a fejlett ipari országokban) túltermeltünk, túlfogyasztottunk, és túlszennyeztük a környezetünket. Az a Föld, ami volt, már nincs és nem is lesz. Újat helyette nem kapunk. Persze tehetnénk valamit, hogy legalább rosszabb ne legyen a helyzet, de nem teszünk. Itt a falúban, ahol élek, naponta tapasztalom, saját házára, kertjére mindenki nagyon ügyel. Karácsony előtt szinte nincs ház, amelyik ne lenne kivilágítva, viszont a közterületre mindenki tojik, a kocsikból simán kihajítják a szemetet az úttestre. Az Ember született individualista, most fogja megfizetni az árát.
______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________
Tengerpartra települt vendéglősök reggelente zsákszámra gyűjtik össze a dagállyal partra sodort szemetet. Rengeteg a halász eszköz hulladék a sima háztartási szemét között.
Mi a vásárláskor mindig viszünk magunkkal szatyrot, a kistáskámban is állandó jellegge van két közepes méretű szövet szatyor. Ha lehet, akkor kerülöm a műanyag szatyrokat. Nem veszünk ásványvizet, csak ha vendégek jönnek, a csapvíz is kíváló, ha meg szódát akar valaki, ahhoz meg van még szódásüvegünk, patronokkal. Mondjuk lehet, hogy a patronos dolog se a legjobb, de hát ez van alternatívaként.
A tejesékhez rendes üveget viszek, amit minden alkalommal elmosok, ami kb. 2 perc. Igaz, hogy volt, hogy eltört a kocsiban, és akkor elég szar dolog volt kitakarítani a szétfolyt tejet, de hát van ilyen.
Nem váltom meg ezekkel a világot, de ha mindenki legalább ennyit megtenne, akkor már jobban állnánk.
A másik, ami sokat segítene, ha a szemetet végre a kukába dobnánk, és nem elszórnánk. Én ezt keményen bűntetném.
„most fogja megfizetni az árát” – mivel az egyik fő élelmezési forrása a tengerekből származik.A nagyobb halak, mint a Kardhal, tonhal, cápa fogyasztása már ellenjavallt, de sokan nem tudják, hogy a balti sprotni is benzolban gazdag.
2: Igen, ez az, mi is ezt csináljuk! Régóta szelektíven gyűjtünk, de egy ideje próbáljuk az ilyen csomagolási műanyagokat is minimalizálni, a múlt hónapban fele lett a műanyagszemét a korábbinak.
Az a baj, hogy ha az emberek fele sz*rik bele, és úgy dob el mindent az árokparton, ahogy régen az almacsutkát, akkor nem sokra megyünk vele. Ebben egyébként a „fejlődő világ” a legszennyezőbb, nem szoktak még hozzá, hogy a műanyaghulladékot nem szabad úgy kezelni, ahogy a lebomlót. Kb. 10 éve Kárpátalján túráztunk, gyönyörű vidékeken, de elborzasztott az a szeméthegy, amit a vízfolyásokban láttunk úszni. Pedig akkor még nagyjából működő állam volt Ukrajna.
Igazából a műanyag gyártását kellene világszinten keményen visszafogni. Keményen meg kellene adóztatni a műanyag gyártását, és csak azokra a célokra engedélyezni, ahol a technológia nem teszi lehetővé a természetbarát helyettesítését.
3: Hogy a halak enyhén mérgezővé váltak, az is probléma, de főleg az inuitok és hozzájuk hasonló népcsoportok számára, akik túlnyomórészt azt eszik. De mégnagyobb baj, hogy erősen fogynak is a halak. A mérgezett ember csendben pusztul, de az éhes dühösen nekiindul, hogy elvegye attól, akinek még van – ez ránk sokkal veszélyesebb.
Műanyag és a halak: a műanyagot az UV bontja, így mikron méretű műanyagokkal lesznek tele a halak. Az emberi szervezet, ahogy a halaké sem, tud mit kezdeni a mikron méretű műanyaggal, ami mellesleg erősen rákkeltő. 2025-re a tengeri halak ehetetlenné válnak (és ahogy többen jelezték fentebb) számuk drámaian csökken. Szépen „lassan” esik szét minden, és minden a következő néhány évben.
Amúgy ismét egy remek és FONTOS bejegyzés Tibor bá’ részéről. Köszönöm!
Azert vannak probalkozasok, mar elindult az elso direkt ennek megszuntetesere fejlesztett, ‘onjaro’ szerkezet, egyelore meg persze tesztfazisban, amely osszeszedi a muanyaghulladekot.
Csepp a tengerben mondhatjuk, de ha bevalik es tobb lesz belole, talan javit a helyzeten.
7 idő, van-e idő arra, hogy a beavatkozás 10 éven belül megállítsa a folyamatot. Valszeg nincs.
Ha sikerülne találni vagy előállítani valami élőlényt (algát, gombát, baktériumot stb), ami a műanyagot lebontja valami ártalmatlan formára, az lehetne megoldás.
Gépekkel legfeljebb a még egyben lévő műanyag darabok egy kis részét lehet begyűjteni.
Talán a legveszélyesebb az, hogy műanyag palackokból egy bioszfenol A (BPA) nevű vegyület oldódik ki, ami már nagyon kis mennyiségben is káros hatással van az élő szervezetre, mert megváltoztatja a hormonrendszer működését, a szaporodást és az agy működését is befolyásolja.
A BPA kioldódását a meleg és a savas közeg nagymértékben gyorsítja
(pl. amikor kólának nevezett ízesített foszforsavat a napon, múanyag palackokban tárolnak).
9. Találtak már ilyen baktériumot, úgy tűnik meg vagyunk mentve.
http://www.origo.hu/kornyezet/20160311-muanyag-bakterium-kornyezetvedelem-pet-palack.html
11: Most már csak az a kérdés, megél-e a nyílt óceánban?
10. Mvm9 köszönöm az infót!
11,
Azért ezt a PET zabáló baktérium szaporítást, enzim gyártást jól át kell gondolni még mielőtt elárasztják vele a bolygót. Lehet e belőle fegyvert csinálni. Megpermeteznek és a műanyag lebomlik. Belegondolni is rossz a következményekbe.
Ha brutálisan magas lenne a műanyagokra kivetett adó, pl. 1kg tízezer forint és ezt a későbbiekben az kapná meg aki a gyűjtőhelyre visszavinné, akkor nem kellene semmilyen szelektív gyűjtésre vonatkozó törvény. Az emberek verekednének az utcán szélfútta műanyagokért.
14: Bárcsak ez lenne a legnagyobb bajunk, hogy a fegyverként ránkszórt baktériumok felzabálják körülöttünk a műanyagot!
Lehetséges környezetbarát, természetes, könnyen újrafeldolgozható anyagokat is használni a csomagolásra. De amíg a környezetszennyező anyagokon két fillérrel több a haszon, nem lehetséges változás. Ideiglenesen lehetne minden tengerbe, tavakba ömlő vizet a torkolat előtt mechanikus módszerrel, (háló) szűrni.
A tengerből történő visszagyűjtés, a hulladék beáramlás korlátozása, megszüntetése nélkül meddő igyekezet
Az alábbi filmben láttam néhány izgalmas dolgot a műanyag kérdésről.
A címe: Plastic planet
Azt hiszem rengeteg kérdésre választ ad!
Mi bomlana le, menne tönkre, ha elszabadulna egy ilyen műanyagra éhes szuperélőlény?
Csecsemő inkubátorok, infúziós csövek, elektromos szigetelések, nem sorolom tovább, lényegében leállna a termelés, víz, gáz, üzemanyag, áramszolgáltatás hiányában. Nem lepődnék meg, ha a hadsereg lenne a kutatás megrendelője.
Atomerőművek hosszú ideig sugárzó hulladéka miatt nagy aggodalom, bár ezek csak kis területre koncentrálódnak.
Az egész föld bolygót, szó szerint beborító, évszázadokig le nem bomló mindenféle műanyag hulladékok miatt semmiféle komoly aggodalom nem tapasztalható. Igaz, egyelőre csak az állatok pusztulnak bele, tömegesen.
Atomerőmű ipar csökkenti, műanyagipar az egekbe hajtja az olajipar jövedelmeit. Hátha van valami kapcsolat a kettő között?
Károly, nem tűnik valószínűnek, hogy egy ilyen baktérium megjelenésével az összes létező műanyag a filmekben látott módon hirtelen porrá omlana.
Egyrészt a „plasztik”, „műanyag” szó rengeteg különböző vegyületet takar, amik közül 1 azaz egy típushoz találtak a hír szerint lebontó baktériumot, a polietilénhez. Az elektromos szigetelések tipikusan PVC, és egyéb alapúak.
Másrészt egy baktérium anyagcseréjéhez és táplálkozásához nem elég egyetlen tápanyagnak rendelkezésre állnia, szükség van még egyéb tényezők együttállására (víz, hőmérséklet, egyéb tápanyagok stb.). Vagyis én úgy látom, ha egy ilyen baktériumtörzs elszabadulna, a polietilén hasonlóvá válna a fához: egy idő után elbomlik, hogy mennyi idő után, az a körülmények függvénye. És lám, a fát is tudjuk használni.
A megoldás nagyon egyszerű: folyadékot, vizet, tejet stb. csak visszaváltható üvegben szabadna árulni; csomagolni papírzacskóban vagy nem eldobható textilszatyorban; ezen kívül minden műanyaghulladékot veszélyes anyagként kell kezelni és begyűjteni.
11. PET-zabáló baktérium.
Elképesztő ötlet a teljes ökoszisztémát felforgatni, csak azért, mert lusták vagyunk összeszedni a műanyag szemetet.
21: A teljes ökoszisztémát már felforgattuk. Most az a kérdés, hogyan segíthetnénk neki valahogy helyreállni, a szétszórt és összegyűjthetetlen műanyagtömeggel együtt. Azzal egyetértek, hogy a műanyaghasználatot drasztikusan vissza kellene szorítani, de ami már kint van, azzal is kezdeni kellene valamit.
Szerintem a megoldás nagyon bonyolult, vagy egyáltalán nincs megoldás, csak egy másik lehetőség van. Minden jelenlegi problémának alapvető oka a mértéktelen fogyasztás. Már elképzelhetetlen a fogyasztás nélküli élet. Senki nem szeretne kőkorszaki körülmények között élni.
Az emberek csak részletekben tudnak gondolkodni. „Meg kell oldani ezt és ezt a problémát!” Pedig a kérdés – szerintem – helyesen így hangozhatna el: „Mi okozza a problémát?” A „Szakember” címszó alatti téma azt reméltem, hogy ezt a témát fogja kivesézni. 🙂
A PET-zabáló baktérium jóindulatú támogatói pedig azt felejtik el, hogy valamikor így kezdődött a műanyagok gyártása is, egy nagyszerű ötlettel, ami megoldott valamit. Hogy hova fajul a dolog az nem számít, csak az, hogy egy probléma megoldódott.
http://www.nopack.hu/
24: A csomagolásmentes bolt a napokban zárt be Budaörsön 🙁
25.
Nyári szünet miatt van zárva. De egyáltalán nem számít, hogy van egy (1) ilyen bolt, ha van mellette százezer, ahol meg mindent műanyagba csomagolnak… gyakorlati haszna nincs, inkább marketing és brandépítés.
26: Nincs igazad. Persze egy ilyen bolt nem tünteti el a sok tonna műanyagot a tengerből. De amit ők adnak el, ahhoz már nem kellett plusz műanyag a csomagoláshoz. És aki tisztán akarja tartani a lelkiismeretét ezügyben, most már, velük és a hasonlóakkal megteheti – mert azért vannak még helyek, ahol nem kötelező elkérni a nejlonzacskót, lehet kiméretni üvegbe.
Nagyszerű lenne, ha ripsz-ropsz beszüntetnék a nejlonzacskó használatát világszerte, de erre nincs hatalmunk. Hatalmunkban áll viszont a saját életünket úgy szervezni, hogy ne használjunk, minél kevesebbet használjunk műanyagot, és minél többen tesszük ezt, annál kevesebb műanyagszemét jut az óceánba. Minden vásárlás szavazás a jövőről és az értékekről.
27. Ábel,
De, igazam van; a műanyagot nem megfelelően használó nagy tömeg számít, nem pedig azok, akik tisztán akarják tartani a lelkiismeretüket és az 1 darab csomagolásmentes boltban vásárolnak. A műanyagoknak egyébként rengeteg hasznos tulajdonsága van, csak a használat után megfelelően kellene kezelni (pl. tiszta energiát előállító szemétégetőkben elégetni, mikrobiológiai úton lebomló vagy újratölthető palackokat használni stb.).
Egy másik drasztikus megoldása a szemét problémának, ha senki nem vihetné a szemetét 200-300 méternél távolabb az otthonátol.
Azonnal lenne egy komoly visszacsatolás a gyártók, kereskedők felé.
28: A tömeget emberek alkotják, olyanok mint te és én, cinikusak és idealisták, mindenfélék. Ha elterjed, hogy nem használunk műanyag csomagolást, mert káros, ciki és szükségtelen, akkor a probléma mérséklődik. Az Ausztria és Ukrajna által a folyókba engedett hulladék mennyisége közti különbség az egyes emberek hozzáállásából és viselkedéséből adódik.
30.
‘Ha elterjed, hogy nem használunk műanyag csomagolást, mert káros, ciki és szükségtelen, akkor a probléma mérséklődik.’
Ez tényleg jó lenne, de ilyen helyzet nem fog előfordulni; alacsony olajárak mellett meg pláne jó üzlet a műanyag tasak 🙂
6: „mikron méretű műanyagokkal lesznek tele a halak”
Hogy?
Hogyan megy át a műanyag a halak emésztőrendszeréből a halak izomzatába és mit csinál ott?
Ez nekem így első olvasásra bődületes marhaságnak tűnik.
A darabos műanyag nem fenol vagy benzol, vagy éppen higany-vegyület, ami oldva van a vízben és felszaporodhat a hal húsában.
„Az emberi szervezet, ahogy a halaké sem, tud mit kezdeni a mikron méretű műanyaggal”
Na ugye, te is azt mondod, amit én.
26. Nem nyári szünet, bezárt.
http://www.budaorsiinfo.hu/blog/2016/08/02/megszunik-az-elso-csomagolasmentes-bolt-budaorson/
Magyaráznak valami új szolgáltatás indításról, de szerintem egyértelmű a helyzet – ez nálunk sajnos még életképtelen.
(Tibor bá’, én most büntiben vagyok?) BIZONY! illetve csak ellenőrzés alatt.
32.
https://www.youtube.com/watch?v=8auwjafxT58
32. perctől
Jó, hát aki megeszi a kagylót, az meg is érdemli, hogy műanyagot egyen.
De azt akkor is fenntartom, hogy a hal húsába műanyag-darabok nem mennek át
Akkor bele sem néztél. Ui. minden ember minden megeszi a maga nano-plasztikum adagját, ha akarja, ha nem.
50 év alatt csúcsra járatott műanyagipar hozadéka a férfimeddőség, 50 %-kal csökkent a spermiumok száma.Még 50 év, aztán kakukk 🙂
Ja és a hullák sem bomlanak le már, hiszen már életük folyamán tartósítva lettek. 🙂
http://www.men.hu/ijeszto-holttestek-mar-nem-bomlanak-le/
Aha. Te megszállott vagy. Akkor veled itt fejeztem be…
36. László
Holttestek lebomlása, ügyben.
USA-ban történt egyszer, egy hosszú áramszünet. A mélyhűtőkben tárolt húsok felolvadtak, persze annyi eszük nem volt, hogy lesütéssel megmentsék, szóval mentek a húsok ezer tonna számra a kukába, onnan a szemétlerakókba. Lerakók munkálása során tíz-tizenöt év múltán is találtak azokból a húsokból.
Szóval egy hulla, normál körülmények között, a benne levő baktériumok, mikroorganizmusok munkálkodása folytán kezd el bomlani, majd a hangyák és egyéb állatok folytatják. Lefagyasztás esetén ezek az organizmusok elpusztulnak, majd beássák a testet 2 méter mélyre ahol nincsenek mikroorganizmusok nagy számban, sem hangyák. Lebomlás megszakítva. Tartósítószeres ételek fogyasztásának meg egyéb parasztvakításnak semmi köze.
36.László
Csekkolhatnád a forrásaidat…
http://www.urbanlegends.hu/2015/07/tartositoszerek-miatt-lassabban-bomlanak-a-holttestek/
39.A hangsúly nem is ezen volt, lehet benne túlzás.De attól még a táplálékláncot a nanoplasztikumok kimutatható módon befolyásolják.
http://www.i-sis.org.uk/Plastic_Poisons_in_the_Food_Chain.php
https://sg.hu/cikkek/121620/sokkal-nagyobb-a-csendes-oceani-szemetsziget-mint-hittuk
41:
Ez mennyivel mond többet, mint a poszt?
42. A passzív szemétgyűjtővel.