Tibor bá’ online

Drága jó nevelőanyám, aki (édesapámmal ellentétben) sokat beszélgetett kamasz fejemmel, számtalan dologra hívta fel a figyelmem. Nehéz lenne ezeket felsorolni, de most egyetlen egy jut az eszembe. „Tibike sohase abból ismerhetsz meg valakit, hogy miket mond, hanem, hogy miket cselekszik.” Hogy miért írom e sorokat? Majd még visszatérek rá.

Közgazdászaink (az egész világon) ilyen vagy olyan eredménnyel kijárnak egy egyetemet, ahol megtanulnak a túlfűtött gazdaságtól kezdve a recesszióig minden hasznos dolgot, amivel irányítani lehet a trendeket a fő cél, vagyis a minél nagyobb növekedés elérése érdekében. Kamatlábemelés, vagy éppen süllyesztés, stimuláló programok bevezetése, vagy leállítása, hiánykezelés, szociális megszorítások, adókedvezmények, vagy éppen emelések, és hasonlók közötti összefüggések elemzését, meg ami még van.

Most viszont óriási szarban van a világ, és kiderül, hogy a legnagyobb közgazdasági zsenik se tudják, mit kellene csinálni, és ez annyira nyilvánvaló, hogy nem is rejti véka alá, mármint a becsületesebb fajta. Nem új, de van aki még nem hallott róla. Abból indultak ki Amerikában, hogy a túl nagy vállalkozásokat nem hagyhatják csődbe menni. Mi magyarok az ottani gigászokat nem nagyon ismerjük név szerint. Legyen elég annyit mondani, hogy a világ legnagyobb és természetesen a legtőkeerősebb biztosítója az AIG. Ez a behemót a világ 130 országában megtalálható csak…. csak túl sok (hamisan) minősített hitel biztosítását vállalta el az összeg évi 1 százalékáért, ami hatalmas hasznot hozott addig, amíg ki nem derült a „turpisság”, amibe belebuktak (volna), de a kormány azt mondta, hogy túl nagy vállalkozás ahhoz, hogy hagyják lesüllyedni. Ugyan több részletben, de ha emlékezetem nem csal, úgy 285 milliárd dollár összeggel sietett az állam a segítségükre. Persze ezt sokan nem nézték jó szemmel, de amikor ebből az összegből a vezetőség maguk között szétosztott több mint 150 milliót – ha hinni lehet a híreknek – akkor az már a kapitalizmushoz szokott amerikaiaknak is sok volt.

Ez természetesen óriási szemétségnek fogható fel, hiszen a pénz az adófizetőktől származik és az állam nem erre szánta, ezért lett volna nagy szenzáció, de aztán kiderült, hogy sorra az összes szarból kihúzott vállalkozás ugyanezt tette. Így aztán a szenzáció már nem is olyan nagy. Nekem meg szöget üt a fejembe, ha egy csőd előtt álló vállalkozást komoly milliárdokkal megmentenének, akkor mi lehet az oka annak, hogy ezeket a mentőöveket nem mentésre, hanem magánvagyon gyarapítására használják fel, méghozzá tömegesen.

Most jönnek be a képbe nevelőanyám intő szavai. „Arra figyelj, amit csinálnak.” Ha egy vezérigazgató nem akarja megmenteni vállalatát, akkor valami olyat tud, amit az elméleti közgazdászok nem tudnak. Szerinte a céget (melynek részvényeit már rég eladta) nem érdemes megmenteni. Nekem minden tiszteletem Surányi, Bokros, Békesi, stb. uraknak, de elméleti és gyakorlati tudásuk csak 2008-ig volt érvényben. Hogy ezt ők nem veszik észre, azon nem csodálkozom. A legenda szerint, amikor a Náci Németország (így szokás emlegetni) meglepetésszerűen megtámadta a Szovjet Uniót, a „villámháború” kifejezést megteremtő német páncélosokkal szemben az orosz tábornokok lovasrohamokat rendeltek el. Ők még így tanulták.

Nincsenek különleges közgazdasági ismereteim, azon kívül, hogy semmit nem veszek hitelre, de én úgy érzem, hogy valami nagyon bűzlik a közgazdasági Dániában. Egy kicsit több a tőke, mint kellene, egy kicsit több a munkáskéz, mint amennyire szükség van és bár évtizedekre előre elköltöttünk minden jövedelmünket, és a világ folyamatos háborúkban pusztítja a megtermelt javakat, még mindig egy kicsit túl sok áru van felhalmozva a raktárakban. Ha szabadna javasolnom a friss diplomával rendelkező közgazdász ifjaknak, próbálják meg a paradigmaváltást, még az is lehet, hogy hoz valamit a konyhára.   

__________________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________________