Tibor bá’ szatirikus online
Néhány perce döbbentem rá, hogy nekünk, magyaroknak milyen jó dolgunk van. Ugyanis az égvilágon semmi, de semmi problémánk nincs. Más országokban tüntetnek sőt, zendülnek, mert elcsalták a választásokat, mert nem lehet megélni a fizetésekből, mert túl enyhe büntetés szabnának ki a korrupcióra. Ja, igen, más országokban lőnek, robbantanak, nincs nap, hogy ne haljon erőszakos halált 20-30 ember. Máshol éhen halnak tízezrek és persze járványok pusztítanak. Hónapok óta fohászkodnak esőért, mert kiszáradt a termés. Gond és baj szerte a világban, de nálunk semmi probléma. Bocsánat, egyetlen egy problémánk akad, igaz egy kicsit mesterséges, de probléma. Van egy-kétezer ember, aki büszke arra, hogy ő buzi, bocsánat, hogy meleg, és akad néhány száz, akinek ez nem tetszik, és akkor most foglalkozzunk egy kicsit ezzel.
Én heteroszexuális vagyok, nem tehetek róla, ezzel vert meg az isten. Igaz, már hozzászoktam, és a vele járó kényelmetlenségeken sikeresen túltettem magam. Arra viszont nem emlékszem, hogy valaha is büszke lettem volna rá. Különben 42-es cipőt hordok, és erre se vagyok büszke. Egyetlen egy dolgom akad vele, hogy amikor cipőt akarok venni, akkor a polcról a 42-es cipőket veszem le. Most nem sorolom fel, de rengeteg tulajdonságom van, ahogy másnak is. Éppen ezért nem értem, hogy ez a bizonyos egy-kétezer ember miért büszke arra, hogy meleg? Talán négy éven át keményen nyomták az egyetem padját, és éjt nappallá téve tanultak, hogy melegek lehessenek, és most, hogy végre melegek, kimennek az utcára és a maguk enyhén rendhagyó módján tudtunkra adják, hogy ők büszkén melegek, merthogy megdolgoztak érte? Egészségükre! Parádézzanak, éljék ki magukat, legyenek boldogok, én a magam részéről kívánok nekik sok-sok kellemes együttlétet. Kevesebb ánusz repedést, beszarást, meg ami még ezzel jár. Aki ezzel nem ért egyet, az maradjon otthon, ahogy én is otthon maradok, és ne nézze végig a parádét, amit különben valóban égbekiáltóan gusztustalan, viszont a törvények szerint természetesen joguk van gusztustalannak lenni.
Aztán, nini, néhány százan ellen parádéznak. Úgy gondolják, nekünk olyan jól megy a dolgunk, annyira nincs semmi problémánk, hogy direkt kell csinálni. Illetve, nem is gondolják végig. Nekik nem számít, hány millióba kerül a rendfenntartása, a károk helyreállítása, ők egyszerűen utálják a melegeket, amit valahol meg tudok érteni, mert sok szeretni való nincs rajtuk. Ez a bohóckodás, amit csapnak, egy kicsit nekem is sok, de ha minden heteroszexuális tüntetően otthon maradna, és a dobáláshoz előkészített tojásokból jó kis rántottát készítenének maguknak és az ellenkező nemű partnereikkel elfalatozgatnák, majd bekapcsolnák a tévét és azt látnák, hogy a tökéletesen elnéptelenedett utcákon egy-kétezer büszke meleg lógó orral miként menetel teljesen céltalanul a meglepődött rendőrök sorfala között, akkor mindenki, de legalább is a többség jól járna. Jövőre nem lenne meleg parádé, mert ha a kutya se támadja meg őket, akkor nem érdemes parádézni, nem lehetnek áldozatok. A rendőrök szombati napjukat a családjukkal tölthetnék és a belügyi tárca milliókat spórolna meg. A TV adók pedig kénytelenek lennének helyszíni tudósítás helyett, mondjuk Los Angelesből közvetíteni egy meleg parádét, hadd lássák a magyar nézők, milyen büszkék arrafelé a melegek. Könnyen lehet, ha a magyar melegeket nem dobálja senki, akkor még az is kiderül, hogy pontosan mire büszkék.
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________